Miért vagyok az Ethereummal eddig… eddig… eddig…

Bő egy éve folyik aktívan az INLOCK körüli szolgáltatások fejlesztése, aminek az egyik nagyon fontos részét képezi a nyílt blokkláncokkal történő kapcsolattartás. Mit is jelent ez pontosan? Egy teljesen online rendszer esetén nyilvánvaló, hogy pl. a deposit (beutalás), withdraw (kiutalás) és a különböző (pl. exchange) művelet is teljesen automatikusan működjenek. Akinek kellett valaha is programoznia pl. Bitcoin ÉS Ethereum payment gatewayt az tudja pontosan, hogy miért pofon egyszerű ez a Bitcoin (és klónjai) esetén és miért egy totális világégéssel felérő katasztrófa az Ethereum kapcsán.

Aki viszont nem…

… annak álljon érdekességként itt ez a cikk. Anélkül, hogy túlságosan belevezetném az olvasót a technológia mélységeibe nézzük, hogy miért is annyira nagyon különböző a két technológia: a nyílt blokkláncoknál közismert tény, hogy a blokklánc valamilyen elv mentén tárolja az értékeket. Ez Bitcoin esetlén az UTXO (unspend transaction output), míg Ethereum kapcsán a blokkonkénti balance nyilvántartás.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A Bitcoin esetén onnan tudod, hogy mennyi egy address egyenlege, hogy megnézed az adott addresshez tartozó összes UTXO-t és azok amountját összegzed, míg ezzel szemben az Etheruem-ban könnyedén le tudod kérni egy adott address egyenlegét, sőt node típustól függően akár visszamenőlegesen is le tudod kérni, hogy X blokkal korábban mennyi volt az egyenlege, így látszólag sokkal könnyebben tudsz pl. egy fizetésforgalmi szolgáltatást fejleszteni Ethereumra, hiszen a (geth/parity) node a kezed alá ad mindent. Blokkonként tudod a fogadó címek egyenlegét és a blokkból szépen ki is tudod olvasni, hogy az adott címre mennyi Ethereum érkezett. Ergo könnyedén lehet kezelni pl. a blokklánc elágazásait (Uncle blokkok), és ha megfelelő mennyiségű confirmationt hagysz rá, akkor egész komoly reorgok esetén sem kell attól félned, hogy olyan egyenleget írsz jóvá, ami valójában nem is létezik.

UTXO: A blokklánc nodejai egy kivonatot képeznek az összes el nem költött outputról, amik összege explicit megadja egy address szabadon felhasználható balanceát. A Bitcoin és abból forkolt blokkláncok az UTXO technológiát használják az egyenlegek nyomon követésére.

Uncle blokk: Ethereum esetén azon blokkok, amik bár elkészültek és propagálódtak is, de nem képezik részét a főláncnak.

Reorg: Ha egy blokk uncle-be kerül, akkor a nodeok újraépítik a saját főláncukat az uncle előtti állapotból, ezt a folyamatot nevezzük blokklánc reorganizációnak.

Ezen a ponton persze feltehetnénk a kérdést, hogyha egyszer ennyire egyszerű ás kezesbárány az Ethereum, akkor mégis mi is a bajom vele? Az ördög ezúttal is a részletekben lakozik.

Folytatás…

Ethereum/Casper: szép új jövő! Vol.2.

Bár mindkét fülemben éppen a bitcoin story aktuális felvonása cseng, de kétségtelenül nem illik megfeledkezni az altcoinokról sem, különösen az Ethereumról, ahol a nagy bitcoin aranyláztól függetlenül is bőven vannak történések. Nemrégiben jelent meg itt a blogon egy hasonló című írásom (Ethereum/Casper: szép új jövő!), jelen post ennek a folytatása, szóval ha esetleg azt nem olvastad, akkor érdemes lehet azzal kezdeni. Amiről ez a post szólni fog: egy rövid összefoglaló azoknak, akik szeretnék emberi nyelven megérteni, hogy mi a Casper és miként hat majd az életükre (már ha, ETH bányászok…), a második rovatot az ezzel kapcsolatos piaci kilátásaimnak szentelem. Tettem kerek egy hete egy ilyen kijelentést:

ismerve a piaci kilátásait nem kell nagy lángésznek lenni ahhoz a prognózishoz, hogy még 2020 előtt négy számjegyű lesz az árfolyama.

Ezt a kijelentést az elmúlt egy hétben többen is szóvá tettétek kommentben, emailben, ‘közönségtalálkozón’ vagy éppen legutóbb a Bálna teraszán 34 fokban egy olyan beszélgetés kellős közepén, ami mindenről szólt, csak éppen nem a $crypto világról. De ha már szentimentalizálok, akkor had osszak meg veletek az értelmes content előtt egy relatív friss és vicces történetet: Ülök éppen egy kávézóban, ahol próbálok energiát nyerni egy kapcsiból és közben teljesen bele vagyok fekedkezvbe a notebookomba, amin éppen a variance.hu nyitóoldala átrvátlankodik éppen. Erre a szomszét asztaltól odaszól egy srác: “-Áhh, variansz, te is szoktad olvasni?”. Az agyamnak kellett fél perc, mire átállt és felfogtam a kérdést, amire csak ennyit tudtam válaszolni reflexből: “- Nem, én jellemzően inkább írom.” A srác elnevette magát, majd rájött, hogy komolyan mondtam. A story folytatása, egy kb. 20 perces crypto piaci diskurzus lett. Ezúton is üdvözlöm a srácot, akinek sajnos azóta elfeldtem a keresztnevét is, de mindesetre jelen post megszületésében nem kis szerepe volt annak, hogy majd 10 percen keresztül beszéltünk arról, hogy miért is nem a kisemberek kisemmizéséről szól a PoS/Casper.

Na de visszatérve a hivatalos trackre, a post harmadik része inkább csak azoknak fog szólni, akik technológiailag is meg akarják érteni, hogy miként is fog működni a Casper, tehát azoknak, akik önállóan akarnak letétet kezelni és önállóan akarnak hozzá nodeot üzemeltetni. Mindenki más poolokon keresztül fogja ezt tenni, akiknek nem igazán releváns az utolsó szakasz.

Kezdjünk is bele:

Sokak a PoS-t az Ethereum hálózat halálhozójaként aposztrofálják és valamiféle árfolyam droppolást és a kishalak legyilkolását látják ebben. Összességében a tudatlanság és az információ hiány, pánik hangulatot generál a legtöbb érintettben. Bármennyire is fura ez az egész rendszer, de Vitalik lényegében sikeresen ültette át a PoW (mining,hashing) pénzügyi modelljét a PoS/Casper rendszerbe. Hiszen a PoW-nál a bányászok adott mennyiségű pénzt fizetnek a bányagép alkatrészekért, amit persze jellemzően fiat-ból (fizikai, nem crypto pénz) vesznek meg, ezzel Ethert termelnek, amit szintén fiatra váltva fizetik az áramszámlát, majd a végén fiatért eladják a bányagépeik alkatrészeit (ahogy most is teszik sokan a hamarosan megjelenő 75-110MH/s-es Vega kártyák miatt), csak azért, hogy újra kezdődjön a ciklus. A PoS ugyanezt teszi azzal a különbséggel, hogy sehol nincs az a kényszer, hogy a befektetésedet fiatra váltsd, ezzel hintáztatva az árfolyamot. Hiszen a letétet Etherben teszed, amiért a jutalmat Etherben kapod, amit NEM kell azonnal visszaváltanod, hogy fedezd az áramszámlát és a végén a depositod maradékát Etherben kapod vissza, amit ezt követően ha akarsz újra Etherben tudsz berakni. Mindez akár jelentősen csökkentheti az Ether volatilitását, mivel nincs kényszeres eladás egyik szereplőn sem, ráadásul a minimum deposit és a hosszú felszabadítási idő (ezekről picit később) eleve kizárja a spekulánsokat, a slashing conditions pedig azokat, akik megpróbálnak csalni a rendszerrel.

Mindez nem csak az én fantazmagóriám, legutóbb éppen Tamás nevű kedves blog olvasóm osztotta meg velem hasonló gondolatait, amit a ‘több szem, többet lát’ evet követve bemásolnék ide is:

Ethereum PoS / PoW: Jól gondolom, hogy a PoS önmagában erős árfolyamfelhajtó hatással lesz ha minden más változót kiveszünk a képletből? Pow-nál a bányaszok nagy része gondolom eladásra rendezkedik be, nem válik mindenki befektetővé, hogy tartsa az Ether-t. Tehát itt nem nagy, de folyamatos eladási nyomás volt ami valamennyire hatással lehetett az árfolyamra. Míg a PoS-nál tartanod kell sok Ethert és rá kell ülnöd, cserébe kapsz még egy kis Ethert. Tehát elsőzör sok Ethert kell venned amivel felhajtod az árfolyamot, majd ülnöd kell rajta, ezzel sok Ethert kivonsz az aktív kereskedésből, amivel csökken a kínálati oldal. Elvileg… Vagy ez hibás logika?

Folytatás…

Ethereum/Casper: szép új jövő!

A bitcoin skálázási történet árnyékában csendben körvonalazódik az Ethereum hálózat jövője is: A bányászok kivéreztetése, letéti konszenzus, kanonikus blocklánc védelme, manipulátorok bűntetése és “gazdasági véglegesség” biztosítása közel zéró ökológiai lábnyommal. A lehetséges jövőképeket korábban már kifejtettem a “Bitcoin ‘Forkológia’ III. – Mi a helyzet az Ethereummal?” cikkben.

Június 20-án tartotta meg az Ethereum DEV csapat a 20. Core Devs meetinget, ahol konkrét döntések születtek. Előbb címszavakban, majd a tovább mögött részletesen kifejtem, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban:

  • Döntés született arról, hogy ketté szedik a Metropolis network update-t. Ennek fő oka, hogy a Casper (alias PoS) még nem áll készen a kiadásra, viszont minden más már kiadható.
  • A Metropolis első és második fele is hard-fork formájában fog aktiválódni.
  • Az első hard-fork a tervek szerint augusztusban, vagy legkésőbb szeptemberben fog aktiválódni.
  • A második fél (Casper) kapcsán egyelőre még csak találgatások láttak napvilágot. A közösség legnagyobb része valamikor 2018Q1-re várja.
  • A Metropolis első updatejében aktiválnak egy újabb automatikus difficulty bombot, aminek a célja, hogy elpusztítsa a hard-fork előtti networköt, így ha bármelyik érintett is (pl. minerek egy része) úgy döntene, hogy neki nem tetszik akár a Metropolis, akár a Casper, akkor sem fogják tudni folytatni a jelenlegi Ethereum blockláncot. Ennek érdekében elkezdik lassítani a ethereum hálózat tranzakció átfutási idejét (15-ról 4-5 ütemben 45 másodpercre), majd a Metropolis HF#1-nél 40%-kal csökkentik a blockonkénti mining rewardot (5-ről 3 Etherre)

A másfél órás meetingen emellett persze számos egyéb fontos kérdést tisztáztak a DEVek, úgy mint az Metropolisban implementálásra kerülő új opcode-ok gas pricea, de tartok tőle, hogy ezek a kérdések itt a blogon a kutyát sem érdekelnek. (Ha viszont mégis lenne olyan olvasó, aki érintett smart contract programozásban, akkor az kérem vegye fel velem a kapcsolatot…)

Folytatás…

Q&A: Ether PoS bányászat és BTC vs Ether árkorreláció

Küldtetek két nagyon jó kérdést, amik szerintem megérnek egy rövidebb postot, mivel sejtésem szerint a válasz sokatokat érdekelhet.

B.F. kérdése: “Tanacsodat szeretném kérni, hogy mit gondolsz, mit kellene csinálnunk, egy 15 GH/S rendszerünk van, most cseréljük épp le a kártyáinkat Nvidiákra a AMD-ről a hashrate esés miatt, és érdekelne, hogy ha idén ETH-nal atállnak POS-ra, mekkora rendszerel kellene, hogy rendelkezunk, hogy megérje […] Annyit értünk, hogy ugye bár egy meghatározott mennyiségű ethert be kell majd rakni a rendszerbe és akkor továbbra is tudunk majd kapálni a gpu-kkal? Mekkora lehet ez a mennyiségű ether?”

A PoS (Proof-of-Stake) nem a PoW (Proof-of-Work) továbbfejlesztése, hanem annak lecserélése. Mindkettőnek a lényege, hogy biztosítsa az “51% attack” elleni védelmet. Amennyiben egy entitás képes lenne a bizonyító erő 51%-át megszerezni, akkor képes lenne úgy módosítani a blockchaint, hogy bár ez mindenki számára nyilvánvaló csalás lenne, mégis megtörténne és a blockchain immutable tulajdonsága miatt mégcsak javítani sem lehetne. Ennek elkerülésére a PoW azt várja, hogy minden szereplő/bányász bizonyos számítási kapacitást biztosítson, ahol logikusan azt feltételezi az algoritmus, hogy nem létezhet a világon egyetlen olyan szereplő, aki önmagában rendelkezhetne az összes hashing power 51%-ával.

Ezzel szemben a PoS rendszerben bizonyos mennyiségű letétet kell betenned ahhoz, hogy végezhess tranzakció hitelesítést vagy block készítést. Itt ugyanaz az elv, logikusan egy személyként nem rendelkezhetsz annyira sok pénzzel (jelen esetben Éterrel), hogy manipulálni tudd a rendszert.

Folytatás…