*** A post jelenleg erősen félkész állapotban van. Kérlek ezt vedd figyelembe, mielőtt nekikezdesz.***
Az (OTC) Befektetési alapozó cikkben már említettem, hogy az ideális beszálló/kiszálló elérése érdekében számos technikát lehet/érdemes használni. Ezen taktikák nem új keletűek, hiszen a piaci/tőzsdei elemzéseknél már használt módszerekről van szó, amiket természetesen lehet hasznosítani a másodpiaci termékek esetén is. Mielőtt belekezdenék a módszerekbe néhány alapvető gondolat:
- Szokatlan lehet az értékpapírok/befektetési jegyek működése azok akik korábban még nem tőzsdéztek vagy nem birtokoltak értékpapírokat. Ez a fajta befektetési forma nem termel kamatot és (ellentétben a hivatalos kommunikációval) valójában a hozam egyáltalán nincs összefüggésben az eltelt idővel.
- Csak a pozíció vagy a befektetési jegy beszálló és kiszálló szintje számít. Éppen ezért a cél igen egyszerű: a lehető legalacsonyabb árfolyamon vásároljuk meg a jegyet és a lehető legmagasabb árfolyamon adjuk el.
Bár a cél tényleg egyszerű, azonban ennek elérése egy laikus számára leginkább a varázsgömb esetét sugallhatja. Nos a helyzet azért ennyire nem rossz. Saját laikus meglátásom szerint három szintet különböztetek meg az árfolyamok elemzése kapcsán:
- Technikai elemzés egyszerű eszközökkel.
- Fundamentális elemzés. Ismerd meg a termék mögötti tartalmat.
- Termék, árfolyam megismerése.
Mindhárom szint nagyon fontos, azonban nem létszükséglet, hogy mindennel képben legyen a döntéshozó ügyfél. Bár tény, hogy minél szélesebb körben látja át a terméket az ügyfél annál jobban tudja megalapozni a döntéseit, azonban az is tény, hogy a túlságosan sok információ gyakran inkább káoszt okoz. Mindenkinek meg kell találnia a szükséges középutat az elégséges/befogadható információmennyiség és a minél jobban megalapozott döntések között. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy bizonyos befektetési alapok esetén (jó példák erre az abszolút hozamú alapok) egyszerűen nincs értelme pl. a technikai elemzésnek és ezen alapokban kifejezetten jót tesz akár egy rövidebb pénzügyi krízis is, hiszen az alapkezelő akár shortolással vagy devizapárokkal is tudja kamatoztatni a vagyont. Az ilyen alapoknál az alább bemutatásra kerülő technikai elemzési módszerek nagyjából semmit nem érnek, hiszen csak lényegesen a komolyabb bezuhanások után tudják jelezni a problémát mivel az alapkezelő a mögöttes műveletekkel igen sokáig fenn tudja tartani a pozitív eredményt, azonban ha mellényúl, akkor igen komoly zuhanást is el tud érni. Mint, mindent így ezen módszerek használatát is tanulni kell, lehetséges, hogy a historikus diagramon szépen kijön minden komolyabb trendváltás a 10/30 napos mozgóátlagokkal (erről részletesebben a következő oldalon), de merőben más egy diagramról leolvasni visszamenőlegesen a nagy beszállókat és megint más ott állni egy beszálló döntés előtt, amikor a technikai elemzés nagy felfutást jelez, miközben az összes sajtóorgánum a sötét középkort jósolja a pénzügyi világnak. Az ember ezen a téren is saját rossz példáiból tanul.
A legtöbb ismerősömnél (ahogy magamnál is) megfigyeltem a következő tendenciát: Először bevállalósak vagyunk, mit nekünk kockázat, majd jön a felismerés és jön a kínos szünet, amíg megpróbáljuk kibekkelni, hogy legalább nullával tudjunk kiszállni a befektetésekből… hiszen, nehogy már bukjunk is… (Első nagy hiba!) Utána jön az amikor már a saját árnyékunktól is megijedünk és nézzük ahogy elmennek mellettünk a jó beszállók, de mi folyamatosan gyártjuk a teóriákat, hogy ebbe miért is nem kellett volna beszállni és milyen jól is jártunk ezzel… (A másik hiba… nem szabad túlkombinálni!) Majd jön a nagy felismerés, hogy mennyire átlátunk mindent és máris visszaugortunk az első ponthoz majd így megy ez még néhány iteráción keresztül mikor is végül vagy kialakul a saját befejtetési taktikánk és elkezdünk ténylegesen pénzt is keresni, vagy éppen félúton lemorzsolódunk a “nem nekem való” mondattal.
[/wptab][wptab name=”Technikai elemzés”]Technikai elemzés
A variance.hu – jelenleg – csak két technikai elemzési módszert alkalmaz, de fontos tudni, hogy ennél sokkal több eszköz létezik. Bár saját tapasztalatom alapján ez a két eszköz is bőven elégséges a mindennapi kereskedéshez.
Árfolyam elemzése mozgóátlagok segítségével
A mozgóátlag arra alkalmas, hogy az árfolyam görbe visszamenőleges átlag teljesítménye alapján levonjunk bizonyos következtetéseket. Nagyon sok felhasználási/értelmezési módja van a mozgóátlagoknak, de amivel a variance.hu elemző tooljai operálnak, az a két mozgóátlag (rövidebb és hosszabb periódus) megjelenítése. Hogy néz ki ez:
Uniqa Alapkezelő – Kelet-Európai részvény alap – 2011/12/11 – 2013/01/03
Elnézve a termék rendvonalát (kék) egy igen volatilis terméket láthatunk, amibe egyébként ha mondjuk beszálltunk volna 2012 első negyedévében, akkor nagyjából -5%-os buktánál tartanánk. Nyilván nem azért rakja be a pénzét a befektető, hogy 1,5 év alatt még bukjon is rajta 5%-ot éppen ezért hívjuk segítségül a mozgó átlagokat. A saját ‘módszerem’ szerinti 10/30 napos mozgóátlagokat rajzoltam rá a chartra (10d: piros, 30d: zöld) és a szemléltetés miatt rárakok még néhány sávot is amiknek fontosabb szerepe lesz az alábbi kifejtésnél:
A 10 napos mozgóátlag mindig az előző 10 nap átlagát mutatja, míg a 30 napos (ebből következően) a 30 napot. Azok a pontok érdekesek, ahol a mozgóátlagok vagy metszik az árfolyam görbét (kék) vagy pedig egymást. Az egyik gyakorlati módszer (személy szerint ezt használom):
- Ha a rövidebb mozgóátlag metszi a hosszabbat és az árfolyam a metszéspont felett van, akkor beszélünk ‘golden-cross’ jelenségről. Ilyenkor az árfolyam jó eséllyel növekvő pályára fog helyezkedni.
- Ha a rövidebb mozgóátlag metszi a hosszabbat és az árfolyam a metszéspont alatt van, akkor beszélünk ‘death-cross’ jelenségről. Ilyenkor az árfolyam jó eséllyel csökkenő pályára fog helyezkedni.
A fenti ábrán be is jelöltem ezeket a metszéspontokat. A sárga sávok mindig egy golden-crossal kezdődnek és egy death crossal fejeződnek be. Jól látható, hogy a sárga sávokban valóban jellemzően emelkedik az árfolyam míg a fehér sávokban inkább csökken. Persze az is jól látszik (ami önmagában a mozgó átlagos módszerekre igaz) hogy jóval a trendfordulók után jelez a módszer. Ez nyilván a prompt tőzsdei kereskedésnél komoly hátrány lehet, de ez nem feltétlenül igaz a befektetési jegy piacra, hiszen az utóbbinál csak az a lényeg, hogy minél alacsonyabban vásároljunk és minél magasabban adjuk el az adott papírt. Aki évente egy-két alkalommal akar csak foglalkozni a portfóliójával annak a fenti módszer talán elég is lehet a megfelelő beszálló/kiszálló pontok megállapításához, mindenki másnak érdemes tovább olvasnia a postot.
Mint fentebb is leírtam a mozgóátlagok értelmezésének elég sok egyéb olvasata is létezik. Érdekes következtetéseket lehet pl levonni a két mozgóátlag vonal relatív távolságából vagy éppen abból, hogy milyen ütemben távolodik/közeledik a két görbe. Szintén érdekesek lehetnek pl. a rövidebb mozgóátlag trendfordulói. Az ábrán jól látható (1. vonal), hogy a golden cross és a death cross között kb egy 3%-os árfolyam-különbözet nyerhető meg. Ehhez képest a (2. vonal)-nál azt tette az egyszeri virtuális befektető, hogy nem várta meg a golden crosst, hanem már a 10 napos mozgóátlag fordulónál beszállt és ki is szált a következő trendfordulónál. Eredmény: 9% profit alig 1 hónap alatt. Érdekességképpen rárajzoltam még a 3. vonalat is, ahol az látszik, hogy mi történik akkor, ha az első trendfordulónál nem száll ki a befektető. Jól látszik, hogy majdnem death-crossolt az árfolyam, de bekövetkezett még egy árfolyam erősödés egy újabb lokális 10 napos mozgóátlag csúccsal. Eredmény: ~16% hozam.
A másodpiaci termékeknél persze nem feltétlenül célra vezető az efféle profit vadászat, hiszen a portfólió átrendezésének olyan költségei lehetnek, amik felemésztik a profitot; mindettől függetlenül azt gondolom a fentebb leírtak jól példázzák, hogy egyszerű eszközökkel mennyire könnyen lehet megtalálni az ideális beszállókat és kiszállókat.
Csak a nagyra nyitott olló a barátod!
Már nem emlékszem, hogy ezt a ‘nagyra nyitott olló’ hasonlatot jómagam találtam ki vagy olvastam esetleg valahol, de mindettől függetlenül nagyon hasznos segítség lehet a mozgóátlagok távolságával figyelése. Az egészségesen működő befektetési alapoknál a golden és a death crossok között több hét vagy hónap is eltelhet és a két metszéspont között a két mozgóátlag jelentősen eltávolodik egymástól (kinyílik az olló). Ez döntően annak köszönhető, hogy a jelentős eladói nyomás után megjelenik a jelentős vételi szándék és míg a rövidebb periódusú mozgóátlagban gyorsan realizálódik ez a fajta erő, addig a hosszabb periódusú mozgóátlag még javarészt a korábbi eladói nyomás miatt lassabban követi le az erősödő keresletet.
[commercial_break]Az olyan esetektől fontos, hogy távol tartsa magát a befektető, ahol a metszéspontok gyorsan követik egymást és igen lapos a két mozgóátlag görbe egymáshoz viszonyítva. (becsukott olló effektus). Nagyon jó példa erre a 2013 október-decemberi időszak, ahol napi szinten borzolta a befektetők idegrendszerét a folyamatos FED QE#3 várakozásokkal kapcsolatos hírdömping. És akkor egy konkrét megnyilvánulása a lapos olló effektusnak: K&H Ázsia alap 2013 szep és 2013 dec közötti időszakban:
A mozgóátlagok alakulása augusztusban fordult át a lapos olló effektusba és egészen december végéig nem is igazán tért magához. Szinte néhány hetente követik egymást az alig kivehető golden és death crossok, aminek a vége (december elején) egy ~10%-os bukó death-crossban végződik. Az ilyen alapok azok, ahol a technikai elemzés szinte semmit nem ér aminek a fő oka az lehet, hogy olyan fundamentális változások mozgatják a mögöttes termékek árfolyamait, amik nagy bizonytalanságban tartják a befektetőket. Az ilyen karakterisztikájú alapokba egyszerűen nem érdemes befektetni, hiszen egyrészt rövidtávon szinte biztosan veszteséget fog termelni a befektetés; hosszú távon pedig egyáltalán nem biztos, hogy megtaláltuk a beszállónál az alap elvi legalacsonyabb pontját.
Árfolyam elemzés RSI segítséggel
Az RSI (Relative Strength Indicator) egy olyan eszköz ami az árfolyam mögött meghúzódó piaci hangulatot, kereskedési hajlandóságot próbálja modellezni és ez alapján ad javaslatot beszállóra, kiszállóra. A mozgóátlag és az RSI együttes használata sokban csökkentheti a megbízások kockázatát. Nézzünk ismét egy példát:
Az egyszerűség kedvéért maradok a már fentebb is bemutatott alapnál. A fentebb is látható chart alá azonban odaraktam az RSI indikátort is. Az RSI egy 14 napos indikátor ami 0-100 közötti értékek felvéve kalkulálandó az elmúlt 14 nap növekvő és csökkenő árfolyamainak arányából. Fontos és nevezetes pontok: 30,50 és 70-es szint. 30 alatt az adott termék (vagy mögöttes terméke) nem igazán forog, csak ülnek benne a befektetők a termék jellemzően alul árazott (nevezik ezt az RSI medve/bear sávjának is), 70 felett a termék mögött jelentős kereslet áll és jellemzően túlárazott (Erre a sávra pedig gyakran használják a ‘bull’ vagyis bika jelzőt). Az 50-es szint a trendfordulók egyértelmű jelölő pontja. A fenti ábrán egyből be is rajzoltam 5 olyan időszakot amikor a 30-as pontról elérte az 50-et szintet. Az 1,2 és 5-ös időszakban az adott termék nagyon komoly ralit hozott, ha ez egy tőzsdei termék lenne és ki-be ugrándoztunk volna, akkor alig 5 hónap alatt realizálhattunk volna rajta majdnem 20% profitot. Persze az RSI bejelzett a 3 és 4-es pontoknál is, amiken viszont 6% veszteséget realizálhattunk volna.
Bár jól látható, hogy az RSI módszer sem Szent Grál, azonban ha az RSI-t kombináljuk a mozgóátlagokkal, akkor az is kiderül, hogy mind a 3-as, mind pedig a 4-es szakasz a mozgóátlagok szerint bukó (death-cross) időszakban volt méghozzá mindkettőnél igen “szélesre nyílt az olló” (tehát távol volt a két mozgóátlag), ami arra engedhetett következtetni, hogy még messze a trendforduló.
[/wptab][wptab name=”Fundamentális elemzés”]Fundamentális elemzés
Bár első ránézésre nem túl sok értelme van a befektetési jegyek ‘fundamentális elemzésének’. Azonban (jobb gyűjtőfogalom hiányában), ide sorolom az a tevékenységet, ami abban segíti a befektetőt, hogy minél jobban képben legyen a befektetési alapokat mozgató piacok helyzetével, várható eseményeivel. Ahogy azt fentebb már kifejtettem: A technikai elemzés leginkább akkor hatásos, ha éppen nyugalmi állapotban vannak a piacok és napon belül nem éri komolyabb pszichológiai nyomás a tőzsdéket. A fundamentumok elemzése abban segít, hogy el tudjuk dönteni, hogy mikor is áll be éppen ez a bizonyos nyugalmi állapot. A hazai, nemzetközi gazdasági sajtót lapozgatva azt gondolhatnánk, hogy soha nincs nyugalom a piacokon, hiszen minden nap történik valami olyasmi ami alapjaiban felrúgja az addigi irányokat. Az események bekövetkezténél azonban sokkal fontosabb azoknak a hatása, melyek mérésére több jól használható eszköz is rendelkezésünkre áll. Az alábbiakban felsorolok néhány egyszerű eszközt amik trend jelleggel megfelelő rálátást biztosíthatnak a piacok aktuális állapotára:
VIX index
A Chicagoi értéktőzsde volatilitási indexét szokás VIX indexként rövidíteni. Célja az S&P 500 index ingadozási várakozásainak jelzése. A gyakorlatban a VIX egy 30 napos előrejelzés, pont ez miatt gyakran emlegetik félelem indexnek is (fear index). A tőzsde valós időben kalkulálja és publikálja az index állapotot. A VIX index valójában egy százalékos esélyt fejez ki, ami azt mutatja, hogy az elkövetkező 30 napban az S&P 500 mekkora arányban mozdulhat el (évesítve!) a jelenlegi pozíciójáról. Tehát az érték minél alacsonyabb annál nyugalmibb gazdasági időszakot jósol az index. A VIX index mindenkori prompt állapotot megtalálod itt a blogon az elemző toolok között (-VIX index-), a visszamenőleges adatokat pedig meg lehet találni VIX:IND tickeren.
[commercial_break]AAII Sentiment Survey
A heti rendszerességgel elvégzett felmérése egyike a különböző gazdasági szereplők megannyi hangulatindexének. Bizonyos befektetői kör fejezi ki a kérdőíven keresztül, hogy 6 hónapon belül milyen piaci hangulatot vár. Ennek lehetséges opciói: bullish, neutral, bearish. A felmérés legfontosabb része természetesen ezen arányok heti jellegű elmozdulása. Az AAII Sentiment Survey aktuális értékét meg lehet találni a befektetési honlapján: -link-, de itt a blogon is fellelhető a 22 hetes chart az OTC piaccal foglalkozó cikkek oldalsávjában.
MSCI Indexek
Míg az előző két pontban 30 napos, 6 hónapos piaci előretekintésről kaphatunk információkat, addig az MSCI indexek a piacok éppen aktuális állapotát mutatják. A Morgan Stanley cégcsoport által üzemeltetett indexek, amelyek előre meghatározott termékkosarak alapján jelzik vissza az egyes régiók, iparágak teljesítményét. Igen sok alapkezelő terméke esetén az MSCI Indexek vannak meghatározva. Bár az MSCI alapvetően prompt információkat ad ki, viszont mivel az alapkezelők általában T+3 vagy még ennél is magasabb értéknappal jegyzik az áraikat, ezért az MSCI indexek állapota betekintést adhat az adott befektetési alap következő néhány napos árfolyamába.
[/wptab][wptab name=”Termék és árfolyam”]Termék és árfolyamának megismerése
Az alapkezelők általában négy-hat különböző kockázati besorolás alapján különböztetik meg a termékeket. A legtöbb esetben azt várják el az ügyféltől, hogy az árfolyam görbe és a kockázati/profit besorolás alapján hozza meg a döntéseit. Nem feltétlenül szeretnék túlságosan nagy figyelmet szentelni az árfolyam görbe tanulmányozására, de kétségtelenül fontos, hogy a kezdő befektető meglássa a fontosabb azonosságokat az árfolyamgörbében. Az árfolyam görbének főleg az a része a fontos, ami azon időtávokra vonatkozik amikor nincs a világban nagy piaci/gazdasági katasztrófa. Nem feltétlenül érdekes olyan múltbéli időpontok elemzése, ahol a külső tényezők elvonták a befektetők,brókerek figyelmét a kereskedésről és fokozzák a tőzsdéken a pszichológiai nyomást. Mi számít ennek: kezdve onnantól, hogy a Bp tulajdonában lévő egyik olajkút hónapokon keresztül öntötte kifelé az olajat egészen odáig, hogy a Fed éppen már hónapok óta húzza a mézesmadzagot a quantitative easing #3 visszaszorítása kapcsán.
A cikknek még koránt sincs vége. Folytatása következik hamarosan!
[/wptab][end_wptabset location=”top” prevnext=”1″ prevtext=”« Előző” nexttext=”Következő »”]
