A blog minden bizonnyal egyik leginkább keresett bejegyzése a mai napig a hasonló címmel megjelent írásom ami 10 hónap fényében mutatta be a korábbi saját beruházásból megvalósított fűtés korszerűsítést, mely során a fűtést un. hybrid gázkazán és levegős hőszívattyús rendszerrel oldottam meg, amihez az áramot napelemmel termelem. A konstrukció részleteit az eredeti cikkben fejtettem ki.
A cikkben az első 10 hónapos eredmények alapján azt prognosztizáltam, hogy a korábbi fűtési rendszerhez képest évi 669ezer forintos megtakarítást tudok elérni, amivel alig 4,5 év alatt pozitívba fog tudni fordulni a beruházás. Most, hogy lassan véget és a negyedik fűtési szezon is (bár ennek némileg ellent mond az időjárás) itt az ideje, hogy visszamérésre kerüljön a prognózis.
Amikor fotovoltaikus napelemről beszélünk, akkor a legtöbbünknek alapból a hagyományos solar panel jut eszünkbe, ami napjainkra egyre több lakóépület déli tájolású tetőszerkezetén már megtalálható. Maga a napelem és ezzel együtt a fotovoltaikus áramfejlesztés egy relatív új keletű találmánya az emberiségnek, hiszen az 1960-as években indult be a technológia térhódítása, de ezen rövid időszaknak is inkább csak az utolsó 10 évében beszélhetünk valóban hatékony kivitelezésekről a folyamatos technológiai fejlesztéseknek köszönhetően. Mindebből is jól látható, hogy maga a technológia még eléggé gyerekcipőben jár. A hagyományos solar panel koncepció mellett persze több egyéb hasznosítási megoldás is létezik, az egyik ilyen ugye a koncentrált napenergia betakarítás, amely vagy önállóan kerül kivitelezésre (parabolikus kivitelű tükörlap annak középpontjában elhelyezett hőérzékeny anyagra koncentrálja a fényt), vagy a napelem farmokról, ahol akár több száz tükörrel fókuszálják a napfényt egyetlen pontra. (Jó példa erre a Sevillai PS10 farm, ahol 624 mozgatható tükör továbbítja fixen a napfényt a középen elhelyezkedő toronyra, mely megoldás a nap energiájából 11 megawatt elektromos áramot állít elő. Köszönhetően a dél-spanyol éghajlatnak és a jó elhelyezkedésnek éves szinten tudnak termelni majd 24 ezer MWh elektromos áramot, melyet nagyjából melyből ~6,3 millió euró bevételre tesznek szert.)
Érdekes kérdés. Vajon ha valaki telepakolja a házát napelemekkel, geotermikus energiával termeli ki a fűtést és a melegvizet napkollektor segítségével állítja elő az már egyből azt jelenti, hogy az illető környezettudatos és öko szemléletű? A válasz minden bizonnyal a nem. Sokkal inkább nevezném az ilyen embert (és ezzel együtt saját magamat is) előre látónak és megtakarítás szemléletűnek. Sokan amikor megtakarítást vagy éppen vagyon gyarapodási módokat keresnek elve csak a “pénzből-pénzt” termékeket tudjál elképzelni. Nyilván pofon egyszerűnek tűnik az a modell, ahol beraksz a bankba X mennyiségű pénzt, amire a bank ad mondjuk az első 6 hónapban Y% kamatot, majd ha otthagyod, akkor hosszabb távon kapsz mondjuk 0,75Y% kamatot. A modell könnyen átlátható, könnyen kalkulálható és ezzel együtt valójában nem is hoz sokat a konyhára. A “pénzből-pénzt” elvű termékek persze lényegesen többet is hozhatnak, ha hajlandó annak birtokosa nagyobb kockázatot vállalni, de azért ehhez kell egy komolyabb érettség. Pedig a “pénzből-pénzt” megoldás mellett számos egyéb megtakarítás is létezik ahol a kockázatok nullára redukálhatók alapos átgondolással és tervezéssel.