IOTA: Digitális cserekereskedelem digitális nomádoknak!

Ha ki kellene választanom a cryptogazdaság jelenlegi szereplői közül azt ami talán legjobban kilóg a sorból, akkor kétségtelenül az IOTA-t választanám. Az adat mint fizetőeszköz (lásd Bitcoin és Blockchain – Store of Value) már széles körben elterjedt és elfogadott terminológia, azonban ennek deriváltja már régóta az informatika egyik nagy fejtörője: “az adat mint fizetőképes értékkel bíró egység” megvalósítása. Az adat monetizálása nem újkeletű történet, a korai internetes reklámoktól kezdve a “fizess az után, amit használsz” internetes csomagokon keresztül számos példájával találkozhatunk. Valahol ide tartozik maga a cryptobányászat is hiszen itt is monetáris értékkel rendelkezik a számítási kapacitás, de pozitív példák végtelenjét lehetne még felsorolni. Az elemi adat mint fizetőképes érték mára széles körben elfogadott frázissá vált, lásd a Bigdata koncepció. A nyers adatok hatékony elemzéséből az elmúlt évtizedben olyan gigantikus vállalatok növekedtek ki szinte a semmiből mint a Google vagy a Facebook, de bőven ide lehet sorolni akár az Amazont is. Aki azt hiszi, hogy a Google-t a keresés, a Facebookot a közösségi média (az Amazon pedig a könyvek) tették naggyá, az ennél nagyobbat nem is tévedhetne. Valójában ezek a cégek olyan technológiák úttörői mint a gépi tanulás, az automatizálás vagy a természetes szöveg értelmezés.

Az IOTA projekt célja egy egységes közvetítőréteg létrehozása az elemi adatok továbbításának és kezelésének és ami talán ennél is fontosabb: biztosítani az elemi adat értékének mérhetőségét és elszámolhatóságát (monetizálás). Ehhez létre kíván hozni egy machine-to-machine fizetési rendszert, amiben az eszközök fizetnek más eszközök adataiért és fizetséget kapnak más rendszereknek nyújtott adataikért. Milyen eszközök rendelkeznek monetizálható adatokkal? Olyan eszközök, melyek vagy önmagukban is értéket termelnek (pl. speciális számítási kapacitás) vagy olyan eszközök amelyek szenzoraikon keresztül olyan mérhető információkkal rendelkeznek melyek mások számára értékkel bírhatnak. A mérhető adatokra épülő iparági fejlesztések mára meghatározóvá váltak, legyen szó sporteszközökről, szórakozásról, közlekedésről vagy akár mezőgazdaságról.

Mivel konkrét példák nélkül baromi nehéz bármit is kezdeni a machine-to-machine payment rendszerrel, ezért ragadjunk is le mindjárt egy kicsit a mezőgazdaságnál. Szándékosak választottam egy olyan iparágat, ami talán a legtávolabb van a cryptogazdaságtól. Ha ennek kapcsán be tudom bizonyítani az IoTA létjogosultságát az olvasónak, akkor talán nem kell túlmagyarázni a további példákat.

Folytatás…

Mennyire nyereséges a Bitcoin bányászat?

Alábbi ábra egyben a válasz a kérdésre:

Mint látható két hatalmas kiugrás történt a Bitcoin életében (110k block és 260k block után), amikor a price/mining cost arány egészen felszúrt a 25x arány felé is. Jelenleg egy újabb felfutó ágban vagyunk a mostani 4x-5x aránnyal. Hogy milyen árfolyam kellene ahhoz, hogy újra csináljon a piac egy 20+ arányt? potom 20-25ezer dollár.

Maga az ábra egyébként nagyon jól néz ki, viszont ezen keresztül reflektálnék egy az előző napokban itt a commentekben kialakult vitára. Nevezetesen, hogy miként hat az árfolyamra a bányászati kapacitás költsége. Az ábrán nem a csúcsok a fontosak, hanem a gap-ek. Látható, hogy amint első alkalommal elérte az árfolyam/bányászat költségének aránya az 1-es szorzót (tehát profitba fordult 2010 elején), onnantól kezdve SOHA nem zuhant le a profitábilitási ráta alá (1.0 szorzó). Hogy miért van ez így? Hogy lehet, hogy a legdurvább buborékok után sem szakadt be a profit arány? Itt átadnám a szót a legnagyobb pszeudonim közgazdászunknak:

Az árucikkek (commodity) ára hajlamos gravitálni az előállítási költség szintjéig. Ha az ár benéz ez alá, akkor ez az előállítás lassulását eredményezi. Amennyiben viszont az ár a költségek felett áll, akkor profit szerezhető a termelésből és a megtermelt cikkek eladásából. Mindezzel párhuzamosan az extra termelést annak előállítási bonyolultsága (difficulty) kompenzálja ezzel nyomva fel az előállítási költséget a termék árának szintjére.

— Satoshi Nakamoto (2010-02-21)

Hosszan tudnám elemezni ezen egy gondolatsort, azonban most ettől eltekintek és az olvasóra bízom, hogy levonja ebből a konzekvenciákat.

Kínai és Orosz piacbefolyásoló szabályozások a láthatáron

A tegnapi cikkben már jeleztem, hogy közkézen kering a hír mely szerint a mai nappal hivatalosan is bejelentésre kerül a kínai ICO szabályozás. Bár konkrét szabályozás nem látott egyelőre napvilágot, de a piac máris lereagálta és beárazta ennek negatív hatását, azt követően, hogy a People’s Bank of China (PBoC) ma közzétette:

“Valamennyi valuta/token kibocsájtási tevékenységet azonnal be kell szüntetni”

A szabályozás kiváltó oka a kínai üzleti körök hatalmas szerepvállalása a Initial Coin Offering (közösségi finanszírozású token kibocsátás) projektekben. Mint kiderült az idei évben eddig fundrising (ICO, crowdfounding) keretében kibocsátott közel 10 milliárd dollárnyi coin 40%-át kínai lakosok és intézményi befektetők vásárolták meg. A szabályozás másik (egyébként teljesen jogos) oka, hogy a kiváltó jelentés szerint az futó ICO-k közel 90%-a vagy eleve illegális tevékenységet kíván végezni, vagy feltételezhetően eleve visszaélés, pénzlopás céljából jött létre.

Folytatás…

Ethereum/Casper: szép új jövő! Vol.2.

Bár mindkét fülemben éppen a bitcoin story aktuális felvonása cseng, de kétségtelenül nem illik megfeledkezni az altcoinokról sem, különösen az Ethereumról, ahol a nagy bitcoin aranyláztól függetlenül is bőven vannak történések. Nemrégiben jelent meg itt a blogon egy hasonló című írásom (Ethereum/Casper: szép új jövő!), jelen post ennek a folytatása, szóval ha esetleg azt nem olvastad, akkor érdemes lehet azzal kezdeni. Amiről ez a post szólni fog: egy rövid összefoglaló azoknak, akik szeretnék emberi nyelven megérteni, hogy mi a Casper és miként hat majd az életükre (már ha, ETH bányászok…), a második rovatot az ezzel kapcsolatos piaci kilátásaimnak szentelem. Tettem kerek egy hete egy ilyen kijelentést:

ismerve a piaci kilátásait nem kell nagy lángésznek lenni ahhoz a prognózishoz, hogy még 2020 előtt négy számjegyű lesz az árfolyama.

Ezt a kijelentést az elmúlt egy hétben többen is szóvá tettétek kommentben, emailben, ‘közönségtalálkozón’ vagy éppen legutóbb a Bálna teraszán 34 fokban egy olyan beszélgetés kellős közepén, ami mindenről szólt, csak éppen nem a $crypto világról. De ha már szentimentalizálok, akkor had osszak meg veletek az értelmes content előtt egy relatív friss és vicces történetet: Ülök éppen egy kávézóban, ahol próbálok energiát nyerni egy kapcsiból és közben teljesen bele vagyok fekedkezvbe a notebookomba, amin éppen a variance.hu nyitóoldala átrvátlankodik éppen. Erre a szomszét asztaltól odaszól egy srác: “-Áhh, variansz, te is szoktad olvasni?”. Az agyamnak kellett fél perc, mire átállt és felfogtam a kérdést, amire csak ennyit tudtam válaszolni reflexből: “- Nem, én jellemzően inkább írom.” A srác elnevette magát, majd rájött, hogy komolyan mondtam. A story folytatása, egy kb. 20 perces crypto piaci diskurzus lett. Ezúton is üdvözlöm a srácot, akinek sajnos azóta elfeldtem a keresztnevét is, de mindesetre jelen post megszületésében nem kis szerepe volt annak, hogy majd 10 percen keresztül beszéltünk arról, hogy miért is nem a kisemberek kisemmizéséről szól a PoS/Casper.

Na de visszatérve a hivatalos trackre, a post harmadik része inkább csak azoknak fog szólni, akik technológiailag is meg akarják érteni, hogy miként is fog működni a Casper, tehát azoknak, akik önállóan akarnak letétet kezelni és önállóan akarnak hozzá nodeot üzemeltetni. Mindenki más poolokon keresztül fogja ezt tenni, akiknek nem igazán releváns az utolsó szakasz.

Kezdjünk is bele:

Sokak a PoS-t az Ethereum hálózat halálhozójaként aposztrofálják és valamiféle árfolyam droppolást és a kishalak legyilkolását látják ebben. Összességében a tudatlanság és az információ hiány, pánik hangulatot generál a legtöbb érintettben. Bármennyire is fura ez az egész rendszer, de Vitalik lényegében sikeresen ültette át a PoW (mining,hashing) pénzügyi modelljét a PoS/Casper rendszerbe. Hiszen a PoW-nál a bányászok adott mennyiségű pénzt fizetnek a bányagép alkatrészekért, amit persze jellemzően fiat-ból (fizikai, nem crypto pénz) vesznek meg, ezzel Ethert termelnek, amit szintén fiatra váltva fizetik az áramszámlát, majd a végén fiatért eladják a bányagépeik alkatrészeit (ahogy most is teszik sokan a hamarosan megjelenő 75-110MH/s-es Vega kártyák miatt), csak azért, hogy újra kezdődjön a ciklus. A PoS ugyanezt teszi azzal a különbséggel, hogy sehol nincs az a kényszer, hogy a befektetésedet fiatra váltsd, ezzel hintáztatva az árfolyamot. Hiszen a letétet Etherben teszed, amiért a jutalmat Etherben kapod, amit NEM kell azonnal visszaváltanod, hogy fedezd az áramszámlát és a végén a depositod maradékát Etherben kapod vissza, amit ezt követően ha akarsz újra Etherben tudsz berakni. Mindez akár jelentősen csökkentheti az Ether volatilitását, mivel nincs kényszeres eladás egyik szereplőn sem, ráadásul a minimum deposit és a hosszú felszabadítási idő (ezekről picit később) eleve kizárja a spekulánsokat, a slashing conditions pedig azokat, akik megpróbálnak csalni a rendszerrel.

Mindez nem csak az én fantazmagóriám, legutóbb éppen Tamás nevű kedves blog olvasóm osztotta meg velem hasonló gondolatait, amit a ‘több szem, többet lát’ evet követve bemásolnék ide is:

Ethereum PoS / PoW: Jól gondolom, hogy a PoS önmagában erős árfolyamfelhajtó hatással lesz ha minden más változót kiveszünk a képletből? Pow-nál a bányaszok nagy része gondolom eladásra rendezkedik be, nem válik mindenki befektetővé, hogy tartsa az Ether-t. Tehát itt nem nagy, de folyamatos eladási nyomás volt ami valamennyire hatással lehetett az árfolyamra. Míg a PoS-nál tartanod kell sok Ethert és rá kell ülnöd, cserébe kapsz még egy kis Ethert. Tehát elsőzör sok Ethert kell venned amivel felhajtod az árfolyamot, majd ülnöd kell rajta, ezzel sok Ethert kivonsz az aktív kereskedésből, amivel csökken a kínálati oldal. Elvileg… Vagy ez hibás logika?

Folytatás…

Ethereum/Casper: szép új jövő!

A bitcoin skálázási történet árnyékában csendben körvonalazódik az Ethereum hálózat jövője is: A bányászok kivéreztetése, letéti konszenzus, kanonikus blocklánc védelme, manipulátorok bűntetése és “gazdasági véglegesség” biztosítása közel zéró ökológiai lábnyommal. A lehetséges jövőképeket korábban már kifejtettem a “Bitcoin ‘Forkológia’ III. – Mi a helyzet az Ethereummal?” cikkben.

Június 20-án tartotta meg az Ethereum DEV csapat a 20. Core Devs meetinget, ahol konkrét döntések születtek. Előbb címszavakban, majd a tovább mögött részletesen kifejtem, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban:

  • Döntés született arról, hogy ketté szedik a Metropolis network update-t. Ennek fő oka, hogy a Casper (alias PoS) még nem áll készen a kiadásra, viszont minden más már kiadható.
  • A Metropolis első és második fele is hard-fork formájában fog aktiválódni.
  • Az első hard-fork a tervek szerint augusztusban, vagy legkésőbb szeptemberben fog aktiválódni.
  • A második fél (Casper) kapcsán egyelőre még csak találgatások láttak napvilágot. A közösség legnagyobb része valamikor 2018Q1-re várja.
  • A Metropolis első updatejében aktiválnak egy újabb automatikus difficulty bombot, aminek a célja, hogy elpusztítsa a hard-fork előtti networköt, így ha bármelyik érintett is (pl. minerek egy része) úgy döntene, hogy neki nem tetszik akár a Metropolis, akár a Casper, akkor sem fogják tudni folytatni a jelenlegi Ethereum blockláncot. Ennek érdekében elkezdik lassítani a ethereum hálózat tranzakció átfutási idejét (15-ról 4-5 ütemben 45 másodpercre), majd a Metropolis HF#1-nél 40%-kal csökkentik a blockonkénti mining rewardot (5-ről 3 Etherre)

A másfél órás meetingen emellett persze számos egyéb fontos kérdést tisztáztak a DEVek, úgy mint az Metropolisban implementálásra kerülő új opcode-ok gas pricea, de tartok tőle, hogy ezek a kérdések itt a blogon a kutyát sem érdekelnek. (Ha viszont mégis lenne olyan olvasó, aki érintett smart contract programozásban, akkor az kérem vegye fel velem a kapcsolatot…)

Folytatás…

Q&A: Ether PoS bányászat és BTC vs Ether árkorreláció

Küldtetek két nagyon jó kérdést, amik szerintem megérnek egy rövidebb postot, mivel sejtésem szerint a válasz sokatokat érdekelhet.

B.F. kérdése: “Tanacsodat szeretném kérni, hogy mit gondolsz, mit kellene csinálnunk, egy 15 GH/S rendszerünk van, most cseréljük épp le a kártyáinkat Nvidiákra a AMD-ről a hashrate esés miatt, és érdekelne, hogy ha idén ETH-nal atállnak POS-ra, mekkora rendszerel kellene, hogy rendelkezunk, hogy megérje […] Annyit értünk, hogy ugye bár egy meghatározott mennyiségű ethert be kell majd rakni a rendszerbe és akkor továbbra is tudunk majd kapálni a gpu-kkal? Mekkora lehet ez a mennyiségű ether?”

A PoS (Proof-of-Stake) nem a PoW (Proof-of-Work) továbbfejlesztése, hanem annak lecserélése. Mindkettőnek a lényege, hogy biztosítsa az “51% attack” elleni védelmet. Amennyiben egy entitás képes lenne a bizonyító erő 51%-át megszerezni, akkor képes lenne úgy módosítani a blockchaint, hogy bár ez mindenki számára nyilvánvaló csalás lenne, mégis megtörténne és a blockchain immutable tulajdonsága miatt mégcsak javítani sem lehetne. Ennek elkerülésére a PoW azt várja, hogy minden szereplő/bányász bizonyos számítási kapacitást biztosítson, ahol logikusan azt feltételezi az algoritmus, hogy nem létezhet a világon egyetlen olyan szereplő, aki önmagában rendelkezhetne az összes hashing power 51%-ával.

Ezzel szemben a PoS rendszerben bizonyos mennyiségű letétet kell betenned ahhoz, hogy végezhess tranzakció hitelesítést vagy block készítést. Itt ugyanaz az elv, logikusan egy személyként nem rendelkezhetsz annyira sok pénzzel (jelen esetben Éterrel), hogy manipulálni tudd a rendszert.

Folytatás…

Bitcoin ‘Forkológia’ III. – Mi a helyzet az Ethereummal?

Mit tudunk eddig? Cicaharc a soft vs hard fork témában, azaz, agyonverik az árfolyamot és életvesztélyes lehet augusztus 1 után utalni btc-t, mivel nem tudni, hogy melyik blockláncban fog megjelenni az utalás (már persze, ha lesz több). Az élet azonban nem áll meg, senki nem gondolhatja komolyan, hogy az elkövetkező három hónapban ki fognak száradni a cryptocurrency transaction poolok. Kétségtelenül az fog itt nagyot kaszálni, aki most jó lóra tesz, mivel a bitcoin para miatt kiáramló tőke már most elkezdte keresni a helyét.

Hogy mi lesz a – feltehetően – egy nyári sláger? Sokan kapásból rávághatnák, hogy vagy az Ethereum network egyik tokenje vagy egyből maga az Ether. Ennek valószínűségére azonban nem vennék mérget, hiszen az Ethereum is hard fork előtt  áll. Igaz az Ethereum immáron lassan 2 éve áll hard fork előtt, de egyre több jel mutat arra, hogy az új ‘Metropolis’ update már nagyon közel van és valamikor a nyár végén vagy az ősz elején életbe fog lépni. A cryptocurrencyk kapcsán egy dolgot állíthatunk: a hardfork nem egy bizalmi tényező, különösen ha a hardforkhoz komolyabb technikai változások is tartoznak, márpedig az Ethereum Metropolis egy ilyen upgrade lesz.


Folytatás…

Ethereum 35% korrekció: mekkora a baj?

Aki a héten közelebbről szemlélte az Ethereum árfolyamát (mert mondjuk pozícióban ragadt, vagy éppen bányássza), annak minden bizonnyal nem kifejezetten teltek vidáman a napjai. A június 12-én beállított 404,99 USD-s all-time-high szinthez képes mára lassú döglődés közepette egészen $264-ig zuhant az árfolyam. A lassú vergődés során lényegében minden olyan szintet kiütött, amelyek a korábbi árfolyam fordulópontok alapján logikus támaszok lehettek volna, tehát azt biztosan elmondhatjuk, hogy nem egy sima erőgyűjtő visszakorrekcióról beszélünk.

Jogosan felmerülhet a kérdés, hogy akkor mégis mi a helyzet? Eljött a nagy lufi vége, kipukkadt és visszakorrigál az árfolyam a ‘reális’ értékre (legyen is az akármennyi)? Nos a válasz természetesen a részletekben rejlik. Itt a blogon is már sokat részleteztem az Ethereum fundamentális értékét. Bár sokan az ETH-t csak egyfajta bitcoin alternatívaként kezelik, azonban az Ethereum ennél sokkal több. Gyakorlatilag a crpyto valuta evolúció egy nagyon fontos lépcsőjét alapozta meg 3 éve, amikor létrehozták azáltal, hogy definiált keretet adott a digitális pénzből történő részvény kibocsátásnak (ICO, crowdsale) és a felek között létrejövő digitális szerződéseknek (smart contracting). A most bekövetkezett korrekció mögött ezen fundamentális értékkel szemben keletkezett bizalomvesztés áll.

Folytatás…

Bányász kisokos, kérdezz-felelek rovat

Mivel rengeteg kérdés érkezett az elmúlt időszakban, ezért gondoltam összefoglalom ezeket egy cikkben, ami remélhetőleg jónéhány további kérdést meg fog tudni előzni. Nézzük:

Milyen videókártyát vásároljak? Mivel a leghatékonyabb a bányászat?

Manapság leginkább azt ami van. Nekem személy szerint csak az nVidia 10-es széria (1060-től felfelé) van tapasztalatom, de azon kártyák kapcsán egységesen elmondható, hogy mindegyik kártyából ki lehet hozni a 3-3,5 W/sol/s hatékonysági arányt, tehát mindegyik jó. Részleteket az erről a témáról szóló elemző cikkben találhatsz.

Milyen poolt használtok? Miért ingadozik a hashrate annyira a suprnovan?

Mint ahogy azt egy korábbi cikkben is jeleztem a suprnova.cc-n kezdtük a bányászatot, azonban annak instabilitása és a statisztikai funkcióinak problémái miatt kb 3 hetet áttértünk a flypool.org-ra. Nekünk minden szempontból megfelelő, atomstabilan mutatja a pillanatnyi termelést és működik rendesen az inactive pool riasztási funkciója is. Nem mellesleg semmit nem kell regisztrálni a használatához.

Folytatás…