Tag: hash

7 Comments

Mi az a BetterHash és miért teszi jobbá a Bitcoint?

  By , , , ,

Bár sokszor eshetünk abba a hibába, hogy a Bitcoint valamiféle elavult ócskaságnak gondoljuk a digitális-értékek sztrádáján, de időről-időre kiderül, hogy van ám alapja a Bitcoin elsőbbségének. Bár a BetterHash protokoll koránt sem annyira új mint gondolhatnánk, hiszen annak fejlesztője Matt Corallo már egy jó ideje roadshowzik vele; ám tény, hogy sokan nem raktunk volna arra egy fillért sem, hogy ez a protokoll tényleg meg is valósul… és mégis.

Ennek a bizalmatlanságnak a fő oka az, hogy a Bitcoin Core fejlesztők és különösen a Blockstream és ChainCode Labs alkalmazásában álló fulltime opensource Bitcoin Core fejlesztők bár nagyon szeretnek elméleti kutatásokat végezni, de ezek a kutatások eddig igen ritkán materializálódtak valós termékekké… Ezen a hibán azonban az utóbbi bő egy évben sokat javított pl. a Blockstream, aki többek között ma néhány nagyon fontos bejelentéssel rukkolt elő, de mielőtt még erre rátérnénk nézzük mi is ez a BetterHash… pontosabban kezdjük azzal, hogy miért is volt eddig probléma ennek a hiánya.

A probléma a BetterHash mögött

Sokszor kerül elő (nem alaptalanul), hogy a Bitcoin működésének egyik legnagyobb kockázata a bányászat erős centralizálódása… különösen annak Kína felé orientálódása. Leszámítva a tényt, hogy alapvetően sem szerencsés, ha egy nagyhatalomnál van a hashing power nagy része, ennél sokkal fontosabb, hogy a kérdéses hatalom erősen cenzúra freak…

Márpedig a Bitcoin és a többi publikus blockchain egyik legfontosabb tulajdonsága pont a “censorship resistant” mivoltuk, ami ugye a cenzúra elleni védelmet jelenti.

Minél inkább centralizálódik a bányászat annál inkább jöhetnek elő olyan kritikus problémák mint pl:

  • Bizonyos tranzakciók cenzúrázása
  • Tetszőleges reorg, bizonyos feltételek teljesülése esetén
  • Tranzakciók visszatartása a tx-fee felverés érdekében
  • Hashpower átirányítása más chainekre, ha az áll a pool érdekében. (lásd amikor a Bitcoin.com úgy bányásztatta ügyfeleivel a BCH láncot a BCH-BSV hashwarnál, hogy valójában nekik gazdaságilag jobban megérte volna Bitcoin (BTC) bányászni.)
  • Tisztességtelen bányászat (pl. amikor kibérelsz egy pool-t, hogy azzal 51%-os attackot hoz létre)
  • Konszenzus változtatás szignálása (jelzése) a pool részéről úgy, hogy ahhoz a minerek hashing powerét használja azok megkérdezése nélkül.

Talán a fenti példákból is jól látható, hogy a probléma gyökere a “pool”-okban van, vagyis azokban a “bányász társaságokban”, akik csak annyit tesznek, hogy legenerálják az újabb block templateket, majd szétosztják a bányászok között, hogy azok számolgassák rá a hash-t. Azonban mivel a blokkokat a pool (stratum) rakja össze, így valójában brutálisan nagy hatalom összpontosul a kezükben, miközben hivatalosan csak annyi lenne a dolguk, hogy összefogják a munkát és szétosszák a jutalmat. Ha ránézünk az alábbi chartra, akkor maga a probléma hamar átlátható:

Folytatás…
10 Comments

Véget ért a nagy Bitcoin (Cash) hash-war!

  By , ,

@archillect-ről lopva… köszi!

A történelemkönyveket bújva levonhatjuk azt a következtetést, hogy a háborúkat mindig magasztos célok érdekében vívják és az esetek igen nagy többségében általában van legalább egy győztes és egy vesztes oldal… Mindez igaz a történelemkönyvekre és az azokban szereplő hatalmas csatákra… A ma háborúira ám ez már koránt sem ennyire igaz. A második világháború óta a hadviselés a fegyverek irányából egyre inkább terelődött át az információ irányába. Mára a fegyveres haderő sokkal inkább szimbolikus jelentőségű, erre talán a legjobb példa a világ egyik legnagyobb haderejét birtokló Észak-Korea, mely ország a hatalmas hadereje ellenére lényegében a CIA homokozója. Mivé válik egy millió katona hadereje, ha már enni sem tudsz adni a népednek a gazdasági elszigeteltség okán? A nagyhatalmak fegyveres beavatkozása mára már csak akkor válik szükségessé, ha az első vonalas információs háború rosszul alakul. Lásd erre jó példaként az iraki vagy az afgán háborút.

Az internet megjelenésével az információs háborúk újabb szintre léptek. Mára már nem a célzott irányos az érték, hanem a hatalmas információs tömegekben rejlő statisztikai jellemzők. Így válik sok millió twitter account regressziós elemzése a leghatékonyabb brexit vagy éppen usa elnökválasztási eredmény indikátorrá és így oldódik meg, hogy néhány ügyesen felépített kampánymondattal egész országok véleményét és figyelmét lehessen megfelelő irányba terelni… vagy éppen elterelni valami másról. Az internet és az információ alapjaiban változtatja meg a teljes társadalmunkat. Ennek nyomán váltott fókuszt az összes titkosszolgálat; míg a hidegháború bámulatos és bravúros kémtörténetek borzolták a kedélyeket, addigra már a kémeket lecserélték Bigdata elemzőkre. Az az információ, amit a interneten keresztül szabaddá tesz egyben el is szigeteli az embereket egymástól. Információs buborékokban élünk, amiknek az alapja az, hogy valamiben hinni akarunk.

„A HÁBORÚ: BÉKE
A SZABADSÁG: SZOLGASÁG
A TUDATLANSÁG: ERŐ” (Orwell, 1984)

Ha valaki a 2005-2006-os évek körül úgy döntött volna, hogy szeretné szimulálni annak a társadalmi hatását, hogy miként is hathat az emberiségre az, ha olyan értéket hozunk létre, ami csak a virtuális világban létezik, de kihathat a fizikai valós életükre is… nos akkor keresve sem tudott volna erre jobb eszközt alkotni mint a Bitcoint.

Immáron 5 éve képezi a Bitcoin az életem igen szerves részét, az utóbbi két évben ez már kilépett a “hobbi” kategóriából. Aki követi a blogot az pontosan tudja, hogy mit is jelent ez… pontosabban, max csak sejtheti, hiszen azért a blog is csak egy részét reprezentálja mindennek. Aki hozzám hasonlóan szó szerint a ‘mocsokban dagonyázik’ a Bitcoin kapcsán, az pontosan tudja, hogy milyen szinten van tele ez a téma a félrevezetésekkel, fudokkal, szezonalitásokkal és persze a rengeteg csalással és megtévesztéssel. A semmiből emelkednek ki próféták és hullanak pillanat alatt a földre, majd válnak semmivé a kárörvendés nyomása alatt. Tavaly ilyenkor szó szerint Jamie Dimonon röhögtünk, amikor a Bitcoin bull run kezdetén “csalást” kiáltott és piramisjátékot kántált. Mostanra akár prófétának is nevezhetnénk, nemde? Nopersze ezen magaszos pozíción sokat ronthat, hogy éppen a minap bűntették meg a CITI-t és a JPMorgan-t intézményesített csalásért… dehát ne legyünk naívak, ez ott a fal utcában így megy.

Folytatás…

3 Comments

Kvantumszámítógépek és a Bitcoin/Blockchain viszonya?

  By ,

Gyakran kerül elő a modern kriptográfia kapcsán az ismert frázis mely szerint a kvantumszámítógépek rohamos fejlődése komoly fenyegetést jelent. A kvantumszámítógépek speciális adatábrázolási lehetősége (qubitek és azok szuperpozíciója) miatt már a közeljövőben várható olyan technológia amivel könnyedén lehet majd “feltörni” az olyan modern kriptográfiai eszközöket mint az SSL és annak alapját adó aszimmetrikus kriptográfia, mely végső soron az egész modern informatika egyik alapköve… Eme halmazba pedig igencsak beletartozik a Bitcoin és úgy egyébként a teljes blockchain technológia is.

TLDR: Ezt a postot eredendően egy rövid szösszenetnek szántam, de szokás szerint kifejtős lett; teletűzdelve olyan háttér-információkkal, melyre az olvasók nagy részének nem hiszem, hogy szüksége lenne; éppen ezért lelőném előre a poént, így csak annak kell tovább olvasnia a cikket, akit érdekel az egész történet szakmai háttere is: A Bitcoin hálózat által használt ECDSA (256) titkosítás bár alapvetően sérülékeny lehet a Shor módszertanos prímtényezős felbontásra, azonban az ehhez szükséges információt a hálózat már csak akkor rakja bele a blockláncba, amikor elköltésre került egy-egy address bitcoin tartalma. Tehát ha a Bitcoinista BETARTJA azt a szabályt, hogy minden addresst csak egyszer használ, akkor nem kell tartania a kvantumszámítógépek okozta fenyegetéstől. Az “address reuse”-t a legtöbb szélesebb körben elterjedt bitcoin pénztárca eleve elkerüli így ez a fajta fenyegetés csak akkor lehet valós, ha valaki egyéb módon (pl paperwallet) szeletelgeti a meglévő egy addressen felhalmozott vagyonát.

Még június végén mutattam be itt a blogon egy – emlékeim szerint Gartner által kiadott – ábrát, amin a legnagyobb üzleti hatással rendelkező technológiák között a “high” és a “transformational” kategóriák között előkelő helyen szerepel a kvantum-számítástechnika, melyhez kaptunk is egy céldátumot: 2019+

Így 2017 végéhez közeledve adja magát a kérdés: mennyire is sci-fi a kvantumszámítógépek létezése és mennyire is valós a fenyegetés a “szuperpénz” jövőjét tekintve?

Folytatás…

15 Comments

Gyors pillanatnyi körkép…

  By , , ,

Tényleg csak gyorsan:

  • Sikeresen lezajlott a chain split, bár nem pont ott ahol tervezték, de ez talán mindegy is. A chain split után az első óra finoman szólva is para volt, mivel 70 perc alatt alig 2 blockot sikerült kitermelnie a bitcoin hálózatnak, többekben is felmerült a gondolat, hogy mi van akkor ha a kínai konglomeráció átpakolta a teljes hashing powert a BCH blockláncra, de ezt követően alig 10 perc alatt beesett kb 6 block.
  • Bár a chain spit elvileg lement, de két órával a split után sem sikerült egyelőre kitermelnie a BCH blockláncnak az első blockját sem. Ennél is nagyobb gond, hogy egyes infók szerint a BitcoinABC nodeok vagy egyáltalán nem látják egymás, vagy folyamatosan leszakadoznak.
  • Mindezzel ellentétben a bitcoin (BTC) hálózatában minden rózsás, a chain split óta szinte nulla várakozó trazakció van a mempoolban, ami egyébként nem csoda, hiszen a legtöbb platform és bitcoin elfogadó hely ma szünetelteti a szolgáltatását.
  • A BTC árfolyama – a várakozásoknak megfelelően- egy komolyabbat zakózott. 2900 dollár körül járt a chain split előtt kicsivel, ahonnan egészen 2600-ig esett vissza. Köszönhetően az alapvetően pozitív híreknek és a gyorsan lezajlott konszolidációknak az ár azóta már 2700-ig recoveryzett, de egyelőre még messze vagyunk attól, hogy bármilyen koklúzót is le lehessen vonni.
  • A legnagyobb kérdőjelet jelenleg a tőzsdék jelentik, a krakenre konkrétan nem lehet belépni majd egy órája, és előtte sem kifejezetten muzsikált fényesen.
  • A BCH (Bitcoin Cash) kapcsán perpillanat még nem lehet semmilyen konklúzót levonni. Perpillanat az ára valahol 0,2 és 0,14 BTC körül mozog, de ez még nem tekinthető relevánsnak. Amíg egyetlen blockot sem képes kiizzadni magából a BCH network, addig a most létrejött új coinok nagy része olyan privát walletekben létezik csak ahonnan kérdéses, hogy mikor kerülnek kereskedhető állapotba. Azt még csak becsülni sem lehet egyelőre, hogy mennyi időbe fog kerülni az első block elkészítése. Ami most látszik, hogy a ViaBTC ezeddig kb 22%-nyi hashing powert (120 Ph/s) vont ki a bitcoin (btc) networkből, azonban a többi nagy játok egyelőre nem mozdult.

#update: 20:12-re végre sikerült létrehoznia a ViaBTC-nek az első Bitcoin Cash blocklánc blockkot, amivel életbe tudott lépni az automatikus difficulty adjustment, ezt követően már a bitcoin cash hálózat is képes lesz produkálni az új blockokat folyamatosan. Jelenleg már 3 blockot ki is mineoltak. A helyzet abszurditását mi sem bizonyítja jobban, hogy a legutóbbi blockot sikerült egy olyan minernek kikaparnia, aminél a node configban be volt kapcsolva a “SegWit ready” signal bit a verzióban… Van itt kérem fejetlenség.