Kvantumszámítógépek és a Bitcoin/Blockchain viszonya?

Gyakran kerül elő a modern kriptográfia kapcsán az ismert frázis mely szerint a kvantumszámítógépek rohamos fejlődése komoly fenyegetést jelent. A kvantumszámítógépek speciális adatábrázolási lehetősége (qubitek és azok szuperpozíciója) miatt már a közeljövőben várható olyan technológia amivel könnyedén lehet majd “feltörni” az olyan modern kriptográfiai eszközöket mint az SSL és annak alapját adó aszimmetrikus kriptográfia, mely végső soron az egész modern informatika egyik alapköve… Eme halmazba pedig igencsak beletartozik a Bitcoin és úgy egyébként a teljes blockchain technológia is.

TLDR: Ezt a postot eredendően egy rövid szösszenetnek szántam, de szokás szerint kifejtős lett; teletűzdelve olyan háttér-információkkal, melyre az olvasók nagy részének nem hiszem, hogy szüksége lenne; éppen ezért lelőném előre a poént, így csak annak kell tovább olvasnia a cikket, akit érdekel az egész történet szakmai háttere is: A Bitcoin hálózat által használt ECDSA (256) titkosítás bár alapvetően sérülékeny lehet a Shor módszertanos prímtényezős felbontásra, azonban az ehhez szükséges információt a hálózat már csak akkor rakja bele a blockláncba, amikor elköltésre került egy-egy address bitcoin tartalma. Tehát ha a Bitcoinista BETARTJA azt a szabályt, hogy minden addresst csak egyszer használ, akkor nem kell tartania a kvantumszámítógépek okozta fenyegetéstől. Az “address reuse”-t a legtöbb szélesebb körben elterjedt bitcoin pénztárca eleve elkerüli így ez a fajta fenyegetés csak akkor lehet valós, ha valaki egyéb módon (pl paperwallet) szeletelgeti a meglévő egy addressen felhalmozott vagyonát.

Még június végén mutattam be itt a blogon egy – emlékeim szerint Gartner által kiadott – ábrát, amin a legnagyobb üzleti hatással rendelkező technológiák között a “high” és a “transformational” kategóriák között előkelő helyen szerepel a kvantum-számítástechnika, melyhez kaptunk is egy céldátumot: 2019+

Így 2017 végéhez közeledve adja magát a kérdés: mennyire is sci-fi a kvantumszámítógépek létezése és mennyire is valós a fenyegetés a “szuperpénz” jövőjét tekintve?

Folytatás…

Miként fogja megváltoztatni az életünket a Bitcoin?

Mindenek előtt tisztázni kellene azt az evidenciát, hogy mi is az a pénzügyi rendszer, amit megreformálni akar a Bitcoin és a blockchain technológia. Ebből talán már könnyebb lesz absztrahálni azt, hogy miként is fogja tudni ezt megváltoztatni a jövőnket.

A jelenleg ismert fizetőeszköz (pénz) immáron több emberöltő óta valójában nem materializált vagyon. Az egy dollár, vagy akár az egy forint semmit nem fejez ki. Mindösszesen egy bizalom annak kapcsán, hogy amit megkaptál tegnap egy dollárért, azt nagy valószínűséggel ma is megkapod egy dollárért és talán-talán holnap is megkapod egy dollárért. Emögött egy igen összetett pénzügyi keretrendszer áll, melynek hajtómotorja a hitel és a fedezet nélküli pénznyomtatás. Sokan a mai napig nem értik a pénzügyi finanszírozás eme modelljét. A ma működő vállalatok likviditásának fontos kulcseleme a hitel, de magánszemélyként is egyre inkább építünk a hitel intézményére. Egyre nagyobb luxus ingatlant vagy akár autót vásárolni magánszemélyként saját megtakarításból. Téves azt gondolni, hogy a hitel egy olyan csereügylet, ahol valakitől pénzt kapsz, amiért cserébe kamatot adsz. Valójában a modern pénzügyi rendszerben, amikor hitelhez folyamodsz, akkor azt nem mások megtakarításából kapod, hanem egy opciós ügyleten keresztül a két szintű bankrendszer kvázi létrehoz számodra új pénzt. Tehát a hitelként felvett pénz valójában nem fog hiányozni senkinek, az új pénzként jön létre. Megvan a Dumb és Dumber című filmből az “I owe you” cetli? Nagyjából ugyanerről van szó, a Bank létrehoz neked egy IOU cetlit, amit ha visszafizetsz idővel, akkor ez a virtuális pénz megsemmisül, kikerül a pénzügyi rendszerből. Azonban mi van akkor, ha nem tudod visszafizetni? Mi van akkor ha fizetésképtelenné válasz és a követelés behajthatatlan? Mi van akkor, ha a céged felszámolásra kerül? Gyakorlatilag semmi, a hitelként nálad maradt pénz valójában senkinek nem fog hiányozni, még a banknak sem, sőt valójában a jegybanknak sem. Leírják a veszteséget, mely összességében szétkenődik a teljes pénzügyi rendszerben és hizlalja az olyan tényezőket mint pl az államadósság és az infláció.

Folytatás…

Mekkora növekedési pálya van a Bitcoinban?

Tegnap volt szerencsém a Bitcoin Budapest által szervezett Bitcoin Drinkup rendezvényen eszmét cserélnem a hazai $crypto közösség néhány prominensebb tagjával, akikkel sok egyéb téma között két nagyon fontos és szerintem kurrens téma is előkerült, ezek pedig a: hogyan kellene definiálni a Bitcoint és mekkor növekedési pálya van benne? A két kérdést erősen összefügg, hiszen a növekedési pálya erősen függ a definíciótól. A tegnapi diskurzus egyrészt azért osztom meg a blogon, mert szerintem mások számára is érdekes lehet a konklúzió, másrészt érdekel, hogy az olvasókban hogyan manifesztálódik ezen kérdésekre a válasz.

A Bitcoin definíciója kapcsán a pénz (currency) és az árucikk (commodity) között lamentáltunk hosszan, a növekedési pálya alapján pedig nemes egyszerűséggel a nagyságrendi növekedéseket és azok lehetséges hatását vizsgáltuk. Akinek nincs kedve az egész okfejtést végig olvasni, azoknak TLDR: Függetlenül a most folyó scaling debate-től a Bitcoin jövője az, hogy commodity termék legyen, onchain tranzakcióval ezzel már soha nem fogunk sört vásárolni a csaposnál. A növekedési pálya kapcsán pedig a 10x-t mindenki reálisnak tartotta, az ennél nagyobb növekedés már komoly constrainteket generált sokakban. (Az egész az én lazán bedobott 1000x-es hasraütésemből indult ki.)

Folytatás…

Bitcoin: A magas tranzakciós költségek margójára…

Kerülgettem az elmúlt napokban ezt a témát, de azt hiszem itt az ideje kicsit erről is beszélni. A tegnapi újabb ATH kísérletet követően mára a bitcoin árfolyama jelentősen visszakorrigált és újra a $4300-as szint alá csúszott be egy rövid időre, ez persze valószínűleg az árfolyam természetes volatilitásának az eredménye, de tény, hogy a leginkább elvakult bitcoin fanok is kezdenek besokallni az extrém magasra hízott költéségek miatt. Néhány napja én is kénytelen voltam egy majd 30 dolláros txfee-t kifizetni, ami nem kifejezetten esett jól.

A magas tranzakciós költségek okát a blogon már számtalan postban leírtam és elemeztem, most inkább azzal foglalkoznék, hogy mi várható ezen a téren a közeljövőben.

A jelenlegi mempool statisztika szerint már csak 550+ sat/B-os értékű tranzakciók esetén garantálható, hogy a tx a következő blockba bekerüljön. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos tranzakció (egy utxo, két output) költsége már akár a 0,006-0,008 BTC-t is elérheti. Egy komplexebb coinjoin típusú tranzakció esetén ez akár 50-60 dollárra is felkúszhat.

A BCH-BTC láncok párhuzamos bányászata által generált csiki-csuki szituáció következő fordulója nagyjából 16 óra múlva esedékes, amikor is újra kifut a BCH dara a 2016 blockból. (forrás: fork.lol). Ekkor egy rövid időre az össze bányász visszatér a BTC láncra és elkezdik ledarálni a mempool hátralékot. Fontos azonban, hogy mennyi ideig maradnak a BTC láncon és mennyire tudják ledolgozni a hátralékot. Szerencsés véletlen, hogy ez az esemény pont hétvégére esik amikor természtlegesen is kevesebb a tranzakció. Szintén fontos adalék, hogy a mempool immáron három hete nem tudott kiürülni, így tovább “javítja” a helyzetet az a tény, hogy az alacsony txfee-vel rendelkező tranzakciók szépen lassan timeoutolnak kifelé a mempoolból:

A tranzakció timeout/lejárat az ökoszisztéma sajnálatos velejárója, egyfajta önvédelmi reakció arra, hogy ne tudjon a végtelenségig felgyűlni a hátralék (mempool).

Folytatás…

Bitcoin skálázhatóság: Lightning Network VS. 0-Confirmation

Kibújt végre a szög a zsákból. Hetek óta készültem írni egy postot arról, hogy miként is képzeli el a két véglet (Bitcoin és Bitcoin Cash) a skálázás mellett a gyors tranzaktálást, de amíg nem állt össze minden részlet, addig nem akartam erről postot írni. Ma végre kikerültek a hírek, amire a Litecoin csinált is egy 26%-os rallit. Még július elején értekeztem egy sort arról, hogy a bitcoin skálázási csetepatéjából miként tud nevető harmadikként kijönni győztesnek a Litecoin. Előszóként annyit, hogy ez a post még tegnap este kellett volna, hogy kipublikálódjon, de a cikk megírásának kellős közepén eldőltem a fáradtságtól, uhogy csak ma reggel tudtam befejezni, emiatt nézzétek el, hogy a cikk felében még a tegnap esti állapotokra utalok.

Miért is kerül most itt szóba a 0-confirmation, ami ugye a Bitcoin Cash “csodafegyvere”, hiszen a Bitcoin Cash meghalt, eltemettük, nincs is már benne block és különben is… Azért, mert PONT a 0-confirmation miatt nem érdekel senkit az, hogy van-e block (mondjuk óránként 40 db) vagy éppen nincs fél napig egy darab sem.

Miért who cares az, hogy nincs akár fél napig új block a Bitcoin Cash láncon és mi is az a 0-confirmation? Alapvetően (lásd Satoshi vision) úgy lett tervezve a bitcoin, hogy egy tranzakció onnantól biztosított, hogy bekerül a mempoolban, hiszen ami ott van az szent és sérthetetlen és biztosan be fog kerülni egy új blockba hamarosan. Majd előkerült a probléma, hogy a mempool bizony folyamatosan betelik, sőt túltelítődik ami miatt egy-egy tranzakcióval akár timeoutolódhat is, ilyenkor az kitörlődik a mempoolból és az tranzakció forrása (UTXO) újra felhasználhatóvá válik. Ez a timeout eredendően egyébként 3 nap volt. A mempool telítődése miatt azonban két workaround is bevezetésre került:

  • A mempool timeoutot 2 hétre emelték.
  • Implementálták az RBF-et (azaz Replace by Fee) módot.

Ebből a második pont miatt szűnt meg a 0-confirmationnel szembeni bizalom az eredeti bitcoin blockláncon valamikor 2013 körül:

Folytatás…

Miners: easy Hop-on, Hop-off strategy

Az aktuális témák előtt had kezdjem egy friss személyes élménnyel: Ma volt szerencsém találkozni @nopara73-mal, aki sok egyéb kezdeményezése mellett a TumbleBit csapatát erősítette, majd saját fejlesztésű HiddenWallet projektjét irányította, most pedig éppen egy korábbi publikációja nyomán fejlesztés alatt álló ZeroLink projektjét felügyeli. Igen, ő is egyike azon nagyon-nagyon sok magyarnak, akik a crypto világ kialakulásának korai fázisában léptek be és a mai napig ott is ragadtak. nopara73 saját témája a blockchain privacy, tehát annak a megteremtése, hogy a nyílt blocklánc mégse legyen annyira nyílt. Az ő egyik publikációjának átiratát közöltem le nem is oly régen itt a blogon is. Ha a bitcoin privacy a téma, akkor nopara73 megkerülhetlen személye a bitcoin fejlesztői scénának. Eredetileg egy rövid kávézás céljából ültünk le, amiből egy potom 3 órás eszmecsere lett, ahol alaposan ki lettem képezve a tumbling módszerek kapcsán; emellett a kurrens crypto témák színe java előkerült a covert asicboosttól kezdve egészen beszélgető partnerem egy komolyabb kutatómunkájáig, amiben a Satoshihoz kapcsolódó híreket és álhíreket összegezte. Fel sem tudnám sorolni, hogy mindemellett mennyi téma került elő, felüdítő volt egy olyan fejlesztővel beszélni, aki arcokat és saját élményeket tud kapcsolni a Bitcoin fejlesztésében részt vevő megannyi személyhez és persze mindemellett kifejezetten nem kedveli Ver-t sem 🙂 Mivel a beszélgetés javarészt személyes jellegű volt, ezért ennél részletesebben nem szeretném publikáli azt, de mindenképp meg akartam osztani, hogy akad ám kis hazánk fiai és persze lányai között néhány, akik napi szinten járulnak hozzá mindannak a fejlesztéséhez, amit mi általában csak a price chartokon látunk. Talán egy konkrét dolgot had osszak azért mégis meg, ami miatt remélem nopara73 sem haragszik meg: “Hogyan lesz valaki Bitcoin fejlesztő?” – “Két éve írtam egy levelet XY-nak, hogy esetleg tudok-e neki segíteni valamiben… Kaptam tőle egy válaszlevelt, hogy éppen Tokióban van és akadna itt tennivaló. Másnap vettem egy repülőjegyet és kimenem megbeszélni a részleteket.” Azóta haza csak vendégségbe jár.

Na de térjünk rá az aktuális témákra is: Bala tette fel ezt a kérdést kommentben, mire elkezdtem ott válaszolni, majd úgy döntöttem, hogy talán hasznosabb lenne erre egy külön post:

Bala: 36 óra múlva jön a difficulty adjustment a bch láncon (+350%). Jól számolom, hogy ezután ismét a legacy láncon lesz profitábilisabb a bányászat (változatlan árfolyamok mellett)?

A difficulty 1/4 és 4x-es szorzó között kalkulálódhat a 2016 blockonkénti adjustmentnél, tehát 25% és 400% között. A BCH láncon ez tippre egyből megkapja a 400%-ot a holnapi fordulónál, ami azt jelenti, hogy a mostani 68G felmegy 272G-re, ez még mindig csak a 30%-a bitcoin (legacy) lánc difficultijának. Ott abban a percben a Bitcoin Cash (hacsak addig nem pumpolják fel újra) elveszti a profitabilitását.

Folytatás…

Bitcoin: A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve

A baljós cím mögött főleg azok a gondolatok húzódnak meg, amik leginkább mozgatni fogják az elkövetkező hónapokat: SegWit sikeressége, btc1 kizárás, B2X hard-fork, NO2X mozgalom, SegWit2X vs LN FUD és még sorolhatnám. Persze másik oldalról ne feledjük el a “minden napra egy újabb ATH!” mozgalmat az egyébként kifejezetten stabilizálódott BCash-t és a mainstream média azon pálfordulását, melynek köszönhetően már-már kellemetlenül túlreklámozzák a bitcoin piaci kilátásait. Elég csak szétnézni a hazai online pénzügyi sajtó bitcoin szócikkei között, két-három hónapja még a “lufi” és a “innen már csak lefelé van” szalagcímek domináltak, melyeket mára lecseréltek az újabb és újabb szárnyalásokat prognosztizáló csalogató címek. Tegnap este a CNBC egy komplett blokkot szánt a bitcoinnak, aminek mi más is lehetett volna a címe, mint a “digitális arany”.

Mindezek hátterében perpillanat tovább folytatódik a két éve vívott skálázási polgárháború. Az a polgárháború, amit kétségtelenül a jószándék vezérel, mindenki tudni véli, hogy mi a lejobb megoldás és prófétaként hangoztatja is azt, viszont teljes egészében elzárkózik a másik véleményének és érvelésének meghallgatásától. Közelről követve a híreket sokszor az embernek olyan érzése van, mintha egymással civakodó óvodásokat látna, akik képtelenek eldönteni, hogy melyikőjüknek az apukája a nagyobb szuperhős. Majd ha mélyebbre ásva arra kell, hogy rádöbbenj: itt tényleg komoly a gond. Hogy mi a gond a skálázással? Erről itt a blogon már sokszor írtam, de az ismétlés kedvéért:

  • Adott a ‘vaskalapos’ bitcoin core fejlesztő csapat, aki szerint a blockok növelése nem old meg semmit, a valódi megoldás a sidechain és a lightning networkben rejlik.
  • Adott az üzleti érdekek által vezérelt (NYA) New York egyezményt aláíró üzleti köröket és természetesen a bányászokat tömörítő alakulat, akik viszont bár látnak rációt a lightning networkben és úgy egyébként elfogadták 2 éves huzavona után a SegWit kezdeményezést is, de midezeken túl, idén november körül kötelezően elvárnák a nagyobb blockméret skálázást.

Folytatás…

Craig wants to steal the show, again…

Mr. Attention-Whore Craig “Trust me, I’m Satoshi” Wright ma újabb felvonásra készül. Emberünk története erősen összefonódik a bitcoin történetével, annak korai szakaszától meghatározó figurája a közösségnek. 2015-ben két teljesen független oknyomozás (Wired és Gizmodo) is egységesen arra a következtetésre jutott, hogy nagy valószínűséggel Craig Wright nem más mint Satoshi Nakamoto, azaz a bitcoin kitalálója és korai időszakában annak központi személye is volt. 2015 decemberében megjelent tényfeltáró nyilatkozatokat Craig azonnal tagadta, jelezvén, hogy neki aztán semmi köze nincs Satoshihoz. Ennek egy igen komoly indikátora lehetett, hogy a cikkek megjelenése után néhány órával Craig New-South Wales-i otthonát és üzleti érdekeltségébe tartozó Sydney telephelyét is azonnal lerohanta a Ausztrál állami rendőrség a Ausztrál Adó Hivatal megbízása alapján.

Ezt követően majd fél évig csendben volt Craig, majd 2016 májusában úgy döntött, hogy mégis a rivaldafénybe áll és bejelentette, hogy bizony nem más mint Satoshi Nakamoto és ő alkotta meg a bitcoint. A bejelentést néhány olyan bizonyítékkal is alátámasztotta, amely laikusok számára igazolhatta, hogy Craig azonos Satoshival, ezen bizonyítékokról hamarosan kiderült, hogy akár koholmányok is lehetnek és lényegében megfelelő szaktudással bárki képes ezt reprodukálni.

A támadások kereszttüzében egyetlen dolgot kértek Craigtől: Adjon egyértelmű bizonyítékot arra, hogy valóba ő Satoshi. Erre számos kézzelfogható javaslatot is kapott, például, hogy használja újra a 2009 és 2010 között használt PGP kulcsát amivel minden levelét aláírta (Satoshi). Ám a nyilvánvaló bizonyítékok helyett Craig úgy döntött, hogy eljátsza a dráma királynőt:

Folytatás…