Hybrid + Napelem: Tapasztalatok 4 év után

A blog minden bizonnyal egyik leginkább keresett bejegyzése a mai napig a hasonló címmel megjelent írásom ami 10 hónap fényében mutatta be a korábbi saját beruházásból megvalósított fűtés korszerűsítést, mely során a fűtést un. hybrid gázkazán és levegős hőszívattyús rendszerrel oldottam meg, amihez az áramot napelemmel termelem. A konstrukció részleteit az eredeti cikkben fejtettem ki.

A cikkben az első 10 hónapos eredmények alapján azt prognosztizáltam, hogy a korábbi fűtési rendszerhez képest évi 669ezer forintos megtakarítást tudok elérni, amivel alig 4,5 év alatt pozitívba fog tudni fordulni a beruházás. Most, hogy lassan véget és a negyedik fűtési szezon is (bár ennek némileg ellent mond az időjárás) itt az ideje, hogy visszamérésre kerüljön a prognózis.

Folytatás…

Nyugdíj(-nem-)biztosítás: A fekete leves

Az idei év nagy megtakarítási szenzációja lehet(-ne) a nyugdíjbiztosítás biznisz. A konstrukció igen egyszerű: Adott egy unit-linked vagy egyszerű hozam elvű megtakarítást ígérő befektetési konstrukció, aminél a befizetésekre az állam vállal egy 20%-os adójóváírást (maximum 130e HUF összegig). Tehát ennek megfelelően 650.000 forint éves befizetés mellett 780e forint fog kamatozni évente, ami máris egy komoly előnyt feltételezhet egy hagyományos életbiztosítással kombinált unit-linked termékkel szemben. Ehhez még hozzájöhet a szolgáltató saját bónusz programja, aminek keretei között vagy a főszámlára, vagy egyéb mellék/bónusz számlára további forintok íródnak jóvá bizonyos időközönként. A most fellelhető nyugdíjbiztosítás termékek között szerepel olyan ami pl 2-4 vagy 10 évente ír jóvá 20-30-40%-ot az addig befizetett pénzekre időszakosan. Tehát jól látható, hogy ‘prospektus’ elven igen csábító megtakarítási metódusnak néz ki ez a befektetési lehetőség: A befizetett összegekre ad egyszer az állam 20%-ot, majd további 20-40%-ot kap az ember bizonyos időközönként a biztosítótól.

Mindezt úgy, hogy a befizetett pénzzel valójában az ügyfél rendelkezik a megfelelő portfólió kialakítás révén. Miért éri meg mindez a biztosító társaságnak és ha eltekintünk a befektetési egységek hozamától, akkor valóban érvényesül ez a bónusz?

Folytatás…

Piaci körkép: Öko, alternatív energia

solartree_in_GleisdorfA 2013-as évben kimagasló profitot hoztak az Öko, alternatív energia és klímaváltozással foglalkozó befektetési alapok. Felmerülhet a kérdés, hogy egyrészt miért ennyire eredményesek ezek az alapok, másrészt pedig a sokaknál év elején esedékes portfólió átgondolás során mennyire érdemes átsúlyozni a kitettségünket ezekbe az alapokba. Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni az iparággal kapcsolatos várakozásokat és ebből levonni a szükséges konzekvenciákat a befektetési termékekkel kapcsolatban.

Az elmúlt években szinte az összes nagyobb hazai alapkezelő kínálatába bekerültek az alternatív energiákra és/vagy a klímaváltozásra specializálódott alapok. A teljesség igénye nélkül csak néhány példa azon alapokból amiket itt a blogon is lehet elemezni: K&H Öko alap (-link-), Uniqa Alternatív Energia alap (-link-), OTP Klímaváltozás 130/30 alap A sorozat (-link-). Ezek az alapok rendre hozták a 30-40%-os éves profitot az elmúlt évben. Miért ennyire produktívak ezek az alapok: Nyilván a legfontosabb tényező a fosszilis alapanyagból előállított energia egyre magasabb ára világviszonylatban, az atomenergia használatának mellőzése a fejlett országokban és ezzel szemben az alternatív energiát hasznosító technológiák egyre magasabb hatásfoka és alacsonyabb bekerülési költsége. Mindezek alapján elmondható, hogy akár közép-hosszú távon is lényegesen biztonságosabb befektetésnek és az esetleges gazdasági turbulenciákkal szemben sokkal ellenállóbbnak tekinthetők ezen befektetési termékek, mint bármely régiós vagy nyersanyaghoz kötött befektetési forma. Ezen következtetés levonásához jó alapot szolgálnak a fejlett országok energiapolitikái, a megújuló energiát hasznosító megoldások lakossági elterjedésének a tényt valamint a fejlődő országok  gigantikus beruházásainak bejelentései.  Mindezeket részletezve:

Folytatás…

Miért éppen… befektetési alap?

customerKét napja volt szerencsém az egyik bankfiókban végig hallgatni amint a magát tanácsadónak nevező kolléga rátukmál az ügyfélre egy éves ~4%-os 3 hónapos új pénz lekötést az ügyfélre, melyhez leginkább azt hozta fel érvként, hogy ehhez képest a legjobb amit ajánlhat az egy éves 3,3%-os normál 90 napos lekötési periódusú termék. Amikor ilyeneket hallok a banki ügyintézőktől akkor kissé magam is elbizonytalanodok, hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy valójában egy ilyen tanács sem az ügyfélnek, sem a banknak nem szolgálja az érdekeit. Miért van az, hogy egy banki ügyintézőnek csak akkor jut az eszébe az értékpapírszámla, ha az ügyfél célirányosan azt keresi? Az akciós bankbetét kamatok vadászata még két éve is jó üzlet lehetett azoknak akik zéró kockázattal akarták fialtatni a pénzüket évi ~10% profittal. Ez a vonat azonban már rég elment. Ha csak megnézzük a BAMOSZ aktuális havi jelentését, abból azt láthatjuk, hogy 2004 és 2013 év vége között az alapkezelők által kezelt vagyon 106,2 ezer milliárd forintról 453,5 ezer milliárdra emelkedett. (Ennyi ember nem tévedhet, ugye?) Pedig ezt a szektort különösen halmozottan érintette a 2008-as és a 2011-es piaci bezuhanás. Miközben egy ekkora másodpiaci iparág épül napról-napra folyamatosan azzal találkozok, hogy még a pénzügyileg nyitottabb meglátású ismerőseim számára is vak folt a befektetési alapok működése.

Folytatás…

Hybrid + Napelem – Tapasztalatok 10 hónap után

greenenergy_spot_bannerGyakran hangzik el a megújuló energiákat felhasználó technológiákkal kapcsolatban, hogy ezek sosem térülnek meg és inkább csak a tulajdonos technológiai elhivatottságát szolgálják, mintsem a megtakarításait.

Pont az ilyen vélemények miatt alaposan körbe jártam a témát mielőtt anno belevágtam. Alapvető cél volt, hogy olyan megoldásba válasszak ami relatív kevés törődést igényel, hiszen láttam már korábban olyan napkollektor projekteket, ahol a tulajdonosnak azóta is napi szinten kell foglalkoznia a rendszerrel és a karbantartása is igen sokat elvisz a megtérülésből (ráadásul családon belüli a negatív tapasztalat).
Folytatás…

Öko: szemlélet vagy megtakarítás?

eco_logo_big_with_earth_BRANDLOGOÉrdekes kérdés. Vajon ha valaki telepakolja a házát napelemekkel, geotermikus energiával termeli ki a fűtést és a melegvizet napkollektor segítségével állítja elő az már egyből azt jelenti, hogy az illető környezettudatos és öko szemléletű? A válasz minden bizonnyal a nem. Sokkal inkább nevezném az ilyen embert (és ezzel együtt saját magamat is) előre látónak és megtakarítás szemléletűnek. Sokan amikor megtakarítást vagy éppen vagyon gyarapodási módokat keresnek elve csak a “pénzből-pénzt” termékeket tudjál elképzelni. Nyilván pofon egyszerűnek tűnik az a modell, ahol beraksz a bankba X mennyiségű pénzt, amire a bank ad mondjuk az első 6 hónapban Y% kamatot, majd ha otthagyod, akkor hosszabb távon kapsz mondjuk 0,75Y% kamatot. A modell könnyen átlátható, könnyen kalkulálható és ezzel együtt valójában nem is hoz sokat a konyhára. A “pénzből-pénzt” elvű termékek persze lényegesen többet is hozhatnak, ha hajlandó annak birtokosa nagyobb kockázatot vállalni, de azért ehhez kell egy komolyabb érettség. Pedig a “pénzből-pénzt” megoldás mellett számos egyéb megtakarítás is létezik ahol a kockázatok nullára redukálhatók alapos átgondolással és tervezéssel.

Folytatás…