Gondolatébresztő

Itt a blog hasábjain már számtalan alkalommal futottam neki annak a gondolatnak, hogy vajon “miért is jó a Bitcoin?”. Ez önmagában egy végtelenségig lebutított kérdés, amire nyilván nem létezik jó válasz. Sok-sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy olyan szinten átlássam a Bitcoin technológiáját, konszenzusvezérelt működését illetve social hatását az emberekre és a gazdaságra, hogy igazán tudjak erre a kérdésre válaszolni. Pontosítok: legyen erre a kérdésre egy jó válaszom…

A Bitcoin azért jó, mert aki kitalálta (Satoshi Nakamoto álnéven) az minden bizonnyal egy egyszerű szempontot tartott szem előtt:

“Hogyan lehetne egy olyan autonóm pénzügyi rendszert létrehozni, amit az emberek nem tudnak elrontani”

Ezen a ponton értelmét is veszti az, hogy elkezdjük kategorizálgatni a Bitcoint… Nem az a fontos, hogy ez most pénz-e, sem az hogy ez vajon értéktároló (Store of Value) eszköz-e… semmi ilyesmi. A Bitcoin egyetlen kategóriája – kicsit sem nagyzolva – az: “unstoppable force”, azaz megállíthatatlan erő. Tekintsünk el attól a ténytől, hogy ez a kifejezés valójában egy paradoxon.

Banksy and Bitcoin - rethought

A körülöttünk létező világ az állandóság illúzióját próbálja elhitetni velünk. Ez nyilvánvalóan evolúciós maradvány, hiszen az emberiség fejlődése exponenciálisan gyorsul, ami logikusan annyit tesz, hogy “régebben minden sokkal lassabb volt“. Ennek talán a legfontosabb hatása az volt, hogy a 1900-as évek előtt egy családban akár két-három generáció is le tudta úgy élni az életét, hogy az apák által a gyermekeikre hagyott tudás és élettapasztalat szinte annak teljes életére elég is volt. Lássuk be… ez ma már nem így van…. #okboomer?

Logikus, hogy ezen evolúciós gát legnagyobb nyertesei azok, akik felismerik azt, hogy valójában semmi sem állandó, minden változik. Erről korábban részletes cikket írtam már A pénzügyi relativitás elmélete címmel.

A jelenleg ismert világunkban minden kézileg vezérelt. Kézileg vezérelt a demokrácia és/vagy az autokrácia, kézileg vezéreltek a javak elosztása és/vagy újraosztása, kézileg vezérelt a termelő gazdaság működése és természetesen kézileg vezérelt maga a pénz is. A kézileg vezérléssel csak egy gond van: kellenek hozzá kezek, akik motiváltak, hogy azt el is végezzék, ami rájuk bízunk.

Elég csak megnézni, hogy mi folyik most Kínában Wuhan tartományban. Adott egy vírus, ami már tízezer embert megbetegített, akik közül kevesebben gyógyultak meg (187 fő) eddig, mint akik életüket vesztették (213 fő). Mindennek hatására Wuhan város potom 10 millió fős lakossága ellenére egy szellemvárossá alakult. Az emberek nem merészkednek ki az utcákra, mindenki a saját lakásában próbálja átvészelni ezt az egészet. A vírus hatására a WHO már kihirdette a globális egészségügyi vészhelyzetet. Ebből persze itthon egyelőre nem sokat tapasztalunk, legfeljebb talán annyit, hogy a témával kapcsolatban szokatlanul erősödik a média által generált fehér zaj. Egyre jobban elhalványul emlékezetünkben a Norbi-izmus princípiuma, ahogy a aktuális és lokális politika csetepatéja is kevésbé tud bennünket lekötni.

Banksy, Bitcoin - rethought

Ha a kézivezérlés kapcsán el tudjuk fogadni definícióként, hogy: “kellenek hozzá kezek, akik motiváltak, hogy azt el is végezzék.”… akkor nyilván kijelenthető, hogy a kézi vezérlés halála az amikor nincsenek kezek, akik motiváltak lennének a feladat elvégzésben.

Márpedig a leginkább kézileg vezérelt dolog nem más mint a modern pénzügyi rendszer. Miközben annak hamis illúziójával fekszünk és kelünk, hogy a pénzügyi rendszer egy önműködő valami, hiszen amikor a bankkártyámmal vásárolok, akkor azonnal végrehajtódik, vagy ugye márciustól már itthon is elérhető lesz az azonnali belföldi átutalás is… (hogy pontosan melyik év márciusától azt egyelőre inkább nem tippelmén meg…)… szóval mindezek mögött a valóságban rengeteg gondos kis hangya kezecskéje ügyködik. Gondos kis kezek töltik be minden nap a nagy banki rendszerekbe a kártyatársaságok zárolási/feloldási fájljait, gondos kis kezek dolgozzák fel a compliance rendszerek riasztásait, gondos kis kezek javítják az elszámolásokban a hibákat, gondos kis aktuárius kezek számolják ki a biztosításaink kockázatait és még hosszan sorolhatnám… de inkább nem teszem.

Ezen gondos kis kezek hiánya jól tetten érhető, amikor egy-egy számunkra nagyon-nagyon távolinak tűnő ország az államcsőd irányába sodródik és beindul a pánik. Ugyanilyen krízist tudna okozna egy valós világméretű járvány vagy akár egy komolyabb gazdasági háború, minek hatására a gondos kis kezek inkább otthon próbálnák meg azt átvészelni a katasztrófát, vagy próbálnának olyan irányba menekülni, amerre a biztonságosabb életet feltételezik.

A hosszúra nyúlt bevezető után nézzük a mai gondolatébresztőt: A Bitcoin azért jó… mert nem kézileg vezérelt és a működéséhez nem kellenek gondos kis kezek… Ez az a pont amikor néhányan biztosan felszakítják az asztallapot és artikulálatlanul elkezdik üvölteni, hogy:

“Dehát ez mit beszél? Dehát a bányászok, meg a bányák, meg a hardvergyártók, meg a poolok, meg a core devek, meg a… meg a… mega…”

VARIANCE HUB OKTATÁSI CSOMAGOK!
Banksy, Bitcoin - rethought

A helyzet az, hogy ezen felsorolás egyetlen elemére sincs szükség ahhoz, hogy a Bitcoin nemcsak hogy fennmaradjon, de akár túl is élje az emberiséget.

Nem azért van sok bányász, mert a bányászás (mining) fontos része lenne a Bitcoin működésének, hanem azért, mert az incentíva rendszer miatt nagyon sokaknak MEGÉRI bányászni. Ha erre valóban szükség lenne, akkor soha nem indult volna el a Bitcoin, hiszen annak első évében (2009-ben) talán ha néhány tucat ember bányászhatott és ők is csak azért tették ezt, hogy legyenek új blokkok a fejlesztések teszteléséhez.

Nem azért gyártanak szupergyors ASIC chippeket a bányagépekhez, mert anélkül megállna a Bitcoin, hanem azért mert ezzel a bányászok lépéselőnyt és még több bevételt tudnak termelni.

Nem azért vannak miningpoolok, mert anélkül már nem lehetne bányászni… Szó sincs erről, semmivel sincs nagyobb esélyed arra, hogy találsz egy blockot pool minerként, mint solo minerként. Csak éppen egy poolban sok-sok ember különálló esélye összeadódik, amiért cserébe a rewardon viszont osztoznak.

Szintén semmi szükség nincs arra, hogy fejlessze bárki is a Bitcoint. Nyilván nem baj, sőt igen hasznos, hogy sokan ezt teszik, de ha nem tennék akkor sem lenne nagy krízis. A jelenlegi kódbázissal még lazán elketyegne akár néhány emberöltőt is.

És a double-spending?

Mi történne, ha drasztikusan lecsökkenne a mining power és bekövetkezne egy double-spending? Ez egy érdekes gondolat, azonban a Bitcoin hálózat technológiai alapon védett a double-spending ellen. Amíg a Bitcoin blokkláncot a jelenlegi kódbázisra épülő nodeok futtatják, addig gyakorlatilag akár egy 51%-os támadás sem képes kompromittálni annak a tartalmi integritását. A blokkláncon nem lehet ugyanazt az UTXO-t kétszer elkölteni, ahogy nem lehet olyan tranzakciót sem tárolni aminek az aláírása érvénytelen, sőt olyan blokkot sem lehet létrehozni, aminek a head hash-e nem a megfelelő bonyolultsággal készült.

Banksy

Gyakorlatilag, ha holnaptól elkezdene drasztikusan csökkenni a Bitcoin bányász kapacitás, de annak üteme arányos lenne a difficulty adjustment újrakalkulációs ütemével (2016 blokkonként van retarget esemény), akkor néhány éven belül el tudná érni a hálózat azt, hogy a blokkokat újra akár egy otthoni PC-vel is ki lehet számolni. Ennek persze a valószínűsége konkrétan egyenlőre a nullával egészen addig amíg létezik ember a Föld nevű bolygón.

Persze azért ne feledkezzünk meg a reorgról. Minél kisebb a hálózat mögött álló számítási kapacitás, annál inkább valószínű, hogy valaki rendelkezhet akkora saját kapacitással, amivel hosszabb blokkláncot tud létrehozni, mint amekkorát a becsületes bányászok létrehoznak. Ez a hosszabb blokklánc azonban ugyanúgy nem tartalmazhat érvénytelen blokkokat, double-spendingeket, vagy hibás blokkokat, mivel ha ezt tenné, akkor az összes full node visszautasítaná ezeket a preparált blokkokat. Ha viszont a – támadó – valós és érvényes blokkokat hoz létre, akkor maximum annyit tud tenni, hogy abból kihagy esetleg tranzakciókat. Ettől persze a reorg (visszapörgetés) hatására a kihagyott tranzakciók ugyanúgy nem vésznek el, csak max később kerülnek be a blokkba, amikor a többi miner tud létrehozni egy blokkot. -> Ezen a gondolaton persze még messzire el lehetne kalandozni; de az valóban kijelenthető, hogy:

… még egy 51%-os támadás hatására végrehajtott deep blockchain reorggal sem lehetne megsérteni a bitcoin hálózat integritását, abban minden tranzakció továbbra is valós lenne.

Az persze már egy másik kérdés, hogy mára sikerült ezt az eredendően komoly védelmet kissé elrontani az RBF-fel (Replace-by-Fee). Bár ennek kapcsán is sokkal több a félreértés, mint a valós káreset. Ami tény: A konszentus szabály értelmében az RBF addig lesz képes felülírni a fentebbi kijelentést. amíg az RBF-fen keresztül támadás valószínűsége elhanyagolható a hálózat mögött meghúzód hatalmas számítási kapacitás okán. Ha ez sérülne, akkor logikus következtetés lenne, hogy a konszenzusban részt vevő aktív szereplők felfüggesztik, vagy akár meg is szüntetik az RBF lehetőségét. (Ahogy erre egyébként korábban volt is már példa…)

És az Ethereum meg a többi coin?

A Bitcoin esetén fentebb leírtak technológiai szempontból akár igazak is lehetnének a legtöbb jelentősebb kriptoeszközre is, legyen az Ethereum, Litecoin vagy bármi egyéb jószág. Van azonban egy nagyon komoly különbség ezek és a Bitcoin között: ez pedig az alkotó személye. Amíg az Ethereum, Litecoin, Cardano és egyéb cuccok kapcsán pontosan ismert az az egy szem gondos kis kéz, akinek a nevéhez kapcsolódik a projekt, addig a Bitcoin kapcsán az alkotó személyét – mára kimondhatóan – örök homály fogja övezni. Az emberi kéz alkotta értéket azonosítjuk annak készítőjével. Ha egy Charlie Lee kitweeteli, hogy eladta az összes Litecoinját, az összességében rosszul hat az összes Litecoin tulajdonos bizalmára. Ha egy Vitalik Buterin azt nyilatkozza, hogy az Ethereum 1.0 már lassan betelik és sietni kéne a 2.0 fejlesztésével, mert baj lesz... nos az sem a legjobb reklám. Ugyanígy ha Charles Hoskinson beül a kocsijába, majd készít egy vállalhatatlan facebook liveot… nos akkor sok tízezer Cardano fan szekunder szégyenérzete üt be egyszerre.

A Bitcoin azért – is – jó, mert alkotója képes volt mindvégig anonim maradni, majd amikor úgy érezte, hogy ő már nem tud hozzá többet adni, akkor képes volt elengedi kreálmányának kezét. Sőt azóta (ha még él egyáltalán) arra is képes, hogy ne akarja visszaragadni a kontrollt csak azért mert esetleg nem arra tart amerre ő azt jónak tartaná. Ő (Satoshi Nakamoto) ugyanúgy napjaink egyik legnagyobb anonim hőse, ahogy a művészvilág legnagyobb kortárs hőse Banksy. Apropó… Banksy, tessék elmenni és megnézni a műveit, ha már egyszer elhozták a kiállítást Budapestre! Holnaptól látogatható a kiállítás a teslaban.

A Bitcoin ezáltal vált autonómmá, ezáltal vált képessé arra, hogy mindannyiunkat túléljen és segítségével akkor is legyen egy egységes határokon átívelő pénzügyi rendszer, mikor világunk a feje tetejére áll… legyen ennek oka bármi is.

Hogy lesz-e valaha is akkora katasztrófa az emberiség életében, ami valóban indokolná a Bitcoin létét? Erre nyilván nem tudhatunk ma válaszolni, de én kicsi nyugodtabban alszom annak tudatában, hogy mára van egy működő “B terv”…

INLOCK - ezúttal legyél Te a Bank!
Bookmark the permalink.

13 Comments

  1. Bennem felébredt a gondolat! 🙂 Köszi

  2. Time to buy

  3. Két gyenge pont azért eszembe jutott, de lehet tévedek és nem is nagy a valószínűsége. Államok blokkolhatnák a chiptervezőket miközben saját maguk kifejlesztenek rettenet jó Asicokat, amikkel átvehetnék az uralmat a hálózat felett. De nyilván ehhez globális összefogás kéne aminek nulla esélye az érdekeltségek miatt.
    Ami még könnyebb lenne, ha jól tudom A TSMC meg a Samsung az aki jelenleg nagyon elhúzott félvezetőgyártás terén és nem is nagyon látszik hogy behozzák őket mostanság még intel sem. Na ha ezeket a gyárakat egy hatalom átállítaná a saját oldalukra vagy államosítaná akkor megint átvehetnék az irányítást, hiszen kvázi csak ezek tudnak versenyképes asicot is gyártani. Ez esetben mi lenne ha így hoznák létre a leghosszabb láncot? Így támadnák meg? Lenne erre megoldás? Persze csak elvi síkon kérdezem, esély nem sok van rá, de ki tudja..háború, hatalomféltés stb..

    • Úgy érzem meg van az ajánlója 2 nagyon jó sci-finek 🙂

    • asic gyartashoz nemcsak a gyartosor kell, hanem egy csapat mernok aki megtervezni. vagy kitalal olyan es hasonlo megoldasokat mint az asicboost.

    • tudtommal 7nm a csíkszélessége a jelenlegi asic-eknek, most az áram ára a végső határ, illetve ami szerintem ezzel összefügg, a btc árfolyama.
      a hálózat feletti uralom az még durvább, mint az 51%os támadás, mert ahhoz az kéne, hogy a jelenlegi kapacitás villanysámláját tudd tartósan kifizetni – mert ugye a jelenlegi kapacitást akarod überelni a sajátoddal. nyilván egy egyenletesen üzemeltettett (és bazinagy) atomerőművel ezt meg lehet ugrani, sőt, ha hulladékárammal dolgozol, akkor még hasznot is hajtasz, de a saját bányásztevékenységemnek az a tapasztalata, hogy legalábbis lefeleződik a hatékonyság, ha nem lehet garantálni a 24 órás üzemmódot.
      hú, ez biztos érthetetlen, pedig olyan jó lenne elhinteni a fejekben, hogy a villamos hálózat sokkal bonyolultabb annál, minthogy van egy áramdíj…

  4. Bansky kiállításnak mi köze van hozzá? Ő engedélyezte? kap a bevételből? Noname senkik próbálnak nyerészkedni rajta, mivel ő úgysem fedi fel magát.

    • Jaja. Profit share van itt ám kérem szépen…

      • share: https://urbanplayer.hu/kult/banksy-kiallitas-budapest/
        Mondjuk mintha Satoshi “hatására” valaki STABILCOIN-t venne bitcoinért, mert annak jó az ÁRFOLYAMA ,és az a tuti… 🙂

        • Uppsz… Jó hát ezt úgy rendesen benéztem. Pedig mentségemre szolgáljon, megnéztem banksy oldalát és láttam, hogy tényleg a shows alatt fel vannak sorolva a kiállítások. Két apróság kerülte el a figyelmem… ugye egyrészt a FAKE címke és a diszklémer… Háát sorry, hogy a cikkem végével támogattam ennek a lehúzásnak a népszerűsítését. 🙁

  5. Szerintem a Bitcoint csak a skizofrénia buktatható meg. Ha nagy Államok mint Kína vagy Oroszország kapcsolgatj ák összevissza az internetet . A bányászat szétesik a tranzakciók mem jutnak el a nodeokhoz. Folyamatos reorg az egész. Az emberek elvesztik a bizalmukat.

  6. Jó cikk. Nagyon

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *