Az előző cikkben igen mélyre merészkedtem a nyúlüregbe, ami kétségtelenül szükséges volt, hogy megalapozhassam mindazt amiről most fogok írni. Kezdeném is mindjárt néhány nagyon impulzív, friss piaci gondolattal, ami az alapját fogja képezni a gondolatkísérletemnek:
- A New Yorki értéktőzsdére elkezdték beadni a tőkeáttételes Bitcoin ETF kérelmeket. Ezek jelenleg a 2X Beartől a 2X Bull-ig terjedő sávot célozzák meg, de nyilvánvalóan mindenki tudja, hogy ez csak a kezdet. A Bitcoin csak az első fecske, de a Wall Street máris imádja annyira, hogy leveraged ETF-et akar rá jegyezni. Mi lesz itt, ha valaki szól nekik, hogy valójában akad itt további termékfejlesztési lehetőség még 8-10 érett és majd 1000 totálisan oroszrulett típusú kriptopénzre és tokenre.
- A tavaly évvégi bull hurráoptimizmus a jelek szerint továbbra sem akar alábbhagyni. A XRP (és ADA) hegymenet után újra elkezdett komoly mennyiségű friss fiat money a nagy szereplőkbe is áramlani. Az 1000 dolláros csúcson áttörő Ethereum azóta stabilizálta is magát ebben a tartományban. Az Ether (Ethereum) árfolyama már túl van 8 egymást követő zöld napi gyertyán, amire soha korábban nem volt példa. Ezen nyolc napban eddig csinált 30%-ot a világszámítógép üzemanyag.
- Ha már XRP, akkor érdemes megjegyezni, hogy az alig néhány nap alatt lezajlott Ripple rali a világ egyik leggazdagabb emberévé tette a cég társalapítóját (Chris Larsent), aki ezzel a lépéssel papíron gazdagabb emberré vált, mint a Google társalapítói (Larry Page és Sergey Brin).
Az XRP történet lényegében egy nagyon fontos tanulságot kényszerít ránk: Ki a francot érdekel az ideológia, ha egyszer pénz van benne? Talán a cikkem előző fejezete fényében ez a konzekvencia napnál világosabban levonható, hiszen jól látható, hogy az emberi génállományba bele van kódolva a “gyors meggazdagodás” igénye. Amit ma kockáztathatsz, azt ne halaszd holnapra! Valahol ez az adósrabszolgaság kulcsa is.
A Bitcoin és a többi 2017-es évben bekövetkezett kriptopiaci rali beindítja az emberekben a pavlovi reflexet. Ha ezt meg tudta csinálni a Bitcoin és immáron az Etheruem is átszaggatta a célszalagot, akkor miért ne csinálhatná meg ugyanezt a rallit a földről fillérekért felkapkodható aprópénz is? Ez – és lényegében csak ez a hit és bizalom – áll az elmúlt hetek szédületes “crypto-penny-stocks” őrülete mögött. Ez röpítette az ötödik helyre a Cardanot és a második helyre a Ripple-t is. Sőt valójában a top10-ben szereplő filléres “apróságok” mögött nagyjából ugyanaz a trükk áll:
- Hozz létre egy ígéretes cryptopénzt, amiből gyárts le legalább annyit amennyi ember él a földön. Ez egy fontos pszichológiai reflexet tud beindítani. Hiszen ha valamiből létezik 38 milliárd (XRP), vagy 26 milliárd (Cardano), nem is beszélve a legnagyobb viccnek számító TRON-ról a maga 65,7 milliárd darabjával akkor ott ösztönösen mindenkiben beindulhat az igény, hogy ebből simán tudhatnék szerezni bőven és csak fog ez is annyit emelkedni, mint a Bitcoin.
- Amikor az XRP elérte a 3$-át, akkor már mindenki 10 dollárt vizionált január közepére, sőt megjelentek 1000 dolláros predikciók is 2018 végére. Az emberek mégis hova rakták a józan eszüket vajon? Az USA GDP-je (éves bruttó hazai termék mutatója) valahol 16 Billió (angol trillion) dollár körül van. Az 1000 dolláros Ripple azt jelentené, hogy a tokenben akkumulálódó vagyon duplája lenne az USA éves ‘vagyonának’, de pl Kínát potom 4x verné meg. Ez így mennyire reális?
- Az XRP kapcsán a manipuláció eleve bele van kódolva a protokollba. Hiszen a XRP tranzakciók során keletkező txfee egyenesen a Ripplehez vándorol, aki azt diszkontált áron adja tovább a bankoknak. Tehát a nagy szereplők folyamatosan tudják visszarakni a cirkulációba az elburnölt cryptocoinokat. Márpedig a tőzsdék igen nagy részén miből lehet XRP-t venni? Természetesen BTC-ből… Ezt a gondolatot rakjuk egy picit félre, hadd érlelődjön.