Minden tiszteletem a Nocoinereké, de…

Nocoinerek helyett talán ildomosabb lenne “kripto-szkeptikust” írni, de ha már bevezetésre került (urbandictionary) a Nocoiner fogalom, akkor használjuk… Amikor azt olvasom valakitől (és itt most tényleg csak a példa kedvéért hozom fel a konkrét idézetet Balázstól), hogy:

“A store of value kapcsán sokszor hangoztatott aranyos analógia is sántít. Az aranynak messze nem olyan elhanyagolható a reálgazdasági szerepe, mint ahogyan azt sokan képzelik…”

Az ilyen mondatoknál egyszerűen értetlenül állok a tény előtt, hogy emberek MA még mindig képesek leragadni a materiális világnál. Az ipari automatizálás és a robotizálás széles körű elterjedése óta egyetlen olyan iparág létezik, ami számottevően képes fejlődni, ez pedig az informatika és azon belül is a folyamatok digitalizálása. A nagy emberek nagy mondataival Dunát lehetne rekeszteni, de tény, hogy elvetemült emberek kellettek ahhoz, hogy olyan témákat forradalmasítsanak, mint pl az újságolvasás, vagy a tévénézés.

Sokszor éltem már jómagam is az ipad szkeptikus példámmal, amit most ide is idéznék: (clickre kinyithatod, ha még nem olvastad)

Az ezredfordulós informatikai eszközök talán egyik legnagyobb zsákutcája a tabletek voltak. Több nagyvállalat (Dell, IBM) dobott a piacra táblagépeket, de valahogy ezek mindig is suták, esetlenek voltak. Majd eljött 2010 január 27, amikor egy roppantul karizmatikus férfi kiállt egy nagy színpadra, majd a show végén bedobta a kultikussá vált mondatot: “and one more thing” és bemutatta az iPad-et. Nem sokkal ezt követően találkoztam egy barátommal, akivel nagyon komoly vitába keveredtem az iPad kapcsán. Hosszan ecseteltem neki, hogy mekkora egy őrültség volt az Apple részéről kiadni egy táblagépet, hiszen ez egy hasztalan dolog. Tényleg az újság olvasást akarják megreformálni? Minek egy olyan gép, ami annyit tud mint egy okostelefon, csak nagyobb a kijelzője? Mégis ki adna ezért pénzt? Majd egy éven belül megvettem az első iPad-emet és megértettem… Hihetetlen, hogy mennyit számít a marketing és persze a kijelző orientációja. A mobiltelefon álló, a tablet fekvő. És ennyi, ez a nagy ötlet és az emberek zabálják.

Mára az iPad teljesen hétköznapi termékké vált. Ez a fajta szűklátókörűségem az, ami minden vélt vagy valós érv és indok ellenére is azt mondja, hogy a digitális pénz valójában egy evolúciós lépcsőfokot képeznek, aminek nem az a célja, hogy lecserélje a jelenlegi globális pénzügyi rendszert, hanem nemes egyszerűséggel csak átlépjen rajta. Sokszor hoztam már fel, hogy a kriptopénzekkel szembeni szkeptikusság legfőbb oka az a tény, hogy az emberek nagy része egyszerűen nem érti ezek értelmét. Mi értelme egy olyan digitális pénznek, amivel pont ugyanazt lehet csinálni mint a valós pénzekkel, de semmilyen állami/jegybanki szintű garancia nem kapcsolódik hozzá?

Az elmúlt 10 évben tetten érhető az a jelenség, hogy a digitálisan létező adat egyre inkább értékesebb, mint maga a materiális adatforrás, ahonnan származik. Külön iparágak nőttek ki a semmiből, amik arról szólnak, hogy értékkel ruházzák fel az adatokat. Vegyük csak példának az ezredforduló nagy üzletét: Adatbányászat és annak ipari adaptációs platformját az adattárházak. Hova fejlődött mára ez a technológia: Bigdata és Machine Learning, ahol már értelmezhetetlen az elemi adat és annak forrása, lényegében nem az adatok tartalma a fontos, hanem azok változásának jellege… ahogy a blog fejlécében is olvashatjátok: “a rendezetlen adathalmazok elemzése”

Minden digitalizálódik, minden adattá konvertálódik és minden ami adattá konvertálódik az elveszti az materiális értékét és jellegét is. Erről szól a ma egyre népszerűbb “tokenizáció” üzletág is, ami a következő egy-két év egyik legjobban fejlődő üzletága lehet.

Ezen az útvonalon pedig ott van a “pénz” is mint téma, és a korábban már oly sokszor emlegetett “Internet of Value” jelenség.

“Az internet sosem fogja lecserélni a tévét, a tévét mindig fogjuk nézni!”

“Az internet sosem fogja lecserélni az újságokat, az újságokat mindig is fogjuk olvasni!”

“A gép sosem fogja lecserélni az embert…”

Önvezető autók? Mesterséges intelligencia? Machine-to-machine communication? Hadd éljek egy közismert jövőképpel, nem a saját találmányom én is csak úgy hallottam, de nagyon megragadott:

  • Abban a nem túl távoli jövőben, amikor már az autók nagyon nagy részét önvezető automatika fogja irányítani vajon mennyire elrugaszkodott elképzelés az, hogy miközben az autók elbeszélgetnek egymással és megosztják egymással a saját telematika és szenzorinformációikat, akkor lesznek majd monetizált M2M szolgáltatások is az autók között. Pl a ráérősebb autók előreengedik a sietősebb autókat, amiért cserébe egy jelképes mikrotranzakciót hajtanak végre egymás között a gépek.

Tényleg bárki is azt gondolja, hogy egy machine-to-machine payment channelen majd forintok és dollárok fognak repkedni? Reggel beülve a kocsiba majd bedobok egy húszast, vagy betolom a bankkártyámat és akkor lehet “priority fast-lane-en” besietni a városba?

Elvetemült a példa? Nonszensz, ilyesmi nem történhet? Lépjünk akkor egy aprócska lépéssel visszább:

  • Tartasz a belvárosba és szeretnél parkolni mondjuk péntek este, de baromira nem nagyon van hely. Bolyongasz jobb esetben fél órát mire találsz egy parkolót, vagy bemész egy parkolóházba, ahol fizetsz óránként 400 forintot.
  • VAGY: A kocsid feliratkozik egy fizetős (m2m) szolgáltatásra, ahol körbekérdezi a parkoló autókat, hogy “helló, hol van még egy szabad hely?“, majd fizet egy jelképes borravalót, ha odaérkezve valóban szabad is még a hely és sikerül beparkolni…. mindezt persze úgy, hogy Te közben már az első percben kiszálltál a kocsiból, hiszen ki a franc akar addig a kocsiban ülni, amíg az megkeresi a parkolót?

Ezek a sci-fibe illő gondolatok persze csak apróságok, amik fontos előfeltétele egy ‘okosabb, programozhatóbb, feltételekhez kötött pénzügyi csatorna’… Tehát egy digitális pénz. Egy olyan digitális pénz, amit bárki fejleszthet, amit bárki használhat és ami minden szempontból teljesíti a fenti példákhoz szükséges előfeltételeket.

A McKinsey elemzése szerint az IoT alapú ‘connected car data’ (kapcsolt autók adatai) összesített értéke éves szinten meghaladhatja a 1,5 milliárd dollárt a 2030-as évtől kezdődően. (forrás: -link-) Tehát annak az adathalmaznak a piaci értéke, amit az okosautók egymás között megosztanak alig 10 év múlva meg fogja haladni a kriptovaluták mai piaci kapitalizációjának 2,5x-esét. Ezen adatok értéke nem 100 dolláros tételekből fog összeállni, hanem 0,000001 dollárcentes mikrotranzakciókból, amiket egy-egy autó fizet másik autó százainak akár másodpercenként.

Egyébként a fenti nonszensznek tűnő példák csak a leginkább kézzelfoghatóbb manifesztációi azon agymenéseknek, amik manapság kipattannak az emberek fejéből. Minél nagyobb önállóságot adunk a körülöttünk létező eszközöknek annál inkább felértékelődik az azok által gyűjtött és feldolgozott adatok értéke és annál inkább válik égetően szükségessé az “okospénz” fogalma. És bár továbbra sem gondolom, hogy ezen okospénz a Bitcoin, vagy akár az Ethereum lehetne, de abban biztos vagyok, hogy ezek fontos evolúciós lépcsők lesznek, amiket vétek lenne kihagynom…

Tehát visszakanyarodva a kezdőgondolathoz. Lehet, hogy az arany reálgazdasági szerepe nem elhanyagolható, azonban a csak digitálisan létező mikrotranzakció-képes kriptopénzek gazdasági szerepe ugyanígy esszenciális lesz azokban a digitális folyamatokban és tevékenységekben, amik ma még csak tervezőasztalon és nagy álmodozók fejében léteznek…

[commercial_break]
Bookmark the permalink.

42 Comments

  1. Nincs kedved irni egy postot a Tetherrol? https://www.reddit.com/r/Tether/

    Kivancsi vagyok a velemenyedre.

  2. Újabb gyönyörű IOTA összefoglaló. Köszi! 🙂

  3. Nagyon szeretem ezeket a gondolatébresztő, jövőkutató cikkeket.
    Magamtól eszembe sem jutnának ilyen alkalmazási lehetőségek, de mikor elolvasom mindig olyan evidens, hogy ez is lehet a jövőben.
    Honnan szeded ezeket az ötleteket? van ezeknek gyűjtőhelye?

  4. “1,5 milliárd dollárt a 2030-as évtől kezdődően” – 1.5 billió
    “$1.5 trillion per year by 2030.”

    Félelmetes sebességgel közeledik a jövő.
    Azonban szkeptikus vagyok az önvezető autókkal kapcsolatban. Nem hiszem, hogy 10 év múlva teljesen magától fog dönteni.
    Nagyon sok idő kell még ehhez, rengeteg lépcső.
    Hónapokkal ezelőtt hallgattam ezzel kapcsolatban egy podcastot. A lényege az volt, hogy amíg nem 100% a képesség az önvezetésre, addig nem alkalmazható. Hiába 99.999%.
    Nemrég volt ismét egy baleset. A Tesla nem vette észre a kamion mögött a vontatmány és belement. A sofőr meghalt.
    Gyorsan fejlődik, látványosan, egyszer el is érkezük oda. De ez nem mostanában lesz.
    A gyerekét senki nem akarja rábízni egy olyan gépre, amelyik vészhelyzetben visszaadja az irányítást. Mindaddig sofőr kell. Igen ám, de ha a sofőr elszokik a vezetéstől, hozzászokik az olvasgatáshoz, pihenéshez, egy vészhelyzetben a mostaninál sokkal rosszabbul reagál.

    Inkább 2050 tájékára saccolom az ilyesmit. Addig persze jönnek a közbülső lépcsők. A tempomat – ami már sok éve itt van – is egy ilyen.
    Igen, a mikrotranzakcióké a jövő. Az autó akár el is tarthatja magát. Ha nem képes rá, utolsó útja a roncstelepre visz.

    Visszakanyarodva a Bitcoinhoz és mostani társaihoz. Van egy gond. Mégpedig az, hogy nem tudni, ki lesz a befutó. Az IOTA lesz-e a fenti gondolatmenetben használt fizetőeszköz? Valóban a Bitcoin lesz-e az új arany és a Litecoin a társa? Az XRP-t fogják-e használni a bankok. Stb.

    Így aki most ezekbe fektet, könnyen pórul járhat. Mert kitapossák az utat a következő generációknak, de ők maguk lehet, hogy eltűnnek.

    • A jövőt nem lehet látni. Az önvezető autó már valóság, tudtommal Kaliforniában már engedélyezett, vagy közvetlenül előtte áll. 100%-os soha nem lesz, már csaka technikai hibák – pl. karbantartás elmulasztása – miatt sem. Arra viszont mérget lehet venni, ha lesz reprezentatív minta, megfelelő eseményszám, akkor pl. a biztosítók vadul kiszámolják a valós kockázatot, és ha az sokkal kisebb, mint a hülye sofőrökkel irányított járművek esetében, akkor a biztosítások díjai drasztikusan esni fognak. Ha az jön ki, hogy a sofőr vezette autókkal mondjuk 10 millió km-enként történik egy halálos balaset, az önvezetőkkel meg 100 milliónként, akkor nem lesz miről gondolkodni.

      A bitcoinnál az a kérdés, hogy most vagyunk a dotkom lufi előtt, vagy az már megvolt 2013-ban.

      • Igen, egyértelmű, hogy ez a jövő. Én csupán az időtávot kétlem egy kicsit. 2030 nagyon korainak tűnik ehhez. Na mindegy, nem ez a lényeg most. Egyébként is hozzászoktam, hogy a jövő hamarabb érkezik el, mint ahogy a sci-fi filmek tippelték.

        Lufi: Igen ez már felmerült. Vajon 2013-4 volt a korrekció vagy most jön.
        Sokan azt mondják, hogy már túl vagyunk rajta. Akkor még alig volt pár altcoin, az egész rendszer a Bitcoinra épült. Most egy virágzó (vagyis még rügyező) okoszisztéma létezik.

        Számomra csupán hihetetlen ez az emelkedés. Nem vagyok egyedül vele.
        Egy youtube-os elemző értetlenkedett a Bitcoin grafikonját nézve, ilyesmit mondott:
        “What if it is not a price chart but an adoption curve?”.
        Úgy legyen. 🙂

        https://twitter.com/parabolictrav/status/942627720638300160/photo/1
        Jobb alsó sarok: “Ön itt áll.”

        • Nem tudom, az IT alapú cuccok nagyon gyorsan átugranak a deszkamodellből a mindennapi technológiába. Ott van a mobiltelefon. 25 éve bazi nagy táskákkal szaladgált pár ezer ficsúr, de 15 éve már mindenkinek van.

          Ez a mikrofizetéses elv is jó, bár azt nem hiszem, hogy a bankok nem szeretnék magukénak tudni a benne rejlő “szerény” marzsot.:)

    • Ha a kamion is önvezető lett volna és a két gép beszélget egymással, akkor nem történik meg a baj, mert a kamion jelzett volna a teszlának, hogy HŐ TE HÓ!
      Én inkább bízom magam egy 99.999%-ban megbízható technikára, mert egy gyarló emberi sofőrre.

  5. Kicsit megszólítva érzem maga, ezért reagálnék. Szoftverfejlesztőként és a P2P hálózatok volt kutatójaként sem a blockchain technológia, sem az információ értéke nem áll távol tőlem, igazából 2010 magasságában fejlesztőként is megkerestek egy blocklánchoz, sajnos akkor inkább elmentem forintért dolgozni – kellett a pénz pelenkára.

    Szóval amit leírsz, annak mint mindig, a fele vitathatatlan igazság. A fizikai dolgok mellett a világban jelen levő érték egyre nagyobb része virtuális javak formájában létezik. Az M2M világ nehezen képzelhető el mikrotranzakciók nélkül. Nyakunkon vannak a közösségi, és önvezető autók, az okos villanyóra, ami brókerként van jelen az árampiacon, az intelligens aszisztens, ami optimalizálja egy külfödi utazás peremfeltételeit, az otthonautomatizálás, a központi városi forgalomszabályozás, és lehetne sorolni a hype görbe felfutó és leszálló ágán gubbasztó technológiákat.

    De mindez tökéletesen működik kriptodeviza nélkül. Ahogyan egy tanult kollégám – egyébként kriptobarát – mondta, az összes blockchain tranzakciót lehetne egyetlen középkategóriás notebookon könyvelni. Talán azóta kicsit megemelkedett a volummen, de még mindig elfér kényelmesen egy rack szekrényben. Mikrotranzakcóból is van sokféle. A legtriviálisabbat Magyarországon 4 millió ember használja: Byte-onként vesznek igénybe egy szolgáltatást. filléres tételeket fogyasztanak másodpercenként. És mégis hiba nélkül, megbízhatóan működik FIAT alapon.

    Az egyetlen probléma, amit a kriptók megoldanak, a bizalom hiánya: aki nem bízik benne, hogy a dollárjából jövőre is megveheti azt, amit meg tudott venni idén, aki fél, hogy a bankja csődbe megy és fizetésképtelen lesz, aki fél, hogy a megbízója nem fizeti ki majd a munkáját, az talál látszólagos mentsvárat a kriptopénzek közt. A korábbi – e posztot indító – megjegyzésemben utaltam arra, hogy a kriptó sem őrzi –
    nem őrizheti – meg a vásárlóértékét egy öregedő földön egy öregedő társadalomban.

    Szóval bizalom. Amit sokan elfelejtenek, hogy ugyan a blokklánc biztonságos, viszont a mód, ahogy az ember hozzáfér a kényelemmel egyenesen arányosan lesz egyre veszélyesebb. Bányászni kényelmetlen, NiceHash-en (https://www.nicehash.com/) bányász kapacitást eladni kényelmes. Bitcoin-t wallet-be venni kényelmetlen, Bitcoin-t Kraken-en venni kényelmes, és még sorolhatnánk Mt Gox. Mire a közemberhez eljut, a kriptopénz és a Buxa közt az egyetlen különbség az lesz, hogy a Buxa-hoz nem kell atomerőmű, bankkártyáról feltöltve nem 4%-a kezelési költség, és nem kell izgulni, hogy jövő hónapban egy vagy tíz zsemlét lehet venni belőle. Meg persze hogy nem az emberek 0.0001%-a birtokolja a forintok 95%-át.

    U.i: Nem kell szégyenkezni amiatt, hogy amikor kijött az iPad, nem volt róla jó véleményed, a történelem téged látszik igazolni. https://www.statista.com/statistics/269915/global-apple-ipad-sales-since-q3-2010/

  6. azert 0,000001 cent kifizetese jelenleg meg kriptoval sem megy, a tranzakcio lebonyolitasa tobbe kerul.

    • Amiben teljesen igazad is van, nem véletlenül írtam, hogy nem a Bitcoinban és nem is az Ethereumban látom ennek a megoldását. Ezen probléma azonban ismert és folyamatosan megy is a szükséges fejlesztés. Blockchain alapú megoldásoknál ott van a layer2, lásd Bitcoinnál a LN, Ethereumnál pedig ugye a Raider/Plasma. De vannak kifejezetten microtx-re specializált jellemzően nem is blockchain, hanem pl DAG alapú implementációk, ahol nincs is tranzakciós díj.

      • Csakhogy a szkeptikusok nagy része -pl. én is- nem azt vitatja, hogy a decentralizált digitális pénznek ne lenne fényes jövője. Csak annyit mondanak, hogy a Bitcoin (és társai) jelenlegi árfolyamát nem indokolja semmi.

        Szóval a fenti poszt szerintem tipikus szalmabáb érvelés.

        • Abban egyetértünk, hogy a “Bitcoin (és társai)” jelenlegi árfolyama messze alul marad a technológia adta potenciáltól így komoly növekedési pálya előtt állnak. Ám a viccet félre téve:
          – egyrészt a kripto-szektikusok nagy általánosságban nem a jelenlegi árfolyamot firtatják, hanem úgy általánosságban azt, hogy bármit is ér-e a Bitcoin, hiszen a szokásos frázis szerint: “nincs mögötte semmi”.
          – másrészt viszont adja magát a kérdés: ha szerinted a Bitcoin (és társai) mégis érnek valamit, de a jelenlegi árfolyamot semmi nem indokolja, akkor mégis mi a reális árfolyam és azt a bizonyos reális árfolyamot mégis mi indokolja?

          Mégis hogyan tudod beárazni egy ma alig használt termék/technológia jelenértékét, aminek a jövőbeli felhasználási potenciáljáról leginkább csak fantáziálni lehet?

          • Úgy általában a reális árát szinte semminek nem lehet meghatározni. A helyettesítő termékek irányából közelíteném meg a kérdést.

            A Bitcoin esetén helyettesítő termék lehet a centralizált, de ugyanúgy széles körben elfogadott fizetési rendszer (pl. Paypal vagy Transferwise részvény), vagy egy másik block chain, amit tegnapelőtt vagy holnapután forkol le valaki. (pl. BCH, vagy az ETC) De ha nem a tranzakciós funkciót nézzük, hanem érték tárolást, akkor bármilyen egyéb befektetési forma helyettesítő termék. (pl. részvény index, ingatlan)

            Mivel a helyettesítő termékek árfolyama messze elmarad a Bitcoin árfolyamától, ezért kell lenni valami plusznak, ami a magasabb árat indokolja. Szerintem ez a Bitcoin esetében csak a várakozás, hogy az árfolyam tovább fog növekedni. Viszont ha az árfolyamot csak az árfolyam növekedéssel kapcsolatos várakozás növeli, az a klasszikus buborék.

          • Szia Csaba,

            Kivancsi lennek a velemenyedre ezzel a videoval kapcsolatban:
            https://www.youtube.com/watch?v=_zfGihfcLT4
            (4:30-tol erdekes)…
            Nehany napja ill. hete irtam arrol, hogy a BCH-t meg fogjak huzni amit arra alkalom nyilik, es most megy a pump…(nekem jelenleg tobb BCH-m van mint BTC-m mar darabszamban)…attol fuggetlenul hogy BTC hivo vagyok…
            egyebkent koszi amit a korrelacioval kapcsolatban irtal ujbol…

            Legyen szep napod!

        • Ez a lényeg.

          Szkeptikusként, ha pár hónap/év múlva Bitcoinban kapom a fizetésemet hát használni fogom. Majd ha már bizonyított fizetőeszközként, vagy ha bizonyított értékmegőrzőként, akkor belepakolom a nyugdíj megtakarításomat. Ez így részemről rendben is van.

          De ez a mánia, ami ezt az egészet körülveszi teljesen értelmetlen, és egyszerű spekulációról, és haszonlesésről szól, amivel lehet nyerni, és bukni is. Ebből hadd maradjak már ki, ha lehet. 🙂

  7. Nem tudod beárazni. Viszont azt tudod, hogy kevesen használják, és keveseknek van rengeteg BTC-je. Egyetlen állam se fogja hagyni, hogy a vagyon 80-90%-a 0,0001 %-hoz tartozzon, hogy a később beszállok komoly hátrányban legyenek. A jelenlegi helyzetben közgazdaságilag a lufi minden ismérve tetten érhető. Ezzel nehezen lehet vitázni, azért veszel 3000-rt, 10.000-ért,20000-ért BTC-t mert azt gondolod, hogy van olyan mókus, aki ad érte 40,50,60k-t is majd.. szerintem. A technológia jó, de ezek nem kész megoldások, és egyelőre a gyakorlati alkalmazásuk nem valósult meg. Úgy is mondhatnám, hogy jelenleg egy crypto”pénz” sem úgy funkcionál, ahogy megálmodták. Sajna ez van, szerintem lesz még itt crash, de a fejlődést semmi sem állítja meg, még eltűnő dollár100milliárdok sem.

  8. BTC-CME konklúzió korai?

  9. Sziasztok!

    Off/
    Tudom nagyon off téma, de talán mást is érinthet, érdekelhet nagy kedvencem a Kraken.

    Szóval tud valaki barmilyen információt a Kraken-al kapcsolatba? 😀
    Csabának külön köszönet a figyelmeztetésért!
    A poszt olvasása után ki is mentettem mindenem a Krakenről és böngészem a netet napról napra, de sajnos semmi infót nem találok, sem pozitív sem negatív formában…

    Mi lesz veled Kraken…?

    Csaba hadd kérdezzem meg, te mernél most be utalni Krakenre?
    Termeszetesen nem parkoltatásra használnám!

    A Bloghoz pedig csak a nyilvánvalót, egyszerűen ZSENIÁLIS(!) remélem egyszer személyesen is találkozhatunk egy kerek asztalnál/előadásodon!

    • Merni merek. A hét elején érkezett be egy jelképesebb összeg és ma is készülök beutalni egy nagyobb adagot.Nyilván ahogy beérkezik azonnak change és megy is ki walletbe, de ettől még nem mondom, hogy nyugodt vagyok. Frissebb infó nincs, mint a múlt heti, mely szerint a kraken felszámolás alatt áll, amiről nehéz eldönteni, hogy FUD vagy valóban gáz van.

      • Köszönöm!
        Bár elképesztő, hogy egy ilyen jelentőségű “hírnél” ekkora a csend! Pletykának elég erős, ha meg igaz hát… fiat kivonásoknál lehet gond!
        A masik pedig, hogy ha pl. Angliában felszámolják felteszem az érinti majd az Eu-ban vezetett EU-s számlát, kérdés hogy kihatással lesz e a Japán USD-s számlákra?! Az Angliai engedély megvonás nem feltétlen hatna ki egy amerikai be jegyzésre és Eu-n kívüli számlákra pl.: Japán. Aztán lehet rosszul gondolom…

      • Ezt a Kraken-blog bejegyzést csak mentegetőzésnek gondolod:
        https://blog.kraken.com/post/1399/

        The recent, unexpected explosion in demand has been overwhelming. Each of the past few days has produced 50,000 new account registrations and 10,000 new support tickets — an order of magnitude above where we were just last quarter. Concurrent users, daily trades and volumes are also hitting new all-time highs. We are struggling to keep up.

        • Bocs, de nem látom az össze függést a blog bejegyzés és a kraken pletykákkal kapcsolatban.
          Ha jól értelmezem a linkelt poszt csak az oldal elerhetőségének, használhatóságának hiányát magyarázza (ami érthető, nem bírta a rohamot… jó előfordul a baj nem itt van) A cégük bejegyzéséről, engedélyük állapotáról nem reagál egy mondattal sem.

      • Most hoztam el a krakentol BCH-t es DASH-t; azon kivul hogy idonkent a host nem erheto el, szoval parszor neki kell futni; meg persze figyelni kell a napi es havi limitet.
        szoval minden ok.

  10. Szerintem ez sokkal érdekesebb kérdés, mint a cme téma: https://medium.com/e-residency-blog/were-planning-to-launch-estcoin-and-that-s-only-the-start-310aba7f3790
    A cikk fő felvetése a “why?”. Mindenesetre egy eléggé széles körnek akar szólni ugye és talán az első, minden tekintetben pénzt kiváltó megoldásra tervezett coin. Hiszen itt arról beszélünk, hogy meg kell felelnie minden szempontból.

  11. Nagyon komoly rakétába kezdtek az alt-ok. NEO, OMS, DASH, ZEC…stb.

  12. Az a 14000-es gyertya gyönyörű gdaxon. #storeofvalue

  13. A 220ezer pending tx is szép. #mediumofexchange

  14. CME shortolja keményen a BTC-t, ha jól értelmezem a dolgot.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *