DAO, ICO, Smart Contract, Crowdsale: Ezek a fogalmak az elmúlt egy-két évben kerültek a pénzügyi underground látómezejébe és a nyugat kisbefektetői nagyon zabálják őket. Sorra születnek meg a ‘harmadik fél által nyújtott közvetítő szolgáltatásokat‘ megtorpedózó kezdeményezések, melyek kezdeti kibocsátása rendre hatalmas sikerrel zárul. Ne érezd azonban magad furán, ha soha nem is hallottál eddig ezekről a fogalmakról. Miközben a mainstream sajtó a fintechekről, a PSD2-ről és SEPA vagy éppen kis hazánk esetében a DIP-ről (azonnali fizetési rendszer) harsong és mindezeket egyfajta pénzügyi evolúció következő lépcsőjeként aposztrofálja, addig a háttérben az ICO-kon és a DAO-kon keresztül már szó szerint épül az a gazdasági forradalom ami nagyjából olyan lesz, mint amikor Douglas Adams méltán híressé vált Galaxis utikalauz stopposoknak című művében a Vogonok nekifogtak elpusztítani a Földet csak azért, mert az egy újabb galaktikus autósztráda útjában állt.
Egy korábbi cikkben már ígértem, hogy részletesen bemutatom a közösségi finanszírozás eme digitális fizetőeszköz platformokra épülő válfaját. Mivel előttünk van egy újabb komoly jövő előtt álló ICO kibocsátás (SONM), ezért ennek apropóján írnám meg ‘leleplező’ cikkemet a háttér-hatalom által épített digitális szocializmusról 🙂 Hogy mi is a szocializmus a tankönyvi definíció szerint: “olyan eszmei áramlatok, ideológiák összessége, melyeknek közös eleme az individualizmus, a magánérdek elsődlegességének elvetése, a kollektivizmus, a társadalmi egyenlőség. A szocializmus gazdasági programja: a termelési eszközök fölötti társadalmi ellenőrzés valamilyen formája.” A továbbiakban bemutatom a digitális szocializmus néhány új építőkövét:
Mi a közös a cikk elején szereplő négy kifejezés között (DAO, ICO, SC és Crowdsale)? Fizikailag NEM materializált dollár milliók (jellemzően Ethereumon vagy Bitcoinon keresztül) beleöntése egy olyan vállalat kezdeményezésbe, ami egy konkrét ideát kíván megalkotni, ahol a kereslet és a kínálat direktben találkozik közvetítő harmadik fél kihagyásával. Ahogy azt egy korábbi cikkben írtam: képzeld el az airbnbt úgy, hogy a lakás kiadó és kivevő között nincs ott az airbnb, vagy ugyanezen analógiát követve képzeld el az über szolgáltatását. Mi a különbség? Átlag 5-9% különbözet az árban, amit a közvetítő zsebre tesz. Ez az 5-9% pedig pont arra elég, hogy egy korábban soha nem hallott startup rövid idő alatt világ-vállalattá váljon.
