Bő fél éve, hogy parity ethereum kliens egyik fejlesztője (Afri Scheodon) hosszan elmélkedett a dev.to-s cikkében arról, hogy a korábbi pletykák és spekulációk ellenére miért valótlan, hogy reális esélye lenne az Ethereum blokklánc 1 TB-os szint felé történő gyarapodásának. Afri számos indokot hozott fel emellett. A cikk tavaly november végén született, amikor az Ethereum blokklánc archive (full) mérete 326GB-nál tartott és a trace(+fat) állapota is még éppen belefért a 385GB-ba. Az akkor majd 2,5 éves blokklánc terjedelme alapján talán logikus következtetés is lehetett, hogy egyhamar nem lesz meg az 1TB… Nos Afri tévedett… de nem kicsit. Az elmúlt napokban átlépte az Ethereum (Ethereum Foundation) blokklánc teljes mérete (parity archive full) az 1 Tb méretet. Sőt azóta már az 1.1 TB-ot is. Ez önmagában hatalmas szó, hiszen ennél jobb bizonyítékát keresve sem lehet találni az Ethereum hatékonyságának és fontosságának. Maga az alap blokkláncon monetizált piaci érték közel 60 milliárd dollár körül vagy, de ha ehhez hozzáadjuk a blokkláncon – nyilvánosan – kibocsátott és tőzsdéken listázott tokenek piaci értékét, akkor ezen érték már kicsivel 100 milliárd US$ felé emelkedik, amivel az Ethereum blokkláncon aggregálódó piaci kapitalizáció látványosan közelíti meg a Bitcoin teljes piaci kapitalizációját.
Hogy mit mutat a varázsgömb? Hogy fog ez így tovább nőni? StopAndDecrypt készített egy igen komplex elemzést, ami egyébként lényegében jelen cikkemnek a teljes hátterét is adja. Az elemzés extrapolációja már júliusra 1,4TB feletti értéket mutat és tovább húzva a képzeletbeli vonalat még az év vége előtt bőven túl leszünk a 2 Tbyteos méreten is. Persze mindez koránt sem ennyire egyszerű. Hiszen a platform népszerűsége eddig sem és nyilván a jövőben sem lineárisan fog növekedni. Elnézve az egy éves, vagy akár csak a fél éves marketcap adatokat jól látható, hogy az Ethereumba beömlő mérhetetlen mennyiségű vagyon sem lineárisan gyarapodott.
Persze téves következtetés azt gondolni, hogy az Ethereum blockchain méretnövekedése exponenciális pályára lépne. Az elmúlt bő fél évben a méret havonta fixen 10GB körül gyarapodott. Ez a gyarapodás ennél sokkal nagyobbra nem nőhet, ami az egyik alapvetően Ethereum hálózati paraméterből származik: gas limit. A gas limit (ami egyébként most 8 millió gas) határozza meg, hogy blokkba mennyi elemi tranzakció kerülhet be, ami voltaképpen a blokkok méretét és ezáltal a blokklánc méretgyarapodását is befolyásolja. Minden egyes műveletnek amit egy tranzakció/smart contract futtatni tud van egy fix gas értéke. A matematikai műveletek kifejezetten olcsók, cserébe viszont a blokkláncot bővítő műveletek (store, array/hashmap append, tranzasction) kifejezetten borsosak. Egy egyszerű elemi tranzakció 21.000 gas-ba kerül, amiből következik, hogy egy blokkba egyébként jelenleg maximum 380 db sima tranzakció férhetne bele. Ugyanez az érték már egy alap funkciójú ERC20-as tokennél simán felfuthat akár 60-80.000 gas-ra is, hiszen az ERC20-as tokenek saját tokendb-t/inventoryt tartanak fenn, aminek a karbantartása közvetlen blokkláncban tárolt információ módosítást igényel. Egy komplexebb ERC20-as token esetén ez némileg több is lehet. Pont emiatt áll elő rendszeresen az az állapot, hogy amikor egy nagyobb és jobban marketingelt token kibocsátás történik, akkor akár órákig használhatatlanná válik az ethereum hálózat, hiszen ha egy blokkba csak 100-150 ERC20-as tranzakció fér bele és egyszerre akar whitelistről akár 4000-5000 individuum depositálni, akkor bizony 30-50 blokkot is kitömhet csak az adott ERC20-as token disztributálása.
Bár mindkét fülemben éppen a bitcoin story aktuális felvonása cseng, de kétségtelenül nem illik megfeledkezni az altcoinokról sem, különösen az Ethereumról, ahol a nagy bitcoin aranyláztól függetlenül is bőven vannak történések. Nemrégiben jelent meg itt a blogon egy hasonló című írásom (
Sokak a PoS-t az Ethereum hálózat halálhozójaként aposztrofálják és valamiféle árfolyam droppolást és a kishalak legyilkolását látják ebben. Összességében a tudatlanság és az információ hiány, pánik hangulatot generál a legtöbb érintettben. Bármennyire is fura ez az egész rendszer, de Vitalik lényegében sikeresen ültette át a PoW (mining,hashing) pénzügyi modelljét a PoS/Casper rendszerbe. Hiszen a PoW-nál a bányászok adott mennyiségű pénzt fizetnek a bányagép alkatrészekért, amit persze jellemzően fiat-ból (fizikai, nem crypto pénz) vesznek meg, ezzel Ethert termelnek, amit szintén fiatra váltva fizetik az áramszámlát, majd a végén fiatért eladják a bányagépeik alkatrészeit (ahogy most is teszik sokan a hamarosan megjelenő 75-110MH/s-es Vega kártyák miatt), csak azért, hogy újra kezdődjön a ciklus. A PoS ugyanezt teszi azzal a különbséggel, hogy sehol nincs az a kényszer, hogy a befektetésedet fiatra váltsd, ezzel hintáztatva az árfolyamot. Hiszen a letétet Etherben teszed, amiért a jutalmat Etherben kapod, amit NEM kell azonnal visszaváltanod, hogy fedezd az áramszámlát és a végén a depositod maradékát Etherben kapod vissza, amit ezt követően ha akarsz újra Etherben tudsz berakni. Mindez akár jelentősen csökkentheti az Ether volatilitását, mivel nincs kényszeres eladás egyik szereplőn sem, ráadásul a minimum deposit és a hosszú felszabadítási idő (ezekről picit később) eleve kizárja a spekulánsokat, a slashing conditions pedig azokat, akik megpróbálnak csalni a rendszerrel.
