Kapott a hét elején a BTC egy 3100USD-s cálárat egyenesen a Goldmantől. Ennek megfelelően csütörtökön neki is fogott a hegymenetnek, már csinált 22% protifitot és a célárnak még csak kb a felét érte el. Ma kora délután át is törte felfelé a trendvonalat és az összes indikátor izzik a 2 órás charton. A StochRSI tegnap este óta nem nagyon jött le a plafonról, folyamatosan 90% felett van. Emellett az OBV chart is nagyon erős pénzbeáramlást mutat a bitcoinba. Nem túl valószínű, hogy kb. 17%-ot egyhuzamba meg tudná tenni, de komoly korrekciót én már nem várnék. Egyre szélesebb körben elfogadott a BTC a pénzügyi befektetők körében is, ami igencsak felértékeli azt.
Hogy mi lesz, ha meglesz a $3100 ár? Az elemzők egy része szerint olyan fibonacchi szinteket tör át ott a bitcoin árfolyama, ami már messze túlmutat egy hanyományos “buborék” modellen is, tehát be kéne indulni egy jelentősebb korrekciónak.
Saját véleményem szerint akik ilyen nyilatkozatokat tesznek, azok nem nagyon láttak még btc chartot közelről. Kétségtelenül félelmetesnek néz ki a bitcoin hetes chartján az emelkedés, azonban közelebbről nézve (mondjuk perces chartokon) azért minden egyes csúcskísérlet után van egy 20-30% vagy akár még annál is komolyabb korrekció. Ilyen környezetben könnyű lufiról beszélni. Hiszen amikor 2 nap alatt felmegy az árfolyam 20-25%-ot, akkor az ugye csak lufi lehet, ha meg utána 2 nap alatt bezuhan 20-30%-ot, akkor pedig még könnyebb teleszemetelni a szakmai sajtót az “ugye megmondtuk, hogy lufi, nézzed ki is pukkant” anekdótákkal. Ja hogy rá egy hétre újra csúcsot dönt az árfolyama? Na kérem ilyen ez a lufi ami a jelek szerint nem is lufi 🙂
Jogos a kérdés, hogy miért ennyire volatilis a bitcoin. Ez a téma biztosan megérne egy újabb cikket, így most tényleg csak a lényegre koncentrálva:
- A bitcoin nem egy befektetés, pláne nem tartós befektetés. A btc legnagyobb része még mindig forgó készlet, amivel aktívan kereskednek jellemzően nagyon gyors átfutású ügyleteknél (már amennyire a lassan 10 éves bitcoin protokoll gyorsnak nevezhető…) Ezeknél az ügyleteknél az esetek többségében nem érdekli a vevőt, hogy a bitcoint 2000 vagy éppen 3000 USD-n veszi, hiszen a tranzakció végén el is adja azt.
- A felhasználható bitcoin fix mennyiségű, mely fix mennyiség kis mértékben folyamatosan nő a bányászáson keresztül. Azonban a bányászatból keletkező volumen 4 évente feleződik. 2040-től pedig teljesen meg fog szűnni, azt követően új bitcoin soha nem fog kiállításra kerülni.
- A rendelkezésre álló bitcoinok igen nagy része ráadásul vagy már nem létezik, vagy olyan számlákon csücsül, ahol ahhoz soha nem nyúltak hozzá. Ismert tény, hogy pl.: Satoshi Nakamoto (a bitcoin protokoll kitalálója, álnév, ismeretlen hogy ki áll mögötte) egyik számláján közel 1 millió BTC csücsül. A btc történelme során több olyan technikai malőr is történt, amikor súlyos mennyiségű bitcoin semmisült meg egy-egy technikai hiba miatt, lásd pl. az MtGox incidenst. Ezen bitcoinok a wallet privát kulcs hiányában örökre elérhetetlenné váltak. Egyes becslések szerint az összes rendelkezésre álló bitcoinnak közel a 65%-a vagy elérhetetlen, vagy olyan régen nem történt velük semmi a blockchainben, ami fényében bizonytalan, hogy bárki is rendelkezik-e velük.
- Naponta nagyjából fél milliónyi bitcoin cserél gazdát. Figyelembe véve, hogy összesen 16 millió btc létezik, aminek majd 2/3 nem vesz részt évek óta a kereskedésben (pl.: mert elveszett), így látható, hogy a rendelkezésre álló btc nagy része folyamatosan forog.
- Az újonnan keletkező bitcoinokat bányászó bányatársaságok top10-es listájából 8 helyen kínai cégek állnak, akik úgy egyébként a teljes hashing power kb 47%-ával rendelkeznek, a poolok nagy része privát ráadásul. Ezek a vállalatok iszonyatos mennyiségű pénzt invesztálnak kutatás-fejlesztésbe (lásd bitmain, Bitfury) amit egyedül bitcoinból finanszíroznak. A legutóbbi (ehét hétfő-kedd) komoly korrekciót is az okozta, hogy az egyik kínai kereskedelmi platformot elárasztották frissen mineolt bitcoinok ezreivel, aminek a hátterében állítólag némi likviditási probléma állt.
- Szintén nem tesz jót a bitcoin volatilitásának a kereskedelmi platformok sérülékenysége. Bár maga a blockchain decentralizált és peer-to-peer, ami miatt azt nem lehet DOS-olni, azonban ugyanez már nem igaz a tőzsdékre. Márpedig a kereskedelem nagy része azokon történik és egy-egy coinbase vagy poloniex DDoS támadás során bizony könnyen hanyat vágható az árfolyam azzal, hogy a felhasználók nagy része olyan pozícióban ragad, amiből csak likvidálással tud menekülni. Különösen igaz ez az bitcoin világában is egyre népszerűbb tőkeáttételes kereskedelemre.
Ennyit a negatív oldalról, most nézzük, hogy miért is NEM fog kipukkadni egyhamar az az állítólagos lufi:
- Egy bitcoin kibányászásához még a legmodernebb ASIC-ekkel is nagyjából 3-4 hónap kell 28TH/s hashing powerrel, ami 2500W-ot fogyaszt. Ez még az igen olcsó kínai, török és grúziai áram árak mellett is havi $220-ba kerül. Ebből fakadóan ha a bitcoin árfolyama bármilyen okból kifolyólag $1000 dollár alá esne, akkor a bányászat még annyi pénzt sem tudna termelni, amennyi az áram számlát fedezi.
- Ha mégis megtörténne, hogy az árfolyam valami miatt tartósan $2000 USD alá esik, akkor a bitcoin tartalékokon csücsülő kínai és grúz befektetők nemes egyszerűséggel elzárnák a csapokat (ahogy tették ezt már néhány alkalommal, legutóbb ugye kb. pont egy éve), amivel egyszerűen extrém módon lecsökkentenék a piacon forgó bitcoin mennyiségét, mely természetes árfelhajtó hatást generál.
Szóval irány a 3100 USD…, hogy mi lesz utána? Segítek: 4100, majd 5100 és így tovább. Ha mégsem így lesz, akkor ez a post itt marad örök mementónak jelezve, hogy ezt csúnyán benéztem 🙂
Apró kitekintés az altcoinok világába:
- A héten nagyon erőset villantott mind az Ethereum, mind személyes kedvencem a Zcash. Mindkettő komoly növekedési pályán van, azonban nyomába sem érnek a hét kis kedvencének a Litecoinnak. A Litecoin kapcsán a héten komoly bejelentések voltak, az egyik Coindeskes tulaj kiszállt a platformból csak azért, hogy a jövőben a Litecoinra koncentráljon. Az eredménye: 2 nap alatt 93% profit 🙂
