Korábban már írtam, hogy aktívan foglalkozom cryptocurrency – akkoriban ugye Bitcoin (BTC) – bányászattal. Három Antminer dualblade-S1-essel farmoltam a bitcoint még 2014-2015-ben, amik jó fél év alatt behozták az árukat és az akkori BTC árfolyamon még némi profitot is termeltek. A bitcoinok egy részét eladtam, a nagyobb része viszont a mai napig megvan. Vettem is hozzá 250USD körül, így a mai 1300-1400USD-s árával bőségesen jó befektetésnek bizonyult beszállni ebbe az üzletbe. Hanem ugye kb két éve ezek az ASIC miner célhardverek elérték az ár/érték köszübüket, amikor is a folyamatos difficulty emelés miatt már nem érte meg folytatni a BTC bányászatot, hiszen több áramot használtak a gépek, mint amennyit az akkori árfolyamon BTC-ben termeltek. Akkoriban komoly dilemmában voltam, hogy visszaforgassam-e a befektetést és vegyek erősebb ASIC miner gépeket. Végül úgy döntöttem, hogy inkább kiszállok. Mindezzel párhuzamosan kezdett el komolyabb teret nyerni számos alternatív crypto fizetőeszköz is. Akkoriban főleg az LTC (LightCoin) pörgött aktívan.
Az LTC és számos további alternatív digitális fizetőeszköz is a Scrypt (és alternatívái) algoritmusra épült, ami a bonyolult számítási műveletek mellett még nagy mennyiségű memóriát is igényel. Ezen tulajdonsága miatt is nevezik ezeket az algoritmusokat “ASIC ellen védett”-nek, hiszen nem elég a számítási kapacitást párhuzamosítani pici cél processzorokkal (ugye ez a lényege az alkalmazás specifikus integráltáramköröknek), de mindehhez még tetemes mennyiségű memória is kellene, ami miatt nem igazán lehet hozzá hatékonyan gyártani bányász célhardvert.
Saját post ajánló a bányászat témában: Ha nagyon nem mond semmit neked a crypto pénz (ZEC, bitcoin vagy bármi egyéb) bányászat folyamata, de érdekel, akkor a következő postomban erről részletesebb leírást találsz: Zcash (ZEC) – praktikus tanácsok bányászathoz.
Körülbelül ennyi információ birtokában akkor úgy döntöttem, hogy nem szállok be az alternatív pénzek bányászatába… Nos a jelek szerint ezt igen rosszul tettem. A bitcoin (BTC) mellett mára fénykorukat élik az alternatív digitális pénzek is. Bár tény, hogy ezen piacon továbbra is a bitcoint az abszolút vezér, a maga jelenlegi potom 25 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával, azonban nem érdemes figyelmen kívül hagyni a további versenyzőket sem:
Ethereum (ETH): 8,3 mill market cap, 84 EUR/ETH- Ripple (XRP): 5,6 mill market cap, 0.13 EUR/XRP
- Litecoin (LTC): 1,5 mill market cap, 27 EUR/LTC
És még sorolhatnám a listázott néhány száz cryptocurrency-t. Azonban ami fontos, hogy a lista élén álló BTC-t követő további 10 elem piaci kapitalizációja aktuális árfolyamon a BTC szintet tudja hozni.
Zcash (ZEC): Az új csodafegyver?
A tavalyi év nagy felfedezettje volt a Zcash, melynek végleges specifikációja 2016 februárban látott napvilágot, de az érdemi bányászat, csak 2016 október végén indult el. A BTC-vel szemben a Zcash egy nagyon fontos tulajdonsággal bír, ez pedig a “követhetetlenség”. A bitcoin önmagában garantál egyfajta anonimitást, de csak addig amíg nem adod meg valakinek a bitcoin tárcád címét, ha ezt megteszed, akkor onnantól a nagy BTC blockchainben visszakövethető minden korábbi tranzakciód. Persze ennek elfedésére számos megoldás létezik, de összességében ha egy-egy BTC wallet ID-hez sikerül hozzákötni egy konkrét személyt, onnantól kellően sok erőforrás befektetésével hozzá lehet férni minden számla előzményéhez.
[commercial_break]Ezen a ‘kellemetlenségen’ segít a Zcash technológiája. Nevéhez híven a ‘Zero Knowledge’ elvet követi. Ennek lényege, hogy a tranzakció hitelesítésében részt vevő bányászok úgy hitelesítik a tranzakciót, hogy sem azt nem tudják ki küldte a tranzakciót, sem pedig azt, hogy mekkora összeget akar utalni. Mindez mögött a ‘Yao’s millionaire’ intuíció áll, ami egy 1982-es teóriára épül mely szerint hogyan képes két milliomos eldöteni, hogy melyikük a gazdagabb anélkül, hogy bármilyen módon is elárulnák a másiknak, hogy mennyi a vagyonuk. A teória megoldásának kifejtése a blog keretei között igen problémás lenne és amúgy sem feltétlenül szeretnék abban a fényben tetszelegni, hogy úgy egyébként értem azt teljes egészében. A Zcash szempontjából elég annyit megérteni, hogy a ‘fedezet vizsgálatot’ ennek segítségével valóban el tudja végezni úgy a trazakció authorizációt végző bányász, hogy nem ismeri sem a küldő ZEC ID-ját, sem pedig az összeget.
A ZEC (Zcash) árfolyama a kibocsájtása óta eléggé stabil, némi hullámzás mellett 30-50 USD körül tartotta magát egészen idén március közepéig. Azóta kitört és gyors hegymenetben immáron stabilan 100 USD feletti árfolyamon kereskednek vele.
A jó hír, hogy a ZEC már a tervezésnél be lett biztosítva az ASIC mining ellen. Maga az algoritmus (ami most éppen az equihash) iszonyatosan memória intenzív, egy-egy block kiszámítása 450Mbyte memóriát igényel, így jól látható, hogy erősen limitált a párhuzamosíthatósága. Ezzel együtt azonban GPU mining barát a technológia. Tehát komoly előnyt élveznek már a korai bányászati idők óta a GPU miner RIG-ek.
Miért nem szertjük az ASIC mininget és miért jobb a GPU/CPU mining?
Az ok igen prózai. Az ASIC mining a nagyok játéka. Ahhoz, hogy ma valaki beszálljon a bitcoin bányászatba és havonta meg tudjon termelni legalább fél BTC-t, ahhoz be kell ruháznia közel 1-1,5 millió forintot. Csak az idei évben 51,5%-kal növekedett a BTC mining difficulty mutatója. Tehát ugyanaz a ASIC miner január és most május között 51%-kal nevesebb BTC-t tud már csak termelni. Az azt megelőző két félévben szintén 50-60% körüli difficulty emelkedés történt. Ez ugye azt jelenti, hogy ezek az ASIC miner gépek folyamatosan egyre kevesebbet termelnek és folyamatosan meg kell venni a még drágább és még újabb eszközöket amelyek kezdeti ára (first batch) igen magas. Ez egy folyamatos verseny az idővel, amiből csak az tud jól kijönni, aki tetemes mennyiségű pénzt tesz fel erre a témára.
Ezzel szemben a GPU mining sokkal kiszámíthatóbb, hiszen a GPU-k fejlesztését egyelőre még a játékipar diktálja, ami kevésbé követel meg akkora technológia ugrásokat a hardver fejlesztőktől. Így az egyszeri top gaming gép tulajdonos is labdága rughat a crypto currency piacon és akár arra is képes lehet, hogy visszatermelje a gépének az árát. Hogy mennyire stabil a difficulty a Zcash kapcsán. Nos erre alább az elmúlt közel fél éves diff chart:
Az ábra alapján egyelőre úgy néz ki, hogy a jól kiállta eddig a Zcash a ASIC mining védelemmel szemben támasztott követelményeket.
Személyes tapasztalataim:
- Egy i7 2600K CPU-val (8 thread) nagyjából stabilan lehet hozni a 25 Sols/sec-es sebességet. Míg ugyaebbe a gépbe berakott két darab lassan 4 éves GTX 560Ti nvidia kártyával szintén lehet hozni darabonként 25-25 Sols/sec-et. Ezzel az átlag 75 Sols/sec bányászati sebességgel össze lehet kaparni havonta kb 0,2 ZEC-et, ami a mai árfolyamon pont fedezni is tudná az áram igényt. Persze elnézve azt, hogy két éve 200 USD-t is éppen csak elérte a BTC, ma pedig 1500 körül van, logikus lehet a zCoin esetén is a hosszútávú profit remény.
- Persze ami gépet az előző pontban leírtam, az egy közel 4 éves masina. Friss tapasztalat alapján elmondhatom, hogy a GTX780Ti nvidia GPU stabilan termel 250 Sols/sec-et, míg a ma elérhető legnagyobb teljesítményű nvidia GPU (ROG STRIX 1080Ti 11Gb OC) 650 Sols/sec sebességgel képes bányászni. Ezzel a sebességgel már (kártyánként) havi átlag 1,5 ZEC üti a markunkat. Ez a mennyiség a mai árfolyamon is már kitermeli a kártya árát 5-6 hónap alatt (az áramon felül…).
- Bocs, hogy nem írok AMD-s adatokat is, de saját tapasztalat hiányában, max csak az internetről összeszedett adatokat tudnám prezentálni, azt meg minek bárki meg tudja találni, ha érdeklődik a zcash farmolás iránt.
Összeraktam a saját Zcash miner RIGemet, amibe beleraktam a piacon most elérhető legjobb asztali nVidia GPU-t. Az eredményről részleteket ebben a postban találhatsz: 748 Sol/sec Zcash (equihash) teljesítmény egy GTX 1080 Ti kártyából.
