A bitcoin blocklánc ketté szakadásának nyilvánvaló pénzügyi okai mögött igen komoly technológiai különbségek is felsorakoznak. Hogyan kívánja a két blocklánc megoldani a legnagyobb kihívást: a skálázhatóságot? on-chain és off-chain payment megoldásokban rejlik a válasz. Amihez persze hozzájön a Lightning network, az Elements Projects és megannyi egyéb születőfélben lévő technológia, melyek meg fogják határozni a crypto pénzek igen közeli jövőjét.
Most, hogy az elmúlt öt órában sikerült 8 új blockot kiállítani az új BCash (BCH) cryptocurrencynek és ezzel letornászták a PoW difficulty-t a bitcoin network hashing powerének 26%-ára, lassan kimondhatjuk, hogy túlélte a blocklánc az indulást. Mondjuk ehhez kellett némi hátpaskolás, de csak felsírt a baba. Ezzel hivatalosan is kijelenthető, hogy ideje komolyan venni a jelenlegi marketcap-je alapján egyébként harmadik legnagyobb piaci kapitalizációjú digitális fizetőeszközt. Bár korai egyelőre komolyabb predikciókat eszközölni, de az elmúlt majd 48 óra alapján kijelenthető, hogy a BCash úgy született meg, hogy ez lényegében nem okozott komolyabb krízist a Bitcoinnak. Alig 1-2%-os ingadozás mellett az árfolyam stabilan 2720-2750 USD körül mozog. Befektető szemmel nézve az árfolyam kellemetlenül stabilnak néz ki. Ennyit számított volna az, hogy végre levált a blockchainről a dráma?
Nézzük, hogy a hivatalos (BCash) propaganda szerint mi a helyezet az újszülöttel, miért is jobb:
Ahogy a slide is megfogalmazza, a bitcoin hálózat továbbfejlesztésre került, ehhez eliminálták az 1Mb-os max blockméretet és implementálták a 8Mb-os block size cap-et. Elutasítják a blockok tetejére pakolt SegWit kiszervezett validációs mechanizmust és helyette a blockokba beépített meglévő SecureSigs-t alkalmazzák. A propaganda szerint a bitcoin centralizált fejlesztő csapata helyett a BCash-t több független fejlesztő csapat koordinált munkája adja. Végezetül a legfontosabb: A bitcoin a skálázhatóságot a blockchainen kívüli payment csatornákban látja, míg a BCash igenis a chainen belüli skálázhatóságra koncentrál.
Akkor ezt most szedjük darabjaira:
- Standard Block vs. PowerBlock size: Pipa. Ezen a téren jól vizsgázott a BCash, az elmúlt 48 órában előtt készült egy majd 2Mb-os block, amit 24 órán belül követett egy 4,5 Mb-os block is. Ezzel a BCash bizonyította, hogy a 8Mb-os blockméret terhéig dinamikusan képes skálázódni. A Bitcoin hálózatban jelenlegi átlag 2,5 (max 4-6) tranzakció/másodpercről sikerült skálázni a hálózat átviteli sebességét 10-12 (max 20) tranzakció/másodpercre. Ehhez persze az volt szükséges, hogy a jelenlegi blockchain természetes növekményét megsokszorozzák, de ez végső soron nem nagy ár érte. Persze hol van itt még a VISA 2000 tx/sec-et átlag áteresztő képessége?
- SegWit vs SecureSigs: Ez az a pont, amiben kétségtelenül az eredeti bitcoin hálózathoz képest úgy ért el fejlődést a BCash, hogy egyszerűen elutasít egy komolyabb fejlesztést. Nevezetesen a SegWit nem kerülhet bele a BCash-ba, mivel az sérti önmagában a block integritását, hiszen a merkle root hash és a block hitelességét biztosító keretnek már nem része a tranzakciók küldéséről szóló hitelesítő információ. (már persze akkor, ha ezt választja a tranzakciót kezedményező kliens, nem kötelező ezt használni)
- Központi fejlesztő csapat kontra független fejlesztők: Ez a pont egy nettó dilettantizmus. A bitcoin ABC által most lerakott upgradelt node 99%-ban a jelenlegi bitcoin core node kódjából van forkolva, amiből igazából csak elvettek, kidobáltak részeket. Például a SegWit kódot. Hogy mit adtak hozzá? Semmit, mert a skálázható blockméret már eddig is benne volt, csak ugye nem alkalmazták ezt ezeddig a főláncon. Ráadásul a felsorolt csapatok (Bitcoin Unlimited, Bitcoin ABC, Bitcoin XT és Classic) lényegében UGYANAZT a csapatot jelölik. Csak éppen három ezt megelőző blocklánc levállás elhalt kísérletét jelöli. Ráadásul a Bitcoin Core csapatot csak az nevezheti “centralizáltnak”, aki kiutáltatta magát onnan…
Tehát, amikor bárki is azt mondja, hogy a BCash (BCH) egy olyan fork, ami a bitcoin eredeti szellemiségét ápolja, elutasítja a centralizációt, az üzleti igényeket helyezi előtérbe, mindezt úgy, hogy ápolja Satoshi szellemiségét, hagyatékát és védi a hálózat integritását, akkor… nos akkor teljesen igazat beszél. A BCash a jelenlegi állapot szerint egy teljes egészében az eredetileg megálmodott bitcoin koncepciónak megfelelő implementáció, ami célul tűzi ki a technológiai fejlődés teljes elutasítását és a skálázás egyetlen eszközeként a blocklánc növelést támogatja csak.
Elég komoly áthallást lehet felfedezni ez a történet és az Ethereum blocklánc szétszakadásának története között, ami anno az Ethereum Classic megjelenéséhez vezetett.
Azonban szándékosan a végére hagytam az utolsó pontot: off-chain vs on-chain skálázhatóság:
Néhány kifejezés, amit szerintem érdemes felvésnie a falra mindenkinek, aki az elkövetkező években szeretné követni (neadd… megérteni) a bitcoin hálózat várható legfontosabb technológiai újdonságait: Schnorr Signature, Lightning Network, Pegged Sidechains, Elements Project és persze mindezeknek talán a legfontosabb része, amivel mindenki találkozni fog: A Liquid kliens.
[commercial_break]A felsorolt kifejezéseket a fentebbi propaganda anyag egységesen az “off-chain scalability” alá sorol be, de valójában ezek mind külön-külön olyan óriási horderejű témák, amik alapjaiban fogják tudni megreformálni az egész blockchain technológiát. Nem időszerű szerintem még ezekről részleteiben írnom, hiszen én is csak ismerkedem ezekkel, mindettől függetlenül, ha valaki nagyon szeretne belelátni a jövőbe, akkor barátkozzon a blockstream-mel és esetleg unalmas pillanataiban essen neki a technológiát leíró whitepapernek. Ahogy megérik bennem az ihlet, itt a blogon is fogok ezekről részletesebben írni.
Viszont a technológia részletes ismertetése nélkül is tudok némi támpontot adni a jövőkép értelmezéséhez. A bitcoin hálózat skálázhatóságának két iránya van:
- Horizontális skálázás: Ennek egyik módja a blockok méretének növelése, a másik módja (amiről perpillanat senki nem beszél és nem is hiszem, hogy ez elő fog kerülni egyhamar) a blockok kiállítási idejének rövidítése. A BCash hálózatban is 10 percenként készül egy block (pontosabban majd fog készülni…), amibe akár 8-12 ezer tranzakció is beleférhet, függően attól, hogy mennyire bonyolultak a tranzakciók (mennyi UTXO-t használ fel, mennyi outputra küldi, stb.). Ebből ki is jön az, hogy legjobb esetben is 16-20 tranzakció hitelesíthető másodpercenként.
- Vertikális skálázás: Lényegében létrejön egy (vagy több) párhuzamos blockchain, ami egy kétirányú rögzített módon (two-way pegged) képes a nagy blocklánc és a sidechain között coinokat mozgatni. A sidechain csak annyit csinál, hogy időnként rezervál a nagy blockchainből bizonyos volument, amit ezt követően a sidechainben kezel, viszont igény esetén visszarakja azt. Ez a mechanizmus hatására a sidechain teljesen dinamikusan skálázható, akár a másodperc töredéke alatt is képes blockokat létrehozni, hiszen a nagy blockchainhez képest csak pici mennyiségekkel operál, így a természetes növekménye sem lesz hatalmas a rapid ciklusok ellenére sem. Ezt követően a sidechainre már saját alkalmazásokat lehet fejleszteni (ennek a platformját nevezik Elements Projects-nek). Pl lehet rá fejleszteni smart contractokat, vagy éppen olyan micropayment rendszereket, ami a Matercard paypasshoz, vagy a Visa paywayhez hasonlóan a másodperc töredéke ideje alatt validálódik és kapja meg a megfelelő mennyiségű confirmationt. Mindez persze úgy, hogy egyrészt a sidechain mint blocklánc minden tranzakciót elemi szinten hitelesít, ráadásul ezen hitelesítések köszönhetően a Schnorr Signaturenek visszakerülnek a fő (bitcoin) blockláncba is, így arra is megvan a lehetősége bárkinek, hogy egy-egy side-chainre épülő privát mikrotranzakciós projekten keresztül megvásárolt vagy eladott áru ellenértékét akár a főláncban is ellenőrizni tudja azáltal, hogy kivárja a 10 percet, amikor is elkészül az a bitcoin block, amiben az adott tranzakció aláírásában ott szerepel a side-chainen keresztüli mikrotranzakciójának aláírása is. Ezzel a kör teljesen bezárul. Mindez persze decentralizált módon úgy, hogy a sidechaint ugyanúgy peer-to-peer hálózat üzemelteti konszenzussal.
A két alternatíva közül a BCash a horizontális skálázást választja, amivel perpillanat maximalizálja az áteresztő képességét 16-20 tx/sec-ben, ahonnan csak újabb hardforkkal lehet majd fentebb menni, bár szerintük erre soha nem lesz szükség.
A bitcoin ezzel szemben a a vertikális utat választja a sidechain rendszerrel, ahol ugyan a főlánc továbbra sem lesz képes 6-7 tx/sec-nél nagyobb áteresztő képességre, azonban a napi felhasználáshoz szükséges mikrotranzakciókat kiszolgáló sidechain ezzel szemben akár több tízezer tranzakció áteresztésére is képes lehet úgy, hogy ezzel sem a fő blocklánc integritása nem sérül, sem támadhatóvá nem válik a payment channelek által. Ezen rendszer egyik legkézzelfoghatóbb implementációja a “liquid kliens”, de erről majd egy másik postban írnék részletesebben.
Kedves Csaba!
1-2 hónapja követem a blogodat, de csak most szólok hozzá először.
Gratulálok, világszínvonalú írásaid vannak a crypto témakörében. Szinte mindent angolul olvasok – magyar oldalakat nem igazán találtam eddig – így van rálátásom a minőségre.
Fantasztikus, hogy vélhetően munka mellett ilyen mélységben tudod követni és közvetíteni az eseményeket. További jó és lelkes munkát kívánok!
Egy jó szándékú tanács: A helyesírásra figyelj oda, mert a kelleténél több a hiba.
Rögtön egy komoly dilemmámat osztom meg veletek. “Pénz a semmiből” olvashatjuk az utóbbi napokban több helyen. Értem én, hogy majd a piac eldönti a BCH árát, de jelenleg itt vagyunk egy 7 Mrd dollár értékű új pénzzel, amit “csak úgy előhúztak a semmiből”. Hol van a “soha, semmikor nem lesz több 21 millió bitcoinnál” gondolat?
Ilyet a fiat pénzekkel szoktak csinálni időnként.
Novemberben megint fork lesz? Akkor 3 Bitcoinnál fogunk tartani.
10 év múlva?
Sokat kell még tanulnom a témában, így most ez a “bújtatott” inflálódás nem fér a fejembe.
Jók a felvetéseid és egyébként teljesen jogos a konzekvencia is. A probléma az, hogy a pénzügyi világ miatt annyira, de annyira imádjuk a “piaci kapitalizáció” fogalmát. Ez egyébként egy teljesen értelmetlen kifejezés, ami mindemellett nem is fejez ki semmit. A cryptocurrency piacon még rosszabb a helyzet, hiszen a piac mindig ki van nyitva és iszonyatosan gyors.
Hogy mire gondolok: Adott a BCH ami úgy egyébként 2 napja még nem is létezett, ma pedig ahogy te is írtad már 7 milliárdot ér. Valójában nem ér 7 milliárdot. Hogy mennyit ér? Ma kb néhány százezer dollárt, egy hónap mulva talán már 1-2 millió dollárt, néhány év múlva talán-talán 1-2 milliárd dollárt. Mire alapozom ezt?
– Ha rendelkeznék ma 10.000 BCH-val és azt egyenlő mennyiségben beutalnám a 3 legnagyobb nyugati tőzsdére, majd ott összehangolva feladnék egy market price eladási ordert, akkor nagyjából néhány perc alatt 40%-ot tudnék droppolni az áron. Ez azt jelentené, hogy a most ismert 7 milliárdos marketcap egy pillanat alatt 4 milliárd alá zuhanna, holott én csak eladtam 4,2 millió usd értékben BCash-t. Ezzel persze nagy valószínűséggel elindítanék egy automatikus lavinát, hiszen a 40%-os droppolással jónéhány market price-os stoploss is beindulna, ami tovább verné lefelé az árat. Tekintettel arra, hogy az egész pénz kb 2 napot senkiben még csak a gyanúja sem merülne fel annak, hogy itt manipuláció történt, egyszerűen mindenki elkönyvelné ezt buktának (ingyen jött, ingyen ment) és olyan mértékű bizalom vesztés történne, ahonnan a pénz már nem valószínű, hogy fel tudna állni. Tehát potom 4 millió dollárért cserébe ki tudsz végezni valamit, ami papíron 7 milliárdot ér.
Ugyanezt ma már nem tudod eljátszani pl a bitcoinnal, hiszen ha be is droppolja valaki az árat egy vagonnyi market price orderrel, arra már senki nem mozdul rá és az ár szépen vissza korrigál. De mindettől függetlenül létezik az az order volumen, amivel ki lehet végezni a bitcoint is, rövid időre ugyan, de ki lehet. Júliusba több alkalommal is jelentőset zuhant az árfolyam, melyek hátterében lényegében a split chaintől való félelem, az általános tudatlanság és a segwit aktiválása körüli huzavona állt csak.
A novemberi forkot egyelőre szerintem ne vegyük kész ténynek. Persze az ismert forgatókönyvek alapján annak kellene lennie, hiszen Adam Back tegnap bejelentette, hogy 6 hónapig nem akarnak foglalkozni a bigger blockkal, ami kellene hogy indikálja az új hardforkot, ám lássunk tisztán: mi lesz mégis annak az új bitcoinnak (B2X?) a piaci értéke? Az, hogy a SegWit mellett már 2x akkora blockmérettel tud működni? Ez hol lesz akkor érték, ha addig talpon marad a BCH, amiben akár már most is 8Mb-os blockokat lehet létrehozni? Semmi, a novemberi hardfork egy taktikai fenyegetőzés, amit a saját üzleti érdekeik miatt gyakorlatilag előre hoztak. Ebből keletkezett a BCash. End of story. (Remélem lehetett követni a gondolatmenetemet.)
Köszönöm. Követhető, kristálytiszta. 🙂
Visszatekintve így jártam volna jobban:
– Ellenállni a “hangoknak”, amik azt mondták, hogy menekítsem a bitcoint privát walletbe.
– Fent hagyni egy olyan tőzsdén, ami kinyilvánította, hogy beindítja rögtön a BCH kereskedést.
– A csúcson eladni. Vagy szinte bárhol eladni, mert még így is többet kapok érte, mint ami várható.
– Hátradőlve várni az első vágóhídi tranzitot.
– Döbbenni a folyamatos zuhanáson
– Hetek-hónapok múlva valamennyit visszavásárolni gombokért – hátha.
Ezzel szemben itt ülök a hozzá nem férhető BCH-val a privát walletben. Várva a rohamot, amikor nyitnak a tőzsdék.
Jól értem a különbséget?
Bitcoin Cash: 100 éves autóba egyre nagyobb motort szerelni, a karosszériát megtartva csak azért, mert Satoshi volt a dizájner.
Bitcoin: Folyamatos formatervezés, áramvonalasítás – fejlődve, haladva előre.
Perpillanat azért már bőven hozzáférhető a BCH, akárhol is tároltad. 1-2 órán belül be is tudod akárhova utalni. A BCH árfolyama bár lassan konszolidálgat lefelé, de még 400 USD körül van.
Elnézést a blőd kérdésért, de erre valahogy nem találtam választ még (de tudom, velem van a baj), hogy anno én paper walletbe “mentettem ki” a BTC tőkémet. Most a BCH-t milyen módon tudom pl. egy BCH walletba, vagy a Krakenre átküldeni?
Sziasztok!
Tegnap éjjel sikeresen kettétörtem a koinjaimat. 🙂
Röviden leírom, hátha hasznos a közösségnek.
0. Paper Wallet-ekben tároltam a BTC-t. Azt súgták a “hangok”, ne tartsam ekszcséndzseken. Tuggyafene. Lehet, hogy jobb lett volna fent tartani valahol és akkor már 400-500 körül el tudtam volna adni. Most már csordogál lefelé, ahogy férnek hozzá az emberek a világban és adogatják el. Na mindegy. Még mindig van értéke. 300 dollár körül jár éppen.
1. A biztonság kedvéért elküldtem a privát kulcsaim használatával a blockchain.infó-ra a BTC-t A papírtárca így már csak a BCH-t tartalmazta.
2. Telepítettem ezt: Electron Cash. A neten szinte csak rosszat írnak róla, gondoltam pont ez kell. Kipróbálom. 🙂
3. Szintén a privát kulccsal ráküldtem a BCH-t az Electron Cash desktop wallet-re. Szépen felkúszott.
4. Majd a Bitfinex-en levő BCH address-emre elküldtem őket. Több részletben. Így drágább volt kicsivel (1-2 dollár az egész). Meg tudtam adni a sebességet (és így a díjat is). 5 blokkot választottam. Mint kiderült, nem ez volt a lassú keresztmetszet.
5. Ez most éjjel történt. Egyelőre ott tartok, hogy a bitfinex szépen érzékelte és vár és vár és vár. 20 konfirmációt vár összesen. Az egyik már 19-nél tart. Azaz kb. 10-12 óra kell neki.
Terv?
Azt hiszem, eladom az egészet, tartva magam az általános hangulathoz. Az az érzésem és ti is ezt írjátok, hogy itt nagyon nagy zuhanás lesz.
Hosszabb távon visszaveszek belőle, ha már stabilizálódott és látható a jövője.
Mert ha a végén még John McAfee-nek lesz igaza, inkább legyen ebből is a fiókban. 🙂
En is egyike voltam (vagyok) akik azt mondtak, hogy a private key legyen meg a BTC-hez, hogy biztosan megkapjad a BCH-t.
A tozsdeken tartani a penzt onmagaban egy kockazatos huzas a BCH-tol fuggetlenul, bar rovid ideig elkerulhetetlen. En is olvastam a tozsdek nyilatkozatat, hogy tamogatjak a BCH-t, de a legbiztosabb modja a BCH-hoz jutasnak az ha nalad van a private key.
Udv,
Peter
Hello, egy kerdesem lenne nem a cikkel kapcsolatban. Gondolkoztal mar azon, hogy eloadast tartsal? Szivesen elmenenk egy paran 🙂
Másokban felmerült már ez a gondolat. Vettem illetve veszek is részt néhány rendezvényen, ahova meghívnak. Ha lesz olyan megkeresés, ami szélesebb körben is látogatható és publikus, akkor azt jelezni fogom itt a blogon. Mindazonáltal én magamat leginkább lelkes érdeklődőnek tartom, ami szeret arról írni/beszélni ami éppen foglalkoztatja. Akad azért itthon is néhány olyan vérbeli profi $crypto szakember, akik sokkal hitelesebben tudnának bármilyen előadást is megtartani. Itt most konkrétan pl Ethereum Core fejlesztőkre gondolok, vagy olyan daytraderekre, akik már akkor összekaparták az első nyaralójukra a pénzt a crypto kereskedésből, amikor a legtöbben még azt se tudtuk, hogy a bitcoint azt esik vagy isszák.
Variance, amúgy mennyi időt töltesz kutatással és a cikkek írásával? Mert nem lehet kevés… én néha szinte elolvasni sem győzöm az írásaidat 🙂
Igen hasznos a ténykedésed. Lassan egy LTC címet kirakhatnál az írások végére, nem gondoltál még rá?
Kutatással nagyon sokat, de ez saját igényem. Mivel általában arról írok ami amúgy is érdekel (persze vannak kivételek), ezért ezt nem feltétlenül kezelem wasted-timenak, hiszen ez egyfajta hobbi, szeretek képben lenni. A cikk írás ehhez képest szinte elhanyagolható időt vesz igénybe. Egy-egy cikk mögött (már azok mögött amikben nem csak éppen egy memet vagy a szokásos Jihan fikázást rakom csak bele) azok mögött átlagosan 80-20% arányban oszlik meg a cikk mögötti kutatómunka és a cikk írására fordított idő. Ez arány persze meglátszik a cikkek minőségén is, sokszor mire megírom a postot már annyi meló van benne, hogy nem tisztázom le, nézem át, stb. Ennek eredményével pedig Ti szembesültök amikor próbáltok egy-egy értelmetlen, elgépelésekkel teli mondatot értelmezni 🙂
Maga a cikk írást sem feltétlenül tekintem wasted-timenak, hiszen sok esetben kapok olyan visszajelzést tőletek, amiből kiderül, hogy akár teljesen félre értettem egy-egy dolgot és/vagy hibás következtetéseket vontam le.
A támogatáshoz annyit, hogy nem igazán igénylek ilyesmit, nem ebből élek és kifejezetten irritál amikor azt látom, hogy zéró hozzáadott érték végére odabiggyesztik emberek a crypto addresseiket mondván, hogy kell a pénz arra, hogy szülessenek a cikkek… gtfo… A bloghoz kapcsolódóan vannak bizonyos költségek (aws/cloud, domain, fizetős komponensek, stb.) amikbe aki akar az beszállhat támogatás formájában, ehhez az információk megtalálhatók a jobb oldali widget sorban szereplő “A BLOGRÓL” rovatban. LTC cím mondjuk pont nincs, de ha csak azon múlik, akkor csinálok egyet 🙂
Aki mégis úgy érzi, hogy szeretne meghívni egy kávéra, az jelezze privátban és ha össze tudjuk egyeztetni a naptárainkat, akkor némi crypto okfejtés társaságában iszunk egyet.
Ahh, és tényleg, van ott három féle cím is, csak eddig nem vettem észre… Asszem azt a portfoliós blokkot reklámnak érzékeltem és az alatta lévő dolgokat tudat alatt automatikusan ignoráltam. (LTC ugrott be elsőnek, mint gyors és olcsó tranzakciós coin, ezért írtam azt, de végülis mindegy.)
Amúgy engem is irritál ha tartalmatlan cikkek alatt/felett koldul a szerző. Ez a blog szerencsére pont az ellentéte 🙂
vigyazat pusztan pszichologiai temaju komment kovetkezik ami feldulhatja egyesek erzekeny lelket!
szoval a materialis vilagban teljesen elkepzelhetetlen hogy egy anyaceg az egyik divizio spinoffja utan ugyanakkora erteket kepviseljen mint elotte. Sot tovabbmegyek, olyan sem letezik hogy van egy zsak almam es miutan kivettem a zsakbol a felet meg mindig megvan az eredeti zsaknyi is. Ezek szamomra mind csak azt mutatjak hogy maga a bitcoin erteke leginkabb a nullahoz kozelit. Akik a technologia erteket hangoztatjak – amit en is elismerek – azok viszont nagyon rossz lora tesznek ha mindezt BTC vagy mittomenmilyencoin vasarlassal gondoljak elerni. Ideig-oraig mukodik a spekulacio de aztan vege lesz a szekes-tancos jateknak es csunyan melleul mindenki mert egyetlen szek sem lesz. Ez az en velemenyem a temarol. Ja es hogy miert kovetem a blogot? Ugy hozta a sors hogy par eve feliratkoztam aztan azota a mostani coin-vilagi hireket TV helyett innen nezem, jo a popcornhoz.
Na azert csak jo munkat a tudositashoz
V: A digitális formában létező “dolgok” nulla (vagy elhanyagolható) energiával klónozhatóak szinte a végtelenségig. Ez egy nagy különbség a materilás világhoz képest, szóval szerintem nem lehet teljes mértékben összehasonlítani a coinokat cégekkel és almákkal.
(Az akartam írni, hogy egy kriptocoin, de végülis) minden dolog állandóan pont annyit ér, amennyiért az adott pillanatban el tudod adni. Bármi értéke lenullázódhat pl. egy katasztrófa, háború következtében. Megegyezés és bizalom kérdése csak a dolgok értéke vagy ára.
“maga a bitcoin erteke leginkabb a nullahoz kozelit” – ha ezt a pillanatnyi értékére érted, akkor nem igaz, mivel ha nullához közeli áron szeretnél btc-t vásárolni MOST, akkor nem tudnád megtenni.
a digitalis vilagban ugyan klonozhatok dolgok – egy zenedarab, film, esetleg egy szoftver – de ezek ellentettel egy blokklanccal valos erteket kepviselnek mert kihatnak materialis vilagunkra. Maga a cryptopenz technologia nagyszeru otlet, de ettol fuggetlenul csak addig kapsz a merevlemezbe karcolt bitjeidert valamit amig valaki hajlando fizetni erte. En nem bizok ezek hosszutavu sikereben – ezalatt evtizedekre gondolok. Nem raknek oda egy centet sem, sem jatekprnzt sem semmit. Nem azert mert nem tudom elkepzelni hogy pluszbsn jonnek ki belole, hanem azert mert nem szeretem az ehhez hasonlo szerencsejatekokat. Mernok vagyok, tervezni szeretek. Szerencsevel nem lehet tervezni
Én meg azt írtam, hogy minden dologra érvényes az, hogy csak addig kapsz érte valamit, míg valaki hajlandó fizetni érte. Az általad említett digitálisan másolható cuccoknak is inkább a szellemi értéke az ami nagyjaból tartós, de ha a piaci értékét nézzük, az sok mindentől függ, és általában idővel csökken. Van eredeti játékom ZX Spectrumra, kazettán, mennyit adnál érte? 🙂 “Valós értéket képvisel”, belerakták anno a munkát valakik… Mégis gyanítom, most ingyen se vinné el senki.
Valahogy úgy látom ezt, hogy tulajdonképpen csak különböző valószínűségekről beszélhetünk az egyes dolgoknál, mikor a hosszútávú értéktartást saccolgatjuk.
A premisszából az is következhet, hogy a Bitcoin Cash-nek nincs értéke, hiszen a Bitcoiné nem csökkent. Ezt fejtegette föntebb Variance is. A pillanatnyi árát az tarthatja magasan, hogy nagyon kevés van likvid forgalomban belőle egyelőre. A legtöbb büszke tulajdonos most épp azt találgatja, hogy oké, hogy a walletemben van a privát kulcs, de hol, és hogy csaljam ki belőle a Cash-t? 🙂
Figyelgetem én is a bitcoin cash árfolyamát és egy elemzésben olvastam (Aayush Jindal publikálta 5 órával ez előtt), hogy az elkövetkező időkben $350 és $400 között lesznek a támasz-ellenállás szintek. Beindulgat lassan a kereskedés is és amint az várható volt dumping-el kezdett és jelen pillanatban $310-os árfolyammal jóval a támasz alá esett, már csak a korábbi $303-ról pattanhat vissza, bár ha tennem kéne rá, én bizony ellene szavaznék. Megy az a maci szerintem lejjebb is a völgybe. Aztán majd meglátjuk, hiszen még viszonylag kevés BCH-val (már egy bálna pénztárcájához képest) jelentősen manipulálható az árfolyama, amit valószínűleg latba is vet mindkét oldal…
Egyetértek V-vel, bár nem látom ennyire feketén-fehéren a dolgokat. Minden spekulatív valamilyen szinten. Persze most lehet mondani, hogy pl. a lakásvásárlás mindig tuti, de hagyjuk már… három éve fele ennyibe kerültek a lakások és senkinek sem kellett, most a 0% kamat mellett boldog, boldogtalan lakást akar. A kriptopénzeket is a hype hajtja nem pedig a hozzáadott érték. Mire szolgál ez az egész? Mi a fundamentum? Jó azért, mert tudsz utalni más walletbe… ez szuper, de csak Kínából probléma a kiutalás, és emiatt terjedt ott el futótűz szerűen. 2012 óta gondolkozom bányászaton, illetve kriptopénz befektetésen… Nyilván már rengeteg pénzem lenne belőle, ha vettem volna pár btc-t de egyszerűen sose bíztam benne. A bányászatot mindig kiszámolgattam, hogy mi merre hány méter (a legtöbb kalkulátor semmit se ér a difficulty change miatt…) és mindig az jött ki, hogy jó-jó valószínű, hogy kitermeli a kártya árát, bááár ki tudja… de onnantól bukta. Ezért adott, hogy a pénz amit megtermeltél visszaforgatod és új rigeket veszel. Hol a vége? Pár év alatt kihullanak szépen a kártyák sorra, és nullszaldóban se tudod kihozni a történetet. Ez akkor éri meg, ha van egy házad, eu-s pályázaton nyertél napelemeket, és arról bányászol olcsón beszerzett használt kártyákkal kb., de ezekből meg hiány van szóval… szerintem egyszerűbb, ha tényleg vásárol az ember abból a coinból, ami szimpatikus aztán pöröghet a szerencsekerék. Mindenesetre a technológia remek, és szeretném már látni, hogy a bankok elkezdik használni, nem csak beszélnek róla… A blogod szuper, és sok sikert kívánok a zcash bányászathoz.
a problemam ott van a kriptopenzekkel hogy ugyan a technologia nagyszeru de jelenleg a hatalmas volatilitas miatt egyetlen coin sem alkalmas arra hogy erteket taroljon benne az ember. Emellett mi garantalja hogy a kivalasztott coin eletkepes marad hosszutavon? Ahogy a BCH meg a tobbi is keletkezett, holnaputan johet egy trendicoin es mindenki TRC-t fog banyaszni. Semmi nem biztositja az ertekallosagot, barmikor barki eloallhat hasonlo fizetesi rendszerrel es elkezdheti fuzni a tranzakciokat a legelso lancszemhez. Jelenleg egyeduli vedelmet a kritikus tomeg meglete jelenti de persze mind tudjuk milyen az ha az egyetlen ajton akar egyszerre az osszes befekteto menekulni.
Hallani egyet s mast hogy bankok mar dolgoznak egy sajat rendszeren. Anarchistaknak ez esetleg nem tetszhet de en meg mindig inkabb valami bankok vagy kozponti authority altal felugyelt rendszerre tennek. Ha egymas kozott bankok elszamolasra hasznaljak es a nepet csak szepen lassan “engednek ra” akkor csokkenne a volatilitas es a bankok erdekeben is allna hogy kotelezzek magukat a sajat coin deviza elszamolasara. Emellett megmaradhatna a distributed jelleg, maganszemelyek segithetnenek banyaszattal a tranzakciok feldolgozasat amiert termeszetesen coint kapnanak mint a jelenlegi rendszerben. Nem vagyok crypto deviza szakerto de en valahogy igy kepzelnem el.
Jelenlegi helyzetben az egyeduli opcio szamomra hogy a coin oruletbol profitaljak az az ha NVDA reszvenyt vennek. Viszont az arazasbol meg a fundamentumokbol ugy tunik a coin lufival a NVDA share price is kidurran
Hasonlóan kétkedő voltam én is. Évekig nézegettem, követtem az árfolyamot, néha olvastam róla. Idén már nem tudtam ellenállni és alaposan belemásztam a témába. Mint a filmekben, kigyulladt a kis lámpa, belém csapott a villám. Utoljára a feleségemmel való megismerkedésemkor éreztem azt, hogy “Ő az igazi”.
Hibáztattam magam, hogy miért nem sokkal korábban vásároltam és most ennyi, meg annyi lenne. Olvastam “early adopterek” történetét és bizony amikor 10x, 100x emelkedéseken mentek át, nem tartották meg. Eladogatták és nem lettek dollármilliomosok. Néhányan vannak akik igen, be is kerültek a médiába. Tudatosan utánajártak, komoly összeget fektettek be (már az elején) és vártak-vártak. De ehhez nagyon komoly önkontroll és hit kellett. Nem biztos, hogy akkor ez meglett volna bennem.
Nem az én feladatom a Bitcoin védelme és reklámozása, ezt megteszi az egyre növekvő közösség. Az Altcoin-okról nem mondok semmit, nem értek hozzájuk annyira, hogy megjósoljam a jövőjüket. De a Bitcoinnál már megvan (vagy éppen most következik be) a “Tipping Point” – az átbillenés, a tömeghatás. Innen már nincs visszaút. Lavinaszerű, mindent elsöprő lesz a hatás.
Ezt felismerve megszüntettem az államkincstárnál a TBSZ-emet, eladtam róla szinte mindent. Annyit hagytam, hogy egy hirtelen bajnál legyen pénz. Az egészet betoltam Bitcoinba. Innentől kezdve ésszel, de folyamatosan vásárolni fogom.
Minimálisan kereskedek is, de inkább csak szórakozásból.
Egy olyan forradalom közepén (talán még az elején) vagyunk, ami több évtizedenként egyszer adatik meg. A dotkom boom-ot szokták emlegetni hasonlatként, de én inkább a pénz forradalmának nevezném, ami bizony több évszázados történet. Ráadásul ha nem csak a pénz részét nézzük, hanem magát a zseniális blokkláncot, akkor az egész éltünket meghatározó változások előtt állunk. Most fogunk igazán megérkezni a XXI. századba.
Mi lesz ha mégis elbukom a befektetést?
Nos, ezt így foglalnám össze:
– Amikor az unokám majd megkérdezi, hogy “Nagypapa, te hol voltál a digitális aranyláz idején?”, emelt fővel válaszolhassam: Ott voltam és legalább megpróbáltam.
akar tulipanhagymat is vehettel volna XD. Azert az allampapir meg a BTC nem ugyanaz a kockazati kategoria. Szerintem majd meglatjuk par ev mulva. Az ilyen lufik pont ugy alakulnak ki hogy a vegen a taxisofor magyarazza neked milyen jo biznisz, es mar senki nem lat tisztan. En maradok a partvonalon de azert jo szerencset es neha gondolj azert a diverzifikaciora is, nagyon csunyan meg szoktak magukat egetni a “befektetok” egy-egy korrekcio alkalmaval, az igazi rohamrol nem is beszelve
Ahogy a régi mondás tartja, amikor már a taxisofőr is erről beszél, akkor kell eladni 🙂
Szerintem ez a lényeg:
https://steveblank.files.wordpress.com/2011/06/bubble-phases.jpg
Fektethetsz Konzumba is, az is jól fut mostanában… Amúgy semmiképp sem szabad mindent egy lapra feltenni szerintem, fontos a diverzifikáció.
BÉLA COIN: Sok országban az pont elég, hogy senki nem tudja ellopni tőled, valamint a mozgatott értéktől független mozgatási költsége van, ami mellesleg bármilyen egyéb, érték mozgatására használható megoldásnál olcsóbb. 2012-ben gondolkoztál bányászaton és nem kezdted el? :O Én 2013-ban kezdtem (sajnos csak akkor hallottam egyáltalán róla) és 20+ BTC-t tudtam bányászni, igaz, kb. a felét már ASIC használatával. A kártyák nem ettől mennek tönkre, hanem a rossz hűtés, tápellátás miatt. A kártyának az a dolga, hogy számoljon, ha nem tudja, az garanciális probléma, sőt, a bányászás egyenletes terhelés nekik, a játékra használat jobban igénybe veszi őket a hőtágulás miatt (a játék nem állandóan fut ugye). Egyetlen, bányászatra használt VGA sem ment tönkre nálam, és ahogy tudom, a mai napig működnek másnál, pedig 3-4+ évesek.
A kalkulátorok nem tudom, hogy lehetnének neked jók, hogyan képzeled? Lásson a jövőbe…? Csak azt tudhatják nyilván, hogy az aktuális nehézségnél milyenek a kilátások.
V: értéktárolásra mindaddig jó lesz, ameddig a hosszútávú trend az emelkedés, esetleg stagnálás egyéb fundamentumokkal szemben. A BTC ezt eddig teljesíti.
3-4 éves kártyával mit bányászol, béla coint? A kalkulátorok nyilván nem látnak a jövőbe, de ezért vannak a grafikonok. A difficulty chartok a napnál világosabban mutatják, hogy átlagosan havi hány %-kal nő a nehézség, és így már kalkulálható egy profit. Egyébként ez nem igaz, hogy bármilyen más módszernél olcsóbb a bitcoinban való tárolás, vagy utalás… ha csak a spreadeket nézem, meg a volatilitást, akkor nem éppen az értékállóság jut az eszembe, hanem a profitvadászat. Mindenesetre az is biztos, ha 2012-ben elkezdem, én is valószínűleg úgy járok mint a pizzás srác 😀
http://uk.businessinsider.com/bitcoin-pizza-day-passes-2000-20-million-2017-5
Javítás a leírásomhoz: Nem Bitfinex, hanem Bittrex. Ennél hasonlóbb neveket nehezebben találhattak volna. 🙂
Egyébként az egyik már végre konfirmálódott. Röpke kb. 13 óra alatt. Megkezdhetem a dámpingolást. 🙂
Csak nehogy ráfázzak.
Honnan lehet tudni hogy hány blokkot sikerült kiállítani?
Pl. itt: https://cash.coin.dance/blocks
“There have been 66 blocks mined since the hard fork.”
Ha lejjebb tekersz, a “Block Details” alatt látod is az egyes blokkokat, a Height alapján ki is számolhatod; a 478559. volt az első forkolt blokk.