Talán nem mondok azzal senkinek újat, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos beruházások első lépéseinek az égadta világon semmi köze nem kell, hogy legyen a megújuló energiákhoz, a nem megfelelően előkészített projekt garantáltan csalódást fog eredményezni.
Bár kétségtelen, hogy egy-egy beruházásnál mindenki képes pillanatok alatt elképzelni a tetőn a napelemeket, vagy éppen a földlevegőt hasznosító hőszivattyút a beásott hőközpont aknában, de az ilyen projektekből szokott az lenni, hogy valahogy senki nem elégedett a végeredménnyel. Nézzük hogy is érdemes egyáltalán ebbe belefogni:
- Ahogy egy házat, úgy az öko projektet is az alapoktól kell építeni. Fontos, hogy a nulladik pillanattól tudja a tulajdonos, hogy mit is szeretne elérni. A megújuló energiákat hasznosító rendszerek palettája igen széles. Pl. teljesen felesleges napkollektort telepíteni, ha csak családi igények kielégítésére szánjuk és amúgy is szeretnénk napelemeket is telepíteni. A napkollektor megtérülése erősen kérdéses, míg a napelemek méretezésénél simán betervezhető az elektromos vízmelegítő energia igénye is (pláne, ha eleve egy villanybojlert tervezne lecserélni a tulajdonos)
- Ha már az alapok: A megújuló energia felhasználás kulcsa, hogy olyan ingatlanon kerüljön kivitelezésre a projekt, ami valóban “készen áll” a technológiák befogadására. Kétségtelenül egy közepesebb öko projekt árával tud vetekedni pl. a ház szigetelése vagy a nyílászáról cseréje, de pont ezek azok amiknek az elmulasztása fel tudja zabálni a megújuló energiát hasznosító rendszerek megtérülési rátáját.
- A hőszigetelésnél nem feltétlenül elég a falakat szigetelni, a falaknál a tető sokkal nagyobb hősugárzóként tud funkcionálni, de ha már szóba került a nyílászáró, akkor sokan megfeledkeznek a garázskapuról is. (Ez nyilván csak akkor szempont, ha az ingatlanon belül van a garázs). Nem kell ahhoz fűteni sem a garázst, hogy felszívja a környező falakon keresztül a fűtött szobák hőenergiáját, amit egy rosszul kivitelezett/szigetelt garázskapu egyenesen továbbít is a szabadba.
- Igen fontos lehet még az egyes gépészeti elemek elhelyezése. Bár logikus, hogy a napelemeket a tetőre kell rakni, de nem árt előre jól végig gondolni a nap járását és beesési szögét sem. Az egyszeri “napelemes” gondolkodás nélkül felrakja a déli tájoláshoz legközelebbi tetőre a napelemeket egyenesen a tető síkra; függetlenül az ideális beesési szögtől. De a gépészeti elemek elhelyezésénél szintén fontos szempont a zaj és hőártalom. Egy kültéri levegős hőszivattyú képes akár 10-20 fokkal is csökkenteni a közvetlen környezetében lévő hőmérsékletet. Pont ez miatt nagyon nem érdemes gyakran használt járdák, vagy éppen a gyerek homokozója közelébe telepíteni a kültéri egységet. (Mehet egész nyáron az agyalás, hogy vajon miért van megfázva a gyerek). Ha már szóba került a zajártalom: Ezzel jómagam is ráfáztam, úgyhogy saját tapasztalat: Bármennyire is logikusnak tűnik, hogy a napelem inverterét a fedett teraszra rakjátok, mert ott mennyire meg lesz védve az időjárási ártalmaktól: NE tegyétek. Eleve szép hangja van a gépezetnek, pláne ha a nagy nyári napmelegben beindul a ventilátora.
- Szintén fontos lehet még az egyes gépészeti elemek megközelíthetősége. Kétségtelenül szépen néz ki a déli tetőn napkollektor, vagy a napelem, de előfordulhat, hogy a szerelőnek később karbantartás miatt meg kell közelítenie a paneleket, ha ez túlságosan körülményes, az végső soron a mi pénztárcánkat fogja terhelni. Egy megfelelő tetőjárda kiépítése ilyen szempontból szintén hamar megtérülhet. (vagy nem… de legalább nem fog morogni a szerelő és nem fogja folyamatosan szétroppantani a lába alatt a cserepeket ami miatt meg beázik az egész ház)
- Bár adná magát a gondolat, de az alternatív energiákat felhasználó rendszerelemek nem feltétlenül építhetők össze legóként. A különböző komponenseket egymáshoz kell méretezni. Jó példa erre az inverter és a napelemek kérdése. Ha költségspórlás címén pl az első évbe csak egy kisebb néhány paneles és olcsóbb inverteres beruházásba kezdünk, akkor ezzel kvázi lehetetlenné tesszük a későbbi fejlesztést, hiszen hiába duplázzuk meg következő évben a panelek számát, ettől még az inverter névleges teljesítmény nem lesz nagyobb, mint az előző évben, így elpazarolódik a leghatékonyabb napszakban termelt áram egy része. Persze logikus döntés lehetne, hogy “akkor veszek még egy invertert”. Az ötlettel a legnagyobb gond, hogy ha pl. “hálózati visszatáplálásos áramfejlesztésben” gondolkodik az ember, akkor ez már komoly akadály lehet, hiszen a villamos áram szolgáltatók előfizetőként egy darab HMKE egység üzemeltetését engedélyezik.
- Napelemeknél, napkollektoroknál nem árt figyelembe venni a tetőszerkezet állapotát is. Bár valamennyire pénzkidobásnak tűnhet a megrendelés előtt elhívni egy ácsot és megnézetni vele a tetőszerkezetet, de személy szerint láttam már aggódó napelem tulajdonost, aki két évvel a projekt megvalósítás után realizálta, hogy az egyik gerendáját már szétrágta a tető alatt a szú. Szerencsére ezt nem abból vette észre, hogy beszakadt a tető a napelemek alatt, de a tetőgerenda javítása előtt és után szép kis extra költséget szedett össze az miatt, hogy igen óvatosan le kellett szedetnie a napelemeket, majd visszarakni azokat.
A végére egy extra jó tanács:
- Nekem szerencsére a napelem kivitelezőm szólt erről a munka befejezése után, de azóta több olyan napelem tulajdonossal is találkoztam már, akikben ez fel sem merült amíg szóba nem hoztam. A napelemek és az egyéb alternatív energiát hasznosító eszközök nagy része a kertben, háztetőn, ház kerül van létesítve. Ezeken a helyeken tipikusan ki vannak téve az eszközök az időjárás viszonytagságainak és akár a rongálásnak is. Az ingatlanra kötött biztosítások természetesen az ezen eszközökön keletkező károkra nem térnek ki alap esetben, viszont a legtöbb biztosító társaság már ad lehetőséget opciós kárfedezet kiterjesztésre. Ezeket az opciókat éves szinten ki lehet hozni 1-2 ezer forintból, cserébe le van tudva az aggódás az összes komolyabb jégesőnél. Szerintem megéri.
