Hamis (bitcoin) arany csillogása: a kiszámítható jövő!(?)

Nem nagyon szoktam mostanság spekulálgatni, de most kivételt teszek, mert a hazai cryptofórumokon és facebook csoportokon folyó aranyláz láttán megszólalt bennem egy csilingelő hang…

Ahogy talán sokan tudjátok alig néhány napja dingelte be a bitcoin az újabb árfolyamcsúcsát, amit követően minimális fluktuálás mellett (alig 6-8%) folyamatosan a $6000-es árfolyamtartományban oldalazgat. Ennek a hurráoptimizmusnak a fő oka, a Bitcoin Gold (btcgpu) chainsplit és az ehhez tartozó airdrop, melyet a most Bitcoint zsákoló spekulánsok már be is áraztak. A hardfork/chainsplit szele már itt van. Kb. egy órája már a Bittrex lockolta a btc walleteket, 4 órán belül a yobit-en már indul a btc gold határidős kereskedés.

Hogy pontosan mit áraznak be a “befektetők”? A japán bitstaron már javában megy a határidős spekuláció, a btg/btc keresztárfolyam ott most 0,05999. Tehát valahol 300-400 usd köré várják az airdrop bonust.

Mindez szép és jó, de a friss Bitcoin befektetők egy része semmit nem tud erről az aranylázról és vásárolja ath közelben a bitcoint, majd jön nekik hamarosan a döbbenet. A Bitcoin ökoszisztémájával még csak ismerkedőknek a mostani történést leginkább az osztalékszelvényes részvényekhez tudnám hasonlítani. Ott ugye az a jellemző, hogy az osztalék előtt a piac beárazza már a profitot. Majd az osztalékelfogadó közgyűlés után egy pillanat alatt eltűnik az osztalék összege az árfolyamból.  Pontosan ez fog most történni a Bitcoin árfolyamával is, már most is jól látszik, hogy a nagybefektetők folyamatosan profitot realizálnak, miközben áramlik be az aranylázas pénz is.

Folytatás…

Bitcoin: Fut, robog a kicsi kocsi?

A Wall Street feladta hogy farkast kiabáljon, a nagy szereplők sorra jelentik be, hogy miként vélekednek a szuperpénzről. A hétvége enervált forgalma mellett összehozott folyamatos árfolyamemelkedés mögött igen valószínű, hogy olyan bennfentes információk állhatnak, mikről mi majd csak a hét elején fogunk hallani és nem hiszem, hogy nagyon mellélőnék azzal a feltételezéssel, hogy ezen hírek egyenesen a Wall Street közeléből fognak érkezni… Mielőtt azonban kitérnék a mai okfejtésemre hadd kezdjem egy közhasznú gondolattal: A crypto világban EGYETLEN értékkel rendelkezel, ez pedig a privát kulcsod. Amely assethez/termékhez nincs privát kulcsod, az valójában nem a tiéd, hanem másé (ami lehet pl. egy exchange), amivel szemben bizalmat táplálsz, hogy odaadja neked, ha szépen kéred.

Mondanám, hogy a privát kulcs másnak megadása olyan, mintha a lakáskulcsodat osztogatnád, de valójában a helyzet még rosszabb. Jobb esetben a lakáskulcsodra legalább nincs ráírva a pontos címed, azonban a privát kulcsod az EGYETLEN értéked, melyből egyből deriválható a publikus kulcsod és abból a pontos egyenleged. SOHA semmilyen okból kifolyólag nem adod meg senkinek és semminek a privát kulcsodat, még akkor sem, ha arra valaki vagy valami olyan kér, akiben nagyon megbízol. Ha például én beírom ide a blogra, hogy lécci küld el a privát kulcsaidat az info[kukac]variance[pont]hu-ra, akkor mit csinálsz? Nem, nem küldöd el. Sőt ha valaki azt mondta, hogy egy előre preparált üzenetet írj alá a privát kulcsoddal, mely üzenetbe rakd be a privát kulcsodat, akkor ilyesmit sem teszel meg! Még akkor sem, ha ezért cserébe a világ – majdnem – minden kincsét ígéri, vagy éppen egy kamu bitcoin goldnak látszó airdropot ígér cserébe…

Ezzel le is zárom a közszolgálati perceket és térjünk át az aktuális témára. Biztos sokatoknak feltűnt, hogy a hétvégi lagymatag forgalom ellenére is igen  pozitív a (crypto) piaci kilátás. Hosszan lehetne elemezni, hogy mi minden lehet ennek az oka, ám ezt most nem teszem, helyette inkább leírok néhány konkrét történést, ami akár lehet is ezen jó hangulatnak a forrása:

Folytatás…

Mennyire nyereséges a Bitcoin bányászat?

Alábbi ábra egyben a válasz a kérdésre:

Mint látható két hatalmas kiugrás történt a Bitcoin életében (110k block és 260k block után), amikor a price/mining cost arány egészen felszúrt a 25x arány felé is. Jelenleg egy újabb felfutó ágban vagyunk a mostani 4x-5x aránnyal. Hogy milyen árfolyam kellene ahhoz, hogy újra csináljon a piac egy 20+ arányt? potom 20-25ezer dollár.

Maga az ábra egyébként nagyon jól néz ki, viszont ezen keresztül reflektálnék egy az előző napokban itt a commentekben kialakult vitára. Nevezetesen, hogy miként hat az árfolyamra a bányászati kapacitás költsége. Az ábrán nem a csúcsok a fontosak, hanem a gap-ek. Látható, hogy amint első alkalommal elérte az árfolyam/bányászat költségének aránya az 1-es szorzót (tehát profitba fordult 2010 elején), onnantól kezdve SOHA nem zuhant le a profitábilitási ráta alá (1.0 szorzó). Hogy miért van ez így? Hogy lehet, hogy a legdurvább buborékok után sem szakadt be a profit arány? Itt átadnám a szót a legnagyobb pszeudonim közgazdászunknak:

Az árucikkek (commodity) ára hajlamos gravitálni az előállítási költség szintjéig. Ha az ár benéz ez alá, akkor ez az előállítás lassulását eredményezi. Amennyiben viszont az ár a költségek felett áll, akkor profit szerezhető a termelésből és a megtermelt cikkek eladásából. Mindezzel párhuzamosan az extra termelést annak előállítási bonyolultsága (difficulty) kompenzálja ezzel nyomva fel az előállítási költséget a termék árának szintjére.

— Satoshi Nakamoto (2010-02-21)

Hosszan tudnám elemezni ezen egy gondolatsort, azonban most ettől eltekintek és az olvasóra bízom, hogy levonja ebből a konzekvenciákat.

A Bitcoin értéke: decentralizáció és a szabályozás ambivalenciája

A hagyományos pénzügyi keretek között egyre nehezebb értelmezni a Bitcoint. Nem is oly régen még az internet alvilág fizetőeszközeként definiált valami, mára egy olyan szuperpénzé változott, ami mind rövidtávon, mind hosszútávon félelmetes hozamokat produkál, így egyszerre nyújtja a spekulatív tőzsdéket is túlszárnyaló nyerészkedés lehetőségét és a legkonzervatívabb megtakarítási termékek biztonságát. A hagyományos pénzügyi világ szolgáltatásain nevelkedett egyszeri befektető minderre csak annyit tud mondani, hogy “mese”… majd eltelik néhány hónap, néhány év és azt realizálja, hogy ez a mese még mindig tart, de a történet mellette már elrobogott. Hogy miért is más a Bitcoin, ahhoz meg kell érteni annak valós értékét. Meg kell érteni, hogy mit is jelent az 1 bitcoin és miért ér napról napra többet. Nem, a helyes válasz nem a ponzi és nem a lufi… Ebben a postban két aspektust vizsgálok: a decentralizációt és a szabályozást, ezeken keresztül próbálok közelebb jutni a bitcoin értékének definiálásához. Éljünk egyből néhány alapvető hipotézissel:

  • A decentralizáció jó az “Internet Pénzének”, mert ezáltal önszerveződő, önálló és senki nem tud egy kézben döntéseket hozni, így mindenhez valódi konszenzus kell.
  • A szabályozás jó, hiszen szabályozott környezetben nagyobb az elfogadottság, szélesebb kör számára elérhető az adott fundamentum, nő a bizalom, stabilabb a jogi háttér.
  • A szabályozáshoz – legalább lokális – centralizáció kell, ennél fogva a decentralizáció legnagyobb ellensége a szabályozás kell, hogy legyen.

Hmm? Hogy tudja két egymással ellentétben álló tevékenység egységesen szolgálni egy fundamentum fejlődését? Az ambivalencia feloldásához egyetlen dolgot kell definiálnunk és ez a bitcoin értéke. Mi a bitcoin értéke? Mennyit ér egy bitcoin? Hogyan hat erre az értékre a decentralizáció, illetve a szabályozás?

Kezdjük talán a legfontosabb érték definiálással. A bitcoin értéke a fiatban (USD, EUR, HUF, stb.) kifejezett összegszerű értéke. Ez alapján egy bitcoin 8 éve 0.01USD-t ért, ma pedig – épp most – $4694-t. Ez alapján a bitcoin értéke fantasztikus szárnyalást hajtott végre, hiszen szinte semmilyen más fundamentum nincs, ami ennyire rövid idő alatt ennyire értékessé vált volna és pláne nincs olyan, aminek a növekedési pályája erre nyílegyenes lenne. Hogy egy személyes Bitcoin superherómat idézzem (Charlie Shrem):

Összesen 21 millió Bitcoin fog létezni. Egyre-egyre nehezebb, akár csak egyet is megszerezni belőle. A 100.000 dollár alatti ár egyszerűen túl olcsó bitcoinonként“.

Charlie (akinek munkásságát leginkább a BitcoinFoundation.org és a Jaxx wallet kapcsán ismerhetitek, de szintén ott van a viberate.io-ban, ami az elkövetkező hetek nagy ICO története lesz!) gondolata mögött Satoshi Nakamoto talán legnagyobb hozzáadott értéke áll, ez pedig a Bitcoin inflációs- és érme kibocsátási modellje. Ha abból indulunk ki, hogy talán még a mi életünkben kibányászásra kerül 20 millió bitcoin az összesen 21 millióból, akkor is elmondható, hogy a világ lakosságának mindösszesen 0.26%-a rendelkezhet 1 egész bitcoinnal. Ha Te(!) az olvasó, el tudod ma mondani azt, hogy “rendelkezem egy egész bitcoinnal“, akkor azt is elmondhatod, hogy egy olyan valamivel rendelkezel, amiből átlagosan 376 emberből csak egy valaki rendelkezhet. Ha mindehhez figyelembe vesszük a bitcoin addressek eloszlási táblázatát is: (forrás)

Akkor az arány még rosszabb, hiszen a MA bitcoinnal rendelkezőknek is mindösszesen csak 3,15%-a rendelkezik egy egész bitcoinnal, ennek alapján kimondható, hogy ma a föld lakosságát tekintve minden 12 ezer emberből csak egy rendelkezik bitcoinnal. Mely arány még tovább fog romlani az idő előre haladtával.

Folytatás…

NVIDIA 10-es széria teszt: melyik kártya a legjobb Zcash bányászathoz?

Sikerült az elmúlt két hónapban a nvidia Geforce GTX család 10-es szériájának majd minden darabjához hozzájutnom, így időszerűnek láttam, hogy készítsek egy összehasonlítást az egyes kártyák teljesítményéről. A tesztből kimarad a 1050Ti, mivel azzal nem rendelkezem. A chipset mellett nyilván releváns a konkrét gyártó is, a mellékelt képen láthatók, hogy konkrétan milyen kártyák szerepeltek a tesztben.

A tesztelés során két releváns szempontot vizsgáltam:

  • Mi az adott kártyából kihozható legjobb hatásfok (Sol/Watt), tehát egy wattnyi energia elfogyasztásával mennyi Zcash solutiont tud megoldani a kártya. (mennyit termel)
  • A második pedig nyilván a ROI, tehát mennyi idő alatt termeli ki a kártya a saját árát, mikortól fordul át profitba a termelés

Mindenek előtt érdemes meghatározni a profitabilitási küszöböt. Ez ugye azt adja meg, hogy aktuális árfolyamon számolva mi az a Sol/Watt érték ami alatt már veszteséges a termelés. 1 kW/h ára hazánkban átlagosan 34-38 forint körülre jön ki. Mai árfolyamon számolva a ZCash-t (250USD) kiszámolható, hogy a profitabilitáshoz minimum 0,3 Sol/W aránnyal kell termelni a kártyáknak. Amit ezen a küszöbértéken felül tudnak termelni az a tiszta profit (már persze leszámítva ugye az adózást).

Folytatás…

Zcash (ZEC) – újra bányászunk!

Korábban már írtam, hogy aktívan foglalkozom cryptocurrency – akkoriban ugye Bitcoin (BTC) – bányászattal. Három Antminer dualblade-S1-essel farmoltam a bitcoint még 2014-2015-ben, amik jó fél év alatt behozták az árukat és az akkori BTC árfolyamon még némi profitot is termeltek. A bitcoinok egy részét eladtam, a nagyobb része viszont a mai napig megvan. Vettem is hozzá 250USD körül, így a mai 1300-1400USD-s árával bőségesen jó befektetésnek bizonyult beszállni ebbe az üzletbe. Hanem ugye kb két éve ezek az ASIC miner célhardverek elérték az ár/érték köszübüket, amikor is a folyamatos difficulty emelés miatt már nem érte meg folytatni a BTC bányászatot, hiszen több áramot használtak a gépek, mint amennyit az akkori árfolyamon BTC-ben termeltek. Akkoriban komoly dilemmában voltam, hogy visszaforgassam-e a befektetést és vegyek erősebb ASIC miner gépeket. Végül  úgy döntöttem, hogy inkább kiszállok. Mindezzel párhuzamosan kezdett el komolyabb teret nyerni számos alternatív crypto fizetőeszköz is. Akkoriban főleg az LTC (LightCoin) pörgött aktívan.

Az LTC és számos további alternatív digitális fizetőeszköz is a Scrypt (és alternatívái) algoritmusra épült, ami a bonyolult számítási műveletek mellett még nagy mennyiségű memóriát is igényel. Ezen tulajdonsága miatt is nevezik ezeket az algoritmusokat “ASIC ellen védett”-nek, hiszen nem elég a számítási kapacitást párhuzamosítani pici cél processzorokkal (ugye ez a lényege az alkalmazás specifikus integráltáramköröknek), de mindehhez még tetemes mennyiségű memória is kellene, ami miatt nem igazán lehet hozzá hatékonyan gyártani bányász célhardvert.

Folytatás…

10+% profit 5 óra alatt… ilyen ez a Bitcoin

Már egy jó hete benne volt a levegőben egy komolyabb korrekció Bitcoin kapcsán. Az összes relevánsabb szaksajtó egy hete csámcsog a kínai jegybank vélt (vagy valós) fenyegetésére mely szerint a nagyobb kínai bitcoin kereskedők számla befagyasztásra számíthatnak ha nem függesztik fel a tevékenységüket. Némi korrekció után jó egy hétig oldalazgatott a Bitcoin árfolyama a 400-460-as sávban, majd tegnap este erősen elkezdett esni annak hírére, hogy már több kereskedő is óvatosságból felfüggesztette a kereskedést. Hajnali három körül érte el az árfolyam a mélypontot, ahol is felülkerekedett a vételi oldal és elkezdték feltornászni az árfolyamot. Nekem 349$-os árfolyamon sikerül beújítanom 25 BTC-t. A BTC jellegéből fakadóan különösebb kockázatot nem láttam a tranzakcióban, hiszen ha a zuhanás tovább folytatódott volna, akkor max veszek a BTC-ből mining hardvert (igen… tudom, hogy ezzel a cikkel még lógok..) és azzal termelem ki a veszteséget 1-2 hét alatt. (ez akár 200 USD/BTC árfolyamig simán működő lett volna).

Folytatás…

OTC – Gyorstalpaló

randstockpic
Mindenek előtt talán érdemes lenne tisztázni, hogy mi is ez az OTC. A szó az “Over the Counter” rövidítést fedi, ami röviden a tőzsdén kívüli értékpapír kereskedelmet akarja fedni. A legtöbb esetben a OTC értékpapírok mögött ugyanúgy tőzsdén kereskedett papírok vagy éppen kötvények, állampapírok állnak. Azonban a tőzsdékkel ellentétben az OTC piac lényegesen alul szabályozottabb. A hétköznapokban a legtöbben az OTC piaccal olyan termékek esetén találkozhatunk mint: nyugdíj előtakarékosság, életbiztosítással kombinált megtakarítási konstrukciók, egyéb unit-linked termékek. Mindezek mellett a legtöbb pénzintézet biztosít lehetőséget direkt értékpapír számlák nyitására, melyeken keresztül az ügyfelek szabadon válogathatnak a másodpiaci termékek közül és összeállítva saját portfóliójukat várhatnák a nagy profitot. Sajnos a legtöbb esetben a hangsúly a “várhatják”-on is marad. Meg annyiszor hallottam történet, az évek alatt alig néhány százalékot hozó alapok és a szuperhozamokat generáló alapok ahol a kezelési költségek gyakorlatilag fel is emésztik a hozam nagy részét.

Folytatás…