Az Érték Internete: a felnőttkor küszöbén

A természet az év talán leggyönyörűbb és legszínesebb formájába öltözik, ami kétségtelenül jelzi már a tél közeledtét. A csípős szél és a csapadékos időjárás ellenére az ember keresve se tudna ennél jobb időt találni arra, hogy igazán kiélvezze a természet szépségét és egy hosszú túrán kiszellőztesse a fejét és rendezze a gondolatait. A hosszú bandukolás, az önismereti tréning és a teljesítményhajszolás mellett persze talán a legfontosabb a látvány, nincs az a 4K TV és nincs az a professzionális DSLR kamera (vagy éppen ájfón), ami akár csak halvány pislákolásként is képes lenne visszaadni azt amit ilyenkor a természet a szemünk elé tud ‘renderelni’:

Hasonlóan színes képet mutatnak most a pénzügyi piacok is. A piros és a zöld színek kavalkádjába az ember könnyen belelátja a lehulló lombok és a zöld mohás aljnövényzet gyönyörűségét. Ezen domináló színek egyensúlya kétségtelenül az érettséget és felnőttkort vizionálja az ember fia előtt.

A felnőttkor talán legfontosabb ismérve a következetesség és a szabad akarat, amely mögött egy teljes gyermekkor tapasztalata áll. Nincs már szülő, aki instruálja vagy nevelje gyermekét.  A világtörténelmet végigtekintve nagyon kevés olyan eset ismerhető fel, amikor valamilyen technológia felnőttkorba lépett. Ritka szerencsésnek tarthatom magam, mert az én életemben több ilyen egymástól egyébként teljesen független paradigmaváltó esemény is bekövetkezett. Csak, hogy egy konkrétumot kiemeljek:

Az Információ Internete (Internet of Information): Sokszor előfordulhat az emberrel, hogy arra eszmél: túlságosan korán születtem. Erre általában jó példa az Internet. Jómagam azonban azt gondolom (vagy talán ezzel nyugtatom magam?), hogy a legjobbkor születtem ahhoz, hogy megértsem a társadalmunkat átformálni próbáló “önszabályozó forradalmat”. Nekem gyerekként még evidens volt, hogy hétfőn nincs tv adás és hatalmas élmény volt, amikor beharangozták, hogy a nemzeti MTV1 (nem  a music tv…) mellett lesz egy alternatív MTV2 műsor is, majd persze utána baromi nagy csalódás volt, hogy a alternatíván gyakorlatilag csak a parlamenti közvetítések mentek… Akkor persze még messze nem voltam annyira érett, hogy ezt értékelni tudjam. Pontosan emlékszem még az első napra amikor megkaptuk 3 hónap várólista után a vonalas telefonkészüléket, majd a kezdeti ámulat után jött a döbbent kérdés: “jó, de kit hívjunk fel?“. Egészen főiskolás koromig csak érintőlegesen hallottam az Internetről, de ott is komoly küzdelem volt, hogy ténylegesen találkozhassak vele. Az egész sulinak volt összesen egy darab 64k-s bérelt vonala, már bőven túl voltam a “balek vizsgámon”, amikor nagy nehezen ki tudtam sírni, hogy legyen egy saját email címem. Hatalmas élmény volt, amikor végre megkaptam az accountot és ott ülhettem a “pine” konzol előtt, ahol éktelenül villogott előttem a “No mail!” felirat. A kezdeti eufória után persze mindjárt jött a döbbent felismerés: “jó,  de mégis kinek írjak?“. Majd teltek, múltak a hónapok és az évek, mire az internet olyan evidensé vált a legfrissebb generációk számára, mint… mint az beszéd vagy akár a járás.

Pontosan emlékszem még a “web 2.0” előtti internetre, ahol az embereknek fogalmuk sem volt arról, hogy mégis mire használják az internetet, éppen ezért lényegében arra használták, amit bele tudtak képzelni. Újságok jöttek létre amiket újságírók írtak, könyvek kerültek digitalizálásra és létrejött számos olyan szolgáltatás, amivel az akkori életünk meglévő igényeit tudtuk az internetre vinni. Chateltünk IRC-n keresztül, Quake DM-et játszottunk, majd Diabloban rajongtunk 60×60 pixeles javakért amiket akár több ezer dolláros értéken árultak. Hogy mi adta az értékét ezen javaknak? Természetesen a Proof-of-Work, a befektetett erőforrás. Elindult az interneten töltött idő és munka felértékelődése. A technológia fejlődésével elkezdődött valamiféle forradalom: megjelentek a fórumok, ahol már nem csak statikus tartalmakat lehetett olvasni, de hozzá is lehetett szólni és ici-pici lépésekkel eljutottunk az “Információ Internetéhez”, ahhoz a pillanathoz amikor az Internet mint technológia felnőttkorba lépett.

Ezen időszak megszületését ma leginkább a “web 2.0” és persze a dotkom lufi fogalmakkal azonosítjuk, pedig ennél egy sokkal fontosabb dolog történt: Az “internet” felnőttkorba lépett, a tartalmat már nem készítették nekünk az arra hivatott személyek, hanem magunknak készítettük. Ebből nőttek ki az internet iparág óriásai: a google, ami nemes egyszerűséggel ráismert a mérhetetlen mennyiségű adat kategorizálásának igényére, az apple aki felismerte, hogy nem elég jónak lenni; kell, hogy divatos is légy; és persze a facebook, ami a világ legnagyobb magazinját hozta létre, melyet annak olvasói írnak. De a technológián felnőtt nagyvállalatok mellett valami sokkal fontosabb is kialakult: nullára csökkent a belépési szint ahhoz, hogy valaki tartalmat gyárthasson. Ha blogolni akartál, akkor ott volt a wordpress.com vagy a blogspot, ha a kukás okostelefonod kukás kamerájával készült képeket akartad beeffektelve közzétenni, akkor ehhez felületet biztosított az Instagram. Ha véleményvezérként osztani akartad a gondolataidat, akkor megkaptad a twittert vagy a tumblr-t és, ha a tartalmadat videó formátumban próbáltad közzétenni, akkor megkaptad a youtubeot. A web 2.0 előtt ezek a szolgáltatások hiányában, ha valaki internetes újságot akart létrehozni, akkor ahhoz előbb domaint kellett venni, majd szervert vennie/bérelnie, majd kellett neki rendszergazda, webdesigner és a franc tudja, hogy mi minden más. Az “Információ Internetében” már csak maga az információ, a “tartalom” számított. Ha az információd értéket képvisel, akkor azt minőségi formában tudod eljuttatni immáron a világ bármely részére anélkül, hogy ehhez a technológiával kellene bíbelődnöd. Ez a szabadság ma evidens mindenki számára. Ez a szabadság annak a legfőbb jele, hogy az Információ Internete felnőtt korba lépett. Már senki nem fogja a kezét, már önálló, már megállíthatatlan… Mára felnőtté vált.

De ahogy evidensé vált mindenki számára az interneten keresztüli információszabadság úgy jelent meg egyre inkább égető igényként az Érték Internete (Internet of Value). Egy olyan közvetítőközeg ahol nem az információt tudjuk megosztani másokkal, hanem valamilyen értéket. Mára ez már-már triviális, de a kezdetekben nagyon komoly fejtörőt okozott. A 2000-as évektől a legtöbb valamirevaló kriptográfus gyakorlatilag arra tette fel a szakmai karrierjét, hogy ezen fejtörőt oldja meg. Mi ebben a kihívás? Van nekem egy bitsorozatom, ami a közösség szerint megér mondjuk 1000 dollárt. Milyen módon tudom ezt vagy ennek egy részét átadni valaki másnak (átadni az értéket) úgy, hogy azt követően az én bitsorozatom már NE érjen semmit, hiszen átadtam? Ha írsz egy emailt és azt elküldöd egy ismerősödnek, akkor bár ő megkapta az emailt, de annak teljesen azonos változata ott marad a Te kimenő leveleid között is, ezáltal az üzenetet valójában nem elküldted, hanem csak adtál neki egy másolatot belőle.

A problémára pofonegyszerű megoldást nyújt egy központosított nyilvántartás. Egy bank nyilvántartja ügyfelei számláit és – általában – a nap 24 órájában képes információt adni azok egyenlegéről. Tehát a bank egy a felek számára közösen elfogadott bizalmi köztes szereplő. Az Érték Internetének problémájára is logikus választás volt, hogy legyen központosított nyilvántartás. Kvázi egy internetes bank, aki nyilvántartja az egyenlegeket és szabadon biztosít lehetőséget érték továbbításra. Így a nálam lévő 1000 dollárt érő bitsorozat valójában csak egy hivatkozás egy főkönyvi tételre egy közösen elfogadott internetes banknál. Pontosan ezt a koncepciót hozta létre még 1990-ben David Chaum nevéhez fűződő Digicash/ecash megoldás is. Chaum megoldása szerint mindenki a saját gépén tudja tárolni a vagyonát, aminek hitelességét az adja, hogy a bank (digicash) azt digitálisan aláírja, így a hitelesség bármikor ellenőrizhető. Chaum rendszerével a legnagyobb gond az volt, hogy úgy implementált egy funkciót az Internetre, hogy nem vette figyelembe annak legfontosabb tulajdonságát: a nyitottságot és a függetlenséget. Úgy akart szabadon engedi egy pénzügyi értékkezelést, hogy valójában központi szereplőként fogni akarta annak a kezét, ennek meg is lett az eredménye: visszaélések, bankrablás és végül bankcsőd. Bár a ecash egy alapvetően elhibázott lépés volt, de arra tökéletes volt, hogy 1990-es évek kriptográfusainak a figyelmét ezen problémára irányítsa. A konkrét megoldás egy fura öszvérből keletkezett: Nick Szabo lényegében az egész 1990-2000 évek közötti időszakot azzal töltötte, hogy megoldást találjon a központosított bizalom nélküli digitális valuta kérdéskörére, sőt ezen túllépve már 95-ben aktívan foglalkozott az Érték Internetének jövőbeli hasznosításával; például a digitalizálható és tokenizálható automatikus szerződések kérdésköre, amit mára smart contractokként ismerünk. Mindezzel párhuzamosan Cynthia Dwork és Moni Noir munkásságát továbbfejlesztve Adam Back létrehozta a Hashcash protokollt. A Hashcash nevével ellentétben nem egy internetes pénz volt, hanem egy olyan technológia amit a kéretlen levelek visszaszorítására és leterheléses támadások (DoS) elleni védelemre hoztak létre. Lényege: Ha tényleg fontos az email amit küldeni akarsz nekem, akkor végezz el egy kriptográfiai puzzle-t, amivel igazolod annak “értékét”. Maga a feladat (puzzle) nem nagy kihívás (számítási kapacitás) a mindennapos jellegű levelezés esetén, de mégis igénybe vesz annyi erőforrást, ami spam jellegű levéltenger, vagy éppen egy szolgáltatást leterhelni kívánó támadás (DoS) esetén már komoly fék lehet.

commercial break...

A kutatók és kriptográfusok munkássága fej-fej mellett haladt és a 2000-es évek elején számos jele volt már annak, hogy készülődik valami igazán átütő erejű megoldás, de az Érték Internetének kialakulásához mégis egészen 2008-ig kellett várni. Kellett hozzá, hogy a világ kilábaljon a “dotkom lufi” okozta bizalmi válságból és persze kellett egy pénzügyi krízis is 2007-ben, ami kontextusba helyezhette az alternatív megoldást. No és persze kellett egy ember, aki összefogta mindazon kutatók munkásságát (vagy éppen magukat a kutatókat?) és létrehozta a “peer-to-peer electronic cash”-t, amit ma Bitcoin néven ismerünk és annak technológiáját amit pedig Blockchainnek nevezett el a szakma. A 2000-es évek géniuszának személyét a mai napig homály fedi, csak pszeudonim neve ismert: Satoshi Nakamoto. Az álnév mögé bújt személy kilétét még inkább misztifikálja, hogy mindösszesen 2-3 évig foglalkozott (álneve alatt) a Bitcoin technológiával, majd közölte, hogy újabb izgalmas témák felé fordítja inkább a tekintetét. Azóta csak nagyon kevés esetben bukkant fel újra a neve és azon esetek nagy részéről is beigazolódott, hogy mindösszesen csak átverés, személyiséglopás. A pszeudonim alkotó a saját szakmai hírnevét és elismertségét beáldozta csak azért, hogy ezzel ne biztosítson támadási felületet az akkor még csak éledező és monetáris értelemben teljesen értéktelen technológiájának. A döntés több mint logikus: egy ideológiának nincs háttere, arról csak vitázni lehet, cáfolni vagy éppen érvelni mellette. Viszont ha az ideológia mögött egy ember áll, akkor ott már bejátszhat annak háttértörténete, ami a karaktergyilkosságon keresztül az ideológiát is tönkreteszi, hiszen az emberiség hajlamos egy-egy innovációt annak kitalálójával azonosítani.

2009-ben megszületett az Érték Internete, ami a Bitcoin nevet kapta. A lényege pofonegyszerű, de a kitalálásához pontosan olyan szinten kellett elszakadni a konvencionális értékektől, ahogy az Információ Internetének is el kellett szakadnia a hagyományos centralizált információmegosztási modelltől. A Bitcoin lényegében kifordította az egész addigi pénzügyi rendszert: pszeudonimmé tette a felhasználókat, tehát mindenkit csak egy address azonosít, mely mögött egyetlen privát kulcs áll, cserébe viszont teljesen publikussá tette a főkönyvet. Azaz pontosan lehet tudni, hogy melyik addressnek mennyi az egyenlege és azt is, hogy korábban milyen tranzakciók történtek az adott addressen. Így a felhasználóra van bízva a saját identitásának védelme. Aki felfedi a személye és az addressei közötti kapcsolatot, annak számolnia kell azzal, hogy mindenki számára ismerté válik tranzakciótörténete. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Ha ránéztek az éppen olvasott blog cikk jobb oldalán lévő infó sávba, akkor ott láthattok egy “támogasd a blogot” rovatot, ahol láthatsz néhány address-t. A nyilvános főkönyvekből pedig visszakereshető, hogy mi történt ezeken az addresseken.

A pszeudonimitás kulcsa a szabad döntés, aminek előfeltétele, hogy amíg egy személy nem akarja felfedni azonosságát egy vagy több addressel, addig erre senkinek ne legyen egyéb eszköze. Éppen ezért a Bitcoin address igénylése pofonegyszerű, nem kell hozzá megadni semmilyen személyes adatot, email címet, telefonszámot, stb. Nincs semmilyen megkötés. Egy személynek lehet akármennyi addresse. Megteheti, sőt érdemes is megtenni, hogy minden address-t csak egyszer használjon. Tetszőleges bitcoin implementációk közül választhat, sőt igazából Bitcoin tárcára sincs szüksége, bármikor készíthet bárki magának pl. papírtárcát, amiről kézzel összerakott tranzakciókat is szabadon be tud küldeni a hálózatba. A privát kulcs és az address közötti kriptográfiai kapcsolat miatt akár azt is megteheted, hogy az addressedet egy olyan offline gépen generálod le, ami soha nem kerül kapcsolatba az internettel, majd ha tranzaktálni akarsz, akkor pl egy ‘bitcoin SMS’ átjátszón keresztül küldöd el a tx-eket a hálózat felé. Mára akár arra is van lehetőség, hogy olyan országokban vagy régiókban is elérd a teljes blockchaint, ahol elérhetetlen az internet, hiszen számos a Föld körüli pályán keringő műhold sugározza folyamatosan a Bitcoin blockchaint, ezzel biztosítva eszközt akár a fejletlen régióknak, akár a politikai elnyomás alatt élő régióknak ahhoz, hogy kitörési lehetőséget találjanak a zárt gazdasági modellből. Az Érték Internetének folyamatosan tör utat az Információ Internete. A közel-keleten és különösen Ázsia déli régióiban a lakosok nagy részének egyszerűen nincs bankszámlája. Számukra a blockchain alapú megoldások nyújtják a kitörési lehetőséget.

Persze jó kérdés, hogy vajon felnőtt korba lépett-e a Bitcoin és ezáltal az interneten keresztüli értékközvetítés? Eljutott már a technológia arra a szintre, ahol ma az Információ Internet van? A válasz igen összetett. Sokan a Bitcoin annak árfolyamával azonosítják és éretlenségét alátámasztandó annak volatilitására hivatkoznak. A hiba a képletben maga a viszonyítási alap. Gyakran esünk abba a csapdába, hogy relatív dolgokat abszolútként kezelünk. A dollár, amihez mérjük általában a Bitcoint ugyanúgy relatív, sőt még csak hasonló érettségi szinten sincs, hiszen egy felügyelő bizottság (FED/jegybank) kell ahhoz, hogy kvázi stabil alapként kezelődjön. Ezzel szemben ahogy nincs központi szereplője a Bitcoin működtetésének, hiszen az teljesen elosztott, úgy nincs központi szabályozás sem. A cryptopiacok a kezdettől fogva az önszabályozás (self-regulation) elve alapján jöttek létre, mind technológiailag, mind pedig gazdaságilag. A technológiai önszabályozás kulcsa a természettől kölcsönkért módszer: a PoW, azaz proof-of-work. Tehát az a folyamat, ami garantálja, hogy csak kellő mennyiségű befektetett erő és energia esetén fogadja el a közösség egy-egy tevékenység valós értékét. Ahogy egy fából művészien kifaragott szobor értékét sem maga a faanyag adja, hanem a szobor elkészültének idő- és energiaigénye, ugyanígy ez az elv érvényesül a Bitcoin és társai esetében is.

Persze könnyű ideológia alapon vizsgálni a cryptopiacok értékét, amikor a belépési szint egyre magasabb és az ideológiát már régóta nem lehet coinokra váltani, egy-egy Bitcoin megszerzéséhez olyan mértékű befektetés szükséges, ami egy átlagos hazai család számára évek megtakarítását emésztheti fel. Éppen ezért érdemes mégiscsak beemelni az értékelési képletbe az árfolyamot is, legyen az bármennyire is – hosszútávon – értelmetlen aspektus: Természetesen az önszabályozás az, ami meghatározza az Érték Internetének érettségi fokát. Amíg a felhasználók nagy része csak nyerészkedni akar rajta, addig az árfolyama is hektikus lesz, viszont ahogy terjed az adaptáció úgy fog egyre inkább kisebbségbe szorulni ez a réteg. Az önszabályozás jelei egyébként már látszanak. Erre talán a legjobb jel az NVT arány (Network Value of Transaction ratio):

forrás: http://charts.woobull.com/bitcoin-nvt-ratio/

Az NVT arány számítási metódusa pofonegyszerű: vegyük az összes Bitcoin piaci kapitalizációjának értékét és osszuk el a közvetített tranzakciók értékével, majd húzzunk rá egy 14 napos mozgóátlagot ezzel elsimítva az éleket. Az eredmény az ábrán lévő piros vonal. Az egészséges sáv a 25 és 100 közötti érték, ami ugye azt feltételezi, hogy napi szinten forog az elérhető pénzkészlet közel fele. Az egészséges küszöbszint a 100-as érték. E felett beszélhetünk lufiról, amikor az egy (bit-)coinra jutó piaci érték (árfolyam) már lényegesen magasabb, mint az egy érmére jutó hálózati forgalom, tehát a termék túlértékelt. Az ábrán az összes 100 feletti sáv egy-egy buborékot mutat, melyek rendre flashcrashbe torkolltak, azaz a piac realizálva a túlárazott terméket elkezd menekülni, ami az árfolyam összeomlását eredményezi. Az első ilyen lufi még 2011-ben következett be amikor 32 dolláros érménkénti árfolyamról egészen 2 dollárig zuhant az árfolyam. De a legnagyobb lufi kétségtelenül a 2014-es volt, amikor 1000 dollárt is meghaladó értékről egészen 180 dollárig ereszkedett az árfolyam egy év leforgása alatt.

2015 óta azonban az NVT arány folyamatosan az egészséges 25-100 közötti sávban mozog. Azaz a termék árfolyama és annak napi szinten hordozott értéke egészséges arányt mutat. Látható az is, hogy épp nemrégiben érintette meg az érték újra a 100-as szintet, ami egyébként időben a legutóbbi 5000, majd 6000 dolláros árfolyam eléréskor történt meg. Ám az is látható, hogy a hirtelen jött piaci pozitív hangulatra beindult az önszabályozás is és perpillanat lefelé szálló ágban vagyunk. Ha sikerül az NVT aránynak újra elcsökkennie a középsávba, akkor ez lehetőséget ad újabb TERMÉSZETES árfolyamnövekedésnek, ennek persze előfeltétele a Bitcoin hálózaton átáramló tranzakciók volumenének növekedése.

Ha az árfolyam úgy növekedne a jelenlegi szint fölé (7000,8000 vagy akár 10k USD szintre), hogy ehhez nem társul egy jelentősebb napi volumengyarapodás az azt jelentené, hogy az önszabályozó ökoszisztéma újra elbukott és egy újabb buborék/lufi alakul ki, ahol az árfolyam az egekbe szökhet ám onnan hatalmasat fog zuhanni. Erre mutat néhány konkrét példát az NVT ratio-t kitaláló elemző (Willy Woo) kifejtése a Forbes.com-on:

forrás: https://www.forbes.com/sites/wwoo/2017/09/29/is-bitcoin-in-a-bubble-check-the-nvt-ratio/

Idén úgy tudott az árfolyam majd 600%-ot növekedni, hogy mindeközben folyamatosan az egészséges NVT sávon belül maradt. Most viszont kritikus időszakban vagyunk a mutató a határértéken táncol, kb 2 hónap van hátra az évből. Ez a két hónap mindenképp kritikus lesz. Ha egy újabb lufi alakulna ki akkor óva intek mindenkit, hogy a Bitcoinba fektessen.  Ha viszont ezt is túléli a Bitcoin ökoszisztéma, akkor elmondhatjuk végre, hogy 9 évvel az alapok lerakása után az Érték Internete felnőttkorba lépett…

Bookmark the permalink.

49 Comments

  1. Köszönet ezért cikkért is! Szép összefoglaló.
    Más:
    Mi ez a nagy bitcoincash csörtetés? Valakinek ötlet?

    • Szerintem a Segwitx2 fork az oka (illetve a BCH fork is benne lehet, amiben kijavítják az emergency difficulty adjustmentet ). Gondolom arra spekulálnak, ha ideiglenesen használhatatlan lesz a fork miatt a legacy chain.

  2. Köszönöm, mindig élvezet számomra egy profit olvasni.

  3. Azta! Micsoda ívet rajzoltál ezzel a cikkel. Jól beszippantott a hangulata, mivel én is mindezt veletek együtt élem meg. Köszi az írást!

  4. Nagyon jó cikk! Köszönjük

    gericoma > Én nem tudom, de nem mertem lejjebb visszaszállni, merthogy biztos nem megy már feljebb, persze persze, ahogy móricka elképzeli 😀 Ha nincs semmi hír, lehet csak simán felfedezték, könyvek nincsenek tele, nincs 1900db egyszerre berakva mint egyik nap ETH-n stb stb Mostanában valahogy külön ment a főbb coinok közt.

  5. Én egy kicsit nosztalgiáztam Csaba egy korábbi Bitcoin Cash-es cikkén és innentől csak idézem( http://variance.hu/2017/08/20/bitcoin-cash-too-big-to-fail/ ):

    “Még akár az is lehetne, hogy a bitcoin visszaszerzi az erejét és az értékét is… A baj csak az, hogy akad itt egy időzített bomba, az a bizonyos “A” terv, ami ott lehet abban a bizonyos New York Agreementben. Ez pedig a “btc1” node kód, ami parazitaként ott van egyre több legacy bitcoin blocklánc nodeon és amiben bizony be van ütve a hardfork pontos dátuma, márhoga a “SegWit2X” hardfork dátum, annak a hard-forknak, amiben NINCS implementálva a replay protection. Ez lesz az a pont, ahol fejvesztve fognak a BCH-hez rohanni azon üzleti körök, akik addigra nem tértek még át a Bitcoin Cashre; hiszen addigra teljesen világos lesz, hogy a highlander idézettel élve: “csak egy maradhat”.

    Ezek után a bitcoin megmarad játékpénznek, a Bitcoin Cash árnyékában egyébként egy tökéletes másodhegedűs lesz, ami hibátlanul fog működni, lesz rajta Ligthning, meg two-pegged sidechain és minden ami a szemnek és szájnak ingere.

    Hogy mi lesz a másik oldalon? Semmi… Egyre nagyobbra hízó blockok, 8Mb+, majd 16Mb+ és így tovább. Míg nem eljutunk oda, hogy józan halandó számára a node futtatása már nem lesz opció, de minek is futtatna bárki is saját nodeot, amikor ott lesz az a 10 vagy 100 db, amit “megengednek” használni. És persze ekkorra már Bitcoin lesz a neve annak amit ma Bitcoin Cashnek nevezünk…”

  6. Szuper írás! Grat!

  7. Ez egy kiemelkedően jó cikk!

    Főleg a cikk első fele, rendkívül jó lehet, hogy olyan emberekkel elolvastassam akik használják az internetet, de a kriptopénzekkel még nem találkoztak.

  8. Az internetes, telefonos, tv-s részt, én is átéltem. Emlékszem, amikor még BBS-eket hívogattam, hogy letöltsem a legújabb DiskMag-okat. 😀

    Nagyon jó cikk, köszönjük szépen a betekintést.

  9. Ezidáig elolvastam minden írásod, de introvertáltként nem reagáltam egyikre sem, mert a véleményem már mások megírták előttem. Az is minden elismerést megérdemel, amilyen szakmai szinten és elhivatottsággal tájékoztatsz minket a történésekről. De az a stílus és olvasmányosság, amiben levezeted és megfogalmazod a történéseket, az engem lenyűgöz. Remekül megfogalmaztad, hogyan formálja át az életünket a technológia, szinte időutaztam, mivel ezeket koromnál és foglalkozásomnál fogva én is átéltem. Köszönöm és továbbiakhoz sok sikert!

  10. Üdv Mindenkinek!

    Először írok ide, tudásom a blockchain technológiával kapcsolatban még felületes, ráadásul Off is a kérdésem. Nézzétek el nekem.

    Kell aggódnom az miatt, hogy az Eth, Neo mellett, ahogy olvasom azIBM-nek is van/készül a saját platformja? Nem tarolják le ezek a meglévőket, ha mással nem a nevükkel?

    Válaszokat előre is köszönöm, további sikereket kívánok.

    Üdv.

  11. Kiváló vissza- és előre tekintés. Köszi.
    Az iskolai történelmi tananyagban lenne a helye.

    Lenne egy kérdésem továbbá mindenkihez:
    Kijelenthető szerintetek, hogy a BTC/USD árfolyamban az áremelkedéseket a mempool ‘kiürülése’ előzi meg? (Legalábbis most még) Aztán valaki meglöki a hintát és jöhet a következő tető.

    Ezt a grafikont érdemes összevetni egy árfolyam grafikonnal:
    https://core.jochen-hoenicke.de/queue/#1w
    Jó nagy forgalom volt az elmúlt napokban…

    • Nem feltétlenül érdemes ilyen összefüggéseket keresni. Még ha sikerül is találnod kellő mennyiségű egybeesést akkor sem igazán lehet beazonosítani összefüggést. A Bitcoin mempooljának telítettsége avagy éppen üressége nem teljes egészében “természetes” folyamat eredménye. Bár tény, hogy sok tranzakció betömi, de manapság ehhez sokkal inkább kell a BCH és a BTC hálózat közötti hasing power hintáztatás. Ráadásul egy a maihoz hasonló pumpához úgy egyébként nem kell olyan kritikus mennyiségű bitcoin amit be kellett volna várni a mempoolból. Utolsó érvként pedig: a mempool kezel prioritást. Aki akarja az garantáltan a következő blockkal be tudja küldeni a tx-et akármennyi elem is áll a mempoolban.
      Számtalan ilyen és ehhez hasonló összefüggést elemeztem ki az elmúlt hónapokban és sorra arra jutottam, hogy valójában itt is a tőzsdei pszichológia érvényesül. Ha valaki farkast kiált és annak híre elkut elég emberhez akkor beindul a pánik, ha pedig nincs farkas és valaki belevárásol egy termékbe, akkor jó eséllyel a tömegek is követni fogják.

      • Kb. 8 éve követem a forex piacokat. Megégettem magam már jó párszor amikor azt hittem: na most megtaláltam a tutit. Mivel a kriptopénzek ill. tokenek estében több és másfajta (lásd: NVT) információ is rendelkezésre áll mint a forexnél ezért az ember óhatatlanul is keresi az összefüggéseket. De hiszek neked, különös tekintettel arra, hogy a hashing power vándorlást nem vettem figyelembe.

      • Szia!
        A bitcoin miatt olvastam az írásaid, de most jöttem rá, hogy a stílusod és a (meg) fogalmazásod miatt keresem műveidet.
        Végre egy ember, aki nem meggyőzni akar, hanem tájékoztatni, sok munkát és utánajárást belefektetve.
        Köszönöm!
        Az egycstornás TV-t, meg a internet csírázását én is megéltem, sőt kezdetleges “rádiótelefon” tulajdonos is voltam, szinte 0 ás térerővel.
        A BTC jövőjét nagyon nehéz meghatározni, mivel annyira új dolog, hogy nincs minta rá, de a véleményem szerint amíg a spekulánsok fogják uralni a piacot, nem fog a technológia kibontakozni. Kíváncsi lennék rá, hogy a bányászfarmok mennyi pént fektetnek újabb gépek vásárlására, mert a folyamatos bővítésük egyeduralkodóvá tehet egyeseket.
        A hírek mozgatják a piacot, de én itt látok egy óriási reklám gépezetet is. Már a portfolion-n is napi szinten beszámolnak a bitcion szárnyalásáról.
        A legnagyobb forgalmat ázsiaiak generálják. Az ottani pénzügyi rendszert nem ismerem, csak azt hallottam, hogy nekik van szükségük valami eszközre, ami az óriási vagyonok kimentésére szolgál . Szerintem ezért is ott kezdték tiltani, mert ott terjedt el leginkább. Ha nálunk is veszélyeztetné a nagy gazgasági szereplőket, nem késlekednének a szabályozással.
        A szárnyalásról még mindig az a véleményem, hogy mindenki csak gyűjtögeti, ül a bitcoinjain, óriási hasznot remélve. Egy gazdasági hanyatlás során ettől is szabadulni fognak, mert nincs bizonyíték, hogy értékmegőrzőként hogyan működik. Ezt a pénzt senki nem akarja majd megmenteni, ellenben a nagyhatalmak mindent meg fognak tenni a sajátjukért.(de lehet, nem is kell).
        Ha valaki a jövőbe látna, azonnal össze omlana az egész pénzügyi rendszer, azért működik még, mert ez nem lehetséges.
        Majd az idő eldönti.

  12. Köszönjük. Élmény olvasni…

  13. “Balek vizsga?” ME?

    • DUF. Vagy ahogy akkortájt hívtuk: Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Kara. Vasmű for-the-win

      • Pedig már azt hittem ugyanott koptattuk a padokat. (Bár én végül nem lettem Isteni Fényben Tündöklő Dicső Firma .-)) Azt valahogy sejtettem, hogy nem Sopron…. .-)

  14. Nem áll jól ez a fajta nosztalgia Neked. Semmi technika, semmi érthetetlen kifejezés…,
    Másrészről, ez már a többedik óva intés 6000 felett a BTC/USD… 🙁 ha a lufi kudurran hosszú távon úgyis felmegy, vagy neeem? ha meg nem durran ki, mert miért tenné akkor miért ne vegyek? Nem értem.

  15. Hmm… lehet valahogy NVT-t valós időben követni?

  16. Van valami konkrét oka az esti AHT-nek?

  17. A 60×60 pixeles POW meglátás gyönyörű 🙂

  18. Köszönöm ezt az írást is, régóta olvaslak, sokat tanultam már tőled is. Sajnos csak nyár elején mertem beszállni a bányászatba, azóta folyamatosan tanulok. Történelmi távlatban átgondolva a nyilvános kulcsú titkosítás történetét, fantasztikus dolog történik a földön. Meglátásom szerint a probléma akkor fog kezdődni amikor túl sokan, pénzként fognak tekinteni a Bitcoinra, mert vannak olyan családok a földön akik a saját monopóliumuknak tartják a pénz nyomtatás lehetőségét és Ők híresek a tőzsdei manipulációkról. Akkora vagyon van a birtokukban hogy évtizedekig vagy tovább is képesek az árfolyam követhetetlen manipulációjára. Most azt érzem hogy a téged olvasók többsége is az árfolyam alapján ítéli meg a Coinokat, és itt a bukta. A Bitcoin ebben a képességében ma már veszélyt jelenthet a bizalmi pénzekre és ezt tudom hogy nem fogják hagyni a Rothschild bankár dinasztiák. Szerintem 1000 milliárdos kapitalizáció felett durva dolgok történhetnek az árfolyamokkal, nemzeti tiltásokkal, a főfolyamú hírekben pánikot kelthetnek. Azok akik nem tartanak másban tőkét, könnyen tönkretehetők. Nektek mi a véleményetek?

    • Felesleges konteózni, nem kellenek ehhez róccsildek, vidáman megy a dezinformáció, mesterséges mánia, vagy éppen pánikkeltés a kriptopiacokon nélkülük is.

      0-ról, “maguktól” kinőttek a földből a kriptovilág Rothschildjei, akár bányászatból, akár csak kereskedésből meggazdagodó bálna csoportok, akik kedvükre rángatják az árfolyamokat, felfalják a kis halakat reggelire, akár csak a tőzsdék legcsúnyább kezdeti éveiben. A régi világ nagyjai szvsz szinte egy vasat se tettek bele ebbe a történetbe, nem kell tőlük rettegni.

      Ezek a forkok mögött sem áll semmi más, színtisztán politikai, anyagi érdek.

  19. Mi lehet az oka a segwit tranzakciók drámai visszaesésének? Vagy talán túl hamar futott fel és most korrigál? Mint egy árfolyam.

    http://segwit.party/charts/#

    • Nem nagyon van értelme itt korrekcióról beszélni. Egy platform vagy támogatja a segwitet vagy nem. A felfutás és leesés vagy valamilyen idényszerű szolgáltatáshoz körhető (pl a fork miatti pénzmozgatáshoz kapcsolódó coinjoin, tumbler szolgáltatások), vagy nemes egyszerűséggel a hetekig kvàzi üres mempoolt kihasználva valaki low fee mellett spammelt segwit txeket csak azért hogy a statisztika jól nézzen ki a fork előtt. Majd kifutott a leves amikor a minerek átugrottak a bch láncra és hírtelen már nagyon drága lett volna fenntartani a spamet.

  20. Csaba, gondolod, hogy a Bitcoin Cash jöhet ki nyertesként az egész fork mizériából? A minap olvastam, hogy a Bitmain valamelyik termékéért más csak BCH-t fogad el. Van valós veszélye annak, hogy átveszi az uralmat a BTC felett?

    • Ezt tényleg tőlem kérdezed? Nálam nagyobb antiBCH-t keresve sem találhatnál kis hazánkban. Még ha ez is történne (ami kizárt), én létrehoznék egy szektát aminek az alap filozófiája az lenne, hogy valójában nem is a BCH győzött és folyamatosan tagadnánk a létezését is. A bch egy shitcoin, ami annyira nem érdekel senkit, hogy néhány tucat ember is könnyen tudja manipulálni.

      • “Nálam nagyobb antiBCH-t keresve sem találhatnál kis hazánkban. Még ha ez is történne (ami kizárt), én létrehoznék egy szektát aminek az alap filozófiája az lenne, hogy valójában nem is a BCH győzött és folyamatosan tagadnánk a létezését is.”

        Ez szép zárása az estének. 🙂

        Igen, augusztusban izgultunk egy kicsit, hogy talán, esetleg, a végén még …..

        De mára nyilvánvaló lett, hogy a Pöttyös az igazi. 🙂

        Pontosan ezért sem aggódom a novemberi hard fork miatt. Annyi bányász támogatja, amennyi akarja – egészen a forkig. Majd szépen csendben, az éj leple alatt átmennek bányászni a Bitcionra – vagyis maradnak rajta. Az S2X pedig …
        nem tudom. Összeomlik? Mondjuk egy ezer dolláros ismételt airdrop azért jó lenne. Így maradhat a kisszobában. 🙂

      • Világos, megértettem 🙂 Remélem nem bosszantottalak fel nagyon így estefelé ilyen kérdéssel 🙂

        BTW: remélem láttátok a NEO új weboldalát, épp ideje volt már, sokkal profibb és használhatóbb lett:
        https://neo.org/

  21. …az első bekezdésről amúgy beugrott az a már szakállas ‘vicc’, hogy: az élet egy sz.r játék, de a grafikája kíírááály. 😀

  22. Szisztok, mit szoltok ehhez a hirhez.? Akar napokra is leallhat a bitpay. https://news.bitcoin.com/bitpay-to-suspend-all-services-during-the-segwit2x-hard-fork/

  23. Most olvastam egy bejegyzést, ami a mostani szárnyalást hajtja, persze nem csak a bitcoinét, hanem úgy általában:
    “Stockyn olvastam, hogy ML papírokkal történő sikeres kereskedéshez elengedhetetlen, hogy ne értsél a tőzsdéhez 🙂 Most azok kaszálnak, akik betolják a ház árát és néznek ki a fejükből. TA, funda nem számít. ”

    Csak lassan nem lesz új ingyenpénz, a lila köd felszáll és ott fogunk állni egy szuperul tulárazott piac előtt, ami nem teljesít.
    Jó ideig a spekuláció egy kis réteg kiváltsága volt, de ezek is rájöttek,hogy csak az egymás pénzét szedik el, be kellene vonni több embert is.
    A bitcoin és minden más szárnyalása ennek a tervnek a kicsúcsosodása. Már mindenki tőzsdézik, ha ért hozzá, ha nem. Nyolc éve nem volt egy nagyobb korrekció, ami kijózanítaná a befektetőket. Akik azóta kezdtek, megtöbbszörözték vagyonukat….virtuálisan, mivel a nagy száguldás felbátorítja az embert. Minél nagyobb a jókedv, annál megmagyarázhatatlan az emelkedés, de aki jómódban akar élni, realizálnia is kell a nyereségét. Az elsők óriási nyereséget realizálnak, az utolsók meg a veszteséget. Nem beszélve az olyan befektetésekről, ahol hitelt vesznek fel. Ilyen jómenő befektetők lettek öngyilkosok.
    Ez egyszer eljön, csak az a kérdés mikor, de lehet holnap már erre kelünk.

    • “Csak lassan nem lesz új ingyenpénz, a lila köd felszáll és ott fogunk állni egy szuperul tulárazott piac előtt, ami nem teljesít.”

      Érdekes gondolat. Napi szinten szükséges az ilyen komment, hogy józanok maradhassunk.

    • Na végre valaki érti, kb. hogyan működik a tőzsde, nem csak fantáziálgat, hogy most kivételesen majd a végtelenségig fognak nőni a fák és majd jól beolvasztja a világgazdaságot a növekedése során a BTC. 🙂

      A fork előtt a BTC piaci kapitalizációja át fogja lépni Magyarország teljes éves GDP-jének értékét, ha 10k fölé megyünk, akkor talán még még a döglött címeken ücsörgő BTC-k értékét figyelembe véve is. Innen ötszörözve (az 50k, amit jövő év végére várnak egyesek), az már Szaúd-Arábia.

      Persze ez nem feltétlenül jelent bármit is, csak azért írom, hogy teljes egészében lássuk a képet, legyen valami való világbeli viszonyítási alap, föld közelben maradjunk.

      • Az, hogy a BTC kapitalizációja átlépi-e egy ilyen banánköztársaság GDP-jét, vagy nem, mint Magyarország, az pont annyit jelent, mintha azon vitatkoznánk, hogy a babtól vagy a hagymától pukizok-e szagosabbat… Vegyük már észre, hogy nem vagyunk tényezők a világgazdaságban…

        • Nyilván nem vagyunk tényezők, csak érzékletes példa volt, hogy most pont átlépi ezt a küszöböt a BTC. A te felvetéseddel élve viszont: a BTC mennyire tényező a világgazdaságban? Mekkora része ennek a közel Mo. GDP-nyi értéknek valós mögöttes érték, azaz mekkora a valós felhasználása, illetve mekkora része spekuláció által felfújt (ami persze várhatóan csak addig tart, amíg a pénzbőség és a bika piac). Ér annyit, mint 10 000 000 ember 1 évnyi munkája?

          De akkor másik, talán jobb összehasonlítási alap: a BTC jelenlegi piaci kapitalizációja durván 1/63-a a világ teljes arany készletének. Az elmúlt 1 év növekedési ütemét extrapolálva ezt 2 éven belül (!!!) elérjük. Ha “lassul” a növekedés mezei duplázásra, akkor 6 éven belül.

          Szerinted ennek mekkora a racionalitása? Mert ha semennyi, akkor 1-2 éven belül biztosan elérjük a plafont.

          • A BTC jelenleg alig tényező, éppen csak kilépett a geek-et belterjes piacáról.
            Amiről beszélsz néhány hozzászólásnál sokkal mélyebb téma, és én ehhez egészen biztosan kevés tényszerű tudással rendelkezem. Az viszont biztos, hogy a magyar GDP inkább 3,5 milló ember munkája mint 10. Egy éves munkája, a BTC nem egy év alatt ért el ide.
            Összehasonlítod az arannyal, pedig igazából az arany “sem jó semmire” a szó hagyományos értelmében. Megszoktuk, hogy értéke van, pedig az arany helyettesíthető lenne akár keresztfejes csavarhúzóval is, ha megfelelően kevés lenne belőle, és nem lehetne létrehozni kvázi korlátlan mennyiségben.
            Ami most történik az még nem az a fázis, ami a valódi értelmét adná (szerintem) a crypto pénzeknek.
            Akkor vagyunk finishben amikor nem számolgatjuk dollárban az árfolyamot, mert nincs dollár. Sem semmi más hagyományos pénz. A kenyértől a Boeing-ig mindent csak és kizárólag crypto-ért tudsz megvenni. Én azt gondolom, a végső cél ez. Most az a helyzet van, amikor az utcán összesepert milpengőket beváltod 1 Ft-ra…. Most 1 milpengő egy 1Ft, tíz perc múlva két milpengő 1Ft, holnap nem lesz milpengő….
            Ha ez bekövetkezik, ott pedig már nincs definiálható plafon..

  24. >a magyar GDP inkább 3,5 milló ember munkája mint 10.
    A maradék az nem közvetlenül végzett munkával (nem hivatalos foglalkoztatás révén), illetve fogyasztásával igenis emeli a GDP-t. Csak dolgozókból álló gazdaság összeomolna/kihalna rövid úton.

    >Összehasonlítod az arannyal, pedig igazából az arany “sem jó semmire” a szó hagyományos értelmében.
    Igen, pont azért hasonlítom össze, mert hasonló a szerepe, mint amit sokan a BTC-nek szentelnek hosszú távon. Az arany market capje megmutatja, a piacnak egy arany típusú pénzügyi eszközből mennyire is van szüksége jelenleg. Teljesen jogos szerintem a kettő összevetése.

    >Akkor vagyunk finishben amikor nem számolgatjuk dollárban az árfolyamot, mert nincs dollár.
    Ha ETH-ban (ami szvsz egy sokkal nagyobb hozzáadott értéket jelentő blockchain/network, mint a BTC) méred az árfolyamot, akkor is ész nélkül elszállt.

    >A kenyértől a Boeing-ig mindent csak és kizárólag crypto-ért tudsz megvenni.
    A reál eszközök árában mérve is őrülten elszállt a Bitcoin. Fundamentálisan hibás az az érvelés ezért, hogy nem a BTC értéke szállt el, hanem a fiat értékelődött el. Elértékelődött a fiat világszinten valóban, de nem ennyire.

    Az utcán azért söpörték a milpengőt, mert nem lehetett belőle doboz gyufát sem venni. Lehet persze köv. válságra elszáll a pénznyomtatás következményeként az infláció és mindenki egymás nyakát taposva rohan BTC-be, fiat hiperinflációt okozva, de erre egyelőre elég kevés esélyt látok.

    • GDP: nyilván mindenki, a mentős meg a tanár is kell a társadalomnak, ez nem kérdés. Ez sarkítás, ugyanúgy mint, ahogy a 10m ember munkája is. Valahol félúton van az igazság.

      Azért (is) hasonlítjuk az arannyal, mert digitális aranynak hívják. Szerintem is jogos az összehasonlítás. Így az is, hogy eléri az értékét, vagy túlszárnyalja. Szerintem.

      Igazából nem tudom megítélni, hogy elszállt-e az ETH. Próbáltam analógiát egy 300eFt-os GalaxyS8P árához, és ennyi ETH kitermeléséhez, de fél úton lusta voltam kiszámolni. Ha azt számolom, hogy mennyi befektetéssel, mennyi az ETH bányászat hozama, akkor nem szállt el.

      Nem kérdés, hogy most van egy lokális Kánaán, én akkor is azt gondolom, hogy ez a jobb irány, mint egy hitelválság2 és bankmentőcsomag2 eljövetele helyett.

      Ha áttér időben mindenki a cryptora, akkor nem kell megvárni, hogy dollárokat/eurókat sepregessenek az utcán. .-)

      • Én abban bízom, hogy a Föld lakosságának leggazdagabb 2%-a összes pénzügyi tevékenysége felét egy el nem inflálható eszközben – legyen ez a BTC – fogja tartani. Ekkor aligha lehet irreális akár az 1m$/BTC.

        Meglátjuk… Összességében inkább azt látom reálisnak, hogy egyszer csak megelégelik a dolgot, és pár tollvonással kinullázzák a cryptokat, de ez még talán nem mostanában lesz.

Szólj hozzá: