Bitcoin skálázási vita: az utolsó kapcsolja le a villanyt…

Az előző postokban ([1], [2]) megpróbáltam kifejteni, hogy mi is várható a bányászok részéről a november 18-ai hard-forkot követően. Bár hosszan próbáltam elemezni az egyes scenariokat, azonban egy konkrét szempontot teljességében figyelmen kívül hagytam eddig, ez pedig a vitát végérvényesen eldöntő kérdés: nevezetesen, hogy mit is fognak csinálni a Bitcoin felhasználók, pontosabban a Bitcoin SPV walletek. Akinek nem mond semmit az SPV: Ez a Simple Payment Verification rövidítése, mely annyit takar, hogy egy nagyon lebutított wallet, ami a privát kulcsok ismeretében képes a Bitcoin hálózattal anélkül kommunikálni, hogy ehhez bármilyen közvetítő alkalmazást vagy szolgáltatást használna. Népszerűbb walletek (Breadwallet, Jaxx, Multibit, BreezeWallet, stb.) mindegyike ezt a technológiát használja. Persze ha már felsorolás, akkor nem illik kihagyni a HiddenWalletet sem, amit hazánk fia @nopara73 keze munkája.

Az SPV walleteket nem szabad összekeverni az “API walletekkel”. Utóbbiakra egy példa az Electrum. Ezek a walletek nem direktben a Bitcoin hálózathoz kapcsolódnak, hanem egy saját alkalmazásszerverhez, ami közvetít a bitcoin hálózat felé, ennek megfelelően nem a wallet dönti el, hogy mit tekint Bitcoin hálózatnak, hanem az alkalmazásszerver, mely utóbbiban ez tetszőlegesen befolyásolható.

Az SPV walletek a Bitcoin hálózat forgalmának igen nagy részét adják. Aki napi szinten használja költéseihez is a Bitcoint az biztosan használ valamilyen SPV walletet. Bár tudom ez a napi költés dolog sok olvasó számára még gondolat szinten is hihetetlen, de tény hogy a világ más részein ez nem csak, hogy teljesen természetes, de bizonyos helyeken konkrétan nem is lehet mással fizetni, mint cryptopénzekkel. Az előző hétvégén egy prágai konferencián volt szerencsém ezt kipróbálni…

Az SPV walletek egyébként nem újszerű találmányok, maga a protokoll már a Satoshi által kiadott Bitcoin whitepaperben is szerepelt 2008-ban. Szóval aki hithű Satoshi vízionistának tartja magát, annak kutya kötelessége SPV walleteket (is) használni! Az SPV pénztárcák működése egyébként pofonegyszerű:

  • Felcsattannak a legközelebbi Bitcoin node szerverre, megkeresik a leghosszabb láncot, majd syncelik onnan a lánc fejléceket. Ja és természetesen teljesen hidegen hagyja őket a a blockméret és bármilyen egyéb olyan limitáció, ami a konszenzus szabályokból származik. Az SPV walletek egyetlen lényegi funkciója egy nagyon gyors blockchain-hálózat elérés és a double-spending védelem biztosítása.

Mi a franc is az a node? A node egy önálló Bitcoin szerver, amely tárolja a teljes blockláncot és képes azt folyamatosan karban is tartani. Emellett képes tranzakciókat továbbítani a hálózat felé. A “minek ez?” kérdést, most nem szeretném kifejteni részleteiben, ezért csak maradjunk annyiban, hogy egy decentralizált peer-to-peer hálózatban a nodeok azok a szereplők akik az egész hálózatot fenntartják. Ha egy tranzakció eljut egy nodeig, akkor az nagyon-nagy valószínűséggel blockba is lesz foglalva. Vagyis egészen novemberig ez így lesz… Novemberben valami olyasmi fog (várhatóan) történni, amit követően a legkevésbé sem lehetünk abban biztosan, hogy ha egy tranzakciót (pl. SPV walleten keresztül) eljuttatunk egy nodehoz, akkor azzal mi fog történni… A post hátralévő része ezen kialakuló anomáliát próbálja megértetni az olvasóval.

A cikk ezen pontjáig megpróbáltam tudományosan megközelíteni a kérdést, innentől viszont átkapcsolok a full-kretén-blogger módba és jön a fantasztikus rész. A cikk folytatását mindenkinek csak saját felelősségre javaslom… Azt garantálom, hogy a bejegyzés végére le fog verni a víz… Különösen annak fényében lesz talán nehezen emészthető, ha abból indulok ki, hogy a BTC már megint ATH-ban van és várhatóan egy darabig már nem is nagyon akarja elhagyni az 5000 USD-s árfolyam tartományt.

Folytatás…

Bitcoin skálázhatóság: Lightning Network VS. 0-Confirmation

Kibújt végre a szög a zsákból. Hetek óta készültem írni egy postot arról, hogy miként is képzeli el a két véglet (Bitcoin és Bitcoin Cash) a skálázás mellett a gyors tranzaktálást, de amíg nem állt össze minden részlet, addig nem akartam erről postot írni. Ma végre kikerültek a hírek, amire a Litecoin csinált is egy 26%-os rallit. Még július elején értekeztem egy sort arról, hogy a bitcoin skálázási csetepatéjából miként tud nevető harmadikként kijönni győztesnek a Litecoin. Előszóként annyit, hogy ez a post még tegnap este kellett volna, hogy kipublikálódjon, de a cikk megírásának kellős közepén eldőltem a fáradtságtól, uhogy csak ma reggel tudtam befejezni, emiatt nézzétek el, hogy a cikk felében még a tegnap esti állapotokra utalok.

Miért is kerül most itt szóba a 0-confirmation, ami ugye a Bitcoin Cash “csodafegyvere”, hiszen a Bitcoin Cash meghalt, eltemettük, nincs is már benne block és különben is… Azért, mert PONT a 0-confirmation miatt nem érdekel senkit az, hogy van-e block (mondjuk óránként 40 db) vagy éppen nincs fél napig egy darab sem.

Miért who cares az, hogy nincs akár fél napig új block a Bitcoin Cash láncon és mi is az a 0-confirmation? Alapvetően (lásd Satoshi vision) úgy lett tervezve a bitcoin, hogy egy tranzakció onnantól biztosított, hogy bekerül a mempoolban, hiszen ami ott van az szent és sérthetetlen és biztosan be fog kerülni egy új blockba hamarosan. Majd előkerült a probléma, hogy a mempool bizony folyamatosan betelik, sőt túltelítődik ami miatt egy-egy tranzakcióval akár timeoutolódhat is, ilyenkor az kitörlődik a mempoolból és az tranzakció forrása (UTXO) újra felhasználhatóvá válik. Ez a timeout eredendően egyébként 3 nap volt. A mempool telítődése miatt azonban két workaround is bevezetésre került:

  • A mempool timeoutot 2 hétre emelték.
  • Implementálták az RBF-et (azaz Replace by Fee) módot.

Ebből a második pont miatt szűnt meg a 0-confirmationnel szembeni bizalom az eredeti bitcoin blockláncon valamikor 2013 körül:

Folytatás…

Gyors pillanatnyi körkép…

Tényleg csak gyorsan:

  • Sikeresen lezajlott a chain split, bár nem pont ott ahol tervezték, de ez talán mindegy is. A chain split után az első óra finoman szólva is para volt, mivel 70 perc alatt alig 2 blockot sikerült kitermelnie a bitcoin hálózatnak, többekben is felmerült a gondolat, hogy mi van akkor ha a kínai konglomeráció átpakolta a teljes hashing powert a BCH blockláncra, de ezt követően alig 10 perc alatt beesett kb 6 block.
  • Bár a chain spit elvileg lement, de két órával a split után sem sikerült egyelőre kitermelnie a BCH blockláncnak az első blockját sem. Ennél is nagyobb gond, hogy egyes infók szerint a BitcoinABC nodeok vagy egyáltalán nem látják egymás, vagy folyamatosan leszakadoznak.
  • Mindezzel ellentétben a bitcoin (BTC) hálózatában minden rózsás, a chain split óta szinte nulla várakozó trazakció van a mempoolban, ami egyébként nem csoda, hiszen a legtöbb platform és bitcoin elfogadó hely ma szünetelteti a szolgáltatását.
  • A BTC árfolyama – a várakozásoknak megfelelően- egy komolyabbat zakózott. 2900 dollár körül járt a chain split előtt kicsivel, ahonnan egészen 2600-ig esett vissza. Köszönhetően az alapvetően pozitív híreknek és a gyorsan lezajlott konszolidációknak az ár azóta már 2700-ig recoveryzett, de egyelőre még messze vagyunk attól, hogy bármilyen koklúzót is le lehessen vonni.
  • A legnagyobb kérdőjelet jelenleg a tőzsdék jelentik, a krakenre konkrétan nem lehet belépni majd egy órája, és előtte sem kifejezetten muzsikált fényesen.
  • A BCH (Bitcoin Cash) kapcsán perpillanat még nem lehet semmilyen konklúzót levonni. Perpillanat az ára valahol 0,2 és 0,14 BTC körül mozog, de ez még nem tekinthető relevánsnak. Amíg egyetlen blockot sem képes kiizzadni magából a BCH network, addig a most létrejött új coinok nagy része olyan privát walletekben létezik csak ahonnan kérdéses, hogy mikor kerülnek kereskedhető állapotba. Azt még csak becsülni sem lehet egyelőre, hogy mennyi időbe fog kerülni az első block elkészítése. Ami most látszik, hogy a ViaBTC ezeddig kb 22%-nyi hashing powert (120 Ph/s) vont ki a bitcoin (btc) networkből, azonban a többi nagy játok egyelőre nem mozdult.

#update: 20:12-re végre sikerült létrehoznia a ViaBTC-nek az első Bitcoin Cash blocklánc blockkot, amivel életbe tudott lépni az automatikus difficulty adjustment, ezt követően már a bitcoin cash hálózat is képes lesz produkálni az új blockokat folyamatosan. Jelenleg már 3 blockot ki is mineoltak. A helyzet abszurditását mi sem bizonyítja jobban, hogy a legutóbbi blockot sikerült egy olyan minernek kikaparnia, aminél a node configban be volt kapcsolva a “SegWit ready” signal bit a verzióban… Van itt kérem fejetlenség.

Bitcoin “Forkológia” I. – Hogyan érinti mindez az árfolyamot?

Ismeretes, hogy a két legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező szuperpénz (BTC és Ether) jelentősebb változtatás előtt áll, melyek a hasznos és jelentősen várt funkciók mellett komolyan fogják érinteni mindkét pénznem rövid/közép távú piaci kilátásait is. Úgy értem negatívan… Nem kicsit. Ez a tendencia már kezdetét is vette, elég csak ránézni az árfolyamok alakulására az elmúlt két hétben. Komoly ellentmondásnak tűnhet, hogy egy várva-várt fejlesztés miért is tudná példátul a BTC-t árfolyamát $3000-ról pillanatok alatt $1000-ra leverni. Ennek megértéséhez érdemes megvizsgálni, hogy mitől is ér perpillanat valójában egy bitcoin most éppen kb. 2400 usa dollárt.

A fundamentális háttérrel nem rendelkező digitális javak (melyek mögött nincs materializált érték, lásd ellenpéldaként a TETHER-t) a kereslet és kínálat határozza meg. A cryptocurrency, mint hosszútávú megtakarítási eszköz egyelőre még nem kifejezetten elfogadott. Ennek egyik oka az iszonyatosan nagy volatilitása, másrészt pedig a rengeteg közhiedelem és tévhit a termékkel kapcsolatban. Ha nem megtakarítási eszköz, akkor mi is a bitcoin? Gyakorlatilag egy ‘nagyon gyors’ és ‘nagyon olcsó’ vagyontárgy, amivel kereskedni lehet vagy pénzt lehet vele eljuttatni a világ bármely bármely pontjára. Ez az utóbbi állítás az ami lényegében meghatározza a btc mindenkori árát. Nézzünk erre egy totálisan random példát: (Már persze, ha Charlie Shrem-et, a Jaxx wallet egyik tulajdonosát randomnak lehet tekinteni…)

Folytatás…