Amikor a DeFi gazda betakarítja a Yieldet a Farmon!

Az elmúlt néhány hét kétségtelenül azt a képet mutatja, hogy majd három év után, újra a lovak közé csap a kripto ökoszisztéma és elkezd egy újabb kövér buborékot formálni, melyben – a jelek szerint – ezúttal nem kis szerepet játszanak a DeFi megoldások is.

Ellentétben a tavalyi évvel (amikor szintén szeptember körül lezajlott egy 14 ezer dollár körüli Bitcoin rally), most egyértelműen kirajzolódnak azon a karakterisztikák, amik azt mondatják velem, hogy ez itt már a következő bull run.

Hogy milyen tények mondatják velem mindezt? Számomra a legfontosabb indikátor továbbra is a tweeter feedem, ami az elmúlt bő két évben igencsak csendes volt. A nyugodt semmittevést csak egy-egy oda-vissza anyázás zavarta meg a Bitcoin és az Ethereum közösség között, vagy éppen az egyik Bitcoin kihívó vergődése. Ezek mellett lényegében láttam a saját magam által összetákolt tweeter információs buborékban, hogy szépen lassan fejlődik a teljes piac.

Hogy most hogyan néz ki a tweeter fedem? Nos tele van chartokkal, elemzésekkel, fraktálokkal, árfolyamjóslatokkal, fizetős group felhívásokkal és újra visszaoldalogtak a régi jó influencerek is! Mondhatni dögszagra gyűl az éji vad! Olyan szinten, hogy az elmúlt két évben jó okkal csendben levő Charlie Lee (Litecoin alapítója) is újra shilleli a projektjét:

https://twitter.com/SatoshiLite/status/1295908132737040384

Ami persze eme potenciális false-pozitív indikátorok mellett sokkal fontosabb: talált magának a kripto közösség egy újabb játékszert, méghozzá a DeFi, azon belül is a Yield farming formájában.

Ez elmúlt hetekben szánt szándékkal kerültem a DeFi és a Yield Farming témakört, mert volt egy olyan érzésem, hogy nagyobb a füstje mint a lángja, azonban mára el kell ismerjem tévedtem… Ez a téma tényleg képes lesz egy újabb kripto boomot összehozni, amire illik is reagálni. Ezért ezzel a cikkemmel, most így előre rendbe is raknék néhány fogalmat.

Mi is az a DeFi?

A DeFi, azaz a decentralizált finance, nem más mint a hagyományos banki pénzügyeknek valamilyen jellegű decentralizált manifesztációja. A hagyományos banki pénzügyek közül főleg a kölcsönnyújtás, kamatoztatás és egyéb derivatív ügyleteket érdemes érteni. De persze a fogalom etéren is rugalmasan kezelendő.

Gyakorlatilag két nagyon egyszerű megközelítés alapján derül ki, hogy mi is az a DeFi:

#1: Az a DeFi, ahol a a pénzügyi műveletek minden eleme teljesen központi irányítás nélküli okos szerződésekben zajlik, ahol az ügyfél saját maga dönti el, hogy mi történjen az értékeivel és maga is kamatoztatja azok hasznát vagy éppen szenvedi el annak veszteségét.

#2: Minden DeFi, ami decentralizált kriptoeszközökön keresztül valósít meg fejlett pénzügyi szolgáltatásokat.

Az elsővel (#1) az a baj, hogy abba lényegében semmi nem fér bele, hiszen néhány tényleg decentralizált pénzügyi megoldást leszámítva (pl. MakerDao), az összes smartcontract alapú megoldásnál is megvan arra a lehetőség, hogy az “üzemeltető” kipakolja a pénztárat és ez sajnos igaz pl. az olyan igen népszerű DeFi megoldásokra is, mint a WBTC, aminek kapcsán egyre több az aggódó hang az Ethereum Foundation környékén is:

A második (#2) definíció pedig annyira laza, hogy abba lényegébe minden belefér, így akár a custodial megoldások is.

Akkor az INLOCK egy DeFi?

Jó szívvel egyetlen custodial (letéti pénztárcakezelő) szolgáltatáson alapuló megoldás esetén sem merném azt mondani, hogy azokban bármi is decentralizált. De tény, hogy a kripto ökoszisztéma lényegesen megengedőbb ezen a téren, mint jómagam. Lásd erre jó példa a Binance Chain (ami azóta már Smart Chain) és egyéb hasonló centralizáltan validált blockchainek, amiket ugyanúgy a decentralizált ökoszisztéma részeként kezelünk.

Kiknek jók a DApp DeFi-k?

Ha maradunk a DApp DeFiknél (tehát a kizárólag smart contract elvű, non-custody megoldásoknál, amiket nevezhetünk pl DApp DeFiknek, akkor felmerül a kérdés előre, hogy kiknek is érdemes ezeket használnia? Nos a helyzet a, hogy a yield farming nélkül, szinte senkinek. Hamarosan kifejtem a yield farming lényegét is, de most fussunk neki ennek a kérdésnek csak a puszta kamat oldaláról.

Ahhoz, hogy valaki elhelyezzen pl Compoundban mondjuk 500 dollár értékben USDC-t, ahhoz egyrészt ugye ezt a saját metumaskjára kell helyezni, ahonnan előbb engedélyeznie kell a Compoundnak, hogy USDC-t használjunk, majd utána supplyolni kell az adott mennyiséget.

Amikor úgy döntöttünk, hogy már eleget keresünk és inkább visszük a pénzünket, akkor ugyanúgy előbb ki kell szedni a contractból, majd withdrawolni. Egy withdraw hívás kb 250k gast igényel, míg egy allow+supply kb 400k-t visz el. Ezek a műveletek a mai átlag 100+ GWei gasPriceoknál potom 15-20 dollár ügyletek. Tehát nagyjából 1-3 év alatt keresi meg a compound a kamatokból azt a mennyiségű hozamot, amibe az kerül, hogy egyáltalán igénybe vegyük a szolgáltatást.

Persze ezek a díjak semmivel sem nagyobbak, ha 5.000, vagy akár 50.000 USDC-t akarunk ugyanígy kihelyezni, ahol már mindjárt nem tűnnek annyira veszélyesnek a fentebb leírt hálózati költségek.

Ezen a ponton nyilván erősen nyerésre állnak az olyan központosított DeFi megoldások, mint amilyen az INLOCK is, ahol az ügyfélnek nem kell hálózati költségeket fizetnie sem a kihelyezéshez, sem a withdrawhoz.

És mi ez a Yield farming?

Ha nagyon kritikusan akarnék hozzáállni a jelenlegi piaci trendekhez, akkor azt mondhatnám, hogy a Yield Farming ma ugyanaz, ami 2016-2017-ben az ICO volt, de lényegesen okosabb elvek mentén.

VARIANCE HUB OKTATÁSI CSOMAGOK!

A yield, vagyis magyarul hozam és a farming, mint betakarítás, kifejezések házasításából származó tevékenység. Tehát arra a folyamara gondolhatnánk, amikor valaki elhelyezi a saját pénzét a bankban és nagyon örül a kapott kamatnak… De nem, messze nem erről van itt ám szó!

Hogy megértsük ennek pontos működését, előbb tisztázzuk, hogy mi is történik az olyan új generációs lending/savings platformokon, mint a compound, a curve, yearn.finance, vagy akár a balancer. Lényegében ezek a projektek liquidity poolokat hoznak létre, amikből bárki tud kölcsönkérni megfelelő fedezet ellenében és persze a megfelelő kamatok megfizetése mellett.

Az egész rendszer teljesen automatikus, automatikusan változnak a kamatok függően attól, hogy mennyire van kihasználva a jelenlegi pool kínálat. Így előfordulhat, hogy az egyik nap csak (éves) 2%-ot keresel, de ez akár másnap 16-20%-ra is felugorhat egy évre vetítve.

Ha egy DeFi megoldás egyben DApp is (tehát decentralizált elvek mentén, közösségi alapon hozzák meg annak döntéseit), akkor valamilyen elvek mentén a közösség számára meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy bele is tudjon szólni az adott DeFi működésébe. Ennek leginkább elterjedtebb megoldása a governance token modell, ahol az adott platform kibocsát egy bizonyos tokent, amin keresztül a tagok ki tudják fejezni véleményüket egy-egy változtatási ötlet kapcsán, vagy akár új változtatásokat tudnak kezdeményezni. Korábban már nagyon sok DAO modellt bemutattam itt a blog hasábjain, így most inkább pragmatikusan közelíteném meg ezt a kérdést: A governance tokéneket képzeljétek el úgy mint a céges részvényeket, amihez szavazati jog társul.

Hogy miről lehet szavazni egy DeFI-ben? Ha megnézem pl. a Compound jelenleg futó szavazásait: cUSDT kamatszámítási modelljének átállítása, WBTC fedezeti szint módosítása, 40%-ra, COMP token kiosztásának üteme, stb. Szóval csupa olyan dolog, ami valóban az adott DeFi működését befolyásolja.

Tehát amikor Yield farmingról beszélünk, akkor lényegében arról beszélünk, hogy az egyes DeFi megoldások governance tokenjét szerezzük meg.

Miért jó bárkinek is a governance token?

Nos, azt előre leszögezhetjük, hogy biztosan nem azért, mert bárki is szavazni akarna a WBTC fedezeti szintjére, pláne úgy nem, hogy pl. a COMPOUND kapcsán a szavazati jogot adó tokenek több mint 50%-a ott van a projekt korai VC befektetőinél, tehát bármit, bármikor le tudnak szavazni, ha akarnak.

A magyarázat mi más is lehetne mint a nettó vagyonszerzés. Aki ma “yield farmingot” művel, az lényegében vagy likviditást ad egy adott új projektnek, vagy pedig kölcsönt vesz fel onnan, amiért cserébe governance tokent kap, amit ha pl. bevezetnek egy nagyobb tőzsdén és felrobban annak az árfolyama… akkor jelentős profittal lehet azt eladni, pont úgy, ahogy ez történt 1-2 hónapja a COMP kapcsán, amikor azt bevezették a Coinbase tőzsdére.

Mindez olyan szinten túllépett már a reális pénzügyi kereteken, hogy sok esetben az adott DeFi felhasználói akár irreális, vagy egyenesen veszteséges ügyleteket is kötnek, csak hogy még több governance tokenhez jussanak.

Erre jó példa volt még kb két hónapja, amikor a Compoundon valaki saját magának adott kölcsön nagyon sok BAT tokent, amit utána visszarakott és újra felvett még jónéhány iterációban. A művelettel pillanatok alatt feltornászta a BAT token kamatát 20% körülre, amivel nem kis veszteséget okozott magának… ám ezt bőségesen kompenzálta neki a COMP token listázását követő profit.

Kamat hordozó tokenek

Persze a történet koránt sem ér ennyivel véget, hiszen ez így önmagában csak puszta spekuláció. A rendszer igazi nehézágyúi a kamat hordozó tokenek. Kezdjük azzal, hogy mik is ezek.

Ahogy fentebb már írtam: a DeFi megoldások jellemzően liqudity pool elven működnek. Minden új befizetés bekerül egy nagy kalapba, ahonnan azt kölcsön lehet kérni. Egy platform akkor működik igazán jól, ha ez a kalap közel végtelen, viszont bőven van benne forgalom, hogy legyen aki kitermeli a befektetők kamatigényét.

Mivel itt egy decentralizált megoldásról beszélünk, így nincs egy központi koordinátor, aki nyilván tartja, hogy kinek mennyi befektetése van és mennyi kamatot keresett már meg… helyette, ezt az egész folyamatot a blockchainre bízzák. Amikor az ügyfél befizet adott mennyiségű eszközt (pl. Ether, USDC, DAI, stb.) egy liquidity poolba, akkor cserébe kap szintén adott mennyiségű xETH, xuSDC, xDAI, stb. “kamat hordozó tokent”, a x helyére tetszőleges karakter behelyettesíthető. Pl. Compound esetén ‘c’, AAve esetén ‘a’, Syntethic esetén ‘s’ és így tovább.

Ezek a tokenek standard erc20-as tokenek, melyek átruházhatók. A tokenek egy “tartozom neked” jellegű jogosultságot valósítanak meg. Ha én rendelkezem adott mennyiségű cUSDC-vel, akkor azért cserébe ki tudok igényelni bármikor annyi USDC-t, mit éppen akkor az ér.

Ha viszont odaadom a cUSDC-met valaki másnak, akkor ő tudja megtenni ezt helyettem. Ami ennél is izgalmasabb, hogy a governance tokenek is általában az kamat hordozó tokénekhez vannak kötve. Így mára egyre nagyobb üzlet épül az ilyen wrapped tokenek másodpiaci ügyleteire. Pl. add kölcsön a cUSDC tokened a Curve-nek, aki ugyan így benyeli a te COMP governance jutalmadat, de cserébe kapsz 70%-kal többet érő CRV tokent!

Ketyegő bomba

Talán nem kell, hozzá jóstehetség, hogy borítékolható legyen ennek a piacnak is a berobbanása. Ma már naponta jön ki egy újabb, komoly ígéreteket hordozó DeFi projekt. Legutóbbi nagy port kavart projekt a YAM volt, aminek governance token-e 2 nap alatt ért le 60 millió dollárt, majd onnan zuhant egy pillanat alatt a nullára, amikor kiderült, hogy a DeFi okos szerződésében van egy bődületes hiba.

A kockázatok azonban ennél sokkal komplexebbek. A DeFi ugyanis egy teljesen zárt ökoszisztéma. A kölcsönök mögötti fedezet értéke pedig csak esetleges. Idén márciusban a MakerDAO kapcsán is kiderült, hogy képes egy akkora méretű projekt is alulfedezetté válni egyszerűen csak azért, mert a kölcsönszerződéseik likvidálása gazdaságilag nem volt elég csábító az arra hivatottaknak. De a Fulcrum és a bZx fiaskónál konkrétan több ezer ether tűnt el egy flashloan crash kapcsán, amiről sajnos a befizetőknek le kellett mondaniuk.

Elsőre, talán ennyi elég is lesz a DeFi témakörből. Folytassuk innen egy később cikkben.

INLOCK - ezúttal legyél Te a Bank!
Bookmark the permalink.

One Comment

  1. Hatalmas rendszerkockazat jott be emiatt eth ba. Es hiaba veszel put opciot a deribiten mar tavasszal is fel kellett oket tokesiteni. Egyelore Csak a btc nek van igazi use case e. A digitalis arany.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *