A blog minden bizonnyal egyik leginkább keresett bejegyzése a mai napig a hasonló címmel megjelent írásom ami 10 hónap fényében mutatta be a korábbi saját beruházásból megvalósított fűtés korszerűsítést, mely során a fűtést un. hybrid gázkazán és levegős hőszívattyús rendszerrel oldottam meg, amihez az áramot napelemmel termelem. A konstrukció részleteit az eredeti cikkben fejtettem ki.
A cikkben az első 10 hónapos eredmények alapján azt prognosztizáltam, hogy a korábbi fűtési rendszerhez képest évi 669ezer forintos megtakarítást tudok elérni, amivel alig 4,5 év alatt pozitívba fog tudni fordulni a beruházás. Most, hogy lassan véget és a negyedik fűtési szezon is (bár ennek némileg ellent mond az időjárás) itt az ideje, hogy visszamérésre kerüljön a prognózis.
A 2013-as évben kimagasló profitot hoztak az Öko, alternatív energia és klímaváltozással foglalkozó befektetési alapok. Felmerülhet a kérdés, hogy egyrészt miért ennyire eredményesek ezek az alapok, másrészt pedig a sokaknál év elején esedékes portfólió átgondolás során mennyire érdemes átsúlyozni a kitettségünket ezekbe az alapokba. Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni az iparággal kapcsolatos várakozásokat és ebből levonni a szükséges konzekvenciákat a befektetési termékekkel kapcsolatban.
Két napja volt szerencsém az egyik bankfiókban végig hallgatni amint a magát tanácsadónak nevező kolléga rátukmál az ügyfélre egy éves ~4%-os 3 hónapos új pénz lekötést az ügyfélre, melyhez leginkább azt hozta fel érvként, hogy ehhez képest a legjobb amit ajánlhat az egy éves 3,3%-os normál 90 napos lekötési periódusú termék. Amikor ilyeneket hallok a banki ügyintézőktől akkor kissé magam is elbizonytalanodok, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy valójában egy ilyen tanács sem az ügyfélnek, sem a banknak nem szolgálja az érdekeit. Miért van az, hogy egy banki ügyintézőnek csak akkor jut az eszébe az értékpapírszámla, ha az ügyfél célirányosan azt keresi? Az akciós bankbetét kamatok vadászata még két éve is jó üzlet lehetett azoknak akik zéró kockázattal akarták fialtatni a pénzüket évi ~10% profittal. Ez a vonat azonban már rég elment. Ha csak megnézzük a BAMOSZ aktuális havi jelentését, abból azt láthatjuk, hogy 2004 és 2013 év vége között az alapkezelők által kezelt vagyon 106,2 ezer milliárd forintról 453,5 ezer milliárdra emelkedett. (Ennyi ember nem tévedhet, ugye?) Pedig ezt a szektort különösen halmozottan érintette a 2008-as és a 2011-es piaci bezuhanás. Miközben egy ekkora másodpiaci iparág épül napról-napra folyamatosan azzal találkozok, hogy még a pénzügyileg nyitottabb meglátású ismerőseim számára is vak folt a befektetési alapok működése.
Érdekes kérdés. Vajon ha valaki telepakolja a házát napelemekkel, geotermikus energiával termeli ki a fűtést és a melegvizet napkollektor segítségével állítja elő az már egyből azt jelenti, hogy az illető környezettudatos és öko szemléletű? A válasz minden bizonnyal a nem. Sokkal inkább nevezném az ilyen embert (és ezzel együtt saját magamat is) előre látónak és megtakarítás szemléletűnek. Sokan amikor megtakarítást vagy éppen vagyon gyarapodási módokat keresnek elve csak a “pénzből-pénzt” termékeket tudjál elképzelni. Nyilván pofon egyszerűnek tűnik az a modell, ahol beraksz a bankba X mennyiségű pénzt, amire a bank ad mondjuk az első 6 hónapban Y% kamatot, majd ha otthagyod, akkor hosszabb távon kapsz mondjuk 0,75Y% kamatot. A modell könnyen átlátható, könnyen kalkulálható és ezzel együtt valójában nem is hoz sokat a konyhára. A “pénzből-pénzt” elvű termékek persze lényegesen többet is hozhatnak, ha hajlandó annak birtokosa nagyobb kockázatot vállalni, de azért ehhez kell egy komolyabb érettség. Pedig a “pénzből-pénzt” megoldás mellett számos egyéb megtakarítás is létezik ahol a kockázatok nullára redukálhatók alapos átgondolással és tervezéssel.