Bitcoin: Amíg ez egy geek szektor…

Avagy egyelőre sokkal profitábilisabb csinálni valami látványosat, mint nem csinálni semmit és nemes egyszerűséggel azt mondani: mi simán jobbak vagyunk így is. Ez a gyakorlat a technológiai szektorban egyébként teljesen bevált, azonban a gazdasági szektorra egyáltalán nem jellemző. Vajon a Bitcoin a technológiai vagy a gazdasági szektor csapatában játszik? Ezt lassan időszerű lenne eldönteni…

A GDAX-on néhány perce a Litecoin elérte a 98.3 USD árfolyamot és egyben bekarcolta a 0.02-es BTCLTC keresztet is, ami kétségtelenül annak köszönhető, hogy a Litecoin – mint a BTC produktív teszt környezete – ma bemutatta egy élő lightning network utalással azt, amiről évek óta szól a Bitcoin skálázási vita geek/technológiai oldalának propaganda gépezete. Az időközben “BsCore” gúnynévvel illetett Blocksteam és egyéb Bitcoin Core fejlesztőket tömörítő bagázs az elmúlt cca. egy évét arra tette fel, hogy létrehozza, implementálja és elfogadtassa azt a koncepciót amit ma Lightning Networkként ismerünk. Az eseményt az Bitcoin Core fejlesztő csapat egyik prominens személye (Eric Lombrozo) az itt látható képpel konstatálta: “Az ellenségedet a sikereiddel győzd le

Hogy mennyire nem mainstream még a cryptovaluták piaca, azt semmi sem bizonyítja jobban mint a tény, hogy egy ilyen technológiai bravúr elég volt ahhoz, hogy a Litecoin árfolyama a három számjegyes árfolyam közelébe kerüljön. Persze a csúcskísérlet erős korrekciókat indukálhat, az sem kizárható, hogy mire végzek ezzel a cikkel már akár komolyabb mínuszt is összeszed az LTC, de a közel 2 hónapja folyamatosan növekvő árfolyam bizonyítja, hogy a piac miként gondolkodik “Lightning Network vs. Bigger Blocker” harc kimenetele kapcsán.

Folytatás…

Bitcoin skálázhatóság: Lightning Network VS. 0-Confirmation

Kibújt végre a szög a zsákból. Hetek óta készültem írni egy postot arról, hogy miként is képzeli el a két véglet (Bitcoin és Bitcoin Cash) a skálázás mellett a gyors tranzaktálást, de amíg nem állt össze minden részlet, addig nem akartam erről postot írni. Ma végre kikerültek a hírek, amire a Litecoin csinált is egy 26%-os rallit. Még július elején értekeztem egy sort arról, hogy a bitcoin skálázási csetepatéjából miként tud nevető harmadikként kijönni győztesnek a Litecoin. Előszóként annyit, hogy ez a post még tegnap este kellett volna, hogy kipublikálódjon, de a cikk megírásának kellős közepén eldőltem a fáradtságtól, uhogy csak ma reggel tudtam befejezni, emiatt nézzétek el, hogy a cikk felében még a tegnap esti állapotokra utalok.

Miért is kerül most itt szóba a 0-confirmation, ami ugye a Bitcoin Cash “csodafegyvere”, hiszen a Bitcoin Cash meghalt, eltemettük, nincs is már benne block és különben is… Azért, mert PONT a 0-confirmation miatt nem érdekel senkit az, hogy van-e block (mondjuk óránként 40 db) vagy éppen nincs fél napig egy darab sem.

Miért who cares az, hogy nincs akár fél napig új block a Bitcoin Cash láncon és mi is az a 0-confirmation? Alapvetően (lásd Satoshi vision) úgy lett tervezve a bitcoin, hogy egy tranzakció onnantól biztosított, hogy bekerül a mempoolban, hiszen ami ott van az szent és sérthetetlen és biztosan be fog kerülni egy új blockba hamarosan. Majd előkerült a probléma, hogy a mempool bizony folyamatosan betelik, sőt túltelítődik ami miatt egy-egy tranzakcióval akár timeoutolódhat is, ilyenkor az kitörlődik a mempoolból és az tranzakció forrása (UTXO) újra felhasználhatóvá válik. Ez a timeout eredendően egyébként 3 nap volt. A mempool telítődése miatt azonban két workaround is bevezetésre került:

  • A mempool timeoutot 2 hétre emelték.
  • Implementálták az RBF-et (azaz Replace by Fee) módot.

Ebből a második pont miatt szűnt meg a 0-confirmationnel szembeni bizalom az eredeti bitcoin blockláncon valamikor 2013 körül:

Folytatás…

Bitcoin ‘Forkológia’ IV. – Ki nevet a végén?

Mit tudunk eddig: A  bitcoin blockláncot a különböző scenariok alapján akár négy darabra is szétszaggathatják az erőviszonyok (Legacy BTC, 148BTC, NewPoWBTC, Bitcoin ABC). A Ethereumnál is erősen kérdéses, hogy miként fogja fogadni a folyamatosan felfelé szárnyaló árfolyamot azon csalódott bányászok kiéhezett hada, akik csak azt fogják látni, hogy innentől ők ebből a buliból ki vannak hagyva (PoW->PoS). A különböző scenariók erősen hintáztatják a befektetők bizalmi indexét. Látszik, hogy a negatív hírek hatására elindul a pánikszerű eladási hullám, míg egy-egy pozitív szignára azonnal áramlik is vissza a pénz a BTC-be és az Etherbe. Szerencsére az elmúlt 2-3 nap inkább pozitív szignálok jönnek, ennek persze a fő oka, hogy az elmúlt hetekben olyan szintű negatív híráradat érkezett, aminél nagyobb lentebb már nincs… (de van, de az inkább hagyjuk).

Ilyen friss pozitív hír, hogy a SlushPool (történelmileg az első bitcoin bányatársaság) hivatalosan is csatlakozott a BIP 148-hoz, rögtön követte is másik két bányász konglomeráció:

Folytatás…

Bitcoin: SegWit… Most akkor lesz vagy nem lesz?

Nagy hírként járta be a világot, hogy a bitcoin minerek össz hash teljesítményéből 83%-ot uraló 56 nagyvállalat (ennyit a közösségi erőről…) megegyezett a SegWit implenetálásáról és a 2Mb-os blockméret forkolásról, mindezt várhatóan még akár idén szeptember előtt meg is lépnék. A hír az egekbe röpítette a BTC árát és a BTC-vel együtt a legtöbb altcoin is hatalmas pávatáncot járt az elmúlt napokban. Mielőtt rátérnék arra, hogy miért írtam az előző mondatot múlt időben tisztázzuk azért, hogy mi is ez a hard fork és végkép mi ez a SegWit…

A bitcoin technológia arra épül, hogy minden egyes block 1 Mb méterű, amely tartalmazza a tranzakciókat és azok hitelesítő aláírásait is. A blokkok fix időközönként kerülnek kiadásra, így limitált, hogy darabszámra mennyi tranzakció futhat párhuzamosan. Ezt a limitet manapság nagyon sűrűn kiüti az aktuális forgalom, ami miatt előfordul, hogy akár 1 órán túlra is csúszhat egy-egy tranzakció hitelesítése. Ez pedig nem igazán néz ki jól egy digitális fizetőeszköznél. Ezen problémát kétféleképpen lehet orvosolni:

Folytatás…

Van abban valami szépség…

…amikor négy GPU felpörög és közel 640W/h teljesítménnyel elkezd magából kiontani majd 1600 sol/secet.

Ez valami fenomenális érzés. Hiszen az ember tisztában van azzal, hogy valamilyen magasztosabb célt szolgálva egyszerre kezd el izzani 7424 db párhuzamos feldolgozó egység (CUDA), melyek a másodpercek töredéke alatt összesen 29Gbnyi GDDR5-ös memória modult üveghangon kitömve számolják ki az equihash algoritmus által rájuk rótt feladatot. Jó tudni, hogy apró porszemként segítesz be egy hatalmas pénzügyi gépezet működésébe, jó tudni, hogy napi szinten tranzakciók százainak vagy akár ezreinek a hitelesítésébe szólhatsz bele, sőt már-már nyomasztólag hathat az érzés, hogy minden egyes tranzakció hitelesítésekor TE vagy az egyike annak az igen szerencsés 6 bányásznak akikre az a felelősség hárul, hogy biztosítsa az egész blockchain hozzád éppen kirendelt szeletének hitelességét és ezáltal a tranzakció küldőjének és fogadójának szavatold, hogy egyik fél sem járhat rosszul az üzlet során. Mindezen magasztos eszme mellett szinten már hajlamos is az ember figyelmen kívül hagyni, hogy mindezért még ellenszolgáltatást is kap a bányászat során… <hatásszünet….>

Folytatás…

Zcash (ZEC) – praktikus tanácsok bányászathoz

Néhány éve követem a cryptocurrency bányász közösségeket és időszakosan bele-bele ugrok egy-egy konkrét coin farmolásába is. Most éppen a Zcash van a soron – akinek nem mond semmit a Zcash (ZEC), annak erről részletes cikk: [link], amivel kapcsolatban megosztanék néhány friss és nem annyira friss tapasztalatot.

Egyrészt a Zcash erősen ASIC mining ellen védett algoritmus, így várhatóan hosszú távon védett a folyamatos bányász erőforrás leértékelődéstől. Erről a témáról az előző cikkben már részletesen írtam, de gyakorlati szempontból azt prognosztizálom, hogy azok a bányász gépek, amik MA képesek profittal termelni, azok legalább egy évig képesek is lesznek ezt hozni. Optimális körülmények között ez akár még több ideig is fennállhat. A bányászati felezési idő a Zcash kapcsán is 4 év, hasonlóan a bitcoinhoz. (felezési idő: Az a pont amikortól már csak fele annyi jutalom jár egy block kibányászásáért). A jó hír, hogy a Zcash kapcsán még csak az első félévnél tartunk. 

Gyors kitekintés arról hogy mi is a bányászat: Ha most találkozol először ezzel a kifejezéssel, akkor minden bizonnyal értetlenül állsz az előtt, hogy mi is ez és miért is lehet ebből (crypto) pénzt keresni. A legtöbb crpyto pénz esetén maga a fizetőeszköz (legyen az akár bitcoin, LTC vagy akár Zcash) a bányász tevékenységért cserébe kerül ‘kifizetésre’ a bányászoknak. Ez az egyetlen módja annak, hogy új coin keletkezzen. Ezt kvázi fogadjátok úgy el mint a pénznyomtatást. A bányászok a munkájukért cserébe teljesen új addig ki nem adott cryptopénzt kapnak. A bányászat egy nagyon bonyolult számításigényes művelet, amit ráadásul egy algoritmus folyamatosan képes bonyolultabbá vagy éppen egyszerűbbé tenni, függően attól, hogy éppen mennyi aktív bányász van és mekkora sebeséggel tudnak bányászni. Ez az algoritmus szabályozza, hogy közel azonos ideig tartson egy block bányászata ma és egy év múlva is. A bányászat nem feltétlenül egy hobbi, amiért a munkaállomásunk erőforrásait csutkán kihajtva (crpyto) pénzt kapunk. Valójában ez a folyamat a tranzakciók hitelesítésében játszik szerepet. Nagyjából 2,5 percenként kerül kiadásra egy-egy újabb blokk, ami tartalmazza az éppen futó ZEC tranzakciókat is. Tehát a bányászok valójában a tranzakciók hitelesítésével foglalkoznak. A hitelesítés során kerül eldöntésre, hogy a Zcash blockchainből éppen utalni kíván darabka valóban a küldő tulajdonában van-e és jogosan rendelkezik felette. Ez kvázi azonos folyamat mint amit a bankod végez amikor egy utalásodnál elvégzi a fedezet vizsgálatot. Ahogy a bankszámlád teljes tartalmát nem tudod gyorsan elküldeni kétszer két különböző helyre (ezzel új pénzt generálva), ugyanígy nem tudod ezt eljátszani a blockchainben található Zcash coinokkal sem. Ezen folyamatot a bányászok biztosítják. 

Folytatás…