Hybrid + Napelem: Tapasztalatok 4 év után

A blog minden bizonnyal egyik leginkább keresett bejegyzése a mai napig a hasonló címmel megjelent írásom ami 10 hónap fényében mutatta be a korábbi saját beruházásból megvalósított fűtés korszerűsítést, mely során a fűtést un. hybrid gázkazán és levegős hőszívattyús rendszerrel oldottam meg, amihez az áramot napelemmel termelem. A konstrukció részleteit az eredeti cikkben fejtettem ki.

A cikkben az első 10 hónapos eredmények alapján azt prognosztizáltam, hogy a korábbi fűtési rendszerhez képest évi 669ezer forintos megtakarítást tudok elérni, amivel alig 4,5 év alatt pozitívba fog tudni fordulni a beruházás. Most, hogy lassan véget és a negyedik fűtési szezon is (bár ennek némileg ellent mond az időjárás) itt az ideje, hogy visszamérésre kerüljön a prognózis.

Folytatás…

Hőszivattyú vs. Gázfűtés – A fűtés tényleges ára

gas_tubes_photoAmikor megújuló energiát hasznosító megoldásokról beszélünk, akkor nyilvánvalóan az első kérdés az, hogy az igen borsos beruházás vajon mikor fog megtérülni, vagy egyáltalán valaha megtérülne-e egy hagyományos megfelelően modern gázfűtéses megoldással szemben. A gyakorlatban a hőszivattyúval megtermelt fűtéshő és a gázfűtés összehasonlítása leginkább arra az esetre hasonlít amikor a körtét próbáljuk összehasonlítani az almával, viszont mivel mindkettő végén a kifizetett költség áll, ezért megkísérlek felállítani egy összehasonlítási módszert, ami mégis segíthet.

Ugyan némileg bonyolítja az összehasonlítást, hogy mind a villanyáram, mind pedig a gáz esetén a szolgáltatók inkább szakmai, mintsem könnyen megérhető elvek mentén számláznak (gondolok itt arra, hogy bár a gázfogyasztás leolvasása köbméterben zajlik mégis MJ az elszámolás alapja), mégis a porosodó fizika tanulmányok jól jöhetnek a számadatok átlátásában.

Folytatás…

Megújuló energia, az első lépések

Talán nem mondok azzal senkinek újat, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos beruházások első lépéseinek az égadta világon semmi köze nem kell, hogy legyen a megújuló energiákhoz, a nem megfelelően előkészített projekt garantáltan csalódást fog eredményezni.

A026-01853

Bár kétségtelen, hogy egy-egy beruházásnál mindenki képes pillanatok alatt elképzelni a tetőn a napelemeket, vagy éppen a földlevegőt hasznosító hőszivattyút a beásott hőközpont aknában, de az ilyen projektekből szokott az lenni, hogy valahogy senki nem elégedett a végeredménnyel. Nézzük hogy is érdemes egyáltalán ebbe belefogni:

Folytatás…

Hybrid + Napelem – Tapasztalatok 10 hónap után

greenenergy_spot_bannerGyakran hangzik el a megújuló energiákat felhasználó technológiákkal kapcsolatban, hogy ezek sosem térülnek meg és inkább csak a tulajdonos technológiai elhivatottságát szolgálják, mintsem a megtakarításait.

Pont az ilyen vélemények miatt alaposan körbe jártam a témát mielőtt anno belevágtam. Alapvető cél volt, hogy olyan megoldásba válasszak ami relatív kevés törődést igényel, hiszen láttam már korábban olyan napkollektor projekteket, ahol a tulajdonosnak azóta is napi szinten kell foglalkoznia a rendszerrel és a karbantartása is igen sokat elvisz a megtérülésből (ráadásul családon belüli a negatív tapasztalat).
Folytatás…

Mi is az a COP (Coefficient Of Performance) érték?

Amikor hőszivattyú elvű megoldás után nézelődik az ember, a legelső adat amivel találkozik a COP (C.O.P. – Coefficent of Performance) érték. Az angol rövidítés már elve sokat mondhat, de röviden leírom, hogy mi is ennek a lényege.

A COP érték a hőszivattyú szekunder oldalán leadott hőmennyiség hatásfokát jelöli. A gyakorlatban ez egy arányszám ami azt mutatja meg, hogy 1 kWh felhasznált villamosenergiával mennyi hőenergiát tud termelni az adott készülék. A COP egy relatív adat, ami erősen függ a pillanatnyi hőigénytől és természetesen a primer oldali forrás (levegő vagy víz) hőmérsékletétől is. (Plusz emellett számos egyéb dologtól amik jellemzően az adott konstrukciótól függnek).

Folytatás…