Az előző két post kapcsán terveztem volna egy újabb jövőkutató cikket írni, amiben kifejtettem volna, hogy miért is valid az a jövőkép, amiben irrelevánssá válnak az olyan fogalmak, mint az élethosszig tartó kitartó munka, vagy akár a naphosszat tartó fizikai/repetitív (értsd: aktatologató) munka, miként tud ezek helyett felértékelődni a kreativitás, a közösségi alkotás, az automatizálás, a robotika, az AI, a machine learning, miként fogja megváltoztatni az életünket az IoT, az Ipar 4.0 és, hogy mennyire is lesz meghökkentő, amikor a agráriumban már csak rotobok fognak dolgozni… De a két post kapcsán kialakult kisebb porviharok miatt úgy döntöttem, hogy egyelőre a suszter maradjon az éppen aktuális kaptafájánál és beszélgessünk inkább kicsit még a kriptopénzekről. Persze nem temetem el annyira az eredeti témát sem, remélhetőleg hamarosan lesz itt néhány olyan történés ami miatt időszerű lesz ezeket a témákat is elővenni.
De most beszélgessünk egy kicsit a pénzről. Hiszen sokak szerint a Bitcoin egy pénz. A helyzet az, hogy nagyon komoly mennyiségű pénzt fel mernék tenni arra, hogy még a legrégebbi blog olvasóim nagy része sem tudja, hogy valójában mi is az a pénz. Persze ez már önmagában egy fura ellentmondás, hiszen hogyan is tudok fogadni valamivel, amiről azt állítom, hogy valójában a többség nem is érti, hogy mi is az pontosan?
Ezen a ponton hívom segítségül Dr. Gilányi Zsolt (BME-GTK) tanár urat, aki éppen péntek este tartott egy félelmetesen felvilágosító és egyben kiábrándító előadást, amin volt szerencsém részt venni. A cikk folytatását teljes egészében az elhangzottakra alapozom, szóval az érdem mindenképp Zsolté. Főleg, ha sikerült is azt megfelelően interpretálnom az alábbiakban. Törekedtem arra, hogy a cikket telepakoljam olyan érdekességekkel, ami miatt eme nehezen emészthető, inkább filozofikus anyag is könnyen fogyaszthatóvá válik éppen ezért biztatnék mindenkit, hogy olvassa el. Ha hisz a Bitcoinban, akkor azért, hogy el tudja helyezni azt a pénzügyi rendszerben, ha pedig NEM hisz benne, akkor pedig azért, hogy legalább megértse az inerciarendszert, amiben mi “hívők” elhelyezzük a Bitcoint.
Ha az utca emberétől megkérdezem, hogy mi is az a pénz, akkor gondolkodás nélkül előkap a zsebéből, vagy a pénztárcájából némi aprót és boldogat rávágja, hogy NA ez a pénz! És nyilván ebben nincs is semmi hiba, hiszen ez a valódi pénz, vagyis a pénznek a fizikai manifesztációja. Ám ezen fizikailag manifesztálódott érmék és papírpénzek csak a jéghegy csúcsát jelképezik és valójában csak annak az illúzióját adják meg, hogy a pénz kézzelfogható. Definíció szerint a pénzrendszer egy olyan speciális fizetési rendszer, ahol létezik olyan pénzügyi eszköz, amely segítségével az összes tartozásunkat ki lehet fizetni. Az ezt leíró környezetet nevezzük pénzügyi rendszernek, a definícióban szereplő “pénzügyi eszköz” pedig a hétköznapi nyelvben egyszerűen csak pénznek nevezzük.
Hogy miért fontos megérteni a hagyományos pénzügyi rendszert? Azért, mert ezen tudás hiányában könnyen eshetünk abba a hibába, hogy a Bitcoint csak egyfajta alternatívaként kezeljük a meglévő pénzügyi rendszer mellett. Márpedig ha valami alternatíva, akkor az összehasonlítható, összemérhető. Ha viszont nem alternatíva, akkor illik külön kezelni. Jelen cikkben arra a nem kis feladatra vállalkozom, hogy eldöntsem a kérdés: A Bitcoin valójában pénz?
A mai modern pénzügyi rendszer alapja a hitelpénzrendszer, aminek a pénzügyi eszköze a hitelpénz. Amikor valaki fizetést kap, akkor az valójában hitelpénz, amikor valaki vállalkozik és kifizet egy számlát, akkor azt hitelpénzből teszi, amikor “Marinéni” kifizeti a bankkártyájával a Fürge ujjak magazin éves előfizetési díját, akkor is valójában hitelpénzt használ. Ezen hitelpénz magyarországi megjelenése a Forint. Tehát gyakorlatilag minden művelet mögött egy korábban megteremtett pénzügyi ígérvény áll.
A hitelpénzrendszer alapján a kétszintű bankrendszer adja, ahol a nemzeti bank (M.o.-n a Jegybank, MNB) tartalékot képez, refinanszírozási hitelt nyújt a kereskedelmi bankok felé és igény esetén készpénzt termel. Míg ezzel szemben a második szinten működő kereskedelmi bankok “látra szóló betét” néven gyakorlatilag hitelpénzt teremtenek.
Hogy is néz ki mindez a gyakolatban: A kétszintű bankrendszerben három szereplő létezik: Jegybank, Kereskedelmi Bankok és a nem banki szereplők. Ez utóbbi dönt úgy, hogy szeretne hitelt felvenni:
- A sikeres hitelügylet után a nem banki szereplő számláján megjelenik a hitelpénz (látra szóló betét) és a bank felé egy tartozás.
- A kereskedelmi bank a semmiből “létrehozza” a látra szóló betétet, ami követelési oldalon jelenik meg a nem banki oldal felé, valamint megjelenik egy tartalékképzés (reserve) a jegybank felé, melynek mértékét mindenkor a jegybank határozza meg. A tartalék összege a jegybanknál vezetett számlára kerül, amit a kereskedelmi bank természetesen a jegybanktól felvett refinanszírozási hitelből fizet ki. Tehát gyakorlatilag a kereskedelmi bank is hitelből fizeti ki a kötelező jegybanki tartalékráta által rá rótt terhet.
- A jegybank tartozik oldalán így megjelenik maga a képzett tartalék, a követel oldalán pedig ennek az ellenértéke: maga a refinanszírozási hitel.
Nagyon leegyszerűsítve: Ha valaki a piacon hitelt akar felvenni, akkor a kereskedelmi bank nyom néhány gombot, amivel a semmiből pénzt teremt, amit piaci kamaton odaad a szereplőnek és mindezt egészen addig meg tudja tenni, amíg a refinanszírozási hiteléből marad annyi, amit el tud helyezni a jegybanki számláján. Ha a piaci szereplő elkezdi törleszteni a hitelét, akkor ezzel szépen lassan elég a tartozás, ami miatt a kereskedelmi bank újabb hitelt tud kihelyezni.
Persze jó kérdés, hogy mennyi is ez a bizonyos kötelező jegybanki tartalékráta, hiszen ez minél magasabb annál biztosabb, hogy a hitelek mögött VALÓDI (jegybanki) fedezet/tartalékképzés áll. Na itt jön az az információ, amit sajnos igen kevesen tudnak: Ez a bizonyos “garancia szint” 2016 októberéig 2% volt, de akkor leszállították 1%-ra, az inflációs célok tarthatósa miatt.
Tehát a jegybank kezeli az összes fizikailag kinyomtatott pénzt és az összes kibocsátott hitel 1%-át tartalék formájában, amit refinanszírozási hitelként nyújt a kereskedelmi bankok felé. A kereskedelmi bankok pedig pedig a szabadon kezelik a hitelpénzeket és kapják meg az azokért járó kamatokat is, annak csak kis része kerül a jegybankhoz és ezáltal végső soron a költségvetésbe. Ez az a pont, ahol illő módon érdemes levonni a következtetést: baromi jó üzlet kereskedelmi banknak lenni!
Na de mennyire is jó üzlet ez? Nézzünk ehhez néhány számot:
- “monetáris bázis” néven (M0) szokás nevezni a “jegybank pénzét”. Ez a fizikailag kibocsátott és a jegybanknál elhelyezett tartalékpénz össze. Ennek mértéke jelen pillanatban 6299 milliárd Forint M.o.-n
- A M1 money supply értékébe az M0 mellett már beletartoznak a látra szóló betétek is, tehát a ker. bankok által kibocsátott hitelpénzek is. Ennek mértéke most 19393 milliárd Forint.
- Ha hozzá vesszük a rövidlejáratú lekötött betéteket is, akkor kapjuk meg az M2 money supply-t, ami hazánkban manapság 22400 milliárd Forintra jön ki.
Tehát az összes kinyomtatott pénz és a kereskedelmi bankok kötelező tartalék rátája (M0) mindösszesen csak 20%-a az összes forgalomban lévő hitelpénznek (M2).
A kereskedelmi bankok szabadon tudnak (nyilván a kötelező tartalékráta terhéig) hitelpénzt nyomtatni, amiért kamatokat gyűjtenek. Aminek azonban csak elenyésző része áramlik tovább a jegybankhoz.
Hogy pontosan mennyi a bevétele az államnak (jegybank) és a kereskedelmi bankoknak a hitelpénz intézményéből? Ennek kiszámítása nem egyszerű feladat, ezért engedjétek meg, hogy a végtelenségig leegyszerűsítsem: jelenleg az MNB irányadó kamatlába 0,9%. Tehát az MNB maximálisan (ha minden pénzét kihelyezte és megfelelő a forgási sebesség is), akkor az M0 (monteáris bázis) 0,9%-a. Ez 2017-ben kb 55 milliárd forint körül lehetett, ez az MNB “bevétele”. Mi a helyzet a kereskedelmi bankokkal? Nálunk a teljes M2-es pénzkészlettel kell számolni és a kamatként 2,5-3%-ot érdemes számolni, ami persze jóval magasabb, mint a lakosság felé kiajánlott irányadó hitelkamatok, de ne feledjük el, hogy a hitelek nagy részét nem a lakosság veszi fel, márpedig a cégek felé koránt sem annyira “kedvezményesek” a hitelek… Tehát a kereskedelmi bankok 2017-ben kb 670 milliárd Forint bevételt termeltek a “hitelpénz” rendszerből. Ebből persze nem vontam le a saját költségeiket és számos egyéb járulékos költséget, ám ezek sem sokat változtatnak az arányon: Minden kihelyezett hitelforint kamatból kevesebb mint 10 fillér landol csak az államnál, a többi a kereskedelmi bankoknál marad. Talán ezen tény sokak számára megvilágítja, hogy sok más nemzetállamához hasonlóan miért dolgozik veszettül azon a magyar kormány, hogy minél inkább betegye a lábát a kereskedelmi bankok piacára (is).
Most ebben a cikkben külön nem térnék ki arra, hogy mi is az így virtuálisan létrehozott hitelpénz sorsa… mi történik, ha törlesztik és mi történik, ha fizetésképtelenné válik a hitelfelvevő? Adott, hogy előbbi esetben “elégetésre” kerül ez a hitelpénz(-tartozás), utóbbi esetben pedig ott marad a kereskedelmi banknál behajthatatlan követelésként. Ezen követeléseket szokás a krematisztikus pénzügyi modellek takarító időszakaiban leírni veszteségként és egyszerűen megsemmisíteni csak, hogy tovább fúvódhasson a lufi.
Ami tipikusan félreértés szokott még lenni: Sokan azt gondolják, hogy a kezükben tartott forint olyan valódi biztonságos pénz (ami mögött ugye az egész ország gazdasági teljesítménye áll!!!), mely ennél fogva valós értéket képvisel. Ez az állítás természetesen igaz minden egyes az MNB által kiprintelt forintra. Ellenben az MNB ezen forintokat nem tudja eljuttatni a lakosság felé, hiszen az MNB (jegybank) egyedül csak a kereskedelmi bankokkal üzletelhet. Ennél fogva a nem banki szereplők (pl lakosság), csak olyan módon juthat a forintjához, hogy azt előbb a kereskedelmi bank kvázi “újranyomtatja” hitelpénzként (látra szóló betét), amihez kikéri a jegybanktól a fizikai forintot, amit ezt követően az ATM-en, vagy a bankfiókokon keresztül eljuttat pl. a lakossághoz. Tehát minden a kezünkben tartott bankóra igaz, hogy VALAKI, VALAHOL tartozik azzal egy kereskedelmi banknak.
Na, de ha minden létező pénz (M2-ig bezárólag) valójában hitelpénz, akkor mégis honnan is jön létre annak a kamata? Bizony újabb és újabb hitelekből, amikre a jegybank újabb refinanszírozási hiteleket ad a kereskedelmi bankok felé, amikből a kereskedelmi bankok újabb hitelpénzeket hoznak létre. Ehhez persze folyamatosan újabb és újabb bankókat kell nyomtatni, ami miatt növekszik a monetáris bázis is. Mi ennek a fedezete? Mi más lenne, mint az adott bankó (pl. forint) mögött álló gazdasági teljesítmény. Tehát akkor tud működni a nagy gazdasági gépezet, ha a GDP folyamatosan emelkedik, ezért annyira nagyon fontos pl. a Magyar Államnak, hogy dübörögjön az a bizonyos gazdaság. Ha a GDP növekszik, akkor van fedezet, ha viszont a GDP nem növekszik, mert éppen recesszió van, akkor jön a crash… Ha nem növekszik a gazdasági teljesítmény, akkor a vállalkozások nem tudnak elég bevételt termelni, hogy elő tudják varázsolni a hiteleik törlesztését. Ha egy cég nem tudja fizetni a hiteleit, akkor becsődöl, ezáltal a lakosság egy része is utcára kerül, akik szintén nem tudják fizetni a hiteleiket… majd a végén ott állnak a kereskedelmi bankok, akik csak gyűjtik a behajthatatlan hiteltartozásokat… Tehát mi következik? Becsődölnek a kereskedelmi bankok is? Ez az a pont ahol a krematisztikus modell szerint interveniálnak az államok (Keynesianismus). Ez történt 2007-2008-ban is, amikor a világ legtöbb részén az államok létrehozták a maguk bankmentő csomagjait és úgy szüntették meg a válságot, hogy sorra megmentették a kereskedelmi bankokat, már amelyiket meglehetett. Természetesen az adófizetők pénzéből… Ezen gondolatmenet után talán sokan átértékelik a Bitcoin genezis blokkjában szereplő mondatot, ami ugye a Bitcoin technológiai indulásának zérus pontja volt: “2009-01-03: A kancellár a második bankmentő csomag peremén!”
A hitelpénz rendszer szinte egyidős a civilizációval: egyetlen célja a kontrollált expanzió, amibe kisebb (5-7 éves) hullámzások és nagyobb (20-50 évente) elhúzódó recessziók vannak. Anno már Arisztotelész is felismerte ezen problémát, ami végső soron Görögország vesztét is okozta (még az ókorban…), majd a nagy római birodalom összeomlásához is vezetett. Okulva az ókor hibáiból a középkorban a legtöbb vezető vallás betiltotta a kamatra történő hitelnyújtást (uzsora), mely ugyan megvalósította az összeomlások elleni hatékony védelmet, ellenben drasztikusan lelassította a gazdaság fejlődősét… nem véletlenül “sötét” középkorról beszélünk.
“Már Arisztotelész élesen megkülönböztette az emberi szükségletek kielégítésére szolgáló gazdaságot a pénzből még több pénzt létrehozó pénzgazdaságtól, amelyben a forgalmon és nem az érték-előállító termelésen van a hangsúly. A pénzgazdaságot krematisztikának nevezte, és csak a használati értéket előállító termelőgazdaságot tartotta ökonómiának.” (forrás: Dr. Drábik János: Uzsoracivilizáció, -link-)
Ám néhány száz év alatt a kapitalizmus újra utat tört magának és mára ugyanott tartunk, jönnek a kisebb expanziók és a nagyobb recessziók. Gyarapodik a gazdaság az országok pedig mindent megtesznek, hogy lehetőség szerint a saját devizájukban adósodjanak el, hiszen abból végtelenül sokat lehet nyomtatni. A pénznyomtatás nem elemi bűn, megvan a helye és szükséglete a krematisztikus pénzügyi rendszerben, ráadásul a hatása jól kompenzálható az infláción és pl. a jegybanki kötelező tartalékrátán keresztül. Minél magasabb egy ország eladósodottsága idegen ország devizájában, annál fontosabb tényező számára az alacsony kamat, hiszen az infláció, csak akkor releváns, ha a pénzbőség adta fizetőerő-csökkenés párhuzamba állítható egy másik, “jobban teljesítő” fizetőeszközzel. Ha egy ország lényegében csak a saját pénznemében adósodik el (lásd Japán, Kína vagy az USA), akkor a kutyát sem érdekli, hogy akár 120-200%-ot is meghaladó az államadóssága (lásd ugye Japán), hiszen a saját pénzneméből bármennyit tud nyomtatni, hogy a kamatokat fedezni tudja. Ugye, hogy van abban némi logika, hogy hazánk politikai vezetése immáron egy jó évtizede oly ádáz harcot vív azért, hogy lehetőség szerint forintban adósodjunk el? Kár, hogy az Arisztotelészi intelmek felismerése helyett itthon ehhez egy “svájci frank hitel” botrány kellett.
És amíg képes növekedni az adott ország gazdasági teljesítménye, addig valójában senkit nem fog zavarni az újabb és újabb pénznyomtatás, hiszen “VAN MÖGÖTTE VALÓS TELJESÍTMÉNY”. A rendszer működtetéséhez szükséges infláció pedig ideális körülmények között csak pár 10 évente ér el olyan mértéket, ami már komolyan kézzel fogható. Ki emlékszik már az 50 filléres gombóc fagyira, vagy a 3 forintos kenyérre?
Hogy mi van akkor, ha egy ország államadóssága (lenyelt veszteségei) kellemetlenül nagyra nő, ami már erősen veszélyezteti a működését? Egyrészt ha az adott ország képes a saját pénznemében eladósodni, akkor ez a szint kb sosem érhető el, hiszen önmagát mindig tudja finanszírozni. Ha idegen pénzben adósodik el, ott már nagyobb a baj, hiszen ebből könnyedén akár hiperinfláció is lehet. Sőt akár államcsőd is, vagy jobb esetben talán az IMF (nemzetközi valutaalap) kihúzza az adott országot a slamasztikából némi pórázért cserébe. Az “okos országok”, megpróbálnak játszani a lehetőségekkel. Pl drasztikusan alacsonyra csökkenti a kamatokat, amivel szépen lassan “csendben” mérséklik a saját adósságaikat. Ennek a módszere lényegében a 2007-es válság óta a legtöbb fejlett, fejlődő országban zajlik, így pl hazánkban is. És itt lépnek be a történetbe újra a kereskedelmi bankok, akik úgy teljesítik a negatív betéti kamatokat (lásd hazánkban ez éppen -0.15%), hogy valójában nem csökkentik a betéteket, hanem a magas “Loan-to-Deposit” mutatójuk okán a hitelkihelyezéseken keresztül kompenzálják az negatív betéti kamatokat, így elérve, hogy a látra szóló betéteken is legyen legalább annyi kamat, ami miatt nominálisan nem kezd el csökkenni annak az értéke.
Persze ez csak akkor tud működni, ha ebben a lakosság is partner. Mi kell ehhez a partnerséghez:
- A lakosság továbbra is a bankrendszerben tartsa a pénzét (deposit)
- A lakosság és a vállalatok továbbra is aktívan vegyenek fel hiteleket
Ha ez a két feltétel közül bármelyik is nem teljesül, akkor jön a pénzügyi krízis. A krematisztikus pénzügyi modell csak akkor tartható fel, ha a “nem banki szereplők” nagy többsége nem érti a pénzrendszert és annak ellenére is a bankrendszerben tartja a pénzét, hogy az valójában számára nem jó. Ha ezen szereplők nagy aránya realizálja, hogy létezik más mód is a pénz fizetőértékének megtartására, vagy akár fokozására és elkezd kivonni értéket a pénzrendszerből, ezzel csökkentve a pénz forgási sebességét, akkor bizony könnyedén fejre tud állni az érzékeny egyenlet…
Aki idáig eljutott a cikkben és sikerült is megértenie a fentebbieket, azoknak biztosan nem kell elmagyarázni innentől, hogy a Bitcoin miért is NEM pénz és a Bitcoin miért is egy életképes alternatíva a jelenlegi krematisztikus pénzügyi rendszer mellett…. azon rendszer mellett, ami Arisztotelész óta már számtalan alkalommal bukott meg és virágzó kultúrák százait pusztította el azért, mert az alapja a kötelező és végtelenbe nyúló expanzió, amit egyes egyedül csak a végtelenségig fokozandó gazdasági teljesítmény tud kompenzálni… ilyen ez a kapitalizmus…
Az elmúlt száz évben persze számtalan alternatíva került elő ezen probléma kezelésére. Ilyen volt a Chicago-terv, ami kivette volna a kereskedelmi bankok kezéből a profitképzést… minő meglepő, hogy a terv megbukott egy olyan országban (USA), ahol a Jegybank szerepét betöltő vállalkozás vezérkarában a kereskedelmi bankok delegáltjai ülnek… Egy másik érdekes alternatíva lehetne, ha a Jegybankok képesek lennének számlát vezetni a nem banki szereplők számára is. Ennek technikai előfeltételeit egészen a modern kori információs rendszerek megjelenéséig elképzelhetetlenek voltak, azonban a blockchain technológia és a digitálisan létező pénzek megjelenésével úgy néz ki, hogy ez a téma újra előkerülhet. Ennek lényege az lenne, hogy a jegybankok saját digitális valutát (virtuális pénzt… kriptopénzt) bocsátanak ki, amit a kereskedelmi bankokat megkerülve közvetlenül tud a jegybank a piacra pumpálni. Ezen módszert jelenleg több szinten is vizsgálják az egyes országok, a folyamat gyűjtőneve: CBDC (Central Bank issued Digital Currency). Mely pénzek teljes mértékben megfeleltethetők a ma ismert cryptopénzeknek. Európában jelenleg Észtország kokettál komolyabban ezzel a kérdéssel. Az EU-n kívül Kína és Oroszország is készül hasonló CBDC-k kibocsátására. A CBDC-ken keresztül a központi bankok meg tudják oldani, hogy a hitelkamatok nagy része ne a kereskedelmi bankoknál landoljanak, hanem közvetlenül az államnál, aki a kereskedelmi bankokkal ellentétben egyrészt – elvileg – nem nyereségorientált és ráadásul – elvileg – nincs is tulajdonosi nyomás a profit generáláson, így nagyobb eséllyel lennének képesek ezen keresztül mérsékelni a jegybankok az államadósságot és ezzel kitolni vagy akár teljesen kompenzálni a krematisztikus rendszerbe belekódolt kríziseket.
Hol írjam alá? 😀
Hú, hát politikusaink ugyebár azért csücsülnek (legalábbis elviekben) az országház bársony és bőrszékein, mert megválasztottuk őket, hogy érdekeinket képviselve döntések sorozatával tegyék egyre jobbá életkörülményeinket egészséges csatákat vívva mind bel, mind külpolitikai színtereken. 10 millió ember mégsem vonulhat be még egy virtuális terembe sem egyszerre kiabálni, hogy mi legyen.
No, erre a színpadra terelnénk a CBDC-vel megtakarításainkat és hiteleinket. Nézzük, hogy mi áll mivel szemben: Kereskedelmi bankok vs. Állami bank+blokklánc
KerBank:
– Már eredendően az a célja, hogy profitot maximalizáljon, vagyis nyerjen a náluk tartott pénzünk forgatásával, vagyis elvegyen belőle (máshonnan nem tud, ugye?)
– Amennyire csak lehet, nyitottnak, transzparensnek kell lennie, hogy egyrészt mérhető és egészséges legyen a kereskedelmi verseny, másrészt honatyáink, pénzügyőreink vigyázó szemei ráláthassanak, hogy ne történjenek lepedő alatti, vagyis jogszerűtlen lenyúlások, ne léphessen le egy bank (vagy bármely illetékes személy) váratlanul az egyszeri ember pénzével. Ergo, sokba kerül a nem banki szereplőknek, de viszonylagos nyugalommal, mert (legalábbis azt hisszük, hogy) látjuk.
CBDC:
– Az állami intézmény nem a kereskedelmi profit maximalizálására gyúr, hanem a gazdaság fenntarthatóságát tartja szem előtt, igaz? Vagyis mi, a nép, a szakértőink és a politikusaink mind egy irányba evezve, kihagyva a KerBankokat a GDP hullámain lovagolva vágtatunk a végtelenbe és csupán saját gazdaságunk érdekeit szolgálva kezeljük a pénzt.
– A blockchain önmagában még nem nyitott és nem szent. Ahhoz az kell, hogy decentralizált legyen, ugye. Ha a CBDC definíció szerint nyitott, és elosztott főkönyve van, még akár szép is lehet az új világ (hogy picit visszautaljak).
– DE! Ha ez egy zárt, vagy központi főkönyvben zajlik (asszem ezt a kérdést nem firtatod a cikkben, de lehet, hogy csak átsiklottam), akkor nekem félelmetesebb, mint a KerBankok működési filozófiájából kapásból eredő a “mi nehezen megkeresett pénzünket erősen megsápoló” magatartása. E verzióban egyelőre annyit látok, hogy már az a verseny is kivész a piacról, ami azért legalább részben igyekszik az ügyfelek kedvét elnyerni. Vagyis egy “monopol” pénzügyi rendszer alakul, ahol a mi érdekeinket oly önzetlenül képviselő megválasztott embertársaink felügyelhetik/szabályozhatják a folyamatokat. Értem, hogy blockchain és mindennek nyoma marad, értem, hogy akár kriptodeviza is lehet, de sokmindennek nyoma van már most is, mégsem jelent gondot. Ugyanakkor manipulációnak eszköze tud lenni, akárcsak a hagyományos rendszer. Nem mondom, hogy jobban (mutogatva a volatilitást kiáltó görbékre), mert nyilván lenyugszik egy blokkpénz is, ha állami gazdasági tényezők ilyen közvetlen módon is mögé kerülnek, de a ködös fedezetű eszetlen kibocsátások (tether) és ki tudja még hány eszköz rendelkezésre fog állni érdekcsoportok számára a “tudatlanok” megfejésének céljából, ahogy most is a tájékozatlanabbakból élnek meg a bankok a cikk szerint.
– Ha decentralizált, akkor PoW, PoS, vagy milyen metódus szerint biztosítható, hogy atomstabil alapokon álljon a blokklánc sérthetetlensége akár belső, akár külső ellenségeknek is ellenállva?
Elnézést, hogy beleszövöm a politikát, de minden blockchain és kriptopénz szembeni szimpátiám ellenére félelemmel tölt el a fő és egyetlen központi főkönyv, ahol nincs kényszerítő erő a tiszta játékra. Vagy ha van, ha nincs, azt mondjuk, hogy a blokklánc megoldja az emberi gyarlóság kérdését, kiiktathatók teljes mértékben a pénzügyi demokráciát sértő elemek? Szomorú érzés ez a fajta bizalmatlanságom a hatalommal szemben, de van, majd elmúlik.
Félve nyomom be a “Post Comment” gombot, mert sok az ismeretlen, amibe belekérdezek és aggályoskodok, de örömmel veszem a helyrebillentő információkat. Jó éjt.
ps.: köszi a cikket, jól megmozgatta a fantáziámat
Amennyiben a meglévő pénzügyi rendszer mellett használnánk, akkor azt gondolom, pont, hogy fokoznánk a versenyt. Hiszen a jegybanktól jóval kedvezőbb hitelekhez tudnánk jutni, mint egy kereskedelmi banktól. Nyilván ez csak addig jó, amíg a kereskedelmi bankokat nem szorítja ki a piacról.
Amúgy el kell ismerni teljesen jogosak a felvetések.
“Vagyis egy “monopol” pénzügyi rendszer alakul, ahol a mi érdekeinket oly önzetlenül képviselő megválasztott embertársaink felügyelhetik/szabályozhatják a folyamatokat.”
Szeretnélek tovább lökni ezen a pályán Juke (és Csabi), mert produktív irányt feszeget a téma ezen a ponton a belefogalmazott szkepszissel! 🙂 Egy monopólium sem működőképes fejlődési szempontból hosszú távon, amelyet zárt választott/delegált bizottság üzemeltet, azonban a decentra/blokklánc alapot kiterjesztheted a választási és a napi demokrácia-üzemeltetés-döntéshozatal szintjére is, és akkor kezd körvonalazódni egy hasonló paradigmaváltás mint anno a reneszánszból fakadó újabb korok. https://Democracy.earth
Nehézséget jelent, hogy a szerteágazó, komplex társadalom(üzemeltetés) fő pilléreinek egyszerre kell, összehangoltan változtnia. Üzemeltetni kell beomlás nélkül, provizórikus emberi tényezők közt – és közben “forkolni” az új rendet, egyre több energiát juttatva majd neki, ahogy bizonyít.
Tranzitvilágunk digitális (és analóg) fáradozásai még ennél is többre képesek: a különleges entitásokból mindeközben egy új faj is meg fog születni, ha kibírjuk addig egymást 🙂
Úgy látszik a blocklánc technológia már mindenre megoldást nyújt. Teljesen önműködő hivatalok, szabályozás, törvényhozás de végül honvédelem, rendőrség, meg az oktatás.
A jéghegy csúcsa az egészségügy lesz, mikor begépeled a bajodat, majd a blocklánc eldönti, hogy ez tényleg betegség-e és hogyan kell kezelni. Találtam egy véleményt, ami azt bizonygassa, hogy ennek még nagyon sokat kellene csiszolódnia, hogy valamire használható legyen.
https://qubit.hu/2018/02/13/a-kriptovalutak-arnyoldala-miert-ne-fektess-bitcoinba
…..bizonygatja….
Ez az ember épp a blokklánc lényegét nem érti és hogy egy abba rakott szerződés miért különbözik a hagyományos “automatizmust” biztosító rendszerektől:
“A másik vélt előny az automatizálás: az okosszerződések segítségével a tranzakció vagy egyéb feltétel bekövetkezte után automatikusan végrehajtódna a megfelelő program. Azonban félreértés azt hinni, hogy ehhez okosszerződésekre van szükség: ezek sima programokkal megvalósítható automatizált rendszerek, akár az automatikus havi Netflix-előfizetés, amelyért cserébe filmeket nézhetünk. Ugyanez az érv általában a blokkláncra is igaz: sok javasolt alkalmazás igazából csak marketingduma, a felvetett problémákhoz nincs szükség blokkláncokra.”
Innentől kezdve számomra hiteltelen az egész.
” problémákat a valóságban nem oldja meg a bitcoin: hétköznapi fizetésre alkalmatlan, az okosszerződések nem praktikusak, a blokklánc által megvalósított elosztott adatbázisok helyett pedig szinte minden esetben létezik egyszerűbb megoldás.”
Egyik feltételezést sem bizonyítja meggyőzően…
ez még jobb: “Ahogy egyre nagyobb bányák alakulnak a növekvő költségek miatt, egyre kevesebb entitás szükséges a hálózat többségének megszerzéséhez.” tehát a fél az egyre kisebb lesz az egészhez képest? ez sem igaz…
Két dolog jutott eszembe:
Ha már úgyis a pénz csak onnan kapja az értékét, hogy mások is elfogadják hogy van értéke (különben csak egy papír darab lenne) akkor miért nem lehetne egy fix értékű coin-t létrehozni amire nem hat az árfolyam ingabinga?
Másik:
A mai internetes korszakban mégis mi a fenéért tartunk még képviselőket? Bárki képes lenne ma már szavazni akár blockchain rendszerben a saját belátása és kedve szerint. Vagy legalább auditálni amit azok odabent művelnek.
Mert nem tudjuk elérni az aktuálisan regnáló vezetők cseréjét demokratikus választások keretében szakértőkre: a választott a nép hangja (az adott ország képességeinek és érzelmeinek MEDIÁNJA) – azt választják meg nem pedig, aki a jövőt szakértelem alapján tervezi.
A többi pedig jogi konszenzuson alapul: ezt pedig csak a választottak módosíthatják és így a kör (látszólag) bezárul. Az a menő mégis, hogy nem körben, hanem spirálban él az emberi társadalom és apró réseken a modern mindig utat tör magának, mint a víz ( – az úr, mint tudjuk)
Valamint a tábornokok mindig az előző háborút akarják megnyerni (a rendszer védi magát, és sokszor jogosan)
A FIX ÉRTÉKŰ COIN érdekes közgáz mazsola lenne! Ha valaki felkapja, szívesen belekötök! 🙂
Mihez hasonlítod a fix értékű coint? Mihez képest lenne fix az értéke?
Mindig ahhoz amihez a monetáris értékét kötik. Ez lehet akár az usa dollár, vagy egy kiló banán piaci értéke (valós példa), vagy az olaj piaci értéke (szintén valós). De tokenizált asset esetén a fizikai asset fizikai értéke. De pl kosár alapú stable-coinok esetén, a kosárban lévő értékek pillanatnyi érzéke, stb-stb-stb.
Mivel az érték relatív, így csak valamihez fixált lehet.
Ezért írtam “stablecoin”-t. Minden relatív, így a stable coin értéke is:)
Csatlakozok az előttem szólóhoz: Hol írjam alá? 🙂
Nagyon jól összefoglaltad, érdekesek voltak a konkrétumok (btw ezek a számok publikusak valahol?). Nagyon időszerű a téma, mert bár személy szerint a (kripto)pénztárcám üres lelekes rajongója ennek a világnak és igyekszem pallérozni az elmémet.
Ahányszor csak szóba kerül baráti körben a kriptó mindig erre lyukadunk ki, mindig ezt kapom meg, hogy azért végülis ez csak nem “igazi” pénz és nem valóságos ellenben a hétköznapi pénzzel. Eddig erre a fő kérdésem az volt, hogy a te pénzed mitől igazibb ennél?
Mert egyrészt valakinek vagy van pénze a bankban (a cikk után jogos a kérdés, hogy van-e egyáltalán?) ami digitális, soha nem nyomtatta ki senki és a “fedezet” (már ha elfogadjuk hogy a jegybank “valós pénzt” adott tovább/tárol) ami mögötte van az sem a teljes összeg mértékéig van letétben (ez az 1% mellbe vágott, azt hittem ez azért egy nagyobb szám).
Másrészt van valakinek fizikai pénze (ami mondjuk nem jellemző, hogy valaki csak ilyennel rendelkezik), aminek az értékét a GDP-hez, illetve annak értékében való hithez/elfogadottsághoz lehet csak kötni.
Nem tudom ki hogy van vele, de nekem ez kevés ahhoz hogy sziklaszilárdnak lássam akármelyik “pénzt”. Látni azt hogy az állam idegen devizában adósodik el, majd ennek nyomására milyen mértékben játszik a belső pénzügyi rendszerével és ez milyen kihatással van a gazdaságára, ahhoz sajnos elég volt vajdasági lakonak lenni 93 környékén, azzal a hiperinflációval bekerültünk volna a rekordok könyvébe ha lenne ilyen rész 🙂 Lehet pont ez a tapasztalat miatt vagyok szkeptikus és gyanakvó.
Az állami kriptopénz szerintem egy nagyon jó ötlet, azonban kérdés, hogy a jelenlegi szereposztásban a kisemberen kívül kinek áll érdekében, hogy ez létrejöjjön? A FED mögött ugye nem kell sorolni, hogy kik állnak. Amire eddig nem láttam választ, hogy mi a helyzet például a jegybankkal, nálunk is hasonló a helyzet?
Juke aggályaival egyet is értek meg nem is. A centralizáció valóban veszély, azonban azt nem hiszem, hogy ez sokat változtatna mostani helyzeten, ha valamit át kell tolni a rendszeren akkor áttolják, ergo most is azt csinálhatnak, amit akarnak. Ha megengednék a decentralizált követhetőséget annak jótékony hatását inkább a kölcsönös bizalomban látom az állam/jegybank(?) és a kisember között.
Nem könnyű követni az ilyen szintű tényfeltárásokat magamfajta nem közgazdászoknak, Drábik úr szemfelnyitó videóit is többször vissza kellett tekernem. Eleinte kicsit zavartak a néha már már agyvérzés jeleit mutató kirohanásai, de aztán beláttam, hogy ennek a tudásnak a birtokában teljesen jogos minden indulata.
Innentől már tudom, hogy a kérdésre, hogy a Bitcoin valódi pénz-e? a helyes válasz az, hogy “Nem, Isten ments…”.
Kiváncsian várom a további kripto és jövőelemző cikkeket. Érdekes korban élünk…
A cikkben szereplő számadatok (M0, M2, stb.) teljesen publikus adatok, amelyeket számtalan forrásból el tudtok érni, amit én használtam: https://tradingeconomics.com/hungary/money-supply-m0
“a Bitcoin miért is NEM pénz és a Bitcoin miért is egy életképes alternatíva”
Tehát a BTC a pénzügyi rendszer alternatívája de nem pénz, nem értéktároló (arany) ,; akkor mi értelme ennek az alternatívának?
Ez kétségtelenül az évtized egyik legfontosabb kérdése lesz. Meglátásom szerint jelenleg ott tart ez a kérdés,hogy már kezdjük kapizsgatni, hogy mi NEM a Bitcoin. Ezt a fajta deduktív megközelítést semmiképp nem tekinteném életképtelennek.
Magam részéről leginkább most a következő állásponton vagyok:
– A Bitcoin egy olyan pénz (fizetőeszköz), aminek filozófiája azonos a legtöbb ember fejében a pénz kapcsán kialakult TÉVES alapvetésekkel. Ezen cikk célja pont ezen álláspont igazolása volt. Magamat sikeresen és maximálisan meg tudtam győzni erről, hogy ezt sikerült-e át is adnom az olvasónak, azt pedig döntse el mindenki maga 🙂
“Minek nevezzelek?-BTC ”
csak furcsa és csodálatra méltó az a fajta hit, elkötelezettség egy olyan dolog iránt aminél tulajdonképpen ott tartunk hogy hova soroljuk, mi is ez; – és ennek ellenére toljuk bele a fiat-ot
Ez Satoshi álma! 😀 Másképp fogalmazva, igazából a bitcoinnal az Öreg migrálja a gazdasági együttműködésünkre-, és a pénzre vonatkozó mémkomplexumot (emberek fejében lévő értelmezésrendszert) a korábbi gondolkodásmód-verzióból a digitálisba. A zseniális, hogy tudományos és gazdasági alapon teljesen korrekt, ahogy kihívja az inflációt egy “nagy perre” a bitcoin segítségével. Ahogy egy emberi generáció-frissítés lemegy, úgy ez nagy lehetőség most a mentális-frissítésre is! És a bitcoin-mentalitás részben MI-kompatibilis már, ami jó hír a jövő társadalomfejlesztőinek. A közben a blockchain/digitalcash kialakuló új jogi layerrel pedig az emberiség egésze, mint entitás csinálhat egy naaagy reális, redukcionista, matematikai alapú, őszinte szembenézést az eddigi tetteivel és nyílt hazugságaival.
Mennyire nehéz ugyanis (gazdaságilag és etikailag) szembenézni például azzal, hogy a MI-alapú (érző, intelligens) androidjainknak gyakorlatilag ugyanúgy a rabszolgasors jut majd, mint a feketéknek anno. És azt már csak halkan teszem hozzá, hogy a legtöbbetek zsebében ugye már van egy (A)android. 🙂
Olvasva a hozzászólásaidat sohasem vagyok biztos, hogy ez pozitív értékelés, vagy kigúnyolod a rendszert.
Nem látok bele a háttér fejleszésbe, de létezik már működő okosszerződés? Egyátalán el lehet készíteni mondjuk egy okosszerződést, ami a bíróságokat helyettesítené? Mert szerintem ehhez nem kell klocklánc, csak egy olyan aplikáció, ahol a szabályokra igen vagy nem a válasz. Nincs mérlegelés, nincs szimpátia. Miattad halt meg az ember, akkor az embereölés 20 év szabadságvesztés és kész. Mindegy, hogy baleset, gyilkosság vagy éppen orvosi műhiba. Gépek csak erre lennének képesek, ha meg nem, akkor ugyanannyi kiskapu lenne, mint most. Attól függ, hogyan programozzák a rendszert.
Vagy ez sokkal összetettebb feladat.
Véleményem szerint: Ma az embereknek a kriptovaluták a legfőbb, legfontosabb szerepe a tőzsdék által mint spekulációs eszköz. (friss piac lehet rajta keresni), Az innováció és technológia másodrendű, persze ezek egymást segítik , hiszen minél több pénz áramlik be annál jobban fejlődik a technológia
A cikk szépen leírja a pénzügyi rendszert, ami valós problémát feszeget, de erre a bitcoin nem megoldás. Elfelejtetted leírni, hogy a bitcoin egy nagyon rosszul elosztott valami, tehát van aki olyan mennyiséggel rendelkezik, hogyha ez a 17 millió körüli darab, plusz a klónjai válnának a pénzügyi rendszer alapjaivá, tehát lecserélné a mostani fizetőszközöket, átvéve a mögöttes értéket, akkor a 10 fő tulajdonos birtokolná a világ 90%-át.
Nem azt írtam, hogy elméletileg nem lehetne valami más coint létrehozni, világpénzként, de ahogy leírtad, a mostani rendszer egyféle szabályozást is megenged, segítve a gazdasági fejlődést.
A bankokat a szükséges rosszként tüntetjük fel, de a szogáltatásaikkal beletartoznak az életünkbe. Egyszerű vállalkozás, ahol profitot szeretnének elérni és ahol ez nem sikerül, ott csődbemennek. Illyen szinten az összes szolgáltatás felesleges, ki lehet kerülni, Minek fizetnél a fodrásznak, hisz le tudod nyírnyi a hajadat, vagy miért mosatod az autódat, hisz magad is megtehetnéd, sokat megtatarítva ezzel.
Nem pártolom a bankokat, szerintem is visszaélnek monopóliumukkal, ahogy az összes nagy szereplő.
Ha a pénzügyi rendszeren változtatni akarnánk, akkor az egész politikai-gazdasági rendszert kéne megdönteni, mivel ez az egész kézenfogva jár.
A cikknek nem volt célja a bitcoint pozícionálni, sokkal inkább arról akart szólni, hogy mi is az a “pénz”. A Bitcoin egy alternatíva, ami számtalan általad is említett gonddal küzd, mindettől függetlenül egy alternatíva, ami bizonyos feltételek teljesülése mellett akár képes lehet menekülő alternatívaként szolgálni. Tudom ez utóbbiba nem feltétlenül értünk egyet, amit el is tudok fogadni 🙂
A bankokat sem akartam rossz fényben feltűntetni, a bankok piaci szereplők, a piaci szereplők pedig abszolút profitra törekszenek, ennek megfelelően nekik akkor is eredményesnek kell lenniük amikor húz a gazdaság és akkor is amikor zuhan minden.
Nem hiszem, hogy a pénzügyi rendszeren változtatni kellene, ez a rendszer a kapitalizmus alapja, ettől függetlenül persze lehet alternatív utakat keresni,találni és elni azokkal. Ez mindenkinek a saját szuverén döntése. Magam részéről hiszek abban, hogy a blog látogatóinak egy pici, de egyre gyarapodó része az árfolyamok és a spekuláció hajszolása mellett/helyett már ezen alternatív útkeresés miatt is jár ide.
Ui: A 10 fő tulajdonolja a coinok 90%-át egy alapvetően rossz iterpretáció. A top10 leggazdagabb address nagy része cold wallet pl exchangek mögött. Márpedig azon cold walletek mögött felhasználók milliói állnak. Szóval bár a coin distribution kétségtelenül (itt is) szélsőséges, de nem feltétlenül tükrözi a valóságot a blokkláncból kiolvasható nyers adat.
Drábikra való hivatkozásnál rontottad el 🙂 az a faszi nevetséges
Nem hivatkoztam rá, mindösszesen csak idézetem egy passzust tőle, ami történelmi tényszerűséget taglal. Azon túlmenően semmit nem vettem tőle. Nem ismerem a munkásságát, így nem veszem magamnak a bátorságot, hogy véleményt alkossak.
Én szívesen megvédem viszont Drábikot 🙂 méghozzá Nietzsche segítségével: “…És ha sokáig nézel a mélységbe, a mélység is beléd néz”. NEHÉZ NYUGODTNAK MARADNI, ha valaki többet lát az igazságból, mint a körülötte élő többség, és ezt nehéz, kitartó, fegyelmezett munkával tudja csak a felszínre lapátolni. Emiatt túlműködik az igazságérzete és a bizonyítási vágya (doomsday sayer of the old’ days), de a munkássága és a könyveiben lévő kutatómunka tiszteletre kötelez!
Dr. Drábik János az “átkos” idején a Szabad Európa rádió munkatársa volt (ez az adott korszakban: komoly nyitottságról és bátorságról tanúskodik), a hitelességét a tudományos fokozata mellett legalább 5 nagy nevű intézmény is igazolja.
Csatlakozom. Annál azért egy picit több kellene érvként, hogy “nevetséges”.figura 🙂 Az előadási sítusa az egy dolog (szerintem abban nem túl “erős”), de a könyvei elég informatívak, és emlékeim szerint jól hivatkozottak. Legalábbis amiket én olvastam.
De mondjuk nekem az egyik kedvencem a töri, és nálam nincsenek tabuk, szívesen vizsgálok meg valamit a visszájáról is, másik oldalról is, és egyáltalán – minél több aspektusból. 🙂
Miután többször is meg lett említve az általam igen tisztelt Dr. Drábik János, csak egy kérdést tennék fel:
Az egyesült államok mit kezd a 70 ezer milliárd dollárnyi gyorsuló mértékben növekvő adósságával?
1, végtelen ideig tolja maga előtt
2, visszafizeti
3, megtagadja a visszafizetést, mint példamutató demokrácia
4, elinflálja, nem kicsit, nagyon (mondjuk felír a bankjegyekre olyan 8-10 nullát, az úgyis elfér). Ez esetben mi lesz az “új”, széles körben elterjedő, felértékelődő, általános egyenértékes?
http://www.usdebtclock.org/
Ezt spec jól csinálják… Az ilyen (hitel)pénz nagy része nem otthon van, hanem más országok futják a kockázatát… Ettől még nem szép és fair.
OFF: egy remek konferenciának ígérkezik relatíve a közelben, erős mezőnnyel (Nick Szabo, Elizabeth Stark, Ari Paul…) : https://www.eventbrite.com/e/blockstack-berlin-a-signature-fund-event-tickets-39425916979?err=29
A bitcoin a bányászok terméke. A termék nem más, mint a gyors meggazdagodás és a gondtalan élet igérete egységenként immáron 8500 dollárért. Kisebb porció is kapható!
A bitcoin bányász 2018-ban ,mint látjuk a másik cikk alatt, a modern HŐS, a PÉLDAKÉP akire felnéznek, aki a semmiböl minimális erőfeszitéssel és egy csudaprogrammal Lambót teremt ( a környezetért meg aggódjon a grínpisz). Ennél nagyobb HŐS már csak a HODLER aki ugyanezt csinálja, de neki már elég megnyomia a BUY gombot és várni és eldönteni,hogy sárga vagy zöld legyen az a kocsi.
Dolgozni? Vállalkozni? A robotok korában háthülyevagyte?:D
Ez persze csak úgy müködik, ha a termékre mindig van új vevő, pont mint egy ponziban, amihez a sztorit folyamatosan igazítani kell. A válság után a technoblabla + gonoszbankok + internetes pénz hozta a vevőt, utánna a darkweb meg a drogvásárlás meg a pénzmosás, most úgy tünik a digitális arany meg a somethingsomething smart contract, meg a forrásbevonás hangzik jól. De persze ez csak a sztori, a LÉNYEG az az, hogy te is lehetsz gazdag gyorsan könnyen csak a buy gombot kell megnyomi aztán HODL meg irány shillelni és terjeszteni az igét és még másoknak is jót teszel!
A potenciál óriási, hiszen egy csómó embernek nincs még cryptója, és ha már mindenkinek lesz akkor max a jegybankokkal is lehet vetetni a frissen nyomott dollárból!! Tehát mindenki lehet gazdag!
Aki szerint kerbanknak lenni csudajó dolog, annak van egy jó hirem, vehet OTP részvényt. Vagy Deutsche Bankot, hiszen bárki lehet banktulajdonos!!
Az állami tetherhez nem kell blockchain, ha a paypal tud könyvelni 200millió usernek, akkor ez sok sok éve nem megoldhatatlan kihívás. Orwell biztos likeolná a dolgot, nemcsoda, hogy az oroszok és a kínaiak is lelkesek.
Nem tudom mit szívsz 😀
Iróniának sok, sőt! Kívülről nézve erősen demagóg hozzászólásaid vannak.
Ha tényleg nálad van a bölcsek köve, kulturáltan leírhatnád, mi a megoldás az általad feszegetett problémákra.
Valóban, ha bevásárlom magam az OTP-be, akkor már rögtön Csányi Sándor leszek? Vagy ha Dolgozom egész életemben, akkor nyugodt nyugdíjas éveim lesznek?
Nekem eddig nem ez jött le, igaz még csak 20 éve melózom, de majd a következő 30-ban biztos jobb lesz. Már ha megérem….
Én kérek elnézést, hogy ezen a rendszeren változtatni szeretnék. Hogy ezen még keresni is lehet? Egye fene… Persze ugyanúgy befektetést igényel, mint bármi más.
Nem állítom, hogy ez a jövő, de nem is zárkózom el a dologtól.
Kevés lesz a nyugdij? Mondj nemet az öngondoskodásra, a felelős pénzügyi jövőtervezésre, az már a múlt és amúgy is olyan végtelenül UNALMAS, vegyél bitcoint az sokkal trendibb!
Szemét a főni? Nehogy keress egy új állást, vegyél bitcoint és nem lesz soha főnököd!
Nem fizetik meg a munkád? Nehogy a sarkadra állj és fizetésemelést kérj vagy árat emelj, keress másik munkát, tanulj, kapcsolatépíts vagy fogjál saját vállalkozásba , ez mind mind csak a régi világban volt szükséges, meg amúgy is olyan macerás, vegyél inkább bitcoint az annyival menőbb meg amúgy is ez a jövő!
Nincs elég pénzed valamire? Semmi gond, told be a lakást bitcoinba, várj egy kicsit és lesz!
Nagyongazdag akarsz lenni? Indíts saját coint!
Nemtetszik a rendszer, az ország vezetése? Nehogy elmenj szavazni, vagy alapíts pártot, ha nincs neked tetsző, hiszen a bitcoin megvételével a lázadásod ezen a téren is kifejezheted, újszerűen!
Nemtetszik, hogy a kerbankok kizsákmányolják a svájcifrankhitellel a szegény pógárt? Nehogy megvedd a részvényt és részesülj teis az óriási lehúzásból, vegyél Bitcoint inkább és borítsuk be a bankokat együtt, közösségi élményként!
Természetesen a gyerekedet is tanitsd meg arra minél elöbb, hogy mi az a bitcoin ezzel biztositva számára a gondtalan életet és a könnyű boldogulást!
Éppen bukóban vagy a bitcoinnal? Nyugtasson a tudat, hogy egy early adopter éppen neked adta el a 3 dollárért vásárolt bitcoinját és vett belőle Lambot!
This time is different, aki mást mond az nemérti, azzal ne foglalkozz!
HODL!
Demagógiából jeles. Pénzügyi, informatikai, társadalmi szakértelem lehet hogy van, csak nem tűnik ki a szövegedből. Elfedi az ismeretlen célból, okból ezt a közösséget megtámadó demagóg szómágia. Mondanám, hogy fideszstílus, annak is a gyomorforgatóbb változata. Miért sértegetsz, szólógatsz be alaptalanul. Talán savanyú a szőllő?
“Kevés lesz a nyugdij?”
Igen, kevés lesz. (Pláne a közmunkásoké)
Ellopták, még a reményétől is megfosztottak. Nem véleltlen, hogy a “felelős kormányunk” ebben a témában sem akar felelős kormányzást folytatni.
“Mondj nemet az öngondoskodásra, a felelős pénzügyi jövőtervezésre,…”
Ezért ne foglalkozz, hogy a saját kezedbe vedd a vagyonod, kihagyd a “bizalmi kezet”. Ezzel szemben bízd rá a nyugdíjtanácsadókra, a Quaestoros fideszfiúkra, vegyél Mészáros Lőrinc részvényt.
…
Húzzál innen a köztévébe okoskodni, ott vevők a stílusodra, és az agymenésedre!
Azért, mert az egyes hozzászólásokból úgy tünik számomra, hogy páran picit túlszívták magukat a blockchain hypeból és csúnya lesz az eszmélés.
Azzal, hogy veszel bitcoint és hátradölsz és nyivákolsz, hogy szemét a világ pont hogy nem veszed a saját kezedbe a sorsod felett az irányítást, hanem felteszed a fekete 22-esre az a keveset amid van.
A sorsod a programozók és a Roger Verek kezébe kerül. Illetve az ismeretlen bálnák kezébe.
Lehet bejön, akkor nemszoltam. Mekkora a valós esély erre szerinted? Tényleg feltennéd rá az életed, hogy holnap Jihan Wu nem mondja azt, hogy vége a játéknak? Vagy,hogy az FBI nem találja meg pl a tether bankjait és mondja azt, hogy srácok ez pénzmosás ami itt folyik? Vagy a Viktorunk, hogy hamár az alkotmányba beleirták hogy az ország fizetőeszköze a forint, akkor azt mostantól tessék is betartani?
Mennyünk végig a nyugdij gondolatmeneten akkor..
Kevés lesz a nyugdijad mert az állam nem fog tudni gondoskodni rólad? Igen, egyetértünk. Tökjó, hogy beláttad, sokak még eddig se jutnak el.
Mi a megoldás, mit tudsz TE tenni?
a. Gondoskodsz magadról. Félreteszel rendszeresen. A félretett pénzed befekteted. Ennyi. Pont.
Nem kell ehhez semmiféle tanácsadónak fölöslegesen fizetni. De ha tanács kell, itt van egy ingyen: tbsz+ lehető legalacsonyabb költségű akármik.
b. Gondoskodsz arról, hogy más majd gondoskodjon rólad. Vállalsz még 2 gyereket és reménykedsz hogy eltartanak, mert kire számíthat az ember öregen, ha a saját kölkére nem…
Mi nem megoldás, hanem önámítás?
a. Veszel bitcoint és imádkozol,hogy felmenjen az árfolyam. Persze vehetsz bitcoint is nem azt mondom hogy nem, de pusztán erre alapozni bármit is az butaság és felelőtlenség szerintem.
De nézhetjük ezt a fizu kérdést is..
Nemtudsz félretenni mert kevés a fizu? Arra is irtam megoldásokat, nyilván egy közmunkásnál a tanulás az út, egy 8 diplomás nettó 150ért dolgozó akárkinél meg nyilván más. Itt is első lépés, hogy felismered, hogy rossz a szituációd, a második meg, hogy TE teszel ellene és nem az,hogy HODL és várod a csodát.
De politizálhatunk is ha gondolod..
Mit tudsz TE tenni, ha nemtetszik az Ország vezetése?
a. elmész szavazni és szavazol valakire aki nem a fidesz.
b. ha nemtetszik az ellenzék se, alapítasz pártot és csinálsz jobbat.
c. elköltözöl szimpibb országba.
Mi az önámítás, hogy teszel is valamit, miközbe semmit nem teszel azért, hogy jobb legyen?
a. fotelbol nyígás hogy szar a világ.
Ha ez demagógia sajnálom, tőlem ennyire futja. Ha kimoderálnak, akkor viszlát!
Jujj van még egy gondolatom, ez tetszeni fog neked, hamár ilyen szépeket irtál nekem:
mit is csinál 2018 példaképe, a HODLer és ez miért is a legzseniálisabb dolog a világon:
nézzük ezt rendszer szinten, legyen mindenki HODLER, hiszen a jelenlegi a bitcoin “digitális arany” propaganda szerint amúgy is ez a kívánatos állapot.
nézzzük a bitcoin egység életútját
bányász legyártja a bitcoint, elpazazol érte 4000 dollárnyi áramot
HODLER 1 megveszi 8000 dollárért, majd nem csinál vele semmit
HODLER 2 megveszi 16000 dollárért HODLER 1-től
HODLER 3 megveszi 7000 dollárért HODLER 2-től
a bányászat biztositja, hogy a HODLER-t nem rabolják ki (saját tárcával).
a dolog nettó értelme annyi, hogy 4000 dollárnyi áram el lett pazarolva, és a HODLER-ek és bányászok egymás között rendezgetik át a vagyonukat.
namármost nézzük mi történik a kaszinóban a rulett asztalnál:
játékos 1 feltesz 500 dollárt pirosra
játékos 2 feltesz 500 dollárt feketére
kaszinó leveszi a jutalékját és nyertest hirdet!
a kaszinó biztosítja, hogy a játékosokat nem rabolják ki.
a dolog nettó értelme annyi, hogy a kaszinó leszedi a jutalékát és a játékosok átrendezik a vagyonukat egymás között.
Tehát HODLERnek lenni nem más, mint szerencsejátékosnak lenni.
Az első hazugság amit elhittél, az az,hogy te “befektetsz”, mert bitcoint venni és tartani nem befektetés hanem szerencsejáték.
Egy igazi befektetés cashflow-t termel.
a HODLERek valójában olyan szerencsejáték függők, akik nem is tudják, hogy azok. Persze a sima szerencsejáték függő se tudja,hogy ő szerencsejátékfüggő, hiszen neki az csak hobbi meg szórakozás!
Ugyanmár, te teljesen eltoltad a dolgot a spekuláció irányába, holott a cikk pont arról próbál szólni, hogy mire lehetne ténylegesen használni a kryptokat. Az emberi kapzsiság és a gyors meggazdagodás vágya évezredes dolog, nem a kryptokkal jött el, teljes nonszensz emiatt szidni őket. Jóformán nincs olyan dolog a világon amiben pénz/vagyon van, ahol ne jelenne meg ez a jelenség… Ilyen alapon rengeteg mindent lehet támadni…
Szerintem a HODL is pont arról szólna, hogy ne váltsd vissza a kryptot fiatra, még akkor sem, ha kőgazdaggá válnál, hanem tartsd addig amíg tényleges gyakorlati felhasználása lesz, szerves részévé válik valamilyen formában a gazdasági rendszernek. Gyakorlatilag elvekhez való ragszkodás lenne. Ez amolyan krypto-fanatizmus persze és a többség biztos nem ilyen elvek mentén szállt be, hanem azért, mert nyereséget remélt belőle fiatban, de pont nem nekik szólnak ezek a cikkek (vagy nekik is csak másként).
Én személy szerint nem hiszek ezekben a “gonosz bankok” jeligéjű összeesküvés-elméletekben, nettó hülyeségnek tartom mindet. Annál rosszabbat meg elképzelni sem tudok, mint hogy a bankrendszert kiiktatva az állam monopolizáljon mindent. Ezzel együtt azt gondolom, hogy a kryptoknak lehet létjogosultsága a jelenlegi rendszer mellett. Sokmindent meg lehetne oldani ezzel a technológiával, amit ma sokkal kevésbé hatékonyan és átláthatóan csinálnak. A gyakorlati felhasználás szempontjából még jól is jött ez az esés, hiszen nem az lenne a cél elvileg, hogy sokat érjen egy adott coin fiatban, hanem az, hogy lehessen jól használni valamire és elérhetővé váljon mindenki számára…
Köszönöm, hogy ennyire nyilvánvalóan levezetted, hogy mennyire kifacsarodottan, irreálisan látod az egész helyzetet. Olyan mértékben léptél át a nonszenszitás talajára, ami miatt számomra érthetetlen, hogy miért érzed fontosnak, hogy itt anti-evangelizálj. A levezetéséd pláne vicc kategória. Ezen az alapon a futures termékek, certifikátok, etfekkel mi a helyzet?
Mert fontosnak tartom, hogy az emberek tisztában legyenek vele, hogy mit csinálnak. És amikor a gyerek a szomszéd topicban leírja, hogy felnéz a bányászokra, akkor az agyam eldobom.
Az,hogy hodlolsz az szerencsejáték és összességében értelmetlen.
Az,hogy tanulsz és megosztod az általad tanultakat, az hogy alapos cikkek olvashatók itt, az érték, az, hogy közösséget építesz, hogy konferenciákon networkingelsz, projektekben résztveszel és vállalkozol meg istentudja még mi egyéb előre mutató dolgot csinálsz az A példamutató nem a HODLolás!
Én jobban örülnék ha ennek a blognak nem az evangelizálás lenne a célja, hanem az ismeretterjesztés, ahogy pl. ez a cikk is kiválló példa erre.
Futures certi etf fronton nyilvánvalóan a mögöttes terméktöl függ hogy szerencsejáték vagy befektetés kategória. Itt sem nehéz eldönteni, hogy a várható eredmény összességében 0 vagy pozitív.
Egy spy etf nyilván befektetés, mert vállalati részvényeket vannak mögötte, amiktöl azt várja az ember, hogy cashflowt termeljen. Ahogyan egy kötvényalap is az.
Hogy ne a bitcoinnal példálózzak, futures termékeken keresztül számomra szerencsejátéknak számít az ha a jóember átlaghőmérsékletekre meg napsütötte órák számára fogad, de jó példa a szerencsejátékra etf-en keresztül a nemrég beborult volatilitás alapú etf szektor is. Ugyan ez a kategória az összes árupiaci termékre fogadás, ha az nem fedezeti céllal történik. Ugyanez a kategória bármi ami tőkeáttételes.
Látszik, hogy a gondolkodás nem a te műfajod. Eltévesztetted a helyedet. Ez nem az a közösség, ahol vevők az agymenésedre. Eredj a köztévé agymosottjai közzé, ott hirdesd az igéidet, vagy a penzkereses-interneten.hu a te közönséged.
Esetemben is melléfogtál.
Én aktívan használom a kriptopénzeket, a blokklánctechnológiát.
Nemcsak a zöldségesnél fizetek bitcoinnal, hanem jobban megéri a VOIP-os telefonszámlámat nem átutalással, bankkártyával kifizetni, hanem bankártyával
megveszem és bitcoinnal fizetem ki.
Az okosszerződésekre alapozva pertársaságot szervezek, az oktatási rendszert javitandó több ezer tankönyvet szeretnénk a mikrofizetésre alapozva terjeszteni, pénztárgépet fejlesztünk ami elfogadja a kriptovalutákat és komplett könyvelési rendszer része a blokklánctechnológiát felhasználva.
Az életemben, jövőmben fontos szerepet játszik a blokklánctechnológia és vizióid köszönő viszonyban sincs az általam megélt valósággal.
A ki tudja milyen célból, – mondvacsinált, demagóg érvekkel, – támadott közösség nem vevő a félelmeidre, negatív hangulatkeltésedre. Rémképeidet tartsd meg magadnak, a valóság már felülírta agymenésed.
Itt alapvetően építő jellegű hozzászólásokra kíváncsiak. Ha ilyet is tudsz elő vele.
az a baj azzal, hogy vegyél otp-t, hogy nem létezik más út, amivel fizetheted, “csak” a hitelpénz, mert csak az létezik… És Te valamiért nem fogsz kapni annyi hitelpénzt, hogy megvedd az OTP-t. (Amit a hírekben olvashatsz, hogy egyesek kapnak hitelt arra, hogy bankot vegyenek attól a banktól, amit megvenni készülsz, na, az azért nem napi szintű ügylet 🙂 )
Azért dolgozom, mert szeretnék több lábon állni, és azért kezdtem el foglalkozni a bitcoinnal, mert a bankban tartott pénzem csak veszített az értékéből. És nem azért mert világmegváltó terveim lettek volna.
Amúgy nem olvasol híreket, hiába gyűjtöm a pénzt, ha az értéke csökken. A világ országai, beleértve Magyarországot is, egy adóssághalmon ül. Szerinted ki fogja fizetni a cehhet? Csak nem az adófizetők?
Ok elfogadom, hogy nincs jövője, mondj egy életképes alternatívát. Ja hogy nincs?
Vagy van? De rendben, mondj nemet a változásra. A biztos bukás még mindig jobb, mint a crypto 🙂
Na félreértés ne essen, nem panaszkodni szeretnék, Csak 15 hónapja foglalkozom vele, de elég szép 15 hónap volt ez. 800 dollárnál szálltam be, ha szerinted bukóban vagyok, vagy végét járja a dolog akkor érdemes vetni az árfolyamra egy pillantást.
Soha nem mondtam, hogy nem lehet vagyonokat keresni a bitcoin spekulációval. De ebből még nem következik, hogy ez a jövő pénze.
Van egy kollégám, aki 400-nál szállt bele, most veri a fejét a falba, hogy miért nem adta 19500-nál. Szinte betegesen bosszantja a “vesztesége” és remegve várja, mikor adódik újabb lehetősége egy jobb kiszállót meglovagolni.
Hidd el, nagyon sokan ugrottak bele 19 ezer felett, nekik egy kicsit más a véleményük. Neked éppen szerencséd volt, és egyenlőre nem kell bosszankodnod, de nyugodtan előfordulhatott volna, hogy az akkori 800 lett volna a csúcs, és most 400-on üldögélnél fele pénzed elbukva.
Azért szeretem olvasni variance írásait, mert nem a meggazdagodásra, ígérgetésekre vannak alapozva, hanem a technológia érdemeit vázolja. Akkor lenne csak igazán hiteles, ha fizetésre használná coinjait, de egy mondata az agyamba vésődött- bitcoint nem adunk el- ezzel lehet azt akarta mondani, hogy nem váltjuk be semmit nem érő dollárra, de nekem ez azt jelenti, hogy otthon kuporgatjuk az idők végezetéig, mert ezzel fel lehet verni az árát. Ha minden tulaj ezt vallja, akkor tényleg egekbe repül az áfolyama, de pénz soha nem lehet. A széfek mélyén heverő használhatatlan műkincs lesz belőle.
“de nekem ez azt jelenti, hogy otthon kuporgatjuk az idők végezetéig, mert ezzel fel lehet verni az árát.”
Neked azt jelenti, valójában ezt csak te képzeled mögé, nem tudhatod. Sok HODL-er használja is a BTC-t, viszont valóban nem váltja be elértéktelendő fiat pénzre.
Bizony nem tudom, hogy ki fizeti vele a villanyszámláját, repülőjegyét meg a szendvicsét, de abban biztos vagyok, hogy töredéke használja erre és a kereskedők ha el is fogadják, azonnal váltják át fiat-ra.A forgalom nagy részét a cryptok közötti spekulációs ugrálgatás generálja.
Nem menőzni akartam, ha ez jött le, akkor elnézést kérek. Én is sajnálom azokat, akik sok pénzt buktak a dolgon, el tudom képzelni milyen rossz lehet.
Szinte nulla tudással szálltam be a bitcoinba. És ezt mindössze két vicces dolognak köszönhetem. Egyrészt a bankomnak, aki volt szíves felhíni rá a figyelmemet, hogy az ott tartott pénzem, nemhogy nem kamatozott, hanem csak buktam rajta. A másik, egy vírus volt, ami egy miner programot telepített a gépemre. Ez kezdte piszkálni a fantáziámat, hogy miért jó másoknak, hogy felhasználják a gépem teljesítményét.
Azóta pénzkeresésen túl is érdekel a dolog. Nem ideológiai, hanem technológiai szempontból.
Nem kell elnézést kérni, nem menőzésnek vettem, csak látni kell, hogy ez valamilyen szinten a szerencsének köszönhető. Beérett a sok reklám, amit a nagybefektetők hintettek az emebrek közé, aztán robbant az árfolyam. Pedig semmi különleges nem történt, semmivel sem jobb most, mint 2 évvel ezelőtt, csak sok embert elcsábított a meggazdagodás.
Nagyon jó cikk. A cikk végén írtad, hogy a kriptovaluták segítségével a jegybank közvetlenül adhatna hitelt az embereknek, így megkerülve a bankokat. Igazából ennek továbbgondolásaként lehetne kb. tekinteni a trustlines-ra (https://medium.com/envienta-magyarorsz%C3%A1g/ripple-classic-%C3%A9s-trustlines-a802dc55e439), ami kb. a decentralizált jegybank, ahol az “országot alkotó” emberek/cégek hiteleznek egymásnak direktbe bizonyos szabályok szerint. Tudom, hogy már felhoztam a témát, de érdekelne a véleményed ezzel kapcsolatban. Ha másik oldalról közelítem meg az egészet, akkor a lightning networkhöz (is) tudnám hasonlítani, csak itt a node-ok fedezete nem BTC, hanem az egyéni bizalom. Ez számomra egy sokkal inkább értelmezhető értékmérő, mint a BTC termelésre elégetett hatalmas mennyiségű energia.
Szepen erthetoen leirtad, remelem elgondolkodnak rajta azok akiknek ez ujdonsagot hordozott.
http://www.rayservers.com/images/ModernMoneyMechanics.pdf
Én úgy látom, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére (lásd: ECB) a központi bankok simán beleszerettek a (saját) kripto pénz ötletbe:
http://digitalcash.hu/2018/02/10/kozponti-bankok-esete-cbdc-vel/
Kedves Csaba!
Nagyon üdvözlöm a kezdeményezést! Óriási szükség van pénzügyi alapműveltségre, ez a cikk lehet egy kezdőlépés, egy gondolatébresztő sokaknak. Elnézést, hogy kéretlenül leírom a véleményem, az vezérel, hogy hátha lesz benne valami hasznos, ha tovább megy ez a vonal a blogon:
– a kétszintű bankrendszer nem ördögtől való dolog, hanem egy rendkívül fontos része a jelenlegi gazdasági modellnek. A cikkből picit úgy tűnik (ha tévedek elnézést), mintha ez elítélendő lenne vagy az emberek kihasználása lenne a fő célja. Aki érti a jelenlegi rendszert, az profitálhat belőle, aki nem, az áldozatul eshet neki. Esetleg a folytatásokban – ha lesz – ezt érdemes tisztázni. Ha ez a modell nem lenne, akkor a múltban nem lett volna/a jövőben lenne fejlődés (a mértéke nem ilyen lenne), pl. a számítástechnikai fejlődés sem itt állna, valószínűleg nem tudnál blogot vezetni én meg nem tudnám olvasni. Ezt eleinte nagyon nehéz megérteni, ezért kell a sok tanulás, ezért is örülök nagyon a kezdőlépésnek.
– „Most ebben a cikkben külön nem térnék ki arra, hogy mi is az így virtuálisan létrehozott hitelpénz sorsa… mi történik, ha törlesztik és mi történik, ha fizetésképtelenné válik a hitelfelvevő?” – pedig nagyon fontos a másodlagos pénzteremtés. Ezt alaposan meg kellene világítani, összekötve a kötelező tartalék rátával, mert így érthető meg a lényeg.
– Talán a legfontosabb és a csattanó szempontjából nagyon fontos lehet, hogy hogyan gondolkozik egy reálgazdasági szereplő vagy befektető. Hogyan gondolkozott Benjamin Graham vagy miért mondja Warren Buffet, hogy a Bitcoinnak nincs valódi értéke? Miért mondják, hogy spekulatív termék? Vigyázat!! Reálgazdasági szempontból például ezt mondják a közgazdászok az aranyra, gyémántra, műkincsekre, stb.! Érdekes ugye? Ez ebben az értelmezésben nem negatív szó, csak annak tűnhet! Ha jobban megértjük a jelenlegi gazdasági modellt, a pénz működését, a kétszintű bankrendszer működését vagy akár az inflációt, akkor jobban el tudjuk helyezni a rendszerben a Bitcoint is, és azonnal világossá válik, hogy teljesen másról beszélnek, amikor azt mondják, hogy spekulatív termék, vagy épp buborékban van. Sajnos – tényleg sajnos – az emberek min. 90 %-a mást ért alatta, mint amire az ilyen kijelentések alatt gondolnak. Ha sikerül megérteni a reálgazdaság működését, a reál befektető elvárását, a biztonságra való törekvését, azonnal helyére fog kerülni a Bitcoin szerepe is. (Nem akarom lelőni a poént, hátha folytatódik a cikksorozat. Két féle pozitív és egy negatív kimenet van gazdasági szempontból. John McAffee-nek pl. ezért lehet két előrejelzése. 2020-ra 500 ezer és 1M dollár. Ez amúgy csak két szám szorzata, semmi ördöngösség nincs benne. Negatív előrejelzést nem tett. (számomra semleges szereplő))
– Félreértés ne essék, nem védem és nem állok a bankok mellé, de nem is ítélhető el a banki tevékenység. Erősnek hangzik? Tessék megnézni olyan országot, ahol nincs banki szolgáltatás, vagy nagyon drága és szűk a termékkínálat. Észak-Koreat úgy próbálják visszarepíteni a kőkorszakba, hogy levágták a világ pénzügyi rendszeréről. A digitális pénznyomtatás leállítása olyan recessziót vonna maga után, ami tényleg beindítaná az igazi pánikot és egy pillanat alatt a balkánon találhatnánk magunkat. Jobb lenne, ha nem lenne pénz és nélküle élnénk? Nagyon nehéz kérdés! Ha sikerül az Envientának egy jobb világot teremtenie, akkor megtudhatjuk. Én személy szerint nagyon drukkolok nekik!
Várom a további cikkeket a témában, a legnagyobb tisztelettel: Farkas Zsolt.
Jó cikk (bár nem tudnám pontosabban leírni, de azért kicsit egyszerűsítő, mint a gázelmélet a fizikában :)), jó hozzászólások, és kérdések. Az egyikre: nem feltétlenül kétszintű egy bankrendszer… amikor a fagyi 50fillér volt, akkor itthon ker bank még nem nagyon volt… (csak szövetkezet és takarék). Asszem 87 óta kétszintű a rendszer. Tény, rövid ideig állt fent az az állapot, és nem is feltétlenül egészséges a versenyszemléletű (piac)gazdaságban, de az is tény, akkor kevesebb hormon is volt a borjúbécsiben. 🙂 Már persze ha volt épp borjúbécsi.
Szóval, valamit valamiért.
Amúgy vicces, de jelenleg tudtommal uniós szabályozás határozza meg azt is, ki vezethet lakosság felé számlát. És az állam részére, mint önálló szereplő (nem, mint tulajdonos, lsd megvett ker bankok) ez kifejezetten tiltott, tehát az EUs inerciarendszert is feszegetné egy MNB blokklánc 🙂
Ja még egy: szavazás vs képviselők. Technikailag biztos, de szakmailag még annyira sem lenne életképes. Képzeld el, hogy az összes mostani (ok, maradjunk a tv szintjén) törvényt el kéne mindenkinek olvasnia, megértenie, és észrevenni ha baromság, vagy belső ellentmondásokkal küzd. Ez alapján nemmel kell szavazni addig, amíg mindez ki nincs javítva. Tehát gyakorlatilag a kormányt nem tudod kitenni a rendszerből, az kell, aki rendet tart a jogszabályok között. És hát nem az a 100 ember a drága, aki bent csücsül a kupola alatt. Ettől őket kirakhatod, és álljunk át svájci rendszerre: szavazol pl. arra, hogy mennyi lehet a víz megengedett maximális nitráttartalma. És lehet, hogy pont az nem is lenne előállítható, amit Te szeretnél, mert a sarki jégtakaró 1000m mélyen is magasabb koncentrációjú, mint amit a törvényben megszavaz a nép…
Jelenleg nem túl aktív a hazai szavazóréteg (áprilisban megláthatod, hogy még egy ilyen rita és alvileg fontos alkalommal, hány % lesz a résztvevők aránya). Ha hetente lenne népszavazás, győznéd a energiával, türelemmel, és szakértelemmel, utánanézéssel? Te, mint aktív, aki most is hozzászólsz?
Szerintem messzire menne, ha tovább fejtegetném, de a politikai rendszerre is ráférne egy újragombolás, és persze nem csak nálunk, sőt. Akkor lehet erről beszélni.
Szerintem 🙂
Ha már pénz és bitcoin: esetleg Bitsamp trading utáni nyereség adózásával kapcsolatban tudja valaki a tutit? A sima árfolyamnyereség adó (15%) ha jól értesültem nem működik. Illetve valakit tudtok szakértőt akihez érdemes fordulni?
Köszi!!
Jól értesültél, a bitcoinból származó nyereséged a lehető legeslegelőnytelenebbül adózik: egyéb jövedelemként 15% árfolyamnyereség +22% eho megfizetésével.
Ha ez nem lenne elég, a nyereséget nem csökkentheted a veszteségeiddel, tehát ha pl. nyertél bitcoinon és vesztettél ripple-ön, akkor a bitcoin nyereség után kell adóznod a ripple veszteség meg nem számít.
Vagy ha 5x vettél bitcoint és 3 ügylet veszteséges és összességében veszteséges vagy, a két nyerő ügylet után akkor is kell adóznod!
Marhaság. Forrás megjelölés nélküli félrevezetés.
tessék itt a forrás:
http://alapblog.hu/kitort-a-bitcoin-laz/
kiszamolo.hu blogon van egy tegnapi cikk, annyival pontositanám, hogy nem +22% hanem 19,5% mert ott az eho alapja nem 100%
Tudom, hogy egy phd-ben egy alapkezelő blog meg egy pénzügyi blog nem menne el, de ide bőven jó lesz.
“Vagy ha 5x vettél bitcoint és 3 ügylet veszteséges és összességében veszteséges vagy, a két nyerő ügylet után akkor is kell adóznod!” Tehát simán elképzelhető, hogy daytradereknek a nyereségüknél sokkal nagyobb adót kellene befizetni… Csodálkozom, hogy ez senkit nem izgat ezen a blogon, vagy tényleg mindenki HODL és megbírta állni a tradelgetést? 🙂
@Groska Zoltán: én is így értesültem több helyről is, ha van ennek ellentmondó forrásod vagy bármi _konstruktív_ ötleted, örömmel venném!
Csaba, hasznos lenne egy külön fórumot nyitni kifejezetten csak adózással kapcsolatos vélemények, információk cseréjéhez.
Cakuktjas: prohardveren van. ahogy elnézem itt a nick-eket, a többség ott is jelen van (nocoinerek is, szevasztok!)
Erről az adózásról valóban jó lenne egy bejegyzés, ami tisztítaná a képet. Én azt olvastam több helyen, hogy a forex-hez hasonlóan adózik. Két fajta kategória van:
1, ellenőrzött tőkejövedelmi ügylet, ami 15% szja, de ehhez az kell, hogy a tözsde a jegybank által felügyelt legyen,
2, árfolymnyereség, ami 15% szja + 22% eho, de az eho-nak talán van valami éves felső korlátja (500.000 Ft talán).
A veszteség – nyereség elszámolásról semmi konkrétat nem olvastam.
De ezekben a leírtakban nem vagyok biztos, szal senki ne vegye készpénznek. Viszont hasonló témákról szívesen olvasnék (ha lehet kívánságmüsor :D).
forrás:
http://alapblog.hu/kitort-a-bitcoin-laz/ – decemberi cikk
https://kiszamolo.hu/a-bitcoin-adozasa/ – 3 napos cikk
nekik is szólj, hogy marhaságokat irnak meg félrevezetnek!
Most már tisztán látom, hogy a szakértelemmel is hadilábon állsz.
Ha a beidézett forrásaidat olvastad volna, akkor tudnád, hogy mindegyik a szabályozatlanságra, információhiányra panaszkodik.
Tudod, hogy magyarországon az adóhatóságot a saját állásfoglalása sem köti már jó ideje. (akkor hagytam abba magyarországon a vállalkozásaimat).
Az idézett források közös pontja a digitalcash.hu állásfoglaláskérésére adott NAV válasz.
Nagyrabecsülésem érte dr. Varsányi Károly kérdezőnek és a válaszadóknak H. Réka osztályvezetőnek és dr. D. T. Sándorné ügyintézőnek.
Már a válaszból is kiderült:
” … a bitcoinnal kapcsolatos ügyek kapcsán a hatályos jogszabályok ezen belül az adózási jogszabályok sem tartalmaznak rendelkezéseket (a szerkesztő megjegyzése: nagyon helytelenül!)
Ugyanakkor értesítem, hogy a Bitcoinnak a hazai gazdasági életben történő térnyerése azonban szükségessé tenné a Bitcoin a kapcsolatos üzleteknek a jogszabály szintű szabályozását.
Erre tekintettel, illetve több adónemet is érintően a bitcoinnal bonyolított üzletek helyes adójogi megítélése kérdésében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium között egyeztetés van folyamatban.
Az egyeztetés eredményének kimenetele az adóhatóság eddig kialakított szakmai álláspontját is módosíthatja, ezért javasoljuk a jogszabályváltozások – különösen az adójogszabályok változásának – valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatal, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára kihelyezett tájékoztatók figyelemmel kísérését.”
Az én meglátásom szerint két NAV-os ügyintéző állásfoglalása nem tekinthető mértékadó jogforrásnak, pláne annak a tükrébe, hogy a saját állásfoglalását sem kötelező figyelembe vennie az eljárásai során.
Olyan jogforrást nem tudtál idézni, ami a bíróságok előtt akár a NAV-val szemben is megállja a helyét. Én meg ezt neked még pénzért sem árulom el, mert nem tartalak rá érdemesnek. Nincs is rá szükséged, ami kiderül abból, hogy tisztázatlan okokból bomlasztod az itt kialakult szakmai közösséget, lenézed a blog közösségét, hülyeségnek tartod az egészet.
http://www.jogiforum.hu/hirek/38828
Itt egy cikk egy ügyvédtől.
Szólj neki is mindenképp, hogy ne vezessen félre meg írjon marhaságokat!
Emlékeztesd őt is, hogy hadilábon áll a “szakértelemmel”!
1. a virtuális izé nem besorolható a meglévő kategóriákba
2. ami nem besorolható, az egyéb jövedelemként adózik
Milyen biróságról meg navrol beszélsz, amikor ez a lehető legelőnytelenebb módja az adózásnak?:D
Sok sikert az adóelkerüléshez, remélem abban legalább annyi rutinod van, mint a személyeskedésben, akkor biztos nem lesz gond!
Jó a cikk, én nagyjából tisztában voltam a bankrendszer működésével, de a konkrét számokat pl. nem ismertem…
Szerintem egyébként fordítva ülünk a bilin ezzel a pénzrendszer kérdéssel. Nem a pénzrendszer a probléma, mert az csak egy eszköz, ráadásul olyan, amit az államok most is tudnának szabályozni, ha akarnának. Nagyobb probléma, hogy mindent a pénzzel akarunk megoldani és olyan problémák megoldására is a pénzrendszert akarjuk használni, amihez nem sok köze van.
Ahogy a cikk is írja, évezredekkel ezelőtti civilizációk is szembekerültek ezekkel a problémákkal, pedig akkor még nem is volt ilyen bankrendszer, mint most.
Szerintem a célokkal van itt a baj. Én úgy látom, hogy az emberek döntő többsége (tisztelet a kivételnek) életszívonaltól függetlenül folyamatosan gazdagodni akar, ehhez pedig folyamatos gazdasági növekedésre van szükség. Egy minimális recesszió is már óriási kudarcként van tálalva, pedig nem biztos, hogy az. A gazdasági/politikai vezetők is azon ügyködnek, hogy meglegyen ez a növekedés bármi áron, mert ez az elvárás velük szemben is. Ezért aztán a jelenlegi pénzrendszer is ennek a célnak van alárendelve és többé-kevésbé alkalmas is rá, csak vannak ugye járulékos költségek, mellékhatások… A jelenlegi fejlettségi szinteken pedig egyre nehezebb még tovább fokozni a növekedést, egyre inkább erőltetettnek tűnik a dolog.
Szerintem ezt az állandó növekedést kellene valahogy elengednie az emberiségnek, mert ez nyilván nem mehet a végtelenségig, de ez nem tűnik jelenleg túl reálisnak… Ha lecseréljük a pénzrendszert egy átláthatóbban, jobban működőre vajon el fogja-e fogadni az átlagember, ha azt fogja üzenni neki, hogy nem lehet úgy élni ahogy eddig, neadjisten lejebb kell adni az igényekből? Tartok tőle, hogy nem…
Tulajdonképpen egy sokkal szociálisabb gondolkodású és kevésbé az anyagi javak körül pörgő társadalomra lenne valószínűleg szükség, de ez nagy utópiának tűnik jelenleg, magam sem tudom mit is jelentene ez pontosan :))
Ezzel együtt nem vagyok pesszimista a jövővel kapcsolatban és pont a kryptok jelenthetnek valamilyen alternatívát bizonyos területeken.
Amikor egy rendszert levált egy újabb és jobb rendszer, akkor jogosan várható, hogy mégnagyobb legyen a növekedés és mégjobban pörögjön tőle a gazdaság, hiszen az új rendszer újabb felhasználási módokat és nagyobb hatékonyságot teremt illetve nagyobb jólétet. Már miért is kéne lejjebb adni az igényekből?
Egy meglévő rendszert viszont nem fog leváltani soha egy soksok nagyságrendel kevésbé hatékony rendszer!
Hogy egy picit anti-evangelizáljak: Egy Visaval szemben egy bitcoin ami százezred annyi tranzakciót nem tud lekönyvelni egységnyi idő alatt, ráadásul fajlagos költségen sokszor drágábban az esélytelenek nyugalmával indul! Olyan ez mintha az internetet akarnád lecserélni postagalambra. Persze a postagalambnak is lehet jövője ettől még, ahogy pl. most is van aki lovagol hobbiból.
Most a legjobb élni, és ennél már csak holnap lesz mégjobb! Jólteszed, ha nem vagy pesszimista a jövőt illetően.
A kormányzat feladata lenne a mindenféle mellékhatás csökkentése meg kezelése. Az hogy alszanak a kormánynál hát igen alszanak, hiszen a tábornokok mindig a múlt csatáját vivják.. Az eszközök adottak, mindent lehet adóztatni, a környezetszennyezéstől kezdve a kiugróan magas profittal müködő ágazatokig. A nagyon gazdagokat meg lehet mégjobban adóztatni pl. és egy egyenlőbb társadalmat létrehozni ha erre van igény. Máskérdés, hogy a választott vezetők jellemzően nem ezt az utat szokták járni.
Szerintem ne akadj le a bitcoin jelenlegi állapotánál, mert így nyilván nem fog leváltani semmit. A technológiában komoly fejlődési lehetőség van (akár magában a bitcoinban is), erre céloztam, amikor azt mondom, hogy sok helyen megjelenhet, mint alternatíva.
Ami a növekedést illeti, persze, egy komoly technológiai fejlődés esetén, amikor egy elavult dolgot levált egy másik, nyilván növekedés van, hiszen rengeteg új érték teremtődik, de nem erről beszéltem. Hanem arról, hogy jelenleg nem feltétlenül ez a helyzet (a válság előtti időkben sem ez volt), a gazdaságok jellemzően a hagyományos technológiákkal növekednek sokszor erősen erőltetett módon, ami egyáltalán nem biztos, hogy természetes és pozitív folyamat. Néha egyszerűen nincs benne a növekedés egy adott struktúrában és értelme sincs, de erőltetjük valamilyen eszközzel. Ez azonban szerintem nem a pénzrendszer miatt van, az csak az eszköz amivel elérjük, ezért nem annak a megváltoztatása fogja elhozni a kánaánt.
A kormányoknak sokminden lenne a feladatuk, de azzal nem értek egyet, hogy a rájuk kellene várni. A lakosságnak sokkal öntudatosabbnak kellene lennie, foglalkozni a problémáival és kezébe vennie a sorsát, nem azt várni, hogy valaki más megoldja. Abszolut ez lenne a jövőben a legfontosabb cél és szerintem ennek technológiai akadálya sem lesz. Az aktuális vezetők általában érdekeltek a status quo fenntartásában, ők nem fognak változtatni, még a legjobb indulat mellett sem biztos…
Ehhez mit szóltok?
https://qubit.hu/2018/02/13/a-kriptovalutak-arnyoldala-miert-ne-fektess-bitcoinba
Ezt én is így gondoltam, hogy mindenki gazdagodni akar, minek is ez? Aztán az ember magára néz és rájön, hogy ő sem külömb. Ha alulról indulsz, mindig van akiknél te vagy gazdagabb és ő vágyik a te szintedre. Most egy közmunkástól számonkérni, hogy miért akar többet ugyan az, mint mészárostól számonkérni, hogy miért akarja behozni csányit, stb.
Itt a pénzvilág kritikáját olvastuk, de egyet ne felejtsünk el. Ez tartja életben a fejlődést és nem biztos, hogy a központi bank rosszat akart a pénznyomtatással. Egyszerűen valamivel kezelni kellett a helyzetet, amire tudták a receptet, az előre elköltött pénz le kellett gyártani, különben összeomlik a rendszer a hiányzó pénztől.
Tüzet kellett oltani, más eszköz nem volt a kezükben.
Most viszont olyan helyzet állt elő, hogy a bitcoinban látják az egész megoldását. De mit fog megoldani? A hiteleket ebből kifizetik? Az államadósságot kezelni fogják vele? Vagy párhuzamosan fog egymás mellett élni egy bitcoin társadalom meg egy fiat nemzet?
Romániának nem volt államadóssága csaucseszkó uralkodása alatt. Hogyan éltek?
Japán meg fuldoklik az adósságban, mégis irigyeljük jólétüket.
“nézzzük a bitcoin egység életútját
bányász legyártja a bitcoint, elpazazol érte 4000 dollárnyi áramot
HODLER 1 megveszi 8000 dollárért, majd nem csinál vele semmit
HODLER 2 megveszi 16000 dollárért HODLER 1-től
HODLER 3 megveszi 7000 dollárért HODLER 2-től
a bányászat biztositja, hogy a HODLER-t nem rabolják ki (saját tárcával).
a dolog nettó értelme annyi, hogy 4000 dollárnyi áram el lett pazarolva, és a HODLER-ek és bányászok egymás között rendezgetik át a vagyonukat.”
Téves. Egy HODLER nem ad el.
én egy petákot nem költöttem bitcoinra
minden bitcoinnyi centemet magam kerestem meg és fizetésre is használom.
nem értem mi ez a nagy ellenszenv.
2 btc-s utalásom is fél dollárnyi költséggel átment. és ezt nem mostanra értem, hanem , amikor 50 000 unco volt.
a spekulánsokat én is rühellem, akik csak a nyerészkedést látják benne
azt sem bánnám, ha visszamenne 1000$ köré az árfolyam stabilan a lényeg, hogy btc-m legyen több.:D
Jó kis ismeretterjesztő cikk.
A Bitcoin-ról viszont a cikk nem mondott semmit. Érdekes lenne megpróbálni végiggondolni, hogy konkrétan a Bitcoin hogyan muzsikálna, mint igazi, jelentős fizetőeszköz. A cikk előtt is azt gondoltam, hogy – elsősorban a technológia korlátai miatt – a Bitcoin alkalmatlan erre (LN-nel együtt is), de az intuícióm azt súgja, hogy ha a cikkben tárgyalt dolgokkal összefüggésben próbálnánk végiggondolni (ami biztos nem könnyű, és nem is tudom, lehetséges-e (nincs-e túl sok ismeretlen)), akkor is erre az eredményre jutnánk.
Egy másik írásod alatt már kifejtettem, hogy biztos vagyok benne, hogy a Bitcoin-nak nagyon csúnya vége lesz. Lehet, hogy addig lesz még 1M, vagy 150M USD is az árfolyama (majdnem bármekkora számot is írhatnék), mindegy, egyszer muszáj kidurranjon. Minél nagyobbra fújódik, annál több embernek fog annál jobban fájni; ezt most nem fejtem ki újra.
Az írásod nyomán azért egy *potenciális* pozitívumot mégis a Bitcoin számlájára írok: elképzelhető, hogy – mint az utolsó bekezdésben írod – a Bitcoin katalizálja majd egy, a jelenleginél remélhetőleg talán stabilabb pénzügyi rendszer kialakulását. (De abban tutter, hogy egyik jelenlegi kriptoizé sem kap majd szerepet. És az is biztos, hogy nem PoW alapú lesz az a valami:) )
Adózásról elég konkrétan:
TL;DR (vagyis röviden, ha nincs időd elolvasni):
15+22% az adó a forintra történő átváltáskor, a forintban keletkező nyereség után.
Hosszabban:
Amennyiben a magánszemély bányászat révén a bitcoinhoz szoftver felhasználásával jut, az e tevékenység a személyi jövedelemadó rendszerében önálló tevékenységnek minősül. E tevékenység révén a szerzett bevételből a jövedelmet az Szja. tv.-nek az önálló tevékenységre irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani a tételes költségelszámolás vagy a 10%-os költséghányad alkalmazásával. Bevételnek minősül a kibányászott bitcoin megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értéke. Szokásos piaci érték lehet a megszerzés időpontjában érvényes, törvényes fizetőeszközben megállapított átváltási árfolyam.
Tételes költségelszámolás esetében a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához elszámolható az e törvényben meghtarározott kivételekkel, legfeljebb az adott tevékenység bevételének mértékéig az e tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt költség, valamint a tárgyi eszközök beruházási költségének átalány-értékcsökkentése.
Megjegyezni kívánom, hogy az elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefügő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül. Ha a magánszemély olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján kíván költséget elszámolni amelynek értékesítője vagy nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti bizonylat (ide értve a nyugtát) alkalmas, egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot (így például a kiadás összegét és pénznemét) is. Nem minősül elismert költségnek – ha a törvény másként nem rendelkezik – a magánszemély személyes vagy családi szükségletét csak részben vagy egészben kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, vagy olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy – ha a törvény kivételt nem említ – akár részben is, a magányszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza (Szja. tv. 4.§ (3) bekezdés).
A fentiek szerint megállapított jövedelem után a magánszemély 15%-os személyi jövedelemadó, adóelőleg és 22%-os egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett (Eho tv. 3.§ (1) bekezdés a) pont).
Ha a bevétel nem a kifizetőtől származik, akkor az adóelőleget a magánszemélynek kell megállapítani és a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetni. Nem kell az adóelőleget megfizetni, ha a megállapított adóelőleg összege az adóév elejétől összesítve, vagy az egyébként az adott negyedévben nem haladja meg a 10 ezer forintot. A magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallásában negyedéves bontásban – a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként – vallja be az adóelőleget, amelynek a megfizetésére a negyedében maga köteles (Szja. tv. 46.§ (9-10) bekezdés.
Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy az egészségügyi hozzájárulás levonására nincs lehetőség, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg. A tárgyévre vonatkozóan az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített jövedelem adóbevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetéséként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni (Eho tv. 11.§ (2), (8) bekezdés).
Más a helyzet, ha a magánszemély e tevékenységét egyéni vállalkozás keretében végzi. Ekkor a bitcoin bányászat révén szerzett bevétel vállalkozói bevételnek minősül és a vállalkozói személyi jövedelm adózás szabályai szerint számolhatja el a tevékenység érdekében felmerült, igazolt költségeket és számolhat el értékcsökkenési leírást. A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó 9 %-os személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalákalap után 15%-os vállalkozói osztalékadó fizetésére kötelezett, valamint a vállalkozói osztalékalap után a személyi jövedelemadón felül az Eho. tv. 3. § (3) bekezdés c) pontja alapján 14 %-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettség is fennállhat 450.000 forintos felső határig.
Az egyéni vállalkozónak lehetősége van az átalányadózás választására is. Ez esetben a vállalkozói bevétel 40%-át számolhatja el költségként, az így megállapított jövedelem az összevont adóalapba tartozik, amely után 15%-os személyi jövedelemadó terheli.
Az egyéni vállalkozó választhatja az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva), illetve a kisadózó vállalkozás tételes adófizetési kötelezettségét is (kata).
Befektetési céllal vásárolt bitcoin értékesítéséből származó jövedelem:
A hatósági felügyelet teljes hiánya miatt az Szja. tv. 67/A. § szerinti ellenőrzött tőkepiaci ügylet szabályai a bitcoin esetére nem alkalmazhatóak. Továbbá az Szja. tv.-nek az árfolyamnyereségre irányadó szabályai (67/A.§) sem alkalmazhatóak, miután az Szja tv. alkalmazásában a bitcoin nem tekinthető értékpapírnak.
Az Szja tv. alalmazásában ugyanis az értékpapír: minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá a közkereseti társaságban fennálló részesedés, a KFT üzletrésze és a szövetkezeti részesedés.
A Ptk. 6:565. §-a szerint az értékpapír: “ha valaki írásban, nem elektronikus formában vagy elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott (dematerializált) módon egyoldalúan kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy a nyilatkozatában megjelölt más személy a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását a nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint az okirat vagy az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére biztosítja, vagy az okiratban illetve az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére teljesíti, az okirat, illetve a nyilatkozatot rögzítő elektronikus jelsorozat értékpapírnak minősül.”
Az Szja tv. 28.§ (1) bekezése szerint egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy – a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve – a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás.
Ebből adódóan a megvásárolt bitcoin később törvényes devizára/valutára történő átváltása során elért nyereség, illetve a magánszemély által bányászott bitcoin későbbi átváltásakor keletkező nyereség a magánszemély összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelemként adóköteles.
A jövedelem után a magányszemélynek 15% személyi jövedelemadót, továbbá 22% egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek kell fizetnie, és ezt költségként nem számolhatja el, illetve részére nem térítik meg, az Szja tv. 29.§-a alapján adóalapként magállapított jövedelem 82%-a veendő figyelembe. Az önálló tevékenységből származó jövedelemhez hasonlóan az egyéb jövedelem is az összevont adóalap részeként adóköteles, így a magányszemélynek adóelőleget kell fizetnie.
forrás:
http://digitalcash.hu/2017/11/11/igy-adozz-bitcoinod-utan/
illetve:
http://fintechzone.hu/hogyan-adozz-a-bitcoin-utan-nav/
és a törvény maga:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99500117.TV×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT
Ez a téma a jog szürkezónája. A bírói ítélkezési gyakorlat alakítja majd ki a szabályozást. A hazai állapotokat ismerve én nem vállalom fel az úttörő szerepet, kivonom magamat a hazai jog hatálya alól.
Nem tanácsként mondom a következőket:
Az angolszász jogrendszerben még létezik: postafiókcég, alvócég.
Az észt vállalkozási környezet előnyei a digitális állampolgársággal már itthonról is élvezhetők. ( pl.:amíg nem veszel ki jövedelmet a cégből addig nem kell adót fizetni.)
Az első forrásként idézett link végén található:
” … Ezen kérdés kapcsán utalni kívánok arra, hogy a bitcoinnal kapcsolatos ügyek kapcsán a hatályos jogszabályok ezen belül az adózási jogszabályok sem tartalmaznak rendelkezéseket (a szerkesztő megjegyzése: nagyon helytelenül!)
Ugyanakkor értesítem, hogy a Bitcoinnak a hazai gazdasági életben történő térnyerése azonban szükségessé tenné a Bitcoin a kapcsolatos üzleteknek a jogszabály szintű szabályozását.
Erre tekintettel, illetve több adónemet is érintően a bitcoinnal bonyolított üzletek helyes adójogi megítélése kérdésében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium között egyeztetés van folyamatban.
Az egyeztetés eredményének kimenetele az adóhatóság eddig kialakított szakmai álláspontját is módosíthatja, ezért javasoljuk a jogszabályváltozások – különösen az adójogszabályok változásának – valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatal, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára kihelyezett tájékoztatók figyelemmel kísérését.”
Azért megvan annak is a bája, hogy a bitcoint következetesen nagy B-vel írod, Magyarországot meg kis m-mel. :))) No comment 🙂
Szerintem 3 nagy illúziója van a jelenkor emberiségének (persze biztos van több is, de) – a legdivatosabb témákat tekintve szerintem ilyen a a szabadság (egyenlőség), a demokrácia és a pénz kérdése – köztük némelyik akár több ezer éve is foglalkoztat minket 🙂
Hajtjuk például a szabadságot, amit valahogy úgy képzelünk el, hogy nem függünk senkitől és semmitől, azt csinálunk, amit akarunk (és szinte kéz a kézben hirdetjük ezzel az egyenlőséget) – miközben a világegyetemben (jó értelemben vett!!!) hierarchia működik, mindennek megvan a maga szerepe (hogy azt ne mondjam feladata), Ebből ideig-óráig persze ki lehet szakadni, látszólag fölé lehet emelkedni, és meg is adja a rendszer rá a lehetőséget, de mindennek megvan a maga ára, következménye. Nincs fény árnyék nélkül, hogy hasonló közhelyeket mondjak –
valaki, vagy valami (hiszen ez akár lehet éppen maga a természeti környezet) “megfizeti” (vagy inkább megsínyli? ) ezt. A “szabadság”, ha egyáltalán elérhető lenne a fentebb megfogalmazott értelemben, csak ideig-óráig állna, mert egy valódi szabad rendszerben az, akinek az induláskor “több eszköze van” mondjuk a céljainak , vágyainak eléréséhez, eleve előnyben lenne a többihez képest, és eléggé hamar igazságtalanságokat szülne. Nyilvánvaló, hogy más az érdekérvényesítő képessége – ha mondjuk a vagyont nézzük – egy gazdag, vagyonos embernek,
mint egy nincstelennek (De,hogy egy kicsit távolról kapcsolódó példát említsek, gondoljunk a szabad fegyverviselés jogára). Az egyenlőség megkérdőjelezhetősége ezekből már eleve adódik (pláne, ha a hierarchiát elfogadjuk rendszerelvnek, inkább feladatokhoz rendezhető jogkörökről ,jogosultságokról beszélhetnénk).
A demokráciát azért tartom illúziónak, mert azt a tévhitet akarja keltetni az átlag szavazóban, hogy ő kompetens személy, és az információk teljes birtokában van, ezért felelősen tud dönteni. Nyilván egyik sem igaz, sőt, inkább úgy mondanám, hogy ordas nagy hazugság. Néha persze, ha az ember jól figyel, leesik a festővászon, és láthatóvá válik,hogy a mögötte ülő modell ki is, milyen is valójában, de mégis; késhegyre menő viták alakulnak ki pl. egy paksi atomerőművel kapcsolatban (hogy hazai példát vegyek), vagy egy katonai beruházással kapcsolatban, miközben az átlag szavazó nemhogy ezekben, még egy társasházi lakógyűlésen sem tudja eldönteni azt, hogy mi legyen a közösség pénzével, vagy milyen szigetelés is kellene a házra. Arról nem is beszélve, hogy a hír soha nem egyenlő a tények ismeretével (nem tudhatjuk, mi a valóság), de a tények (száraz) ismerete sem nem egyenlő még a tudással. De azért az egész rendszer alapja nagyjából mégis kb ezekre épül.
A pénzt azért tartom illúziónak, mert az ember kezdettől fogva őrült módon egy abszolútumnak akarja megteremteni. És még mindig nem jött rá, hogy ettől rossz a dolog. A legrosszabb az volt, amikor azt hitte, „belső értékkel” kell még ráadásul rendelkeznie (nemesfémhez kötötte). Ekkor a gazdasági ciklusok kis túlzással attól függtek, hogy mennyi arany v. ezüst került a rendszerbe, mennyi tudott pörögni benne. Ha találtak, felpezsdült, ha nem , nem. Idő volt, mire rájöttünk, hogy nem kell ilyen értékkel rendelkeznie, mert a pénz anyaga pl. irreleváns. Ma sem tudjuk megmondani, melyik címleten ki van, miközben egész életeket gürcölünk le érte, hogy megszerezzük. Azt se nézzük a legtöbben ,hogy hamis-e az a pénz, amit kapunk v. kiadunk. Mert irreleváns. a Lényege, hogy a cserét segítse. Amint belső értékkel akarjuk felruházni, vagy olyat nevezünk ki pénznek, ami egyéb apsektusból is rendelkezet értékkel: a pénz elfelejt csereeszköz lenni – felhalmozzák. Ha előjogai is vannak a pénznek (kamatot hoz ellentétben minden mással, amit a természetben látunk) minden mással szemben a legértékesebb valamivé: megtakarítási eszközzé válik. Miközben minden áru, termény megrohad, elromlik, elavul, mi természetesnek vesszük, hogy a pénz nem, sőt, követeljük, hogy „nehogymá”. Nem csak a bankok és ez a pénzügyi rendszer beteg, hanem mindaz, amire kondicionálva vagyunk, hogy kamatért verjük az asztalt mi magunk is. Olyat követelünk, amit csak valaki más rovására kaphatunk meg. Mert a nincstelen saját erőforrásait pazarolja, de megtakarító – egy ilyen rendszerben – MÁSÉT. Azzal, hogy kevesebbet költ, mint amennyi pénzt megtermelt (vessük össze a fentiekben Csaba által bemutatott ismeretekkel, mi szerint a kezünkben levő bankjegy valaki tartozása eleve!) – de azzal is, ha elhalasztjuk a vásárlásunkat, nem fizetjük ki az alkamazottat, a munkát. Osztalékot várunk a részvényekre – amiért egyszer vállaltunk tulajdonképpen kockázatot – , de azért elvárjuk, hogy inkább mi kapjuk meg, és ne bónuszként a munkás – stb. stb.
A gazdaság a termelés és a fogyasztás és persze az erre épülő szolgáltatás miatt működik, ezek a mozgató rugók. Ezzel az életszínvonal van szabályozva, tehát, ha sokat termelnek, de azt nem tudják megvenni, az szinte ugyanaz, mikor nem teremelnek és nincs mit megvenni. Egyetlen külömbség van, hogy a megtermelt árunak költségei vannak, amit ugye az eladás után lehet lekompenzálni. Ezért egy bizonyos tőkére van szükség az áru előállításához.
A mostani helyzet azért alakult ki, mert túltermelés volt, de az embereknek az árura, nem volt saját pénzük. Így körbetartozás alakult ki, a termelő hitelből állította elő az áruját, a vásárló meg szintén kölcsönkért a megszerzésére.Végül kiderült, hogy túlköltekeztek.
Megrendült a bizalom abban, hogy valaha is megkapják pénzüket, ezért kezdett beszakadni a rendszer 2008-ban. Csakhogy itt valóságban nem arról volt szó, hanem a túlköltekezés miatt, túlárazás volt, tehát az inflációt kezdte felváltani a defláció. A kölcsön mögött nem volt pénz, de az áruforgalom megvolt, csak nagyon magas áron. Azt a pénzt kezdték a jegybankok pótolni, ezért kellett virtuális dollár,t eurót önteni a rendszerbe, hogy az árak megesan maradjanak. Ezzel valóságban csak a deflációt fékezték meg, a pénzt mentették meg ( a magas árakat).
A közvetlen cserekereskedelem nagyon maceráns volt, ezért ki kellett találni valami köztes dolgot. Így alakult ki a közvetlen cserekereskedelem, ahol a közvetítő a pénz lett. Erre különböző értéktárgyakat használtak, valakik arany, ezüst, bronz…… érméket, máshol kagylók, drágakövek, egyszerűen valami kicsit, amit azért nem lehet bármilyen mennyiségben összegyűjteni az út széléről.
A fodrász ezt gyűjtögette, aztán mikor volt elegendő, elcserélte egy lóra. Aki sokat tudott felhalmozni és nem volt szüksége becserélni, az kölcsönözte valakinek, aki viszont vágyott valamire és gyorsan be akarta szerezni. Persze a vágya gyors teljesüléséért is “fizetnie” kellett, itt jött a képbe a kamat, ami valóságban egy szolgáltatás ára volt. Ezzel elindult a bankrendszer.
Hogy ezt szabályozni lehessen, belépett ebbe az uralkodó, aki egy társadalmat irányított és így fejlődött mostanáig. Az uralkodó szerepét az államvezetés kapta, a miniszterelnökkel, a miniszterekkel és az államfővel, ők dönthetik el ennek sorsát.
A mostani rendszer hártánya, hogy akár 4 évenként is változhat ez az uralkodó réteg, nem érzik magukénak a helyzetet és magukévá szertnék tenni a javait. Itt kezdődik a politika .
“Az uralkodó szerepét…” – megválasztott _képviselőink_ nem uralkodói szerepet pótolnak, hanem _szolgálják_ a népet akaratuk képviselete és érvényre juttatása által. Pont ezen csúszik el gyakorlatilag minden politikus ( élükön királyunkkal 🙁 ), hogy azt gondolja, hogy ő tesz szívességet azzal, ha bizonyos pénzeket ide, vagy oda irányít, vagy megszavaztat bizonyos törvényeket. Ők szolgálják a rendszert, nem pedig uralkodnak a népen (by definition), tehát nem szerepcseréről beszélünk. Remélem, megbocsátod ezt az apró(?) ficamigazítást.
Random thought: rohadt jól sikerült a legutóbbi btc fear and loathing kampány (a 6k-s szint megkóstolására gondolok), _még_ én is beparáztam, nem adtam el semmit meg ilyenek de azért elmorzsoltam a könnycseppet, hogy akkor mégsem leszek gazdag meg ilyenek. Aztán ha akkor elkezdem csipegetni, már +50%-ban lennék.
Érdekes összefoglaló a pénzpiac/bankrendszer működéséről. De hogy hogyan kapcsolódik ide a bitcoin, arra csak utalások vannak, illetve a tisztelt szerző egyéb írásaiból sejthető.
– A blokklánc egy új technikai megoldás lehet a bankközi kommunikációra. Kétségtelenül, de igazából ez csak egy technikalitás (annak persze fölöttébb érdekes).
– A blokklánc alternatíva lehet a kereskedelmi bankok közvetítői szerepére (jegybank elérés kereskedelmi bank megkerülésével) (CBDC — köszi a magyarázatot!). Ez már érdekesebb történet, biztos sokat fogunk erről hallani a jövőben. A pénzpiac működését viszont — hacsak nem kereskedelmi bank vagy — lényegesen nem változtatja meg.
– A bitcoin, mint mindenféle jegybanktól teljesen független entitás, az egész rendszer alternatívája. Talán ez Satoshi álma, egy bitcoin univerzum, ahol bitcoinért veszel termékeket és szolgáltatásokat, és bitcoinért adok őket. A bitcoin mint csere fizetőeszköz értékét ezek az elérhető termékek, szolgáltatások határozzák meg. A gond csak annyi, hogy utóbbi időben nem közeledünk, inkább távolodunk ettől. És nem a skálázhatósági problémák miatt. És ez nemcsak a BTC-re, nagyjából az összes crpytora igaz: A bitcoint ma leginkább a speckuláció mozgatja. Attól van értéke, hogy sokan azt gondolják, hogy holnap még nagyobb értéke lesz. Emiatt drágul és fluktuál, ami paradox módon a csere-eszköz használatot egyre inkább megnehezíti.
Bő egy éve csak a Bitcoinról írok és nagyon sokszor szembesültem azzal a kérdéssel, hogy “mégis mi áll a Bitcoin mögött?”, “mégis miért jobb a Bitcoin?”, az “USD stabil alapokon áll, míg a crypto csak egy lufi”, és így tovább… Gondolomtam időszerű bemutatni ezeket a bizonyos stabil pénzrendszer alapokat. Ez a cikk éppen ezért csak erre fókuszált. Akit érdekel, hogy mi a saját meglátásom a Bitcoin kapcsán, az bőségesen olvashat erről a blogon.
Amit a Bitcoin kapcsán írtál az helytálló. Azonban azt látni kell, hogy a legtöbb “forradalmi” dolog lassú épülésre van kárhoztatva, hiszen a regnáló modell mindenki számára evidens választás, mivel általában az a STABIL! A Bitcoin perpillanat egy nagyon kicsi eszközosztály, amiben nagyon kicsi vagyon összpontosul más spekulatív eszközosztályokhoz képest. Ráadásul a szabályozottság hiánya információs asszimetriát szűl. Ezen a piacon bárki rendelkezhet belső infóval (lásd coinbase BCH bevezetés), amin degeszre keresheti magát másik kárára. Az alacsony likviditás és az információ asszimetria miatt perpillanat tényleg elmondható, hogy inkább távolodik a Bitcoin a céljától mintsem, hogy közeledne afelé. Ez azonban csak egy ideiglenes állapot. Az emberek egyre nagyobb része épít valós vagy valótlan bizalmat a Bitcoin irányába. Karcolgatja a mainstreamet és a spekulatív formája is folyamatos likviditást von be. Mint azt oly sokszor leírtam már: Ez most a kripto-vadnyugat…
A vadnyugat párhuzam bennem is sokszor felmerült. Vadnyugat, annak kaotikus, eseti és igazságtalan oldalával, ugyanakkor a pionír, infrastruktúra- és értékteremtő oldalával is.
Az jó a mai helyzetben, hogy jut a beáramló pénzből alap kutatásra is.
Vicces módon ez igaz volt az igazi vadnyugatra is. Olyan ipari fejlődésen ment át akkoriban a bányászattechnológia fejlesztés, a logisztika, a nehézáru szállítás, a vasútfejlesztés és legfőképpen a hadászat, ami azt követően csak a világháborúk és a hidegháborús időszakban következett be újra. Szokás mondani, hogy teher alatt hajlik a pálma… igaz ez az R&D-re is.