Hybrid + Napelem – Tapasztalatok 10 hónap után

greenenergy_spot_bannerGyakran hangzik el a megújuló energiákat felhasználó technológiákkal kapcsolatban, hogy ezek sosem térülnek meg és inkább csak a tulajdonos technológiai elhivatottságát szolgálják, mintsem a megtakarításait.

Pont az ilyen vélemények miatt alaposan körbe jártam a témát mielőtt anno belevágtam. Alapvető cél volt, hogy olyan megoldásba válasszak ami relatív kevés törődést igényel, hiszen láttam már korábban olyan napkollektor projekteket, ahol a tulajdonosnak azóta is napi szinten kell foglalkoznia a rendszerrel és a karbantartása is igen sokat elvisz a megtérülésből (ráadásul családon belüli a negatív tapasztalat).

greensaving_table201321

Már kb 2-2,5 éve követtem a technológiát amikor belebotlottam egy igen egyszerű kondenzációs gáz + levegő-víz hőszivattyú hibrid fűtő rendszert. A kivitelnek a legnagyobb előnye, hogy nem kell a földhő csövek miatt feltúrni az egész kertet (és rettegni, hogy a silány kivitel miatt esetleg eljegesednek a szondák), hanem egyszerűen a rendszer részét képező energia manager a külső hőmérséklettől, a beprogramozott energiahordozó ártól és az éppen szükséges fűtőigénytől függően eldönti, hogy éppen gázzal fűtsön, vagy villamos energia segítségével a hőszivattyút használja. A hőszivattyú C.O.P. értéke kifejezetten barátságos, tavaszi/őszi fűtési periódusban simán hozza a 4-es értéket.

Bár logikus lett volna egyből belevágni a “H tarifás” (Geotarifa) áram beköttetésébe, de ez helyett úgy döntöttem (ha már a földhős hőszivattyúk 3-4 milliós invesztációs költsége helyett megúsztam az egészet lényegesen kevesebből), hogy kiépíttetek egy 4kW-os (~5kWp) teljesítményű napelem rendszer (16 (kb ~260W) S-Energy panel + egy 4kW-os Fronius inverter).

A hőszivattyúval kombinált kazán (Ariston Genus Premium Hybrid 30) beüzemelése 2013 februárjában történt meg. A napelemek telepítése pedig 2013 július végén (igen, sajnos pont kimaradt a legdurvábban napos június-júliusi időszak)

Nézzük az eddigi tapasztalatokat:

  • kondenzációs gázkazán teljes gázigénye  (2013.02.20 – 2013.12.19 között) – 1504 m3
  • hőszivattyú teljes áramfelvétele (2013.02.20 – 2013.12.19 között) – 686 kWh
  • napelem + inverter által termelt áram (2013.07.20-2013.12.19 között) – 1,79MWh

commercial break...

A kiindulási alap a beruházások előtt egy 45kW-os gázkazán (ugyan nem kondenzációs, de ‘relatív’ modernnek számító darab volt) volt, ami évi 4210 m3 gázt fogyasztott el átlagosan. (kb 580e HUF/év – beleszámítva a rezsicsökkentéseket is.)

Az elért szint:

  • kb évi 1600 m3-ból ki fog jönni a gázfogyasztás. Ennek ára: ~210e HUF/év (eddigi megtakarítás: ~372e HUF/év, ha nem számítjuk bele azt, hogy a gáz ára is – előbb utóbb- növekedni fog a jövőbe)
  • A teljes ingatlan éves áramfelvétele (a hőszivattyúval együtt) kb 4000 kWh. Ezt a napelemek az eddigi mérések alapján simán fedezni tudják, tehát a várható áram ár: 0Ft/év. Tekintettel arra, hogy korábbi időszakban az áramfogyasztás éves szinten kb. 296e HUF-ra jött ki, ezért az áramfogyasztáson elért megtakarítás: 297e HUF/év.

A beruházások megtérülése:

  • A két beruházás együttesen volt 3,1 millió forint (beleértve a gépészetet, a teljes kiépítést, a kéménybélelést, a visszatáplálásos rendszerhez szükséges hatósági engedélyezés költségeit és az egyéb járulékos költségeket)
  • A két megtakarítás összesen: 669e HUF/év.
  • Várható teljes megtérülés: 4,6 év

A megtérülést nyilván valamennyivel rontani fogja az esetleges meghibásodásoknál a garanciális időszakon kívüli javítások költségei, stb.

Időközben a cikk frissítésre került a 4 éves tapasztalatok alapján. Ha érdekel, hogy a fenti számítások fényében, hol tart a megtérülés a negyedik év végén, akkor az erről szóló cikket itt találod: -link-

Bookmark the permalink.

10 Comments

  1. A szakiknál, akikkel eddig beszéltem (több mint egy, de nem sok) ökölszabálynak tűnik a kb 10 éves megtérülés.
    Jó olvasni, hogy van 10 évnél gyorsabb megtérülés is. Szerintem aki ilyen témában nem lát legalább 5 évre előre (de inkább 10 évre) az megérdemli, hogy mindig a rezsicsökkentésben keresse a megoldást. Azt meg tudom érteni, ha valaki azért nem vág bele, mert nincs rá pénze, de azt, hogy 10 év túl hosszú megtérülés, azt nem.
    Én egy kb.120 nm-es első emeleti lakásban lakom, ami 12 éve épült, modern, jól szigetelő ablakokkal és külső szigeteléssel, kombi gázkazánnal. Nyáron csak melegvízhez max 1 köbméter gáz megy egy. Egy nagyon hideg januári napon akár 13 köbméter gáz is elmehet, nagyja fűtésre, csak kis része melegvízhez. Ezek mellett az éves gázfogyasztásunk az 1500 köbmétert soha nem érte el, a villany fogyasztásunk kb. 2400-2500 kWh. Két felnőtt és három gyerek lakik a lakásban. Én soha nem laktam családi házban, ezért nem vagyok tisztában azzal, hogy ott normálisan mennyi gáz és villany fogy egy évben, de az általad írt mennyiségek számomra megdöbbentően magasak.
    Kérlek hozz egy kicsit képbe! Mekkora a házad, ahol ilyen mennyiségek fogynak? Esetleg medence is van?
    A 10 havi értékek nagyon jól néznek ki, mondhatnám, irigyellek, de a teljes évi számok szerintem sokkal meggyőzőbbek, pontosabbak és jobban értékelhetőek, ezért alig várom a teljes évi apdétet. Illetve két év eredményei segítenek elmosni egy-egy év kiugrását.
    Kíváncsian várom a további eredményeket.

    • Ha így megy tovább az év, akkor a fenti számok inkább javulni fognak átlagban, mintsem romlani, ennyire enyhe telet már régen láttam. A hőszivattyúm február 20-án fogja ünnepelni az első szülinapját, szóval azt követően fogok tudni beszámolni a teljes éves fejleményekről.
      Az családi ház fűtött alapterülete kb 180m2 lehet. Plusz a garázs, pince , lépcsőház passzívban elszív még egy keveset a fűtésből (azok további cirka 100m2 területet foglalnak. Medence nincs. Talán még az fontos lehet, hogy van egy pici kölök aki miatt drága feleségem létfontosságúnak tartja, hogy az egész ház folyamatosan (amikor odajut a termosztáthoz) 24 -25 oC hőmérsékleten legyen. Ez utóbbi – szerintem – a legfőbb oka a magas induló rezsinek.

    • Kedves Fix Factor!
      Csak adaleknak jegyzem meg a kovetkezoket, h a leheto legjobban kepbe kerulj, segitsegkeppen. Remelem hasznos lesz: En egy kb 80 nm2-es alapteruletű hazban lakom, fel pince temperalva van kb 40 nm2, olyan 17 fok lehet ott es a teljes tetoter is folyamatosan futve van (ki van emelve a tető, [tehat nem bokatol indul, hanem majdnem kb 130 cm oldalfal van alatta]. Hibrid kazan nincs, de kondenzacios 24 KW Ariston igen, es itt jon be h lathatoak lesznek a leptekek.

      Melegviz: hasonloan hozzad nyaron kb 1m3 gáz/nap, bar ez fugghet a kiepitett rendszertol es fogyasztasi szoksoktol.
      Teli hideg nap: ha folyamatosan egesz nap fagy, akkor kb 15 m3/nap es ha mar picit melegebb van akkor 10 m3/nap ez olyan atlagos teli nap hazankban (ejjel fagy, nappal olvadas) Ennek megfeleloen hetente atlagosan 70-110 m3 a futes melegviz. Honapban: leghidegebb honapok: 380-450 m3 enyhebbek inkabb 230-350. Szobahomerseklet folyamatosan 21-22 fok

      Igy a futesi ideny kb 2000 m3 gáz, de az enyhebb 2013/2014 télen osszesen 1600 m3 volt. A nyari honapokkal egyutt (2000 m3- futesi ideny) plusz melegviz es főzes felmehet mondjuk 2400-2500 m3-re, de hangsulyozom ez fogyasztasi szokasoktol, ottlakok szamatol erosen fugg.

      A haz 1989/1990 Poroton tegla es 5 cm heratekta vakolva, ez olyan 7-8 cm szigeeteles osszesen, illetve a padlas, labazat szigetelve van. Az öntöttvas kazan szezononkent mintegy 800 m3-el fogyasztott többet, ha ezzel szamolok 2011-13 kozott a kondenzacios kazan ára megterult, tehat 2 szezon alatt. Szoval, innen is lathato h a hybrid kazan is meg fog terulni, ahogy a beszamolo is irja

      Enyemhez kepest a kondenzacios hybrid kazan még kevesebbet fogyaszt, nyilvanvaloan az őszi, télelői valamint a télvégi, koratavaszi idoszakokban sporol jelentosen, de ezt a tapasztalati uton biztos jobban lehet nyomonkovetni. Egyebkent egyet tudok erteni veled, szerintem is hasznos ennyi idore elore tervezni, illetve az eredeti bejegyzonek is igaza volt h kivaltotta a 45 KW os kazant!

      Bizom benne h segitettem picit, remelem sikerul igy elkepzelni a “technologiai lepcsőket” aranyokat, leptekeket.

      • Kedves BELA! Köszönöm szépen a kiegészítést. Továbbra is lenyűgöznek a fogyasztási adatok. Nem értem, hogy a múltban hogy voltak képesek az emberek ilyen nagy fogyasztással járó házakat építeni. Mondjuk egyszer olcsóbb volt az energia mint manapság, meg talán takarékosabban éltek úgy, hogy azt még nem is élték meg takarékoskodásnak, így aztán amire akkor tervezték és építették, az még mindig lehetett normális akkor. A megtérülésnek örülök. Viszont, mivel mi lényegesen újabb és jobb szigetelésű házban lakunk, nálunk már valamivel drágább lenne további (és valószínűleg kisebb mértékű) megtakarításokat elérni. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy az pénzügyileg is megérné még ha 10 évnél is tovább tartana a megtérülés.
        Legnagyobb nehézségnek azt tartom, hogy a társasházon átnyomjam, illetve, hogy kezelni tudjuk azt a félelmet, hogy a tetőre szerelés esetleg beázás lehetőségét teremti meg a tető bontása vagy bolygatása miatt.
        Üdv: Fix

  2. Érdeklődöm tisztelettel, hogy azóta mik a tapasztalatok? Sokan köpködik au Aristont, hogy gagyi, gyakran meghibásodik, nem üzembiztos. Felhasználói szemmel ez hogy néz ki? Jómagam is erősen gondolkozom a hibridkazánon, de levegő-víz hőszivattyúk “nagyágyúja” a Daikin kb. 2000000-ért adna nekem egy ilyet, annyi pénz meg nincs rá és bevallom irreálisan drágának is találom egy gázkazánért és egy “klíma” kültériért…:)

    • Hello. Az Ariston Genus Premium Hybrid rendszerre akadtam rá, ami hasonlókat tud, és 8-900 ezer forintról inul.

  3. Köszönöm szépen az eddigi kiegészítéseket. A mi kecónknál (1. emeleti 117 nm-es modern lakás 2 felnőtt és 3 tinédzser által lakva) a lakás kb. fele alatt garázs, másik fele alatt lakás, felette mindenhol lakás van. 13 éve épült, elég modernnek számít rendes szigeteléssel és nyílászárókkal, ezért úgy gondolom, hogy a felhasználásunkat nehéz vagy drága lenne a szigetelés javításával csökkenteni. Szokásainkat meg leginkább lustaságból vagy az folyamatos odafigyelésra való kollektív képtelenségünkből kifolyólag lenne nehéz megváltoztatni.
    Ezért én nem annyira a fogyasztás csökkentésén, hanem sokkal inkább a forrás változtatásán gondolkodom. Azaz napelemen. Korábban abban gondolkodtam, hogy a kb. évi 2400 kWh villanyfogyasztásunkat, pontosabban annak nagyját napelemből fedezzük. De most már inkább abban gondolkodom, hogy több napelemet kell felszerelni, ami a villanyfogyasztásnál akár sokkal többet termel és a fűtés egy részét is abból fedezni. Ezzel elkerülhető lenne az, hogy többet termeljek, mint a felhasználás és ezért az áramszolgáltatóval cicózni kelljen egy minimális összegért amit visszafizetne. Kiváltaná a gázfogyasztás egy részét és a napelemes megoldás fix költsége (elsősorban az inverter és részben a telepítés) a teljes beruházásnak csak kisebb részét tenné ki. Ehhez valszeg olyan fűtőtestekre kellene cserélni, amikben villamos fűtőbetét van.
    De a legnagyobb nehézség valószínűleg továbbra is az marad, hogy a társasházon átnyomjam a dolgot.

  4. Szia,
    Egy kis hiba csúszott a számításba. Azt írod, hogy kb. 700kWh fogyaszt a hőszivattyúd egy év alatt. Illetve a teljes áramfogyasztásod ~4000kWh. Akkor a hőszipkán felüli villamos fogyasztásod kb. 3300kWh ami 43Ft/kW számítva ~ 142000Ft.
    A beruházással (hibrid kazán+ napelem) tehát 142eFt villamos energiát spóroltál meg illetve van még a gázmegtakarítás.
    A gázmegtakarítás sem stimmel. Ha a hőszipka 700kWh fogyaszt évente és 4-es COP-al számolok ami nem reális (inkább 3 vagy az alatt van a valós érték) de legyen, akkor 2800kWh fűtőértéknek felel meg. 1m3 gáz kb. 10kW-nak felel meg azaz ezzel kb. 280m3 gáz tudsz megspórolni.
    2610m3 gáz megtakarításához (amit írsz) a fentiek szerint 26100kWh lenne, 4-es COP esetén 6525kWh kellett volna fogyasztania a hőszipkádnak.
    Szóval a gázmegtakarítás irreális.

  5. Szóval február végétől december 19-ig van leírva a fogyasztás. ez teljesen irreális.
    Pont a tél marad ki. Legyen szíves egész éves fogyasztásokat beírni, azóta már eltelt néhány év.
    Köszönöm

Szólj hozzá: