Vajon a Bitcoin Cash az igazi Bitcoin Cash?

Az elmúlt hónapokban széndákosan hanyagoltam a Bitcoin Cash témát itt a blogon. Tettem ezt leginkább azért, mert igen sok hazai hívője van a BCH-nak, akikkel nap mint nap találkozok és inkább nem akarom piszkálni őket. Azonban az elmúlt napok történéseinek hatására úgy döntöttem, hogy időszerű újra tollat ragadni és kiírni a gondolataimat, hiszen az amúgy jellemzően negatív meglátásaim mellett történt azért néhány pozitív kezdeményezés is a Bitcoin Cash háza táján… még akkor is, ha ezek egy része inkább csak PR fogás, mintsem valós érték.

Az elmúlt hónapokban nagy volt a csend a Bitcoin Cash körül. Lement a várva várt Tokiói BCH konferencia (Satoshi Vision), ami számottevően nem korbácsolta fel a kedélyeket, így a Bitcoin Cash árfolyama tovább oldalazgatott a Bitcoin melletti 0.09-0.1-es sávban. Természetesen azért CSW (Craig -faketoshi- Wright) szórakoztatott sokunkat egy újabb plágiumával (selfish mining irománya), amiről egyébként pont ez Bitcoin Unlimitedes srác (Peter Rizun) rántotta le a leplet. Ezt leszámítva tényleg nem nagyon történt számottevő esemény a nagy medve piaci menetelésben.

A nagy csend után majd egy bő hete beindult újra a marketing gépezet, ami hol máshol kezdődhetett volna, mint a CNBC Fast Money rovatában, ahol is újra BCH vételre biztatták a műsor nézőit. Ezt követően számos fontosabb bejelentés is következett. Előbb a memo.cash nevű projekt kapott nagyobb lendületet, ami egyfajta decentralizált twitterként funkcionál:  Attól decentralizált, hogy minden egyes bejegyzés, komment vagy like egy-egy onchain tranzakció formájában jelenik meg. Tehát a közösségi funkciók a blokkláncon történnek meg. A memo.cash és hasonló szolgáltatások elterjedésének érdekében számos protokolláris változás történt és fog is történni, ezek célja a blokklánc tároló funkciójának bővítése.

A memo.cash bejelentését követően az AntPool egy újabb érdekességgel rukkolt elő. Egyrészt bejelentve a memo.cash-t és az ahhoz kapcsolódó blockchain változásokat majd jelezték, hogy innentől az Antpool a kibányászott blokkok egy részét (a fee 12%-át) burnölni kezdi. A coinok elégetése lényegében annyit jelent, hogy a reward egy része egy olyan címre kerül továbbításra, amihez senki nem fér hozzá. A coinok égetése alapvetően pozitívan hathat egy erre tervezett coin ökoszisztéma esetén, hiszen a megsemmisített coinok összességében csökkentik a total supply-t és ezáltal értékelik fel a megmaradt coinok értékét.

A pozitív eseményekre pontosan úgy reagált a befektetők, ahogy az várható volt: szépen beindult a #FOMO és az egész piacot túlszárnyalva alig egy hét alatt duplázott a Bitcoin Cash árfolyama.

Ennyit számít egy jó alkalmazás (kvázi decentralizált twitter) és egy az érme-ökoszisztémára pozitívan ható bejelentés (coin burn).

Persze a dolgok mélyére ásva azért kihullik néhány csontváz a szekrényből… Az AntPool látványos bejelentése kapcsán igen hamar kiderülhet egy minimális fejszámolás után, hogy bizony ez inkább csak egy PR fogás mintsem valós beavatkozás az ökoszisztémába. Az elégetett coin mennyiség napi piaci értéke alig éri el a 12-15 US$ értéket. Ez valójában vajmi kevésbé fogja drasztikusan érinteni a token supply-t.

Az árfolyamra szintén pozitívan hatott az elmúlt napokra időzített számos egyéb bejelentés is: BitPay BCH checkout mellett éppen mostanra időzítette a Genesis Mining is a natív BCH bányászati lehetőség bevezetését a meglévő SHA256d eszközein. Napon kérdése és kiderül, hogy van-e még tartalék a marketing lufiban, ami tovább hajthatja a Bitcoin Cash árfolyamát. Mindezekkel párhuzamosan természetesen tovább erőlteti a Bitcoin.com a saját enyhén kifacsart retorikáját, aminek újabb állomása érkezett meg a napokban a Bitcoin.com saját block explorerére, amit a jövőben immáron nemes egyszerűséggel “Bitcoin (BCH) Explorer”-nek neveznek. Hosszan elmélkedhetnék még a téma kapcsán, de mivel ezeket a dolgokat képtelen vagyok pártatlanul megítélni, ezért inkább itt zárom is ezt a postot 🙂

IOTA: Digitális cserekereskedelem digitális nomádoknak!

Ha ki kellene választanom a cryptogazdaság jelenlegi szereplői közül azt ami talán legjobban kilóg a sorból, akkor kétségtelenül az IOTA-t választanám. Az adat mint fizetőeszköz (lásd Bitcoin és Blockchain – Store of Value) már széles körben elterjedt és elfogadott terminológia, azonban ennek deriváltja már régóta az informatika egyik nagy fejtörője: “az adat mint fizetőképes értékkel bíró egység” megvalósítása. Az adat monetizálása nem újkeletű történet, a korai internetes reklámoktól kezdve a “fizess az után, amit használsz” internetes csomagokon keresztül számos példájával találkozhatunk. Valahol ide tartozik maga a cryptobányászat is hiszen itt is monetáris értékkel rendelkezik a számítási kapacitás, de pozitív példák végtelenjét lehetne még felsorolni. Az elemi adat mint fizetőképes érték mára széles körben elfogadott frázissá vált, lásd a Bigdata koncepció. A nyers adatok hatékony elemzéséből az elmúlt évtizedben olyan gigantikus vállalatok növekedtek ki szinte a semmiből mint a Google vagy a Facebook, de bőven ide lehet sorolni akár az Amazont is. Aki azt hiszi, hogy a Google-t a keresés, a Facebookot a közösségi média (az Amazon pedig a könyvek) tették naggyá, az ennél nagyobbat nem is tévedhetne. Valójában ezek a cégek olyan technológiák úttörői mint a gépi tanulás, az automatizálás vagy a természetes szöveg értelmezés.

Az IOTA projekt célja egy egységes közvetítőréteg létrehozása az elemi adatok továbbításának és kezelésének és ami talán ennél is fontosabb: biztosítani az elemi adat értékének mérhetőségét és elszámolhatóságát (monetizálás). Ehhez létre kíván hozni egy machine-to-machine fizetési rendszert, amiben az eszközök fizetnek más eszközök adataiért és fizetséget kapnak más rendszereknek nyújtott adataikért. Milyen eszközök rendelkeznek monetizálható adatokkal? Olyan eszközök, melyek vagy önmagukban is értéket termelnek (pl. speciális számítási kapacitás) vagy olyan eszközök amelyek szenzoraikon keresztül olyan mérhető információkkal rendelkeznek melyek mások számára értékkel bírhatnak. A mérhető adatokra épülő iparági fejlesztések mára meghatározóvá váltak, legyen szó sporteszközökről, szórakozásról, közlekedésről vagy akár mezőgazdaságról.

Mivel konkrét példák nélkül baromi nehéz bármit is kezdeni a machine-to-machine payment rendszerrel, ezért ragadjunk is le mindjárt egy kicsit a mezőgazdaságnál. Szándékosak választottam egy olyan iparágat, ami talán a legtávolabb van a cryptogazdaságtól. Ha ennek kapcsán be tudom bizonyítani az IoTA létjogosultságát az olvasónak, akkor talán nem kell túlmagyarázni a további példákat.

Folytatás…