Hamis (bitcoin) arany csillogása: a kiszámítható jövő!(?)

Nem nagyon szoktam mostanság spekulálgatni, de most kivételt teszek, mert a hazai cryptofórumokon és facebook csoportokon folyó aranyláz láttán megszólalt bennem egy csilingelő hang…

Ahogy talán sokan tudjátok alig néhány napja dingelte be a bitcoin az újabb árfolyamcsúcsát, amit követően minimális fluktuálás mellett (alig 6-8%) folyamatosan a $6000-es árfolyamtartományban oldalazgat. Ennek a hurráoptimizmusnak a fő oka, a Bitcoin Gold (btcgpu) chainsplit és az ehhez tartozó airdrop, melyet a most Bitcoint zsákoló spekulánsok már be is áraztak. A hardfork/chainsplit szele már itt van. Kb. egy órája már a Bittrex lockolta a btc walleteket, 4 órán belül a yobit-en már indul a btc gold határidős kereskedés.

Hogy pontosan mit áraznak be a “befektetők”? A japán bitstaron már javában megy a határidős spekuláció, a btg/btc keresztárfolyam ott most 0,05999. Tehát valahol 300-400 usd köré várják az airdrop bonust.

Mindez szép és jó, de a friss Bitcoin befektetők egy része semmit nem tud erről az aranylázról és vásárolja ath közelben a bitcoint, majd jön nekik hamarosan a döbbenet. A Bitcoin ökoszisztémájával még csak ismerkedőknek a mostani történést leginkább az osztalékszelvényes részvényekhez tudnám hasonlítani. Ott ugye az a jellemző, hogy az osztalék előtt a piac beárazza már a profitot. Majd az osztalékelfogadó közgyűlés után egy pillanat alatt eltűnik az osztalék összege az árfolyamból.  Pontosan ez fog most történni a Bitcoin árfolyamával is, már most is jól látszik, hogy a nagybefektetők folyamatosan profitot realizálnak, miközben áramlik be az aranylázas pénz is.

Folytatás…

Bitcoin: Őszi hard-fork szüret (Gold, BTG, SW2X, No2X, stb.)

Beléptünk az utolsó másfél hónapba, immáron kevesebb mint 50 nap van hátra a Bitcoin trónok harcának végső jelenetéig. Ez az évad biztosan nem fog cliffhangerrel befejeződni… Miről is van itt szó pontosan?

A történet nagyon régre nyúlik vissza (már persze cryptocurrency időszámítást figyelembe véve…), valamikor 2015-ben indult, amikor a Bitcoin prominensei közül néhány úgy döntött, hogy kukába dobva a ‘Satoshi visiont’ a blockméret növelése helyett egyéb módon kívánják biztosítani a Bitcoin hálózat skálázhatóságát. Ez az egyéb mód mára a Lightning Network formájában manifesztálódott. A vita két éves huzavonába torkollt, ami során számos egyezkedés, árulás, zárt ajtók mögötti diskurzus után megszületett előbb a SegWit(2X) üzleti konszenzus, majd ezt követően a felhasználók által kezdeményezett (UASF) hatalomátvételi kísérlet ellenlépéseként elkészült a bitmain készenléti terve, mely augusztusra “Bitcoin Cash” néven megszületett és azóta kvázi önálló életét éli. (Agresszívan osztozva a Bitcoin hálózat hashing powerén). Ám, az egész történet végkifejletét leginkább formáló megegyezés tartalmazott egy nagyon fontos passzust, ami azt mondta ki, hogy novemberben a Bitcoin hálózaton is eszközölni kell egy hard-forkot, ami a meglévő 1Mb-os blockláncot 2Mb-ra növeli. Ezzel növelve a hálózat kapacitását a maximális másodpercenkénti 3-6 tx/sec-ről kb. 10 tranzakció/másodpercre.

Kezdeném is egy kis fogalomhatározóval, ami főleg azoknak szól, akik nagyon most ismerkednek csak a Bitcoin történetével és esetleg értetlenül állnak azelőtt ami most fog következni:

Szószedet, szakmai kifejezések, releváns hivatkozások kezdőknek - Mi, micsoda? {click}
  • Bitcoin: 2008-ban megtervezett és 2009 januárja óta létező digitális fizetőeszköz, mai mára az internet pénzévé nőtte ki magát. Technológiája a blockchain, ami mára iparági szabvánnyá nőtte ki magát és alapjául szolgál szinte az összes MA létező cryptovalutának.
  • Konszeztus szabályok: Azok irányelvek, amik egy cryptovaluta technikai működését befolyásolják, ide tartoznak például a blokk rewardok, a blockkiadási idők, algoritmus, blockméret, stb. A konszeztus néhány szabályát lehet visszamenőlegesen, kompatibilis módon módosítani (soft-fork) és vannak olyan szabályok is, amiket csak hard-forkkal lehet módosítani. A Bitcoin esetében a: block reward, block halving period, diff adjustment, blocking time, block size (1Mb) értékek csak hard-forkkal módosíthatók.
  • Legacy Bitcoin: A Bitcoin eredeti blokklánca, az a blokklánc ami teljesíti a következő feltételt: A eredeti genezis blokktól (nulladik blokk) hitelesen felépített és ellenőrizhető és a LEGTÖBB hashing power áll mögötte ezzel garantálva annak biztonságát.
  • hashing-power: A “bányászok” munkájának mértékegysége. Minél több számítási kapacitás áll a kanonikus blokklánc mögött annál nehezebb azt manipulálni, hiszen a blokklánc manipulálásához minimum a teljes hashing power 34%-ával kell rendelkezned. Ez egy Bitcoin méretű hálózatnál ma már LEHETETLEN kihívás bármilyen cégnek vagy akár országnak is.
  • Chain-split: Mivel a blocklánc blokkok egymást követő sokaságát jelenti így gyakorlatilag semmi akadálya nincs annak, hogy bárki bármikor leágaztassa a kanonikus blokkláncot és ezzel egy úgynevezett “chain-split” láncot hozzon létre. Az elmúlt 8 évben számos alkalommal történt már hardfork, nagyon sok ma létező crypto-currency a bitcoin blokkláncról lett direktben leszármaztatva. A chain-split során két teljesen független blokklánc jön létre melyekre igaz, hogy mindkét láncon pontosan annyi coinnal/pénzzel rendelkezel, mint amennyivel a chain-split előtt a legacy láncon rendelkeztél.
  • Hard-fork: A blokklánc protokolljának változása, mely során olyan alapvető konszenzusszabályok változnak, ami miatt a blokkláncot futtató régi nodeok már nem tudják kezelni az új blokkláncot. Ha a hard-fork során az eredeti lánc minden nodeja frissítésre kerül és elhal az eredeti blokklánc akkor természetes fejlődésről/hard-forkról beszélünk. Ha viszont a hard-fork hatására a régi blokklánc is megmarad és valamekkora mértékben marad rajta működtető hashing power, tehát tovább gyarapodik, akkor beszélünk chain-splitről. Ilyen eset volt az Ethereum és az Ethereum Classic chain-split és a Bitcoin, Bitcoin Cash chain-split is.
  • Bitcoin Cash/UAHF: A 2014-2015 óta zajló skálázási vita egyik eredménye, mely során a fejlesztők, üzleti szereplők egy része amellett döntött, hogy leforkolja a bitcoin láncot és létrehozza a Bitcoin Cash (BCH) önálló láncot, mely immáron 8Mb-os blokkokkal működik, amit akár 32Mb-ig lehet kényelmesen növelni. Ezzel a hálózat lényegesen nagyobb áteresztő képességgel rendelkezik mint a Bitcoin, cserébe persze senki nem használja. Bár a BCH mögött álló üzleti körök szerint ez csak temporáris állapot és szerintük szépen lassan az összes Bitcoin felhasználó át fog pártolni a Bitcoin Cash hálózatra.
  • UASF: A blockchain alapú hálózatok biztonságát a bányászok adják azáltal, hogy tetemes mennyiségű pénzt költenek a bányászat finanszírozására. Ennek megfelelően a bányászok hivatottak a blokklánc protokolláris változásai kapcsán szavazni is, hiszen a kezükben van a hash power és ezáltal a hálózat biztonságát adó erő is. A bányászoknak azokban elemi érdeke kellene, hogy legyen a felhasználók érdekeinek képviselete, hiszen végső soron ők adják a blokklánc (pl. bitcoin) valódi értékét. A Bitcoin blokkláncon az árfolyam robbanása miatt a felhasználók egy része úgy véli, hogy a bányászok már nem szolgálják a felhasználók érdekeit ezért idén év elején egy pszeudonim vezetővel (Shaolinfry) az élen  egyfajta népfelkelés kezdődött, amivel megpróbálták kivenni a bányászok kezéből az irányítást a User Activated Soft Fork kereteiben (BIP-148). Szerencsére időben született meg a NYA (New York Agreement) amely okafogyottá tette az ultimátumot idén augusztusban.
  • SegWit: Segregated Witness protokoll, ami soft-fork keretei között oldotta meg a bitcoin hálózat skálázást azáltal, hogy olyan szinten módosított a blokkokban tárolt aláírásokat, hogy azok mérete lényegesen csökkenjen. Ennek köszönhetően bár továbbra is megmaradt az 1Mb-os blokk limit, de valójában (függően a támogatottságtól), akár 1,7Mb-nyi tranzakció is belefér egy blokkba.
  • SegWit2X/NYA: Zárt ajtók mögött, a Core fejlesztők teljes kihagyásával megszületett döntés ami egyrészt engedélyezte a SegWit soft-fork konszenzus módosítást a bányászok részéről, másrészt pedig előírt novemberre egy kötelező hard-forkot ahol a blokkméret 2Mb-ra növekszik.
  • No2X: A Core fejlesztőcsapat (élén a Blockstream céggel) kezdeményezése, ami a SegWit sikeres aktiválását követően arra buzdítja a felhasználókat hogy bojkottálják  a novemberi SegWit2X hard-forkot és annak esetleges megvalósulása esetén továbbra is tartsák életben a Legacy Bitcoin blokkláncot.

Ez a cikk most kicsit szájbarágósabb lesz azon olvasók miatt, akik mostanában csöppentek bele a cryptopénzek világába. Nem akarok nagyon visszanyúlni a múltba, aki veszi a fáradtságot az majd fél évre visszamenőleg testközelből tudja végigkövetni a legtöbb (szerintem) fontos történést itt a blogon. Amennyire csak lehet megpróbálom kerekké és mindenki számára érthetővé tenni ez a cikket. A SegWit egy blockláncon belüli, de kiszervezett skálázási megoldás, ami képes lehet számottevően csökkenteni a blocklánc terhelését és ezáltal gyorsítani a tranzakciók elfogadását és csökkenteni az amúgy igen borsos tranzakciós költségeket. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy bár a hálózat nem pörög üveghangon, de az elmúlt 30 napban azért bőven voltak olyan időszakok, amikor ez az extra kapacitás jól jött volna:

A Bitcoin hálózatot akkor lehetne teljesen egészségesnek tekinteni, ha az ábráról a magas (5k feletti) tüskék teljesen eltűnnének. Ez azonban nem így van, tehát volna itt helye fejlődésnek/fejlesztésnek. Azon persze lehetne filozofálni, hogy vajon mennyivel lenne kisimultabb az ábra, ha a bányászok nem ugrálnának oda-vissza a BTC/BCH láncok között, ezzel okozva vagy az egyiknél, vagy a másiknál bedugulásokat. Másrészről persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a BCH létezése önmagában is valamennyire tehermentesíti a Bitcoin hálózatot, hiszen tény, hogy a forgalom egy kisebb része átterelődött a BCH blockláncra.

Folytatás…