Más tollából…

A világ legveszélyesebb emberei ma nem tartanak fegyvert a kezükben. Helyette pódiumokon álltak, ideológiát terjesztettek, vagy éppen tollat ragadnak és törvényeket írnak. Olyan emberi törvényeket, amiket kizárólag a társadalmi kényszer tartat be velünk. De a világ időközben megérett a technológiai szingularitásra. Hogy mi a franc az a technológiai szingularizé? Nézzük mit mond erről a Wikipédia:

“Technológiai szingularitásnak (röviden szingularitás vagy különösség) nevezzük a tudományos-fantasztikus irodalomban és a jövőkutatásban azt a lehetséges jövőbeli eseményt, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni. Az esemény a nevét a fekete lyukak közelében létrejövő gravitációs szingularitás analógiájára kapta. A fekete lyukak közelében a jelenleg ismert fizikai modellünk használhatatlanná válik a végtelen nagy vagy nullához tartó mennyiségek megjelenése miatt. Ehhez hasonlóan a technológiai szingularitást megközelítve sem tudjuk az eseményeket előrejelezni jelenlegi jövőmodelljeinkkel.”

Ma még nem következett be a technológiai szingularitás, de talán már egyre többen érezzük annak elkerülhetetlen közeledtét. A sokat emlegetett Internet újra írja a játékszabályokat az élet majd megannyi területén, de ez csak a kezdet, csak az alapvető építőkocka. Az emberfeletti intelligencia jelenlétét sokszor tévesen degradáljuk a gépi tanulásra és a mesterséges intelligenciára. Csodával tekintünk az önvezető autók forradalmi eredményeire, miközben nap, mint nap készségszinten használjuk a Google keresőt és fel sem fogjuk, hogy a Google kereső mögötti algoritmus már 20 éve meghaladta azt az intelligenciaszintet, amit ép ésszel fel tudna fogni az emberiség 99,9999%-a. Az “emberfeletti intelligencia” csak annyit jelent, hogy az emberiség felett áll… Ami sajnos egy olyan megugorható léc, ami évről-évre egyre alacsonyabban van…

A jövő legveszélyesebb emberei nem fegyvert fognak a kezükben tartani, nem fognak pódiumokon szónokolni és nem is törvényeket fognak írni… helyette kódokat írnak. Olyan kódokat, amik alapjaiban módosítják mindennapjainkat. Szépen… lassan… csak pont olyan ütembe, hogy fel se tűnjön a változás. Így válik az emberiség 99,9999%-ának szinte már nélkülözhetetlen eszközévé valami, aminek működését ép ésszel talán csak, ha annak 0,0001%-a tud felérni.

A kulcs a szépen és lassan…

Ezen kódok nagy része már megíródott és elkezdték világmegváltó kalandjukat. Szépen… lassan… komótosan, ahogy egy fekete lyuk fal fel egy komplett univerzumot. Ezek a kódok meghaladják társadalmaink írott és íratlan törvényeit vagy etikai kódexeit. Irodisták hadserege éjt nappallá téve körmöl Brüsszeltől New Yorkig és dolgozik azon, hogy rendeleteket, törvényeket és szabályokat alkosson olyan dolgokra, amiket már csak a társadalmi konvenciók és a technológiák mögött álló személyes kötnek a materiális világunkhoz. Ezek a személyek büszkén járnak (vagy éppen zavarodottan… ki-ki saját képességei szerint) a szenátusi meghallgatások és adják meg a tökéletes választ: “Sajnos már fogalmunk sincs arról, hogy mit csinál az algoritmus… hiszen az már régóta saját magát fejleszti.” Vajon létezik törvény, amit magára nézve kötelezőnek érez egy gépi tanulási kód?

És hogy mikor fog bekövetkezni mindez, mikor fogjuk tudni megtapasztalni mindennek technológiai gyorsulását és társadalmi változásait? Nos a definíció alapján… vagy rossz hírem:

“a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni.”

CryptoCulture: A programozás mint alap nyelvtudás…

Adja magát, hogy a pénzügyi forradalomnak álcázott kriptovaluta térhódítás fő célja a “pénzből még több pénzt csinálni” elv manifesztálása, azonban aki minimálisan is veszi a fáradtságot, hogy mindezek mögé nézzen, az pontosan látja, hogy itt a világ legnagyobb géniuszai már a jövő kultúráját építik. Azt a kultúrát, ahol nem kerülsz hátrányba a származásod, a vallásod vagy akár a születési helyed okán. Bár tudom, itthon kifejezetten nem trendi a ‘nyílt társadalom’ mint eszme, sőt tűzzel-vassal és királykék óriásplakátokkal üldözött, mindettől függetlenül a blog  informális jellegét kihasználva engedjétek meg, hogy felhívjam a figyelmeteket arra, hogy a kriptokultúrák legfrissebb vívmányait javarészt olyan emberek készítik, akik származásuk és kasztrendszerüknek megfelelően egyébként életük legnagyobb eredményeként csak azt tudhatnák felmutatni, hogy a mindenkori legfrissebb iPhone kamerájának optikáját polírozták egy koszos, poros műhelyben valamelyik kimondhatatlan nevű kínai városkában. Ha belepillantotok az összes szörnyen menő éppen felfutófélben lévő ICO marketinganyagába, akkor ott az esetek elsöprő részében orosz vagy kínai esetleg arab illetőségű csapatokat láttok. Hogy mitől jók ezek a csapatok? Leginkább attól, hogy az anyanyelvül mellett folyékonyan beszélnek angolul és legalább ennyire készségszinten tudnak programozni is. Ja és persze a buy és sell gomb nyomogatása helyett legalább addig eljutottak, hogy legyen egy jó ötletük…

Folytatás…

Egy csipet deep learning, egy tk blockchain és némi quantum-computing. Mi forr az üstben?

Nagy fába vágtam a fejszémet amikor nekifogtam egy újabb kifejtős, elemzős postnak amiben az BIP148 és az Ethereum:Metropolis augusztus-szeptemberre történő aktiválódásának lehetséges hatásait ecsetelem. A problémát leginkább az okozza, hogy az olvasóval szemben számos olyan tudományos ismereteket követelnek meg ezek a témák, melyekre nem tekinthetek az általános tudás részeként. Az ellentmondás feloldása érdekében ezért készítettem egy külön postot, amiben körbejárom azokat a néhány éven belül a mainstreambe is betörő tudományos kihívásokat, melyek lényegesen fogják befolyásolni a blockchain alapú technológiák fejlődését. Nézzük mik is ezek a kihívások 2020-ig:

Folytatás…

NumPy (Python) és a Sharpe ratio barátsága

Kissé nagy fába vágtam fejszémet a Machine Learning cikksorozatom kapcsán, amikor az előző fejezetben azt ígértem, hogy hamarosan konkrét alkalmazást fogok bemutatni a gépi tanuláshoz. Már persze nem az okozza fejtörőt, hogy élő példát mutassak az alkalmazásra, hanem, az hogy miként lehet ezt normálisan a blog keretei között bemutatni. Az ezzel kapcsolatos cikk vagy iszonyatosan hosszú lesz és szinte lehetetlen lesz követni, vagy pedig olyan tudásra kell hagyatkoznom, amivel az olvasó vagy rendelkezik, vagy nem. Ez utóbbi eléggé lutri. Ezért néhány kitekintő cikkel mutatom be a NumPy alapjait, ami egyébként lényegében az összes python alapú tudományos számítási és machine learning megoldás alapját is adja.

A numpy néhány alap funkcióját egy nagyon tipikus pénzügyi metóduson keresztül (Sharpe ratio számítás) mutatom be: Ennek lényege, hogy valamilyen ismert kockázatmentes portfolióhoz/termékhez képest kerül mérésre egy adott eszközalap vagy részvénypiaci termék teljesítményének szórását. Sharpe ratio lényegében egy referencia értéket ad meg, ami egységesen mutatja az adott eszközalap kockázat-hozam mutatóját.
Folytatás…

Machine Learning (ML) II. fejezet – lineáris regresszió

Ez a cikk egy több fejezetes gépi tanulásról szóló cikksorozat második fejezet. A jelenleg elérhető fejezetek:

  1. Machine Learning (ML) I. fejezet – ismerkedés az alapokkal

Miután az alapokkal megismerkedtünk ideje belecsapni a lecsóba. A Machine Learning (ML) egyik leggyakrabban használt és legszélesebb körben ismert interpretációja a regresszió és annak alternatívái közül is a lineáris regresszió. Sokan ezen szó hallatán gyomorgörcsöt kaphatnak és rémálomként idézhetik fel az egyetemi mat/gazd. stat. élményeiket. Igen, ez ugyanaz a regresszió, amiről ott is tanultatok.

Azon olvasóknak akiknek vagy már megkopott ez a tudása, vagy nem is tűnik számukra ismerősnek ez, azoknak egy kis gyorstalpaló:

Folytatás…

Machine Learning (ML) I. fejezet – ismerkedés az alapokkal –

Ez a cikk egy több fejezetes gépi tanulásról szóló cikksorozat első fejezet. A jelenleg elérhető fejezetek:

  1. Machine Learning (ML) I. fejezet – ismerkedés az alapokkal
  2. Machine Learning (ML) II. fejezet – lineáris regresszió

Sokszor hallottam, olvastam már, hogy a Machine Learning (ML), magyarul: Gépi tanulás, lényegében egy olyan szintje az informatikának és az adatelemzésnek, amely már sokkal inkább tudományos tapasztalatokat igényel, mintsem programozói ismereteket. Sok esetben valamiféle mesterséges intelligenciának tekintik a ML-t (nem alaptalanul), amely abból a szempontból igaz is lehet, hogy a hétköznapi életben ismert és használt gépi tanuláson alapuló megoldások (pl. beszédfelismerés, képeken arcfelismerés, stb.) valóban mesterséges intelligenciára és gépi tanulásra épülne. Ettől függetlenül a gépi tanulás egyébként közel sem annyira nagy ördöngösség ami miatt tudományos fokozat kellene a megértéséhez és használatához.

Folytatás…