Initiative Q – mit is kezdjük ezzel a scam patternnel?

Nagyon sok kérdést kaptam mostanában a Q kapcsán, mondván ez az új Bitcoin killer. Meglepődve konstatáltam , hogy számos hazai kripto és startup celeb is beállt két-kézzel tolni a Q kezdeményezés szekerét, ami még inkább megerősítette bennem a gyanút, hogy érdemes jobban belemászni ebbe a témába. Előre leszögezném, hogy a cikkben nem célom pálcát törni a Q felett, mindösszesen csak szeretném megvilágítani a témát más aspektusból is, mint amit ma kaphatsz amikor egy ismerősöd rád ír, hogy “nyersz Xezer dollárt a jövőben ha most feliratkozol az én regemmel!“. Hogy scam-e a Q? Erre egyelőre nincs jó válaszom, viszont az biztos, hogy a scam patternek nagy részét felvonultatja. Ami ennél is fontosabb, hogy olyan ajtót nyit ki, amin az elkövetkező bő egy évben, számtalan más – egyértelműen rosszindulatú – próbálkozás be fog férni.

Ha eddig a pillanatig nem sikerült összeraknod, hogy miről is beszélek, akkor van egy jó hírem: A mai social media által szennyezett világunkban Te képes voltál megtartani azt a tiszta értékrendet, aminek köszönhetően nem ért el ez az őrület… nem kis teljesítmény, különösen, ha egyébként nyitott vagy a kriptoeszközök irányába… Ha viszont találkoztál már az Initiative Q-val, akkor érdemes lehet tovább olvasni a cikket.

A “Q” lényegében nem ígér semmit csodát, semmit amit anno a Bitcoin nem ígért volt, és aminek az ígéretébe a Bitcoin ne failelt volna bele… A Bitcoin ugye egy elektronikus peer-to-peer cash rendszert ígért, amit ugyan elért és ezen a téren ma is funkcionál, de a Bitcoin sokkal inkább egyfajta elektronikus értéktárrá avanzsálódott az elmúlt 10 év alatt. Feltehetően ez a motiváció hajthatta a “Q” csapatát is, amikor előrukkoltak a projektjükkel. Hogy mi is ez a projekt? A világ minden lakója számára elérhetővé tenni egy olyan payment rendszert, ami könnyedén használható, alacsonyak a költségei és széles körben fog adaptálódni.

Maga a platform a roadmap szerinte 2020 körül indul, amikor is széles körben fognak elfogadóhelyeket recruitolni és onnantól hirtelen mindenki számára ez lesz a legjobb eszköz fizetéshez. Bár az egész történet ezer sebből vérzik, mindenesetre a projekt időzítése valóban érdekes, ha ma valaki megkérdezné, hogy feltehetően mikorra tud kialakulni egy komolyabb generációváltási igény a fizetési rendszerek kapcsán, akkor jómagam is a 2020-2022-es időszakot jelölném meg. Tehát ilyen térne az időzítés pompás. Ami már koránt sem annyira pompás: Maga az egész koncepció alapjaiban hibás és még ha el is készülne egy ilyen rendszer, akkor is kapásból a fél világon betiltanák, hiszen a pénzkibocsátás továbbra is a nemzetállamok pénzügyi felügyeletének hatáskörébe tartozik. Persze a kriptoeszközök világában mondhatnánk, hogy kit érdekel a pénzügyi felügyeletek véleménye, hiszen itt a decentralizáció és a community driven payment providing! A helyzet az, hogy a “Q” nem decentralizált és még csak nem is elosztott. A saját kibocsátású tokenjeik nyilvántartása központilag történik egy saját adatbázisban, ahol mind a fraud management, mind pedig a tranzakciók visszafordíthatósága egy belső jelenleg ismeretlen folyamaton keresztül történik. A folyamatok kapcsán egyébként a “Q” kvázi whitepapere olyan szintű blődségeket tartalmaz, ami kapcsán már-már felmerül bennem, hogy itt egy újabb Nigériai herceg átverésről beszélünk, aminek célja, hogy csak a “butáknak” engedjen bebocsátást a vágóhídra. Csak, hogy egy pontot kiemeljek:

AML – Anti-Money Laundering
One of the main causes for complexity in payments is the need to comply with regulation for prevention of money laundering. This is why international wires can take days and cost $20-100 each.
The Q currency resides solely on the Q network, and therefore each Q can be tracked to its source, eliminating the need for AML procedures, and paving the way for instantaneous cross-border money transfers.

Ez meg mi a franc már? Aki ezt írta annak van bármi elképzelése arról, hogy “pénzmosás elleni védelem” mit is jelent ma, hallott már az AML screeningről, a KYC-ről vagy bármilyen egyéb kötelező jellegű folyamatról, milyen sanction screening állhat egy ilyen rendszer mögött egyáltalán? Jelen pillanatban milliószámra osztják ki a Q tokeneket, amikhez lényegében egy Facebook azonosító kell csak, még ha később ezen azonosítókat alá is vetik erősebb KYC azonosításnak, akkor sem tiszta, hogy miként fognak megfelelni az egyes országok folyamatosan változó ezirányú jogrendjének, ami pl Mo.-n összeghatárokhoz köti, hogy mihez kell a videoazonosítást és mihez kell kétszintű offline vagy személyes azonosítást használni.

A Q Iniciatíva egy gyönyörű víziót vázol fel előttünk, egy olyan jövőkét, ahol a világ egyetlen zárt pénzügyi rendszeren keresztül fog tranzaktálni, amire nem vonatkozik pl a GDPR, vagy az AML/KYC szabályozások, ami úgy tud money-transfer vagy e-money issueing funkciót ellátni, hogy ehhez nem szerzi meg a szükséges engedélyeket… stb. Mindezek ellenére természetesen egyetlen ország sem fogja alapjaiban felrúgni és betiltani a szolgáltatást, ahogy a központi adatbázisukat futtató hosting helyeket sem fogják zárolni egy hatósági razzia keretei között. Az egész annyira álomszerű, hogy az már szinte nevetséges. Olyan mintha visszarepültünk volna bő 20 évet, amit David Chaum a maga naivitásával elindította az e-casht és azt gondolta, hogy “abból nem lehet baj, ha csinálok egy központi nyilvántartású saját e-pénzt“… De… lett belőle… elég nagy baj…

Lapozgatva a kezdeményezés oldalát csak annyit tudok mondani, hogy bárki is rakta össze ezt az egészet: ennyire biztosan nem lehet naiv és szűk látókörű. Hova zárhatták el ezeket az elmúlt 20 évben, hogy annyira nem járnak a földön? Persze tartok tőle, hogy a csapat pontosan tudja, hogy vállalhatatlan az amit kitalált, sőt tartok tőle, hogy eleve ez is volt a céljuk.

De akkor mégis mi a francért jött létre az initiative Q?

Nem okozhat nagy fejtörést erre rájönni, ha egy picit is beleássuk magunkat a “Q” jelenlegi terjeszkedési modelljébe: Postolj vagy Tweetelj egy shill contentet facebookon vagy twitteren, majd ha a barátaid megtalálnak, akkor hívd meg további 5 barátod (ha akarod), akik már a regisztrációjukkal neked termelnek Q tokeneket. Ha igen sok ember jelentkezik be a Te regisztrációdra, akkor nagyon-nagyon sok tokened lehet… és mindez nem kerül semmibe, de szinte biztos, hogy majd egyszer ez a semmibe nem kerülő sok-sok token nagyon sokat fog érni… Épp úgy, ahogy anno a Bitcoin sem került semmibe és nézd meg most!

Ilyen és ehhez hasonló maszlagot egymás fejébe tömve október végéig 180 országból már több mint 2 millió regisztráció történt és a szám folyamatosan növekszik, hiszen ezt a hypeot csak nem hagyhatja ki senki! Ugye?

Tegyük félre azt az apróságot, hogy az egész úgy ahogy van egy vicc és próbáljunk értelmet keresni: Mit is nyer a “Q” csapata ezzel a rengeteg adattal és kiosztott játék zsetonok millióival? Természetesen egy olyan adatbázist, amiben pontosan azok az emberek lesznek benne, akik kellően hiszékenyek (hiszen ezt is megették), és vágynak arra a meggazdagodásra, amiről lemaradtak a crypto kapcsán (A Q egyébként ezt erősíti is folyamatosan a kommunikációjában, a saját honlapján is folyamatosan a Bitcoinhoz hasonlítgatja saját termékét és hálózatát).

Adott X millió ember, akiknek nem csak az adata van meg, de az a network is amin keresztül sikerült őt behúzni, tehát azon “influencerek”, akik tudna rá hatni. Befektetési célból (különösen SCAMek esetén) ennél értékesebb adatbázisa jelenleg a bolygón szerint senkinek nincs. Ez az adatbázis bárki kezében hatalmas kincs lesz a következő nagy digitális aranylázban, hiszen nem csak szerepelnek benne, akik kis befektetésért cserébe nagy hasznos remélve bármibe bele mennének, de azok is, akik szívesen segítik is őket jobbnál jobb tanácsokkal. Lássuk be mennyire sajnálatos tudna lenni, ha mondjuk fél-egy év múlva az Initiative Q csapata nagy sajnálatára közölné, hogy sajnos feltörték az adatbázisukat és kiszivárgott az összes adat… So day 🙁