Hogyan lesz üzlet a cryptoból: ICO-tól a token saleig

Az elmúlt bő fél évemben minden túlzás nélkül elmondhatom, hogy közel 100 előkészítő fázisban lévő crypto és/vagy blockchain alapú projektet ismertem meg. Igen sokan komolyan vettétek a tavaly tett felelőtlen ígéretemet, mely szerint egy kávéra jó vagyok bármikor… Volt olyan hetem amikor 6-7 ICO pitchet is volt szerencsém megismerni, meghallgatni. Ha össze kellene foglalnom mindennek az eredményét, akkor:

  • Egy teljesen előkészített projekt, ami már túl van az első körös tőkebevonás (-előkészítésén). Kész az egész koncepció, tokenmodell, whitepaper, stb. Ez ugye az inlock.io, amit már néhányszor itt a blogon is promóztam.
  • Van további egy projekt, ami egy merőben újszerű blockchain alapú kedvezményrendszert fog megvalósítani. Jelenleg whitepaper előkészítés kellős közepén vagyunk, de már folyamatban van az első körös tőkebevonás is.
  • Ezeken kívül további 3 olyan projekt van a látómezőnkben, ahol sikerült egy értelmes tokenmodellt kitalálni, mely segítségével akár – valaha – még értelmes projekt is lehet az egészből.

És így, a fennmaradó több mint 90%-a a projekteknek javarészt az első körös beszélgetések során kihullott a kosárból. A legtöbb esetben a kezdeményező realizálta a beszélgetésünk után, hogy olyan fába vágta a fejszéjét, amit képtelen végig csinálni, de volt olyan kör is, ahol a kezdeményező inkább máshoz fordult, mondván hátha másnál ez könnyebb lesz… Hát nem lett… Kicsi ez a piac

Alább összeszedem a gondolataimat a téma kapcsán. Ennek fő célja, hogy kvázi azt írjam le, amit amúgy is el szoktam/szoktunk mondani ezeken a kávézásokon.

Az ICO NEM egy gyors és egyszerű finanszírozási forma

A rengeteg sikeres(-nek tűnő) ICO kapcsán sokan azt a következtetést vonják le tévesen, hogy az ICO egyfajta “quickmoney”, amin keresztül bárki egy jó ötletre behúzhat akár több millió dollárt, amiből majd boldogan eléldegél és még az is lehet, hogy megcsinálja azt a produktumot amit bevállalt. Nap mint nap ICO kezdeményezések százai véreznek el azon, hogy tévesen pozicionálják a token sale folyamatot. A nagyközönség elé kerülő ICO-k igen nagy része vagy eleve el sem éri a softcapet, vagy ha el is éri akkor is idővel kiderül, hogy olyan dolgot vállal be, amire sem kapacitása, sem tudása nincs a csapatnak. Ennek okán az ICO befektetők egyre inkább kezdenek rezisztensé válni a scamekre és egyre inkább érvényesül a “fősodrás” elve. A legtöbb ICO nagyon komoly előzetes vizsgálaton esik át, melyek során ha elbukik a csapat vagy a story, akkor valószínűtlen, hogy akár csak nullszára is kihozható az ICO befektetés.

Nincs ingyen vacsora: az ICO/token sale bizony igen sokba kerül

Az esetek igen nagy számában azzal szembesülünk, hogy a crypto projekt starterek üres zsebbel akarnak nekifogni egy token sale folyamatnak. Nagyon sokszor találkozunk ilyen megkereséssel: “van egy baromi jó ötletünk amihez szeretnék kibocsátani crypto-t, amiből létrehozzuk”. Sokan összekeverik a ICO/tokensale folyamatot egyfajta közösségi finanszírozással. Holott ezek nem összekeverendők. Nem véletlen, hogy a crowdfounding kampányok jellemzően 100 ezer dolláros nagyságrendben szednek be pénzt working-product (deszkamodell) koncepciókra, míg egy sikeres ICO ritkán áll meg 10 millió dollár alatt.

Ahhoz, hogy valaki ekkora mennyiségű finanszírozást gyűjtsön be, ahhoz egyrészt elő kell finanszírozni egy nagyon komoly ICO kampányt, másrészt pedig ki kell dolgoznia az adott témát is olyan szinten, ami elégséges egy ICO kampány elindításához.

A blockchain a tejszínhab?

Az esetek megdöbbentően magas arányában találkozunk azzal az alapfelvetéssel, hogy a kezdeményező egy meglévő üzleti folyamatát vagy éppen a fejében összeállt ideát próbálja “megédesíteni” a blockchainnel és a tokenizálással és ezzel csábítóbbá tenni azt a nagyközönség számára. Az ilyen megkeresések kapcsán sajnos gyakran vagyunk kénytelenek kellemetlen búcsút venni az érdeklődőktől. Az nem baj persze, ha a valaki a blockchainben látja a lehetőséget a kitörésre/kiemelkedésre a meglévő üzleti szerepéből, sőt ez egy nagyon jó együttműködés alapja is lehet, hiszen végső soron ez is a hozadéka a blockchain adta diszruptív  térnek. Az viszont nagy baj, ha valaki csak marketingeszköznek tekinti a blockchaint. A tavalyi év végén lement iszonyatosan hype során kellemetlenül sok ilyen történet került elő. Talán a legismertebb példa erre a “Long Island Iced Tea” esete, amely miután átnevezve magát “Long Blockchain Corp” majd 300%-os emelkedést könyvelhetett el a tőzsdén. A történet mementója, hogy röviddel ezután földbe is állt a cég és éppen az elmúlt hetekben vezették ki a papírjait a tőzsdéről az alacsony volumen miatt.

Persze az ilyen storykért nem kell a tengeren túlra menni. Kis hazánkban is sikeresen játszotta ezt a történetet el egy csapat (élén egy ismert szélhámossal) , akik gyanús körülmények között szereztek meg egy bóvli kategóriába került jó nevű céget, amit néhány jól sikerült blockchain fókuszú sajtóbejelentéssel egyből az egekbe is emeltek.

Mindezen gondolatokból nyilvánvalóan pont az ellenkezője vonható le annak amit írni akarok: sajnos kifejezetten könnyű még ma is a blockchaint csalásra vagy egyszerűen csak indokolatlanul gyors vagyonszerzésre használni. Persze mindettől ez még nem jó tendencia…

Token: Finanszírozás vagy működtetés a cél?

Alapvető probléma, hogy sokan összekeverik a közösségi finanszírozást és a token kibocsátást. Ha valaki elad a piacon egy terméket (legyen az mondjuk egy token, vagy akár egy token futures (SAFT)), amögött illik, hogy legyen is valamilyen háttér. Jellemzően három különböző típusú tokent különböztet meg a szakma: equity (hagyományos cégtulajdon/részvény jellegű digitális token), security (a cég teljesítményére apelláló spekulatív token) és utility token. Utóbbit egyfajta üzemanyagaként szokás értelmezni az adott blockchain alapú platformnak. A népszerűbb kriptopénzek működését tekintve (legyen az akár Bitcoin vagy Ethereum), ezek mind utility tokenek, hiszen ezeken keresztül lehet HASZNÁLNI az adott platformot. A Bitcoin esetében ugye bitcoinban fizetjük meg a mining fee-t, ugyanígy az Ethereum kapcsán is az etherből képződik a gasprice amiért lehet tranzaktálni és lehet futtatni pl. a smart contractokat. Ráadásul mindkét esetben igaz, hogy a “költségek” nem a tranzakció volumenétől függnek, hanem a tranzakció technikai paramétereitől (lásd annak byteban mért mérete). Ergo innentől a token árára direkt módon nem gyakorol hatást az átmenő tranzaktált volumen. Ebből a szempontból nézve már nem mondható el ugyanez a NEO-ról, ahol ketté választották a securities típusú funkciót (NEO) és a utility funkciót (GAS).

Ezen paraméterek megértése és kontextusba helyezése az adott projekt kapcsán esszenciális ahhoz, hogy egyáltalán érdemben lehessen beszélgetni az adott projektről. Pontosan tisztázni kell az első perctől, hogy mi a token célja és értelme, hiszen az ICO során ezt fogja az adott csapat eladni, a befektetők ebbe fognak befektetni. Egy token modell NEM fog menet közben kialakulni. A legtöbb projekt belebukik abba, ha hanyagul kezeli a token modellt. Jobb esetben már az indulás előtt belebuknak ebbe, rosszabb esetben már a working product közben ébrednek rá erre. Utóbbira sajnálatosan jó példa a $PAY token.

A TenX ($PAY) esetén nemes egyszerűséggel annyira beleszerettek az alkotók a saját termékükbe, hogy egyetlen apróságról feledkeztek meg: vajon van-e tényleg értelme a modelljüknek. A TenX a befektetők felé egy tranzakciós díj osztalék jellegű ígérvényt tett, mely során 5 bázispontnyi jutalékot ígért a token holdereknek. Az 1 dolláros névértéken kibocsátott 200 millió darab $PAY tokenből összesen 67 millió dollárnyi Ethert vont be a cég alig 10 perc alatt. Talán az egyik leggyorsabb ICO ez volt 2017-ben. Azt az apróságot felejtette el kiszámolni mindenki, hogy valójában mennyi tranzakció is kellene ahhoz, hogy az invesztorok számára valóban jó üzlet legyen a token. Ehhez egyébként 40 milliárd dollárnyi átfolyó forgalmat kellett volna hozni a TenX kártyákkal. Ez a világ teljes bankkártyát éves forgalmának 1%-a. Mivel a kibocsátást követően sokan realizálták, hogy korántsem akkora befektetés a TenX, ahogy azt anno bemisztifikálták, ezért a kibocsátó elkezdett kavarni a token modellel és egy ügyes mozdulattal csinált a utility tokenjéből security tokent. Több sem kellett az amerikai tőzsdefelügyeletnek (SEC), 2007 december 11-én kiadták az állásfoglalásukat, mely szerint a token modell változtatást követően a $PAY token használatát be nem jelentett értékpapír tevékenységként kezelik a továbbiakban.

Mitől megfelelő egy token modell?

Legfőképpen attól, hogy végig van gondolva, jól elő van készítve és lehetőség szerint ki is van tesztelve. Amennyiben valaki valódi utility tokent akar kibocsátani, akkor ahhoz egy olyan zárt token ökoszisztémát kell felépítenie, ahol tényleg teljesül a teljes token körforgás. A modellezéshez és a teszteléshez számtalan bevált minta és technológia áll rendelkezésre. Ezekhez persze nem árt komoly mennyiségű időt szánni az előzetes kutatómunkára, melyet a saját tapasztalatunk alapján szeretnének megúszni az “ICOisták”. Nincs univerzális modell ami mindenre jó, a modellen történt legapróbb változtatás is alapjaiban tudja megváltoztatni a teljes körforgást. Egy utility token akkor jó, ha véges számú token áll rendelkezésre, ami garantálja a zártságot. A befektetők az első percben szeretnék látni, hogy mit fognak megvásárolni és milyen  potenciál rejlik abban. Egy token esetén létfontosságú, hogy ne csak a kezdeti tőkebevonást biztosítsa, de később is szerves része legyen az adott megoldásnak. Egy jó üzleti modellre épített jó token ökoszisztéma képes hatékonyan ellenállni a negatív piaci hatásoknak. Számos olyan hatékony modellezés létezik már, aminek a segítségével jól modellezhető, hogy különböző scenariokra miként tud reagálni a token cirkuláció és ezáltal a token ára is.

Hatalmas hiba az, amikor egy token modellt a projekt létrehozásához (ICO, tőkebevonás) és nem a projekt működőképességéhez terveznek. A rossz hír, hogy saját assessmentem alapján sajnos a token kibocsátások több mint 70-80%-ánál ezt a hibát elkövetik.

A “story” nem a sikeres tőkebevonásnál, token kibocsátásnál kezdődik!

Nagyon sokszor találnak meg bennünket egy jó ötlettel, de a core csapat nem hajlandó elengedni a meglévő munkáját/főállását, ezért megpróbál kvázi túlórában, hétvégén, vagy éppen a munkahelyén foglalkozni a projekt előkészítéssel. Ezt persze ideig-óráig el lehet így húzni, el lehet készíteni egy whitepaper draftot, de akár egy token modellt is ilyen körülmények között. Ha valaki annyira nem bízik a saját történetében, hogy hajlandó azért feladni a biztos talajt, akkor mire alapozva várja el, hogy mások befektessenek a történetébe akár milliókat? Az ICO/token sale előkészítés egy hosszú folyamat, mely során mindvégig bizonytalan a kimenetel. Aki nincs felkészülve erre, az jobban teszi ha inkább bele se kezd!

Gyors ICO-t akarok!

Ez szintén egy nagyon gyakran előkerülő probléma. Gyakran már egy working product jellegű dologgal keresnek meg és egy alig 2-3 hónapos dátummal ami alatt ki akarják futtatni az ICO-t. Persze mindehhez sem tokenmodell, sem pedig felépített community nem áll még rendelkezésre. Egy normális tokensalet, még komolyabb full-time staffal is minimum fél év végig vinni. Ráadásul ennek több olyan kötött előfeltétele is van, ahol mások időbeosztásához kell igazodnia a projektnek. Csak egy példa:

  • token model » token distribution » realizable/rewardable tokens » token business model » smart contract model » smart contract coding » smart contract testing » smart contract audit

Ez a 8 lépés minimális előfeltétele már egy presalenek is, sőt jobb esetben illik ezt már a private salere is megoldani. Még a legjobb képességű csapatok sem tudják ennek a 8 lépésnek a felénél többet inhouse megoldani. Ezekhez üzleti partnerek kellenek, akik párhuzamosan dolgoznak akár 30-40 ICO-n is.

Megintcsak komoly krízis tud lenni maga a funding jogi hátterének kialakítása. A világon alig maréknyi olyan ország van, ahol létezik már reguláció crypto alapú assets/securities kibocsátásra. A környező országok közül erre jelenleg csak Málta, Észtország, Gibraltár és Lichtenstein van felkészülve. Nem véletlen, hogy a legtöbb crypto-based-company Észtországba megy. Márpedig a cég létrehozása sem kevés idő és pénz. Megszerezni ez e-residency-t, majd létrehozni a céget és kikérni hozzá az egy vagy két licenszt (crypto-fiat trade  és ügyfelek cryptojának kezelésére). Ezeknek átfuttatása még a legjobb esetben is 2-3 hónapot vesz igénybe. Vagy persze lehet minimálisan rövidebb idő alatt előre preparált céget is venni ötszörös árért.

Sokan azt gondolhatnák, hogy ha megvan a cég, akkor máris indulhat a funding. Nos itt kezdődik csak az igazi kaland: KYC partnerség, bankszámla nyitás (ez önmagában egy külön horror), wallet providing… és még hosszan sorolhatnám.

Ha ezek megvannak, akkor már mehet is az ICO? Dehogy, ezek csak ahhoz kellenek, hogy egyáltalán a technikai előfeltételek meglegyenek. Ez után jön még a tényleges marketing és PR felkészülés, részvétel megannyi konferencián, influencerek felkutatása, stb-stb. Mindezzel párhuzamosan folyamatosan épül a közösség, akik egyre több törődést igényelnek.

Mindezekkel párhuzamosan persze nem szabad megfeledkezni az eredeti célkitűzésről: létre akarunk hozni egy új terméket, egy megoldást egy valós problémára. Méghozzá egy olyan megoldást, ami szervesen ráépül a token köré kiépített ökoszisztémára. Nem árt ezzel is haladni, hiszen a közösség várni fogja a visszajelzéseket és a feedbackeket.

Olcsó ICO-t akarok!

Aki az előző pont alatti sorok után még mindig azon gondolkodik, hogy szeretné mindezt olcsón megúszni, annak bemutatnék néhány konkrét számot is:

  • Kész token model assessment, review: 5e EUR
  • Ötlet fázisban lévő koncepcióra teljes blockchain/token model létrehozása: 10-20e EUR
  • Megfelelő licenszekkel rendelkező token kibocsátó cég létrehozása/vásárlása: 10-15e EUR
  • KYC partner költségei a kibocsátáshoz: 1,5-2 USD/KYC (~15-20k EUR)
  • Jogi, szabályozási költségek: 50-100e EUR
  • token sale process planning: 10-20e EUR
  • Marketing/Print (szóró) anyagok: 5-20e EUR
  • Whitepaper proofreading és design: 5k EUR
  • Szükséges média felületek az ICOhoz: 100k EUR
  • Szükséges ICO listing, benchmarking regisztrációk: 50-100k EUR
  • Token smart contract tervezés és fejlesztés a whitepaper alapján: 30-40e EUR
  • SC audit: 30-50e EUR
  • Community management: 20-40e EUR

Ezek a költségek mind azelőtt jelentkeznek, hogy akár egyetlen satoshi funding is beérkezett volna az ICO-ra. Ráadásul a lista korántsem teljes, ezek csak azok a tételek, amik hirtelen pont a fejemben voltak. Hogy ezek közül bármit ki lehet-e hagyni? Lehet-e ICO KYC nélkül? Minimalizálható-e a jogi költség egy ismerős ügyvéddel? Lehet-e ICO-t csinálni kibocsátó cég nélkül? Persze szinte mindent ki lehet hagyni és meglehet próbálni mindent “olcsósítottan” összehozni… rosszabb esetben ebből lesznek a bukott projektek, jobb esetben esetleg a csapat idejekorán rájön, hogy rossz irányba indult el és belátva a hibát korrigál.

Konklúzió?

Talán a legfontosabb konklúzió, hogy mindaz amit fentebb leírtam az én saját véleményem. Közel 100 történetet vizsgáltam meg. Volt amiben csak egy email váltásig jutottunk el, volt amiben még addig sem, volt ahol megélt a story 2-3 kávézást és persze vannak olyan történetek, ahol már aktívan folytatjuk az érdemi munkát. Készülnek a számtanok, a modellezések, van ahol már folyik az MVP fejlesztés és van ahol éppen túl vagyunk az első körös private investmenten.

Az ICO/token sale nem a gyors pénzről szól, legalábbis ha valaki komolyan gondolja akkor biztos nem. Ez nem egy heti 5×8 órás munka, ami 2-3 hónap után már meg is térül. Ráadásul a befektetett munka mellett nagyon komoly mennyiségű kezdeti invesztícióra is szükség van. 100-200 ezer US$-nyi saját tőke nélkül szinte lehetetlen  egyáltalán lejutni odáig, hogy valaki el tudja kezdeni a publikus token kibocsátást.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy végső soron egy világméretű történetet akarunk létrehozni. Olyan nincs hogy nemzeti ICO, legalábbis nagyon kevés olyan dolog létezhet, ahol ennek van létjogosultsága. Jelenleg még annyira fejletlen az egész piac, annyira az alapokat épülnek, hogy ma még mindenből lehet világméretű történet. Pont ennek okán hatalmas lépést tud tenni az, aki valóban képes felvállalni ennek idő, energia és legfőképpen anyagi követelményeit. Olyan kort élünk most, mint a dotcom bumm idején. A történetek nagy része ma is SCAM és ami nem, akkor is a nagyrésze elbukik, de az igazán jó történetek megmaradnak és ezekből születnek meg a jövő amazonjai, googlejei, applejei és persze teslái is…

Bookmark the permalink.

14 Comments

  1. Mindíg figyelemre melto reszletessegel dolgozod fel a kivalasztott temat, a kávézásnyi idodert elég rég ota lobbizok remélem egyszer megkapom a lehetoseget szerintem a mi projektunk kelloen atgondolt egy kavéhoz, penzunk is van csapat is alakul mar es remelem most a figyelmedet is sikerul, ha massal nem ezzel a kommentel felkeltenem.

  2. Kedves Csaba!

    Ezt a hozzászólást kérlek cenzúrázd.

    Sok sikert kívánok számodra az inlock projecthez, de valójában azt gondolom, hogy a világméretű (crypto)pénz kölcsönzéshez nem fognak a nagyok oda engedni, azért mert neked, kelet európainak, ez nem jár. Az inlockból amit lehet, ötletet, ellopnak majd, persze hitegetnek, akár még tárgyalnak is, de végül majd egy ma is a centrumban lévő nagybank lesz aki ezt a piacot letarolja.
    Ne így legyen, mert ha itthon teremtetek munkahelyeket az csak jó, szóval mindent bele, de legyen B terved is. (ahogy látom már van is)

    Üdv

    Attila

    • Remélem nem okoztam csalódást azzal, hogy mégsem cenzúráztam ki.) Az inlock nem egy cryptopénz hitelfolyósító. A jelenlegi jogi és gazdasági környezetben ez eleve nem is nagyon lenne opció. Az inlock mindezek helyett egy fedezet kezeléssel kiegészített hitelplatform, ami nem ellensége, hanem éppen hogy támogatója a tradicionális pénzügyi vállalkozásoknak. Azt gondolom, hogy perpillanat ez egy nagyon pici piac, ahol egy ilyen újszerű és innovatív termékkel van lehetőségünk maradandót alkotni. De nyilván a puding próbája az evés.

  3. Szerintem ne féltsd, elég komoly csapat állt össze ahogy látom, nemzetközileg is. Engem az érdekelne, hogy mezei kis laikus blog olvasóként, mikor és hogyan lesz lehetséges befektetni ebbe és ILK-t venni? Saját tőzsdén lesz csak árulva vagy idővel komolyabb tőzsdéken is forgalmazzák majd? Mivel szerintem sok olvasód érdekelné a dolog, érdemes lehet majd erről is beszélni, bár gondolom odébb van még a dolog. Egy biztos, eddig amiket látok a honlapon az nagyon impozáns és profi és amivel mi blog olvasók előrébb lehetünk másoknál, hogy a bizalom maximális lehet felétek nézve, amit más ICO-nál nem feltétlenül mondhatunk el, hisz túl távoliak a szereplők. Hajrá, sok sikert, biztos hogy büszkék leszünk Rátok!

    • Eddig szándékosan nem beszéltem itt az ILK/inlockról. Bár bloggerként nem kicsit volt folyamatosan késztetésem, hogy napi szinten beszámoljak a “kalandunkról”, de nem feltétlenül tartottam etikusnak ide beemelni. Szeretettem volna, ha a projekt eljut egy olyan érettségi fázisba, ahol már tényleg érdemben lehet erről beszélni. Ezen a ponton egyébként túljutottunk, úgyhogy tervezek részletesebben is írni minderről a közeljövőben.

  4. A NEXO ico is ezzel foglalkozik mint az inlock?! a Crypto trader hungary posztolta tegnap

    • Így van, a NEXO koncepciója is sokban hasonlít az inlockra, de van mellette még másik 5-6 éppen futó projekt. Ez egyrészt nekünk nagyon jó visszajelzés, hiszen jó látni, hogy mások is ezen az úton járnak, szóval csak nem tévedhettünk akkorát az elképzeléssel. Másrészt pedig rengeteget tudnak tanulni ezek a projektek egymástól.

  5. Kérdés, hogy az ICO-kra vonatkozó esedékes szabályozások mennyire fogják átalakítani az egész piacot. Elég, ha csak az ICO-val bevonható tőke nagyságát szabályozzák, már az sok mindenre rányomja a bélyegét.

  6. ezek a feltételek az inlock.io-nál mind teljesültek, amiket leírtál?
    van vagy lesz cég mögötte?
    vannak olyan szereplők, akik komolyan érdeklődnek az inlock iránt, akik biztosítanák a hiteleket rajta keresztül? mivel a hiteleket csak megfelelő engedéllyel rendelkezők adhatnak. kicsit nehéz lenne elképzelni, hogy egy otp vagy valamelyik bank csatlakozna az inlockhoz.

    ahogy valaki már kérdezte is lesz e kereskedhető más tőzsdéken is a token?
    ezeket is millió dolláros összegekért vezetik fel a tőzsdék elvileg.

    ezekre eddig érdemi választ nem kaptunk, de persze a fanatikus olvasók simán befektetnének enélkül is.

    nekem ezeddig nem tűnik életképesnek a megosztott infók alapján.

    de cáfolj meg!

    • Gyors válaszaim:
      – igen, lesz mögötte cég. Jelenleg már folyamatban van a cégalapítás és a szükséges licenszek beszerzése
      – van számos komoly szereplő aki érdeklődik befektetőként és megint csak néhány szereplő, aki már most vállalja, hogy beáll intézményi hitelezőként az inlock mögé. Jelenleg több olyan csapattal is tárgyalunk, akiknek régiókra kiterjedő banki kapcsolatrendszerrel rendelkeznek. Az eddigi visszajelzések alapján egy ilyen szolgáltatás úgy kell számos piaci szereplőnek, mint a falat kenyér. Hamarosan lesz is ezzel kapcsolatban konkrét bejelentés.
      – fontos megjegyezni, hogy ahhoz, hogy valaki hitelt helyezzen ki, ahhoz nem szükséges, hogy bank legyen. A bank jelleg csak a betétgyűjtéshez és abból a hitelkihelyezéshez kell. Viszont a legtöbb regulációs keret enged (pl itthon is) hitelkihelyezést refinansz hitelből is pénzügyi szereplőknek. Több olyan piaci szereplővel is van kapcsolatunk, akik számára kifejezetten előnyös tud lenni az inlock konstrukciója (rövidtávú collaterallal védett hitelek, amikre a piaci átlagnál magasabb kamatok szedhetők be.)
      – A token (ILK) a belső tokenmarketen lesz értékesítve. A nyílt tőzsdei bevezetésről egyelőre nem tudok nyilatkozni, a projekt jelenlegi fázisában még nem tartunk ott, hogy érdemben tudjunk erről dönteni.

      Még egy extra gondolat:
      – A termék teljes fejlesztéséhez szükséges finanszírozást private salen keresztül biztosítjuk. Ennek első köre már le is zajlott igen sikeres eredménnyel. A public sale célja a tokenek eljuttatása lesz a valós felhasználókhoz és az üzletfejlesztés boostolása.

      Nem szeretnék senkit semmiben megcáfolni. Teljesen jogos lehet bárkinek a szkeptikussága. Nagy fába vágtuk bele a fejszénket, ami kisebbrészt technológia, nagyobbrészt pedig reguláció és üzlet. Ismeretlenül én sem nézném ki bárkiből, hogy egy ilyen story-t végig tud vinni. Szerencsére persze saját magam elég jól ismerem, így szemernyi kétségem sincs afelől, hogy én végig fogom vinni ezt 🙂

  7. Szia Csaba. Hónapok óta próbállak elkapni a konferenciákon, ahol előadsz de sajnos eddig sikertelenül. Van egy tervezés fázisban lévő projektünk. Azért akartalak megkeresni, hogy segíts nekünk a kezdő lépésekben. Már éppen feladni készültem, amikor elém került ez a postod ami tartalmaz mindent amit amúgy is megkérdeztem volna. Ma ott voltam a Simonyi konferencián, ahol volt szerencsém meghallgatni az előadásod, amiből szintén sok újdonságot tanultam. A konferencia után szerettelek volna elkapni, de sanszom sem volt, ezért most és itt engedde meg, hogy meg köszönjem a fentebbi cikked és munkád. Nagy segítség ez nekünk a továbblépéshez.

  8. licensz helyesen: licenc

  9. A private sale el az a baj, hogy a pénzes befektetőknek lövésük sincs a cryptoról/blockchain ről !!! Nekik a nulláról kellene magyarázni???

    • Közel sem ennyire rossz a helyzet. Nagyon sok private investor és family office nyitott az elmúlt fél-egy évben a crypto irányba. Egyre komplexebb due diligence folyamataik vannak amiket alkalmaznak is. Az a világ már rég elmúlt, amikor egy PE meeting onnan indult, hogy “na akkor mi is ez a Bitcoin?”

Szólj hozzá: