Mivel elsöprő többséggel ezt kértétek, ezért az évet a személyes jövőképemmel, víziómmal zárnám. Előrebocsátom, hogy a cikket mindenféle tudatmódosító szer teljes mellőzésével készítettem, ezt nyilván azért kell így az elején kijelentenem, mert biztosra veszem, hogy a cikk közben sokakban fel fog merülni, a “Te mit szívtál és hol lehet belőle szerezni?” kérdés… A blog régi követőit nyilván nem fogom már semmivel meglepni, de mindig vannak újoncok… Lássuk hát.
How to crack the (Darwin) code!
A világtörténelem azon rövid darabkájáról elmondható – melyben már létezett az öntudattal rendelkező ember -, hogy a Darwini evolúció elve teljes mértékben felborult. Az evolúciós elmélet kimondja, hogy a természetes szelekció révén mindig csak az erősebb, a fejlődésre képes genom maradhat fenn. Ezen elv évmilliókon keresztül hibátlanul működött, mígnem kitermelte a természet a saját öngyilkos merénylőjét: a nagybetűs Embert. Az ember az öntudaton keresztül képessé vált meghackelni a természet majd minden törvényét. Míg makrószinten a természet legfőbb célja a fejlődés és az egyensúly, addig a mikrószinten az egyén legfőbb célja a számára előnyös állapot minél hosszabb fenntartása. Ha végigtekintünk az emberiség zsebkendőnyi történelmén, akkor számtalan olyan példával találkozhatunk, ahol az adott kor regnáló vezetése vagy direkt módon kényszerítette az emberiséget rabszolgasorsba, vagy pedig olyan életkörülményt alakított ki, melyet a többség kényszerből fogadott el jobb alternatíva hiányában. Az elmúlt 6 ezer évből mindösszesen csak az utolsó 200 évben alakult ki a rabszolgaság egyetemes szintű elutasítása és felszámolása, de a mai napig léteznek olyan kultúrák, ahol ez kimondva avagy kimondatlanul, de létező intézmény (nemi, faji, vallási szegregáció, kasztrendszer). Az emberiség örökölt vagy szerzett előjogokkal rendelkező kisebb része mindig is imádott élősködni az elnyomott többségen. Ezen fajta élősködés egyik legfontosabb ismérve a fejlődés teljes ellehetetlenítése. Vajon lenne relativitáselméletünk, ha Einstein tuszinak születik Ruandában, vagy ha hutunak? Avagy lehet, hogy már 600 évvel Einstein előtt megértettük volna a világegyetem relativitását és akár az elméleti fizika mai úttörő gondolatait is, ha a középkorban nem küldik futószalagon máglyára és az inkvizíció kínzókamráiba azon eretnek gondolatok csendes terjesztőit, mely szerint a világnak a középpontja nem a Föld és a nap nem a föld körül kering?
Mondhatnánk, hogy ezen korszak véget ért és immáron bárki szabadon alkothat és szabadon élhet, de ezzel valójában csak magunkat csapjuk be. Az emberiség civilizálódásával együtt fejlődött az elnyomás művészete is. Az elnyomáshoz egyetlen dolgot kell elvenni az emberektől: a szabadságot, ennek pedig az eszköztára az elmúlt ezer évben félelmetesen fejlődött. A politikai szeparáció, az anyagi függőség, az alternatívák teljes eliminálása tökéletes eszközöket nyújt arra, hogy a hamis szabadságérzet illúziója mellett egy előre kijelölt úton haladjunk. Amerikában (USA-ban) a felnőtt lakosság körében közel 100% a teljes eladósodottság, tehát a felnőtt lakosság mindent hitelből vesz meg és a fizetéséből kizárólagosan a korábbi hiteleit törleszti… lényegében egy egész életen keresztül. Vedd meg előre a lakást, autót, hiszen arra szükséged van, majd törleszd egy életen keresztül. Hazánk középkori történelmének máig megvetett röghöz kötés intézményének modernizált változata ez. Mondd azt egy amerikainak, hogy “szabad vagy, kezdj el alkotni, élj magadért és a jövődért“, mi lesz az első válasza erre: “jó,de akkor miből fizetem a hitelkártya tartozásomat?” és a beszélgetés ezen a ponton véget is ér…
A rabszolgaság és a röghöz kötés modern eszköztárát a politika, a pénzügyi rendszer adja. Sokszor emlegetik neves közgazdászok is, hogy a modern pénzügyi rendszerek hátterét a nemzetállamok teljesítménye és a gazdaságba vetett bizalma adja. Kétségtelenül így is lehet nevezni a hitelrabszolgaságot… Ám ehhez a mérhetetlen mennyiségű hitelhez mérhetetlen mennyiségű pénz is kell, aminek az előállíthatósága egy zárt, véges értékű pénzügyi rendszerben elképzelhetetlen. A hiteleket frissen nyomtatott bankókból kapja az emberiség, amit jellemzően újabb frissen nyomtatott bankókból törleszt. A modern fiat-alapú pénzügyi rendszer a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy valójában a modern pénzrendszerben nem teljesül a cirkuláció. A nagyobb elfogadottságú pénzek (pl USD, EUR, CNY) egyszerre próbálják teljesíteni a ‘medium of exchange’ (csereeszköz) és a ‘store of value’ (értékmegőrző) szerepét. Mindezen két tulajdonság egy nagyon fura és groteszk aspektusból tud teljesülni. A játékszer egyértelműen az infláció. A munkáért kapott fizetést a legtöbben olyan fiat pénzben kapjuk, aminek az értékállósága erősen megkérdőjelezhető, az értékállóság egyik legnagyobb ellensége az infláció. Az infláció az a rejtett, már-már belénk kódolt gyakorlatnak az eszköze, ami arra késztet, hogyha bármilyen szinten is többletbevételünk van, akkor azt minél hamarabb elköltsük, hiszen pontosan tudjuk, hogy ugyanazon mennyiségű pénz egy év múlva már csak az infláció mértékével csökkentett vásárlóértékkel rendelkezik. Persze az emberiség egy relatív alacsony hányada felismerve ezt a problémát már idejekorán elkezdett foglalkozni a pénz értékállóságának biztosításával.
A tőkevédett befektetési eszközök, bankbetétek, állampapírok képezik ezen gazdasági védőháló első szintjét, melyek lényege, hogy vagy direkt módon odaadod a pénzed a nemzetállamodnak, vagy áttételesen a bankrendszer likviditását és ezáltal a hitelkihelyezési kapacitását javítod amiért cserébe időről-időre egy picit több frissen nyomtatott pénzt kapsz. Pont annyival többet, mint amennyi képes az adott időszakban a betéted fizetőképességének romlását ellensúlyozni. Tehát gyakorlatilag lemondasz a nehéz munkával megszerzett pénzed feletti kontrollról csak azért, hogy egyrészt ne kelljen azt azonnal elköltened, másrészt pedig azért, hogy legalább a vásárlóereje ne csökkenjen. Vajon merész analógia lenne ezt a gyakorlatot összehozni a rabszolgasággal? Vagy feléled a fizetésed, hiszen fogyasztói társadalomban élsz, vagy pedig kiemelkedve abból csak a létminimumra költesz és minden más pénzed pedig csak kuporgatod, hogy megőrizd annak vásárlóerejét.
Persze van kiút, mindenki megkapja a kiút lehetőségét. Létezik nemzetállami szerencsejáték, ami a bámulatos meggazdagodás elhanyagolható esélyével kecsegtet és vannak igen kockázatos befektetési lehetőségek is kezdve a regionális befektetési alapoktól egészen a részvénypiacokig. És akinek még ez sem elég, az meg sem áll a határidős és derivatív termékekig. Csak a nagyságrendek érzékeltetésére, ha ez a piros “A” betű reprezentálná a világ összes fizikailag már kinyomtatott pénzének az összesített fizetőértékét, akkor ezen bővített mondat minden további szavára legalább még egyszer annyi államadósság jutna… Olyan pénz, ami valójában nem létezik, soha nem is létezett és lényegében egyetlen módon szüntethető meg: deflációval. Nehéz ezt így elképzelni, nos nézzük mindezt vizualizálva:
teljes méretben további alábontásokkal: http://money.visualcapitalist.com/worlds-money-markets-one-visualization-2017/
A képen minden kocka 100 milliárd USD-t reprezentál. Ebből a Bitcoin jelenleg ugye 2,2 kockát hivatott foglalni. Az ábra bal oldalán azon ‘vagyontárgyak’ szerepelnek, amelyek fizikailag is léteznek és valós értéket képviselnek (arany, nagy cégek értéke, stock market, leggazdagabb emberek vagyona, stb.) a kép jobb oldala pedig a csak virtuálisan létező nemzeti devizapénzeket és az azok folyamatosan inflálódásából keletkező államadósságot láthatjátok.
A világon létező nemzeti devizáknak mindösszesen 8%-a van kinyomtatva vagy érmére verve. 92%-a pedig csak a bankrendszerekben létező digitális pénz. A világ teljes fizikailag létező pénzvagyona 7.6 billió USD-nek felel meg, erre jut 215 billió USD-nek megfelelő összesített államadósság. Tehát minden fizikailag is létező pénzérmére megközelítőleg 20x annyi államadósság jut. Ezen adósság 33%-a ráadásul az utolsó 10 évben keletkezett, mely időszakban egyébként a legtöbb nemzetállam már erősen visszafogta az inflációt. A világ nemzeteinek összesített államadóssága az összesített GDP-hez viszonyítva: 325%… Tehát akkora adósságot sikerült a modern pénzpolitikának összelapátolnia csak az elmúlt 10 évben (70 billió USD), aminek a felszámolásához arra lenne szükség, hogy a világon élő összes ember és vállalkozás egy évig annak törlesztésére fordítsa minden bevételét. (miközben nem eszik és nem költ semmire…). Ezen számok reprezentálják a fiat-alapú nemzetállami pénzügyi rendszert… Ha valamiben, akkor ebben biztos, hogy bízhatunk… Vajon ki kinek tartozik ezzel és kinek kéne ezt visszafizetnie?
Most, hogy kontextusba helyeztük a világgazdaság fontosabb mérőszámait, térjünk vissza az hitelrabszolgaság intézményére, hiszen talán nem okozok azzal nagy meglepetést, hogy az infláció okozta államadósság felfúvódást valahol valakinek csak el kell kezdeni visszafizetni… Az egész szép nagy – amerikai? – álom egyetlen célja az egyén, mint individuum tömeggé konvertálása. Az egyén egy veszélyes játékszer, hiszen van szabad akarata, a tömeg viszont egy massza, amit már jól lehet irányítani. Megfelelő üzenetekkel. Kell mindig egy ellenség, az se baj, ha az az ellenség néha változik, kell mindig magasztos cél, amit ha elérünk, akkor mindenki örülhet és persze kell végtelen mennyiségű statisztika, amire mindenki büszke lehet. Mert ha van kit utálnunk, vannak elérendő céljaink és van okunk a büszkeségre, akkor ugyan mi a francért akarnánk szabadok lenni?
A “szabad” embernek van választása, a szabad ember dönthet úgy, hogy nem akar részese lenni ama nagy magasztos gazdasági rendszernek, ami MA költi el a következő generációk pénzét, ezzel kényszerítve bele saját gyermekeit is ugyanabba az adósrabszolgaságba.
Az ókor és középkor megannyi időszakában létezett a rabszolgaság valamilyen formában. Az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban kialakult intézmény kezdetben jellemzően a hadifogjok munkaerejének hasznosításáról szólt, majd hamar kialakult a rabszolgasorssal büntetés is, amit – minő meglepő – jellemzően azokon alkalmaztak, akik eladósodtak és képtelenek voltak törleszteni adósságaikat ezáltal adósrabszolgákká váltak. Később Rómától kezdve egészen az iszlám térhódításán keresztül Nagy Károly udvaráig mindenhol létezett valamilyen formában a rabszolgaság. Persze az intézmény mindenhol idejétmúlttá vált, azonban a tranzíció sehol sem volt átmenetmentes. A rabszolgák felszabadításával, avagy annak teljes eltörlésével rendszerint megjelent a szegregáció. A görög városállamok felszabadult rabszolgái például bár szabaddá váltak, de nem kaptak polgárjogot, nem gyakorolhatták állampolgári jogaikat. Rómában ugyan megkapták a felszabadított rabszolgák a polgári joggyakorlás lehetőségét, azonban a szerződéses jogok különbséget tettek született és felszabadítás útján megszerzett polgárjog között, nyilvánvalóan az utóbbi hátrányára.
Az időközben buzgón vallásossá váló keresztény Európa is kivette bőven a részét a szegregációból. A földesurak és uradalmuk alatt dolgozó jobbágyok viszonya finoman szólva is a kizsákmányoláson alapult, amikor pedig a technológiai fejlesztések és a gombamód szaporodó kisvárosok alternatívát és kiutat mutattak volna a jobbágyságnak, akkor változatos módszereket vetett be a törvénykezés, hogy korlátozza a jobbágyok szabad költözésjogát.
Egy olyan rendszerben élünk, ami immáron legalább 3-4 ezer éve egyetlen célt szolgál: ne akarjunk fejlődni, ne akarjunk jobban lenni, ne akarjunk szabadok lenni. Persze ezen groteszk múlt fázisai idővel sorra megdőltek. Ma már tudjuk, hogy a Föld kerek, tudjuk, hogy nem a Föld a világ középpontja, tudjuk, hogy a rabszolgaság rossz, tudjuk, hogy az infláció rossz és azt is tudjuk, hogy az egész modern pénzügyi rendszer egyetlen célja az individuum szabadságának korlátozása azáltal, hogy számára nem nyújt valós alternatívákat. Ezen rögös út minden lépcsőjéhez nagyon komoly véráldozatok és látnokok kellettek, többek között olyan emberek, akik kiállnak és azt mondják: “van egy álmom…”
A változás kemény dió. Mahatma Gandhi elhíresült mondása:
“Először figyelmen kívül hagynak, majd kigúnyolnak, majd harcolnak ellened… és végül mégis te győzöl”.
Minden emberben benne leledzik a “Darwini kód”, minden emberben ott a szabadság igényének szikrája, ez persze ideig óráig elnyomható, de ha alternatíva nyílik, akkor egyre-egyre többen fognak élni azzal.
A következő fejezet
Érdekes logikai ív fedezhető fel az ókori Egyiptomba kilakult adósrabszolgaság és a modern kori hitelrabszolgaság között. Ha kész tényként kezeljük (és nyilván ezen a ponton már komoly véleményellentét alakulhat ki az olvasó és a szerző között), hogy a jelenlegi politikai és gazdasági rendszer által kialakított “hitelrabszolgaság” intézménye valójában a rabszolgaság modernkori “smart” verziója, melynek egyetlen célja a “Darwini” kód feltörésének fenntartása és ezáltal az individuum szabadságának erős korlátozása, akkor azt is kész tényként kezelhetjük, hogy ezen törekvés egyik legnagyobb ellensége az a rendszer, amely lényegében kézzelfogható kiutat mutat ebből. Jelenleg egyetlen olyan széles körben elterjedt pénzügyi rendszer létezik, ami valós alternatívát jelenthet a nemzetállami inflációgyár okozta hitelrabszolgaságból, ez pedig a kriptopénzek, azokon belül is leginkább maga a Bitcoin. Persze nagyfokú naivitás lenne azt gondolni, hogy a Bitcoin fogja megölni az USA dollárt és a többi nemzetállami devizát. A helyzet az, hogy ebben a történetben a Bitcoin maximum csak egy gyűszűnyi petróleum lehet az erdőtűzre. Amikor az előző fejezetben az inflációról írtam, akkor valójában a jövő helyett az átlépendő jelenről írtam. A modern világgazdaság már megtanulta, hogy az infláció bár végső soron szükséges rossz, hiszen a fogyasztói társadalom… akarom mondani a hitelrabszolga-társadalom számára folyamatosan kell friss pénz, azonban ennek egészséges szinten tartása esszenciális, hiszen a mértéktelen pénzkibocsátásból generálódó infláció előbb utóbb a kártyavár összeomlásához vezet, melynek egyenesági eredménye a hiperinfláció, ami az esetek többségében az adott nemzetállam gazdaságának teljes összeomlásával jár. Csak idén két igen komoly gazdasági háttérrel rendelkező országban következett be hiperinfláció és jelenleg további 8-10 ország van a hiperinfláció szélén (A listán előkelő helyen szereplő országok: Egyiptom, Pakisztán és Argentína). Az infláció visszaszorítása jelentősen negatívan tudja befolyásolni a gazdaság termelőképességét és akár a versenyképességét is. Az infláció a múlt… az új szexi történet a defláció, vagyis a közel nulla infláció, ami könnyen átcsaphat deflációba. Az alábbi ábra a tíz éves USA kötvénykibocsátás hozamvárakozását mutatja az elmúlt 50 évben.
Jól látható, hogy a kötvényhozamok a legutóbbi nagy válság óta (2007-2010) folyamatosan a nullához konvergálnak. Három alkalommal is vészesen megközelítették az 1%-os veszélyzónát, melyeket az USA jegybank (FED) gyakorlatilag a quantitative easing bevezetésével kezelt. Ennek során az állam – kihasználva a közel 0%-os kamatot – friss pénzt nyomtatott, mely segítségével felvásárolta a piacról az állampapírokat, így csökkentve a kinnlevőségét és ezzel elérve, hogy magasabb kamatot tudjon egy-egy rövid időre nyújtani az újabb kötvényeknek. Ám mindez csak az elkerülhetetlen késleltetésére volt elég. Ha nem lesz képes egy éven belül számottevően növelni az amerikai állam a kiadásainak fedezésére folyamatosan kibocsátott kötvények hozammutatóját, akkor újabb gazdasági intervenciókra, vagy akár deflációra is szükség lehet. Ezen intézkedések hiányában a világ talán legnagyobb pénzügyi hatalmának olyan ellenséggel kell szembe néznie, amivel még sosem találkozott:
Az amerikai államadósság egészen pontosan ott tart, mint 1946-ban, amikor is a gazdasági krízis nyomására a világ fejlett államainak nagy része belépett a Bretton Woods-i egyezménybe és az addigi felelőtlen lokális monetáris politikáról áttértek az arany-sztenderd intézményére, mely biztosította, hogy ne lehessen fedezet nélkül kibocsátani fiat pénzt. A fedezet ekkor, nevéhez híven az arany volt. Az egyezményből 1971-ben lépett ki Nixon elnök, aki a vietnami háború finanszírozási problémái miatt úgy döntött, hogy nem fog szűkölködni, hiszen kit érdekel az arany, ha egyszer az amerikai gazdaságot valójában az olaj hajtja, ekkor vezették be a “fekete-dollár” monetáris politikáját és a mára mindenki számára oly kedves: “a dollár mögött a gazdasági teljesítmény adja a fedezetet“. Ennek eredménye jól látható a fenti ábrán. Alig 50 év kellett ahhoz, hogy – a FED minden igyekezete ellenére is – az államadósságuk újra elérje a 120%-os GDP-hez viszonyított szintet. Hogy mi fog történni, ha eléri az USA a nulla százalékos kötvényhozam-szintet? Szerencsénkre könnyedén tudunk belelátni a jövőbe, hiszen létezik olyan nagy világhatalom, ami már átesett ezen a krízisen. Japán államadóssága 2009-ben lépte át a GDP 200%-át és az elmúlt években stabilizálódott 250% körül. Ezt a relatív stagnálást úgy volt képes elérni Japán, hogy 2010 óta hivatalosan 0% az irányadó kamatláb, mely 2016 óta az egy éves kötvények esetén negatív kamatkilátásba csapott át:
Jól látható az ábrán, hogy amíg a 40 éves kötvények esetén is lezuhant az évi kamatláb 1,5%-ról 0,5% alá, addig az 1 éves kötvények esetén stabilan negatív tartományba került a hozamkilátás. Mit jelent a gyakorlatban a negatív hozamvárakozású rövid lejáratú kötvény/állampapír? Kölcsön adsz a nemzetednek 1000 egység pénzt, melyért cserébe egy év múlva visszakapsz 997,5 egységnyi pénzt.
Apró kis színesként jegyezném meg, hogy 2009-ben a Japán deflációs pályát Kan Naoto (miniszterelnök-helyettes) jelentette be. Nyilván a teljes véletlennek köszönhető csak, hogy nevéből könnyedén kirakható a Nakamoto anagramma, egy betű lecserélésével (n->m).
Hogy miért is vesz bárki is Japánban állampapírt ilyen körülmények között? A válasz pofonegyszerű: pontosan azért, amiért a magyar lakosság is állampapírt vesz. A nemzetállamok hathatós módszerekkel tudják leszűkíteni az individuum lehetőségeit. Nem kell neked magánnyugdíj-befizetés, hiszen azt csak eltőzsdézik a nagybankok, nem kell neked befektetési tanácsadás sem, hiszen majd jól jönnek a gonosz brókercégek, akik ellopják a pénzed. A lehetőségek minimálisra szűkítésével pedig mi marad? A fénylő aranyív alatt értékesített állampapír, ami igaz szinte semmit nem termel, de legalább részese lehetsz a nemzeted megmentésének azáltal, hogy a gonosz és mindenbe belekotnyeleskedő nemzeti hitelintézetek (pl. IMF) helyett a lakosság finanszírozza állama erősen megkérdőjelezhető pazarló gazdaságpolitikáját. Hisz mennyivel jobb az, ha a lakosság pénzéből tud kontroll nélkül gazdálkodni egy állam?
Japán immáron 6 éve a nemzet lélegeztetőgépén vegetál. Az állam által kibocsátott kötvények igen nagy részét a lakosság vásárolja fel, mely segítségével éppen csak, hogy szinten tudják tartani az államadósságot. A Japán példát egyre több ország veszi át. A közel nullára húzott interest rate hatására a korábbi kecsegtető banki termékek helyett a lakosság számára egyedül az állampapír nyújthat valamiféle anyagi biztonságot, aminek csökkenő kamatpályája szépen lassan deflációba fog torkollni a legtöbb országban. A jövő nemzedéke fogja megfizetni az előző generációk ‘hitelrabszolgaságához’ szükséges fedezetlenül kinyomtatott pénzek összeg kamatát. Mi a helyzet Magyarországgal? Nálunk dübörög a gazdaság, egyre jobban teljesítünk! Nálunk mindenki szabad és itt akár egy gázszerelőből is lehet nagyvilági üzletember, ha kitartóan dolgozik! Nézzük, hogy nálunk milyen tetten érhető nyomai vannak annak, hogy nem léptünk Japán, vagy akár az USA nyomdokaiba:
Portfolio.hu és privatbankar.hu chartok.
A bal oldali chart azt mutatja, hogy miként alakult évről évre a hazai lakosság pénzügyi eszközeinek aránya, ebből most leginkább a citromsárga sáv az érdekes, ami az állampapírokat reprezentálja. A legutóbbi pénzügyi krízis óta a lakosság állampapír kitettsége 3%-ról immáron 14%-ra növekedett, miközben mindezen időszak alatt az állampapírok hozamkilátása éves szinten 10%-ot meghaladó szintről 2% közelébe zuhant. Ugyan a jobb oldali ábra még azt mutatja, hogy a KKJ (éves állampapír) hozama 2% felett van éppen, azonban időközben ez az érték már elérte fixen a 2%-ot, a fél éves (FKJ) állampapír kamata pedig már egészen 1,5%-ig csökkent. A különböző hazai állampapír-konstrukciók kamatkilátásairól egyébként mindenki friss információkat találhat a http://www.allampapir.hu címen.
Szóval a hazai lakosság úgy tolja bele átlagosan évente a teljes vagyonának újabb ás újabb 1%-át az állampapírba, hogy nagyjából ennyivel csökken is az abból realizálható kamathozam. Ennyi számít néhány ezer óriásplakát, a csapból is folyó propaganda és persze a megfelelő üzenet…
Éééés… akkor jött a Bitcoin
Megannyiszor írtam már le Satoshi Nakamoto motivációját a Bitcoin létrehozása során, talán megspórolhatom az amúgy is hosszúra nyúló cikkben ennek az újbóli ismétlését, hiszen ezt feltehetően minden olvasó ismeri már.
Sokkal érdekesebb lehet a kérdés, hogy mégis miért is nyújt valós alternatívát a Bitcoin? Kezdjük talán az inflációval: a Bitcoin inflációja eleve nagyon alacsony, ráadásul időszakosan (4 évente) még feleződik is, az egyetlen célja ráadásul a programozott érmekibocsátás, ami azt hivatott biztosítani, hogy időzítetten hulljon rá a folyamatosan felértékelődő újabb érme készlet a hálózatra, így mindenkinek legyen elvi lehetősége, hogy szerezzen magának bitcoint… persze egyre kevesebbet és egyre drágábban. Nincs olyan, hogy Bitcoin államadósság… nincs olyan, hogy Bitcoin hitelrabszolgaság, nem lehet elinflálni, így hiperinfláció sem alakulhat ki.
Nyilván ezt a grandiózus eszmét sikerült az elmúlt években módszeresen megpiszkálni. Előbb jöttek az altcoin tengerek, majd az ICO-k és a legújabb játékos maga a hard-fork/chain-split. Jól hangzik a gondolat, hogy csak 21 millió Bitcoin lehet, de csak sikerült ennek a kódját is feltörni azáltal, hogy a 21 millió Bitcoin mellé azért odakerült újabb 21 millió Bitcoin Cash, Bitcoin Gold és még ki tudja mi minden. Hogy ezek gyengítik, avagy akár károsítják-e a Bitcoint és annak szellemiségét… Nos ezt ma még nehéz megállapítani.
Paul Krugman (Nobel díjas közgazdász) írtam még 2013-ban ezt a Bitcoin kapcsán a New York Timesban:
Úgy néz ki, mintha a Bitcoint arra tervezték volna, hogy fegyverként szolgáljon a központi és a pénzkibocsátó bankok ellen. Szem előtt tartva a libertariánus politikai forgatókönyvet, ezen keresztül kívánják károsítani a nemzetállamok képességét az adóbeszedésre és az állampolgárok pénzügyi tranzakcióinak nyomon-követhetőségére.
Krugman közismerten a jelenlegi regnáló pénzügyi rendszer nagy támogatója és a karcos megnyilvánulásai pontosan mutatják, hogy milyen ellenségképet is lát a kriptovalutákban.
Butaság lenne azt feltételezni, hogy a pénzügyi világrendszer nagyágyúi még mindig – a Ghandi féle mondást idézve -, a “figyelmen kívül hagyás” vagy akár a “gúnyolódás” fázisában lennének. Itt kérem már kőkemény harc folyik a színfalak mögött és persze azok előtt is. A Bitcoin “A” megoldásként született, azonban a megjelenését követően azonnal keltetőjévé vált az altcoinok ezreinek. A keltetés mellett belső harcok alakultak ki, amely mára gyakorlatilag vallási háborúvá váltak. Az olyan mondatok mára mindennapossá váltak, mint a “Bitcoin Cash a Bitcoin”, miért is? Vagy inkább kérdezhetném úgy, hogy miért is fontos, hogy bárkivel is elhitessük ezt? A propaganda anyagok mindenki agyát megbomlasztják. Ugyanazon eszközökkel szakítják szét minden nap a közösséget, mint amilyen eszközökkel tartják ugyanazon embereket a hitelrabszolgaságban. Magas fee-k, lassú tranzaktálás, erős megosztottság és végtelennek tűnő alternatíva. Ez mind-mind ugyanazon megtévesztő retorika része.
Szóval a harc bizony már zajlik. Ha az emberek imádják a kriptopénzeket, akkor miért ne lehetne csinálni központilag irányított kriptopénzeket is? Az elmúlt őrült vágtája pontosan bebizonyította, hogy egy “blockláncba” és “kriptopénzbe” bújtatott központilag irányított rendszer is pillanatok alatt felzabálhatja a piaci kapitalizáció nagy részét és törhet akár a Bitcoin kapitalizációjának szintjére. Igen, itt most az XRP (Ripple token)-re gondolok. Vajon mennyire lenne groteszk az XRP-t látni a coinmarketcap.com listájának első helyén? A decentralizált és államoktól függetlenül működő internetes szabad pénzek listázó oldal első helyén (rögtön a Bitcoin) előtt ott virítana a XRP. Mindez csak azért, mert valaki megszellőztette, hogy az egyébként haldokló pénzügyi/bankrendszer egyik spanyolországi tagja erősen teszteli a Ripple-t a bankközi elszámolások felgyorsítása érdekében. Az így megvan, hogy mindez mennyire disszonáns? Az XRP ráadásul programozott deflációs modellel lett létrehozva. Ha XRP-n keresztül utalsz, akkor az utalási költség folyamatosan elég, tehát a végtelennek tűnő XRP coin tenger valójában annak felhasználási arányában ég el. Ha felcsapnám a fejemre a kedvenc tinfoil sapkámat, akkor azt mondanám, hogy az XRP-t arra találták ki, hogy azon keresztül folyamatosan pumpálják vissza a nemzetállami pénzügyi rendszerbe a kriptovalutákba rakott korábbi pénzeket. Bámulatos…
Két nagyon fontos megállapítás amivel összegzésképpen lezárom magamban a 2017-es évet:
- A jelenleg regnáló bizalom alapú pénzügyi világrendszer órája már az utolsókat tikk-takkolja. Lehet ezt tagadni, de aki ezt teszi, az gondoljon bele abba, hogy vajon mi fog történni az USA-ban, vagy akár itt Magyarországon, amikor a jegybankunk bejelenti, hogy a hitelrendszer fenntarthatósága érdekében csak úgy képes tovább működtetni a gazdaságot, ha a lakosok közvetlenül hozzájárulnak (az adók és minden egyéb sarc mellett) a múltbéli felelőtlen gazdálkodás terhének csökkentéséhez azáltal, hogy deflációs célok kerülnek bevezetésre a pénzpiaci termékeknél. Vajon a fejlett nyugati kapitalista mentalitásba belefér annyira a kollektív felelősségvállalás, mint amennyire belefér ez a Japánban élő zárt és a feudális múltját a mai napig teljesen le nem vető társadalomnak?
- A kriptopénzek olyan szinten jelentenek kiutat ebből a helyzetből, hogy ennél már csak akkor lehetne látványosabb mindez, ha neonreklámokon, vagy éppen óriásplakátokon hirdetnék az üzenetet. (Ja bocs… az utóbbi már megvolt…)
Persze ez az a pont, ahol tisztázni érdemes: A cikk nem a Bitcoin MAI formájáról beszél, ahol egy-egy utalás 40-50 dollárba is kerülhet és ekkor is jó ha egy órán belül sikerül is confirmationt szerezni. Ahogy a pénzügyi világrendszer hanyatlása sem egyik pillanatról a másikra fog megvalósulni, úgy a Bitcoin sem lesz holnapra “kész”.
A Bitcoin egy decentralizált ideológia, amit ezer irányból akarnak széttépni. Mind belső, mind külső harcok sebzik az ideológiát. Mindettől függetlenül biztosra veszem, hogy mindezeket is túl fogja élni a Bitcoin, ahogy túlélte az idei év megannyi megpróbáltatását és támadási kísérletét (BCH flippening try, segwit2x, NYA és még sorolhatnám). Mindezekből megerősödve egy olyan stabil háttér képződik, ami valóban képes lesz VALÓS pénzügyi alternatívát képezni akkora, amikorra kezelhetetlenné válik a fiat alapú pénzügyi rendszer hibás működése. Hogy ez mennyi idő? Fél év? Egy év, vagy lehet kell hozzá akár még kettő is? Ki tudja.
A Bitcoin a belépő pont, a kezelhetetlen rossz fiú, amit egyre több ember ismer meg a világban és egyre több embert kap el az “aranyláz”. A Bitcoin a pumpa, ami szívja ki a vagyont a nemzetállami pénzügyi rendszerből és a pumpa, ami ideig-óráig engedi is ki ezt a “levegőt” az altcoinok felé. Ezen idő alatt a Bitcoin egy olyan technológiai fejlődésen megy át, ami során teljesen átalakul és képessé válik valóban ellátni azokat a funkciókat, amiket anno Satoshi Nakamoto beleálmodott. Lehet, hogy nem lesz rá igaz teljes mértékben sem a “peer-to-peer” és talán a “cash-system” jelző sem, de egy olyan termékké válik, ami ha elkészül, akkor pillanatok alatt fogja összeroppantani majd az összes altcoin…
Hogy miként lesz a jelenlegi használhatatlan Bitcoinból egy világméretű fizetési platform, ami levetkőzik az összes jelenlegi “broken” attribútumát? Nos erre a személyes válaszomat a cikk következő részében – egy év múlva… 🙂 – fogom már csak leírni, amivel stílusosan össze fogom kötni a múltat (2017) az akkori jelennel (2018). Nem ígérem meg, hogy a folytatás lesz a 2018-as év első cikke, mert van most más téma is már elkészítés alatt, de azt megígérem, hogy egy olyan víziót fogok felvázolni, aminek fényében kétsége sem lesz senkinek afelől, hogy a Bitcoin az egyetlen alternatíva 🙂 De csak, hogy egy picit spoilerezzek ebből a vízióból:
A Bitcoin majd két éves tetszhalott állapota és a mindeközben a felszínen dúló már-már vallási háború hátterében lázas munka zajlott. 2018-ban a Bitcoin olyan fejlesztéseket kap (melyek már most is készen vannak…), aminek köszönhetően block méret növelés nélkül is közel 500-600%-kkal fog nőni annak terhelhetősége, emellett drasztikusan fog csökkenni az onchain igény köszönhetően a layer-2-es implementációknak. (pl. lightning network). Mindenki számára könnyedén elérhető decentralizált trading layer jön létre az atomic swapnak köszönhetően, ami szintén drasztikusan fogja csökkenteni az onchain műveleteket. És aki nem csak a pénz funkció miatt akarja használni a Bitcoint, hanem üzletet akar rá építeni, annak a sidechaineken keresztül (pl. Rootstock/RSK) lehetősége fog nyílni az Ethereumnál is fejlettebb smart contract keretek között 400+ tx/s (később 2k+ tx/s) onchain skálázást elérni 10 másodperces block kibocsátási idővel. Az ebben a bekezdésben leírtak, már kitesztelt technológiák, amik a 2018-as év leginkább meghatározó kriptopiaci történései lesznek.
Engedjétek meg, hogy az Economist magazin 1988-as címlapjával kívánjak minden olvasónak Boldog Új Esztendőt. Legyen igaza a Economistnak és legyen az elkövetkező év a “világpénz” éve, amikor a sárguló fiat pénzek által tüzelve a hamvaiból éled újjá a főnix… Mert a főnix mindig újjá éled, bárki és bármivel is próbálja megölni azt.
Csaba! Ez egész egyszerűen zseniális poszt volt. Köszönöm és Boldog Új Évet!
Köszi a sok munkát, amit idén is a jóemberek pénzügyi edukációja / tudatosságának_növelése érdekében kifejtettél. Zárójeles megjegyzésem, hogy (én már régen öltönyös rabszolgának hívtam magam, pedig sosem vettem fel hitelt elvi okokból). Boldog/szerencsés utat/Új_Évet az alkotóknak és/vagy a szabadságkeresőknek!
Ez a billió az angolszász billion (milliárd), vagy a magyar billió (ezermilliárd) akar lenni?
Az angol trillion 😉
Remek cik!! Boldog Új Évet!
Eeez..hát egyszerűen nagyszerű írás 🙂
Feldobta a napom, pedig nem voltam eddig sem rossz hangulatban.
Boldog Új Évet kívánok!
Köszönöm, szép munka.
———
– ” … direkt módon kényszerítette az emberiséget ra-g-szolga sorsba, …”,
– ” … ha Einstein -tutsinak- tuszinak születik …”,
– “… küldik futószalagon -mágiára- máglyára és az inkvizíció …”,
– “… Ali 50 évvel kellett ahhoz, hogy – a FED – Alig 50 év …”,
– “…Hogy mi fog történni, ha -elégi- eléri az USA …”,
Forbes magazin helyett a The Economist című gazdasági magazin 1988. január 9.-i számának borítólapján látható
http://www.economist.com/node/166471
https://socioecohistory.wordpress.com/2014/07/26/flashback-1988-get-ready-for-a-world-currency-by-2018%E2%80%B3-the-economist-magazine/
“Az elmúlt 6 ezer évből mindösszesen csak az utolsó 200 évben szűnt meg a rabszolgaság egyetemes szintű elutasítása és felszámolása”
??
Uhh, köszi. Javítottam
Egy dolgot azert nem szabad elfelejteni, amit a neves matematikus-pszichológus, Merő László is megemlít legújabb könyvében, miszerint ha a bitcoin hosszú távon fennmarad, a deflációs természete miatt alkalmatlan lesz arra, hogy hitelezni lehessen benne. Ki venne fel olyan hitelt, ami szinte biztosan értékesebb lesz, mire vissza kell fizetnie? Ezt pl. a svájcifrank-hitelek történetéből az egész ország megtanulta. Viszont köztudott, hogy a hitel a gazdaság működéséhez nélkülözhetetlen. Ezért a pénz bizonyos régi fajai akkor is fenn fognak maradni, ha szerepük egy részét átveszi a bitcoin vagy valami egyéb új pénzfaj. Búék.
A cikkben az érvelési és logikai hibákat sok igazság és még több érzelmekre ható frázis közé rejti el a szerző, így azok, akik eleve érdekeltek a kriptoárfolyamok növekedésében, könnyen siklanak el fölöttük vagy nézik el azokat. Persze lehet hogy megint fut valami bányász script az oldalon, és azért terjengős az írás, hogy több pénzt hozzon 🙂
Ha valaki el akar adósodni, az el fog adósodni bármilyen eszközben, és ezt ki fogják szolgálni azok, akik szeretnének hozamot elérni a pénzüön. Elég csak a 40%-os gyorskölcsönökre gondolni. Az adósrabszolgaság hosszú bekezdésenként taglalt hátrányaira a Bitcoin nem fog megoldást hozni.
Valószínüleg ezért veszik át lassan a BTC helyét az olyan centralizáltabb, a funkciót a misztikum elé helyező pénzek, mint a Ripple, IOTA vagy Cardano, és amilyen az Ethereum lesz nemsokára.
Mindíg jól eső érzés olvasni a kommentjeidet, különösen amikor ilyen jópofa dolgokat írsz le mint pl, hogy: “persze lehet hogy megint fut valami bányász script az oldalon…”, miközben a mondat másik felében egyszerűen lekuruzslózol, aki semmit érő portékáját misztikumba csomagolva próbálja eladni. Boldog Új Esztendőt neked is 🙂
Had reagáljak viszont a szakmai érvelésedre is, mert úgy nézem, hogy a logikai hibáktól hemzsegő írásomat ezek szerint nem volt lehetőséged mégcsak el sem olvasni a kényszer kommentelés előtt. Szóval a jelenlegi regnáló rendszer (hitelrabszolgaság, adósrabszolgaság) hosszútávú fenntarthatóságának a kulcsa az, hogy az érintetteknek NE legyen alternatívájuk, tehát ne legyen a kezükben olyan eszközosztály, ami kiutat mutatna nekik a rabszolgaságból. A Bitcoin és a többi kriptopénz megjelenése azonban bekavart ebbe az idilli masterplanbe, tehát az életük munkájával törlesztők számára út nyílhat esetleg egy alternatíva felé, amivel ki tudnak szabadulni ebből a rendszerből.
Hogy ezt az utat az emberek döntő többsége nem arra fogja használni, hogy valóban jobb minőségű életet éljen, szabad legyen és szabadon alkosson? Hogy a Bitcoin mint pénznem és mint ideológia nem hozza el mondenki számára a csodálatos valhallát? Ilyet itt senki nem is próbált mégcsak állítani.
Jómagam csak annyit írtam ebben a cikkben, hogy miközben boldog boldogtalan azon agyal, hogy vajon mi lesz az “exit planje” a crypto pénzekből, aközben a crypto pénzek valójában az exit planjei a fiat pénzek körül kialakult mérhetetlen és kezelhetetlen katyvasznak.
A Bitcoin egy potenciális következő evolúciós lépcső (vagy annak előfutása) lehet a világ pénzügyi kultúrájában. Hogy ezt is el lehet-e cseszni? Ez messze nem kérdés. De ettől még egy nagyon fontos és szükséges evolúciós lépés lesz.
Amennyiben újabb logikai avagy érvelési hibát vélsz felfedezni a kommentemben, akkor kérlek tisztelj meg azzal, hogy megosztod ezt velem is. Köszi!
A cryptovaluták nem csupán eszközök? Amelyeket ki-ki arra használ, amire szeretné?
Nem látom bele ezen dolgokba azt a nagy hurrá-optimizust, hogy a jelenlegi pénzügyi világ markaiban senyvedő embermilliók (milliárdok) sorsát megváltoztatja…
– Fiat pénzek körül miért is van katyvasz? Minden emberi korban a szegény-gazdag, okos-buta, szorgalmas-lusta, vakmerő-óvatos emberek aránya szerintem változatlan. A pénz az értékmérője jelenleg az emberi sikerességnek (sajnos), mindenki ezt gyűjti. De hiába, ahány ember annyi sors. Ha az emberi sikeresség fokmércéje a tulajdonolt BTC mennyiség lesz….az miben is lesz más??
– A blockchain csak egy IT technológia (mint a SOA, SaaS, Cloud, stb). Használata nem okoz morális/szociális/pszichológiai előnyöket vagy hátrányokat. Egy minimálbéres ember nem lesz boldogabb, mert a lakáshitelét smart contract formában rögzítik….
– BTC tulajdonosok vagyoni eloszlása ugyanúgy korelációt mutat egyéb pénzügyi vagy tárgyi eszközök tulajdonosi eloszlásához. Van kevés nagyhal és nagyon sok kishal. Ez nem fog változni sohasem, mert az emberiség sorsa egyenlőre még nem a teljes idilli kánaán elérése (globális kommunizmus). A BTC nem az emberiség fejlődésének eszköze, hanem csak a pénzügyi szektoré!?
– A kapitalizmus harácsolásra és kapzsiságra neveli gyermekeit, de a bitcoin ugyanúgy egy kapitalista rendszer nem? Látsz benne többlet eredményt? Közösségi (kommunista?) spirituális (isteni?)? Akkor miben több az egyén számára? El fognak tűnni a társadalmi különbségek, minden egyén szükségleteinek megfelelően fog részesülni a Föld erőforrásaiból?
– Akinek most van megtakarítása, most is tud/képes hozamot elérni. Vannak kifejezetten kockázatos megtakaritási formák (nem állampapírral kell jönni), aki ügyes most is tud jelentős passzív jövedelemre szert tenni. BTC spekuláció kicsit rázósabb, de mi a különbség?. Ez sem fog változni sohasem, lesznek nyertesek/vesztesek, mert az ember sorsa egyenlőre még nem az, hogy mentesüljön az agyagi világ feladatai alól.
– Aki most kockáztat, nyerhet és veszíthet is. Nem mindenki fog azonnal nyerni BTC kereskedéssel. Biztos nyugdíjban a HODL-erek reménykednek csak. Nem látom azt, hogy egy cryptovalutába fektetéssel mindenki jól járna? Előkerül mindig: valakinek állnia kell a számlát, nincs ingyenebéd… Milliók szállnak majd be a crypto rendszerbe (jelenlegi hiányos pénzügyi ismereteikkel), és milliók fognak savanyú szájízt érezni. Akinek most van pénzügyi kultúrája, az úgyis érti a tőkepiaci folyamatokat és kockázatvállalási hajlandóságának megfelelően tud/akar pénzt keresni.
– Ha a crypto valuták nem-volatilis fizető eszközök lesznek, akkor miért lesz jó az egyénnek, hogy HUF-ban, USD-ben vagy BTC-ben kifejezve csóró? Mert szintén nem fognak társadalmi egyenlőtlenségek megszűnni egy IT techológiától, vagy egy más pénznemtől. Csak a “vagyon/pénz/megtakarítás a lényeg” eszmerendszer megváltozása okoz egyéni boldogságot majd….
Szóval én crypto spekulánsként és HODL-erként csak a következőket látom bele a jelenlegi helyzetbe:
– Interregnum van. A cryptopénzek és ideológiák már jönnek a régiek még nem mennek. Ez egy igazi zavaros, kaotikus időszak. (mint minden rendszerváltozásnak valamely szakasza).
– Ez a káosz kiváló a spekulációra. Most aztán kibújhat mindenkiből a vadkapitalista cowboy. Nem kell HODL-olni mindenből, week-tradeléssel olyan hatalmas pénzeket lehet keresni, amit szégyellne a KSH…
– Exit plan kell. Mert a jogi környezet betehet a sok nyugdíjról álmodónak. Minden fejlett nyugati országban pénzügyi diktatúra van, hiába lesz valaki digitálisan miliiomos, ha annak fiat-ra váltását a NAV/IRS/Bankok/akárki megakadályozza.
Nagyon tetszik a felvállalt küldetéstudatod, mert ilyen emberek lesznek a katalizátorok. Bár van nagyon sok pozitív érzelmi felhang a cikkeidben (és ezért nagyon szerethetőek), de tegyük a szívünkre a kezünket…nem azért tetszik a crypto világ, mert crypto-ban vagy fiat-ban szarrá keressük(hetjük) magunkat…
Szernitem a három hiba: a fiat rendszert mint az eladósodottság okát beállítani, az inflációt ennek a rendszernek az életbentartójaként festeni meg, illetőleg a BTC-t megoldásként hozni az adósságvállságra.
Szerintem a mostani pénzügyi eszközök és struktúrák nem okai az adósrabszolgaságnak, hanem ellenkezőleg, azért alakult ki, mert minden résztvevőnek igénye volt egy rendszerre, amiben eladósodhat, és amiben a másik oldalon a vagyonát gyarapíthatja. A fiat és a jegybanki rendszer nem eredményez feltétlenül eladósodottságot, pusztán lehetségessé, “kényelmessé” teszi. Ugyan kis hazánk nem jár élen az adósság csökkentésében, de ez szerintem nem a pénzügyi, hanem a politikai rendszer hibája.
A hitel mindig bizalom alapú, aki kölcsönad, mindig futja a kockázatát annak, hogy a követelése elveszíti az értékét, az, hogy miben van denominálva csak a kamatot fogja meghatározni, a kockázaton, és egy esetleges bedőlés hatásain nem változtat. Nem abból adódtak a vállságok, hogy nagyon romlott a pénz értéke, hanem hogy bizonyos követelések (vagy jövőben várt hozamuk, mint a dotcom cégek, és nemsokára a BTC) értéke hirtelen bezuhant vagy lenullázódott. Az általad említett hiperinfláció sem oka a válságoknak, hanem nagyon specifikus mellékhatása, ami hiánygazdaságokban jelenik meg (leginkább háborúk urán), és az ellen a BTC sem véd, hogy száz emberből csak húsz számára van elegendő ennivaló.
A Bitcoin alapgondolata, hogy mindenki csak pozitív mennyiségű Bitcoinnal rendelkezhet, ami a blockchain-en van könyvelve, elvben valóban nem teszi lehetővé az eladósodást, hiszen nem lehet olyan BTC-t elkölteni, amivel nem rendelkezel. De ez nem a következő evolúciós lépés, ez volt a legelső, amikor valaki egy kagylóra azt mondta, hogy pénz. De már a future-ökből is látható, hogy ez a használati mód nem elegendő az emberek számára, úgyhogy ha világpénz lenne a BTC-ből, akkor megjelennének a fejlettebb BTC alapú termékek: hitelek, a BTC alapú állampapírok, BTC alapú CDS-ek, stb. És az adósságvállság csak súlyosabb lenne, mert inflációval sem lehetne enyhíteni az állami terheket.
Ez az a pont egyébként, ahol nagyon nem értünk egyet. Szerintem az infláció az adóst szolgálja, Mert az adósság nominális, és a kamat előre meghatározott, így ha a kamat megállapítása után az infláció nő az a teljes teher reálértékét csökkenti. Az általad említett hiperinfláció során hipergyorsan égnek el a követelések és aki termel, az kerül pozícióba, megszabadulva az adósságtól. Egy inflálhatatlan pénz pont az elnyomókat segíti az elnyomottakkal szemben.
A technológia szép és érdekes, viszont valós problémából keveset old meg, és szemléletet biztosan nem formál, hiszen már most a munkamentes meggazdagodáshoz kötik, az emberi mohóság eszköze lett, és ezt nem fogja lemosni magáról. Most már Youtube reklámokban, óriásplakátokon, tőkeáttéttel kínálják a kriptókat, mint a meggazdagodás eszközét, és a BTC mellett bármit vesznek az emberek amihez hozzáférnek. Ez a csapkodás, párosítva az eszközök immár kényelmes elérhetőségével és a nagy médiainább a kriptók mint “store of value” végét jelenti, mint az elejét.
Néhány apró észrevétel, amit módszeresen félreértesz, vagy legalábbis megpróbálsz félreértve félremagyarázni (bocs, nem ítélkezem, csak levonok egy konklúziót, értsd magadra azt amelyikkel leginkább meg tudsz barátkozni).
– Az, hogy a Bitcoin vagy bármilyen jövőbeli hasonló alapokon nyugvó kriptopénz mint világpénz elve egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez végét kellene, hogy vesse a nemzetállami kripto vagy akár fiat pénzeknek. Ez a következtetés hibás és illogikus. Japán az egyik legjobb jelenlegi példa arra, hogy a két pénz mennyire kényelmesen el tud férni egy kultúrában.
– Az, hogy a Bitcoin nem hitelpénz és nem képes hitelpénzként működni még nem jelenti azt, hogy ne lehetne rá alapozni egy hitelfolyamatot, akár olyat ahol folyamatos inflációval vagy akár deflációval stabilizálják az árfolyamot. Nézz utána a sidechain technológiának. Meg lehet már most is csinálni, hogy létrehozol egy olyan sidechain, amiben kibocsátasz egy olyan cryptopénzt aminek az értéke a Bitcoinhoz van kötve. Ám megoldható, hogy pl újabb coin kibocsátásokkal az árfolyam akár nominálisan, akár vásárlóértékben kövesse a Bitcoint. És láss csodát… Kész a hitelpénz. Jelenleg a két kezemen nem fér el, hogy mennyire kísérleteznek ezzel. Ebben az esetben a Bitcoin egyfajta store of valueként funcionál (lásd arany, aranyfedezet, aranykereszt), míg a hozzá kötött sidechain coin értéke pedig tetszőlegesen inflálható, deflálható.
Azt írod, hogy a fiat rendszer nem oka az eladósodottságnak. Akkor világosítsd meg kérlek a azt a néhány billiárd dollárt, ami az állampapírokon keresztül hiányzik az államkasszákból a felelőtlen gazdálkodás okán, amit az országok azért tehetnek meg, mert a hitelkihelyezési igényt elég pénznyomtatással orvosolniuk.
Nem az infláció tartja életben a rendszert, az infláció ennek a mellékterméke. A hibás rendszert a szabad pénznyomtatás tartja életben. Az országok megtehetik, hogy a fedezetlen kintlevőségükre újabb állampapírokat adjanak ki, amikkel lényegében a korábbi állampapírok kamatigéretét fedezik. Hogy ezek mögött milyen gazdasági teljesítmény a biztosíték? Semmi, csak az állampolgárok hite abban, hogy csak nem fog csődbe menni az államuk.
A hitel valójában nem bizalom alapú, vagyis a hagyományos értelemben vett hitelnél ez igaz, azonban a kétszintű bankrendszerben a jegybank a hitel kihelyezésnél új pénzt “nyomtat”, amit folyamatosan “eléget”, ha törleszt a kedves ügyfél.
Több észrevételem nincs. Köszönöm a választ.
+1, ez a cikk nekem sem lopta be magát a szívembe, elég korrekten leírtad a fő problémákat.
A pénznyomtatásnak nem sok köze van az adósrabszolgasághoz, sőt. Nem értem miért kellett ezt belekeverni. Hasonló érzésem van, mint a plakátoknál, a szándék nemes, de nem a szánt üzenet megy át, hanem a #ebbolmeggazdagodsz meg a #szemetbankok.
Most ez valami poén hogy Forbes magazin? Én nem vettem észre valamit, amit mindenki más igen?
Ez egy Economist borító.
Egy orbitális virtuális tapsvihart érdemel ez a kivételesen jó, elmét kipucoló anyag. Ez az a fajta cikk, amit nem csak a kriptodevizák kedvelőinek érdemes elolvasnia. Sőt. Nagyon köszönöm és boldog 2018-at kívánok!
nem semmi írás, köszönjük az eddigi munkád!
Köszönöm szépen az egész évi munkádat. Zseniális írás ez a mostani. Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek ja és HODL 🙂
Köszönöm az újévi útravalót, szuper izgalmas ez az egész, amellett, hogy tényleg konkrétan a (közel)jövőnkről, de mindenképpen a gyermekeink jövőjét alapjaiban befolyásoló változásokról van szó.
És ha már így lassan éjfél van, köszönöm a felmérhetetlenül értékes adatot idén, ha a 2026-os választásokon lesz crypto-miniszter, remélem indulsz majd 😉
Köszönöm egész éves munkádat. Nagyon sokat tanultam tőled, inspirálóak az írásad.
Ugyanakkor mint lelkes Bitcoin hívő, de egyben realista és szkeptikus, pár gondolatot hadd adjak át.
Először egy Ripple javítás:
“Ha XRP-n keresztül utalsz, akkor az utalási költség folyamatosan elég, tehát a végtelennek tűnő XRP coin tenger valójában annak felhasználási arányában ég el.”
Úgy tudom, hogy nem “elég”, hanem visszajut a Ripple céghez és “lockolásra” kerül. Egy időre kivonják a forgalomból. Majd visszajut a körforgásba. De nem semmisül meg. Ha megsemmisülne, akkor egy idő után elfogyna az XRP. Akár 10 év, akár 100 évről van szó, de elfogyna, ami nem logikus. Ahogy kezdene elterjedni, úgy semmisülne meg egyre gyorsuló ütemben. Nem lenne fenntartható.
Tehát Bitcoin:
Az én bizalmam akkor ingott meg a Bitcoinban, amikor novemberben élőben láttam, hogy egy noném fazon (Roger) mennyire könnyedén kárt tudott okozni benne. Ha neki majdnem sikerült, akkor a világ irányítóinak bármikor sikerülhet. Pedig még nem is álltak neki úgy istenigazából a károkozásnak. Verbális támadások voltak eddig. Hellyel-közzel egy-egy tiltás.
Szóval onnantól kezdve fenntartással kezelem ezt a szép új világot. Coinjaim egy részét eladtam, hazautaltam, leadózom. A maradék pedig marad “játéknak”. Ha valóban lesz belőle valami, részese leszek. De akkor sem semmisülök meg anyagilag, ha lekapcsolják a villanyt. Vagy – mint most – az XRP-t tolják a slágerlista élére.
Jó, persze mondhatjuk, hogy a Ripple visszakerült az őt évek óta megillető második helyre. Rendben. Legyen így. De abban a pillanatban, hogy valami (XRP, Raiblocks) átveszi az első helyet, zavar fog keletkezni a közösségben. Kiszámíthatlan lesz a reakció.
Nem BTC-ből forkolt altcoinok: Ezekkel semmi bajom. Legyenek, létezzenek, valósítsanak meg valami ötletet. De nonszensz folyamat az, hogy dollármilliárdokat tolnak olyan projektebe, amik tulajdonképpen még semmit sem tettek le az asztalra.
BTC-ből forkolt altcoinok, mint amilyen a BCH is: Egyre nevetségesebb ez az egész. Most már Bitcoin God is van. Bohózat, kártékony és csak ürügyet jelent azoknak, akik a “pénz a semmiből” támadással élnek. Tulajdonképpen igazuk van.
A pénzügyi rendszer bukása: Nem tudom elképzelni, hogy békés módon történne bármilyen átállás a mostani világból a kriptopénzekre. Ha bedől a jelenlegi redszer, akkor polgárháborúk fognak kriobbanni, melyek során nem a Bitcoin lesz a menekülőeszköz, hanem az élelmiszer, a tűzifa és a lőfegyver.
Éppen ezért kicsi esélyt látok arra, hogy a világ mostani berendezkedése gyökeresen megváltozzon. A pénzt nem lecserélni, hanem kiegészíteni fogja a Bitcoin. Ez hatalmas különbség ahhoz képest, amit sokan (köztük te is Variance) hirdetnek.
Adósrabszolgaság, meg úgy általában rabszolgaság: Miért létezik még mindig rabszolgaság? Mert “igény van rá”. Ilyen egyszerű. Miért vannak diktatúrák? Miért nézik emberek milliói bambán a tévét? Miért megy be a fél világ minden nap egy olyan munkahelyre, amit útál? Mert ilyen az ember.
Felkelni a fotelből, tenni a sorsunkért, bizony macerás, kényelmetlen. Rövid távon kellemetlenebb, mint kiállni az igazunkért, rendbetenni az életünket, elűzni a diktátort, stb.
A világ nem változik, benne az ember sem változik. Lúdtoll helyett billenytűzettel írunk, de az érzéseink, a félelmeink ugyanazok. Az ember igényli, hogy valaki vezesse, irányítsa őket. Csak egy töredék érzi szükségét a szabadságnak. Részben ők azok, akik benne vannak a Bitcoin forradalomban. De nagy részük nem az eszme, hanem a nyerészkedés miatt.
Elenyésző arányban vannak azok, akik változást akarnak és hajlandóak is tenni érte.
A jelenlegi világrend nem fog menni sehova. Csiszolni fogják, alakítják, válság jöhet, elmúlik, de az élet és a problémák folytatódnak ugyanúgy.
Amíg azt látom, hogy hosszú sorban állnak az emberek a postán a sárga csekkel a kezükben (megszokásból vagy spórolni az utalási díjon), addig nem tartom valószínűnek, hogy a “Legyél a saját bankod” szlogen mögé tömegek állnának be.
Részese lettem és az is maradok ennek a forradalomnak a magam módján. Nem lettem nocoiner, az nem az én stílusom. Továbbra is komoly összeggel maradok a zöld asztalnál, de már sokkal józanabbul szemlélem az eseményeket.
Drukkolok a Bitcoinnak, várom az írásaidat, az új fejlesztéseket és azok hatását.
Èn is szeretném le adózni a nyeresègem de tanácstalan vagyok pontosan hogyan kell. Esetleg van valami érthető leírásod róla? Köszi
Ez talán segít:
http://digitalcash.hu/2017/11/11/igy-adozz-bitcoinod-utan/
Köszönöm, igen ezt sikerült olvasnom. Viszont továbbra sem tiszta az alt párokkal származó kereskedésből elért nyereség, illetve a forkok által kapott jövedelem adózása. Illetve ha ajándékba kapok bitcoint egyenes ági rokonontól az vajon hogyan adózik. Ezen felül persze mi történik akkor ha bitcoin automatából veszem fel a pénzt vagy crypto debit card-on keresztül. A bevallás negyedévente kell hogy történjen adóelőleg formájában ezért kezdett el sürgetni a kérdés, de mindenesetre köszönöm.
Nem éves adózás van? Magánszemélynél mindenképp. Ha cégben (Kft.) csinálod, akkor lehet, hogy erre is vonatkozik a negyedéves?
Forkolt ingyencoin: Nem kell adózni utána – ez lenne logikus.
Coin-coin tréd után nincs adóvonzat – usa pont most akarja ezt változtatni, de itthon nem kell. Csak azután, amikor kimegyünk fiatba.
Elképesztő, lenyűgöző a blogod. Köszönet! Egy érthető, tiszta, hiteles hang!
Az megvan nektek, amikor a FB filmben a cuccos étteremben Sean Parker magyaráz Mark Zuckerberg-nek és Eduardo Saverin-nek, hogy “..még azt sem tudjátok mi ez” (mármint a FB), és Mark felsóhajt magában: “Ez az! Pont ezt mondom!…” – na kábé ez a blogod sokunknak. 🙂
Korábbi bejegyzésben, a kérdésedre szavazat: 1,3,4.
érdekel: deep technical background elemzések, értelmezések (benchmark, development, roadmap kritika stb.), fejlesztés, biztonság, deep analysis, future scope, mi viszi majd user-friendly irányba a crypto-t? (átlag user bizalom), elfogadottság, adoptáció üteme, várható közép-hosszútávú iparági trendek, kormányzatok és jelenlegi globális pü. rendszer intézményeinek várható (borítékolható?) és aktuálisan történő korlátozási-, szabályozási szándékainak, támadásainak hatásai (nem-hatásai)
ami nem érdekel: napi szintű spekuláció, árfolyam, buborékok, árfolyam technikai elemzések
Én örülni fogok, ha a nagyívű szakmai- és háttér elemzések maradnak a fókuszban! 🙂
Amire nagyon kíváncsi lennék: statisztika az olvasottságról, egyedi látogatók száma, felfutása az elmúlt hónapok során.
Egyedüli rossz beidegződésem, hogy a helyesírási hibák, elütések zavarnak – de ha csak ennyi az ára, hogy folyamatos és rendszeres legyen az általad nekünk juttatott szellemi táplálék, nálam bőven belefér! 🙂
A mostani pénzrendszer ígérete a “fenntartható fejlődés”. Az adósságpénz (vagy hitelpénz) ennek az eszköze.
Nem az eszköz a hibás, hogy az eszme (a fenntartható fejlődés) nem működik. Eddig működött, jobb volt, mint a gazdaságot az aranyhoz kötni. A fenntartható fejlődés elérkezett az “öreg korába”. Betegeskedik, látszik, hogy már nem sokáig képes így húzni. hiába cserélik ki a máját és a pénzt technikailag lecserélik belső bitcoinra, ez csak halasztja az elkerülhetetlen kimúlását a fenntartható fejlődésnek. Valami új eszmerendszert kell megalkotni.
A Bitcoinnal szimpatizálok, de bármennyit olvasok róla, csak eszköznek látom és nem látom azt a gazdasági eszmét igazán, amivel a fenntartható fejlődést le lehetne váltani. Pedig létezik olyan eszme ami mögé szerintem beállhatna a Bitcoin: “fenntartható nemnövekedés”.
(Példa: A fenntartható fejlődés eredménye, hogy mindenki mindig túlórázik azért, hogy magasabb legyen a profit. A fenntartható nemnövekedésben lényegében értelmét veszti a túlóra. Az embereknek marad idejük a saját álmaikra, szeretteikre. Mert a legfontosabb, amit adhatunk másnak, az a saját időnk. Ha ezt a munka veszi el, az rabszolgaság.)
Ahogy látom 2018 a technológia kiforrásáról fog szólni. Ugyanakkor jó lenne, ha nem csak erről szólna szerintem. Az gondolom, hogy a Bitcoinban nagyon nagy lehetőség van, de ehhez az kell, hogy ne csak technológia és ne csak befektetési lehetőség legyen.
Lelkesítő írás.
A deflációs probléma amúgy szerintem is valós. Az inflációnak nem csak az a célja, hogy a tömegeket “rabszolga sorba” taszítsa, hanem az is, hogy pótolják a rendszerből kieső pénzeket. Gondolok itt arra, hogy tönkremegy, vagy elveszik a készpénzállomány jelentős része minden évben.
A bitcoin nehezen tud tönkremenni, de azt már tudjuk, hogy elveszni bizony el tud. Jelenleg a bányászás kompenzálja ezt a problémát, de 4 évente csökkenni fog a blokkjutalom, így ez hosszú távon nem jelenti a probléma megoldását.
A jelenlegi pénzügyi rendszer mellett mondjuk működhet, de helyettesíteni nem fogja tudni így.
Végezetül mindenkinek boldog, coinokban gazdag új évet kívánok!
Gratulálok!
Egészen kiváló publicisztika, ilyen színvonalas írást máshol nem olvasni.
Valószínűleg sok munkád fekszik benne, de megérte!
Hasonló jó cikkeket kívánok neked és minden olvasódnak az új évben!
Szabó András
Mit jelent az “elmúlt 6 ezer” év pontosan? Miért pont 6 ezer?
Az első írásos bizonyíték a rabszolgaság létezésére Hammurabi törvényoszlopáról származik (Ie. 1860) Mezopotámiából, mely arról tanúskodik, hogy a Sumérok államalapításukról kezdődően (Ie. 3500) tartottak rabszolgákat. Ezzel párhuzamosan alakult ki Egyiptomban is a rabszolgaság, mely helyzetbe általában a hadifogjok és az adóságaikat rendezni képtelen polgárok kerülhettek. Mindkét állam gazdasági virágzásában nagyon komoly szerepet játszott a rabszolgatartás intézménye.
Nagyon jó cikk, gratulálok. Bár én magam nem vagyok bitcoin hívő. Zavar a PoW által elpazarolt hatalmas energiamennyiség, és hogy ez által a kiváltságos gazdagok (akik fizetni tudják a bányász farmjukat) kezébe kerülnek az új coinok. És zavar az ebből adódó manipulálhatóság, ami miatt jelenleg szerintem nem a bitcoin a megfelelő út. Én olyasmiben látom a megoldást, mint amilyen a trustlines rendszere (https://trustlines.network/), ahol kvázi hitelpénz működik, de az emberek egymásnak hiteleznek, nincs szükség bankokra (érdekesség, hogy ez volt kezdetben a Ripple filozófiája is https://classic.ripplepay.com/). Itt nem kell a pénzt bányászni, és a bizalmi rendszer miatt nem igazán lehet meghekkelni. Maga a trustline hasonlít kicsit a raiden/lightning rendszerére is, csak bitcoin meg ether nélkül. Majd nézz rá…
Felírtam a “to-do” listára a trustlines 🙂 Köszönöm a tippet.
A bányászat célja nem az érmék megteremtése, az ok-okozati összefüggés fordítva van. A bányászatnak a jutalma az érme termelés, a célja a hálózat fenntartása központi szereplők nélkül. Minél több bányász van (minél több a hashing power), annál nagyobb a rendszer biztonsága, erről korábban már nagyon sokat írtam. Egy centralizált kriptopénz esetén nem lenne szükség ekkora kapacitásra, ellenben meg kéne bízni a köponti hatalomban. Ezzel szemben a Bitcoint az tartja életben, hogy senkiben nem kell megbíznod és mindenki azzal jár a legjobban ha tisztességesen játszik, hiszen végső soron mindenkit az anyagi hasznos érdekel. Ezzel együtt a hálózat persze olyan méretűre volt képes nőni, ami miatt jelenleg már egyetlen nagyhatalom avagy gazdasági érdek sem lenne képes akkora kapacitást építeni, amivel tudna áratani a Bitcoinnak.
Ez a mérhetetlen kapacitás és felzabált energia a rendszer védelmének a kulcsa. Enélkül a rendszer kártyavárként omlana össze a legkisebb támadástól is.
Én is néha elbizonytalanodom az energiafelhasználás miatt. Aztán elolvasom az ehhez hasonló írásodat:
“A bányászatnak a jutalma az érme termelés, a célja a hálózat fenntartása központi szereplők nélkül.”
és helyreáll a rend a fejemben.
Tulajdonképpen itt egy egyre komolyabb, stabilabb hálózatot biztosít az “energiapazarlás”.
Ugyanakkor kíváncsi vagyok, vajon ez meddig fog menni? Az LN és hasonló megoldások “sűrítik” majd az egy blokkra jutó tranzakciókat, olcsóbbá téve a fajlagos energiakiadást.
De ahogy növekszik az árfolyam, úgy jönnek az újabb bányászok és az energiafogyasztás tovább fog növekedni.
Lesz megállás, stagnálás? Vagy oda jutunk, hogy a világ energiafelhasználásának nagy része a Bitcoin hálózatának fenntartására megy el? Ez komoly politikai, erkölcsi támadási felületet biztosít sokak részéről (pl. környezetvédelem).
Igen, ez igaz, ennek ellenére a PoW szerintem egy elhibázott megoldás. Mert ugye kinél lesz a nagy hashing power? Annál, aki meg tudja fizetni. Ez hosszú távon ugyanúgy centralizálja a rendszert, mert a kicsik egyszerűen kiesnek a játékból. Hashing power = pénz, vagyis hogy mekkora számítási kapacitást bírsz megfizetni. A pénzes bankárokat pénzes bányászokra cseréled, ami a lényegen nem változtat. Ebből a szempontból sokkal jobb a PoS, ahol kb. ugyanez a séma, viszont nincs az országnyi energiafelhasználás. De ez sem tökéletes. Én a DAG alapú megoldásokban (IOTA, HashGraph, stb.) vagy a trustline-hoz hasonló megoldásokban látom a jövőt, ahol nincs bányászat.
Boldog új évet mindenkinek!
Csaba, köszönöm a nagyszerű posztokat.
Technikai kérdés: mitől szaladt fel a tranzakció másodpercenként a korábbi 4-5-ről a jelenlegi – hoppá, már!!! – 111-re?
https://blockchain.info/unconfirmed-transactions
En is bar btc drukker vagyok de ket labbal probalok allni a foldon. Azt kell mondjam hogy az idei ev a ripple eve lesz, mivel hasznalatra kesz, piacra mar bevezetett rendszer ami egyuttmukodik a bankrendszerrel es myilvan a kormanyokkal is. Meg ha el is keszulnek a btc-re az emlitett fejlesztesek, ido kell a piaci elterjedesehez. Hosszu tavon azt gondolom hogy a kormanyok megindunak a btc ellen. Egyszeruen azert mert az allamok nevesitett es altaluk szabalyozott penzmozgast akarnak. Az emberek pedig joreszt egyetertenek evvel mert elfosorban nem szabadsagra hanem biztonsagra vagynak. Ugy allnak hozza hogy “egy becsuletes embernek nincs mit titkolnia az allam elott”. Es a btc-nek ebben a haboruban van egy nagy gyengesege: nincs mogotte fegyveres ero amivel az erdekeit kikenyszeritheti. Az allamnak pedig ugye van. Nekem az a tippem, hogy nemzetkozi szinten fognak krealni egyfajta protocollt /szabvanyt es amelyik penz nem teljesiti azt siman betiltjak oszt jonapot.
En nem latok jovot a Ripple-ben, mert centralizalt a kibocsatas es a rendszerfelugyelet. A kibocsatott 100 milliard tokenbol 60 milliardot a Ripple Labs kontrollal. Tovabba pont azok a jatekosok vesznek reszt benne, akik miatt eleve rogyadozik a vilaggazdasag. Ennel mar az is jobb megoldas, amit nemregiben Del-Korea talalt ki, miszerint megmaradna a decentralizacio, viszont nevesiteni kellene a fiokokat. A bankokra semmi szukseg mar, teljesen felesleges szereplok a penzpiacon.
Hat a kormanyok nevesitett walletokat, adoztatasi lehetoseget minimum fognak akarni. Es akkor a penzmennyiseg szabalyozasanak a lehetosegerol meg nem beszeltunk, amirol miert akarnanak lemondani?
En azt latom hogy a krypto kozosseg belefeledkezik a technologiai meg a gazdasagi reszletekbe de megfelefkezik arrol hogy ez hatalmi kerdes.
Magyarul senkit nem fog erdekelni hogy szerinted vagy szerintem minek van jovoje. Kapunk egy bejelentest hogy akkor x nap mulva az alabbi coinok legalisak, a tobbivel pedig minden tevekenyseg torvenytelen. Ennyike. Persze nem biztos hogy ez fog tortenni. Csak gondoljunk abba bele hogy ha btc-ben megtortennek a fenti fejlesztesek es legalizaljak, akkor kinek fog utana dollar kelleni? Mindenki minden penzet btc-be tenne hiszen max 21 milla lehet belole tehat garantaltan meggazdagszik aki idoben atrakja bele a penzet. A fiat penzek osszeomlananak, a gazdasag megallna. Ez melyik kormanynak erdeke? Szerinted hatradolnek es nezik a mozit? Vagy hogy gondoltad a btc-re atallast?
Elképesztően jó cikk!! Köszi!
Jó a cikk, bár nem egyformán látjuk a világot.
Szerintem ha “alternativa” kellett ,akkor annak mindig is ottvolt az arany, nem lett itt feltalálva a spanyolviasz.
A bitcoin semmiféle rabszolgaságot nem számol fel, max az early adopterek/bányászok/ismeretlenek lesznek az új királyok, ami globálisan nem megoldás semmire, max vezércsere. Persze aki ténylegesen nagyonszegény, annak ez a világ sem jelent alternativát, hiszen akkor ételre kell a pénz és nem bányászgépre.
Ez a narrativa, hogy majd a fejlődő világba a bitcoin elviszi az “unbanked” embereknek a megváltást szerintem teljesen fals.
Ez az infláció/defláció kérdéskör is teljesen eröltetett. usd/yen/eur 2% infláció körül van már mióta és relatív stabilan. Hosszabbtávon nyilván a megtakaritást nem cashben kell tartani, de ez senkinek nem újdonság szerintem, illetve valahol az is lenne a cél, hogy az emberek a pénzüket vagy fektessék be (részvény, kötvény), vagy fogyasszák el, hiszen annak, hogy otthon áll a széfben kivonva a gazdaságból pont 0 a társadalmi haszna.
Az államadósság csak egy szám, semmit nem számít, hogy mekkora. Max a finanszirozása számít, dehát ugye 2% kamat mellett 2x annyi adósságot lehet felvenni, mint 4% mellett, ha csak a kamatot kell fizetni…
Azt sem érdemes elfelejteni, hogy a kötvénypiacon ~30éves a részvénypiacon lassan ~8 éves a bullpiac. És a kötvényeknél mostmár nincs nagyon tovább, hiszen a negativ kamatkörnyezet mégiscsak abszurd. Ha oldalazás helyett neadjisten a kamatok növekedése lesz az irány, akkor az nagyon csúnyán fog kinézni szerintem ebben a kriptoszektorban is, hiszen ha válság van akkor az emberek dobják a kockázatos eszközöket..
Az aranyat nem tudod tranzaktálni a világ másik felére percek alatt, illetve nem tudsz vásárolni vele online sehol.
Az, hogy jelenleg stabil az USD/YEN/EUR trió, az nem jelent semmit.
Japán, és az USA eladósodottsága elég durva, de ha becsődöl pl Görögország, az az Euróra, és természetesen a forintra is komoly kockázat. És a mai globalizált világban, ha bármelyik országban gondok adódnak, akkor a többi ország is megsínyli bizony. Lásd legutóbbi világválságok.
Lehet bízni benne, hogy nem fog megtörténni, de ahogy mondani szokták, bizz a legjobban, de készülj a legrosszabbra.
És ebből is adódik a kriptopénzek előnye, hogy nem kell megbíznod egy ún. harmadik félben.
Nem mondom, hogy ez a jövő, de lehet helyük a világban.
Riszpekt a cikkért. Egyet nem értek: miért ne lehetne kriptoban eladósodni. A hitel (iránti igény) nem a pénz vagy a kripto dns-ébe van belekódolva, hanem az emberébe… A hitelezés bőven a fiat előtti időkben is létezett.
Magam sem hiszem, hogy pont a Bitcoin, vagy bármelyik jelenlegi/későbbi hasonló kriptopénz hozná el a örök életet, avagy az ingyensört. De még csak az adósrabszolgaság megszűnését sem. A Bitcoin csak egy lehetséges kiút, ami egy ‘rövid’ időre megnyit (avagy csak megnyitott?) egy lehetséges ablakot, ami kiút lehet azoknak, akik a hitelrabszolgaságba keveredtek. Nem azért kiút, mert a Bitcoin eredendően jó és nem lehet elrontani, hanem azért, mert perpillanat még nem elég nagy ahhoz, hogy kontrollálni akarhassák. Egyfajta kiskapu, egérlyuk, ami ideig-óráig az ingerküszöb alatt tud létezni. Aki ezt kihasználja, az akár jól is járhat vele.
Ahogy azt a cikkben is írtam a Bitcoin csak egy katalizátor, ami egyelőre jó kérdés, hogy milyen mértékben fog bekavarni a nagy világgazdasági tervbe. Az jól látszik, hogy pl a Bitcoint pártoló országok egy részében a GDP-re gyakorolt hatás egyre inkább emelkedik. A GDP arányában egyik legjobban elszegényedett ország (Japán) GDP-jének lassan már a fél százalékát adja a Bitcoinra épülő gazdaság. Ez persze most még elhanyagolhatónak tűnhet, de ha valaki elkezdni bújni a hazai GDP elemzéseket, akkor jól látható, hogy az állam pont az ilyen fél százalékos üzletekre koncentrál leginkább, hiszen ezekben van hatalmas növekedési potenciál. Lehet, hogy hatalmas részét hozza a GDP-nek itthon az energia és az olajipar, erről még annak a fejlesztése révén baromira nem fog GDP növekedés bekövetkezni.
Néhány észrevétel:
– az USD/YEN/EUR látszólagos stabilitása (2% körüli interest rate, ami egyébként valójában baromira nem ennyi…) egy világgazdasági szintű kártyavár. Egészen addig lehet ilyen mértékben ezt fenntartani, amíg az összes szereplő részt akar venni a játékban. Elég csak, ha a nagyon közül (USA, Kína, Oroszország vagy Németország+EU) közül csak az egyik dönt út, hogy neki mégsem tetszik ez az alacsony kamatszint és tesz mondjuk egy olyan lépést, mint 1946-ban a Bretton Woodsi egyezmény. Elég csak ha egy picit mérgesedik el az észak-koreai válság…
– Japán példája meglátásom szerint valamiféle inkubációs gyakorlatként érdemes kezelni.
– A 30 éves kötvénypiaci és a 8 éves részvénypiaci bullnál aggasztóbb jel nem is hiszem, hogy kellene. Tudjátok a fák nem érnek az égig.
Zárógondolatként talán csak annyit, hogy amit a cikkben leírtam az az én személyes vízióm, benne van majd 30 évnyi közvetlen gazdasági tapasztalat és bő 2-3 éves kriptogazdasági tapasztalat. Nem tegnap kezdtem el foglalkozni a történet elemzésével, ezt sokan tudjátok. Mindettől függetlenül ez nem több mint egy vízió és egy gondolatmenet. Lévén az én vízióm, így tudok azonosulni vele, de tiszteletben tudom tartani azt is, hogyha más mindezt teljesen másként látja. Köszönöm az értékes visszajelzéseket.
…és mi nagyon szépen köszönjük, hogy bepillantást engedsz a gondolataidban. Hadd kívánjak utólag is Boldog új Évet mindenki nevében. 🙂
Köszönöm az egész éves munkádat! Sokat segítettél a döntéseimben, örök hála!
Nagyon várom már a folytatást…
Remélem nem sokat buktál rajta 😉
Gondolatébresztő cikk (akinek), jófajta elemzés ÉS jó kommentek (nem csak ehhez a cikkhez), melyek tényleg hozzáadnak a tartalomhoz. Így együtt még ütősebb. Hosszú távon majd kiderül, mit hoz a jövő, azon kívül persze, hogy “mind halottak” leszünk 🙂
Grat és BUÉK!
Tegnap írtam egy cikket a trustlines-ról, amit a másik kommentben említettem. Itt megtalálod, ha érdekel: https://medium.com/envienta-magyarorsz%C3%A1g/ripple-classic-%C3%A9s-trustlines-a802dc55e439
Mintha nagyon megindult volna felfelé a Cryptocurrency Market Capitalizations. Mi történhet?
BÚÉK Mindenkinek!
Nagyon szeretem az írásaidat, igaz látszik egy kicsit az elfogultság.
Akinek van BTC-je senki nem mondja, hogy ez egy lufi, hiszen érdeke a szárnyalás, szüksége van olyanokra, akik hajlandóak többet és többet fizetni ezért a semmiből összedobott számítógépes jelért. Véleményem még mindig az, hogy értéke 0, ára most éppen 15000.körül van.
Amikor az írásodat olvastam, teljes mértékben igazat adtam a gazdasági folyamatok negatív értékelésében, de a kommentekkel is teljes mértékben egyetértek.
Azt le kell szögezni, hogy bolond egy világban élünk, ahol az értékrend teljesen felborult.Szerintem jobban élünk, mint amit megengedhetnénk magunknak, amivel feléljük a jövőnket. Ezt próbálják fenntartani a pénznyomtatással a központi bankok.
Az országok eladósodása egy relatív szám, hiszen ki felé vannak eladósodva? Kinek kell visszafizetni?
Japánról írtál, de éppen ott lesz majd a kijózanodás, ha az emberek az állampapírokból cryptoba menekülnek.Éljenezve átadnák megtakarításaikat a cryptospekulánsoknak, megalkotva egy új gazdasági uralkodó réteget, beállva a cryptorabszolgák közé. Az országuk meg összeomlik, nem lesz munkájuk és csak abban bízhatnak, hogy valamelyik ország lakói, hajlandóak lesznek megvenni bitcoinjaikat.
Aki fiat pénzben van eladósodva, az bitcoinban is el lesz.Olvastam, hogy az amerikaiak a házukra vesznek fel hitelt, hogy bitcoint vehessenek.Ez pusztán spekuláció, semmi köze a rabszolgák felszabadításához.
Amennyiben a kriptopénzek továbbra is csak önmagukért fognak létezni és nem kezd el felnőni körülöttük valamiféle gazdasági körforgás, akkor teljesen reálisnak tartom a scenariot amit felvázoltál. A jövő azonban nem teljesen ebbe az irányba mutat. Sokan abba a hibába esnek, hogy a kriptopénzeket tévesen csak “pénznek” tekintik, ami vagy rendelkezik, vagy nem rendelkezik valamilyen értékkel. Holott pont a jelenleg is futó aktív fejlesztések bizonyítják, hogy ezek a pénzek valójában sokkal többek mint pénzek, olyan folyamatokat lehet rájuk építeni, amelyekre a hagyományos pénzek nem képesek.
Hogy ez nagyon egyszerű példát hozzak fel (és most komolyan nem akarok evangelizálni 🙂
– Szeretnéd megoldani, hogy a bankodban lévő pénzed szabadon költhesd, de ha esetleg elhaláloznál, akkor a megmaradt pénzed a két kisunokád költhesse el, de csak olyan módon, ami mindkettőjük közös akarata.
– Ha bemész ezzel a bankhoz, akkor rosszabb esetben elküldenek, hogy nincs ilyen lehetőség és menj egy ügyvédhez, aki foglalja bele ezt a végrendeletedbe és szavatolja is ennek a végrehajtását. Jobb esetben esetleg a bank ráébred, hogy huhh ez egy tök jó banki termék lehetne és egy-két éven belül talán be is tud kerülni a core banki rendszerbe a támogatása. (És akkor nagyon optimista voltam). Te pedig törekedj addig arra, hogy ne nagyon halj meg.
Ez a probléma pl a Bitcoinnál úgy néz ki, hogy a walletedben létrehozol magadnak egy p2sh address-t, amire a bitcoinjaidat a következő scripttel rakod be:
És hopp kész is a “banki termék fejlesztés”. Nem kell hozzá külön alkalmazás, nem kell hozzá lényegében semmi extra dolog, a közvetítő réteg megoldja az egészet. Minden egyes spending után 12 hónapig csak Te tudod használni a saját Bitcoinjaid, majd azt követően már a két megjelölt (Bob és Charlie) is tudja azt használni, de csak a közös aláírásukkal…
Minden csak attól függ, hogy a fene nagy crypto-spekuláció mellett milyen gyorsan eszmélnek rá az emberek (és főleg az üzleti szereplők), hogy azért ebben a technológiában sokkal több lehetőség van, mint hogy Alice tud Bob-nak utalni gyorsan és olcsón (oké… itt most nem a Bitcoinról beszélek…).
Lehet, hogy pont veled elmélkedtünk egy-két hónapja erről:
Vajon felfogható-e egyfajta következő evolúciós lépcsőnek?
Folyamatosan fejlődik a világ. Egyre gyorsabban. Száz-kétszáz éve még elképzelhetetlen volt a mostani környezet. Most pedig talán a 20-30 év múlva természetesnek és életünk részének tekintett “digitális pénzek” tűnnek furcsának, értelmetlennek.
Lehet, hogy a Bitcoin és a listán szereplők többsége sehol sem lesz x év múlva. Ki tudja. De külön kell ezt választani: Egyrészt aki akar és hajlandó kockázatot vállalni, nyerészkedni tud.
Másrészt viszont egy forradalom részei vagyunk, függetlenül a Bitcoin árfolyamától.
Sokan csak azt látják, hogy mennyit emelkednek. Igen, mert szippantják be a pénzt a hagyományos termékekből. Messze megelőzi az árfolyam a mögöttes értéket. Ez egyértelmű.
De valami marad, valami épül és új szintre lépteti az emberiséget.
Igen,beszélgettünk róla, de azóta nekem még inkább az a véleményem, hogy ez csak egy divat, amivel óriási pénzt lehet(ett) keresni. Nem látom a mögöttes dolgot, most minden a spekuláció irányába mutat. Pénzt lehet vele keresni, van aki bányászattal, van aki spekulációval, van aki a kezelésével…..de mindenki a gazdagodásra hajt.
Itt van a ripple, kreálnak 100milliárd számítógépes jelet, ami egy részét egy cég kezeli, centralizáltan. Akárcsak a központi bank. Ja és szinte ingyen és másodpercek alatt tudnak utalni. ennyi. Közben a 0 értékű jelet már 2,6 dollárért adják. Egyenlőre forgalomba hoztak 38 milliárd jelet és ezt folyamatosan emelik.
Ez nem fogja megváltoztatni a bankrendszert, hiszen itt tényleg csak az átvivő szerepét tölti be. Veszem-küdöm-adom és nem csodálkoznék, ha egy kis idő elteltével még megtoldják 100 milliárddal.
Közben tolják a reklámot, hogy már mennyi bank használja.
Lehet nem értek hozzá, nem értem a lényegét, de én így érzem.
Hogy mennyi pénzt szippantanak be, az is relatív, mert azt kéne kielemezni, hogy az eddig forgalomba került cryptokért mennyit fizettek.Mert ugye amit 2011-ben 11 dollárért vettek és ott lapul azóta is a papírpénztárcában, az csak 11 dollárt szippantott fel és csak a töredéke forog az aktuális árfolyamon, ott is ki be ugrálva az 5% át folyamatosan megforgatva.
A többi alvó befektetés, úgymond senkinek sem hiányzik, elásták a kertben.
Valahogy nem tudom elképzelni, mint a jövő pénze, sokkal inkább látom bele a gazdagok huncutkodását a történetbe.
“amit 2011-ben 11 dollárért vettek és ott lapul azóta is a papírpénztárcában, az csak 11 dollárt szippantott fel ”
Igen, ez nagyon jó megközelítése a teljes pénzösszegnek, ami bekerült a rendszerbe. Valószínűleg lehetetlen kiszámolni – vagy jóóó sok munka kell hozzá. De közel sem 600 Mrd dolcsi, amennyit most ér az egész.
“Nem látom a mögöttes dolgot, most minden a spekuláció irányába mutat.”
Igen, masszív spekuláció. Ugyanakkor látni a mögöttes értéket. Nincs arányban az árakkal, az biztos. De valami ebből lesz. Nem érdemes azzal félresöpörni, hogy digitális jel, ami nullát ér. Ez egy szoftver. Emberek munkája van benne. A létrehozásban, a működtetésben. A tőzsdékben. A blogposztokban, stb.
Egy lélegző, egyre nagyobb közösség. Ennyi erővel nullát érne az összes többi szoftver is, kezdve a Microsofttal. Ezzel a mércével csak a talicska ér valamit, mert azt megfoghatom és odébb tudom tolni.
Azt már annyiszor elmondták, hogy okosszerződések, hogy végre valaki konkrét felhasználást is leírhatna. Tudom Variance megemlítette, hogy örökség esetén hogyan LEHETNE korlátozni, illetve átruházni a BTC-ket.
Eddig az volt, hogy micsoda jó gyors és olcsó fizetőeszköz, aztán olvasgatom, hogy sikerült 3500 percet is már összehozni, a kezelési költségről nem is beszélek.
Számomra még mindig egyfajta divatos spekuláció, ami csakis az emberek meggazdagodási vágyát hivatott kielégíteni
Múltkor az egyik vérprofi speki ismerősöm azt mondta, csak az a fontos, hogy pénzt lehessen keresni. Minden szabad, ami nem tilos. Senki ne gondolja azt, hogy akik pénz akarnak keresni, csupán jószívűségből hoznak össze ezt-azt. Van a mezőgazdaságban is ismerősöm, aki azt mondta, a parasztnak mindent el lehet adni, csak szépen be kell csomagolni. Az eddig pénzért megsemmisített csirketollból kiáztatnak valami löttyöt és jó drágán levéltrágyaként értékesítik. A kísérleti parcelláknál csibészkednek, mindig szuper eredményt elérve.Tovább léptek, a megmaradt szemetet ledarálják és mehet az is a parasztnak….pénzért.
Szerintem a cryptovilág is ilyen- Most “meneddzselik” a ripple-t, eddig a bitcoint, majd jön megint más. A 100 milliárd ripple-t csak úgy piacra dobják, egy kft 🙂 kezeli. Szerintem akik veszik, azt sem tudják, mi ez, csak a zöld számokat nézik és minél nagyobb, annál inkább részt akarnak venni a száguldásban. Ennyi a csoda!
Múltkor jól megfogalmazták, elég a céget átnevezni valamilyen coin-ra és indulhat a rally.
Keresni jól lehet vele, főleg akik az elején beletalálnak, de emiatt azért nem kellene a csillagokig magasztalni, csodát kiáltani. Ott még azért nem járunk!
Állítólag a bitcoin a mértéktelen pénznyomtatásra a felelet, akkor mi a ripple. Majd még +100 milliárdot, meg +100 milliárdot, amennyit csak akarnak. És még van több ilyen crypto is éppen száguldva a csillagok felé.
Japán speciális eset abból a szempontból, hogy ország a japánok felé van eladósodva leginkább. Emiatt nem érdekük, hogy csődbe menjenek. Ellentétben pl Görögországgal, aki más országok, főleg az EU felé. A közös mindkét országban, hogy rövid, és közép távon kilátástalan a helyzetük.
Azért valljuk meg, elég szar érzés lehet, hogy nyiltan az ember képébe vágják, hogy a következő 30 évre felejtsétek el a gazdasági növekedést, mert minden pénzt adósságcsökkentésre fognak költeni.
Azt mondjuk nem értem, miért a bitcoin hibája lenne, ha bármelyik ország gazdasága összeomlik.
A másik lehetőség a csőd..
Lássuk mi történik csőd esetén?
Befagyasztják a bankszámlákat, ha van is pénzed, nem fogsz hozzáférni, rosszabb esetben ki is sajátíthatja az állam.
Ha így sem sikerül elkerülni az államcsődöt, akkor a megmaradt pénz is leértékelődik. Logikus lépés, hogy aki előre látja ezt, az próbálja majd kimenekíteni a pénzét. Aranyat vesz, Svájci frankot, vagy például ma már bitcoint is. Azt nem tudja elvenni tőled senki. Pont le fogja mindenki szarni, hogy csődbe megy az állam, azzal lesz elfoglalva mindenki, hogy a pénze töredékét legalább meg tudja menteni magának. Ami egyébként abszolút érthető, miért a te pénzedből fizessék ki a cehhet?
A legnagyobb baj a bitcoinnal, hogy nagyon egyenlőtlenül van elosztva. Szóval az a bizonyos kripto-spekuláns uralkodó réteg már sajnos létezik.
UI Lehet, hogy a bitcoin csak egy számítógépes jel, de a gyémánt is csak néhány szénatom, és a Mona lisa is csak egy vászon, és némi száradt festék. Az értéküket csak a kölcsönös megegyezés adja végül. Vagy akár a hasznosságuk, hogy más számítógépes jeleket hozzak fel példának a szoftverek pl.
Ha Japán speciális eset, akkor Görögország még speciálisabb. Ott a nagybefektetők és nagyhatalmak felé vannak eladósodva és már csak azért nem hagyják bedőlni az egészet, mert akiknél a hatalom, azok buknának rajta, de nagyon sokat. Így én elképzelhetetlennek látom, hogy megengedjék, hogy az eddigi “dorbézolás” után, valaki kimenthesse a pénzét, ha jól tudom, most is még korlátozva vannak a külföldi átutalások. Ha mégis megtörténne, akkor a nagyhatalmak tanulva ebből, rögtön korlátoznák a cryptók szabadságát.
Most szerintem csak megfigyelőként tevékenykednek, mérlegelik a beavatkozás hatásait. Szerintem a cryptourak óriási nyomást helyeznek a politikusokra, mivel elég sok befolyásos emberke is érdekelt a bizniszben, ezért keresik a megoldást. Az már le van tesztelve, hogyha bezuhan az árfolyam, nem lesz belőle polgárháború, mindenki lehajtott fejjel tűri sorsát. Ha betiltanák, viszont a cryptotársadalom fellázadhatna, jogtalannak érezve a döntést. Szerintem most ezért nem történik semmi. Elég lenne egy két hír, hogy bebizonyosodott, terroristák (vagy esetleg Ěszak Kórea) ezt használták és egy támadásban 1000 ember meghalt. Lenne ürügy a betiltására.
Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a háttérben keményen dolgoznak a befagyasztásán, illetve saját előnyökre fordításán, lásd Ripple felfuttatása.
A gyémánt, mint szénatom, meg a Mona liza, vagy a Mona lászló áráról is ugyanaz a véleményem, mint a BTC-ről. Olyan gazdag emberek játékai, akik nem tudják hova tenni a pénzüket, ezért vagyontárgyakat kreálnak.Az emberi birtoklási vágyat elégítik ki, ami arról szó, hogy olyanom legyen, ami nincs másoknak és aki megengedheti magának, a pénzéért ezt megvásárolja.
Ez viszi előre a társadalmat, torzítva az értékrendet. Ez viszont azzal jár, hogy feléljük a jövőnket pazarló életmódunkkal.
Nem vagyok a kommunizmus pártolója, de a mostani ún.kapitalizmus miatt olyan külömségek alakultak ki, ami felfoghatatlan. A globalizáció igenis modernkori rabszolgaságot alakított ki, ahol egy pici réteget szolgál a piramisba rendezett polgárság. Ez nem is lenne baj, ha a piramis közepén nem hiányoznának a sorok.
BUÉK mindenkinek. A cikk olyan lendületes, hogy egy levegőre olvastam el. Izgalmas év lesz az biztos. Érdemi megjegyzés ként talán most csak annyit, hogy a rendszer bedarálása ill. annak kísérlete a határidős kereskedelem tőzsdei bevezetésével új dimenzióba lépett. Véres csata lesz….
Az igazi érték a blokklánc és annak hasznos felhasználása. A cryptovaluta csak egy felhasználási módja. ( legyen mellékterméke)