Hogyan lesz üzlet a blockchainből?

Az elmúlt bő egy hónapban többen is megkerestetek különböző üzleti tervekkel, gondolatokkal. Ezek nyilvánvalóan leginkább a cryptopénzekről és a bányászatról szóltak, de számos egyéb blockchain alapú üzleti téma is előkerült. Mivel blockchain-evangelistaként kötelességemnek érzem a hazai ébredező üzleti ötletek ilyen jellegű inkubálását, ezért előszeretettel szántam időt minden ilyen jellegű megkeresésre. Hogy miért éri meg nekem időt szánni egy-egy ilyen történet meghallgatására és a közös agyalásra? Leginkább azért mert iszonyatosan jó történetekkel találtok meg, amikre sokszor nekem is megvan a WOW! élményem, másrészt pedig jó látni azt, hogy milyen könnyen adaptálják sokan magát a technológiát az üzleti igényekre.

Maga a blockchain technológia adott, egyre többen értik (vagyis érteni vélik) azt is, hogy mire jó a smart contract és hogy miért is érdemes ebbe az irányba nyitni. Biztos vagyok abban, hogy akár már a 2018-as év legnagyobb két tech buzzword-je a blockchain és a smart contract lesz. A technológián túl azonban sokkal fontosabb maga az üzleti igény, amire létre akarod ezt hozni. Csak az elmúlt egy hónapban 3-4 olyan beszélgetésem volt, ahol az üzleti igény és annak megvalósítási terve köszönőviszonyban sem volt. A smart contractok célja igen egyszerű: egyértelmű bejövő információk alapján kiértékelni különböző feltételeket, majd ez alapján kezdeményezni különböző kimeneteleket, mindezt automatikusan és emberi beavatkozás nélkül. A probléma általában pont ezen utolsó két feltétellel van: automatikus és emberi beavatkozástól mentes döntési logika. Ahogy nagyon nehéz elvonatkoztatni a decentralizált cryptopénzek esetén a centralizált döntéshozataltól, hiszen a társadalmi és gazdasági berendezkedésünk miatt, szinte ismeretlen számunkra a konszenzus alapú döntéshozatal, úgy nehéz elképzelni egy olyan jogi megállapodást, ami valóban automatikusan kiértékelhető és végrehajtható.

A jelenleg működő jogi keretek megreformálásához (okosításához) legalább egy olyan méretű szemléletváltás szükséges, mint amilyen a nemzeti devizák és a cryptodevizák esetén áll fenn.

A nagy üzleti szereplők közül elsők között értette meg és adaptálta ezt a gondolatot az AXA, amikor a napokban kihozta a fizzy nevű szolgáltatását. Adott egy Ethereum alapú smart contract biztosítás, amit megvehetsz meglévő repülőjegyedhez (jelenleg csak New York-Párizs vonalon). A smart contract automatikusan kiértékelődik és amennyiben a járat több mint két órát késik, akkor automatikusan kezdeményeződik feléd egy kifizetés. A rendszer hátteréről kevés technikai információt kaptam (bár tényleg próbáltam szerezni…), ezért a továbbiakban úgy próbálom meg értékelni a rendszert, hogy a hiányzó információkat kipótlom saját elképzeléseimmel. Ennek okán a továbbiakban egy FELTÉTELEZETT működésről beszélek, nem pedig a konkrét AXA fizzy rendszerről.

Kezdjük talán azzal, hogy miért is jó egy ilyen repülőjegy biztosítást létrehozni:

• Nagyon gyors és automatizálható ügylet emberi beavatkozás nélkül. Ahogy megköti az ügyfél a szerződést azonnal megkaphatja nem csak az erről szóló értesítést, de akár a megkötött smart-contract tranzakciós kódját is, amin keresztül akár direktben, akár egy erre létrehozott mobil appban követni tudja az okosszerződését.
• Egyáltalán nincs semmilyen papírmunka, hiszen a feltételek rögzítve vannak a smart contractban és mindkét fél elfogadja annak minden lehetséges kimenetelét.
• Nincs kártérítési igény. Ha a járat késik, akkor automatikusan triggerelődik a kifizetés.
• A biztosító részéről nem kell nyilvántartani az ügyleteket egy külön rendszerben, nem kell azokat archiválni, tartalék helyszínen biztosítani, jogilag ellenjegyezni, stb-stb. (Az AXA simán az Ethereum blokkláncban tárolja a contractokat)
• Drasztikusan csökken az ügyfélszolgálat terhelése, hiszen nem az ügyfélnek kell jeleznie ha kárigénye van.
• Jelentősen növekedhet az ügyfélelégedettség, hiszen az ügylet teljesen transzparens, bármikor ellenőrizni tudja a smart contract állapotát és a megfelelő esemény triggerelődésekor automatikusan kezdeményeződik a kifizetés.
• Jelentősen csökken a back-office jellegű feladat is, hiszen nincs kártérítési folyamatmenedzsment, minimalizálódik az utólagos panaszkezelés és drasztikusan csökkenthető a vitás esetekből keletkező jogi ügykezelés is.
• A blockchain és a smart-contract intézménye önmagában is garantál egyfajta extra bizalmat az ügyfelek részéről aminek marketingértéke van. Az AXA ezen terméke, ha nem smart contracton és ethereum alapon jött volna létre, akkor nagyjából senki nem tudna róla, így viszont a teljes cryptoszakma erről beszél (magamat is beleértve…)

Pofonegyszerű és mégis mindkét fél számára előnyös megoldás. Hogy is kell elképzelni egy ilyen megoldást:

Az ábrából látható, hogy bár a smart contract ténylegesen az Ethereum blockláncon fut, azonban a feltétel kiértékeléséhez kapcsolódó független repülőjárat adatbázis és a kártérítés kifizetését is végző háttérrendszer már a blockláncon kívül található, így maga a smart contract NEM tekinthető teljesen zártnak és a feltételrendszere több olyan tényezőhöz van kötve, amely valójában kívül esik a blocklánc hatáskörén.

Bár kétségtelenül el kell ismernem, hogy a MA igényeit a fenti sematikus ábra által bemutatott megoldás tökéletesen kielégíti és hiszem, hogy ma valójában erre is van szükség, de had vizionáljak egy másik alternatívát, amiben a teljes rendszer zárttá tehető és a kiértékeléshez fűződő MINDEN paraméter a blockláncból származik, továbbá a kifizetés is on-chain történik:

• Induljunk ki abból a ma még szinte elképzelhetetlennek tűnő feltételezésből, hogy a kontraktushoz szükséges minden előfeltétel és vagyon tokenizálva van. Tehát a repülőjegyet és a biztosítást is tokenből (pl. Ether) vettük és a kártérítés is Etherben jár, ha nem sikerül az ügylet.
• Továbbá éljünk azzal a feltételezéssel, hogy van egy blocklánc alapú repülőjárat követő rendszer, ami egyszerűség kedvéért simán az Ethereum blockláncban tárolja adat mezőként a járatszámot, időpontot, indulási, érkezési időt és a járat állapotát. Persze a zárt condition-höz nem fontos, hogy ez valóban az Ethereum láncon legyen, bármelyik más adattárolásra alkalmasabb blockláncban is lehet (vagy akár az IOTA Tagle-ben, ami úgy egyébként pont erre terveztek)
• Az ügyfél megvásárolja a repülőjegyet, majd a biztosítóval közösen aláírja az okos szerződést. A trustless viszony fenntartása érdekében megoldható, hogy a biztosítási díj Ether fedezete egészen a kontraktus zárásáig legyen lekötve, ahhoz egyik fél se tudjon hozzáférni (ügyfél és a biztosító sem).
• Ugyanez igaz a kártérítési összegre is. A smart contract aláírásával a biztosító társaság letétbe helyezi a kontraktusban a kártérítési összeget is.
• Ennek megfelelően a folyamat teljesen zárt, semmilyen külső hatás nem történhet.
• A járat időben megérkezik, akkor a kontrakt felszabadítja a biztosítási díjat amit megkap a biztosító és ezzel együtt felszabadul számára a kártérítési fedezet is. Majd a kontraktus lezárul.
• Ha viszont a járat késik 2 óránál többet, akkor a biztosító számára felszabadul a biztosítási díj az ügyfél számára pedig a kártérítés. Majd a kontraktus lezárul.

Az egész folyamat talán legfontosabb eleme a “tokenizálás”. Azaz, annak meghatározása, hogy egy repülőjegy, egy biztosítás és egy kompenzáció mennyit is ér. Egy Ether alapú tokenizálás esetén persze adott az árfolyamkockázat, azonban senki sincs hozzákötve ebben az esetben sem a cryptocurrencykhez. Senki nem köti meg pl. egy biztosítótársaság kezét a token kapcsán. Megteheti bárki, hogy akár Ethereum blockláncon saját tokent ad ki, majd vállalja, hogy minden kibocsátott token mögött biztosít 1 USD fedezetet (hasonlóan a Tether/USDT-hez).

[commercial_break]

Na de mi is az a tokenizáció és miért is lesz az elkövetkező évek egyik legnagyobb blockchain üzlete? A tokenizáció lényege, hogy valamilyen önálló értékkel bíró tárgy kap egy egységes tokenben meghatározott értéket. A tokenizálás során az adott fizikai értéktárgy elveszti a saját értét és onnantól már csak a hozzá kapcsolt tokenek rendelkeznek értékkel. Maga a fogalom egyébként nem ismeretlen a modern pénzügyi rendszer számára. Az értékbecsüsök, zálogházak, zacik gyakorlatilag tokenizálással foglalkoznak. Beviszel egy tárgyat, melyek megállapítják valamilyen elv szerint az értékét pénzben, amit vagy elfogadsz vagy nem. De hasonló folyamat pl. a részvény vagy értékpapír dematerializálás is.

A blockchain technológia ezen folyamatok szuper-fegyvere. Minden olyan problémát képes orvosolni, ami a tokenizálás során előkerülhet. Sőt sok olyan lehetőség előtt is megnyitja a kaput, amit a múltban vagy eleve meg sem lehetett tenni, vagy ha mégis akkor ahhoz egy olyan bonyolult jogi procedúra vagy harmadik fél irányába kikényszerített bizalom kellett, ami valójában használhatatlanná tette az egész rendszert.

Nézzünk egy kellőképpen elvetemült példát:

• Adott három idegen, aki meg akar venni egy nyaralót. Tudják, hogy hárman nagyjából azonos mennyiségben használnák a nyaralót, de mégis szeretnék biztosítani, hogy senki ne tudjon rátelepedni a nyaralóra és ne legyen ebből később vita. Kitalálják, hogy tokenizálják a nyaralót, mely tényt rögzítik is az ingatlan széljegyzékén. Megveszik az ingatlant, majd meghatározzák azt, hogy annak értéke 1.000 NyaralóToken. A nyaraló bejárati ajtaja valamilyen digitális zárral van ellátva (pl. számzár). Aki használja a nyaralót, az naponta fizet a saját tokenjeiből 1-1-et a másik két tulajdonosnak. Így ha valaki aránytalanul sokat akarja használni a nyaralót a többiek kárára, akkor előbb utóbb elburnöli a tokenjeit, ami miatt kénytelen várni arra, hogy a többiek is kiélvezhessék tulajdonukat pihenés céljából. (Alternatíva hogy a felek vásárolhatnak is egymástól token-t…)

Ez így nagyon strange és elképzelhetetlen? Mi van akkor, ha nem 3 strangeről beszélünk, hanem 300-ról és mi van ha nem egy nyaralóról beszélünk, hanem egy 40 lakásos apartmankomplexumról minden csilivili aprósággal?

Vagy térjünk vissza az egy nyaraló és 3 strange változathoz és nézzünk egy érdekesebb opciót: A három vásárló közül az egyik egy hosszútávú befektető. És a megkötött megállapodás tartalmaz egy olyan passzust, mely szerint ha az egyik tulajdonos megszerzi a tokenek 100%-át, akkor azt követően törölheti az ingatlan széljegyzékét és saját tulajdonba veheti a nyaralót. Így a másik két tulajdonos úgy jut 1/3 nyaralóhoz, hogy az évek során kvázi a kezdeti befektetését ‘lelakhatja’ pihenés, nyaralás formájában.

Ezen példák eléggé szélsőségesek és természetesen egy ilyen rendszer tervezésénél ennél lényegesen több szempontot is figyelembe kell venni (pl. szabályszegés, penalty, token burn, token öröklés, stb-stb.) De talán már ezen néhány viccesnek tűnő példán keresztül is jól látható, hogy miként tud MÁSKÉPP működni egy decentralizált és tokenizált értékképzési modell. A tokenizált javak piacára egyre több nagy szereplő lép be éppen. A blogon korábban már két nagyobb szereplőt is említettem (OmiseGo és az LATokens) de erre a technológiára épít blockchainek közötti átjárást az éppen tegnap nagy sikerrel indult Wanchain ICO is.

Hogy mit lehet tokenizálni? Gyakorlatilag a megfelelő jogi keretek között szinte bármit. Ráadásul nem csak tulajdonjogot lehet tokenizálni, de akár használati, hasznosítási, felhasználási jogokat is. Lásd utóbbira példaként a Viberate.io-t.

Tokenizálás nem azonos a megvásárlással, értékben kifejezéssel. A tokenizálást követően az adott tárgy elveszti a fizikai materializált értékét és azt követően már csak az ahhoz kötött tokenek rendelkezhetnek értékkel. Ennek megfelelően a token elégetésével a tárgy visszaszerezheti saját értékét. Amikor azt mondom, hogy bármit lehet tokenizálni, akkor itt tényleg a bármire gondolok. Extrém példa? Tokenizáljuk a villamos áramot… Már több olyan közüzemi rendszer is található a világon, ahol a javak megtermelése és felhasználása egy zárt körön belül történik, melynek elszámolási egysége a token, tehát nem valamilyen deviza. A képlet egyszerű: termelj zöld energiát egy közösségben, amivel lásd el a közösséget, amiért cserébe Te is kapod a mások által termelt javakat. Az elszámolás pedig történjen valamilyen egységes tokennel, pl. IOTA-val, hisz az pont erre való.

Pont a napokban találtak meg egy ilyen projekttel, amihez erőforrásokat keresnek: system concept architect, fejlesztő (python és xamarin) kell nekik. Ezúton jelezném a blog olvasóinak, hogyha akad köztük akár olyan freelancer vagy vállalkozó szellemű cég, akik nyitottak arra, hogy az egyik északi országban kiépítésre kerülő eddigi legnagyobb tokenizált villamos áram elszámoló rendszert megvalósítsák IOTA alapokon, akkor dobjon nekem egy emailt ([email protected]) és összehozom a projekt vezetőjével. Nem elvárás a blockchain illetve Tangle programozási jártasság, de az fontos, hogy a jelentkező technológiailag értse az IOTA-t és rendelkezzen a szükséges rendszertervezői és/vagy programozói alapokkal.

Nos… Például így lesz üzlet a blockchainből 🙂