Korábban már írtam egy cikket a “facebook coin” (a.k.a. globalcoin, a.k.a. libra) nevű érdekes jelenségről, de ott a stablecoin sikervárományost csak egy konkrét aspektusból vizsgáltam. Azóta viszont nagyon sokan megkerestek direktben és különböző fórumokon, hogy: “mit is gondolok én erről az izéről“. Alapvetően tartom, hogy az EFBÉCOIN továbbra is egy trójai faló, de időközben egyre több részletet tudtunk meg róla. Például azt, hogy bár valóban stablecoin lesz, de egy konkrét kosárhoz lesz kötve az értéke, amiben a nagyobb világpénzek mellett akár értékpapírok is lehetnek, ennek megfelelően az értéke koránt sem lesz annyira stabil, hanem egy monetáris bizottság döntései fényében valamennyire volatilis lesz. Persze csak éppen annyira, hogy boldog-boldogtalan a digitális arany ígéretet lássa benne.
Ma azt is tudjuk, hogy a meghirdetett 10 millió dolláros beugrót a saját node futtatásához mely cégek perkálták már le. A lista igazán impozáns és nem meglepő módon ott van a rajta több meglévő crypto-space tag is, úgy mint a Coinbase vagy a xapo. Ezen szereplők mellett számos “A” kategóriás nagyágyú is csatlakozott már a kezdeményezéshez, pl.: UBER, Vodafone, eBay, Spotify, és persze a listából nem hiányozhatnak a hagyományos pénzügyi világ jelenlegi vesztesei, akik a saját üzleti jövőjüket látját semmivé porladni, hiszen valójában az elmúlt 20-30 évben homokot próbáltak eladni a sivatagokban, a GlobalCoin vonatra közülük a következő cégek próbálnak felugrani: MasterCard, Visa, Paypal.
Homokot a sivatagban…
Tartok tőle, hogy az előző pont némi magyarázatra szorul. A globális pénzügyi gépezet (aka bankrendszer) az elmúlt szűk ötven évben nem kifejezetten érezte szükségesnek, hogy innováljon. Közismert tény, hogy nagyon sok akár hazai, akár nemzetközi nagybank hetvenes években tervezett core banking rendszereken működik. Ezek azonban olyan kötöttségekkel rendelkeznek, amik egyáltalán nem indokolták azt, hogy mindenki a babérjain üljön. A kötöttség alatt értem például a lassú és költséges elszámolásokat (settlement), a nem ritkán 4-8 órás napzárásokat, vagy fél napos hónapzárásokat, melyek alatt a rendszer általában csak nagyon limitáltan érhető el, ennek okán a 2000-es évek óta kialakult online (net-) banking megoldásokhoz sokszor mindenféle toldozott-foltozott megkerülőutakat használtak a bankok.
Mindennek okán nagyon megerősödtek a kártyatársaságok és az olyan új vonalas digitális bankok, mint például a paypal, akik 0-24-es azonnali elszámolást kínáltak. Mindez alapja volt az e-kereskedelem fellendülésének. Azonban 2010 óta megerősödtek a neo-bankok, akik szemben az elődökkel, már egyáltalán nem a meglévő banki rendszerekre épülve működtek. Ezek az új szereplők (talán amit mindenki ismer: Revolut) szépen lassan elkezdték elszívni a bankoktól a legfiatalabb generációkat, amit felismerve a nagybankok is hatalmas fejlesztésekbe kezdtek az elmúlt bő 10 évben.
Bár már az USA kereskedelmi bankok nagy része már túl van a core banking system cseréken, de az EU-ban (így hazánkban is igen szép számban) még dolgoznak a cseréken. Az új és modern rendszerek már a 24 órás instant pénzműveletek igényének szellemiségében lettek tervezve, így egyre inkább kezd elterjedni az instant payment megközelítés, ahol egy-egy utalás gyakran másodpercek alatt jóváíródok bankok között is. (Nagy fail-ként könyvelhető el, hogy hazánkban idén nem tudott ez a rendszer elindulni a nyár közepén köszönhetően néhány szereplő felkészületlenségének)
Ez a megközelítés azonban jelentősen befolyásolja a kártyatársaságok és pl a paypalhoz hasonló “internetes-bankok” létjogosultságát. Hiszen az Open Banking (psd2) okán ma már bárki tudhat olyan appot fejleszteni, ami egy instant paymentre képes banki partnerrel szükségtelenné teszi a kártyatársaságot egy lokális piacon. Márpedig a kártyatársaságok bevételének igen nagy arányát a lokális piacok termelik (pl. amikor tankolsz, kávézol vagy éppen fizetsz a fesztiválon), nem véletlen, hogy ezekért a költésekért ad komolyabb bónuszt az összes kártyatársaság.
A kártyatársaságok már igen régen felismerték a bank technológiai fejlesztések negatív hatását és évek óta folyamatosan akvirálnak megoldásokat. Pl az UK-ban sikeresen szerezték meg az ottani központi instant payment elszámoló rendszer üzemeltetésének jogát, ezzel kvázi megoldva, hogy ugyanúgy megmaradjon náluk a forgalom és a bevétel is.
Ihlet a popkultúrából
A kis kitérő után kanyarodjunk vissza az EFBÉCOIN-ra, azaz… egyszerűsítsük le, az ecoin-ra. Nem véletlenül használom ezt a rövidítést, aki követi Rami Malek fantasztikus alakításával prezentált Mr. Robot sorozatot, az pontosan tudja, hogy mi az az ecoin… ami ott az e(vil)corp saját stablecoin kriptoeszköze. Már a most bejelentett partnerekből is jól látható, hogy a facebook nem bízza a véletlenre a libra sikerét. A kártyatársaságok, a paypal és az ebay ma is egy jelentős – fejlett országok GDPjével vetekedő – gazdasági teljesítményt tud felmutatni. Ám a szereplők gazdasági teljesítményéhez nagyon komoly globális és lokális költségek kapcsolódnak. Aki rendelkezik saját vállalkozással, az pontosan tudja, hogy milyen komoly terhet jelent egy vállalkozás számára a banki költségek kitermelése, nincs ez másként egy ebaynél sem, csak éppen néhány nagyságrenddel nagyobb problémáról beszélünk. Márpedig az ecoin segítségével drasztikus tudná ezeket a költégeket lefelé skálázni egy ebay.
Miért is? Az ecoin a jelenlegi ismereteink alapján egy föderált konzorciális blockchainre épülő stablecoin kibocsátás. Azaz a konzorcium tagjai önálló entitások, akik saját validátor nodedal és a teljes blockchainnel rendelkeznek. Így technológiailag bármely nodeon elkölthető bármely másik konzorciális tag által kibocsátott coin. A tagok között a underlying assets settlement (a coinok értéket adó mögöttes termékek elszámolása) szinte egyáltalán nem szükséges, hiszen zárt és magas cirkulációjú rendszerről beszélünk, ahol csak a konzorciális partnereknek kell megbízniuk egymásban, ami azon a szinten általában nem szokott gondot jelenteni. Mit jelent mindez a gyakorlatban? Ahhoz, hogy pl. a facebook marketsen üzemelő webshopomban termelt ecoinomból megrendeljem magamnak az árut a ebayről, ahol sem nekem, sem egyetlen köztes tagnak nem kell fizetnie: banki költségeket, kártyatársasági költségeket, lokális egyedi adókat (lásd itthon a tranzakciós illeték) és semmilyen egyéb trusted-third-party feet.
Nyilvánvalóan ez nem azt jelenti, hogy semmi költsége nem lesz az facebook ecoinok utalásának, hiszen nem véletlenül öl ebbe nem kevés pénzt a facebook, meglesz a maga kis hálózathasználati költsége, ami persze töredéke lehet a jelenlegi bankrendszer használati díjaknak és amúgy is a felhasználók fizetik ki.
Mindez szép és jó, de valahogy sántít ez az egész: Ha egy ennyire modern payment és a settlement layert hoz létre a facebook, akkor mit keres ott a partnerek között a mastercard és a visa? A válasz pofon egyszerű! A mastercard és a visa az elmúlt 30-40 évét a saját kártyaelfogadási adaptációjával töltötte. Pontosan tudja, hogy hol vannak azok a merchantok, akik könnyen átterelhetők az új rendszerre, ismeri a jelenlegi forgalmukat és akár direktben is meg tudja keresni őket. Arról nem beszélve, hogy a VISA és a MasterCard az elmúlt 10 évben milliárd dollárokat költött a kártyaelfogadási infrastruktúra fejlesztésére. Az üzletekben futó POS terminálok nagy részéért az üzleteknek semmit nem kell fizetniük, azokat ingyen kapják a bankjuktól… pontosabban… és ez az amit valószínűleg kevesen tudnak: az esetek nagy részében, valójában a kereskedelmi bankok is teljesen ingyenesen vagy jelentős kedvezménnyel kapják azokat, amit a kártyatársaságok biztosítanak számukra.
Szóval igen… a trójai falovak már ott vannak az üzletekben. A kártyás POSok a SpaceX Falcon 9-es rakétát megszégyenítő sebességgel fogják emelni az ecoin adaptációját. Nos ez a magyarázat meglátásom szerint a MasterCard és VISA szerepére.
A kép már majdnem kerek, de mi fogja mégis növelni az ecoin üzleti partnerbázisát, hiszen végső soron ez lenne a cél. Ki fog itt foglalkozni az innovációval, annak finanszírozásával, az akvirálásokkal, stb. A partner landscape erre is egyértelmű választ ad: Andreessen Horowitz, Thrive Capital, Ribbin Capital csak néhány szereplő a listáról. Az összes cég dedikáltan az “unikornis vadászatra” specializálódott befektetési és finanszírozási társaság. Az ő szerepük nyilvánvalóan vertikális skálázódás: behozni azokat a tech cégeket, akik újabb és újabb szegmensek felé nyitják ki az ecoint.
És hogy mit fog csinálni a Facebook? Őszintén szólva, szerintem innentől semmit. Emlékeztek még a nagy kapuőr mondatokra?
A facebook a világ legnagyobb tartalomközvetítője, ahol egyetlen alkalmazott sem foglalkozik a tartalomkészítéssel…
Nem lesz ez másként az ecoin/librával sem. A Facebook csak lerakja az alapokat, amit követően már csak uralkodnia kell rajta és finoman változtatgatni a játékszabályokat… pont úgy, hogy mindenkinek éppen csak jó legyen.
Akik esetleg nem ismerik a Mr Robot sorozatot, azoknak had ragadjak ki egy kicsi, de annál fontosabb részt a sorozatból, ami minden bizonnyal sokakban megadhatja a kontextust mindahhoz, amit fentebb leírtam:
A cikkben szándékosan nem írtam egy szót sem arról, hogy az ecoin milyen szinten fog tudni hatni a Bitcoinra… Ez egy másik, külön kifejtős cikk lesz majd egyszer, ha összeszedem a téma kapcsán a gondolataimat. Bár azt meg kell jegyeznem, hogy a cikk megírása közben a Bitcoin USD-ben jegyzett árfolyama közel 500 dollárt növekedett és jelenleg az éves csúcsán van… Persze ez lehet hogy csak coincident.
Ui: Shortolnám a bankokat, de elég gusztustalan lenne ezt bitcoinból tenni, ezért maradok a bitcoin longnál…
Kedves Csaba!
Roppant mód tisztelem a munkásságod, de ebben a posztban rengeteg téves információ van. Leginkább a bankok/kártyatársaságok tekintetében. Hasonlóan a hitelpénz/pénzteremtés poszthoz. Ott is érdemes lett volna más megközelítéseket/elméleteket is megemlíteni.
Azon információkból tudok építkezni amivel rendelkezem, az általam ismert információk alapján vonok le következtetéseket. Leírni válaszként hogy a post rengeteg téves információt tartalmaz, majd ezt követően egyetlen konkrét példát sem írni hozzá… nos ez biztosan nem visz előre senkit és semmit. Azért van a komment szekció, hogy meg tudjuk vitatni a leírtakat. Ha úgy érzed, hogy akár ez a postban, akár a korábbi postokban hibás információkból vontam le téves következtetéseket, akkor tedd meg, hogy megjelölöd ezeket. Amennyiben ismered a munkásságom, akkor pontosan tudod, hogy nyitott vagyok a kritikára és nem tartom magam tévedhetetlennek.
@maudegone: kifejtened a gondolataid?
Csaba, először is gratu at érdekes, elgondolkodtató bejegyzeshez.
Lenne egy kérdésem is. Szerinted ha a fiat pénzekhez kötött új ecoin fedezet nélkül előállítható lesz, akkor a Fiat pénzek értéke nem fog csökkenni és így az ecoin értéke is?
Illetve lehet ezért írtál egy sort arról, hogy ertekpapirhoz is lehet hogy köthető lesz az értéke. Ez esetben a tőzsde (nem feltétlen a bank papírok) hogy reagalna szerinted?
Elvileg pont az a lényege a rendszernek, hogy nem lehet underlying asset nélkül előállítani. Erre enged következtetni az is, hogy a facebook összesen 100 partnert szeretne beveztni a rendszerbe, akik önállóan validálnak és mivel fejenként 10 millió USD-t kell “tokenizálniuk”, így a rendszer induláskori össz kapitalizációjának is valami 1 milliárd dollár körül kellene lennie. Tehát garantáltan lesz mögöttes termék, de az új információk alapján az már biztos, hogy ez nem csak és kizórlagosan USA dollár lesz, hanem egy olyan kosár, amibe akár kötvények, illetve értékpapírok is lehetnek. Ezen a ponton én nem spekulálnék tovább, hamarosan amúgy is kiderül, hogy mennyire is lesz transzparens ennek a kosárnak a tartalma.
A fiat pénzek értéve vs. ecoin értéke kérdés már egy sokkal érdekesebb kérdés. Ha a facebook coin érték fixen dollárhoz lenne kötve az kétségtelenül azt jelentené, hogy a kettő garantáltan együtt mozog. Ha viszont a korásban folyamatosan balanszírozzák az egyes ott lévő eszközök arányát akkor ezzel egészen jól tudhatják fedezni az egyes fiat valuták esetleges gyengélkedésének negatív hatását. De ez ezen a ponton spekuláció. Ami viszont biztosnak tűnik: az fbcoin real world assetekhez lesz kötve, innentől egy globális recesszió ugyanúgy hat rá mint bármilyen másik hitelpénzre.
Meresz kovetkezteteseket vonsz le, de tetszik a gondolatmenet. A Mr. Robot eddig kimaradt az eletembol, de a bevagas boven eleg kedvcsinalo, hogy belevagjak.
Kedves Csaba!
Te is voltál banki dolgozó, a többségét feltételezem tudod magad is:
-Nagyon erős túlzás azt állítani, hogy az elmúlt 50 évben nem innováltak semmit a bankok.
-Az is túlzás, hogy a hetvenes években tervezett core rendszereket használnak. Ha a legidősebbekről beszélünk azok is inkább 90-es évek.
-Néhány felsorolt core rendszer hiba már nem létező: a lassú és költséges elszámolás nem core rendszer “hiba”, hanem a bankközi elszámolás jelenlegi rendszerének köszönhető. A napzárások nem tartanak már órákig és a rendszerek elérhetőek napzárás alatt is. Nincsenek “megkerülőutak” a netbankoknál.
-Az általad neo banknak nevezett cégek (paypal, revolut) csak a saját ökoszisztémájukban tudnak 0-24-ek lenni. Ha onnan ki kell lépniük (tényleges pénzek ki- és bevétele) kénytelenek a “hagyományos” infrastruktúrát használni (kártyás fizetések, utalások), ami semmivel sem lesz gyorsabb, mint amit a bankok kínálnak.
-A hazai AFR elindulás “fail”-jének csak egyik oka néhány szereplő felkészületlensége. Hol vannak hazánkban a “neo” bankok, kik azok? Kínál-e bárki is kész megoldást (pl. mobil alkalmazás) az azonnali fizetések kezelésére? Van-e tömeges igény ebben az országban az azonnali fizetésre?
-A kártyatársaságok semmilyen bónuszt nem adnak semmilyen költésért. Azt a kártya kibocsátó bank adja.
-A kártyatársaságok semmilyen POS terminált nem adnak senkinek, se ingyen, se pénzért, se elfogadó helynek, se banknak. Az a néhány bank, amelyik még közvetlenül foglalkozik terminál kihelyezéssel megveszi azokat független gyártóktól. És nem adják ingyen az elfogadó helyeknek.
-A kártyatársaságok senkit nem tudnak önmagukban a ecoin elfogadására rákényszeríteni. Ahhoz kellenek a tényleges kártya kibocsátók is.
-A pénzteremtés elméletébe ezen a fórumon nem érdemes belemenni. Túl hosszú és bonyolult az endogén/exogén vita. Az biztos, hogy ma már a tartalékrátának semmi szerepe a hitelkihelyezés mértékében. A “semmiből teremtenek pénzt a kereskedelmi bankok” pedig egy hitvita. Van aki így gondolja, van aki nem.
Köszi a gyors reagálást. A válaszod alapján úgy értelmezem, hogy te is voltál/vagy banki dolgozó, úgyhogy ennek fényében reagálok.
– Nem azt írtam, hogy nem innováltak a banki szereplők az elmúlt 50 évben, hanem azt, hogy “nem kifejezetten érezte szükségesnek” erre koncetrálni. Ennek nagyon sok oka volt/van. Ha leszámítjuk a 2000-es évek nagy netbank boomját (amit a cikkben is megemlítettem), akkor ezen kívül vallom, hogy nagyjából 2015-2016-ig valóban iszonyatosan alacsony volt az innováció, különösen a technológiai innováció az EU nagybankok/bankcsoportok esetében. Ez a tendencia az elmúlt 2-3 évben fordult meg, amikor mindenki nekifogott a saját innovációs hubjait létrehozni és sorra bekebelezni a hazai fintech startuppokat. Nekem ez az innováció. Értem én, hogy a legtöbb hazai nagybank sokat költött az elmúlt évtizedekben infrastruktúra fejlesztésre, de amikbe én beleláttam, ott az esetek döntő többségében az infra fejlesztés valójában ágyúval verébre szituáció volt. Tehát azért kellett az infrát fejleszteni, hogy ne kelljen a silányul megtervezett és rosszul karbantartott komponenseket újratervezni/fejleszteni. Persze egy ilyen mondat végére illik odaírni, hogy tisztelet a kivételnek ami biztos létezik, csak én nem találkoztam velük.
– Nem értesz vele egyet ebben? Mégis mond már meg, hogy melyik hazai pénzintézet innovált jelentőset pl a corporate ügyfélkör kapcsán? Számold már össze, hogy mennyi hazai pénzintézet részesíti a mai napig előnyben pl a Cardinal/Electra-t. Ezt nevezzük innovációnak?
– A számos hazai pénzintézet éppen túlesik vagy már túlesett a core banking rendszer cserét. Így mostmár elmondható, hogy tényleg a 90-es években tervezett core banking rendszereket használnak/fognal használni. De ahogy a cikkben is írtam, ez most egy tendencia, amivel a múltbéli rendszereket fejlesztik tovább. Attól, hogy az összes hazai nagybank, aki eddig mondjuk pl Equision-t használ/használt szépen áttér szépen lassan T24-re vagy FlexCubera vagy bármilyen egyéb újgenerációs rendszerre, attól még az előző termék (pl. maradva az Equisionnél) igenis a 70-es években lett tervezve és ugyan a MISYS a mai napig boldogan toldozgatja és foltozgatja csillagászati áron, de az alapjai vajmi keveset változtak (különösen azon bankok esetén, akik 15-20 éves főverziót használnak belőle a mai napig.)
– Másképpen látjuk a core bank rendszerek helyzetét és állapotát. Tartok tőle, hogy sem én sem Te nem ismerjük az összes hazai bank állapotát etéren (vagyis én biztos nem). A cikknek a célja viszont annak a helyzetnek a bemutatása volt, ami indukálhatja azokat a változásokat, ami pl egy mastercardot anno lépéselőnyben tartott viszont ezen lépéselőnye folyamatosan errodálódik. Szóval egyébként szerintem pontosan ugyanazt mondjuk mindketten. A core banking projekteknek hála a napzárások, az éjszakai módok és egyéb kerülő dolgok lassan a múlté lesznek.
– Pont a zárt ökoszisztéma a lényeg. Egy Revolut valóban csak önmagán belül 0-24-es és instant, éppen ezért törekszik arra a Revolut, hogy minél inkább csoportokat tereljen be az ügyfélbázisába. Nem véletlenül épít a Revolut is arra, hogy minél több barátod legyen a platformon belül. A GlobalCoinnal is ez a helyzet, akkor lesz hatékony és ütős akár a bankrendszerrel szemben HA minél inkább önmagán belül tartja a tranzakciókat.
– Lényegtelen,hogy mennyi oka van az AFR elhalasztásnak, az összességében nem jó. Lassít valamit, ami versenyhátrányt jelenthet. Abban szerintem egyet értünk, hogy a jelenlegi GIRO 2-es clearing időablakok mára már nagyon elavultak itthon is, nem beszélve a nemzetközi utalásokról. Ezek ma lassítják a cirkulációt, ami összességében lassítja a gazdaságot.
– Nincs olyan, hogy “hazánkban neo bankok”. A neo bank lényege, hogy bankfiók nélkül létezik és nincs adott országhoz kötve. Magyarországon nagyon sokan használnak neobanki szolgáltatásokat a Revoluton kívül is. Gondolok itt pl a Mistertangora, a Wirexre vagy akár a transferwisera. Csak az idei Fintechshow-n a fintech pitch versenyen jelentkező több mint 50%-a olyan megoldást hozott, ami épített (volna) az azonnali fizetésre és kész alkalmazást/appot hozott hozzá. Ezek a cégek most vagy kihúzzák valahogy a következő 8 hónapot, vagy mennek a lecsóba. Majd elválik. De ezen a piacon sincs olyan hogy hazai termék… Nincs ebben az országban tömeges igény az azonnali fizetésre, ahogy 15 éve nem volt tömeges igény az “okostelefonra” és ahogy 10 éve nem volt tömeges igény a paypass/payway megoldásokra. De az igények változnak. Minden csak a use-caseken múlik.
– A kártyatársaságok (különösen a MasterCard) tömegesen támogatta az elmúlt cirka 10 évben a pos kihelyezéseket azzal, hogy konkrétan ingyenesen szerzett be itthon is bankoknak POS terminálokat, ha azok vállalták, hogy adott határidőig kihelyezik. Bocs, de konkrétan részt vettem ilyen projektben, szóval ezzel kapcsolatban pontos információim vannak.
– Ugyanúgy nem tudják a kártyatársaságok rákényszeríteni a merchantokra az ecoin elfogadást, ahogy a kibocsátók sem tudják rájuk kényszeríteni a kártyaelfogadás. Ez demand kérdésre. Ha sokan keresik a kártyás fizetést a merchantnál, akkor előbb-utóbb beadja a derekát. Ugyanígy történhet ez majd a globalcoinnal is és ott nagyon fontos szerepe lesz a kártyatársaságoknak és a paypalnak abban, hogy ezt a létző legkönnyebbé tegyék.
Biztosan nem szeretnék belemenni hitvitába és sem. De azt szögezzük le, hogy a pénzteremtés kérdése egy eléggé egzakt dolog. Én nem azt mondom és nem is volt célom azt sugallni, hogy a jelenlegi rendszer alapvetően rossz, sőt pont ennek az ellenkezőjét állítom a jelenlegi rendszer nélkül egyszerűen folyamatosan befékeződne a gazdasági fejlődés, amire most a legkevésbé van szükség. Pénzteremtésre és “egyszerű” hitelekre szükség van. Mindösszesen csak azt tettem szóvá, hogy a jelenlegi rendszer lényege a határtalan bizalom és a kontroll. Egy olyan rendszerről beszélünk, ami a legutóbbi hitelválságnál emlékezetem szerint még 7% feletti kötelező tartalékrátát írt elő itthon, ami mára 1%. Ha szerinted tényleg ilyen sokat fejlődött a hazai pénzteremtési gyakorlat és a hitelek kezelésének az akkurátussága a kerbankoknál, akkor én emelem kalapom és csak reménykedni tudok, hogy ebben tisztábban látsz nagyon sokunknál. Én azonban (károsultként…) továbbra is azt gondolom, hogy ez kecskére káposztát esete.
Egy pontra nem reagáltál:
-A kártyatársaságok semmilyen bónuszt nem adnak semmilyen költésért. Azt a kártya kibocsátó bank adja.
Ezzel mi a helyzet?
Ez valóban kimaradt.
A “cashback reward program”-okat a kártyatársaságok üzemeltetik, annyiban igaz van @maudegone, hogy a kártyatulajdonos a rewardot a kibocsátótól kapja, viszont fontos, hogy ez a pénz honnan is jön. A merchantok bizonyos mennyiségű commissiont fizetnek a partner bankjukon keresztül a kártyatársaságnak a hálózat használatáért. A kártyatársaság azonban a kártya használatának facilitálása érdekében ezen comission egy részéről lemondanak bizonyos termékkategóriák esetén és ilyenkor a kibocsátó azt visszaadhatja az ügyfélnek bizonyos feltételek teljesülésekor. Tehát bár a pénzt valóban a kártyakibocsátó bank adja vissza a hitelkártya tulajdonosnak, de az valójában a marchant és a kártyatársaság közötti commission terhére megy.
Azoknál a példáknál, amiket írtál, inkább közvetlenül promótálják az eseményt, kártyát. Létezhet olyan, amit írsz, de ez sem általános. Nem szokása sem az MC-nek, sem a Visa-nak lemondani semmiről. Sokkal rosszabbak, mint bármelyik bank, ezt én mondom tapasztalatból. Hihetetlen, hogy milyen pénzeket képesek elkérni, milyen szolgáltatásokért.
Köszönöm a részletes válaszodat!
-Lehet, hogy mást értünk innováció alatt, de azt gondolom, hogy a netbank boom-on túl maga a pénzforgalmi elszámolás is nagyot ugrott itthon, kezdve azzal, hogy a 90-es évek elején még leporello/papír hegyekkel szaladgáltak este és reggel a banki futárok az MNB-be, odáig, hogy ma óránkénti elektronikus elszámolás van. És nyilván az AFR fail-jének ez is oka, hogy óriási szemléletbeli és technikai változás is a batch alapú elszámolás helyett az egyedi, kvázi real-time. Az EU csatlakozás után pedig az uniós szintű pénzforgalomhoz, elszámoláshoz csatlakozás szintén fejlesztéseket generált, persze még most sem tökéletes.
-Az is nyilvánvaló, hogy önmaguktól ezek az óriási lassú szervezetek nem akarnak változni. Azért van mindenhol Cardinál, mert nincs többre, másra tömeges igény. Amire meg van, azt kiszolgálja. A bankok gondolkodását ismered, minek költöttek volna másra, ha az, ami van megoldja az igényeket? Egyébként ebben a témakörben mit kellett volna innoválniuk (figyelembe véve a hazai pénzforgalom működést)? Legyen színesebb, szagosabb?
-A core cserében igazad van, bár ennyire nem egysíkú a paletta, nagyon sok rendszer van használatban, más-más fejlődéssel.
-A zárt ökoszisztémába tömeges terelés hátulütőiről épp a közelmúltban olvashattunk a Revolut kapcsán. De nem is az a baj, ahogy a saját dolgozóikkal bántak, az az ő dolguk, hanem az, hogy az ügyfél kiszolgálással lehetetlen lekövetni azt, hogy az ügyfélszám 1 év alatt 500ezerről 6 millióra nő (a pontos számokra nem emlékszem). Próbálj meg egy panaszügyet a revolut-nál elintézni.
-Az, hogy a jelenlegi óránkénti, csak hétköznap működő Giro elavult-e kérdéses. Lakossági ügyfél szempontjából igen. Corporate megközelítésből nem az. A jelenlegi gazdasági, működési környezetben egy vállalatnak nagyjából semmi szüksége az AFR-re.
-A “hazánkban neobank” alatt azt értem, hogy az általad is felsoroltak egyike sem vesz részt a belföldi pénzforgalomban. Lehet, hogy sok magyar használja, de leginkább nemzetközi pénzforgalomra. A belföldi elszámolás forgalom fejlődéséhez ezek a cégek jelenleg semmit nem tesznek hozzá. Van hazai példa is, a Barion, az 5ezres közösségükkel ők sem sokat tesznek hozzá a fejlődéshez. Az AFR indulásával nagyjából meg is szűnik a belföldi létjogosultságuk.
-Örülök, ha a Fintechshow-n már voltak kész megoldások. Ez az én hibám, hogy nem követtem és hiányosak az ismereteim.
-Megkövetlek az MC pos támogatás kérdésében is. Nem tudtam erről. De ez nem az általános modell, ebben megtévesztő, ahogy írtad. Nem kap mindenki automatikusan terminált a kártyatársaságoktól. Nem így működnek.
-A kereslet/kínálat viszonylatban természetesen igazad van.
-Nem írtam, hogy fejlődött a hazai pénzteremtés gyakorlata. A pénzteremtés elméletéről írtam. Sajnos nem egzakt dolog. Létezik elég régóta endogén és exogén elmélete. Az egyik szerint a kereskedelmi bank önmagában is képes a “semmiből” pénzt teremteni, a másik szerint nem, csak külső források bevonásával. Te mintha csak az előbbit írtad volna le. Én személy szerint azt gondolom, ha elméletben kitekerve még talán igen, ténylegesen, technikailag képtelenség a semmiből pénz teremtés és annak felhasználása. De ezen vitatkoznak nálam képzettebbek is elég régóta. A hitel kezelésnek, károsultságnak ehhez semmi köze. Annak én is ugyanolyan károsultja vagyok, mint te. Remélem sikerült megoldanod.
ha megnézitek, nektek is benne lesz a kis móka?
https://coin360.com/