Ethereum 35% korrekció: mekkora a baj?

Aki a héten közelebbről szemlélte az Ethereum árfolyamát (mert mondjuk pozícióban ragadt, vagy éppen bányássza), annak minden bizonnyal nem kifejezetten teltek vidáman a napjai. A június 12-én beállított 404,99 USD-s all-time-high szinthez képes mára lassú döglődés közepette egészen $264-ig zuhant az árfolyam. A lassú vergődés során lényegében minden olyan szintet kiütött, amelyek a korábbi árfolyam fordulópontok alapján logikus támaszok lehettek volna, tehát azt biztosan elmondhatjuk, hogy nem egy sima erőgyűjtő visszakorrekcióról beszélünk.

Jogosan felmerülhet a kérdés, hogy akkor mégis mi a helyzet? Eljött a nagy lufi vége, kipukkadt és visszakorrigál az árfolyam a ‘reális’ értékre (legyen is az akármennyi)? Nos a válasz természetesen a részletekben rejlik. Itt a blogon is már sokat részleteztem az Ethereum fundamentális értékét. Bár sokan az ETH-t csak egyfajta bitcoin alternatívaként kezelik, azonban az Ethereum ennél sokkal több. Gyakorlatilag a crpyto valuta evolúció egy nagyon fontos lépcsőjét alapozta meg 3 éve, amikor létrehozták azáltal, hogy definiált keretet adott a digitális pénzből történő részvény kibocsátásnak (ICO, crowdsale) és a felek között létrejövő digitális szerződéseknek (smart contracting). A most bekövetkezett korrekció mögött ezen fundamentális értékkel szemben keletkezett bizalomvesztés áll.

Continue reading

ZCash/ETH: érdemes még beszállni a bányászatba?

Több tényező is arra enged következtetni, hogy extrém szinten megnőtt az érdeklődés a bányászat iránt. Az még hagyján, hogy a blogomat futtató AWS host már kezd nagyon izzadni, aminek okán már komolyan gondolkodom a tier váltáson, de emellett folyamatosan kapom tőletek a legváltozatosabb kérdéseket a legváltozatosabb formákban (email, facebook…). Persze vannak ennél objektívebb visszaméréseim is, ilyen például a Zcash difficulty chartja, amit korábban már többször is említetem és egyébként a néhány héttel ezelőtti 1,5-2 millió körüli difficulty-ról most már stabilan felfutott 3 millióra az átlag. A másik nagyon fontos indikátor az a tény, hogy míg egy hónapja simán tudtam vásárolni szinte bármilyen nVidia kártyát, addig mára nagyon komoly utánajárást igényel az, ha bővíteni akarom a bányászati farmomat. (talán, nem csak én vagyok így ezzel).

A megkapott kérdések egy része egyértelműen aköré összpontosul, hogy adott tőke befektetésével akar valaki bányászatba kezdeni és érdeklődik ennek a technikai és piaci kilátásaival kapcsolatban. Természetesen a legtöbb érdeklődő a gyors haszonszerzés miatt akar beleugrani a Zcash vagy éppen Ethereum bányászatba. Azt látni kell, hogy amit MA meg tudsz termelni bányászattal, az köszönőviszonyban sincs azzal, amit mondjuk egy hónap múlva meg fogsz tudni termelni. Nézzük az én példámat:

Continue reading

Az AsRock égő csipkebokorja (Asrock H110 Pro BTC+)

Próbálom kerülni a túlságosan impulzív postokat, de ezt most nem tudom kihagyni. Néhány hete már bejelentette az Asrock, hogy újabb lépést kíván tenni a bitcoin (pontosabban altcoin) bányász társadalom igényeinek kiszolgálása érdekében és létrehoz egy új alaplap családot a méltán híressé vált Asrock H81 BTC Pro v2.0 után. A keresztségben ez az alaplap a H110 Pro BTC+ nevet kapta, aminek a legnagyobb érdekessége, hogy potom 13 db Pci express port van rajta (ebből 12 PCI-e x1 és egy x16-os). A slotok elhelyezkedése semmilyen szabványt nem követ, konkrétan szorosan egymás mellé vannak pakolva, eleve arra tervezve, hogy úgyis x1-to-x16 riserek lesznek beledugva. Van az alaplapon egy M.2-es slot is, ami egyelőre meg nem erősített hírek szerint függetlenítve van a PCI-e slotoktól, tehát az alaplapra összesen 14 db videókártyát lehet ráerőszakolni. Az alaplapról ezeddig egyetlen fotó állt rendelkezésre (ezért is nem postoltam róla), viszont most a hétvégén megtartott computex kiállításom élő demóban be is mutatták. Erről készült videókkal tele van a youtube. Íme az egyik:

Continue reading

Jelentés a gépházból… bővül a bányászmasina

TLDR: ha meg vagy áldva némi műszaki vénával (értsd nem esik ki a kezedből a csavarhúzó…), akkor most keresve se találhatnál ennél jobb befektetést…

Egy kép ami állítólag többet tudna mondani ezer szónál:

De persze nem az én blogom lenne, ha nem fűznék hozzá némi megjegyzést 🙂 Tegnap végre sikerült befejezem a RIG építés első ütemét. A képen egyébként 22 GPU-t lehet összeszámolni, vagyis nem biztos, hogy mind a 22 látszik is, de úgy egyébként tényleg annyi van rajta. A 22 GPU össz ZCash teljesítménye: 7900 sol/s, amivel jelenleg naponta átlagosan 0,4 ZEC-et tud megtermelni a rendszer. A kártyák össz teljesítmény felvétele 2700-2800 watt között mozog, de még folyamatban van az OC finomhangolás. Az egyéb járulákos költségeket egy split klíma adja ami átlag 500W-ot eszik és ugye a RIG-ek nem produktív elemei (alaplap, CPU, SSD, stb.), amelyek további 500W-ot esznek meg. A kiszámolható elektromos költségek megvannak napi 0,6 Zec árából, így jól látható, hogy a PnL ráta bőven 70% felett van a profit javára.

Continue reading

“Azok a gonosz bitcoinosok”… hogy mik vannak

Éppen most hívtam a nagykert, hogy mi van már a berendelt 1000W-os EVGA tápegységekkel, mert már elvileg egy hete meg kellett volna érkezniük átvételre. Az ügyintéző kellemetlenkedve jelezte, hogy sajnos a minőségi tápegységekből (EVGA, stb.) 600W felett semmi készletünk nem lesz még közel egy hónapig. Mint az ügyintéző tájézkoztatott: “nagyon rákaptam erre a termékkategóriára és viszik a jó minőségű tápokat és videókártyákat mivel mindenki ráállt a bitcoinozásra.“.

A kapott infók alapján egészen június VÉGÉIG esélyem sincs megkapni a tápokat, az EVGA európai raktára is üresen kong, mivel a gyártók képtelenek voltak felkészülni erre a hatalmas rohamra.

Hogy mik vannak 🙂  Kis szinesként csatolom a jelenlegi 10 GPU-s mining rackem képét… Aktívan fejlesztés/bővítés alatt áll.

Hasznos tanácsok mining rig építéshez

A GPU alapú crpytocurrency bányászat lényege, hogy minél magasabb bányászati sebességet tudj kicsikarni egy konkrét mining rigből  a lehető legkevesebb W teljesítmény mellett. A mining rig mint kifejezés ugye abból az időből származik, amikor még a bitcoint is GPU-val bányászták és elkezdték elkezdeni összerakni a speciálisan bányászathoz kialakított gépeket. Nyilván adja magát, hogy egy egységnyi alaplap+CPU+memória kombó esetén (sunken cost) minél több alacsony energiaigényű GPU-t rakunk bele a gépbe, annál hatékonyabb lesz a végtermék. Ennek azonban számos fizikai korlátozó tényezője van. Ezen korlátozó tényezők feloldására szintén számos, jellemzően barkács módszer áll rendelkezésre.

Mielőtt azonban ezekbe belekezdenék, ez nagyon fontos dologra hívnám fel mindenki figyelmét: szándékosan használtam a “barkács” kifejezést. Minden az informatikában minimálisan is járatos ember pontosan tudja, hogy még a legjobb alaplapokba sem lehet fizikailag belerakni 2-3 GPU-nál többet, hiszen adott a PCIe portok száma és a kártyák fizikai mérete (vastagsága). Ezen limitációkat azonban fel lehet oldani, viszont ezt mindenki csak a saját felelősségére tegye és legyen tisztában azzal, hogy mivel játszik. Saját szakállra történő mining rig építése nagyon komoly stresszfaktorral jár, hiszen alapvetően nem arra tervezik ezeket az eszközökre, amire használni akarjuk, éppen ezért FONTOS, hogy minden egyes kritikus lépésnél jól gondoljuk meg a szükséges óvintézkedéseket. Soha ne rángasd ki a PCIe raisereket menet közben a gépből. Ha több PSU-t használsz a sok GPU megtáplálásához, akkor szinkronizáld a PSUkat késleltető kapcsolóval. És ami a legfontosabb: NE PÁNIKOLJ és NE KAPKODJ. Lehet, hogy elbuksz egy óra mining időt egy-egy probléma végiggondolása és megoldása miatt, de ha a mérleg másik oldalán az van, hogy pl kisütöd az alaplapodat, vagy mondjuk kivégzel egy vagy több százezer forintos GPU-t… Ugye nem kell folytatnom.

Continue reading

Van abban valami szépség…

…amikor négy GPU felpörög és közel 640W/h teljesítménnyel elkezd magából kiontani majd 1600 sol/secet.

Ez valami fenomenális érzés. Hiszen az ember tisztában van azzal, hogy valamilyen magasztosabb célt szolgálva egyszerre kezd el izzani 7424 db párhuzamos feldolgozó egység (CUDA), melyek a másodpercek töredéke alatt összesen 29Gbnyi GDDR5-ös memória modult üveghangon kitömve számolják ki az equihash algoritmus által rájuk rótt feladatot. Jó tudni, hogy apró porszemként segítesz be egy hatalmas pénzügyi gépezet működésébe, jó tudni, hogy napi szinten tranzakciók százainak vagy akár ezreinek a hitelesítésébe szólhatsz bele, sőt már-már nyomasztólag hathat az érzés, hogy minden egyes tranzakció hitelesítésekor TE vagy az egyike annak az igen szerencsés 6 bányásznak akikre az a felelősség hárul, hogy biztosítsa az egész blockchain hozzád éppen kirendelt szeletének hitelességét és ezáltal a tranzakció küldőjének és fogadójának szavatold, hogy egyik fél sem járhat rosszul az üzlet során. Mindezen magasztos eszme mellett szinten már hajlamos is az ember figyelmen kívül hagyni, hogy mindezért még ellenszolgáltatást is kap a bányászat során… <hatásszünet….>

Continue reading

748 Sol/sec Zcash (equihash) teljesítmény egy GTX 1080 Ti kártyából

A korábbi Zcash cikkben már említettem, hogy egy eléggé ütött-kopott gamer géppel (4 éves szerzeményem) fogtam neki a Zcash bányászatnak. Hírtelen ötlettől vezérelve és némi költés/megtérülés számítás, plusz némi internetes utánajárás után úgy döntöttem, hogy megnézem mit lehet most kihozni a piacon elérhető legjobb nVidia asztali GPU-ból. Ez egyébként a Nvidia Geforce GTX 1080 Ti-ből a ROG STRIX verzió, amire rápakoltak 11Gb memóriát. A beruházás nem volt olcsó, ennyiből vetten anno a bitcoin ASIC minereimet is, viszont az előzetes kalkulációk alapján, ha tudja hozni a kártya az elvárásokat, akkor legkésőbb 4 hónapon belül visszatermeli a saját árát. Az eredményt már ellőttem a címben (748 Sol/s), de álljon itt akkor a screenshot is az első körös mérésekről:

Continue reading

Zcash (ZEC) – praktikus tanácsok bányászathoz

Néhány éve követem a cryptocurrency bányász közösségeket és időszakosan bele-bele ugrok egy-egy konkrét coin farmolásába is. Most éppen a Zcash van a soron – akinek nem mond semmit a Zcash (ZEC), annak erről részletes cikk: [link], amivel kapcsolatban megosztanék néhány friss és nem annyira friss tapasztalatot.

Egyrészt a Zcash erősen ASIC mining ellen védett algoritmus, így várhatóan hosszú távon védett a folyamatos bányász erőforrás leértékelődéstől. Erről a témáról az előző cikkben már részletesen írtam, de gyakorlati szempontból azt prognosztizálom, hogy azok a bányász gépek, amik MA képesek profittal termelni, azok legalább egy évig képesek is lesznek ezt hozni. Optimális körülmények között ez akár még több ideig is fennállhat. A bányászati felezési idő a Zcash kapcsán is 4 év, hasonlóan a bitcoinhoz. (felezési idő: Az a pont amikortól már csak fele annyi jutalom jár egy block kibányászásáért). A jó hír, hogy a Zcash kapcsán még csak az első félévnél tartunk. 

Gyors kitekintés arról hogy mi is a bányászat: Ha most találkozol először ezzel a kifejezéssel, akkor minden bizonnyal értetlenül állsz az előtt, hogy mi is ez és miért is lehet ebből (crypto) pénzt keresni. A legtöbb crpyto pénz esetén maga a fizetőeszköz (legyen az akár bitcoin, LTC vagy akár Zcash) a bányász tevékenységért cserébe kerül ‘kifizetésre’ a bányászoknak. Ez az egyetlen módja annak, hogy új coin keletkezzen. Ezt kvázi fogadjátok úgy el mint a pénznyomtatást. A bányászok a munkájukért cserébe teljesen új addig ki nem adott cryptopénzt kapnak. A bányászat egy nagyon bonyolult számításigényes művelet, amit ráadásul egy algoritmus folyamatosan képes bonyolultabbá vagy éppen egyszerűbbé tenni, függően attól, hogy éppen mennyi aktív bányász van és mekkora sebeséggel tudnak bányászni. Ez az algoritmus szabályozza, hogy közel azonos ideig tartson egy block bányászata ma és egy év múlva is. A bányászat nem feltétlenül egy hobbi, amiért a munkaállomásunk erőforrásait csutkán kihajtva (crpyto) pénzt kapunk. Valójában ez a folyamat a tranzakciók hitelesítésében játszik szerepet. Nagyjából 2,5 percenként kerül kiadásra egy-egy újabb blokk, ami tartalmazza az éppen futó ZEC tranzakciókat is. Tehát a bányászok valójában a tranzakciók hitelesítésével foglalkoznak. A hitelesítés során kerül eldöntésre, hogy a Zcash blockchainből éppen utalni kíván darabka valóban a küldő tulajdonában van-e és jogosan rendelkezik felette. Ez kvázi azonos folyamat mint amit a bankod végez amikor egy utalásodnál elvégzi a fedezet vizsgálatot. Ahogy a bankszámlád teljes tartalmát nem tudod gyorsan elküldeni kétszer két különböző helyre (ezzel új pénzt generálva), ugyanígy nem tudod ezt eljátszani a blockchainben található Zcash coinokkal sem. Ezen folyamatot a bányászok biztosítják. 

Continue reading