Mégis mit is nevezünk Bitcoinnak?

Meglepően jól fogadta a tegnapi lázálomban született postomat a blog olvasóinak azon része, akik a passzív olvasás mellett hozzá is szólnak a témához. Mielőtt tovább folytatnám az összeesküvés elméletemet had osszak meg veletek egy korábbi irományomat, amit anno nem publikáltam pont azért mert annyira ködös és homályos volt a jövő, hogy akkor nem éreztem érettnek közzétételre. Egy-két ponton belepiszkáltam a lentebbiekbe, de javarászt az augusztus 4-ei gondolataimat tartalmazza, tehát közvetlenül a Bitcoin Cash hardfork után készült. A post még akkor született, amikor – Gavin Andresen szavait idézve-: Nem vakultam annyira el, hogy ne lássam a fától az erdőt 🙂

---

Kezdjük talán azzal, hogy mi is az a Bitcoin. Az eredeti (Satoshi Nakamoto) definíció szerint ugye egy “elektronikus peer-to-peer pénz rendszer”. Ez azonban már lényegében bármire igaz, ami UTXO alapú digitális főkönyvet működtet nem centralizált formában. Értsd: ennyi elővel az összes altcoin is bitcoin. (Ahogy végülis azok is). Na de, hogyha ez mindre igaz, akkor mégis miért a Bitcoin… a Bitcoin? Ezen definíciós probléma feloldására idén februárban hozta létre Gavin Andresen az alábbi definíciót:

“Bitcoin” a korábban-el-nem-költött (UTXO) tételek főkönyve, melyek hitelesített módon aláírva fűződnek fel egy láncra, melynek első eleme a genezis block (hash 000000000019d6689c085ae165831e934ff763ae46a2a6c172b3f1b60a8ce26f), követi továbbá az eredeti 21-millió érme létrehozásának ütemezését, és rendelkezik a legnagyobb összesített dupla-SHA256 proof-of-work számítási teljesítménnyel.

Andresen a bitcoin kezdeti szakasza óta core fejlesztő és emellett ő hozta létre 2012-ben a Bitcoin Foundation-t, mely az alapjait rakta le a ma is működő bitcoin fejlesztési módszertannak és környezetnek. A definíciója nem mond semmit a blockméretről (eredetileg nem is 1Mb volt…), az on-chain, side-chain kérdésekről és mégcsak a merkle-treeből kiszervezett aláírásokról (SegWit) sem, hiszen ezek mind irrelevánsak. Ellenben van egy nagyon fontos kitétel: “rendelkezik a legnagyobb összesített dupla-SHA256 proof-of-work számítási teljesítménnyel.“. Tehát AZ a Bitcoin, ami a fenti feltételek mellett a leghosszabb láncot hozza létre a legnagyobb (hashing power) számítási kapacitással. Amennyiben akár az augusztusra időzített SegWit/BIP148 során létrejövő hardfork, akár a novemberre időzített New York egyezményben foglalt SegWit2X hardfork létrejötte során olyan alternatív blocklánc jön létre, ami mindenben megfelel a fentebb leírtaknak ÉS emellett még a leghosszabb lánc (block height), mely lánc minden elemének összesített hashing powere a legnagyobb, akkor Bitcoin trónfosztás történik. Ez a trónfosztás persze csak definíciós értelemben értendő, ahhoz, hogy ez gazdaságilag és közösségi elfogadási szempontból is megvalósuljon még egy nagyon beteg mestertervre is szükséges lenne, ami módszeresen szifonozza át az értékeket – és persze a pénzt – az “Új-Bitcoin”-ba, megtévesztve mindenkit. A jelek szerint nem a Bitcoin Cash lesz a trónfosztó, bár az elmúlt 4 nap történései kellően komoly gyanút ébreszthetnek azokban akik rendelkeznek azzal a betegséggel, hogy folyamatosan megpróbálnak a színfalak mögé nézni.

Miért zsákutca a blocklánc növelés?

A blocklánc növelés önmagában egy olyan tevékenység ami úgy növeli a hálózat áteresztő képességét, hogy az ahhoz szükséges számítási kapacitás egyre inkább elérhetetlenné válik a kis szereplők számára. A Bitcoinnal szemben a Bitcoin Cash a teljesen dinamikus blockméret skálázás mellett tette le a voksát. Ez azt jelenti, amennyiben volumenben tényleg megjelenik annyi tranzakció a Bitcoin Cash blockláncon amennyi indokolja is ezt a skálázhatóságot, akkor a blocklánc éves szinten akár 420Gbyte-tal is növekedhet. Tekintettel arra, hogy az első 8 évben összesen nőtt a blocklánc 120Gbyte-ra, ez a növekedés aránytalanul nagy erőforrásokat követelhet meg a node üzemeltetők részéről, ehhez persze kellene is a másodpercenkénti 16-20 tranzakciós átlagok. De ha teljesül, akkor alig 2 év alatt meghaladhatja a Bitcoin Cash blocklánc az 1Tb-ot, míg ugyanekkora a Bitcoin (legacy) blocklánc alig negyed Terabyte körül lesz a SegWit kiterjesztéssel együtt is. Az elkövetkező években ez a differencia egyre nagyobb lesz úgy, hogy valójában a Bitcoin Cash NEM oldotta meg a skálázhatóságot, mindösszesen csak kicsit kitolta a határokat.

Miért van ennyi tranzakció, miért kell a nagyobb block?

A bitcoin mint fizetőeszköz népszerűsége egyrészt folyamatosan növekszik, ennek határása nő annak az értéke, ami a fizetőeszközzel szembeni bizalom erősödését mutatja. Minél értékesebb a bitcoin annál jobban fragmentálódnak a coinbasek (coinbase = az a bitcoin ami bányászat útján, annak jutalmaként jön létre, a coinbase tranzakciónak nincs előzménye).

Minél inkább fragmentálódnak a coinbasek annél több UTXO-t kell nyilvántartania a nodeoknak. Márpedig ezeket a tranzakciókat szó szerint fejben (memóriában) kell tartania a nodeoknak ahhoz, hogy gyorsan tudjanak tranzakciót validálni és védekezni a double-spending ellen.

[commercial_break]

Minél szélesebb körben használják a bitcoin annál több un. mikrotranzakció jön létre. Ezek olyan pici tranzakciók, amiknél a tranzakció volumene már akár vetekedhet a trazakció költségével. Ma ha szeretnél átküldeni a bitcoin hálózaton 1 egész bitcoint és szeretnéd ha az tényleg a következő blockba be is foglalódna, akkor ehhez 400-600 satoshit kell fizetned a tranzakció minden egyes bytejáért. Egy hagyományos tranzakció (amikor egy UTXO egy részét átutalod a visszajárót pedig az eredeti UTXO-n írod jóvá) átlagosan 220-240 byte-ot emésztenek fel. Ennek megfelelően egy ilyen gyors tranzakció díja ma kb 50.000 satoshi, azaz 0.0005 BTC. Azaz forintban számolva kb 780 ezer forint átutalási költsége 392 forint. (szerk.: augusztus elejei árakkal számolva) Ez nevettségesen alacsony bármilyen más fiat alapú utalási rendszerhez képest. Azonban, ha csak a kávédat akarod megvenni bitcoinból a kedvenc kávézódban reggel, akkor az abból keletkező on-chain tranzakció költsége is ugyanennyi lesz, tehát a 900 Ft-os habos-babos kávé tranzakció díja is valahol 400 forint körül lesz. Ez így már nem annyira sexy ugye?

Tehát valójában a bigger block (bitcoin cash) koncepció sem oldja meg a problémát?

Természetesen nem. Bárki bármit is állítson a bitcoin hálózat önmagában (on-chain) alkalmatlan a kis összegű tranzakciók könyvelésére, viszont nagyon is alkalmas az ületi adoptálódás serkentésére, hiszen jelenleg komoly akadálya ennek a magas tranzakciós díj. Viszont: vegyük azt a fura jövőképet, hogy a Bitcoin Cash értéke meghaladja a 4000 vagy akár az 5000 dolláros árszintet még akár idén és vegyük azt, hogy 8Mb-os bigger blockok miatt folyamatosan üres a mempool, tehát akár 5 sat/B-os tx költségen is tudod gyorsan utalni a kávéd árát.  Ekkor egy tranzakció ára átlagosan 0.05$ lesz. Ez már csak potom 10-15 forint, ami akár egy 1000 forintos kávé esetén el is fogadható. És itt jön a csavar: Hiába oldódik meg a mempool és a txfee probléma, attól még a tranzakció 10 percig nem kerül be a blockba és azt követően is legalább 6 confirmationt kellene várni, hogy ez valóban valid legyen. Ennyi idő alatt a kávéd kihűl, te elkésel a munkahelyedről és már kedved se lesz meginni a kávét.

Tehát a bigger block nem eszköze a bitcoin szélesebb körben történő elterjedését? Akkor mit old meg?

Egyedül a lassan egy éve fennálló folyamatos teletömött mempool problémát. Ezt a problémát márpedig nem tudták megoldani ezeddig, függetlenül attól, hogy ezen probléma valós vagy mesterségesen előidézett. A bigger block koncepció erre megoldást ad, legyen szó akár a Bitcoin Cashről, akár a novemberi SegWit2X-ről. De ettől még a kávéd ki fog hűlni mire megihatod… 

Az eredeti post eddig készült el. Érdekes kérdéseket kezdtem el feszegetni, ezért is tettem most közzé így utólag. Azonban mindezek mára irrelevánsá váltak, hiszen ma reggel még csak spekuláltam a Bitcoin Cash difficulty change kapcsán, most viszont már tény: A meglévő két nevesített szereplő (bitcoin.com és viabtc) mellett ma két újabb bányász csapat lépett a színre a BTC.com és az AntPool (Bitmain) személyében. És ezzel máris alig 60%-ra csökkent a misztikus Unknown miner szerepvállalása. Holnap bejelentetten a színre lép a BTC.top is, hogy ki csatlakozik még? Innentől ez már nem számít, mindenki akinek van esze és főnöke…

Visszatérve a cikk elejére berakott “mi is a Bitcoin” definícióra: A Bitcoin-nak jelenleg cirka 1200 block előnye van és nagyjából néhány már kiszámított exahash PoW powere ami miatt még jogosan viselheti a Bitcoin nevet. Ám az idő nem kedvez neki.

Az elkövetkező napokra időzített marketing cunami fő célja pedig nem más lesz mint az “ideológia” magyarázata. Közben pedig Söulban még több WON-t öntenek a BCH-be, ami miatt még több BCH kerül dumpolásra, mely BCH-k szépen összegereblyéződnek a nagy számlákon…

Vajon az véletlen, hogy a BTC.com “bitcoin cash” scannert és “bitcoin cash recovery tool” eszközt ad a világnak, miközben  Jihan Wu ezt twitteli: (a cikk elejét illusztráló kép társaságában…)

If you want to kill BCC, please pitch @brian_armstrong to list BCC. Because lots of investors at Coinbase want to sell their BCC.

— Jihan Wu (@JihanWu) August 20, 2017

Tényleg ennyire átlátszó ez, vagy csak én képzelek bele ebbe ilyen sokat?