Halloweeni rémtörténet

Ami az éjszaka történet a Bitcoinnal az tényleg már-már a halloweeni gyerekriogatások kategóriájába esik. Úgy néz ki, hogy a Bitcoin végig látogatta az összes altcoint és mindenhol ellőtte a “trick or threat!?” kérdést. A jelek szerint mindenhol csokit kapott.

Persze nehéz szó nélkül elmenni az a tény mellett, hogy irreálisan gyors volt az este folyamán a gyarapodás. A Bitcoin piaci kapitalizációja veszélyesen megközelítette a 100 milliárd dollárt. Ezen a szinten már az amerikai ipar igen neves szereplőit is beelőzte piaci értékben (hol van már a paypal és a netflix…)

Bár tény, hogy az elmúlt napok erősödését jellemzően az altok finanszírozták. Ma viszont már jól látszik, hogy mérhető szinten növekedett az összesített piaci kapitalizáció, ami arra utal, hogy tetemes mennyiségű új fiat áramlott be a piacra.

Óva intenék azonban mindenkit, hogy az “aranyláz” hatására most adja el mindenét vaterán és kiköltözve egy sátorba a természet lágy ölén várja ki a crypto-haven-t. Mindazon túl, hogy alapvetően értetlenül állok az ilyen opportunisták láttán sose feledjük el a nagy piaci befektetők és manipulátorok azon mondását, hogy: “Akkor veszek amikor mindenki elad ás akkor adok el amikor mindenki vesz…”. Ahogy épp az imént írtam az egyik barátomnak: “Ha most NEM veszel, akkor csak a kihagyott lehetőséget bukod el, ha viszont mégis most veszel és jön egy flash-crash, akkor viszont a pénzed”

Tessék ésszel játszani és ne feledjük, hogy ma péntek 13 van… Lehet, hogy ez neked semmit nem mond, de kellően nagy a Bitcoin befektetői bázis entrópiája ahhoz, hogy egy igen nagy részét ez kellően paranoiássá tegye. 🙂

Folytatás…

Bitcoin skálázási vita: az utolsó kapcsolja le a villanyt…

Az előző postokban ([1], [2]) megpróbáltam kifejteni, hogy mi is várható a bányászok részéről a november 18-ai hard-forkot követően. Bár hosszan próbáltam elemezni az egyes scenariokat, azonban egy konkrét szempontot teljességében figyelmen kívül hagytam eddig, ez pedig a vitát végérvényesen eldöntő kérdés: nevezetesen, hogy mit is fognak csinálni a Bitcoin felhasználók, pontosabban a Bitcoin SPV walletek. Akinek nem mond semmit az SPV: Ez a Simple Payment Verification rövidítése, mely annyit takar, hogy egy nagyon lebutított wallet, ami a privát kulcsok ismeretében képes a Bitcoin hálózattal anélkül kommunikálni, hogy ehhez bármilyen közvetítő alkalmazást vagy szolgáltatást használna. Népszerűbb walletek (Breadwallet, Jaxx, Multibit, BreezeWallet, stb.) mindegyike ezt a technológiát használja. Persze ha már felsorolás, akkor nem illik kihagyni a HiddenWalletet sem, amit hazánk fia @nopara73 keze munkája.

Az SPV walleteket nem szabad összekeverni az “API walletekkel”. Utóbbiakra egy példa az Electrum. Ezek a walletek nem direktben a Bitcoin hálózathoz kapcsolódnak, hanem egy saját alkalmazásszerverhez, ami közvetít a bitcoin hálózat felé, ennek megfelelően nem a wallet dönti el, hogy mit tekint Bitcoin hálózatnak, hanem az alkalmazásszerver, mely utóbbiban ez tetszőlegesen befolyásolható.

Az SPV walletek a Bitcoin hálózat forgalmának igen nagy részét adják. Aki napi szinten használja költéseihez is a Bitcoint az biztosan használ valamilyen SPV walletet. Bár tudom ez a napi költés dolog sok olvasó számára még gondolat szinten is hihetetlen, de tény hogy a világ más részein ez nem csak, hogy teljesen természetes, de bizonyos helyeken konkrétan nem is lehet mással fizetni, mint cryptopénzekkel. Az előző hétvégén egy prágai konferencián volt szerencsém ezt kipróbálni…

Az SPV walletek egyébként nem újszerű találmányok, maga a protokoll már a Satoshi által kiadott Bitcoin whitepaperben is szerepelt 2008-ban. Szóval aki hithű Satoshi vízionistának tartja magát, annak kutya kötelessége SPV walleteket (is) használni! Az SPV pénztárcák működése egyébként pofonegyszerű:

  • Felcsattannak a legközelebbi Bitcoin node szerverre, megkeresik a leghosszabb láncot, majd syncelik onnan a lánc fejléceket. Ja és természetesen teljesen hidegen hagyja őket a a blockméret és bármilyen egyéb olyan limitáció, ami a konszenzus szabályokból származik. Az SPV walletek egyetlen lényegi funkciója egy nagyon gyors blockchain-hálózat elérés és a double-spending védelem biztosítása.

Mi a franc is az a node? A node egy önálló Bitcoin szerver, amely tárolja a teljes blockláncot és képes azt folyamatosan karban is tartani. Emellett képes tranzakciókat továbbítani a hálózat felé. A “minek ez?” kérdést, most nem szeretném kifejteni részleteiben, ezért csak maradjunk annyiban, hogy egy decentralizált peer-to-peer hálózatban a nodeok azok a szereplők akik az egész hálózatot fenntartják. Ha egy tranzakció eljut egy nodeig, akkor az nagyon-nagy valószínűséggel blockba is lesz foglalva. Vagyis egészen novemberig ez így lesz… Novemberben valami olyasmi fog (várhatóan) történni, amit követően a legkevésbé sem lehetünk abban biztosan, hogy ha egy tranzakciót (pl. SPV walleten keresztül) eljuttatunk egy nodehoz, akkor azzal mi fog történni… A post hátralévő része ezen kialakuló anomáliát próbálja megértetni az olvasóval.

A cikk ezen pontjáig megpróbáltam tudományosan megközelíteni a kérdést, innentől viszont átkapcsolok a full-kretén-blogger módba és jön a fantasztikus rész. A cikk folytatását mindenkinek csak saját felelősségre javaslom… Azt garantálom, hogy a bejegyzés végére le fog verni a víz… Különösen annak fényében lesz talán nehezen emészthető, ha abból indulok ki, hogy a BTC már megint ATH-ban van és várhatóan egy darabig már nem is nagyon akarja elhagyni az 5000 USD-s árfolyam tartományt.

Folytatás…

Bitcoin: Fut, robog a kicsi kocsi?

A Wall Street feladta hogy farkast kiabáljon, a nagy szereplők sorra jelentik be, hogy miként vélekednek a szuperpénzről. A hétvége enervált forgalma mellett összehozott folyamatos árfolyamemelkedés mögött igen valószínű, hogy olyan bennfentes információk állhatnak, mikről mi majd csak a hét elején fogunk hallani és nem hiszem, hogy nagyon mellélőnék azzal a feltételezéssel, hogy ezen hírek egyenesen a Wall Street közeléből fognak érkezni… Mielőtt azonban kitérnék a mai okfejtésemre hadd kezdjem egy közhasznú gondolattal: A crypto világban EGYETLEN értékkel rendelkezel, ez pedig a privát kulcsod. Amely assethez/termékhez nincs privát kulcsod, az valójában nem a tiéd, hanem másé (ami lehet pl. egy exchange), amivel szemben bizalmat táplálsz, hogy odaadja neked, ha szépen kéred.

Mondanám, hogy a privát kulcs másnak megadása olyan, mintha a lakáskulcsodat osztogatnád, de valójában a helyzet még rosszabb. Jobb esetben a lakáskulcsodra legalább nincs ráírva a pontos címed, azonban a privát kulcsod az EGYETLEN értéked, melyből egyből deriválható a publikus kulcsod és abból a pontos egyenleged. SOHA semmilyen okból kifolyólag nem adod meg senkinek és semminek a privát kulcsodat, még akkor sem, ha arra valaki vagy valami olyan kér, akiben nagyon megbízol. Ha például én beírom ide a blogra, hogy lécci küld el a privát kulcsaidat az info[kukac]variance[pont]hu-ra, akkor mit csinálsz? Nem, nem küldöd el. Sőt ha valaki azt mondta, hogy egy előre preparált üzenetet írj alá a privát kulcsoddal, mely üzenetbe rakd be a privát kulcsodat, akkor ilyesmit sem teszel meg! Még akkor sem, ha ezért cserébe a világ – majdnem – minden kincsét ígéri, vagy éppen egy kamu bitcoin goldnak látszó airdropot ígér cserébe…

Ezzel le is zárom a közszolgálati perceket és térjünk át az aktuális témára. Biztos sokatoknak feltűnt, hogy a hétvégi lagymatag forgalom ellenére is igen  pozitív a (crypto) piaci kilátás. Hosszan lehetne elemezni, hogy mi minden lehet ennek az oka, ám ezt most nem teszem, helyette inkább leírok néhány konkrét történést, ami akár lehet is ezen jó hangulatnak a forrása:

Folytatás…

#HCPP17

Lassan véget ér ez a hét is. A blog inaktivitása mögött leginkább az állt, hogy egy iszonyatosan (crypto) aktív hét áll mögöttem. A nagy része nem feltétlenül kell, hogy kikerüljön a blogra; de a lényeg, hogy szunnyadozó hitem maximálisan helyreállt abban, hogy van értelme mindannak amiért nap mint nap küzdünk. Létezik egy “Plan ฿” és léteznek emberek akik ezért nagyon komolyan küzdenek. S ami talán ennél is sokkal fontosabb: a Bitcoin értéke messze nem azonos annak árfolyamával, a Bitcoin egy ideológia és egyre több ember látja ezt át. Volt szerencsém a hétvégémet Prágában tölteni, ahol – minő meglepetés -, pont ezen a hétvégén tartották a Paralelní Polisban a Liberate! Hackers Congress-t. Mely a cryptoanarchisták egyik legnagyobb éves rendezvénye és olyan nevek tartottak előadást mint: Giacomo Zucco (a Bitcoint érő belpolitika támadásokról), Adam Back@Blockstream (a Bitcoin skálázásáról), Justin Smith (arról, hogy miként tudja megreformálni a Monero a svájci privátbank-rendszert)… és még sorolhatnám. Egy dologról nem volt itt szó: az árfolyamról… az a kutyát sem érdekelte. Nem akarok naivnak tűnni és tiszta sor, hogy a blog olvasóinak a nagy része az árfolyammal kel és fekszik, csak szerettem volna érzékeltetni, hogy itt valami sokkal nagyobb story kezd kibontakozni, mint amit az árfolyam képes reprezentálni és jó érzés, hogy ebben most egy ici-picit beleláthattam. A rendezvény talán legfontosabb üzenete Zucco előadásában:

Én leginkább ezt hoztam innen el, de lekerekítve mondókámat az alábbi képpel tudnám legjobban jelezni, hogy mit gondolok a jövőről:

A tovább után pedig bepakolok még néhány képet csak a hangulat érzékeltetése végett 🙂

Folytatás…

Hogyan lesz üzlet a blockchainből?

Az elmúlt bő egy hónapban többen is megkerestetek különböző üzleti tervekkel, gondolatokkal. Ezek nyilvánvalóan leginkább a cryptopénzekről és a bányászatról szóltak, de számos egyéb blockchain alapú üzleti téma is előkerült. Mivel blockchain-evangelistaként kötelességemnek érzem a hazai ébredező üzleti ötletek ilyen jellegű inkubálását, ezért előszeretettel szántam időt minden ilyen jellegű megkeresésre. Hogy miért éri meg nekem időt szánni egy-egy ilyen történet meghallgatására és a közös agyalásra? Leginkább azért mert iszonyatosan jó történetekkel találtok meg, amikre sokszor nekem is megvan a WOW! élményem, másrészt pedig jó látni azt, hogy milyen könnyen adaptálják sokan magát a technológiát az üzleti igényekre.

Maga a blockchain technológia adott, egyre többen értik (vagyis érteni vélik) azt is, hogy mire jó a smart contract és hogy miért is érdemes ebbe az irányba nyitni. Biztos vagyok abban, hogy akár már a 2018-as év legnagyobb két tech buzzword-je a blockchain és a smart contract lesz. A technológián túl azonban sokkal fontosabb maga az üzleti igény, amire létre akarod ezt hozni. Csak az elmúlt egy hónapban 3-4 olyan beszélgetésem volt, ahol az üzleti igény és annak megvalósítási terve köszönőviszonyban sem volt. A smart contractok célja igen egyszerű: egyértelmű bejövő információk alapján kiértékelni különböző feltételeket, majd ez alapján kezdeményezni különböző kimeneteleket, mindezt automatikusan és emberi beavatkozás nélkül. A probléma általában pont ezen utolsó két feltétellel van: automatikus és emberi beavatkozástól mentes döntési logika. Ahogy nagyon nehéz elvonatkoztatni a decentralizált cryptopénzek esetén a centralizált döntéshozataltól, hiszen a társadalmi és gazdasági berendezkedésünk miatt, szinte ismeretlen számunkra a konszenzus alapú döntéshozatal, úgy nehéz elképzelni egy olyan jogi megállapodást, ami valóban automatikusan kiértékelhető és végrehajtható.

A jelenleg működő jogi keretek megreformálásához (okosításához) legalább egy olyan méretű szemléletváltás szükséges, mint amilyen a nemzeti devizák és a cryptodevizák esetén áll fenn.

A nagy üzleti szereplők közül elsők között értette meg és adaptálta ezt a gondolatot az AXA, amikor a napokban kihozta a fizzy nevű szolgáltatását. Adott egy Ethereum alapú smart contract biztosítás, amit megvehetsz meglévő repülőjegyedhez (jelenleg csak New York-Párizs vonalon). A smart contract automatikusan kiértékelődik és amennyiben a járat több mint két órát késik, akkor automatikusan kezdeményeződik feléd egy kifizetés. A rendszer hátteréről kevés technikai információt kaptam (bár tényleg próbáltam szerezni…), ezért a továbbiakban úgy próbálom meg értékelni a rendszert, hogy a hiányzó információkat kipótlom saját elképzeléseimmel. Ennek okán a továbbiakban egy FELTÉTELEZETT működésről beszélek, nem pedig a konkrét AXA fizzy rendszerről.

Folytatás…

Bitcoin: Őszi hard-fork szüret (Gold, BTG, SW2X, No2X, stb.)

Beléptünk az utolsó másfél hónapba, immáron kevesebb mint 50 nap van hátra a Bitcoin trónok harcának végső jelenetéig. Ez az évad biztosan nem fog cliffhangerrel befejeződni… Miről is van itt szó pontosan?

A történet nagyon régre nyúlik vissza (már persze cryptocurrency időszámítást figyelembe véve…), valamikor 2015-ben indult, amikor a Bitcoin prominensei közül néhány úgy döntött, hogy kukába dobva a ‘Satoshi visiont’ a blockméret növelése helyett egyéb módon kívánják biztosítani a Bitcoin hálózat skálázhatóságát. Ez az egyéb mód mára a Lightning Network formájában manifesztálódott. A vita két éves huzavonába torkollt, ami során számos egyezkedés, árulás, zárt ajtók mögötti diskurzus után megszületett előbb a SegWit(2X) üzleti konszenzus, majd ezt követően a felhasználók által kezdeményezett (UASF) hatalomátvételi kísérlet ellenlépéseként elkészült a bitmain készenléti terve, mely augusztusra “Bitcoin Cash” néven megszületett és azóta kvázi önálló életét éli. (Agresszívan osztozva a Bitcoin hálózat hashing powerén). Ám, az egész történet végkifejletét leginkább formáló megegyezés tartalmazott egy nagyon fontos passzust, ami azt mondta ki, hogy novemberben a Bitcoin hálózaton is eszközölni kell egy hard-forkot, ami a meglévő 1Mb-os blockláncot 2Mb-ra növeli. Ezzel növelve a hálózat kapacitását a maximális másodpercenkénti 3-6 tx/sec-ről kb. 10 tranzakció/másodpercre.

Kezdeném is egy kis fogalomhatározóval, ami főleg azoknak szól, akik nagyon most ismerkednek csak a Bitcoin történetével és esetleg értetlenül állnak azelőtt ami most fog következni:

Szószedet, szakmai kifejezések, releváns hivatkozások kezdőknek - Mi, micsoda? {click}
  • Bitcoin: 2008-ban megtervezett és 2009 januárja óta létező digitális fizetőeszköz, mai mára az internet pénzévé nőtte ki magát. Technológiája a blockchain, ami mára iparági szabvánnyá nőtte ki magát és alapjául szolgál szinte az összes MA létező cryptovalutának.
  • Konszeztus szabályok: Azok irányelvek, amik egy cryptovaluta technikai működését befolyásolják, ide tartoznak például a blokk rewardok, a blockkiadási idők, algoritmus, blockméret, stb. A konszeztus néhány szabályát lehet visszamenőlegesen, kompatibilis módon módosítani (soft-fork) és vannak olyan szabályok is, amiket csak hard-forkkal lehet módosítani. A Bitcoin esetében a: block reward, block halving period, diff adjustment, blocking time, block size (1Mb) értékek csak hard-forkkal módosíthatók.
  • Legacy Bitcoin: A Bitcoin eredeti blokklánca, az a blokklánc ami teljesíti a következő feltételt: A eredeti genezis blokktól (nulladik blokk) hitelesen felépített és ellenőrizhető és a LEGTÖBB hashing power áll mögötte ezzel garantálva annak biztonságát.
  • hashing-power: A “bányászok” munkájának mértékegysége. Minél több számítási kapacitás áll a kanonikus blokklánc mögött annál nehezebb azt manipulálni, hiszen a blokklánc manipulálásához minimum a teljes hashing power 34%-ával kell rendelkezned. Ez egy Bitcoin méretű hálózatnál ma már LEHETETLEN kihívás bármilyen cégnek vagy akár országnak is.
  • Chain-split: Mivel a blocklánc blokkok egymást követő sokaságát jelenti így gyakorlatilag semmi akadálya nincs annak, hogy bárki bármikor leágaztassa a kanonikus blokkláncot és ezzel egy úgynevezett “chain-split” láncot hozzon létre. Az elmúlt 8 évben számos alkalommal történt már hardfork, nagyon sok ma létező crypto-currency a bitcoin blokkláncról lett direktben leszármaztatva. A chain-split során két teljesen független blokklánc jön létre melyekre igaz, hogy mindkét láncon pontosan annyi coinnal/pénzzel rendelkezel, mint amennyivel a chain-split előtt a legacy láncon rendelkeztél.
  • Hard-fork: A blokklánc protokolljának változása, mely során olyan alapvető konszenzusszabályok változnak, ami miatt a blokkláncot futtató régi nodeok már nem tudják kezelni az új blokkláncot. Ha a hard-fork során az eredeti lánc minden nodeja frissítésre kerül és elhal az eredeti blokklánc akkor természetes fejlődésről/hard-forkról beszélünk. Ha viszont a hard-fork hatására a régi blokklánc is megmarad és valamekkora mértékben marad rajta működtető hashing power, tehát tovább gyarapodik, akkor beszélünk chain-splitről. Ilyen eset volt az Ethereum és az Ethereum Classic chain-split és a Bitcoin, Bitcoin Cash chain-split is.
  • Bitcoin Cash/UAHF: A 2014-2015 óta zajló skálázási vita egyik eredménye, mely során a fejlesztők, üzleti szereplők egy része amellett döntött, hogy leforkolja a bitcoin láncot és létrehozza a Bitcoin Cash (BCH) önálló láncot, mely immáron 8Mb-os blokkokkal működik, amit akár 32Mb-ig lehet kényelmesen növelni. Ezzel a hálózat lényegesen nagyobb áteresztő képességgel rendelkezik mint a Bitcoin, cserébe persze senki nem használja. Bár a BCH mögött álló üzleti körök szerint ez csak temporáris állapot és szerintük szépen lassan az összes Bitcoin felhasználó át fog pártolni a Bitcoin Cash hálózatra.
  • UASF: A blockchain alapú hálózatok biztonságát a bányászok adják azáltal, hogy tetemes mennyiségű pénzt költenek a bányászat finanszírozására. Ennek megfelelően a bányászok hivatottak a blokklánc protokolláris változásai kapcsán szavazni is, hiszen a kezükben van a hash power és ezáltal a hálózat biztonságát adó erő is. A bányászoknak azokban elemi érdeke kellene, hogy legyen a felhasználók érdekeinek képviselete, hiszen végső soron ők adják a blokklánc (pl. bitcoin) valódi értékét. A Bitcoin blokkláncon az árfolyam robbanása miatt a felhasználók egy része úgy véli, hogy a bányászok már nem szolgálják a felhasználók érdekeit ezért idén év elején egy pszeudonim vezetővel (Shaolinfry) az élen  egyfajta népfelkelés kezdődött, amivel megpróbálták kivenni a bányászok kezéből az irányítást a User Activated Soft Fork kereteiben (BIP-148). Szerencsére időben született meg a NYA (New York Agreement) amely okafogyottá tette az ultimátumot idén augusztusban.
  • SegWit: Segregated Witness protokoll, ami soft-fork keretei között oldotta meg a bitcoin hálózat skálázást azáltal, hogy olyan szinten módosított a blokkokban tárolt aláírásokat, hogy azok mérete lényegesen csökkenjen. Ennek köszönhetően bár továbbra is megmaradt az 1Mb-os blokk limit, de valójában (függően a támogatottságtól), akár 1,7Mb-nyi tranzakció is belefér egy blokkba.
  • SegWit2X/NYA: Zárt ajtók mögött, a Core fejlesztők teljes kihagyásával megszületett döntés ami egyrészt engedélyezte a SegWit soft-fork konszenzus módosítást a bányászok részéről, másrészt pedig előírt novemberre egy kötelező hard-forkot ahol a blokkméret 2Mb-ra növekszik.
  • No2X: A Core fejlesztőcsapat (élén a Blockstream céggel) kezdeményezése, ami a SegWit sikeres aktiválását követően arra buzdítja a felhasználókat hogy bojkottálják  a novemberi SegWit2X hard-forkot és annak esetleges megvalósulása esetén továbbra is tartsák életben a Legacy Bitcoin blokkláncot.

Ez a cikk most kicsit szájbarágósabb lesz azon olvasók miatt, akik mostanában csöppentek bele a cryptopénzek világába. Nem akarok nagyon visszanyúlni a múltba, aki veszi a fáradtságot az majd fél évre visszamenőleg testközelből tudja végigkövetni a legtöbb (szerintem) fontos történést itt a blogon. Amennyire csak lehet megpróbálom kerekké és mindenki számára érthetővé tenni ez a cikket. A SegWit egy blockláncon belüli, de kiszervezett skálázási megoldás, ami képes lehet számottevően csökkenteni a blocklánc terhelését és ezáltal gyorsítani a tranzakciók elfogadását és csökkenteni az amúgy igen borsos tranzakciós költségeket. Az alábbi ábra jól mutatja, hogy bár a hálózat nem pörög üveghangon, de az elmúlt 30 napban azért bőven voltak olyan időszakok, amikor ez az extra kapacitás jól jött volna:

A Bitcoin hálózatot akkor lehetne teljesen egészségesnek tekinteni, ha az ábráról a magas (5k feletti) tüskék teljesen eltűnnének. Ez azonban nem így van, tehát volna itt helye fejlődésnek/fejlesztésnek. Azon persze lehetne filozofálni, hogy vajon mennyivel lenne kisimultabb az ábra, ha a bányászok nem ugrálnának oda-vissza a BTC/BCH láncok között, ezzel okozva vagy az egyiknél, vagy a másiknál bedugulásokat. Másrészről persze nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a BCH létezése önmagában is valamennyire tehermentesíti a Bitcoin hálózatot, hiszen tény, hogy a forgalom egy kisebb része átterelődött a BCH blockláncra.

Folytatás…

IOTA: Digitális cserekereskedelem digitális nomádoknak!

Ha ki kellene választanom a cryptogazdaság jelenlegi szereplői közül azt ami talán legjobban kilóg a sorból, akkor kétségtelenül az IOTA-t választanám. Az adat mint fizetőeszköz (lásd Bitcoin és Blockchain – Store of Value) már széles körben elterjedt és elfogadott terminológia, azonban ennek deriváltja már régóta az informatika egyik nagy fejtörője: “az adat mint fizetőképes értékkel bíró egység” megvalósítása. Az adat monetizálása nem újkeletű történet, a korai internetes reklámoktól kezdve a “fizess az után, amit használsz” internetes csomagokon keresztül számos példájával találkozhatunk. Valahol ide tartozik maga a cryptobányászat is hiszen itt is monetáris értékkel rendelkezik a számítási kapacitás, de pozitív példák végtelenjét lehetne még felsorolni. Az elemi adat mint fizetőképes érték mára széles körben elfogadott frázissá vált, lásd a Bigdata koncepció. A nyers adatok hatékony elemzéséből az elmúlt évtizedben olyan gigantikus vállalatok növekedtek ki szinte a semmiből mint a Google vagy a Facebook, de bőven ide lehet sorolni akár az Amazont is. Aki azt hiszi, hogy a Google-t a keresés, a Facebookot a közösségi média (az Amazon pedig a könyvek) tették naggyá, az ennél nagyobbat nem is tévedhetne. Valójában ezek a cégek olyan technológiák úttörői mint a gépi tanulás, az automatizálás vagy a természetes szöveg értelmezés.

Az IOTA projekt célja egy egységes közvetítőréteg létrehozása az elemi adatok továbbításának és kezelésének és ami talán ennél is fontosabb: biztosítani az elemi adat értékének mérhetőségét és elszámolhatóságát (monetizálás). Ehhez létre kíván hozni egy machine-to-machine fizetési rendszert, amiben az eszközök fizetnek más eszközök adataiért és fizetséget kapnak más rendszereknek nyújtott adataikért. Milyen eszközök rendelkeznek monetizálható adatokkal? Olyan eszközök, melyek vagy önmagukban is értéket termelnek (pl. speciális számítási kapacitás) vagy olyan eszközök amelyek szenzoraikon keresztül olyan mérhető információkkal rendelkeznek melyek mások számára értékkel bírhatnak. A mérhető adatokra épülő iparági fejlesztések mára meghatározóvá váltak, legyen szó sporteszközökről, szórakozásról, közlekedésről vagy akár mezőgazdaságról.

Mivel konkrét példák nélkül baromi nehéz bármit is kezdeni a machine-to-machine payment rendszerrel, ezért ragadjunk is le mindjárt egy kicsit a mezőgazdaságnál. Szándékosak választottam egy olyan iparágat, ami talán a legtávolabb van a cryptogazdaságtól. Ha ennek kapcsán be tudom bizonyítani az IoTA létjogosultságát az olvasónak, akkor talán nem kell túlmagyarázni a további példákat.

Folytatás…

Bitcoin: SegWit2X vs Bitcoin Cash vs Legacy chain?

Nap mint nap követem azt a melodrámát amit a “Melyik az igazi Bitcoin” kérdésben vívnak a szereplők. Pontosabban csak vívnának, hiszen az egész történet lényegében egy szereplős. Az augusztusi hard-fork kapcsán hamvaiból újjáéledt Craig “I’m (fake-)Satoshi” Wright és Roger Ver ádáz csatát vív a komplett közösséggel, hogy bizonyítsák mennyire is rossz a Bitcoin és mennyivel sokkal jobb a Bitcoin Cash. Iszonyatosan sok energiát költenek arra, hogy a (Legacy-) Bitcoint kvázi karakterré formálják és ha ez siker, akkor végrehajtsanak rajta egy jól felépített karakter gyilkosságot? Adja magát a kérdés persze, hogy egyrészt tudják-e egyáltalán, hogy mit csinálnak és ha igen, akkor vajon felfogják-e ennek a valódi hatását.

Mindezen csata – szerintem – valójában csak egy színjáték ami mögött ugyanolyan gyarló emberi sérelmek és üzleti várakozások állnak, mint bármi mögött. Nincs ez itt sem másképp mint a Barátok Köztben.  Azonban úgy döntöttem, hogy ebben a cikkben picit megpróbálok kiemelkedni saját elfogult álláspontomból és rávilágítanék az egyes szereplők motivációjára. Hogy miért fontos ez? Bármennyire is verőfényes a Bitcoin jövője és bármennyire is egyenes az út előre azért van előttünk még egy nagyon fontos téma: novemberben vagy így, vagy úgy de lesz egy újabb hard-fork, ami akár nagyságrendekkel többet árthat az egész hálózatnak mint amennyit a Bitcoin Cash VALAHA is tudna ártani. Ennek kapcsán pedig hamarosan napi szintű témává fog  válni a kérdés: “Melyik is az igazi Bitcoin?” ami olyan újabb FUD hullámokat fog generálni a közösségben, amiből idénre már jutott néhány. Jelen cikket főleg azoknak ajánlom, akik (saját lehetőségeikhez képest) jelentősebb BTC kitettségben csücsülnek és nem is feltétlenül akarnak attól megszabadulni egyhamar. Persze ne legyünk naivak, áttételesen ez a kérdés nyilvánvalóan fogja az egész crypto piacot érinteni. Sokszor megkapom a kérdést, hogy vajon miért egyszereplős a cypto piac, miért van az, hogy a BTC közvetlenül kihat minden altcoinra. Maga a kérdés önállóan is megérne egy külön cikket, ezért most had válaszoljak erre egy egyszerű ábrával:

Adott egy 1000 coint és tokent is meghaladó piac, amit mind napi volumenben, mind market kapitalizációban ural a BTC, a nagy betűs ‘Bálna’.

Igen… azt a BTC (Bitcoin), ami egyébként olyan nevetséges tulajdonságokkal bír mint a másodpercenkénti 3-5 tx/sec kapacitás, aminek fenntartásához potom 18,13 TWh áramot fogyaszt el évente… Egyetlen tranzakció elszámolására költött energia (áram) igényből majd 6 amerikai otthon egy napi áramigényét lehet kiszolgálni? Mint az ábrán is látható ez a monstrum csotrogány egymagában elviszi a crypto-show kicsit több mint 1/3-át. Ha kivesszük a képből az egyébként éppen jégkorszaki téli álmát alvó Ethereumot, akkor el lehet mondani, hogy ez a történet valóban egyszereplős…. néhány statisztával.

Folytatás…

Bitcoin: Atomic-swap, Amazon és ETF történetek kicsit más szemmel

Bár a hétvége eléggé borongósan kezdődött a szkeptikus várakozások okán, amit újra Jamie Dimon (JPMorgan vezér) borsozott meg azzal, hogy ismét megpróbálta (sikeresen…) leverni egy kicsit a Bitcoin árát. Látszik, hogy ez eféle nagyhalak is csak panelekben tudnak gondolkodni: Dimon odáig merészkedett, hogy kijelentette: Amennyiben a Bitcoin tovább erősödik és további erőforrásokat szippant ki a gazdaságból, akkor bizony nem marad más lehetősége a kormányoknak: úgy ahogy van be kell, hogy tiltsák az egész rendszert. Nice try… Idáig végső soron még Kína sem merészkedett el, az Oroszok meg egyenesen imádják Kreml szintig, majd persze, hogy pont a szabad világ választott vezetői fogják betiltani. Dimon szavaira tökéletesen igaz volt a mondás: “nagyobb a füstje, mint a lángja”. A crypto piaci hangulat már pémtek este óta látványosan kezd pozitívba fordulni. Ahelyett, hogy simán tételesen felsorolnám a pozitív történéseket engedjétek meg, hogy – saját elveimet követve – inkább a történések mögött meghúzódó várakozásokra koncentrálja.

Kezdjük talán egyből a technológiával. A héten a Litecoin fejlesztő csapata elemében volt. Teljesen váratlanul jelentették be egy éles Decred<->Litecoin atomic swap kísérletet, ami teljesen sikeres volt. Majd ezt követően péntek este Charlie Lee bejelentette, hogy végrehajtották az első BTC<->LTC atomic swapet is a mainneten. Mindezt nem sokkal azt követően, hogy szintén Charlie bejelentette az első sikeres LTC Lightning Network tranzakciót is, ami akkor majd 100 dollárig reppentette az LTC árfolyamát.

Miért is fontos ennyire az atomic swap? A blogon már többször is említettem a technológiát, azonban ezeddig nem nagyon volt szó ennek a gazdasági hatásáról. Az atomic swap gyakorlatilag ugyanazon elven működik, mint a Lightning Network: adott két fél, akik egymással two-of-two multi-sign contractot hoznak létre, amit speciális smart contractokon keresztül paramétereznek fel. Ezen paraméterek azt garantálják, hogy a felek úgy tudnak kicserélni két teljesen független blockláncon lévő két crypto pénzt, hogy egyik fél sem tud ezzel visszaélni, vagy menet közben lelépni. A módszer mögött meghúzódó technológia egy Tier Nolan pszeudonim fejlesztő nevéhez kapcsolódik. Részleteiben ebben a cikkben írtam erről. Alapvetően a Bitcoint és lényegében az összes relevánsabb cryptocurrencyt decentralizáltnak illetve peer-to-peernek terveztek. Azonban számos olyan szolgáltatás épült a peer-to-peer modellre, amelyek komoly centralizációt hoztak létre. Ennek egyik leglátványosabb példája a crypto tőzsde. Több olyan crypto tőzsde is létezik, ami konkrétan CSAK crypo-crypto tradinget nyújt szolgáltatásként. (pl. bittrex). Az atomic-swap  részben szükségtelenné teszi a crypto tőzsdéket azáltal, hogy egy dencentralizált platformot nyújt a crypto valuták cseréjére. Nyilvánvaló, hogy az atomic-swap NEM tud helyettesíteni teljes körűleg egy tőzsdét, hiszen az ismeretlen felek közötti bizalmat a technológia azáltal biztosítja, hogy a kicserélendő coinök blockláncaiba publikálásra kerülnek a tranzakciók, így egy atomic-swap művelet átfutási idejét a tranzakció hitelesként való kezelését határozza meg (confirmation).

Ellenben az atomic-swap kölcsönös megegyezésen alapszik, ahol a tranzakció akár annak utolsó lépéséig megszakítható, így a tranzakciókban részt vevő felek lényegesen csökkenthetik a volatilitás adta kockázatot. A spekulatív ügyletek számára megmaradnak a tőzsdék, azonban a jövő Bitcoinra és egyéb crypto valutákra épülő vállalkozásai már nem kényszerülnek arra, hogy tőzsdéken, vagy akár olyan 3rd-party szolgáltatásokon keresztül cross-chain exchangeljenek mint amilyen pl a shapeshifter.io. Ráadásul az atomic-swap lényegesen fokozza a felek magánélethez való jogát is, hiszen az ilyen jellegű tranzakciók követése eléggé problémás a különböző blockláncokon keresztül. Hogy melyek azok az üzleti vállalkozások, akik éheznek az atomic swap adata lehetőségekre? Lényegében az összes crypto valuta ATM, bitcoin elfogadóhely, stb. Hiszen az atomic-swappen keresztül olyan hedging szolgáltatások is elérhetők lesznek hamarosan mint pl a BTC-USDT pár közötti swap.

Az atomic-swap által garantált decentralizálás egy további fontos előnye az arbitrázs intézményének visszaszorítása. Mivel atomic-swap esetén egyrészt adott a blockba foglalás, továbbá csak olyan felek között hozható létre akik rendelkeznek már egy multi-sign contracttal, ezért várhatóan főleg olyan felek között fog ez elterjedni, akik szándékosan szeretnének kimaradni a tőzsdék által generált volatilitásból, így egy atomic-swap contract hálózat esetén teljesen normális lehet, hogy a felek nem engedik be a zárt contract hálózatukba az arbitrázs tevékenységgel élőket, így sokkal jobban kiegyenlítődnek a volatilitás okozta hullámok. Mivel az ilyen kontraktusban várhatóan főleg olyan felek fognak részt venni, akik számára a napi cryptocoin forgalom elementális (lásd elfogadóhelyen, atm-ek, stb.), így ezen felek nem lesznek kénytelenek a likviditásukat a tőzsdékről pótolni, ami ezáltal a tőzsdéken is árfolyam stabilizálást és volatilitás csökkenést eredményezhet. Az AS-t (atomic-swap) egyfajta önszabályozó intézményként kell elképzelni, ahol a AS partnerek közötti hálózat ‘játékszabályai’ adják a self-regulation-t. Kvázi úgy kell ezt elképzelni, hogy az iszonyatosan volatilis pl. nyersanyag piacra épülő ETF-eket vagy befektetési alapokat, ahol a papír mögött ülő alapkezelő folyamatos stabilitásra törekszik.

Viszont mielőtt még bárki is megnyugodva ciccentene fel egy sört annak biztos tudatában, hogy: “végre megvan a crypto-volatilitás ellenszere”, had jegyezzem meg, hogy az AS és az LN adaptációja egy iszonyatosan lassú történet lesz. Példaként vehetjük a hasonló, de lényegesen kisebb technológiai hatású SegWitet: bő egy hónapja aktív a segwit és éppen most hétvégén érte végre el az adaptációja a 4%-ot azáltal, hogy végre újabb üzleti szereplők implementálták.

Na de történet itt a hétvégén más érdekesség is. James Altucher, tette közzé a hírt, hogy az Amazon bizony hamarosan (Október elején) hivatalosan is elfogadja fizetőeszközként a Bitcoint. A hírt Altucher szerint Scott Mullins (Amazon vezető) is megerősítette. A cég részéről ezeddig sem megerősítés, sem cáfolat nem született. Idén július 1-én írtam az alábbiakat itt a blogon: “A világ két legnagyobb gadget áruháza (AliExpress és Amazon) állítólag fej-fej mellett küzd azért, hogy implementálják a platformukon a bitcoin (és mellette a Litecoin) elfogadását fizetőeszközként. ” Ez az információ egy éppen akkor napvilágot látott Charlie Lee nyomán szárnyra kapott pletyka indukálta. Ami már akkor is biztos volt: Ahhoz, hogy egy Amazon szintű cég egyáltalán csak mérlegelje is a Bitcoin bevezetését, ahhoz két dolog biztosan kell: egy villámgyors második szintű fizetési rendszer (lightning network) és egy olyan felület, ahol a különböző crypto coinok között könnyedén lehet swappelni anélkül, hogy ki lennének a felek téve a tőzsdei problémáknak (robotok piacbefolyásolása, buywallok, lassulások, kimaradások, stb.). Ez a két funkció időközben elkészült, sőt ha úgy vesszük, akkor az elmúlt 3 hónapban Charlie csapatai szinte csak ezzel foglalkoztak. Technológiailag szinte minden adott immáron, hogy az Amazon meghozzon egy ilyen döntést. Márpedig az üzleti igény egyre nagyobb erre. India és Japán után több, az Amazon számára fontos régió, ország, nemzet is teret enged a Bitcoin másodlagos fizetőeszközként használatához. Nem alaptalan azt feltételezni, hogy egy Amazon sem szeretne ebből a buliból kimaradni.

Ami viszont fontos: amíg ezt a hírt NEM erősíti meg az Amazon addig az egész csak egy pletyka, ami simán lehet egy beteg árfolyam befolyásoló kísérlet is. Ahogy Jamie Dimon képes eladni magát a Bitcoin árának leveréséhez, úgy bármely más gazdasági szereplő (akár Altucher is) megteheti ugyanezt az ellenkező irány érdekében is. Persze az is tény, hogy Altucher mindösszesen csak egy üzleti szakértő, aki sikeres cégek garmadájával büszkélkedhet, szemben Dimonnal akinek a CV-jében többek között ott van a legutóbbi gazdasági világválság előidézése és azt követően a bankmentő csomag pofátlan felzabálása is. Szóval tény, hogy a két jóember nem egy kaliber.

Magam részéről nem nagyon adnék komoly esélyt annak, hogy valóban bevezetésre kerül a BTC/LTC az amazon piacán ennyire gyorsan. A közleményben Altucher egyébként lényegében azt fejti ki, hogy szerinte az AMAZON-nal nincs nagyon más választása mint implementálni a szuperpénzt és ezt erősítette meg számára az egyik prominensebb vezető is. Minden következtetés ezen túl már csak spekuláció.  Szombaton este a piac ezt a spekulációt be is árazta, majd ma hajnalban szépen ki is árazta. Ilyen ez a popszakma.

Na de ha már az üzleti és befektetési köröket érintjük. Történt itt is érdekesség. Régóta húzzák halasztják már a Bitcoin (és Ethereum) mögöttes termékű ETF-ek bevezetését az amerikai tőzsdékre. Az ETF lényegében egy olyan befektetési alap, amely mögött adott termék, ötlet vagy iparág teljesítménye áll (esetünkben ugye BTC vagy akár ETH). Ahhoz, hogy egy ilyen ETF elkészülhessen előzetesen azt engedélyeztetni kell a SEC (tőzsdefelügyelet) intézményével, akik viszont ezeket az engedélyezés helyett igen sűrűn inkább visszadobálják pl. a volatilitásra és egyéb megfoghatatlan okokra hivatkozva. A héten két fontosabb ide tartozó hír is napvilágot látott:

  • Egyrészt a LedgetX.com létrehozhat egy határidős bitcoin alapú szerződés formát (Prepaid Day-Ahead Bitcoin Swap), melyet várhatóan október 4-én fog tudni listázni.
  • Az Evolve Funds beadta kezdeményezését Bitcoin alapú ETF kibocsátásra a kanadai tőzsdén (Torono Stock Exchange – TSX), mely már csak a helyi szabályozó (CSA) jóváhagyására vár. Az Evolve Funds már jelenleg is több igen kreatív ETF-et listáz a TSX-en, melyek miatt nagyon pozitív a piaci várakozás. Ha sikerül, akkor érdemes lesz megjegyezni a BITS tickert, hiszen ez lesz az ETF neve az TSX-en.

Hogy miért érdekes ez a két hír és hol kapcsolódik ez az U.S. ETF kérdéshez? A thestreet.com közölt le egy összefoglalót ETF témában. Jelenleg két csapat is küzd a ETF elsőbbségért az államokban. A bal sarokban jelenleg a The VanEck Vectors Bitcoin Strategy ETF áll, a jobb sarokban pedig a Winklevoss fivérek Bitcoin ETF-je. Az elmúlt fél évben leginkább az volt a kérdés, hogy VALAHA is lesz-e az államokban Bitcoin ETF. Mára ez a kérés inkább arról szól, hogy a két pályázó közül melyik kapja meg a jogosultságot előbb. A piaci várakozások szerint az ETF-ek indulása valamikor az év végére várható. A SEC pozitív döntése mellett szól az is, hogy a Stockholmi Nasdaq Nordic tőzsdén már bevezetett Bitcoin alapú ETN magas kereskedési volumen mellett stabilan tudja kiszolgálni a jellemzően amerikai nagybanki ügyfelek igényeit, akik ezen igényeiket minden sokkal szívesen végeznék otthon és gazdagítanák ezzel a helyi intézményeket. A Nasdaq Nordic XBT ETF-je napi átlag 20-60 millió USD-nyi forgalom mellett pörög, mely ilyen szempontból összemérhető számos nagyobb crypto tőzsde volumenével.

Mennyire nyereséges a Bitcoin bányászat?

Alábbi ábra egyben a válasz a kérdésre:

Mint látható két hatalmas kiugrás történt a Bitcoin életében (110k block és 260k block után), amikor a price/mining cost arány egészen felszúrt a 25x arány felé is. Jelenleg egy újabb felfutó ágban vagyunk a mostani 4x-5x aránnyal. Hogy milyen árfolyam kellene ahhoz, hogy újra csináljon a piac egy 20+ arányt? potom 20-25ezer dollár.

Maga az ábra egyébként nagyon jól néz ki, viszont ezen keresztül reflektálnék egy az előző napokban itt a commentekben kialakult vitára. Nevezetesen, hogy miként hat az árfolyamra a bányászati kapacitás költsége. Az ábrán nem a csúcsok a fontosak, hanem a gap-ek. Látható, hogy amint első alkalommal elérte az árfolyam/bányászat költségének aránya az 1-es szorzót (tehát profitba fordult 2010 elején), onnantól kezdve SOHA nem zuhant le a profitábilitási ráta alá (1.0 szorzó). Hogy miért van ez így? Hogy lehet, hogy a legdurvább buborékok után sem szakadt be a profit arány? Itt átadnám a szót a legnagyobb pszeudonim közgazdászunknak:

Az árucikkek (commodity) ára hajlamos gravitálni az előállítási költség szintjéig. Ha az ár benéz ez alá, akkor ez az előállítás lassulását eredményezi. Amennyiben viszont az ár a költségek felett áll, akkor profit szerezhető a termelésből és a megtermelt cikkek eladásából. Mindezzel párhuzamosan az extra termelést annak előállítási bonyolultsága (difficulty) kompenzálja ezzel nyomva fel az előállítási költséget a termék árának szintjére.

— Satoshi Nakamoto (2010-02-21)

Hosszan tudnám elemezni ezen egy gondolatsort, azonban most ettől eltekintek és az olvasóra bízom, hogy levonja ebből a konzekvenciákat.