Gondolatok a lejtmenetben, hogyan tovább a bloggal?

Azt gondolom lassan időszerű lenne eldöntenem (és nem csak nekem), hogy valójában miért is érdekel engem/bennünket az egész cypherpunk és cryptocurrency téma. Befektetőként és wannabe daytraderként nyilván mikro szinten kell, hogy nézzem a dolgokat és szomorkodnom kell azon, ha éppen lejtmenet van, vagy éppen sokkal inkább örülni a tökéletes és soha vissza nem térő szuper belépési pontok kapcsán. Persze minden lejtő végén ott egy újabb part kezdete. Bár tény, hogy sokan akarják elhitetni velünk, hogy ennek a lejtőnek a végén nincs újabb part, ez már a vég, ez már csalás, ez már a buborék vége, de vajon ez újdonság, vajon tényleg most először temetik a nagyok a bitcoint?

Másik oldalról crypto blogger, blockchain evangelista vagy éppen cryherpunk/kripto-anarhista mivoltomban a legjobbat magammal azzal tenném, ha nemes egyszerűséggel tennék erre az egészre és azzal foglalkoznék, ami legjobban érdekel: a technológiával és annak végtelen lehetőségeivel. Tartok tőle, hogy még a szakmailag felkészültebb olvasók is csak a töredékét látják át mindannak amit technológiailag ez a formálódó iparág kínál, az abban rejlő lehetőségeket pedig még kevesebben érik fel ésszel. Sokan sztoriztam már itt a blogon pl. a Lightning Networkről, meg van az a kedves olvasónak, hogy az LN lényegében egy egyszerű multi-signature address/contract? Persze kicsit felokosítva és kiegészítve néhány leleményes ötlettel. Megvan az, hogy ezen technológiák segítségével olyan dolgokat lehet létrehozni, amikre manapság ügyvédek hada és mindenféle lassú, bürökratikus folyamatok alkalmasak csak? Mondjak egy példát: asset management… Hogy néz ki ma egy asset management szolgáltatás? Fogod a pénzed, odaadod egy brókernek, aki jobb esetben berakja azt néhány alapba, amik ha rosszul teljesítenek, akkor bukod az egységeidet, ha meg jól, akkor büszkén veregeti a brókered a mellét, esetleg évente néhányszor dob egy koncot, hogy miként rendezd át a portfóliódat.

Folytatás…

CryptoCulture: A programozás mint alap nyelvtudás…

Adja magát, hogy a pénzügyi forradalomnak álcázott kriptovaluta térhódítás fő célja a “pénzből még több pénzt csinálni” elv manifesztálása, azonban aki minimálisan is veszi a fáradtságot, hogy mindezek mögé nézzen, az pontosan látja, hogy itt a világ legnagyobb géniuszai már a jövő kultúráját építik. Azt a kultúrát, ahol nem kerülsz hátrányba a származásod, a vallásod vagy akár a születési helyed okán. Bár tudom, itthon kifejezetten nem trendi a ‘nyílt társadalom’ mint eszme, sőt tűzzel-vassal és királykék óriásplakátokkal üldözött, mindettől függetlenül a blog  informális jellegét kihasználva engedjétek meg, hogy felhívjam a figyelmeteket arra, hogy a kriptokultúrák legfrissebb vívmányait javarészt olyan emberek készítik, akik származásuk és kasztrendszerüknek megfelelően egyébként életük legnagyobb eredményeként csak azt tudhatnák felmutatni, hogy a mindenkori legfrissebb iPhone kamerájának optikáját polírozták egy koszos, poros műhelyben valamelyik kimondhatatlan nevű kínai városkában. Ha belepillantotok az összes szörnyen menő éppen felfutófélben lévő ICO marketinganyagába, akkor ott az esetek elsöprő részében orosz vagy kínai esetleg arab illetőségű csapatokat láttok. Hogy mitől jók ezek a csapatok? Leginkább attól, hogy az anyanyelvül mellett folyékonyan beszélnek angolul és legalább ennyire készségszinten tudnak programozni is. Ja és persze a buy és sell gomb nyomogatása helyett legalább addig eljutottak, hogy legyen egy jó ötletük…

Folytatás…

Egy csipet deep learning, egy tk blockchain és némi quantum-computing. Mi forr az üstben?

Nagy fába vágtam a fejszémet amikor nekifogtam egy újabb kifejtős, elemzős postnak amiben az BIP148 és az Ethereum:Metropolis augusztus-szeptemberre történő aktiválódásának lehetséges hatásait ecsetelem. A problémát leginkább az okozza, hogy az olvasóval szemben számos olyan tudományos ismereteket követelnek meg ezek a témák, melyekre nem tekinthetek az általános tudás részeként. Az ellentmondás feloldása érdekében ezért készítettem egy külön postot, amiben körbejárom azokat a néhány éven belül a mainstreambe is betörő tudományos kihívásokat, melyek lényegesen fogják befolyásolni a blockchain alapú technológiák fejlődését. Nézzük mik is ezek a kihívások 2020-ig:

Folytatás…

NumPy (Python) és a Sharpe ratio barátsága

Kissé nagy fába vágtam fejszémet a Machine Learning cikksorozatom kapcsán, amikor az előző fejezetben azt ígértem, hogy hamarosan konkrét alkalmazást fogok bemutatni a gépi tanuláshoz. Már persze nem az okozza fejtörőt, hogy élő példát mutassak az alkalmazásra, hanem, az hogy miként lehet ezt normálisan a blog keretei között bemutatni. Az ezzel kapcsolatos cikk vagy iszonyatosan hosszú lesz és szinte lehetetlen lesz követni, vagy pedig olyan tudásra kell hagyatkoznom, amivel az olvasó vagy rendelkezik, vagy nem. Ez utóbbi eléggé lutri. Ezért néhány kitekintő cikkel mutatom be a NumPy alapjait, ami egyébként lényegében az összes python alapú tudományos számítási és machine learning megoldás alapját is adja.

A numpy néhány alap funkcióját egy nagyon tipikus pénzügyi metóduson keresztül (Sharpe ratio számítás) mutatom be: Ennek lényege, hogy valamilyen ismert kockázatmentes portfolióhoz/termékhez képest kerül mérésre egy adott eszközalap vagy részvénypiaci termék teljesítményének szórását. Sharpe ratio lényegében egy referencia értéket ad meg, ami egységesen mutatja az adott eszközalap kockázat-hozam mutatóját.
Folytatás…

Machine Learning (ML) II. fejezet – lineáris regresszió

Ez a cikk egy több fejezetes gépi tanulásról szóló cikksorozat második fejezet. A jelenleg elérhető fejezetek:

  1. Machine Learning (ML) I. fejezet – ismerkedés az alapokkal

Miután az alapokkal megismerkedtünk ideje belecsapni a lecsóba. A Machine Learning (ML) egyik leggyakrabban használt és legszélesebb körben ismert interpretációja a regresszió és annak alternatívái közül is a lineáris regresszió. Sokan ezen szó hallatán gyomorgörcsöt kaphatnak és rémálomként idézhetik fel az egyetemi mat/gazd. stat. élményeiket. Igen, ez ugyanaz a regresszió, amiről ott is tanultatok.

Azon olvasóknak akiknek vagy már megkopott ez a tudása, vagy nem is tűnik számukra ismerősnek ez, azoknak egy kis gyorstalpaló:

Folytatás…

Machine Learning (ML) I. fejezet – ismerkedés az alapokkal –

Ez a cikk egy több fejezetes gépi tanulásról szóló cikksorozat első fejezet. A jelenleg elérhető fejezetek:

  1. Machine Learning (ML) I. fejezet – ismerkedés az alapokkal
  2. Machine Learning (ML) II. fejezet – lineáris regresszió

Sokszor hallottam, olvastam már, hogy a Machine Learning (ML), magyarul: Gépi tanulás, lényegében egy olyan szintje az informatikának és az adatelemzésnek, amely már sokkal inkább tudományos tapasztalatokat igényel, mintsem programozói ismereteket. Sok esetben valamiféle mesterséges intelligenciának tekintik a ML-t (nem alaptalanul), amely abból a szempontból igaz is lehet, hogy a hétköznapi életben ismert és használt gépi tanuláson alapuló megoldások (pl. beszédfelismerés, képeken arcfelismerés, stb.) valóban mesterséges intelligenciára és gépi tanulásra épülne. Ettől függetlenül a gépi tanulás egyébként közel sem annyira nagy ördöngösség ami miatt tudományos fokozat kellene a megértéséhez és használatához.

Folytatás…