Bitcoin skálázhatóság: Lightning Network VS. 0-Confirmation

Kibújt végre a szög a zsákból. Hetek óta készültem írni egy postot arról, hogy miként is képzeli el a két véglet (Bitcoin és Bitcoin Cash) a skálázás mellett a gyors tranzaktálást, de amíg nem állt össze minden részlet, addig nem akartam erről postot írni. Ma végre kikerültek a hírek, amire a Litecoin csinált is egy 26%-os rallit. Még július elején értekeztem egy sort arról, hogy a bitcoin skálázási csetepatéjából miként tud nevető harmadikként kijönni győztesnek a Litecoin. Előszóként annyit, hogy ez a post még tegnap este kellett volna, hogy kipublikálódjon, de a cikk megírásának kellős közepén eldőltem a fáradtságtól, uhogy csak ma reggel tudtam befejezni, emiatt nézzétek el, hogy a cikk felében még a tegnap esti állapotokra utalok.

Miért is kerül most itt szóba a 0-confirmation, ami ugye a Bitcoin Cash “csodafegyvere”, hiszen a Bitcoin Cash meghalt, eltemettük, nincs is már benne block és különben is… Azért, mert PONT a 0-confirmation miatt nem érdekel senkit az, hogy van-e block (mondjuk óránként 40 db) vagy éppen nincs fél napig egy darab sem.

Miért who cares az, hogy nincs akár fél napig új block a Bitcoin Cash láncon és mi is az a 0-confirmation? Alapvetően (lásd Satoshi vision) úgy lett tervezve a bitcoin, hogy egy tranzakció onnantól biztosított, hogy bekerül a mempoolban, hiszen ami ott van az szent és sérthetetlen és biztosan be fog kerülni egy új blockba hamarosan. Majd előkerült a probléma, hogy a mempool bizony folyamatosan betelik, sőt túltelítődik ami miatt egy-egy tranzakcióval akár timeoutolódhat is, ilyenkor az kitörlődik a mempoolból és az tranzakció forrása (UTXO) újra felhasználhatóvá válik. Ez a timeout eredendően egyébként 3 nap volt. A mempool telítődése miatt azonban két workaround is bevezetésre került:

  • A mempool timeoutot 2 hétre emelték.
  • Implementálták az RFB-et (azaz Replace by Fee) módot.

Ebből a második pont miatt szűnt meg a 0-confirmationnel szembeni bizalom az eredeti bitcoin blockláncon valamikor 2013 körül:

Folytatás…

Bitcoin front: hivatalosan is vége a New York Agreementnek…

Sok minden történt az elmúlt néhány napban, ami miatt célszerű újra tudósítani a frontról. Az anti-b2x közösségi igyekezet újra sikeresen elérte, hogy a saját gazdasági érdekeit leső bigger block (SegWit2X) gyülekezet elkezdje kijátszani a kártyáit. Roger Ver két napja indította be az újabb FUD gépezetet egy szűkszavú tweettel: “A Blockstream tehetséges programozókból áll, de rettenetes tervezési hibákat hoztak, ami most gazdasági szempontból súlyosan károsítja a Bitcoint.” Mindezt persze azok után írta ki, hogy egyrészt szerinte a blockméret növelésének centralizálásra gyakorolt hatása csak gonosz propaganda és különben is vegyen mindenki BCash-t, továbbá, miután bejelentette, hogy annyira hisz a BCash-ben, hogy ‘több ezer BCH-t vett BTC-ből”. Márhogy az az ember, akinek egyébként több tíz ezer BTC-je van… Érzitek a logikai csavart ugye? Elpasszolta a BTC készletének kb az 1%-át, amiből BCH-t vett. Fene nagyon bízhat a BCH-ban. Ezzel a látványosnak tartott lépéssel kb. 10%-kal növelte a BCH készletét (hisz a chain split miatt is megkapta a BCH-kat), amire elköltötte a BTC készletének talán az 1%-át. Hatalmas arc 🙂 Na de ne ragadjunk le itt.

Szóval a fent idézett tweethez mellékelt képre mindjárt rá is rakta az új FUD üzenetet: “Blocks bacame full here”. Nem sokkal ezt követően a BCash csapata csinált is egy látványos próbát annak bizonyításaként, hogy láttassa mennyivel jobb és fejlettebb az upgradelt bitcoint (BCash): teletömték a BCash mempoolját 70ezer tranzakcióval, amit ezt követően a történelem eddig legnagyobb blockjával (8Mb+)  a Bitcoin Club bányász csapata el is tűntetett augusztus 16-án délben. Az igazsághoz persze hozzá tartozik, hogy ehhez kellett azért még további négy darab 4Mb-os block is, amit csak öt óra alatt sikerült produkálni, mivel az Antpool (akarom mondani Unknown) minereiben elfelejtették kikapcsolni az ASICBOOST-ot, így azok a történelmi csúcs után az atomra teletömött mempool ellenére is bányászták boldogan az üres blockokat.

Folytatás…

CryptoCulture: A programozás mint alap nyelvtudás…

Adja magát, hogy a pénzügyi forradalomnak álcázott kriptovaluta térhódítás fő célja a “pénzből még több pénzt csinálni” elv manifesztálása, azonban aki minimálisan is veszi a fáradtságot, hogy mindezek mögé nézzen, az pontosan látja, hogy itt a világ legnagyobb géniuszai már a jövő kultúráját építik. Azt a kultúrát, ahol nem kerülsz hátrányba a származásod, a vallásod vagy akár a születési helyed okán. Bár tudom, itthon kifejezetten nem trendi a ‘nyílt társadalom’ mint eszme, sőt tűzzel-vassal és királykék óriásplakátokkal űldözött, mindettől függetlenül a blog  informális jellegét kihasználva engedjétek meg, hogy felhívjam a figyelmeteket arra, hogy a kriptokultúrák legfrissebb vívmányait javarészt olyan emberek készítik, akik származásuk és kasztrendszerüknek megfelelően egyébként életük legnagyobb eredményeként csak azt tudhatnák felmutatni, hogy a mindenkori legfrissebb iPhone kamerájának optikáját polírozták egy koszos, poros műhelyben valamelyik kimondhatatlan nevű kínai városkában. Ha belepillantotok az összes szörnyen menő éppen felfutófélben lévő ICO marketing anyagába, akkor ott az esetek elsöprő részében orosz vagy kínai esetleg arab illetőségű csapatokat láttok. Hogy mitől jók ezek a csapatok? Leginkább attól, hogy az anyanyelvül mellett folyékonyan beszélnek angolul és legalább ennyire készség szinten tudnak programozni is. Ja és persze a buy és sell gomb nyomogatása helyett legalább addig eljutottak, hogy legyen egy jó ötletük…

Folytatás…

NEO(AntShares) – a nagy falon túl megcsinálták a jövő blokkláncát?

Olvasgatva a NEO whitepaperjét az az érzésem van, hogy egy nagyon komoly hátszéllel rendelkező kínai érdekcsoport fogta az összes releváns üzleti blockchain trouvaille-t és összegyúrta azt valami hihetetlen dologgá, amire az ember csak pislogni tud. Az elmúlt hónapokban ICO-k tömkelege indult, eelyek funkcionalitásban éppen csak karcolgatni tudták az amit az AntShares/NEO lerakott az elmúlt cirka 2-2,5 évben. Minden amit a modern nyugati blockchain technokraták beleálmodnak 1-2 éven belül a bitcoinban, ethereumba és litceoinba az MOST már ott van a NEO-ban. Mindezt egy olyan beteg, már-már ponziba hajló gyüjtögető üzleti modellbe csomagolva, amire finoman szólva is csak azt tudom mondani: ‘ez hogy nem jutott eszébe eddig senkinek?’.

Sok olvasótól kaptam hintet az elmúlt hetekben, hogy jó lenne ha a figyelmemet a NEO felé irányítanám, mert felettébb érdekes téma. Legutóbb pont PetyaTrader haveromtól kaptam meg a verbális mentolos beöntést annak kapcsán, hogy a ZEC után a NEO a második téma amiben ignoráltam a még éppen időben megejtett jelzését, így jól lemaradtunk a nagy bummról. Jobb későn mint soha? Meglátjuk. Viszont ez a cikk most nem a NEO értékéről és pláne nem a jövőbeli spekulációjáról szól. Ez a cikk a NEO-ról fog szólni, magáról a termékről és lehetőségeiről. Abban tud segíteni bárkinek, hogy a számok mögé lásson és eldönthesse, hogy miért is csillog annyira az a szám. (Amikor éppen csillog)

Folytatás…

Bitcoin: túl a millión….

Már hogy forintban. Ennek is eljött az ideje. A jelenlegi trend alapján egy jó időre stabilan átütötte a bitcoin árfolyama az egy millió forintot. Ez egyben azt is jelenti (mint arra felhívta a figyelmem az egyik kommentelő), hogy a bitcoin legkisebb osztható egysége a satoshi/bit (0.00000001 btc) is átlépte az 1 fillért. Perpillanat egyébként USD-ben $4150 körül jár az árfolyam. Emlékszem amikor még 2013-ban kibányásztam az első bitcoinomat, akkor annak értéke egészen pontosan 100.000 Ft-nak felelt meg. Alig négy év alatt 1000% hozam. For the power of #HODL!

Folytatás…

A ‘leading zeros’ misztérium és az 51%-os támadás

Airdrop BCash (BCH), az ingyen pénz…: vegyek, eladjam vagy tartsam? Talán ez most a $crypto világ egyik legambivalensebb kérdése. Mindez annak fényében különösen egy jogos és érdekes kérdés, hogy a bitcoin pénzügyi szárnyalását gúzsba kötő segwit és chain-split parát végre maga mögött hagyva; a bitcoin szárnyal és a jelek szerint egyelőre nem is nagyon akar megállni a hegymenetben. Ebben az irományomban választ adok a fentebbi alap kérdésre. Pontosabban arra, hogy engem mi motivált a kérdés eldöntése kapcsán. Azt mindjárt az elején leszögezném, hogy ez a cikk nem egy pénzügyi elemzés, sőt pénzügyileg irracionálisnak is tekinthető a végkövetkeztetés. Azonban egészen a bitcoin protokoll legmélyebb bugyraiba merészkedem le ahhoz, hogy technológiai szempontok mentén alátámasszam következtetésemet.

Nem tudom hogy vagytok Ti ezzel, de mielőtt komolyabban belemélyedtem (újra) a $crypto világ rejtelmeibe, különösen annak technológiájába, szóval azelőtt én alapvetően – szerintem – egy teljesen normális ember voltam. Normális dolgokkal és normális problémákkal. Azóta viszont biztosan állíthatom, hogy nem vagyok az. Folyamatosan olyan kérdések cikáznak az agyamban, hogy mi a logikai kapcsolat a ECDSA privát kulcs és a bitcoin address között és pl a legújabb agyrákot okozó kihívásom: Miként is működik pontosan egy block hashének kiszámítása és miért is ne lehetne a blockláncot visszamenőlegesen manipulálni, továbbá az ultimate kérdés: mivel a bányászok egy hashing puzzle megoldásával bizonyítják az erejüket, ezért adja magát a kérdés: ki adja nekik ezt a feladatot, és aki adja az miért nem motivált arra, hogy csaljon a feladvánnyal?

Jelen cikket a felsorolás legutóbbi feladványának szentelném és természetesen röviden kitérnék az 51%-os támadás és a bizánci generálisok problémájára is, ami szorosan kapcsolódik ehhez a témához. Ez az a pont, ahol a cikk elveszti minden relevanciáját azok számára akik csak azért járnak a blogra, hogy kiélvezzék annak crypto bulvár jellegét.

Folytatás…

Sebhelyek a bitcoin blokkláncon

Ugye milyen szép? Amit a képen látsz az maga a bitcoin blocklánc vizualizálva egészen a genezis blocktól a mai utolsó blockig. Minden egyes pixel egy-egy blockot jelöl. Minden egyes oszlop összesen 300 blockot (pixelt) tartalmaz, ami megközelítőleg 50 óra egybefüggő története. Az ábra egészen pontosan azt mutatja, hogy az egyes blockokban mennyi un. UTXO, azaz olyan tranzakció maradt, aminek a kimenete azt követően soha nem lett felhasználásra/elkötve. Az alsó (narancssárga) az ilyen tranzakciók darabszámát mutatja, míg a felső (kék) az adott tranzakciókban ragadt bitcoinok mennyiségét jeleníti meg. Minél világosabb egy-egy pixel annál több tranzakció/bitcoin ragadt az adott blockban.

Hogy egy-egy pixel pontosan melyik blockot és azon belül mennyi el nem költött tranzakciókat/bitcoint reprezentál, azt magad is meg tudod nézni itt: -link-

Ha esetleg nem mond semmit neked az UTXO kifejezés, akkor erről a következő postban tudsz részletesebben olvasni: -link-

Nézzük az érdekesebb időszakokat: A 2010 előtti időszak (0-6000 blockig) az az időszak, amikor lényegében csak Satoshi Nakamoto és néhány egyéb fejlesztő (pl. Hanyecz László) végzett csak érdemben bitcoin bányászatot. Szinte a blockok nagy részében ott van mai napig a jutalomként kapott 50 BTC coinbase, melyet azóta sem költöttek el. Persze akad néhány fényesebb pont, ahol 900-1200 BTC került összepakolásra egy-egy UTXO-ba coinjoin segítségével. Folytatás…

Bitcoin: A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve

A baljós cím mögött főleg azok a gondolatok húzódnak meg, amik leginkább mozgatni fogják az elkövetkező hónapokat: SegWit sikeressége, btc1 kizárás, B2X hard-fork, NO2X mozgalom, SegWit2X vs LN FUD és még sorolhatnám. Persze másik oldalról ne feledjük el a “minden napra egy újabb ATH!” mozgalmat az egyébként kifejezetten stabilizálódott BCash-t és a mainstream média azon pálfordulását, melynek köszönhetően már-már kellemetlenül túlreklámozzák a bitcoin piaci kilátásait. Elég csak szétnézni a hazai online pénzügyi sajtó bitcoin szócikkei között, két-három hónapja még a “lufi” és a “innen már csak lefelé van” szalagcímek domináltak, melyeket mára lecseréltek az újabb és újabb szárnyalásokat prognosztizáló csalogató címek. Tegnap este a CNBC egy komplett blokkot szánt a bitcoinnak, aminek mi más is lehetett volna a címe, mint a “digitális arany”.

Mindezek hátterében perpillanat tovább folytatódik a két éve vívott skálázási polgárháború. Az a polgárháború, amit kétségtelenül a jószándék vezérel, mindenki tudni véli, hogy mi a lejobb megoldás és prófétaként hangoztatja is azt, viszont teljes egészében elzárkózik a másik véleményének és érvelésének meghallgatásától. Közelről követve a híreket sokszor az embernek olyan érzése van, mintha egymással civakodó óvodásokat látna, akik képtelenek eldönteni, hogy melyikőjüknek az apukája a nagyobb szuperhős. Majd ha mélyebbre ásva arra kell, hogy rádöbbenj: itt tényleg komoly a gond. Hogy mi a gond a skálázással? Erről itt a blogon már sokszor írtam, de az ismétlés kedvéért:

  • Adott a ‘vaskalapos’ bitcoin core fejlesztő csapat, aki szerint a blockok növelése nem old meg semmit, a valódi megoldás a sidechain és a lightning networkben rejlik.
  • Adott az üzleti érdekek által vezérelt (NYA) New York egyezményt aláíró üzleti köröket és természetesen a bányászokat tömörítő alakulat, akik viszont bár látnak rációt a lightning networkben és úgy egyébként elfogadták 2 éves huzavona után a SegWit kezdeményezést is, de midezeken túl, idén november körül kötelezően elvárnák a nagyobb blockméret skálázást.

Folytatás…

Bitcoin: Én ki nem írom, hogy megint ATH van, az egyszer biztos…

Igen, ma is ATH van. 3447 USD/BTC. Tegnap is volt ATH, meg tegnap előtt is. Igazából a chain split óta minden nap újabb és újabb all time high van. Egy magamfajta #HODL szemléletű embernek (oké, ma egy picit megremegtem… lásd előző post) ezek a számok nem kellene, hogy bármit is jelentsenek. Valami olyasmire próbálok büszke lenni, amihez úgy egyébként nincs is semmi közöm. Olyan ez az érzés, mint amikor Katinka elhozza az olimpián vagy a vizes VB-n az aranyat. Büszke vagyok nagyon rá és jó tudni, hogy ő is egy hazánk lányai közül.

De ha már szóba került az előző post: Némi riadalmat keltettem előbb magamban, majd talán utána bennetek is az összeesküvés elméletemmel. Szokás mondani, hogy vihar előtt a legnagyobb csend és ez a csend már fájdalmas volt a post írása előtt. Végülis kiderült, hogy az érzés hibátlan volt, de valójában egy újabb ATH felfutást jelzett csak előre. A legújabb ATH karakterisztikája (Kraken XBTUSD forgalmat nézve), szinte azonos a korábbiakkal:

  • A legnagyobb kötés is “csak” 31,9 bitcoin volt ez egyébként egy sell order volt, szóval volt aki durván elkapta a csucsot komolyabb volumennel 🙂
  • Vételi oldalon a legnagyobb ügylet 22 BTC volt, de 99 percentilis is 3,7 BTC, az 50 percentilis pedig 0.07 BTC. Tehát az ATH-t újra az ici pici ügyletek adták ki.  Ennél is érdekesebb a vételi oldalon a percentilis és a sum volumen eloszlása:
buy side: (time window: 1502107568.7557-1502110386.8422)
max order: 22.0 btc  sum vol:  196.2102205100001 btc
market/limit count: (346/278) volumen: (83.83/112.38)
50 percent: [0.0719]  vol:  8.664314659999993 btc
90 percent: [0.77927696]  vol:  66.70669202000002 btc
95 percent: [1.18158441]  vol:  95.98796916999993 btc
96 percent: [1.50330983]
97 percent: [1.81770169]
98 percent: [2.0]  vol:  120.46474862999995 btc
99 percent: [3.69309]  vol:  141.66714418 btc
  •  A felfutási idő alatt összes megvásárolt 196 BTCnek a fele az 1,1 BTC alatti (95 percentilis) tételekből jött össze.

Ritka az amikor ennyire a kis halak mozgatják a piacot. (Pontosabban had fogalmazzam meg úgy, hogy én nem ezt várnám a piactól). Számomra az egyetlen logikus következtetés, hogy az emberek egyszerűen az airdroppolt pénzüket vásárolják el, tehát amit ingyen kaptak a BCash eladásból azt most leginkább bitcoinra költik – minden mindegy alapon -, hiszen “ingyen van”… Ha valóban ez az oka a folyamatos visszaesések nélküli ATH döntögetésnek, akkor eléggé aggasztó jövőkép körvonalazódik, hiszen az airdrop free-money idővel ki kéne hogy fusson. Persze ismét élnék a gyanúperrel, hogy mindez csak az én agyam fantazmagóriája. Túlságosan régóta emelkedik az árfolyam ahhoz, hogy most már időszerű legyen egy komolyabb korrekció.

Honnan is jön most ez a pesszimizmusom? Az egésznek az alapján Tone Vays egyik elhíresült elemzése adta amiben a pi számból vezetett le még két éve egy olyan idővonalat, amiből 2015-ben azt prognosztizálta, hogy 2017.08.11-én valami “nagy” dolog fog történni a bitcoinnal. Magával a cikkel egyébként kb egy hónapja találkoztam először, akkor a “Bitcoin only for Business” című cikkben be is harangoztam:

“Ha már ennyire a jövőt fírtatom, akkor nem tudom kihagyni ebből a cikkből Tone Vays nagybecsű írásának bemutatását sem, amiben kb 2 éve napra pontosan megjósolta, hogy 2017 augusztus 11-én valami oltári nagy történés lesz a bitcoin kapcsán, ami alapjaiban megváltoztatja a bitcoin jövőjét. A ‘jóslata’ nem mellőzi a számmisztika eszközeit sem”

Talán az eddigi írásaimból kiderül, hogy nem feltétlenül szentelek nagy jelentőséget az pénzügyi világ ezoterikus megközelítésének, sőt a predikciókat is próbálom statisztikai elven megközelíteni. (lásd fentebb) De ettől függetlenül a fibo, aranymetszés és logaritmikus spirálok napi szinten kapnak szerepet a technikai elemző mágusok munkáiban. Ezek bármelyikéből bármilyen “tetszetős” dolgot ki lehet hozni és persze hozunk is nap mint nap. Miért ne kaphatna szerepet a méltatlanul elhanyagolt pi szám is? Valami nagy story had kapcsolódjon már hozzá is, nem lehet a pi szám egyetlen érdeme a kör, gömb, stb. állandójaként való használata és az a tény, hogy az intelligencia egyik legtriviálisabb mértékegysége az, hogy ki hány tizedesig tudja.  Hogy van-e relevanciája Tone Vays elemzésének? Tényleg történhet valami egetverően nagy dolog 4 nap múlva? Simán. Azt látni kell, hogy az elmúlt egy héten mérhetetlen mennyiségű pénz fordult meg a bitcoinban, ennek hatására a bitcoin árfolyama alig egy hét alatt 30%-ot emelkedett. Aki ennél is #HODL szemléletűbb volt és a napi híreket követve bátran belevásárolt július közepi mélypontba, az pedig már 80% profit körül tart. That is da #HODL power. Igérem a jövőben tűrtőztetni fogom magam a hasonló elbizonytalankodásaim postolása kapcsán 🙂 A technikai elemzést és a predikciókat rábízom azokra akik ehhez értenek is. Én pedig maradok a tech wall-of-textjimnél. *promisz *smájli.

És hogy legyen a postnak legalább egy apró értelmes része is a magyarázkodásomon túl: “Az megvan, hogy a Bitcoin piaci kapitalizációja ($55bn) ma egész pontosan 2x haladta meg a világon fellelhető összes ezüst össz piaci értékét?”.

 

Ethereum/Casper: szép új jövő! Vol.2.

Bár mindkét fülemben éppen a bitcoin story aktuális felvonása cseng, de kétségtelenül nem illik megfeledkezni az altcoinokról sem, különösen az Ethereumról, ahol a nagy bitcoin aranyláztól függetlenül is bőven vannak történések. Nemrégiben jelent meg itt a blogon egy hasonló című írásom (Ethereum/Casper: szép új jövő!), jelen post ennek a folytatása, szóval ha esetleg azt nem olvastad, akkor érdemes lehet azzal kezdeni. Amiről ez a post szólni fog: egy rövid összefoglaló azoknak, akik szeretnék emberi nyelven megérteni, hogy mi a Casper és miként hat majd az életükre (már ha, ETH bányászok…), a második rovatot az ezzel kapcsolatos piaci kilátásaimnak szentelem. Tettem kerek egy hete egy ilyen kijelentést:

ismerve a piaci kilátásait nem kell nagy lángésznek lenni ahhoz a prognózishoz, hogy még 2020 előtt négy számjegyű lesz az árfolyama.

Ezt a kijelentést az elmúlt egy hétben többen is szóvá tettétek kommentben, emailben, ‘közönségtalálkozón’ vagy éppen legutóbb a Bálna teraszán 34 fokban egy olyan beszélgetés kellős közepén, ami mindenről szólt, csak éppen nem a $crypto világról. De ha már szentimentalizálok, akkor had osszak meg veletek az értelmes content előtt egy relatív friss és vicces történetet: Ülök éppen egy kávézóban, ahol próbálok energiát nyerni egy kapcsiból és közben teljesen bele vagyok fekedkezvbe a notebookomba, amin éppen a variance.hu nyitóoldala átrvátlankodik éppen. Erre a szomszét asztaltól odaszól egy srác: “-Áhh, variansz, te is szoktad olvasni?”. Az agyamnak kellett fél perc, mire átállt és felfogtam a kérdést, amire csak ennyit tudtam válaszolni reflexből: “- Nem, én jellemzően inkább írom.” A srác elnevette magát, majd rájött, hogy komolyan mondtam. A story folytatása, egy kb. 20 perces crypto piaci diskurzus lett. Ezúton is üdvözlöm a srácot, akinek sajnos azóta elfeldtem a keresztnevét is, de mindesetre jelen post megszületésében nem kis szerepe volt annak, hogy majd 10 percen keresztül beszéltünk arról, hogy miért is nem a kisemberek kisemmizéséről szól a PoS/Casper.

Na de visszatérve a hivatalos trackre, a post harmadik része inkább csak azoknak fog szólni, akik technológiailag is meg akarják érteni, hogy miként is fog működni a Casper, tehát azoknak, akik önállóan akarnak letétet kezelni és önállóan akarnak hozzá nodeot üzemeltetni. Mindenki más poolokon keresztül fogja ezt tenni, akiknek nem igazán releváns az utolsó szakasz.

Kezdjünk is bele:

Sokak a PoS-t az Ethereum hálózat halálhozójaként aposztrofálják és valamiféle árfolyam droppolást és a kishalak legyilkolását látják ebben. Összességében a tudatlanság és az információ hiány, pánik hangulatot generál a legtöbb érintettben. Bármennyire is fura ez az egész rendszer, de Vitalik lényegében sikeresen ültette át a PoW (mining,hashing) pénzügyi modelljét a PoS/Casper rendszerbe. Hiszen a PoW-nál a bányászok adott mennyiségű pénzt fizetnek a bányagép alkatrészekért, amit persze jellemzően fiat-ból (fizikai, nem crypto pénz) vesznek meg, ezzel Ethert termelnek, amit szintén fiatra váltva fizetik az áramszámlát, majd a végén fiatért eladják a bányagépeik alkatrészeit (ahogy most is teszik sokan a hamarosan megjelenő 75-110MH/s-es Vega kártyák miatt), csak azért, hogy újra kezdődjön a ciklus. A PoS ugyanezt teszi azzal a különbséggel, hogy sehol nincs az a kényszer, hogy a befektetésedet fiatra váltsd, ezzel hintáztatva az árfolyamot. Hiszen a letétet Etherben teszed, amiért a jutalmat Etherben kapod, amit NEM kell azonnal visszaváltanod, hogy fedezd az áramszámlát és a végén a depositod maradékát Etherben kapod vissza, amit ezt követően ha akarsz újra Etherben tudsz berakni. Mindez akár jelentősen csökkentheti az Ether volatilitását, mivel nincs kényszeres eladás egyik szereplőn sem, ráadásul a minimum deposit és a hosszú felszabadítási idő (ezekről picit később) eleve kizárja a spekulánsokat, a slashing conditions pedig azokat, akik megpróbálnak csalni a rendszerrel.

Mindez nem csak az én fantazmagóriám, legutóbb éppen Tamás nevű kedves blog olvasóm osztotta meg velem hasonló gondolatait, amit a ‘több szem, többet lát’ evet követve bemásolnék ide is:

Ethereum PoS / PoW: Jól gondolom, hogy a PoS önmagában erős árfolyamfelhajtó hatással lesz ha minden más változót kiveszünk a képletből? Pow-nál a bányaszok nagy része gondolom eladásra rendezkedik be, nem válik mindenki befektetővé, hogy tartsa az Ether-t. Tehát itt nem nagy, de folyamatos eladási nyomás volt ami valamennyire hatással lehetett az árfolyamra. Míg a PoS-nál tartanod kell sok Ethert és rá kell ülnöd, cserébe kapsz még egy kis Ethert. Tehát elsőzör sok Ethert kell venned amivel felhajtod az árfolyamot, majd ülnöd kell rajta, ezzel sok Ethert kivonsz az aktív kereskedésből, amivel csökken a kínálati oldal. Elvileg… Vagy ez hibás logika?

Folytatás…