NFH#2: A HODLER spekuláns?

Folytatom a megkezdett cikksorozatot. Az előző fejezetben közösen kitárgyaltuk a Bitcoin és a buborék témakörét. Most következzék a második fejezet: Vajon a HOLDER egy spekuláns?

Megmondom őszintén erre a kijelentésre csaptam leginkább a homlokomra. Ha a HODLER a spekuláns, akkor a daytrader az mi? Spekulánsabb Spekuláns? Persze érlelgetve némileg a fogalmakat kétségtelenül el lehet fogadni a HODLER spekuláns mivoltát, már persze ha eltekintünk a spekuláns fogalom valódi tartalmától. Nyilván érdemes tisztázni a HODLER és a spekuláns fogalmakat, ha ezekben konszenzus tud születni, akkor már sokkal könnyebb lesz eldönteni a két fogalom relációját.

Ki is a HODLER és mit is csinál?

A vizsgált “népcsoport” nevének eredete a HOLD, azaz megtartani szóra vezethető vissza. A betűcsere oka kettős, eredendően egy poénos bitcointalk cikkre vezethető vissza, de az idők során kapott egy másodlagos kifejtést is: “Hold On for Dear Life”. Ezen fogalom okán alakult ki a hodler kifejezés, ami azon emberekre utal, aki úgy száll be a Bitcoinba/kriptopiacba (avagy lényegében bármilyen más nem konvencionális assetbe), hogy nincs exitplanje. Csak annyit rak be, amennyit már nem akar viszontlátni később fiatban. A hodler nem vak, nem hülye és igen nagy tévedés, hogy a HODLER nem költ a vagyonából. Miért ne költenénk? Aki veszi magának a bátorságot, hogy picit beleássa magát a kripto-szubkultúra mélyebb bugyraiba az igen hamar találkozik azzal a ténnyel, hogy itt bizony már léteznek olyan tartalmak, amikor KIZÁRÓLAG bitcoinból lehet megvásárolni. Nyilván trendi dolog bitcoinból kifizetni egy cappuchinot Prágában a Bitcoin Coffeeben… tényleg az, magam is kipróbáltam, de egyre több olyan tartalom, projekt, ideológiai kezdeményezés létezik már, amit kizárólagosan kriptopénzből lehet elérni/támogatni.

Szóval ki a HODLER? A HODLER kripto-optimista (nem pedig kripto-anarchista!), aki a megtakarításainak egy részét kriptopénzekbe rakja, nyilván megpróbálja ezt ésszel tenni. A nagy értékű kriptopénzek mellett ha lehetősége engedi, akkor nyomot követ olyan új kezdeményezéseket is, amik lehetőség szerint SZÁMÁRA is hasznos termelnek, ezeket pl ICO fundrisingen keresztül támogatja. Nem kifejezetten érdekli az árfolyam, mert pontosan tudja, hogy jó helyen van a pénze és nem ül fel egy-egy alapvető FUD-nak. Másrészről viszont a HODLER tisztában van azzal is, hogy a kriptovagyonért csak saját maga felel, ezért folyamatosan elvégzi a házi feladatot (DYOR) és meghozza a szükséges döntéseket a vagyonának gyarapítása és/vagy értékállósága érdekében.

A számomra jó kripto-optimista a vagyonát Bitcoinban avagy esetleg egyéb kriptopénzben méri, nem pedig USD-ben, vagy bármilyen más fiat alapú pénzben. A HODLER hosszútávú célja a kriptovagyonának gyarapítása. Ezt jellemzően alacsony kockázatú ügyletekkel, folyamatos extra forrásbevonással és hosszabb távon realizálódó invesztíciókkal (pl. ígéretes ICO befektetések) éri el.

Na és ki a spekuláns?

Nem feltétlenül szeretnék etimológiai elemzést végezni a kifejezés kapcsán, szerintem senkinek nem kell bemutatni a spekuláns fogalmat. Inkább fókuszálnék a cikk szempontjából releváns tényezőkre:

• A speki a vagyonát valamilyen nagyon likvid, jellemzően fiat alapú értékben méri.
• Számára igenis fontos az árfolyam, de irreleváns az árfolyam tendenciájának iránya. Mindegy a piaci tendencia, lehet bull, lehet bear, mindkettő komoly profittal meglovagolható.
• Vagyonának nagy részét – ha teheti – hot walleten tárolja a gyors reagálási lehetőség okán. Sőt, ezen accountokra nem ritkán “automaták” (robotok) vigyáznak, vagy minimum stop-loss orderek.

A spekuláns fő célja: a preferált pénznemében (mely általában valamilyen fiat pénznem) gyarapítsa a vagyonát a lehető legrövidebb idő alatt. Ennek érdekében magas kockázati mutatókkal játszik, amibe bőven belefér a rövidebb távú veszteségek realizálása is.

Szóval a HODLER == spekuláns?

Bár a két fogalom általam összegzett leírása egyértelműen ellentmond egymásnak, azonban tény, hogy a fogalmak tágabb értelmezése azért ad mégis némi teret az agyalásnak.

Példa okán vizsgáljuk meg azt, hogy vajon a HODLER a tevékenységével érdemben spekulál-e az árfolyam növekedésére? Mivel a kérdéses csoport a hosszútávú megtartás híve, ezért olyan vagyont zárol a saját cold-walletjein, ami ezáltal kikerül az adott fizetőeszköz cirkulációjából. Ha ez véges mennyiségben előálló (digitális) tárgy értékmérőként funkcionál és ezen véges mennyiségű tárgy egyre nagyobb része kerül tartósan zárolásra, akkor ez azt eredményezi, hogy a napi cirkulációban egyre kevesebb tárgy (kriptopénz) tud részt venni, ami ténylegesen árfelhajtó hatást tud generálni. Hiszen a kereslet-kínálat árfolyam befolyásoló hatásában fontos tényező a cirkulálódó vagyon mennyiség. A HODLER-ek úgy gyengítik a kínálat oldalt, hogy közben folyamatosan keresletet generálnak, ez pedig közvetetten piaci érték növekedést indukál. Persze ezen logikai következtetés azért tartalmaz egy igen komoly logikai bukfencet is. A HODL tevékenység csak abban az esetben eredményez közvetett árfolyamnövekedést, ha annak mértéke meghaladja az infláció mértékét. Márpedig a Bitcoinhoz hasonló kriptopénzek igen komoly inflációs mutatóval rendelkeznek köszönhetően a bányászattal.

Példaként kezelve a Bitcoint: ennek éves inflációs rátája jelenleg 4,3% körül mozog. A ráta azt mutatja, hogy az év elején létező bitcoinok mennyisége mennyivel fog gyarapodni az év végére. Ezen mutató a Bitcoin monetáris politikájának része, ami kimondja, hogy négyévente feleződik a bányászatért járó jutalom. A következő rewardfelezés 2020-ra várható. A HODLER-ek zsákolása direkt módon csak akkor okoz árfolyamnövekedést, ha az infláció során generált új coinok mennyiségét meghaladó mértékben lépnek be újabb hodlerek. Ez havonta 54.000 bitcoin felszippantását igényli, aminek piaci értéke havonta közel 600 millió dollár a mai árfolyam szinten. Tehát éves szinten 7 milliárd dollárt is meghaladó vásárlóerőt kell produkálni ahhoz, hogy fennmaradjon a jelenlegi equilibrium szint. Nyilvánvaló, hogy a képlet ennél némileg összetettebb, hiszen semmi garancia nincs arra, hogy a bányászok a kitermelt coinok 100%-át azonnal a piacra öntik, sőt jogosan feltételezhető, hogy a nagyobb farmok a kitermelt coinok igen nagy részét ugyancsak HODLolják. Ráadásul az egyenletbe szintén illene belevonni a meglévő coinok cirkulációját és a valóban spekulatív esetleg vásárlási célú és csak money transferre használt coinokat is. De mindezektől függetlenül az biztosan kijelenthető, hogy a HODLing tevékenység árfolyamra történő kihatását sokban tompítja maga az infláció.

Nézzünk egy megint másik aspektust:

• A HODLER hosszútávra rendezkedik be és egy olyan jövőképre apellál, amit rajta kívül az emberiségnek csak nagyon kicsi része ért és ismer még. Amennyiben jól “lóra tett”, akkor a korai invesztíciója hatalmas értéket képviselhet a jövőben. Ez tekinthető egyfajta spekulációnak? A válasz ebből az aspektusból kétségtelenül az: igen.
• A spekuláns rövidtávban gondolkozik és olyan vagyontárgyat halmoz fel amit MA tud elkölteni, amiből MA lesz bónusza, amiből MA tudja megvenni az áhított vagyontárgyat.

Összegzés

Ha a szembeállított fogalmakat azok logikus értelmében vizsgáljuk, akkor egyértelműen igazolható, hogy a két fogalomnak semmi köze nincs egymáshoz. Ha viszont kissé eltávolodunk az alapfogalmaktól, akkor tetten érhető számos olyan tényező, ami arra utal, hogy a hosszútávú vagyonfelhalmozás és zárolás végső soron nem feltétlenül organikus módon erősíti az árfolyamot, amit fel lehet fogni egyfajta spekulációként. Függetlenül attól, hogy ez az egyes szereplők részéről tudatos vagy sem. Ez a fajta tevékenység végső soron gyengíti az árfolyam organikus mozgását, ami miatt kevésbé tud érvényesülni a volumenből (cirkuláció hiányából) fakadó korrekció, minek eredménye, hogy amikor valóban beszakad a piac, akkor viszont bődületes zuhanás következik be. (flash crash)