Bár sokszor eshetünk abba a hibába, hogy a Bitcoint valamiféle elavult ócskaságnak gondoljuk a digitális-értékek sztrádáján, de időről-időre kiderül, hogy van ám alapja a Bitcoin elsőbbségének. Bár a BetterHash protokoll koránt sem annyira új mint gondolhatnánk, hiszen annak fejlesztője Matt Corallo már egy jó ideje roadshowzik vele; ám tény, hogy sokan nem raktunk volna arra egy fillért sem, hogy ez a protokoll tényleg meg is valósul… és mégis.
Ennek a bizalmatlanságnak a fő oka az, hogy a Bitcoin Core fejlesztők és különösen a Blockstream és ChainCode Labs alkalmazásában álló fulltime opensource Bitcoin Core fejlesztők bár nagyon szeretnek elméleti kutatásokat végezni, de ezek a kutatások eddig igen ritkán materializálódtak valós termékekké… Ezen a hibán azonban az utóbbi bő egy évben sokat javított pl. a Blockstream, aki többek között ma néhány nagyon fontos bejelentéssel rukkolt elő, de mielőtt még erre rátérnénk nézzük mi is ez a BetterHash… pontosabban kezdjük azzal, hogy miért is volt eddig probléma ennek a hiánya.
A probléma a BetterHash mögött
Sokszor kerül elő (nem alaptalanul), hogy a Bitcoin működésének egyik legnagyobb kockázata a bányászat erős centralizálódása… különösen annak Kína felé orientálódása. Leszámítva a tényt, hogy alapvetően sem szerencsés, ha egy nagyhatalomnál van a hashing power nagy része, ennél sokkal fontosabb, hogy a kérdéses hatalom erősen cenzúra freak…
Márpedig a Bitcoin és a többi publikus blockchain egyik legfontosabb tulajdonsága pont a “censorship resistant” mivoltuk, ami ugye a cenzúra elleni védelmet jelenti.
Minél inkább centralizálódik a bányászat annál inkább jöhetnek elő olyan kritikus problémák mint pl:
- Bizonyos tranzakciók cenzúrázása
- Tetszőleges reorg, bizonyos feltételek teljesülése esetén
- Tranzakciók visszatartása a tx-fee felverés érdekében
- Hashpower átirányítása más chainekre, ha az áll a pool érdekében. (lásd amikor a Bitcoin.com úgy bányásztatta ügyfeleivel a BCH láncot a BCH-BSV hashwarnál, hogy valójában nekik gazdaságilag jobban megérte volna Bitcoin (BTC) bányászni.)
- Tisztességtelen bányászat (pl. amikor kibérelsz egy pool-t, hogy azzal 51%-os attackot hoz létre)
- Konszenzus változtatás szignálása (jelzése) a pool részéről úgy, hogy ahhoz a minerek hashing powerét használja azok megkérdezése nélkül.
Talán a fenti példákból is jól látható, hogy a probléma gyökere a “pool”-okban van, vagyis azokban a “bányász társaságokban”, akik csak annyit tesznek, hogy legenerálják az újabb block templateket, majd szétosztják a bányászok között, hogy azok számolgassák rá a hash-t. Azonban mivel a blokkokat a pool (stratum) rakja össze, így valójában brutálisan nagy hatalom összpontosul a kezükben, miközben hivatalosan csak annyi lenne a dolguk, hogy összefogják a munkát és szétosszák a jutalmat. Ha ránézünk az alábbi chartra, akkor maga a probléma hamar átlátható:
Gyakorlatilag a BTC.COM, AntPool, BTC.top és a ViaBTC közösen birtokolja a hálózat közel 43%-át, ami már önmagában is elég ahhoz, hogy pl befolyásolják a fee-t azzal, hogy saját preparált tranzakciókat raknak a blokkokba amelyek nekik szinte semmibe nem kerülnek, be ezzel komolyabb backlogot hoznak létre, ahogy ez – feltételezhetően – történt 2017 második felében is, minek hatására akkor az átlagos txfee elérte a 20-40 dollárt is. Persze a kiemelet négy pool szövetsége koránt sem teljes körű és nem egyszer nyíltan is konfrontálódtak egymással szemben, de lévén hogy mind a négy kínai érdekeltségű, így feltételezhető némi nemű kooperáció közöttük.
A pool mindenhatóságát mi sem bizonyítja, mint pl. a májusi Binance hacknél az exchange CEOjának közleménye, amiből kiderül, hogy megkísérelték rávenni a nagyobb poolokat, hogy hajtsanak végre reorgot. Lássuk be ennek már csak a gondolata is erősen megkérdőjelezhetné a Bitcoin létjogosultságát…
Hol ad erre megoldást a BetterHash?
A BetterHash protokoll lényegében a Stratum protokoll egyik legnagyobb és leginkább indokolatlan tervezési ‘hibáját’ javítja. Nevezetesen azt, hogy egy adott pool mögött minden bányász ugyanazon a blokkon dolgozik. Valójában ez totálisan indokolatlan limitáció, nem is beszélve arról, hogy elősegíti az előző pontban felsorolt megannyi problémát.
Mivel a blokkok validálása mögött a játékelméleti valószínűség áll, így a sikerességet semmilyen szinten sem befolyásolja, hogyha egy adott csoporthoz tartozó bányászok ugyanazon a blokkon dolgoznak, vagy akár több száz különböző blokkon. A lényeg csak az, hogy minden bányász korrektül és ellenőrizhetően riporolja, hogy milyen blokkon dolgozik és hogy mennyi share-t számolt ki abból… illetve, és ez a lényeg: hogy a különböző blokkok mind a pool számlájára kérjék ki a jutalmat, amit ezt követően a pool szabadon tud elosztani a valós egyedi munka alapján. Függetlenül attól, hogy ki melyik blokkon dolgozott.
Így a pool lemond arról, hogy blokkokat készítsen, helyette a nagyobb bányászok saját full nodejai készítik elő a block templatet és töltik fel azokat a tranzakciókkal. Ennek okán bár látszólag pl egy SlushPool egymagában birtokolja a hashing power majd 10%-át, de valójában ez a számítási kapacitás közel 100 különböző blokkra szól, melyeket az egyes nagyobb minerek raktak össze. Így pl. egy globálisan “elrendelt” reorg vagy egyéb attack esetén a SlushPool széttehetné a kezét, mondván: Nincs kontrollom afelett, hogy a bányászok mit bányásznak.
BetterHash: jól hangzik, de mikorra lesz ebből valami?
A helyzet az, hogy ez már van. Sőt már egy jó ideje így működik néhány pool, csak taktikai okokból ennek számos részletét csak ma lebbentették fel.
A BlockStream 2017 óta dolgozik azon, hogy valamilyen módon feloldja a Bitcoin erősen centralizálódó bányászatát. Ennek fontos része volt a BetterHash kidolgozása, de még fontosabb része volt, hogy a BlockStream ténylegesen részt is vegyen a hálózat fenntartásában és a cenzúrázhatatlanság fenntartásában. Ennek kereteiben immáron két direkt bányászatra tervezett giga adatközpontot hoztak létre. Egyik Kanadában (Quebeckben) üzemel, a másik pedig Georgia, USA-ban. A két lokáció összesen 300MW kapacitást birtokol. Csak viszonyításként hazánk áramellátásának 56%-át adó Paks 4 db reaktora összesen termel 2000MW-ot csúcson járatva… És az már csak hab a tortán, hogy a BlockStream mining facilityk teljesen vízerőművek által nyújtott zöld energiával vannak ellátva, emellett számos egyéb olyan újszerű technológiát használnak, amik jelentősen csökkentik ezen létesítmények öko lábnyomait.
Jelenleg a két lokáción a Blockstream saját minerei közel a teljes hálózat 1%-át adják ki, azonban a lokációk nem saját használatra készültek, sokkal inkább az intézményi befektetők részére, akik a bányászaton keresztül akarnak hozzájárulni a hálózat stabilitásához. A Blockstream ma két ilyen ügyfelét fedte fel: A Fidelity alkalmazott technológiák központja, továbbá a LinkedIn társalapítója: Reid Hoffman. Az összes intézményi ügyfél kapacitása együttesen közel a teljes számítási kapacitás 7,5%-át adja már ki. Mindehhez főleg a BitFury, Ebank és MicroBT ASIC minereit használják.
A bányász létesítmények mellett persze fontos, hogy a BlockStream már használja a BetterHash protokollt is, sőt mellettük már a SlushPool (Braiins) is végzett a protokoll upgraddel.
Összegzésképpen: Bár a Bitcoin felhasználók 99%-a számára ez a változás teljesen irreleváns, de a többiek számára ez nagyon fontos, hiszen a BetterHash és a BlockStream szerepvállalása komoly lépés afelé, hogy a Bitcoint tényleg jogosan nevezhessük egy “censorship resistant” decentralizált rendszernek. Nem feltétlenül csak azért mert immáron ők is beszálltak a hashwarba a maguk 7,5 százalékával, hanem sokkal inkább azért, mert a BetterHash protokollnak köszönhetőn ezt egyből úgy tették meg, hogy valójában nincs kontrolljuk az a bizonyos 7,5% fölött.
Köszönöm a cikket!
Az jutott eszembe, hogy a poolokat mi kényszeríti hogy átáljanak? Mert a slush eddig is mindíg a “jó oldalon” állt.
Igazából semmi. Azonban az jól látszik, hogy akik intézményi alapon gondolkodnak a bányászatban (mint befektetés), azok most a Blockstream megoldásán keresztül kaptak egy alternatívát, amivel a jelek szerint élnek is. (lásd 7,5% arány)
Nem törvényszerű átállniuk a pooloknak a BetterHashra, de az viszont valószínű, hogy több ‘neutral’ bányász pool is opcionálisan nyitni fog a Stratum2/BetterHash felé. Meglátjuk, hogy egy fecske csinál-e nyarat.
Igazából erősen fog ez függni attól, hogy lesz-e valós indoka az átállásnak. Pl. bekövetkezik-e egy olyan összehangolt támadás a hálózat ellen, mint ami 2017-ben zajlott le.
igazabol a mostani stratummal is lehetne ilyet csinalni, csak par apro modositas kene pool oldalon: most is miner rakja ossze a merkleroot-ot, es azon szamol. akar sajat maga is osszerakhat blokkokat, csak azt kene a protokolban megoldani, hogy a tx listat visszajuttassa a poolnak, es azt validalja share-kent.
Mi történt a decentralizált poolokkal? Évekkel ezelőtt lehetett olvasni ilyenekről, mint a centralizált poolok alternativájáról. A decentralizáltság minimális overheadje miatt a bányászok mégis jobban jártak a centralizált poolokkal?
Csaba, errol mit gondolsz?
(Part 2 es 3at meg nem olvastam el to be honest)
https://satoshinrh.com/my-reveal-part-2/
Őszintén szólva? Semmit, különösen az után, hogy elolvastam a nickneved (Butcher) és felrémlett bennem a Diablo első bossa, a “The Butcher”… Mindez így 22 év távlatából…
Na de a poént félre téve. Csak annyit tudok erre mondani, amit az internet népe is mond. Miután Craig Wright sikeresen kiharcolta magának a jól megérdemelt “faketoshi” nevet, most van egy újabb jelöltünk James Bilal Khalid Caan személyében, aki lelkes nekifutással érdekelte el a faketwoshi nicknevet. Már mindenki epekedve várja, hogy valaki elinduljon a fakethreeshi névért is… és így tovább.
Faketwoshi egy végtelenül szívhez szóló irományt írt arról, hogy miként vesztette el a 980.000 bitcoinját, amint nyilvánvalóan egyetlen wallet.dat-ban tárolt csak, ami minő meglepő pont így 1 millió btc körül veszett el egy disk crash után amit követően ő mélységes letargiába zuhant és gyorsan ott is hagyta az egész bitcoin projektet. Így sajnos nincs más bizonyítéka, mint az adott szava és a teljesen nonszensz számmisztikai tételei. Van az occam borotvája elv. Ennek a lényege, hogy ha valamire több lehetséges magyarázat is van, akkor arra nagy valószínűséggel a legegyszerűbb magyarázat a helyes. Nos James Caan magyarázata minden csak nem egyszerű, sőt kifejezetten bonyolult, úgy néz ki, mintha valaki utólagosan megpróbált volna összeszedni egy tök jó theory-t arról, hogy vajon hogy élhette Satoshi a mindennapjait, majd megírva rájött, hogy ez annyira jól sikerült, hogy akár ki is adhatná úgy mintha tényleg ő lenne Satoshi. A baj az, hogy a történet sem nem jó, sem nem reális. Arról nem is beszélve, hogy tele van olyan logikai bukfencekkel, amiket ilyen formán nem is lehet megcsinálni, hogy csak egyet emeljek ki:
“As Bitcoin was in its early stages, my understanding was that copying the same wallet.dat to two different computers initially seemed to work, but if you continue to use Bitcoin client to send Bitcoin, the two copies will be out of sync.”
Már elnézést, de ha én fejlesztek (lényegében egyedül) egy bitcoin klienst, akkor később nem úgy nyilatkozom, hogy “úgy gondoltam, hogy ugyanaz a wallet.dat…” Ha én kódoltam, akkor pontosan tudom, hogy mi fog történni, nem “úgy gondolom”.
Megjegyzem túl a nyelvészkedésen egy másik fontos probléma is van ezzel a mondattal: Ugyanaz a wallet.dat nem csak két gépen, de akár ezer gépen is lehet egyszerre betöltve egy-egy önálló full nodeba és ha azok bármelyikén küldesz végrehajtasz egy bitcoin küldést, akkor mind az ezer példányon a wallet.dat-on végre fog hajtódni a módosulás, hiszen ezért peer-to-peer az egész rendszer. Arról nem is beszélve, hogy ha esetleg ez mégsem így lenne, Satoshi akkor sem írt volna soha olyat, hogy a két wallet.dat out of syncbe került volna, hiszen ennek így semmi értelme, inkább azt írta volna, hogy az inaktív másolat invaliddá vált volna, de mivel ez nettó hülyeség, így persze ezt sem írta volna.
A két részes “reveal” anyag egyébként egyébként tele van olyan silány nyelvtani megfogalmazásokkal és szófordulatokkal, amiket Satoshi soha sem használt. Persze lehet mondani, hogy 10 év alatt sokat változhat az ember, de ez a két részes anyag mese habbal. Az anyag leggusztustalanabb része, hogy maga igazolására berángatja a storyba Hal Finney-t is, aki nyilván már nem tudja magát ebből kimagyarázni, hiszen 2014-ben eltávozott közülünk.
Ilyen katyvasz már eddig is sok született és az idő előre haladtával egyre több ilyen szereplő fog előkerülni.
Maradva az Occam borotvája elvnél, ha valaki nem tud mit kezdeni a késztetéssel, hogy kiderítse, hogy ki volt Satoshi, akkor íme a leginkább logikus válasz erre: Satoshi ha egy személy volt, akkor annak Hal Finneynek kellett lennie. Neki volt meg a legtöbb tapasztalati háttere ahhoz, hogy létrehozza a Bitcoint, már hosszú évekkel korábban is aktív részese volt az e-money-val foglalkozó cypherpunk közösségnek, ráadásul párhuzamosan a PGP Corpnál dolgozott fejlesztőként, ahol peer-to-peer üzenet titkosítással foglalkozott. Bármikor amikor a Bitcoinról nyilatkozott Finney, akkor érezhető volt, hogy szoros kötődése van a projekthez, szinte a gyermekeként gondolt rá. 2011-ben nem sokkal az után lépett le Satoshi a bitcoin fejlesztéséből, hogy Hal Finney ott hagyta addigi munkahelyét a PGP Corp-ot. Apró érdekesség, hogy Finney 10 évig ugyanabban a Kaliforniai városkában élt (Temple town), ahol Dorian Satoshi Nakamoto is élt, tehát nem kizárt, hogy akár ismerhette, vagy egyszerűen csak találkozhatott a nevével bármilyen formában, ami később ihlette a Finneyt az álnév választásnál.
2013 márciusában amikor Finney teljesen lebénult az ALS-től úgy döntött, hogy ír még egy utolsó üzenetet, aminek a címe “Bitcoin and Me” volt. Érdemes elolvasni annak, aki még nem találkozott ezzel: https://bitcointalk.org/index.php?topic=155054.0
Szerintem így nézhet ki az amikor valaki a halálos ágyán elbúcsúzik a saját gyermekétől…
Nekem teljesen elfogadható, hogy ő volt Satoshi… Minden más ami ennél komplexebb és (szám-)misztikusabb, az nekem csak porhintés.
köszi a választ.
Hal Finney-s bejegyzést elolvastam ,érdekes, kicsit megrendítő volt 🙂