Gyakran kerülök jómagam is olyan helyzetbe, hogy megpróbálom érzékeltetni a kriptogazdaság méreteit annak bizonyos mérőszámai alapján.
A baj ezekkel a mérőszámokkal, hogy általában nehezen köthetők bármilyen valós életből hozott példához. Ráadásul ezek nagy része finoman szólva is tupírozott. A példa kedvéért érdemes összemérni a legnagyobb forgalmú crypto-exchange teljesítményét mondjuk a NASDAQ napi forgalmával. A eredmény egyrészt lehangoló, másrészt pedig még ezt is beárnyékolja a tudat, hogy a Binance által közölt adatok finoman szólva sem feltétlenül tükrözik a valóságot.
Márpedig a mérőszámok hiánya csak méginkább erősíti a kriptopiacokkal szembeni szkeptikusságot. Ezen problémán hivatott javítani valamennyit a fantasztikus fiatmarketcap.com oldal, ami kétségtelenül hiánypótló e téren. (* sarcasm… *)
Az oldal célja roppantul egyszerű: összehasonlítja a világ vezető fiat pénzeinek értékét a Bitcoin értékével.
Olyan hasznos adatokat tudhatunk meg mint például, hogy mennyi sat-ba (satoshiba) kerül az adott fizetőeszközből egy egység, vagy hogy az adott fizetőeszköz összes forgalomban lévő értéke mennyi BTC-vel ér fel.
Hogy hazai példával éljünk: tudtátok, hogy egy forint jelenleg 37 satba kerül, illetve az összes létező bitcoin feléből teljesen fel lehetne vásárolni az összes forintot? Nyilván az utóbbi állítás erős dilettantizmust feltételez, hiszen a kereslet/kínálat eleve alapján ha valaki elkezdené felvásárolni biztcoinból a HUF-ot, akkor egyrészt nagyon hamar elfogynának a coinjai, másrészt pedig nem gyengén felverné a forint árát a kínálat szűkülés okán.
Oké, most hogy elmorzsoltunk néhány örömkönnycseppet a fiat vs btc kontextuson nézzünk néhány konkrét mérőszámot, régen volt már ilyen post…
Tranzakciókra jutó kimenetetek
Az outputs.today-en az elmúlt két hónapban ATH (all time high – minden idők legmagasabb értéke) szinten volt a legtöbb mutató, így a blokkonkénti tranzakciók száma, az UTXO outputok száma és az egy blokkra jutó outputok száma is.
A kezdő bitcoinosokban valószínűleg az a kérdés merül fel, hogy mik is ezek a mutatók, a haladókban meg az, hogy mégis hogyan tudnak ezek az értékek ATH-n lenni úgy, hogy egyébként nem jár 100%-os terhelésen a hálózat.
Nézzük előbb a konkrét értékeket. Transactions per block. Azt mutatja, hogy egy konkrét blokk (1Mb… pontosabban a SegWit óta 4 millió Weight Units) darabszámra mennyi tranzakciót tartalmaz. Jól látható, hogy a darabszám az elmúlt hónapokban nagyot ugrott.
Outputok száma. A bitcoin és annak technológiájára épülő blokkláncok működésének alapját az UTXO rendszer adja, mely garantálja elosztott hálózat esetén a dupla-költés elleni védelmet. Ehhez a tranzakciók értékét “el nem költött tranzakció kimenetekben” tárolja. Innen az UTXO rövidítés, amiről itt olvashatsz többet: -link-. Tehát az outputok száma az összes tranzakció által képzett újabb elkölthető pénzmennyiséget jelenti. A Bitcoin protokolljának köszönhetően egy tranzakció annál olcsóbb, minél több elemi tranzakciót csomagolsz bele. Ezt a csomagolást nevezzük tranzaction batch-elésnek.
A két érték ATH-ja annyit tesz, hogy a hálózatot egyre inkább okosan és észszerűen használják a felhasználók. Egyre nagyobb a SegWit adaptációja, így egyre inkább tudnak nőni a valós blokk méretek. A tx batchingnek köszönhetően pedig ugyanakkora mennyiségű blokkokba egyre több elemi tranzakció fér bele. Ennek a gyakorlatnak köszönhető, hogy az elmúlt hetekben nem következett be, egy a 2017-es évben két alkalommal is lejátszódó fee krízis, amikor 1000 sat/byte alatt képtelenség volt tranzakciót indítani.
Aktív címek
Hasonló tendenciák tapasztalhatók a CoinMetrics aktív address chartján is, ahol látható, hogy éppen nemrégiben lépte át a Bitcoin aktív címeinek a száma az 1 milliót:
Ez is persze egy olyan történet, amit nem árt kontextusba helyezni. Logikus, hogy minél több output van egy blokknál, annál több aktív address is létezni. Ennek oka az, hogy a modern walletek törekszenek arra, hogy minden tranzakció során a charge-ot (visszajárót) külön címeken tárolják. Így bár direkt módon lehetne örülni a fentebbi eredménynek, de valójában ez is inkább csak azt bizonyítja, hogy a rendszert végre egyre jobban, hatékonyabban és optimálisabban használjuk.
A chart akkor nyer igazán értelmet, ha nagyobb időszakra nézzük és hozzá csapjuk a többi nagyobb blokklánc azonos adatát is:
Jól látható, hogy a 2017-es hype csúcson az aktív címek száma valahol 1,2 millió körül tetőzött. Így a mostani 1 milliós felszúrás már igen közeli értékeket mutat aktivitásban a csúcshoz. Ennek fényében már nem is annyira meglepő az elmúlt két hónap őrült árfolyam-növekedése. (hamut szórok a fejemre…) Ami ennél is fontosabb, hogy mennyire elhanyagolható a többi blokklánc aktivitása a BTC-hez képest. Az ICO-k miatt üveghangon hajtott Ethereum hálózat még a legjobb napjain is csak közel fele annyi aktív addresst tudott felmutatni. Az összes többi blokkláncról nem is beszélve. Nem akarok semmit sem belemagyarázni ebbe a chartba, mindenki azt lát bele amit akar…
Stock to Flow
Viszont sokkal inkább bele akarok magyarázni néhány dolgot a következő chartba:
A képen a Bitcoin “stock to flow” ábrája látható, amit immáron végre nem csak excel táblákból kidumpolva lehet szemlélni, hanem a digitalik.net-nek hála valós időben is elemezhető.
A SF chart azt hivatott modellezni, hogy milyen módon hat a kínálat (stock) apadása az áteresztőképességre (flow) és ez milyen módon kell, hogy hasson a darabárra. A Bitcoin inflációja négy évente feleződik, ennek okán négy évente apad a kínálat, ami logikusan az árfolyam növekedését prognosztizálja.
Ez jól látszik a fentebbi grafikonon is. Azonban közel sem ennyire közismert, hogy ennek az árfolyamra gyakorolt hatása egyáltalán nem lineáris. Hiszen az emberek nem biorobotok, akik vakon rohannak a falnak, ha éppen nincs szemük.
Jól látható a charton, hogy a zöld fázisok végén (<15 hónap a felezésig) jellemzően az árfolyam kisimul, aminek a fő oka, hogy sokan az árfolyam robbanásra spekulálva felhalmozásba (spekulatív HODL) kezdenek, majd a felezést követően elkezdenek profitot realizálni. Ez a gyakorlat akár hónapokig is tudja ellensúlyozni a kínálat szűkülés okán kialakuló árfolyamrést. A “narancssárga” időszakokban a spekulatív HODL készletek is kiapadnak és érvényesül az áramlási igény (flow) által generált árfolyam emelkedés.
Ahelyett, hogy ezúttal leírnám a konkrét számokat, ezt most az olvasóra bíznám: a megfelelő tudás birtokában, immáron mindenki le tudja olvasni a chartról, hogy mikorra, milyen árfolyamok várhatók az SF modell szerint.
Kissé túlterhelt a fiatmarket oldal Error 403.
Ahogy leírtam egyből betöltött. Türelem ON.
Kb. 2 hete számolgattam, hogy mennyi is lesz a BTC ára, ha majd az emberek annyi vagyont akarnak benne tárolni, mint pl. most a svájci frankban (és csak abban).
De a táblázat szerint a japán jen még érdekesebb.
Tehát ha ugyanannyian tárolják majd BTC -ben a vagyonuk egy részét, mint ahányan (amennyit) most jenben, akkor kb. 70 szer ennyi lesz a BTC ára mint most. (tehát kb 700 000 Dollár)
Szerintem a BTC még a jennél is praktikusabb.
-Akkor kicsit drágább lesz. 🙂
Ki hova várja a next ATH-t ezek alapján? Én 2021 vége 200 000 usd. Ti? Már ha szeretsz tippelni..
Itt az a kérdés, hogy 2021 végén mennyit fog érni a dollár. Egy jó gazdasági összeomlás és dollár hiperinfláció esetén akár 1 millió dollár is lehet 1 BTC, amiért kapsz ,majd egy gyufát. Elméletileg minden megtörténhet.
Kedves Nemelemző!
Legalább itt kerülj már el légyszi! Dollár hiperinfláció? Akkor lesz nagyobb bajunk is a btc árfolyamnál…Ha pedig nem hiszel a btcben, minek jössz ide károgni? Bár tudom van az a típus aki szeret a középpontban lenni..az hogy mivel az számára mellékes, de legalább a neten figyel rá valaki ha már az életben nem. Viszont nem baj, hogy nem hiszel benne, csak akkor tényekkel, chartokkal támaszd már alá a véleményed..Persze ezt is mondtam már 100*, aztán válasz sosem volt.
Mindenhol vannak trollok, akik csak odateszik a kis csomagjukat, aztán várják a reakciókat. Tudom, nehéz, de inkább hagyd figyelmen kívül és hátha megunja. 🙂
A fiatmarketcap.com oldal (egyelőre) szükségtelen adatokat tartalmaz:
A nemzeti valuták BTC-ben kifejezett értékei a dollár/valuta aránypárokból fakadnak, ezért azok bármelyik Váci utcai valutaváltó táblázatából egyszerűen kinyerhetők – már akit érdekel természetesen. A nemzeti valuták BTC-ben kifejezett piaci kapitalizációja még annyit sem ér, hisz elméletileg csak 21 millió BTC lehet a piacon, a gyakorlatban annyi sem, és ami ténylegesen forog, az annak csak töredéke. Ráadásul a BTC létrehozásának célja nem a fiat pénzek maradéktalan kiváltása volt, ezért (szándékos?) tévútra viszi a gondolkodást. Viszont jól el lehet kérődzni rajta, így eléri a célját, nevezetesen a bitcoin hype-olását, valamint önbeteljesítő jóslatként a valutaváltók újféle táblázatát is beleülteti az emberek fejébe: Nem lennék meglepve, ha rövidesen Satoshi-ban is feltüntetnék az áraikat.
Az átutalások intenzitása körüli hókuszpókuszhoz annyit: Kíváncsi lennék, mennyi az az időegységre eső tranzaciószám, amit a BTC hálózat elfogadható időn belül stabilan teljesíteni tud, és az hogyan viszonyul a VISA vagy a Mastercard adataihoz, – Segwit ide,UTXO oda, lighting network (egyelőre?) sehova.
Az árfolyammozgásokról: Mindig mosolyogva olvasom a bitcoin árfolyam előrejelzéseket és technikai elemzéseket, mert azokat a bitcoin árának alakulása csak igen haloványan tükrözi vissza, – bár valamilyen hajánál előráncigált indokot mindig lehet találni az összefüggések magyarázatára. Amitől a BTC megítélése alapvetően függ és függeni fog, az a világgazdaság alakulása, és az azzal kapcsolatos várakozások (recesszió, tőzsdekrach), de még inkább, hogy Uncle Sam (ízlés szerint: Kohn bácsi, Konfuciusz stb.) kockásfüzetében mi vagyon erről írva: Ha az, hogy az árfolyammozgás iránya menjen szembe a piaci folyamatoknak és elemzői várakozásoknak, akkor úgy fog történni, ha más, akkor annak ellenkezője. A tapasztalatok ezt jobban alátámasztják, mint a napjában százával megjelenő „tudományos” elemzések.
A fiatmarketcap.com oldal egy troll oldal, semmilyen valós relevanciája sincs, csak csak jó poén semmi több. 🙂
OK Csaba, vettem! – elvégre a hülyeség nemcsak határtalan, de legyőzhetetlen is, így a jó poén relevanciája egyedül a lelkek megszerzéséből fakadhat. Különösen, ha az oldalt rendszeresen frissítik (azt teszik), valamint ha az EURO zónát országokra bontják, amit ebben a formában először látok (list by countries).
Ezzel együtt sokat tanulok az írásaidból, amit köszönök!
Mindennel próbálkoznak, a reklám a fő cél és a sok sok dollár a számlán.Troll oldalak arra vannak, hogy a sokmillió emberből csak csak beugrik valaki, akkor a több milliárdból az már egy hadsereg.És mindig vannak, akik elhiszik, hiszen az embereket a hit élteti.
Hírt meg mindig lehet kreálni és alátámasztani “megdönthetetlen” elméletekkel, nagyon hiteles emberek szájából. Főleg olyanokról van szó, akik már eddig is sokmillió dollárt kerestek ezen a divaton és még többet szeretnének.
A jóslatok az árfolyamra meg nevetségesek, egy egy coinbáró a saját tőzsdéjével a háttérben oda teszi az árfolyamot, ahova akarja. Csak az a kérdés, megéri-e vele foglalkozni, vagy rizikós az ilyen üzlet. Nem akarnák már a számlán lévő sok sok dollárt önzetlenül átadni a többieknek.
Én nem a sekély homokban aranyszemcsét kereső coinbárókra gondoltam:
A kripto árakat – elsősorban a bitcoinét – előre meghatározott, hosszú távú terv szerint mozgatják a mélytengeri bálnák tendenciájában felfelé. Számukra a dollárban történő nyerészkedés abszolút nem játszik szerepet, sőt: Tudják, hogy nemsokára úgyis elértéktelenedik az, amit tonnaszám amúgy is ők állítanak elő. A lényeg, hogy mire elmélyül a válság, már viszonylag magasan legyen a BTC ára, de legfőképp a bizalmi indexe, hogy kiteljesedhessék az a történet, amelynek a súlyát nem szemcsékben fogják mérni.
Ez természetesen nem befektetési tanács, mindenki abban hisz, amiben akar.
Na akkor nem vagyok egyedül aki kiröhögi az összes chart-TA majmot 🙂
Aki nem gondolkodik, annak minden adat szükségtelen. (Természetesen ezt is szükségtelen leírni.)
Én kíváncsi lennék, az aranyban történő tranzakciók számára, de lehet, hogy ennek tudatában sem gondolnám, hogy zuhanni fog az arany ára.
Visa? Az az amelyik 3%-t nyúl le, ha tankolsz, veszel egy szendvicset, vagy egy TV-t? És ezt sűrűn tudja csinálni? Nagyon sűrűn? Ez remek, persze ehhez kellenek azok is, akiknek a pénzéből lenyúlja. De szerencsére vannak akik szeretnek dolgozni! Évente kb. 6 napot, hogy egész évben kártyával fizessenek, mert az menő. (addig se kell a családdal nyaralni 🙂 )
A tapasztalat azt mutatja, hogy aki régen azt hitte, hogy vesz néhány BTC-t, hogy majd abból fizesse a kávéját, annak egyelőre csalódnia kellett.
Sebaj, a feléből vett egy kocsit, a többivel meg csak lesz valami.
Minden megtörténhet, és az ellenkezője is. Szerencsére! Különben itt nézegethetnék egy stabil árfolyamot minden haszon nélkül.
Nem az a kérdés, hogy mikor mennyi lesz, hanem, ha annyi lesz akkor mit kell tenni.
Ha fele ennyi lesz mint most, akkor venni kell még egy keveset, ha kétszer annyi mint most akkor eladni egy keveset.
A nemzeti valuták BTC-ben kifejezett piaci kapitalizációját pedig teljesen tökéletes BTC-ben megadni. (Persze ha az adatok hibásak az baj, én nem néztem utána.)
Még akkor is, ha az nem meghatározható egzakt módon, mivel minden valutát ugyanazzal az értékkel hasonlítottak össze, tehát a sorrenden és az arányokon ez semmit nem változtat. Nyugodtan megadhatták volna paradicsomban, vagy uborkában is, de akár még USD-ben is megfelelő lett volna… De van aki a BTC-t szereti ! 🙂
Szerintetek véletlen, hogy csaknem egyidőben megszaporodtak a hasonló grafikonok és cikkek?
https://www.bitcoinbazis.hu/vilag-8-legnagyobb-valutaja-lett-a-bitcoin/
(Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a variance vagy a bitcoinbázis megrendelést teljesít, de azt igen, hogy valaki(k) a mainstream médiában kijelölik a beszédteret.)