Őrület határán

Mivel jómagam csak 2013 év végén csatlakoztam a “kettyós bitkoin mániások” táborához, így nekem ez még csak a második testközelből végig nézhető Disbelief->Hope fázisom a kripto érában. Azt kell mondjam, kész csoda az a transzformáció amin a közösség végig ment az elmúlt néhány hétben. Számomra továbbra is a twitter az elsődleges számú hírforrás a crypto-space kapcsán és módszeresen dolgozom azon, hogy twitteren azokat az embereket kövessem akiknek a véleménye – szerintem – mérvadó lehet. Talán pont emiatt érezhetem úgy, hogy van egy relatív vegytiszta képem az általános hangulatról. Ezért is voltam iszonyatosan szkeptikus az elmúlt hetek szinte bámulatos árfolyam emelkedése kapcsán, hiszen ekkor ehhez még nem társult semmilyen komolyabb hurráoptimizmus. A hangulat azonban pillanatok alatt adaptálódott. A hosszú crypto-winterre oly jellemző depresszív hangulat után most újra mindenki a szép új jövőt sugározza. Mint nekünk ETF elhalasztás, mit nekünk az EKB újabb kriptopénz specifikus figyelmeztető kampánya, mint nekünk egy újabb szenátor, aki az USA dollár gyengülését látja a kriptopénzek mögött. A hurráoptimizmus szinte minden pillanatban tetten érhető.

Persze balgaság lenne komoly következtetést levonni a ‘zoknibábokkal’ teletűzdelt önmagából kifordított socialmedia alapján, még akkor is, ha az általam követett ‘celebek’ közül igen sokakkal volt lehetőségem az elmúlt két évben személyesen is találkozni, így van alapom az eldönteni, hogy kinek a szava ér is valamit. Ennél sokkal jobb és tisztább képet mutat a hazai közösség, különösen amikor egy olyan tét nélküli esemény miatt gyűlünk össze, mint pl tegnap a Bitcoin PizzaDay. A tegnap megtartott közösségi eseményen rengeteg régi arccal és nagyon sok új érdeklődővel volt lehetőségem találkozni, akiknek a szemében ugyanazt a csillogást láttam, pont úgy mint a 2017 nyarán megrendezett össznépi Bitcoin meetuppon, ami akkor egész véletlenül a Bálna Duna-parti teraszán lett megtartva.

A jelek szerint megtört a jég és túl vagyunk a crypto-winteren. A közösségi csatornákon újra pörög az élet, újra csordultig tele a Bitcoin mempool és már sokak készülnek az #altsareback hashtagekre is. Hogy a piac mennyit fejlődött az elmúlt bő másfél év alatt, mennyivel lesz a közösség okosabb, előrelátóbb, megfontoltabb és kockázatkezelőbb? Nos ennek kapcsán nincsenek illúzióim. Már készülődnek az újabb és újabb scammek… Itt a Bitconnect2.0, de ennél is nagyobb szemfényvesztésre készül az Ethereum csapata a Ethereum2.0 koncepcióval. Vitalik és barátai ezúttal is megváltják a világot és egy sokkal stabilabb, gyorsabb és kiszámíthatóbb táptalajt adnak a cryptopóniknak, macskáknak és egyéb cukiságoknak. Közben persze folyamatosan ostromolják a ETH-t annak nagy kihívói, mint pl a “mindenki a partnerem”-TRON, vagy a Cardano… és persze meg ne feledkezzünk a “mindösszesen csak 4 BR node-om van már csak, de azért még decentralizált vagyok” EOS-ról.

Közben a partvonalról csendben happolja el mindannyiuk elől a piacot a Binance, aki immáron saját blockchainjével csábítja magához a projekteket a többiektől, mely projektek olyan boostot kapnak az exchangetől, ami már önmagában is egyébként kimerítené a piac befolyásolást… ha ad1) ez bárkit is érdekelne ad2) nem egy olyan országba költözött volna a Binance, ami amúgy is az online szerencsejáték tilalmak megkerüléséből tartja fenn önmagát.

Hacsak nem jön valami oltári nagy pofára esés, akkor innentől cirka fél évet kell már csak várni arra, hogy megint a végtelenségig lehessen rajongani olyan altcoin projektekért, amik a következő crypto-winterben sorra fognak elvérezni (ahogy történt az elmúlt egy évben is…) mindannyiunk nagy bánatára és lehet majd megint szapulni a Bitcoint, hogy az mennyire lassú, drága, idejétmúlt és felesleges és majd milyen jól le fogja váltani az XYZ coin!

Persze mindennek meg van a másik oldala is. Hiszen senki ne gondolja azt, hogy a Bitcoin azért éli túl időről-időre a hype ciklusokat, mert… csak. Ennek megvan a maga oka és a Bitcoinnal egyre inkább megvan a maga kis érdekes szerepe. Ne feledjük el, hogy mi hívta életre… A világgazdasággal komoly gondok vannak, amit tovább tetéz a politikai populizmus. A modern politika egyre újabb és újabb eszközökhöz nyúl, melybe megjelenik az a fajta viselkedés, amit gyűjtőfogalomként csak trollkodásként szoktunk nevezni… Megjelenik a fenyegetőzés, a nyílt zsarolás, országok gazdasági ellehetetlenítése… ami persze mindig is fontos alapja volt, de az elmúlt évtizedekben ezt tudták elegánsan is intézni. Már ez lesüllyedt a twitter kontextus szintjéig. Kína és az USA között zajló szankció háború… mindeközben a teljes LatAm régió krízis, amiben éppen most Argentina készül csatlakozni a hitperinflálódó országok közé… És ha igazán őszinte akarok lenni, akkor akad itt a környékünkön is probléma bőven… Fura módon az emberben lassan már komolyan felmerül a kérdés: Tényleg eljutunk oda, hogy a világ legbékésebb és legnyugodtabb országa Oroszország lenne? Milyen érdekes…

Mindezek fényében talán nem is annyira kéne meglepődnünk azon, hogy a Bitcoin túlélt egy újabb hype ciklust és most újult erővel segíti azokat, akik alternatív csatornákat keresnek a őrület határán lavírozó világunkban…

Bitcoin maximalizmus

Fussunk neki akkor még egyszer ennek a témának… Aki régi olvasója a blognak az pontosan tudja, hogy Bitcoin maximalista vagyok. Akkor is az voltam, amikor tavaly tavasszal először beszakadt komolyabban a market dominance, akkor is, amikor a BCH propagandagépezet módszeresen megpróbálta széttiporni az egész Bitcoint és akkor is, amikor a hálózat terheltsége és a mining fee miatt konkrétan használhatatlan volt a hálózat. Ebbéli kvázi hitvallásom azóta sem csorbult, továbbra is azt gondolom, hogy a cryptopiacon az komolyan téved, aki a Bitcoin ellen fogad.

No persze ez korántsem jelenti azt, hogy ne lenne helye az egyéb cryptopénzeknek, különösen, ha azok mögött valódi use-casek állnak. A Bitcoin a maga módján egy tökéletes settlement layer, ami limitált keretek között még condition based smart contractok futtatásra is képes (lásd multisig vagy HTLC), ám ezen képesség erősen korlátozott a scriptelési lehetőség szűkössége okán. Ráadásul a Bitcoin adta technológiák… úgy mint: a teljesen transzparens főkönyv és a az UTXO sem feltétlenül lehet jó mindenkinek, így bőven lehet létjogosultsága a Bitcoin mellett más alternatíváknak is… Már persze, ha az adott coin mögött van valós érték is. Mitől lesz valami mögött valós érték? Attól, hogy azt használni akarják… attól, hogy valós problémákra ad valós megoldásokat.

A Monero vagy a ZCash valós problémát old meg bár teljesen más módszerrel. Mindkettő fontos alappillére a confidental transaction igények kiszolgálásának. Hogy kinek, mi oka van a privacy coinokra? Ezt bízzuk rá a felhasználókra. Persze középtávon ezek vitorlájából is kifoghatja a szelet a Bitcoin, hiszen már aktívan dolgoznak a Bulletproof technológián, ami a Bitocoin saját confidental transaction megoldása lesz.

Megint más tészta a nagyon gyors blocking time és alacsony mining fee-vel rendelkező PoW vagy PoS coinok. Ezekkel nagyon gyorsan lehet a tőzsdék között értéket továbbítani, ami alapja lehet egy jó arbitrázs robotnak. Ha még kész tényként is vesszük, hogy a zárt, centralizált cryptotőzsdék sokáig velünk maradnak, akkor sem vár ezekre a coinokra komoly jövő, hiszen ezen képességük hamar semmissé válhat a tődzsék között megnyíló sidechain, vagy lightning network csatornák okán. Nyilván itt nem napokról, vagy hetekről beszélünk, de lássuk be… akár egy év is eltelhet, mire a macit visszagyömöszöli a vásárlói kedv a barlangba. A Bitcoin esetében egy alig 10 éves termékről beszélünk, ami kapcsán pont a legutóbbi inflation bug bizonyítja, hogy még messze nem beszélünk tökéletes kódról. Hogy miért releváns az, ha ezeket a cross-exchange settlement igényeket natív layer-2 vagy sidechain technológiákkal oldják meg Bitcoin felett, miért ne lenne ezektől függetlenül is relevanciája a gyors blocking timeú coinoknak? Amíg a tőzsdéken a Bitcoin az univerzális keresztárfolyam (mindent ahhoz mérnek), addig logikus, hogy a legnagyobb forgalom is abban kell, hogy történjen, márpedig, ha natív Bitcoin infrastruktúrán is megoldhatóvá válik a gyors settlement, akkor ezzel megspórolható 2×1 exchange fee cut, ha elkerülhetővé válnak a transfer altcoinok. Viszont még egyszer: itt most nem hónapokról, hanem éves távlatokról beszélek.

És persze ott vannak az abszolút Bitcoin killerek: A turing complete smart contract enginek, úgy mint az Ethereum, vagy éppen az új üdvöske az EOS, de természetesen ide sorolhatnánk az elmúlt bő fél év majd összes nagy sikervárományos coinját is. Sőt mi több, a Bitcoin Cash is erre a babérra törekszik a Wormhole Project keretei kapcsán.

Bár a BCH kapcsán nem biztos, hogy most a Wormhole a legnagyobb újdonság… A Coingeek (Ayre) ás a BMG Pool (CSW) mára hivatalosan is megszerezte a BCH lánc hashing powerének 51%-át. Ismeretes, hogy kisebb polgárháború zajlik a BCH all-starsok között. Rendesen megy a cicaharc Jihan és a CSW (Craig S. Wright) között, ami akár egy újabb chainsplitet is eredményezhet. A cicaharc tárgya pedig többek között pont a Wormhole Project…

Szóval mi a helyezet a turing complete smart contractokkal? Az a helyzet, hogy bár ezek laborkörülmények között baromi jól működnek és tény, hogy pl. az ETH-ERC20 kapcsán tökéletes technológiai alapját nyújtották az ICO hypenak, azonban ezen túl egyelőre az üzleti adaptáció igen lassan halad és a rengeteg alternatíva között még az a néhány implementáció is szétoszlik. Sorra jelentik be az egykoron szépreményű ICOk (márhogy azok, akik elve nem SCAMnek indultak), hogy a jelenlegi piaci körülmények között nem tudnak optimálisan működni. Arról nem is beszélve, hogy míg a bikapiacon pont az ICO-k pumpálták a plafonig az ETH árfolyamát, addig a medvepiacon, ezek pánik-exitelése pusholja az árfolyamot újra a kétszámjegyű tartományba.

Összegezve a rövidre sikerült posztocskámat: Nincs nekem az égadta világon semmi bajon az altokkal. Nagyon sok olyan coin van a piacon, ami altként is tud komolyan érvényesülni. Mi kell ehhez? Az, hogy valódi érték legyen mögötte, az, hogy valamilyen célja legyen, ami igényt vált ki a coinra. Meg lehet nézni a jó példákat. Ott a Binance saját coinja BNB, ami a legnagyobb hype csúcsán 0.0017 BTC-t ért és mennyit ér ma a medvepiac közepén? 0.0015 BTC-t. Ilyen az ha valamire valós igény van és nem egyedül a spekuláció hajtja az árát…

Hogy mik lehetnek azok a jövőbeli projektek, amik a Bitcoin árnyékában hasonló sikereke érhetnek el? Nyilvánvalóan nem a “next-bitcoin” projektek, bármennyire is ezt szeretnék nagyon sokak. Akkor? Ha emlékeztek, akkor januárban már feltettem ezt a kérdést nektek, akkor sokan jeleztétek, hogy pl stabilan működő crypto-fiat change hotspotokat, cryptofedezetű bankkártyákat, natív Layer2 appokat, Atomic Swapet és crypto POS projekteket látnátok sokan szívesen. Ha most újra feltenném ugyanezt a kérdést, akkor nagy valószínűséggel újra ezeket mondanátok a legtöbben, hiszen egy év alatt közel sem fejlődött akkorát a piac, hogy etéren ne lenne már hiány. A jó hír, hogy ezen témák kapcsán bőven vannak már itthon is komolyabb fejlesztések. Míg két éve ilyenkor az országban összesen egy darab Bitcoin ATM állt rendelkezésre, addig a tavalyi ilyenkor már 6 létezett ma pedig már átléptük a tizet is. Sőt éppen most a napokban állítanak üzembe újabb 6 automatát, ebből 4-et Budapesten. Ami ennél is érdekesebb, hogy van már itthon egy prototípusközelben lévő crypto-ATM fejlesztési projekt is, ami a nagyipari gyártásra rendezkedik be éppen, amihez aktívan folytat a csapat éppen tőkebevonást. Hogy mi  a helyzet az online váltási lehetőségekkel? Bár ma is már szép számban érhető el itthon cryptováltási lehetőség, de csak a közvetlen ismeretségemben jelenleg három komolyabb váltós fejlesztés folyik, amikből legalább az egyik már-már exchange funkcionalitással fog jelentkezni.

Ezek persze még mindig csak az alap infrastruktúrát építgető és az adaptációt elősegítő fejlesztések. A nagy előrelépés akkor várható, ha a Bitcoin és a többi altcoin legfőbb use-case már nem az lesz, hogy könnyen és egyszerűen lehet birtokolni, hanem az, hogy ugyanilyen könnyen és egyszerűen lehet hasznosítani azokat. Pont úgy ahogy az internetnek hatalmas lökést adott a ‘content’ orientált vállalkozások megjelenése, akik mára a világ leggazdagabb vállalataivá nőtték ki magukat, ugyanúgy a cryptoinfrastruktúrát is a tartalom tudja naggyá tenni.

Ezek a projektek és ezen projekekbe ölt végtelen mennyiségű emberi és véges mennyiségű anyagi erőforrás okán vagyok Bitcoin maximalista és tekintek pozitívan a jövőbe.

‘Selfish mining’ elv a gyakorlatban

A tegnapi cikk kapcsán előkerült a 51% attack és a double spending gyakorlati kérdésköre. Ennek kapcsán gondoltam edukációs célzattal bemutatom az egyik legismertebb módszer lényegét, amit anno 2013-ban még Emin Gun Sirer és Ittay Eyal publikált “Majority is not Enough: Bitcoin Mining is Vulnerable” címmel.

Nézzük az egész témát a gyakorlatban. Ugye így épülnek szépen sorjában a blokkok:

A blokkokat különböző minerek/poolok hozzák létre, majd egyszer csak az egyik pool úgy dönt, hogy double spendelni akar. Ekkor az egyik pool úgy dönt, hogy végrehajt egy 51% attackot. Ehhez persze nem árt, ha az összes hashing power jóval több mint 50%-ával rendelkeznek, de szigorúan matematikai alapon erre úgy egyébként 33,3% is elég, ha a difficulty adjustment nem azonnal reagálja le a fő láncon történő hash elvonódást.

A “Selfish miner” (pirossal jelölt blokkok) elkezd gyártani egy blokkot (piros #1-es), miközben a többi miner gyárt egy blokkot az eredeti #0-ás után. A Selfish miner blokkja persze hamarabb készül el, hiszen több hashing powerrel rendelkezik. Ennek okán a selfish miner lánca lenne a hosszabb lánc, ami miatt a kék #1-es el sem készülhetne, azonban:

A Selfish miner NEM propagálja a blokkot, hanem megtartja azt magának. Így az összes többi miner valójában azt hiszi, hogy az eredeti (kék) lánc a leghosszabb.

Ezt követően a Selfish miner elkészít még egy blokkot (piros #2), mire a többi bányász is propagálja az elkészült (kék #1) blokkját. Itt a támadó már pontosan tudja, hogy olyan mennyiségű hashing power van a kezében, amivel stabilan meg tudja csinálni a támadást. Ekkor:

A támadó előveszi a meglévő – a támadásra félrerakott – coinjait és a főláncon beküldi azt az egyik tőzsdére, majd a továbbra is rejtve bányászott láncon (piros) ugyanazt elküldi egy másik tőzsdére. A rejtett (piros) láncról továbbra sem tud senki a Selfish mineren kívül, mivel ezek a blokkok nem kerülnek propagálásra a hálózat felé!

Ezen a ponton a Selfish minernek tovább kell gyártania a blokkokat a piros láncon, míg a főláncon (kék) megvárja, hogy megtörténjen a 20 confirmation, amíg az exchange elkölthetővé teszi a beküldött coinokat. Amikor ez megtörténik, akkor azonnal eladja a coinokat és az ellenértéket valamilyen gyorsan kiküldhető formában, lehetőleg privacy coinok (zcash, monero, stb.) formájában kimenti a tőzsdéről. Megvárja, amíg a kiküldés is confirmálódik, majd fogja magát és elkezdi szépen lassan propagálni a piros lánc blokkjait:

A propagálás végére a nodeok azt fogják látni, hogy megjelent egy újabb lánc, ami sokkal hosszabb, tehát ezt követően mindenki dropolja az eredeti kék láncot és folytatják a felfedett selfish miner által gyártott láncot. Amint a második láncot elkezdik folytatni a rendes bányászok is valójában nem csak, hogy megtörténik ugyanannak a coin mennyiségnek az elküldése egy másik exchangere (xchg#2), de egyből meg is kapja a 20 confirmation-t, tehát azonnal el is költhető lesz a másik láncon és másik exchangen ugyanaz a coin, ami alig néhány blokkal korábban egyszer már elköltöttek a korábbi (kék) láncon. Természetesen ezt a támadó azonnal el is költi/átváltja.

Hogy ki járt rosszul az egésszel? Természetesen az első exchange (XCHG#1), hiszen a longest chainen valójában meg sem történt az az esemény, amikor beküldésre került hozzá egy adat coin és mégis el lett adva az. Tehát összességében  olyan coinokat adott el, ami valójában sosem kerül az exchangere. Itt nyilván az exchange a lehető leggyorsabban megpróbálja értesíteni a fejlesztőcsapatot és a többi exchanget is. Ám ennek reakcióideje akár extrém hosszú is lehet, így szinte biztos, hogy a támadó minden gond nélkül véghez tudja vinni a támadást és az eladásokat, hiszen valójában a második exchange (XCHG#2) jogosan birtokolta az eladásra került coinokat, mivel az ő általa ismert leghosszabb chainen tényleg hozzá kerültek a coinok.

Persze az exchangek több módon is próbálkoznak védekezni ezen támadás ellen. Pl többször is elfordult már, hogy ha egy kriptopénzből hirtelen tűnik el nagy mennyiségű hashing power, akkor az adott algo összes coinjánál felemelik a confirmation-t. Legutóbb pont a héten bekövetkezett zencash támadásnál emelték fel a tőzsdék 20-ról 120-ra a minimum confirmationt. Hogy mit érnek el ezzel? Nyilván időt nyernek, mely idő alatt esetleg ki tudják hámozni, hogy melyik addressen történt double spending, ehhez persze nagyon hatékony együttműködés szükséges az exchangek között, ami centralizált exchangek esetén még talán létezhet is, de az egyre inkább erősödő decentralizált exchange és atomic swap megoldások tükrében ezen támadások valószínűsége sokkal inkább fog növekedni.

Hogy mi erre a megoldás és ‘ha ennyire bugos, akkor egyáltalán miért nem javítják meg…’ típusú kérdésekre az egyezményes válasz: Nem minden arany ami fénylik. Aki minority hash powerrel rendelkező crypto-t bányászik vagy akár csak tart az legyen felkészülve arra, hogy ilyen támadások bármikor bekövetkezhetnek. Aki pedig szeretné magát ettől megóvni, annak:

  • csak majority hash powerrel bányászott PoW coinokat használj. (Bitcoin, Ethereum, LTC, Zcash, Monero, stb.)
  • vagy használj olyan altcoinokat, amikben a konszenzus egyéb módon (pl. PoS, DPoS) van elérve és van is mögötte akkora mennyiségű validity stake, ami alapján feltételezhető, hogy mindenki tisztességes.

 

 

Miért NINCS értelme a vegyes crypto-portfólióknak?

Most hogy egy időre elbúcsúzunk a 8k feletti BTC árfolyamoktól és újra élet költözik az altcoinokba, időszerű lehet beszélni a vegyes cryptovaluta portfóliókról. Lelkes követője vagyok a nemzetközi élmezőny mellett egyre erősebb hazai cryptovaluta portfóliómenedzserek gyarapodó táborának. Különösen azoknak, akik a napi kereskedés mellett időt és energiát szánnak arra, hogy a cryptovaluta-evangelizációban is részt vegyenek. Tegnap a Blockchaineum konferencián élőben is lehetőségem nyílt több szakértő (köztük Kallós Péter) portfólióalkotási technológiáját is meghallgatni. Ezen elvek jellemzően arról szólnak, hogy valamilyen elv mentén képezz diverzifikált kosarakat, amiben kellően színesen összeválogatva tárolj altcoinokat és a bitcoint. Ezen post célja az, hogy – minden tiszteltem ellenére is, de – megcáfoljam a neves szakértők portfólióképzési javaslatait, mivel ezen javaslatok lényegében a hozam/kockázat minimalizálás hamis illúziója mellett elmaradt hasznot eredményeznek.

A diverzifikáció alapvető eszköze a pénzügyi kultúrának. Adja persze magát a kérdés, hogy miként is kell értelmezni a diverzifikációt, a szakma ezt eképp képzeli el: “Portfólió diverzifikáció: a befektetett összeg több olyan elemre kerül szétbontásra melyeket jellemzően más és más piaci hatások befolyásolnak, így jelentősebb negatív piaci hangulat esetén is minimalizálódik annak negatív hatása.”

Ugyanazon kategóriába tartozó befektetési terméket jellemzően azonos piaci hatások mozgatják. Éppen ezért érdemes a portfólió megválasztása esetén vizsgálni azok korrelációját. A piaci hatásokra azonos módon reagáló befektetési termékek várhatóan egységesen termelnek mind nyereséget, mind veszteséget. Ez nem szolgálja a magánbefektető „diverzifikálási” célját éppen ezért lehetőség szerint kerülendő. A korreláció értékét -1 és 1 között mérjük. Az érték minél közelebb van az 1-hez annál inkább elmondható, hogy ezen termékeket közös piaci hatások mozgatják, tehát ezen termékek közös portfólióban/kosárban tartása NEM eredményez valós divezifikációt. Hogy mennyire is releváns mindez? Nézzünk egy a cryptovaluta világtól teljes mértékben elrugaszkodott példát:

Folytatás…

Halloweeni rémtörténet

Ami az éjszaka történet a Bitcoinnal az tényleg már-már a halloweeni gyerekriogatások kategóriájába esik. Úgy néz ki, hogy a Bitcoin végig látogatta az összes altcoint és mindenhol ellőtte a “trick or threat!?” kérdést. A jelek szerint mindenhol csokit kapott.

Persze nehéz szó nélkül elmenni az a tény mellett, hogy irreálisan gyors volt az este folyamán a gyarapodás. A Bitcoin piaci kapitalizációja veszélyesen megközelítette a 100 milliárd dollárt. Ezen a szinten már az amerikai ipar igen neves szereplőit is beelőzte piaci értékben (hol van már a paypal és a netflix…)

Bár tény, hogy az elmúlt napok erősödését jellemzően az altok finanszírozták. Ma viszont már jól látszik, hogy mérhető szinten növekedett az összesített piaci kapitalizáció, ami arra utal, hogy tetemes mennyiségű új fiat áramlott be a piacra.

Óva intenék azonban mindenkit, hogy az “aranyláz” hatására most adja el mindenét vaterán és kiköltözve egy sátorba a természet lágy ölén várja ki a crypto-haven-t. Mindazon túl, hogy alapvetően értetlenül állok az ilyen opportunisták láttán sose feledjük el a nagy piaci befektetők és manipulátorok azon mondását, hogy: “Akkor veszek amikor mindenki elad ás akkor adok el amikor mindenki vesz…”. Ahogy épp az imént írtam az egyik barátomnak: “Ha most NEM veszel, akkor csak a kihagyott lehetőséget bukod el, ha viszont mégis most veszel és jön egy flash-crash, akkor viszont a pénzed”

Tessék ésszel játszani és ne feledjük, hogy ma péntek 13 van… Lehet, hogy ez neked semmit nem mond, de kellően nagy a Bitcoin befektetői bázis entrópiája ahhoz, hogy egy igen nagy részét ez kellően paranoiássá tegye. 🙂

Folytatás…

Bitcoin: SegWit… Most akkor lesz vagy nem lesz?

Nagy hírként járta be a világot, hogy a bitcoin minerek össz hash teljesítményéből 83%-ot uraló 56 nagyvállalat (ennyit a közösségi erőről…) megegyezett a SegWit implenetálásáról és a 2Mb-os blockméret forkolásról, mindezt várhatóan még akár idén szeptember előtt meg is lépnék. A hír az egekbe röpítette a BTC árát és a BTC-vel együtt a legtöbb altcoin is hatalmas pávatáncot járt az elmúlt napokban. Mielőtt rátérnék arra, hogy miért írtam az előző mondatot múlt időben tisztázzuk azért, hogy mi is ez a hard fork és végkép mi ez a SegWit…

A bitcoin technológia arra épül, hogy minden egyes block 1 Mb méterű, amely tartalmazza a tranzakciókat és azok hitelesítő aláírásait is. A blokkok fix időközönként kerülnek kiadásra, így limitált, hogy darabszámra mennyi tranzakció futhat párhuzamosan. Ezt a limitet manapság nagyon sűrűn kiüti az aktuális forgalom, ami miatt előfordul, hogy akár 1 órán túlra is csúszhat egy-egy tranzakció hitelesítése. Ez pedig nem igazán néz ki jól egy digitális fizetőeszköznél. Ezen problémát kétféleképpen lehet orvosolni:

Folytatás…