Amikor már az MNB Intézet blogja (econománia) is “egyértelműen megkerülhetetlen jelenségként” aposztrofálja a pénzügyi élet fenegyerekének számító kriptovalutákat, akkor kétség sem férhet ahhoz, hogy egyre többek pozitív megítélésében nyerhet teret a stablecoin alternatív pénzügyi eszközként kezelése.
A témával újonnan ismerkedők általában még csak éppen, hogy felocsúdnak a Bitcoin és riválisainak őrült volatilitásából… amikor eléjük kerülnek az olyan szolgáltatások, amelyeken keresztül dollárhoz vagy akár aranyhoz kötött stabilérmékre lehet éves szinten akár 10%-ot is meghaladó hozamot realizálni, mindezt túlbiztosított fedezettel védett kölcsönadásból, ahol nem jelentkezik semmiféle árfolyamkockázat, így az ügyfél nyugodtan alhat a befektetésének értékállósága kapcsán.
Sokszor kapunk olyan kérdéseket, hogy mégis ki vesz kölcsön bármilyen stabilérmét éves 8-10%-os kamatra, ha egyszer a bankoktól dollár, euró vagy éppen forint kölcsönt is lehet szerezni akár nulla vagy nullához közeli éves kamatra?
Jelen cikk célja, hogy feloldja ezt az anomáliát.
Mi a stabilérme (stablecoin)?
Gyorstalpaló azoknak, akik még csak ismerkednek a kriptopénzekkel. A stabilérmék olyan kriptovaluták, amik jellemzően dollár, euró vagy akár svájci frank (…stb) hagyományos fizetőeszközök digitális verziói, melyek esetén valamilyen egyetemes elven van garantálva, hogy az adott kriptopénz árfolyama minden körülmény között 1/1-ben megfeleljen a mögöttes terméknek. Ezt a garanciát a legtöbb esetben az szavatolja, hogy a kibocsátó fenntart egy olyan bankletétet, ahol minden kibocsátott stabilérme mögött le van rakva azonos mennyiségű dollár, euró vagy egyéb fedezet. Ilyen például a Circle által kibocsátott USDC vagy a PAXOS által kibocsátott PAX, BUSD vagy HUSD. Ezek esetében a regulációs keretek, illetve a rendszeres könyvvizsgálati jegyzőkönyvek szavatolják a fedezet meglétét.
Folytatás…