Küldtetek két nagyon jó kérdést, amik szerintem megérnek egy rövidebb postot, mivel sejtésem szerint a válasz sokatokat érdekelhet.
B.F. kérdése: “Tanacsodat szeretném kérni, hogy mit gondolsz, mit kellene csinálnunk, egy 15 GH/S rendszerünk van, most cseréljük épp le a kártyáinkat Nvidiákra a AMD-ről a hashrate esés miatt, és érdekelne, hogy ha idén ETH-nal atállnak POS-ra, mekkora rendszerel kellene, hogy rendelkezunk, hogy megérje […] Annyit értünk, hogy ugye bár egy meghatározott mennyiségű ethert be kell majd rakni a rendszerbe és akkor továbbra is tudunk majd kapálni a gpu-kkal? Mekkora lehet ez a mennyiségű ether?”
A PoS (Proof-of-Stake) nem a PoW (Proof-of-Work) továbbfejlesztése, hanem annak lecserélése. Mindkettőnek a lényege, hogy biztosítsa az “51% attack” elleni védelmet. Amennyiben egy entitás képes lenne a bizonyító erő 51%-át megszerezni, akkor képes lenne úgy módosítani a blockchaint, hogy bár ez mindenki számára nyilvánvaló csalás lenne, mégis megtörténne és a blockchain immutable tulajdonsága miatt mégcsak javítani sem lehetne. Ennek elkerülésére a PoW azt várja, hogy minden szereplő/bányász bizonyos számítási kapacitást biztosítson, ahol logikusan azt feltételezi az algoritmus, hogy nem létezhet a világon egyetlen olyan szereplő, aki önmagában rendelkezhetne az összes hashing power 51%-ával.
Ezzel szemben a PoS rendszerben bizonyos mennyiségű letétet kell betenned ahhoz, hogy végezhess tranzakció hitelesítést vagy block készítést. Itt ugyanaz az elv, logikusan egy személyként nem rendelkezhetsz annyira sok pénzzel (jelen esetben Éterrel), hogy manipulálni tudd a rendszert.
Tehát a PoS nem egy “fizetős PoW”. Azaz, ha te rendelkezel adott mennyiségű Éterrel és ezt letétként átadod, akkor onnantól már nem kell hashingelni GPU-val, a tényleges tranzakció validációt már egy kávéfőzővel is el tudod végezni, nem kell hozzá sem tetemes mennyiségű hardver, sem pedig sok áram.
Szóval aki most fog neki az Éter miatt RIG-ekben kártyákat cserélni, az nem biztos, hogy jó helyre fekteti be a pénzét. Javaslom a fentebbiek fényében gondoljátok ezt át.
B.Z. kérdése: “Az a kérdés merült fel bennem, hogy a mostani szituációban (UASF(BIP148) vs SegWit2x probléma) nem az lenne logikus, hogy az ETH profitál a helyzetből ?”
Egyébként logikus, de tévedést azt feltételezni, hogy a bitcoin és az altcoinok között nincs semmilyen kapcsolat (lásd keresztárfolyamok). A cryptopénzek világában jelenleg a bitcoin a bálna, ha a bálna boldog, akkor mindenki boldog, ha nem…
Az Ethereum egyébként sokat tett az utóbbi időben, hogy függetlenedjen a bitcointól, azonban egyrészt ez azért hosszú út, másrészt pedig tény, hogy most az Ethereum háza táján is van bőven olyan jövőbeli esemény, ami aggasztja a befektetőket. Ezekről nemrégiben írtam a Forkológia cikksorozat 3. részében.
[commercial_break]
Koszonom szepen a valaszt 🙂
ÜDv, mi a véleményed arról, hogy ha az ether sikeresen átáll PoS-ra, akkor a hálózatot jelenleg bányászó x millió felszabaduló vga milyen hatással lesz a többi altcoinra? Mert ugye logikus feltételezés hogy felverik mindenhol a difficultyt ezzel megölve a megtérülést?
Szerintem a kérdést megválaszoltad:) Ennél komplexebb spekulációba egyelőre nem bocsátkoznék. Megjegyzem több olyan projekt is fut éppen aminek az a lényege, hogy az Ethereumhoz hasonló PoW->PoS átálláskor során hasztalanná váló eszközök brutális számítási kapacitását hasznosítsák. Az egyik általam favorizált projekt is pont ezen ügyködik: sonm.io
“Tehát a PoS nem egy “fizetős PoW”. Azaz, ha te rendelkezel adott mennyiségű Éterrel és ezt letétként átadod, akkor onnantól már nem kell hashingelni GPU-val, a tényleges tranzakció validációt már egy kávéfőzővel is el tudod végezni, nem kell hozzá sem tetemes mennyiségű hardver, sem pedig sok áram.”
Kozben meg egy kerdes, ha nem kell a validaciohoz hashingelni akkor, hogy tortenik a validacio, tehat ha en rendelkezek az adott mennyisegu Eterrel es en kapom meg a feladatot a validaciohoz, hogy oldom meg a feladatot?
🙂
Bármilyen PoW alapú kriptopénzben a tranzakciós rendszer a következőképpen történik:
– a folyamatban lévő tranzakciók bekerülnek a mempoolba, ahol jól elvannak.
– az egyik bányász a saját képviselt hashing powerének erejétől függően megkapja a lehetőséget, hogy blockot hozzon létre.
– a bányász kiválogatja a mempoolból azok a tranzakciókat ami neki tetszik, nyilván leginkább a magas tx-fee-ket veszi előre. Ezekből egy blockot formál.
– a blockot disztributálja a többi bányász között, akik elvégzik a tranzakciók hitelesítését. Azaz ellenőrzik, hogy a blockban szereplő addressek egyrészt valóban rendelkeztek-e annyi bitcoinnal amennyit utalni akarnak és ellenőrzik pl. a duplaköltést, ellenőrzik továbbá azt, hogy a block valóban azt tartalmazza-e ami a mempoolban van, tehát nem-e a bányász manipulálta a blockot. Az authorizáció eredményét szignatúraként rárakják a blockra, ezzel hitelesítve azt.
– ezzel párhuzamosan a bányászok hashing feladatokat kapnak, mely feladat lényege, hogy találd meg azt a kifejezést, aminek meg van adva a hash-e. Ennek egyetlen módszere a bruteforce. Tehát végig próbálgatod az összes lehetséges kifejezés hashét és összehasonlítod a keresettel. Ha megtaláltad akkor visszaküldöd ezzel bizonyítod, hogy adott mennyiségű hashing powerrel (Mh/s,Gh/s,Th/s) rendelkezel. Egy block akkor tekinthető a közösség számára is hitelesnek, ha az azt aláíró minerek (miner poolok) egyike sem rendelkezik az összes hashing power 51%-ával.
Az egész fentebb leírt feladatból Te igazából CSAK az utolsó lépést végzed. Tehát a te GPU-jaid vagy ASIC-jeid csak arra kellene, hogy a miner pool igazolni tudja azt, hogy mennyire nagy hashing powerrel rendelkezik és ennek mértékében kapjon jogot block formálásra vagy block hitelesítésre.
A PoS-nál ez az utolsó lépés válik teljesen feleslegessé, hiszen a block és hitelesítés disztribúcióban NEM játszik szerepet a hashing power, helyette a letét (stake) a releváns. Így a folyamathoz sem bányász, sem bányagép és legfőképpen bányász program sem kell.