Bitcoin kibeszélő: $100k pricetag és a CME group Bitcoin futures

A blogos kommentek és a facebookon általam követett közösségi aktivitások alapján úgy látom, hogy most a címben szereplő két téma izgatja legjobban a hazai közösséget.

Kezdeném is az előző cikkben megemlített $100k-os célárral. Talán logikailag nem volt egyértelmű, de a “Bitcoin: fekete karácsony” cikksorozat a legkevésbé sem arról szól, hogy én bármilyen célárat is adjak bármihez. A cikksorozat lényege, hogy bemutassam a nemrégiben csatlakozott új olvasóknak azt, hogy milyen szinten ambivalens az a piac, amire éppen a megtakarításaikat akarják beönteni. Egyik oldalról óvodások szintjén működő konfliktuskezelési képességekkel ássák alá az ellenérdekelt felek a közösség bizalmát és ezáltal próbálják saját anyagi haszonszerzésüket előtérbe helyezni, másik oldalról viszont adott egy közösség, aki nem akarja mindezt tudomásul venni és igazából még az sem nagyon zavarja, hogy nyilvánvalóan mesterségesen pumpálják fel az árfolyamot. Ennek a “csalinak” a célja az lehet, hogy a lufit pumpáló lelkes közkatonák szeretnék minél magasabban eladni az évek alatt összekuporgatott bitcoinjaikat.

Folytatás…

Bitcoin: fekete karácsony(!) – 2. rész

A történet első részét valahol ott hagytam abba, hogy a scaling debate eredményeként látványosan alulmaradt ‘BigBlockers’ erők a sebük nyalogatása helyett inkább a tettek mezejére léptek és a Bitcoin Cash hardfork után folyamatosan és módszeresen kezdték el mérgezni a Bitcoin közösséget. Ennek eszközei tettenérhetők, elég csak a Bitcoin.com-ra tekinteni, ami immáron hetek óta nyíltan hirdeti, hogy a Bitcoin Cash A Bitcoin és a hivatalos walletjükben is a Bitcoin Cash-t kezelik alapértelmezetten ezzel megtévesztve megannyi gyanútlan felhasználót, akik terveik alapján ‘csak egy Bitcoin walletet’ akartak letölteni.

Mindezen módszeres kampányok azonban egyre inkább váltanak ki rezisztenciát a Bitcoin közösségből. Míg a retorika szerint az összes “BsCore” hívő egy idióta és nem látják a fától az erdőt, addig a valóság az, hogy megannyi BsCore fannal beszélve azt látom, hogy mindenki pontosan látja az erdőt és a problémákat is, de a probléma megoldását nem a BigBlocker csapatban látják, hanem a Blockstreamben. Hatalmasat téved aki azt gondolja, hogy itt egy jó és egy rossz között lehet választani. Valójában két relatív rossz közül kell választani és minő meglépő: mindkét oldal szeretne baromi sok pénzt keresni…

Az előző részt azzal zártam, hogy napnál világosabb az év végi 10k-s Bitcoin árfolyam. A korábban már feltárt hashing power összefüggések alapján ugyanennyire világos az 1.8k-2k-s Bitcoin Cash árfolyam is. Alig 3 nappal az előző cikk után már stabilan 9500 dollárnál tartunk és gyanús, hogy akár még ma, de legkésőbb holnap szinte biztosan meglesz a 10 ezer dolláros árfolyam. A hétvége folyamán számos pozitív történet következett be.  Egyrészt lezajlott Rigában az év utolsó erősen BsCore orientált konferenciája (Baltic Honeybadger 2017 conf), ahol komoly megerősítést kapott a közösség a Blockstream csapatától. A SegWit2X-ből kétségtelenül győztesen kijött különítmény továbbra is az eddig kijelölt úton kíván haladni. Szintén komoly lendületet adott a Shinhan bejelentése (Dél-Korea második legnagyobb bankja), mely szerint a bank 2018 közepére az ügyfelei számára Bitcoin értéktár- és walletszolgáltatást kíván nyújtani.

A fák tényleg nem érhetnek az égig?

Egy jól ismert mondás szerint: “a fák nem érhetnek az égig”. Ez a mondás egyre sűrűbben kerül elő a Bitcoin kapcsán. Persze jó kérdés, hogy hol is van az ég és hol is tartunk most ahhoz képest. A legfrissebb, egyébként hitelt érdemlő technikai elemzések alapján a korábban már sokszor emlegetett parabolikus árfolyam pálya csúcsát valamikor 2018 februárja körül érheti el az árfolyam, ahol… leírni is alig merem… az árfolyam kb $100.000 dollár körül lesz. Ott egy félelmetes korrekció várható ami gyakorlatilag a 2018-as év nagy részét ki fogja tenni, de év végére már bőven túlszárnyalásra kerül a februári csúcs is. (Egyébként a félelmetes korrekció valahol 40 ezer USD körül lehet… khm.)

Folytatás…

Kari-aji’ ajánló: Az 50 lábnyi blocklánc támadása!

Közelednek az ünnepek! Ennek kellemetlen nyomasztó érzése egyre inkább crithit-el minden valami való cryptoanarchistát vagy éppen annak szeretteit. Könyvet ajándékozni az ünnepekre szerintem tök jó dolog, különösen, ha az a könyv elolvasásra is kerül. Minden valamire való cryptoanarchista és crypto-fan könyvespolcának nélkülözhetetlen darabja kellene, hogy legyen David Gerard: “Attack of the 50 foot blockchain” című könyve, ami nemes egyszerűséggel a témában valaha készült legjobb könyv. A mű címét egyébként a 1958-as “Attack of the 50 foot woman” című fekete-fehér film ihlette, amit viszont szerintem soha nem láttam, így nem teszek úgy, mintha bármi fogalmam is lenne arról, hogy milyen összefüggést akart ezzel a szerző sugallni. A könyv alcíme viszont annál lényegretörőbb: “Bitcoin, Blockchain, Ethereum & Smart Contracts”. Így november végén szerintem még simán be is szerezhető. Könyvajánló következik:

Hogy miért is jó/jobb/legjobb ez a könyv? Már a címe is sejteti, hogy a könyv egyáltalán nem egy lagymatag “mi is az a bitkojin” tudományos-fantasztikus bullshit könyv, hanem egy kőkemény Crypto-szatíra. A szerző a könyvet egyetlen célnak szánta: Minden olvasót meggyőzzön arról, hogy olyan szinten tartsa távol magát a cryptovaluták világától amennyire csak tudja. Brutális őszinteséggel, kendőzetlenül söpri le az összes mézes-mázas bullshitet amit csak emberfia valaha is összehordott a témában. Ha valaha is eszembe jutna, hogy keménykötésbe foglalom azt a sok badarságot, amit összehordtam itt a blogon, akkor biztosra veszem, hogy ugyanezt a stílust próbálnám reprodukálni.

Miért jó mégis ez a könyv? Azért, mert a szerző a 2017 év júliusi állapotnak megfelelő piaci körülmények között mutatja be a Bitcoin születésétől kezdődően a teljes történelmet és azt, hogy miért is rossz ez az egész történet, hol lett elcseszve, hogyan és kik által; de mindezt olyan alapos szakmai mélységeket sem nélkülöző kontextusban, amire még a legnagyobb cryptoanarchisták is csak elismerően tudnak bólogatni. Ha valaki a szakmai részletek megismerése mellett szeretné felvértezni magát az összes ismert crypto-bullshit elleni védelemmel, akkor keresve sem tudna ennél jobb olvasnivalót találni.

A magamfajta cryptohívő sokszor kerül abba a csapdába, hogy az “alulról épülő pénzügyi forradalom” mögött valami felsőbbrendű, tökéletességre törekedő komplex ökoszisztémát sejt. Az ilyen pillanatokban jól jönnek pl az ilyen gondolatok:

  • 2011-ben a harmadik legnagyobb forgalmú tőzsde a Bitomat volt, melynek üzemeltetője jó ötletnek gondolta, hogy az exchange wallet fileját egy AWS (Amazon Web Service) EC2-es cloud instanceon tárolja. Ezzel még nem is lett volna gond, de az AWS EC2 alapértelmezett “ephemeral” típusú diskén tárolt a walletet, amiről annyit érdemes tudni, hogy bár nagyon olcsó, de a node restartja esetén alapértelmezetten törlődik annak a teljes tartalma. Na mit tippeltek mi történt 2011 júniusában? 🙂 (Offkorz nem volt mentés se a diskről, se a walletről, és persze a privát kulcsról sem)
  • Az AllCrypt nevű tőzsde a teljes exchange funkcióját MySQL adatbázison futtatta, melynek frontend szolgáltatását WordPressen fejlesztette le. Az üzemeltető jó ötletnek tartotta, hogy az exchange és a frontend táblákat egy közös adatbázisban tárolja, így a soron következő wordpress bugnál a támadó nem csak a frontend adatbázisát tudta túrni, de egyben a teljes exchange db-t is…
  • 2016-ban a Kraken vezetősége nyilvánosan kritizálta a Cloudflare webfrontend szolgáltatót, amiért annak hibája miatt a Kraken szinte használhatatlanná vált a felhasználók számára. Később kiderült, hogy a probléma oka végül is csak annyi volt, hogy a Kraken nem fizette be a számláit a Cloudflare felé, akik 3x felszólítás utána egyszerűen átrakták a szolgáltatást a “free-tier”-be…

Lehet, hogy most is érdemes lenne megnéznie a Kraken menedzsmentnek a lejárt számlákat? 🙂

A könyv meghökkentő részletességgel ír az MtGox hackről, a SilkRoad időszakról és a bányászat centralizációjáról is. De természetesen vaskos fejezetet kapott Satoshi Nakamoto is. Ebből a fejezetből brutális őszinteséggel derül ki Craig S Wrigth összes csalása és mellébeszélése is. CSW előszeretettel aposztrofálja magát Nakamotoként, amihez számtalan koholt bizonyítékokat is előrángatnak a CSW fanok, úgy mint pl egy visszadátumozott 2008-as blogbejegyzést, melyben CSW már elismerően nyilatkozik a bitcoinról. A valóság azonban: 2011-ig Craig Wright nem nyilatkozott egy büdös szót sem a Bitcoinról, akkor is egy komment erejéig szólalt csak meg, ahol a bitcoint “Bit Coin”-nak nevezte a wikileaks donáció kapcsán. Egyébként CSW a könyv tanulsága szerint 2013 áprilisában vett először bitcoint és folytatta ezt a gyakorlatot egészen sokági, többek között volt szerencséje bevásárolni 17.24 BTC-t az MtGoxon az ominózus 1198$-os csúcson is, amit követően összeomlott az árfolyam és közel 2 évig nem is tért magához.

Természetesen a könyv nem csak a Bitcoinnal foglalkozik, kapják rendesen a savat az altcoinok és az azok mögött álló celebek is. Tudtátok pl, hogy Buterinnek a Bitcoin magazinos munkássága és az Ethereum megalkotása között volt egy rövidebb szakasza, amikor úgy döntött, hogy csinál egy működőképes kvantumszámítógépet? Na és mire akarta használni leginkább ezt a masinát? Hát persze, hogy a hashing funkciók kvantummatematikai implementálására. Az ötlete annyi volt, hogyha sikerülne pl az SHA256 algo hashing metódusát szuperpozícióban élvő qubiteken ábrázolni, akkor repetatív hashing helyett egyetlen lépésben ki tudná számolni egy bitcoin block megfelelő hashét, melyet persze csak szépen csendben használna… Csak okosan…

A könyvért külön köszönet Sanyinak, aki kölcsönadta nekem és szerintem a mai napig azzal hitegeti magát, hogy: “egyszer biztos vissza fogja adni”.

[commercial_break]

Ui: A könyv megvásárolható pl az amazon.com-on 16,95 dollárért printben, vagy 8,88 dollárért Kindle verzióban. Szándékosan nem rakok be linket… Tessék megkeresni.

Bitcoin: fekete karácsony(!) – 1. rész

Jó szokásomhoz híven most ismét egy olyan postot fogok készíteni, ami miatt minden bizonnyal nem kevés pofont fogok később kapni… Nem baj, kezdjünk bele… A cikket a szokásos diszklémerrel kezdem: Információim pontosan ugyanazon forrásokból származnak mint amihez bárki hozzáférhet, nem vagyok insider, nem ismerek titkos szövetségeket és egyelőre arra sincs kézzelfogható bizonyítékom, hogy a gyíkemberek vagy az illuminati világhatalom átvételi terveinek áldozatai vagyunk-e 🙂 Na de félre a tréfával. Sokakban hagyott komoly nyomot és bizonytalanságot a november 12. hétvége, amikor is élőben volt szerencsém végignézni egy fail-re futott flippening try-t a Bitcoin Cash és a Legacy Bitcoin lánc között. Bár a történet külső szemlélőként sikertelenségbe torkollt, de a nagy képet nézve botorság lenne azt gondolni, hogy ezen a ponton végetér a piaci manipuláció, a belső hatalmi harc és a innentől már csak a “to-the-moon” van hátra és a rózsaszín cryptojövő. Hogy mekkora a baj? Mark Twain következő idézete segít ezt kifejteni:

Nem az sodor bajba, amit nem tudsz, hanem amit holtbiztosan tudsz, csak épp rosszul.

Mielőtt azonban nagyon belemélyednék a konspirálásba, kezdeném némi áttekintéssel, hogy mindenki számára tiszta legyen, hogy mi is a mögöttes motiváció:

Folytatás…

Miért NINCS értelme a vegyes crypto-portfólióknak?

Most hogy egy időre elbúcsúzunk a 8k feletti BTC árfolyamoktól és újra élet költözik az altcoinokba, időszerű lehet beszélni a vegyes cryptovaluta portfóliókról. Lelkes követője vagyok a nemzetközi élmezőny mellett egyre erősebb hazai cryptovaluta portfóliómenedzserek gyarapodó táborának. Különösen azoknak, akik a napi kereskedés mellett időt és energiát szánnak arra, hogy a cryptovaluta-evangelizációban is részt vegyenek. Tegnap a Blockchaineum konferencián élőben is lehetőségem nyílt több szakértő (köztük Kallós Péter) portfólióalkotási technológiáját is meghallgatni. Ezen elvek jellemzően arról szólnak, hogy valamilyen elv mentén képezz diverzifikált kosarakat, amiben kellően színesen összeválogatva tárolj altcoinokat és a bitcoint. Ezen post célja az, hogy – minden tiszteltem ellenére is, de – megcáfoljam a neves szakértők portfólióképzési javaslatait, mivel ezen javaslatok lényegében a hozam/kockázat minimalizálás hamis illúziója mellett elmaradt hasznot eredményeznek.

A diverzifikáció alapvető eszköze a pénzügyi kultúrának. Adja persze magát a kérdés, hogy miként is kell értelmezni a diverzifikációt, a szakma ezt eképp képzeli el: “Portfólió diverzifikáció: a befektetett összeg több olyan elemre kerül szétbontásra melyeket jellemzően más és más piaci hatások befolyásolnak, így jelentősebb negatív piaci hangulat esetén is minimalizálódik annak negatív hatása.”

Ugyanazon kategóriába tartozó befektetési terméket jellemzően azonos piaci hatások mozgatják. Éppen ezért érdemes a portfólió megválasztása esetén vizsgálni azok korrelációját. A piaci hatásokra azonos módon reagáló befektetési termékek várhatóan egységesen termelnek mind nyereséget, mind veszteséget. Ez nem szolgálja a magánbefektető „diverzifikálási” célját éppen ezért lehetőség szerint kerülendő. A korreláció értékét -1 és 1 között mérjük. Az érték minél közelebb van az 1-hez annál inkább elmondható, hogy ezen termékeket közös piaci hatások mozgatják, tehát ezen termékek közös portfólióban/kosárban tartása NEM eredményez valós divezifikációt. Hogy mennyire is releváns mindez? Nézzünk egy a cryptovaluta világtól teljes mértékben elrugaszkodott példát:

Folytatás…

Apa kezdődik! Rolling blog post a Blockchaineumról

9:30 – napnyitó folyamatban Katalán-Észt blockchain együttműködés. Az Akvárium különös hangulata hibátlan ehhez az eseményhez. Az enyhén borgőzös szinpad pedig megadja a helyszín sava-borsát!
10:20 – Székely Vegán hozta a formáját 🙂 Óriási arc, pláne, hogy vállalta, hogy helyi idő szerint hajnali 4-kor tartja meg az online bejelentkezését!

Folytatás…

Decentralizált Autonóm Szervezet – I.) Mi az a DAO?

Egyre sűrűbben kerül elő szakmai publikációkban, sőt konkrét kezdeményezésekben is a DAO/DAC téma. Bár a blogon szenteltem korábban a témának egy bejegyzést, azonban időszerűnek tartottam egy alaposabb gondolatkísérlettel is körbejárni a témát. Már régóta készülök megírni ezt a cikket, hiszen a téma szorosan kapcsolódik az e hét szerdai Blockchaineum konferenciás előadásomhoz, azonban ezeddig folyamatosan szembejött valamilyen egyéb aktuálisabb téma, ami hátráltatott. Most, hogy látszólag kissé lenyugodtak a kedélyek a Bitcoin körül és túlvagyunk a scaling debate legújabb fejezetein… keresve sem tudnék jobb témát találni, mint a gazdasági szerveződések jövőkutatása. Kezdésnek mindjárt beraknék egy slideot a szerdai előadásom anyagából, ami lényegében összefoglalja a DAO modellt:

A decentralizált információmegosztás (Internet) és a decentralizált pénzügyi rendszerek (Internet of Value, p2p blockchain alapokon) után a következő nagy falat a meglévő gazdasági szerveződések decentralizálása vagy éppen demokratizálása lehet. Mit jelent az, hogyha egy gazdasági társulás decentralizált? Nincsenek főnökök? A tulajdonosok nem szólnak bele semmibe? Mindenki akkor jár be dolgozni, amikor akar és azt csinál amit akar? Természetesen nem erről van szó.

A DAO modell lényege, hogy a cég vagy szervezet létrehozásakor egészen pontosan definiálják a szervezet működését, célját és céljait, melyek kapcsán kidolgozzák a döntési mechanizmusokat, majd amikor minden elkészül, akkor az egészet bepakolják egy smart contractba. A cég saját tulajdonát/értékét/részvényeit elhelyezi ebben a bizonyos smart contractba, amit a tulajdonosok vagy közvetlenül a smart contractok keresztül kezelnek, vagy – ma divatos modell alapján – tokenizálják a tulajdont és ezen tokeneket, mint a működés alapanyagát felhasználva vesznek részt a szervezet működésében és természetesen annak profitjából is így részesülnek.

Folytatás…

Bitcoin: ebből a Tetherből komoly gond lehet…

Megközelítőleg egy hónapja jajveszékelek a Tether ($USDT) miatt, minek kapcsán egyre több turpisság kezd napvilágot látni. A Tether és a Bitfinex tőzsde közötti összefüggés eddig nem került hivatalosan megerősítésre, bár tény, hogy mind a CEO, mind pedig az iFinex CFO pozíciója között látszik némi átfedés, utóbbi egyébként hivatalosan igazgatói széket foglal el a Tether.to-ban. Konkrétumok nélkül sajnos nehéz mit kezdeni a pletykákkal, de tény, hogy az elmúlt évben a Tether pénzügyi auditjai finoman szólva is, de hiányosak. A fedezetként lerakott vagyon kapcsán csak ködös utalások találhatók a pénzügyi jelentésekben. Összességében elmondható, hogy a Tether mögötti valós háttér erősen megkérdőjelezhető.

A pénzügyi jelentések helyett beszéljen az alábbi ábra:

clickre nagyítható, forrás: twitter

Az ábra a teljes ezévi Tether kibocsátást (pontosabban annak ütemezését) tartalmazza.

Folytatás…

Napi összeesküvés-elmélet rovatunk következik…

Talán már sokan tudjátok, hogy ma kora délutánra esett az ominózus 494784-es Bitcoin block, ami a SegWit2X kötelező aktivációját írta elő a btc1 nodeokon. Ám “váratlan” esemény következett be, ugyanis – mint később kiderült -, a hanyagul megírt és letesztelt kódba becsúszott egy olyan hiba, ami konkrétan egy logikai bukfenc miatt az összes btc1 kódot futtató node beragadását eredményezte. Egészen pontosan az összes ilyen node jelenleg a 494782-es blockon áll, mivel a kód azt írja elő, hogy a mandatory activation blockot megelőző blocknak már nagyobbnak kell lennie 1Mb-nál, mivel ez logikailag is lehetetlen lett volna, ezért a btc1 nodeok “bad-blk-length-toosmall” hibával dobálták el az egyébként érvényes blockot. A nyilvánvaló logikai hiba miatt ezek a nodeok erről a pontról csak akkor lesznek képesek tovább jutni, ha a fejlesztőcsapat (értsd egy szem Jeff Garzik) által villámgyorsan implementált patchet mindenki feltelepíti és alkalmazzák a 494783-as blockot, majd elkezdik kimineolni az ominózus 494784-es blockot. Hogy lesz-e valaha is ilyen block a halva született SegWit2X blockláncon, az egyelőre még erősen kérdéses, hiszen a Legacy Bitcoin blocklánc szédületes sebességgel robog tovább. Jelenleg már 28 blockkal van a SW2X lánc előtt, ami az amúgy is alacsony támogatottság miatt kérdésessé teszi a jövőjét.

És akkor most egy kicsit megint engedjük szabadon a fantáziánkat:

  • Mi lett volna akkor(tm) ha mégsem feszül be az elmúlt hónapokban TELJES mellszélességgel a BsCore csapat és az összes magamfajta “BsCore shill(tm) a SegWit2X ellen és ez a sajnálatos és minden bizonnyal 100%-ig véletlenül becsúszott logikai bukfenc úgy következik be, hogy a Bitcoin hashing power 80+%-át kiadó NYA tagok mindegyike már a btc1 kódot futtatja és ezzel párhuzamosan játsszák el az előző cikkekben már bemutatott “BTC DEAD, Bitcoin Cash is the new Bitcoin” történetet és a múlt hétre előre hozott pumpát… Akarom mondani, teljesen természetes értékátáramlást a Bitcoin Cash láncba, ami láss csodát egy nap után hirtelen meggondolta magát és visszaáramlott a Bitcoinba (nem… nem dump…)
  • Jeff G. akkor is minden bizonnyal percek alatt elkészítette volna a javító patchet, ami (lévén, hogy a föld kerek) minden bizonnyal fél-egy napon belül fel is került volna minden nodera (vagy nem…), mely alatt lett volna óránként 0,5-1 block maximum, úgy hogy addigra a mempool már 200k+ tranzakcióval van tele.

Ugye milyen szép az élet?