A hagyományos pénzügyi keretek között egyre nehezebb értelmezni a Bitcoint. Nem is oly régen még az internet alvilág fizetőeszközeként definiált valami, mára egy olyan szuperpénzé változott, ami mind rövidtávon, mind hosszútávon félelmetes hozamokat produkál, így egyszerre nyújtja a spekulatív tőzsdéket is túlszárnyaló nyerészkedés lehetőségét és a legkonzervatívabb megtakarítási termékek biztonságát. A hagyományos pénzügyi világ szolgáltatásain nevelkedett egyszeri befektető minderre csak annyit tud mondani, hogy “mese”… majd eltelik néhány hónap, néhány év és azt realizálja, hogy ez a mese még mindig tart, de a történet mellette már elrobogott. Hogy miért is más a Bitcoin, ahhoz meg kell érteni annak valós értékét. Meg kell érteni, hogy mit is jelent az 1 bitcoin és miért ér napról napra többet. Nem, a helyes válasz nem a ponzi és nem a lufi… Ebben a postban két aspektust vizsgálok: a decentralizációt és a szabályozást, ezeken keresztül próbálok közelebb jutni a bitcoin értékének definiálásához. Éljünk egyből néhány alapvető hipotézissel:
- A decentralizáció jó az “Internet Pénzének”, mert ezáltal önszerveződő, önálló és senki nem tud egy kézben döntéseket hozni, így mindenhez valódi konszenzus kell.
- A szabályozás jó, hiszen szabályozott környezetben nagyobb az elfogadottság, szélesebb kör számára elérhető az adott fundamentum, nő a bizalom, stabilabb a jogi háttér.
- A szabályozáshoz – legalább lokális – centralizáció kell, ennél fogva a decentralizáció legnagyobb ellensége a szabályozás kell, hogy legyen.
Hmm? Hogy tudja két egymással ellentétben álló tevékenység egységesen szolgálni egy fundamentum fejlődését? Az ambivalencia feloldásához egyetlen dolgot kell definiálnunk és ez a bitcoin értéke. Mi a bitcoin értéke? Mennyit ér egy bitcoin? Hogyan hat erre az értékre a decentralizáció, illetve a szabályozás?
Kezdjük talán a legfontosabb érték definiálással. A bitcoin értéke a fiatban (USD, EUR, HUF, stb.) kifejezett összegszerű értéke. Ez alapján egy bitcoin 8 éve 0.01USD-t ért, ma pedig – épp most – $4694-t. Ez alapján a bitcoin értéke fantasztikus szárnyalást hajtott végre, hiszen szinte semmilyen más fundamentum nincs, ami ennyire rövid idő alatt ennyire értékessé vált volna és pláne nincs olyan, aminek a növekedési pályája erre nyílegyenes lenne. Hogy egy személyes Bitcoin superherómat idézzem (Charlie Shrem):
“Összesen 21 millió Bitcoin fog létezni. Egyre-egyre nehezebb, akár csak egyet is megszerezni belőle. A 100.000 dollár alatti ár egyszerűen túl olcsó bitcoinonként“.
Charlie (akinek munkásságát leginkább a BitcoinFoundation.org és a Jaxx wallet kapcsán ismerhetitek, de szintén ott van a viberate.io-ban, ami az elkövetkező hetek nagy ICO története lesz!) gondolata mögött Satoshi Nakamoto talán legnagyobb hozzáadott értéke áll, ez pedig a Bitcoin inflációs- és érme kibocsátási modellje. Ha abból indulunk ki, hogy talán még a mi életünkben kibányászásra kerül 20 millió bitcoin az összesen 21 millióból, akkor is elmondható, hogy a világ lakosságának mindösszesen 0.26%-a rendelkezhet 1 egész bitcoinnal. Ha Te(!) az olvasó, el tudod ma mondani azt, hogy “rendelkezem egy egész bitcoinnal“, akkor azt is elmondhatod, hogy egy olyan valamivel rendelkezel, amiből átlagosan 376 emberből csak egy valaki rendelkezhet. Ha mindehhez figyelembe vesszük a bitcoin addressek eloszlási táblázatát is: (forrás)
Akkor az arány még rosszabb, hiszen a MA bitcoinnal rendelkezőknek is mindösszesen csak 3,15%-a rendelkezik egy egész bitcoinnal, ennek alapján kimondható, hogy ma a föld lakosságát tekintve minden 12 ezer emberből csak egy rendelkezik bitcoinnal. Mely arány még tovább fog romlani az idő előre haladtával.
Folytassuk a Bitcoin értékének definiálásával. Sokan azt gondolják, hogy a Bitcoin értékét, annak fiatban leképzett ára képezi. Aki idén áprilisban vett egy bitcoint és még most is őrzi azt, az hatalmas örömmel konstatálhatta, hogy szeptember 1-jén a coinjának értéke elérte az 5000 dollárt, majd fájdalmasan hasíthatott belé a felismerés, amikor másnap reggel már csak 4400 dollárt ért a pénze. Egyetlen este alatt elvesztett coinonként 600 dollárt? Több mint 150ezer forint csak azért, mert átaludtam az éjszakát? Ez minden #FOMO legnagyobb rémálma… Ha visszaváltom volna… Ha hamarabb gondolkodom… És ilyenkor jönnek a rossz döntések… Pedig valójában semmi nem történt. Sőt amikor holnap reggel már a 3800 dolláros árra ébred akkor sem fog történni semmi… A megvásárolt egy bitcoin névleges értéke semmit sem változott április óta, ugyanúgy egy bitcoint ér. Sőt holnap is annyit fog érni és igen valószínű, hogy 10 év múlva is.
Azért nehéz a bitcoint mint alap egységet kezelni, mert tény, hogy 8 éve egy bitcoinért max. egy matchboxot kaptál volna, ma talán már tudnál belőle venni egy középkategóriás használt autót és 8 év múlva? Valószínűleg úgy veszed meg belőle a full extrás vadi új sportautódat, hogy visszajáróként kapsz 0.9BTC-t…
Ha valaki nem rövidtávon vizsgálja a value proposition-t, akkor hamar rájöhet arra, hogy itt most nem vesztett 150ezer forintot, ahogy soha korábban egyetlen korrekciónál sem vesztett semmit. Maximum csak az extra nyerészkedést vesztette el, amivel ha IGAZÁN NAGYON ÜGYES és persze szerencsés, akkor talán tudott volna csinálni az 1 BTC-jéből 1.05 BTC-t.
Persze bárki joggal támadhatja a fentebbi okfejtésemet, különösen az érték és a limitált mennyiség közötti kapcsolatot. Mindez arra az alapvető tézisre épül, hogy csak 21 millió coin létezhet, melynek nagy részével, előbb-utóbb szeretne mindenki rendelkezni. Ehhez a kijelentéshez kell némi szűk látókör és kell az, hogy ne vegyünk tudomást az altcoinokról. A kripto valuták teljes piaci kapitalizációja a mai napon 164 millárd dollár, ebből a Bitcoin egymagában képvisel 76 milliárdot, a további 88 milliárdon pedig közel 900 cryptocurrency osztozik, melyek közül 416 darab altcoin piaci értéke meghaladja az 1 millió dollárt. Csak a számok alapján is adja magát, hogy a Bitcoin a legmeghatározóbb erő a crypto valuta piacon. Ez a tény komoly alapot ad a néhány napja tett kinyilatkoztatásomnak:
“A Bitcoin az lehet/lesz a jövő digitiális társadalmának, ami most a világpiacoknak a dollár, vagy a méteretalon a távolságmérésben.”
Ha már szóba kerültek az altcoinok, akkor egy kis kitérő: Sokak egyébként teljesen tévesen azt gondolják, hogy az altcoinokban érdemes tárolni pénzüket, hiszen azokban sokkal nagyobb a növekedési pálya. Ilyenkor gyakran előkerül a 4000%-os Ethereum YTD hozam és a #FOMO-k számtalan egyéb sikertörténete, akár a 10.000%-os Antshares->NEO pumpáig. A helyzet az, hogy ilyen műveleteket el lehet kapni és talán lehet is rajta keresni néhány 100 dollárt, vagy akár még többet is, de ha beragadsz egy pozícióban hónapokra, akkor bukhatod a BTC-hez képesti értéket, mely a beragadt időszakokban is jellemzően folyamatosan növekszik. Nézzünk egy nagyon egyszerű kalkulációt:
- 1 btc árfolyam 2017 január 1-én kerek 1000 dollár volt.
- Ugyanezen a napon 1 Ether ára 9 dollár
- ETHBTC kereszt: 0.008019 btc/1eth
Június 12-én érte el az ETHBTC az idei csúcs árfolyam keresztet, ez akkor 0.15 BTC/1ETH volt. Tehát alig 6,66 ETH-ból lehetett venni 1 bitcoint. Ugyanezen a napon a bitcoin ára egyébként 2600 USDn zárt, míg az Ethereumé a történelmi 404,9 USD-n állt.
Szóval, ha abból indulunk ki, hogy az év elején valaki rendelkezett 1000 dollárral, akkor a következő pozitív scenariokat játszhatta meg:
- Holdolta végig az egy Bitcoinját, ebben az esetben éppen ma 4700USD értékben rendelkezik 1 bitcoinnal (470% profit)
- Holdolta végig a 111 Ethereumát, így ma éppen 38 ezer USD-vel rendelkezik (3800% profit)
- Megvette a 111 Ethereumot, aminek akkor éppen történelmi mélyponton volt a BTCEUR árfolyama, majd onnantól kezdve végig popkornozta a nyílegyenes BTCEUR növekedést május-júniusig amikor is átváltotta a 111 Etherét Bitcoinra. Függően a vérmérsékletétől 12 – 16,65BTC tulajdont tudott ekkor szerezni, ami mai áron 55,800-77,422 USD.
Konklúzió: SOHA sem az számít, hogy egy altcoinnak mennyi az árfolyama. Az Ethereum, Bitcoin Cash vagy akár a Dash is nagyon komoly növekedési pálya előtt van. Simán reális, hogy egy éven belül mindhárom eléri a négy számjegyű árfolyamot, ahogy szintén reális, hogy a NEO és a Litecoin még idén behúzza a három számjegyű árfolyamot dollárhoz képest.
Azonban ha valaki hosszútávon gondolkodik, akkor EL KELL, HOGY SZAKADJON A FIAT ÁRAKTÓL és meg kell érteni, hogy az altcoinok egyetlen célja, hogy a btc keresztárfolyam segítségével a bitcoin vagyonunkat gazdagítsák!
Hogy miért, íme a LTC-USD árfolyam görbéje idénre:
És ugyanezen időszak LTC-BTC árfolyam görbéje:
A két ábrán jól látszik, hogy bár az utóbbi egy hétben bámulatosan emelkedett az LTC árfolyama USD-ben nézve, azonban az LTCBTC kereszt már idén májusban elérte a plafont. A két ábra és a fentebb bemutatott összefüggésből logikusan következik, hogy bár kétségtelenül szép az LTC 1700%-os YTD hozama, azonban ha valaki szemfülesen elkapta a májusi LTCBTC csúcsot és ott átrakta a fenti példa alapján januárban 1000 USD-ből vásárolt 222 LTC-jét BTC-be, akkor 4.2 BTC büszke tulajdonosa lett, mely mára fiatban 19613 USD-t ér, szemben a 17000 USD-s értékkel, ha végig LTC-ben maradt volna.
A pénzpiaci nagy mogulok gyakran ismételt mondata: “Akkor vegyél, amikor mindenki el akar adni és akkor adj el, ha mindenki venni akar”. Ez a mondat teljesen igaz a crypto piacokra is azzal a kiegészítéssel, hogy:
egy crypto fundamentum árát SOHA ne fiatban nézd, hanem mindig BTC-ben. A megtakarításaid hozamánál SOHA ne a fiat eredményét nézd, hanem a BTC-ben kifejezett ‘vagyonodat’ és minden befektetésednél arra törekedj, hogy BTC-ben halmozd a vagyonod.
Az altcoinok diverzifikálják és decentralizálják a crypto piacot. Az altcoinok saját technológiai újításaikkal tudják saját értéküket növelni, növelhetik coinonkénti értéküket USD-hez és BTC-hez képest is, azonban ezeket nem fej-fej mellett teszik, hisz mindezzel párhuzamosan mind a BTC, mind az USD is értékesebb lehet, avagy veszíthet vásárló erejéből. Elég csak ránézni a fenti LTC-s ábrákra, míg fiatban az LTC folyamatosan emelkedett egész évben, addig BTC-hez képest már az év első felében elérte a maximumát.
A decentralizáció mind technológiailag, mind pénzügyileg a Bitcoin malmára hajtja a szelet. Bármilyen időtávon vizsgálhatjuk is az egyes altcoinok és a BTC közötti viszonyt, valójában azt fogjuk észrevenni, hogy mindig a Bitcoin nyer. Így tudja megverni az alig 400%-os hozamú BTC a több ezer százalékos hozamú altokat… Már persze, ha elfelejtjük a fiatot és csak a BTC kereszt árfolyamokra figyelünk. A végén mindig a Bitcoin nyer…
Térjünk is át a szabályozás kérdésére:
A szabályozás jó, hiszen szabályozott környezetben nagyobb az elfogadottság, szélesebb kör számára elérhető az adott fundamentum, nő a bizalom, stabilabb a jogi háttér. Mindennek hatására nő a kereslet és így az egy egységre jutó érték is.
A szabályozás akkor jó, ha produktív. A baj az, hogy az esetek döntő többségében a szabályozás kontra produktív. Nézzünk is egyből erre egy példát:
2016-ra a kínai gazdaságban a Bitcoin már kimutatható szereplővé vált. A legnagyobb kínai tőzsdéken (pl. OkCoin), a napi tranzakció volumen már akár a 1,5 millió BTC-t is meghaladta. Mindezzel szemben ma a legnagyobb tőzsdék napi forgalma (függetlenül a geolokációjuktól) sem haladja meg az átlag 50-70 ezer Bitcoin mennyiséget. A nagy mennyiségben kereskedett és belső finanszírozásra használt Bitcoin olyan szinten megrémítette a kínai jegybankot, hogy állásfoglalást adott ki, amiben felhívta a magánbefektetők figyelmét a Bitcoin negatív hatására, továbbá a teljes kormányzatnak és a pénzügyi szektornak megtiltotta a Bitcoin bármilyen jellegű használatát. Hogy miként hatott ez a Bitcoin kereskedés volumenére az OkCoin tőzsdén:
Felső diagram: bitcoin árfolyam; alsó diagram: kereskedelmi volumen (napi bontásban)
A reguláció hatására a napi forgalom 1-1,5 millió btc-ről 10-20 ezerre zuhant vissza. Ezzel azt gondolhatnánk, hogy itt véget is ért a kínai bitcoin biznisz, de valójában egyszerűen csak a szabályozott tőzsdékről átáramlott a zsebből-zsebbe kereskedőkhöz:
A szabályozás életbe lépéséig az internet kávézókban bonyolított zsebből-zsebbe folytatott bitcoin kereskedés napi volumene alig haladta meg a 400-500 BTC-t, ám ezt követően pillanatok alatt ugrott fel az 5000-es sávba, ahonnan csak lassan kezd újra csökkenni a feltételezhetően egyéb alternatív útvonalak kialakulásának hatására.
Ugyanígy kontra produktív a SEC (U.S. Securities and Exchanges Commission) döntése, melyet a The DAO hacket követően hoztak és a mai napig tiltja az Egyesült Államok minden lakója számára azt, hogy ICO-ban (Initial Coin Offer) vegyen részt. Senki nem gondolhatja azt, hogy az ICOk az USA lakosságának kihagyásával történnek. Hasonlóan kontra produktív döntésre készült Kína a ICOk kapcsán. Igen magas körökből kiszivárgott információk alapján már a következő héten életbe léphet az a szabályozás, ami a piramis játék jellegű közösségi finanszírozású projekteket kívánja szabályozni. A szabályozás részletei bár egyelőre még nem ismeretesek, de jogosan feltételezhető, hogy Kína részéről ez egy következő lépés a bitcoin és ethereum kiszorítására a Nagy Falon kívülre. Ahogy sikerült ellehetetleníteni a Bitcoint és ezzel teret engedni az Antshares(NEO)-nak a napi kereskedés kapcsán, úgy az újabb reguláció feltételezhető nyertese szintén a NEO lesz.
Nem szeretném a szabályozást egyértelműen csak annak negatív oldaláról bemutatni, azonban azt látni kell, hogy a szabályozás és a decentralizáció két ellentétes pólust képvisel. Egy decentralizált környezetben nincs közvetítő fél, nincs központ aki szabályozzon. A decentralizált környezetben entitások léteznek, akik konszenzusra törekszenek. A kripto piacoknak önszabályzónak kell lenniük, a közösségnek kell kitermelnie azokat az irányelveket és gyakorlatokat amik hatására csökkenhetnek a visszaélések és stabilizálódhat a volatilitás, valamint nőhet az üzleti adaptáció. Egy jó szabályozás ezt elősegíthető, de nem szükségszerű a sikerhez. A jövő digitális társadalma számára oly mértékben lesz határokon felül álló a bitcoin mint fizetőeszköz, mint amennyire határtalan az internet.
[commercial_break]Szabályozni lehet, ahogy egyes országokban szabályozzák az internetet is. Ezek az országos az internet nyertesei? Ó dehogy. Pedig az internet számtalan veszéllyel fenyeget napi szinten. Mégsem akarja boldog boldogtalan szabályozni, nincs (remélhetőleg még…) Nemzeti Internet Bolt hazánkban…
A kulcs nem a szabályozás, hanem az oktatás és a tudatosság fejlesztés. Meg kell értetni az emberekkel, hogy miként más a digitális társadalom és a digitális pénz, mint a hétköznapi társadalom. Meg kell érteni, hogy mit jelent szabályozó és központi irányító, továbbá közvetítő felek nélkül élni a digitális érában, meg kell tanulni, hogy mit jelent digitális birtokolni és mindez milyen felelősséggel jár… Mire ide eljutunk, talán már mindeni számára egyértelmű lesz, hogy mi a bitcoin érték definíciója.
Nagyon jó, inspiráló cikk!
Végre! Végre egy mindenki számára érthető, követhető írás! A többivel sincs semmi bajom (de van, sok mindent nem értek belőle – még), de ezt bátran merem megmutatni az apámnak. Nagyon köszönöm – megint!
Nagyon aktuális! Először azt hittem,h értem amiről írsz, de aztán rájöttem, hogy nem.
Dilemma: a fejlesztéssel kapcsolatos hírek alapján bevásároltam LTC-ből. Az volt a terv, hogy ha élesben elindul a LN, és felmegy az ár, akkor szépen átváltom BTC-be és megveregetem a vállam.
Viszont a kérdés, hogy vajon hol lesz a csúcs, amikor nem érdemes már tovább várni és jó lenne átváltani BTC-be? Ha nem az ár határozza meg a keresztárfolyamot, akkor mi? Ez az amit nem értek.
Érdekes teória a bitcoinról. No de, mi van akkor, ha a nagyságrendet vált a bitcoin felhasználóinak száma. Egyszer csak öntudatára ébred a decentralizált tömeg és azt mondja, mi milliók, milliárdok miért fogadjunk el egy olyan eszközt etalonnak, amelyet mégiscsak – pár száz, esetleg ezer – ismeretlen identitás birtokol többségi tulajként (és itt még meg sem említettem a bányászok erejének eloszlását)? Miért maradjon az az etalonunk, amit ha szükséges a többségi tulajok illetve rendszer üzemeltetők nem demokratikus erővel tudnak befolyásolni? Szerintem a jelenlegi bitcoin status quo már önmagában felveti a többségi demokratikus egyenlőségből szükségszerűen következő ellentmondást. A bitcoin erejét a saját legitimációja (pontosabban a benne lévő szélesebb körű hit) adja, ez egyértelmű. Mivel ma hierarchikus struktúrák alapján oszlik el a vagyon és erőforrás valamint a tudás a földön és ezt egy olyan politikai rendszer (kapitalizmus) “üzemelteti”, amelyben maguk is hiszünk, ezért mi, akik foglalkozunk a bitcoinnal, használjuk és bízunk benne, nos bennünk a “tudati vakfoltunk” miatt fel sem, vagy éppen csak felmerülnek azok társadalom strukturális torzulások, melyek a kezdetektől immanensen léteznek ebben az entitásban (a grafikonod a legfőbb bizonyíték), amelyek már nem változtathatóak meg és amelyek ezt a hitet a jövőben befolyásolhatják. Tehát adott a következtető kérdés: Egy olyan társadalom is bízni fog benne, aminek az élete a jelenlegi nacionális polgári kereteknél decentralizáltabb és, amely a létéből fakadóan egyelőbb akar lenni? Én csak a legitimáció borulásának egy eshetőségét karcolgattam most meg ezzel a szösszenettel. .
A jelenlegi pénzek nagy részét (fiat) is csak kevesek birtokolják. Mégis boldogan használja mindenki. Nem ez fogja hiteltelenné tenni. Ha elfordulnak tőle, az azért lesz, mert nem fogják tudni megoldani a biztonságos használatát. Sokan fognak sokat veszíteni (elkevert private key, rossz helyre utalás, scam-ek, stb.)
Egyvalamit azért nem értek ezzel a “BTC mennyiség a legfontosabb” megközelítéssel. Mi lesz a porfolioépítéssel? Mi a helyzet a “Ne legyen minden pénzünk egy helyen” hozzáállással? Sok tőzsdés guru azt magyarázza, hogy kosarat kell létrehozni, szétteríteni több helyre.
Amikor a piac emelkedik, legtöbbször az altok túlszárnyalják a Bitcoint. Ha esés van – mint pl. most is – akkor viszont nyeletlen baltaként zuhannak és a Bitcoin stabilnak tűnik mellettük.
Ki-be ugrálások a javasoltak a hosszútávú altcoin tartás helyett?
De mi van a “hiszek a technológiában” dologgal? Pl. NEO, ETH.
Teljesen igazad van, diverzifikálni kell, a crypto befektetés mellett kell, hogy legyen egyéb (nem crypto!) befektetés is a kosaradban.
Ha megfontolt holder vagy, akkor vegyél Bitcoint és ülj rajta. Fixen hozza a piac feletti extra hozamot.
Ha ennél nagyobb a kockázatvállalási hajlandóságod, akkor ugroj be néhány olyan altba, ami szimpatukus és alacsonyan van az ALTBTC árolyama, majd okosan csoportosíts át BTC-be, amikor felszalad a kereszt árfolyam.
Ha viszont NEM befejtető vagy, hanem a technológia érdekel és belelátsz egy-egy ICO-ba vagy egyéb coinba egy komolyabb kiugrást, akkor oda fektesd be az össz crypto invesztíciódnak egy kimutatható, de alacsony részét, amivel kapcsolatban konstatálod, hogy a BTC-hez képesti többszörös hozam reményében akár 1-2 évig is benne kell ülnöd, amíg termék és ügyfelek lesznek.
A lényeg mindig az arány és a cél definiálása. Ez a post az én statégiámról szól, nevezetesen: mindig a portfolió BTC értéke számít és annak maximalizálására törekszem.
Remélem sikerült valamennyire feloldanom az ellentmondást. Ha nem, akkor szólj és részletesebben kifejtem.
Ez egy nagyon jó gondolatébresztő cikk. Én is beleestem abba a hibába, hogy fiatban mértem egy-egy altcoin árát, de valójában tényleg át kell állni a BTC-hez való viszonyításra, mert legtöbb altot abban fogod tudni megvásárolni. Hiába emelkedik szépen egy alt ára fiatban, ha BTC-hez képest meg sem mozdul, mert arra kell visszaváltanod úgyis és ha az alt nem veri meg hosszútávon a BTC-t, akkor gyakorlatilag vesztettél a befektetésen hiába ment feljebb fiatban az ára.
Zseniális írás!
Egy érdekes ICO:
https://goldmint.io/
Nem igazán értem még. Ha az aranyhoz kötik az árát, akkor nem nagyon fog mozogni – azaz nem éri meg “lejegyezni” az ICO során, abban reménykedve, hogy majd felmegy. Talán lesz valami ösztönző.
Nagyon jók az írásaid, egy igazi JEL ez a blog az óriási zajban. Azt had javasoljam viszont hogy posztolás előtt egy word docba másolásos helyesírás ellenőrzést végezz el, tele van hibával.
Annyit mondjátok ezt a word-öt, hogy lassan tényleg kénytelen leszek beszerezni egy ilyen cuccot, ha már tényleg ennyire jó! Na majd valahogy felerőszakolom a gépemre 😉
A böngészőbe beépülő helyesírás-ellenőrzők is vannak. Nem kell hozzá Word. 😀
Ajánlanál egyet ami megy macen is? Köszi
https://en.wikipedia.org/wiki/Hunspell
Ha jól látom, Firefoxnak és Chrome-nak része a cucc, nem is kell semmit letölteni. Chrome-ban megtaláltam, be is kapcsoltam, működik is. Firefoxnál csak annyit találtam, hogy használjon-e a böngésző spellcheckert… Ott nem tudom, hogy mi alapján használja a magyar verziót. A Wikipédia alapján a Safariban is benne van…
Apróság, de a cikk elején említett 0.0026% valójában 0.26% akar lenni gondolom. Később már jól is mondja a szöveg, hogy “egy olyan valamivel rendelkezel, amiből átlagosan 376 emberből csak egy valaki rendelkezhet”.
A blog egyébként zseniális, köszönet érte!
Ó jajj, ezt tényleg csúnyán benéztem 🙂 Fránya matek, csak meg kellene jobban barátkoznom vele. Javítom a postban, köszönöm!
Beszállt végül vki a Viberate ICO-ba, hogy ment az ICO-k körüli keverés után ennek az értékesítése, sikeres volt a jegyzés? Mert sikerült elfelejtenem, hogy érdemes lenne megvizsgálni, de pont most délben járt le a jegyzési időszak, úgyhogy így jártam.
Viberate ICO az indulás után laza 4 perccel le is zárult. “Lejegyeztek” minden tokent.
Az, hogy miért futott ma délig, nem tudom.
Ėn is ezt olvastam aztán, nem értem miert számolt még vissza az óra.