Minden tiszteletem a Nocoinereké, de…

Nocoinerek helyett talán ildomosabb lenne “kripto-szkeptikust” írni, de ha már bevezetésre került (urbandictionary) a Nocoiner fogalom, akkor használjuk… Amikor azt olvasom valakitől (és itt most tényleg csak a példa kedvéért hozom fel a konkrét idézetet Balázstól), hogy:

“A store of value kapcsán sokszor hangoztatott aranyos analógia is sántít. Az aranynak messze nem olyan elhanyagolható a reálgazdasági szerepe, mint ahogyan azt sokan képzelik…”

Az ilyen mondatoknál egyszerűen értetlenül állok a tény előtt, hogy emberek MA még mindig képesek leragadni a materiális világnál. Az ipari automatizálás és a robotizálás széles körű elterjedése óta egyetlen olyan iparág létezik, ami számottevően képes fejlődni, ez pedig az informatika és azon belül is a folyamatok digitalizálása. A nagy emberek nagy mondataival Dunát lehetne rekeszteni, de tény, hogy elvetemült emberek kellettek ahhoz, hogy olyan témákat forradalmasítsanak, mint pl az újságolvasás, vagy a tévénézés.

Sokszor éltem már jómagam is az ipad szkeptikus példámmal, amit most ide is idéznék: (clickre kinyithatod, ha még nem olvastad)

Az ezredfordulós informatikai eszközök talán egyik legnagyobb zsákutcája a tabletek voltak. Több nagyvállalat (Dell, IBM) dobott a piacra táblagépeket, de valahogy ezek mindig is suták, esetlenek voltak. Majd eljött 2010 január 27, amikor egy roppantul karizmatikus férfi kiállt egy nagy színpadra, majd a show végén bedobta a kultikussá vált mondatot: “and one more thing” és bemutatta az iPad-et. Nem sokkal ezt követően találkoztam egy barátommal, akivel nagyon komoly vitába keveredtem az iPad kapcsán. Hosszan ecseteltem neki, hogy mekkora egy őrültség volt az Apple részéről kiadni egy táblagépet, hiszen ez egy hasztalan dolog. Tényleg az újság olvasást akarják megreformálni? Minek egy olyan gép, ami annyit tud mint egy okostelefon, csak nagyobb a kijelzője? Mégis ki adna ezért pénzt? Majd egy éven belül megvettem az első iPad-emet és megértettem… Hihetetlen, hogy mennyit számít a marketing és persze a kijelző orientációja. A mobiltelefon álló, a tablet fekvő. És ennyi, ez a nagy ötlet és az emberek zabálják.

Mára az iPad teljesen hétköznapi termékké vált. Ez a fajta szűklátókörűségem az, ami minden vélt vagy valós érv és indok ellenére is azt mondja, hogy a digitális pénz valójában egy evolúciós lépcsőfokot képeznek, aminek nem az a célja, hogy lecserélje a jelenlegi globális pénzügyi rendszert, hanem nemes egyszerűséggel csak átlépjen rajta. Sokszor hoztam már fel, hogy a kriptopénzekkel szembeni szkeptikusság legfőbb oka az a tény, hogy az emberek nagy része egyszerűen nem érti ezek értelmét. Mi értelme egy olyan digitális pénznek, amivel pont ugyanazt lehet csinálni mint a valós pénzekkel, de semmilyen állami/jegybanki szintű garancia nem kapcsolódik hozzá?

Az elmúlt 10 évben tetten érhető az a jelenség, hogy a digitálisan létező adat egyre inkább értékesebb, mint maga a materiális adatforrás, ahonnan származik. Külön iparágak nőttek ki a semmiből, amik arról szólnak, hogy értékkel ruházzák fel az adatokat. Vegyük csak példának az ezredforduló nagy üzletét: Adatbányászat és annak ipari adaptációs platformját az adattárházak. Hova fejlődött mára ez a technológia: Bigdata és Machine Learning, ahol már értelmezhetetlen az elemi adat és annak forrása, lényegében nem az adatok tartalma a fontos, hanem azok változásának jellege… ahogy a blog fejlécében is olvashatjátok: “a rendezetlen adathalmazok elemzése”

Minden digitalizálódik, minden adattá konvertálódik és minden ami adattá konvertálódik az elveszti az materiális értékét és jellegét is. Erről szól a ma egyre népszerűbb “tokenizáció” üzletág is, ami a következő egy-két év egyik legjobban fejlődő üzletága lehet.

Folytatás…

Hamarosan indul a Bitcoin Futures második hulláma

Stílusosan elegendő lenne ezt a postot ezzel a sokatmondó vicces ábrával zárnom is:

Nagyjából ez történt egy hete a CBOE Bitcoin Futures indulásakor és hasonlót vár mindenki a mai CME Group BTC Futures startnál is. Egy dolog biztos: a Bitcoin spot árfolyama szabályosan rajzolgatja továbbra is a bullish flag patterneket, a cikk írásának a pillanatában is éppen véget ért a flag form és elindult az árfolyam 18,5k USD-ről egyenesen felfelé és perpillanat 19,2k USD-n gyűjtögeti az erejét. Kb. másfél óra múlva nyitják meg a határidős terméket és valamikor (hazai idő szerint) éjfélkor indul élesben a jegyzés (CST 5:00-kor). A határidős termék jegyzési információit a CME group oldalán lehet követni: -link-

Holnap reggelre mindenképp okosabbak leszünk a határidős termékek kapcsán, hiszen a piaci várakozások nagyságrendekkel komolyabb forgalmat várnak a CME Grouptól, mint amit a CBOE jegyzett az azonos termék kategóriájában. Kiderül, hogy a Bitcoin spot árát tovább hizlalja-e a határidős termék jegyzésének pozitívuma, vagy beindul egy komolyabb korrekció.

Az elmúlt három hétben üveghangon foglalkoztam az árfolyamon kívül szinte mindennel (tisztabit, MCGA plakátok, konferenciák, meetupok, bitcoin drinkupok…). Eme szabadságfokban persze sokat segített az a tény, hogy az árfolyam ezen időszak alatt gyakorlatilag naponta döntött újabb csúcsokat és a mai nappal a nagyobb tőzsdéken is alulról megérintette a 20.000 dolláros árfolyamot. Nos igen, jócskán átléptük az öt millió forintos szintet. Még augusztus 13-án tettem közhírré itt a blogon, hogy a Bitcoin átlépte a bűvös 1 millió forintos árfolyamot (4150 USD), ez egyben ama fontos mérföldkő is volt, amikor a Bitcoin legkisebb váltópénze (1 sat) is elérte az 1 filléres árfolyamot. Alig 4 hónap alatt azóta potom 500%-ot csinált a legnagyobb piaci kapitalizációjú kriptopénz, mely mára átlépte a 320 milliárd dolláros piaci kapitalizációt és  54% körül van a dominanciája.

Talán, ami ennél is fontosabb volt az elmúlt három hétben: látszólag befejeződött, vagy legalábbis egy időre felfüggesztődött a kriptopénzek kannibalizációja. Úgy tudott a Bitcoin folyamatosan emelkedni, hogy az ehhez szükséges erőforrásokat nem az altcoinokból szívta el, így azok is gyönyörű ralit tudtak lenyomni. Az Ether tesók mellett látványosat ment a Litecoin és a ZCash is és mellettük igazán komoly gyöngyszemek is levegőhöz jutottak. Még a két nagy személyes csalódásom (IOTA és NEO) is pislákoltak. De figyelmemet leginkáb az ADA (Cardano) tudta lekötni. Apropó: Cardano… aktívan barátkozom vele, komoly meglepetés volt nekem az $ADA és legkevésbé sem csak az árfolyama miatt, technológiailag is érdekes egy darab. Hamarosan összefoglaló cikk várható.

Folytatás…

Plakát-kifejtős: mégis lesz nyugdíjad?

A tisztabit.hu (MCGA) kezdeményezés fontos és nélkülözhetetlen eleme volt a 2017 decemberi plakátkampány, amiben a kreatív csapat kifejezetten provokatív üzeneteket fogalmazott meg. Mivel a plakátok finanszírozását a blog olvasóitól kalapoztam össze, ezért helyénvalónak tartom, hogyha megvilágítom az egyes üzenetek mögöttes tartalmát is. Ebben a bejegyzésben az egyik leginkább provokatív plakát üzenete kerül kifejtésre. A post címéből is talán már látható, hogy a kérdéses üzenet a “Mégis lesz nyugdíjad” szlogen.

MÉGIS LESZ NYUGDÍJAD!

A szociális alapon működő nyugdíjrendszer a világ igen nagy részén szinte teljesen ismeretlen. Ahol még létezik (lásd hazánkban) ott is tetten érhető annak folyamatos hanyatlása és a rendszer teljes összeomlásának jelei. A szociális alapon működő nyugdíjrendszer gyakorlatilag egy politikai kártya, amivel akár választások kimenetelét lehet eldönteni. Hazánkban a politikában a nyugdíj kérdése tabu téma, nyugdíj van és nyugdíj lesz is, mindez annak ellenére is, hogy a rendszer fenntarthatatlansága közgazdaságilag megkérdőjelezhetetlen. A rendszer ideig-óráig ugyan fenntartható, de a magánnyugdíjpénztárak vagyonának újraállamosítása is jól bizonyítja, hogy a  likviditáshiányt már csak kifejezetten unortodox eszközökkel lehet kezelni.

Folytatás…

Miért is fontos a ‘6-confirmation’ ?

Egy valamire való kriptopénz-tulajdonos a legszebb álmából felverve is pontosan tudja, hogy a Bitcoin láncon egy tranzakció addig nem tekinthető jóváhagyottnak, amíg nem kapja meg a 6. confirmation-t. De mi is ez pontosan és miért pont hat és miért nem elég az egy? Ez a post mindezekről fog szólni. Meg persze arról is, hogy más kriptopénzeknél (pl. ethereum, vagy akár a bitcoin cash), ez a 6 miért inkább 20?

Kezdjük talán a legegyszerűbb résszel: mi is a confirmation, azaz megerősítés? A nyilvános blockchainen futó kriptopénzekkel kapcsolatban alapvetés a decentralizált működés. Tehát, amikor egy tranzakciót készítünk, akkor azt nem egy központi szervnek küldjük el, hanem egy közeli nodeon keresztül peer-to-peer küldjük szét azt a hálózat minden nodeja felé. Ezek a megerősítésre váró tranzakciók (unconfirmed tx) egészen addig várakoznak a mempoolban (ideiglenes tárolóban) amíg valamelyik fullnode mögött működő bányász úgy nem dönt, hogy kiveszi a tranzakciót a mempoolból és blockba nem foglalja. Amikor egy tranzakció bekerül egy blockba, akkor onnantól része a blockchainnek. Ebben az esetben a tranzakció megkapja a 1st confirmation állapotot, tehát megerősítésre került.

Mivel ebben a pillanatban a tranzakció már része a blockláncnak, így azt nem lehet visszavonni, vagy nem lehet eltéríteni a rbf (replace-by-fee) kéréssel, stb. adja magát a kérdés, hogy mégis miért is kell várni további 5 újabb blockot, hogy a tranzakció elérje a 6. megerősítést? A cikk folytatása ezen érdekességgel foglalkozik.

Folytatás…

Bitcoin: fekete karácsony(!) – 3. (befejező) rész

A Bitcoin a világ hatodik legértékesebb pénzneme, mely előkelő helyezést mindösszesen nyolc év alatt ért. Megközelítőleg 70 millió ember használja a Bitcoint, ami a világ teljes populációjának egy százaléka. A felhasználói bázis az elmúlt 12 hónapban egyébként megduplázódott. A felhasználói adaptáció megegyezik az Internet 1996-os adaptáltsági szintjével. Jelen pillanatban erre a felhasználóbázisra 16,7 millió bitcoin érme jut, de a jövőbeli újabb és újabb belépők számára sem lesz soha elérhető 20 milliónál több érme a mi életünkben. Idén (2017) év elején még áldozatos munka, gondos megtakarítás és komoly lemondások árán az átlagos hazai családok meg tudták tenni azt, hogy szert tegyenek egy egész bitcoinra (valahol 1000 dollár körül), alig egy év alatt – az éppen ma 11.000 dollár körüli árfolyamon – a legtöbbek számára már elérhetetlenné vált az egy egész bitcoin. Szerintem nem kell ahhoz eltelnie egy újabb évnek, hogy a 0.1 bitcoin olyan hatalmas és elérhetetlen értéknek tűnjön, mint ma az egy egész bitcoin. Az eltelt 8 év első 1600 napjának kellett eltelnie ahhoz, hogy a Bitcoin árfolyam első alkalommal elérje az 1000 dollárt, a 10.000 dolláros szinthez újabb 1400 nap kellett. Vajon mennyi fog kelleni a 100.000 dolláros szinthez? Érzésem szerint biztosan nem kell újabb négy év…

Persze jogosan kérdezhetnének, hogy miként tud valami ennyire értékes lenni, amiről közismert, hogy lassú, gyenge és valójában elég drága is. Tehát rossz! Tehát rossz? Vagy egyszerűen még nem elég jó? Egy decentralizált környezetben fejlődő technológia teljesen új kihívásokat generál. Ezek olyan kihívások, amikkel az emberiség talán még sosem találkozott, vagy ha mégis, akkor nemes egyszerűséggel nem oldotta meg azokat. Itt viszont erre nincs lehetőség, a nem megoldás egyet jelent az ideológia halálával, a Bitcoint és az egész cryptopénz-világot egyedül a konszenzus teheti naggyá. Minden döntéshez konszenzus kell, a konszenzusnak pedig ára van. Ezt az árat az elmúlt két évben busásan fizette meg a teljes Bitcoin felhasználói bázis a villámgyorsan növekvő tranzakciós díjak és a lassuló fejlődési ütem formájában. A konszenzus végül megszületett (vagy inkább kierőszakolódott?) és létrejött a “SegWit”. Maga a SegWit egy technológia, ami első ránézésre széles adaptáció esetén jelentősen javíthatja a hálózat áteresztőképességét. Persze ezen túlmenően egyben a layer-2 kapuja is. A layer-2 egy extra réteg a Bitcoin (onchain) hálózata felett, ami lehetővé teszi azt, hogy meglévő érméinket lekötve hozzunk létre egy olyan fizetési csatornát, ami a blockchain felett biztosít micropayment lehetőségeket. Alapesetben a layer-2 peer-to-peer, tehát két fél között kerül megnyitásra multi-signature walletek segítségével, azonban ha egy peer egyben HUB-ként is szolgál (tehát sok entitással kapcsolódik és egyben sok más HUB-hoz is kapcsolódik), akkor létre tud jönni egy olyan hálózat, ami akár teljes értékű layer-2 payment routingot is  képes megvalósítani. Az ehhez szükséges technológiai előfeltétel már adott, jelenleg is aktívan dolgoznak az implementációkon.

Persze az ígéretes technológiai bla-bla alatt a SegWit valójában egy trójai faló, aminek a fő célja az onchain scaling szükségtelenné tétele, ezáltal a konszenzusalapú működés elértéktelenítése. A 16,7 millió darab bitcoin egyre szűkösebb az éppen most 70 milliós felhasználói bázisnak, ennek nyomasztó hatása egyre inkább érződik. Elég csak ránézni az árfolyamra, ami rakétaként lő ki. Ha figyelembe vesszük a vélt coindisztribúciót is, akkor a helyzet még rosszabb. A 70 millió felhasználó alig 1%-a rendelkezik az összes coinok 85%-ával. De a számok mélyére ásva a helyzet még inkább kiábrándító, a Bitcoin esetén a 1500 leggazdagabb számla (address) tulajdonos (ők teszik ki a felhasználói bázis 0.01%-át) birtokolja az összes coin készlet 38%-át. Ennél talán csak a Bitcoin Cash esetében elborzasztóbb a helyzet, ugyanebben a kategóriában (0.01%) ott az összes coin 50%-a aggregálódik. Szóval a Bitcoin ideológiája biztosan nem a javak újraelosztásáról szól, soha nem is szólt igazán arról.

Adja magát a kérdés, hogy hogyan is lesz ebből így világpénz? A hosszúra nyúlt bevezető után bemutatom az általam vizionált jövőképet, mind technológiai, mind ideológiai szempontból.

Folytatás…

Rémisztő vagy ébresztő?

Csak egy villámbejegyzés. Érdemes megnézni az alábbi videót. Ez megy most a CNBC-n főműsoridőben. BK élőben mutatja be coinbasen a kedves nézőknek, hogy miként tudnak venni/eladni bitcoint. A videó legfontosabb üzenete: bármikor tudsz venni, de az eladások úgyis failre futnak 🙂 Ez a titka a Bitcoin permabullnak!

Ui: Nem tudom eldönteni, hogy az ilyen típusú promóció jó vagy rossz… Ti mit gondoltok?

Bitcoin: fekete karácsony(!) – 2. rész

A történet első részét valahol ott hagytam abba, hogy a scaling debate eredményeként látványosan alulmaradt ‘BigBlockers’ erők a sebük nyalogatása helyett inkább a tettek mezejére léptek és a Bitcoin Cash hardfork után folyamatosan és módszeresen kezdték el mérgezni a Bitcoin közösséget. Ennek eszközei tettenérhetők, elég csak a Bitcoin.com-ra tekinteni, ami immáron hetek óta nyíltan hirdeti, hogy a Bitcoin Cash A Bitcoin és a hivatalos walletjükben is a Bitcoin Cash-t kezelik alapértelmezetten ezzel megtévesztve megannyi gyanútlan felhasználót, akik terveik alapján ‘csak egy Bitcoin walletet’ akartak letölteni.

Mindezen módszeres kampányok azonban egyre inkább váltanak ki rezisztenciát a Bitcoin közösségből. Míg a retorika szerint az összes “BsCore” hívő egy idióta és nem látják a fától az erdőt, addig a valóság az, hogy megannyi BsCore fannal beszélve azt látom, hogy mindenki pontosan látja az erdőt és a problémákat is, de a probléma megoldását nem a BigBlocker csapatban látják, hanem a Blockstreamben. Hatalmasat téved aki azt gondolja, hogy itt egy jó és egy rossz között lehet választani. Valójában két relatív rossz közül kell választani és minő meglépő: mindkét oldal szeretne baromi sok pénzt keresni…

Az előző részt azzal zártam, hogy napnál világosabb az év végi 10k-s Bitcoin árfolyam. A korábban már feltárt hashing power összefüggések alapján ugyanennyire világos az 1.8k-2k-s Bitcoin Cash árfolyam is. Alig 3 nappal az előző cikk után már stabilan 9500 dollárnál tartunk és gyanús, hogy akár még ma, de legkésőbb holnap szinte biztosan meglesz a 10 ezer dolláros árfolyam. A hétvége folyamán számos pozitív történet következett be.  Egyrészt lezajlott Rigában az év utolsó erősen BsCore orientált konferenciája (Baltic Honeybadger 2017 conf), ahol komoly megerősítést kapott a közösség a Blockstream csapatától. A SegWit2X-ből kétségtelenül győztesen kijött különítmény továbbra is az eddig kijelölt úton kíván haladni. Szintén komoly lendületet adott a Shinhan bejelentése (Dél-Korea második legnagyobb bankja), mely szerint a bank 2018 közepére az ügyfelei számára Bitcoin értéktár- és walletszolgáltatást kíván nyújtani.

A fák tényleg nem érhetnek az égig?

Egy jól ismert mondás szerint: “a fák nem érhetnek az égig”. Ez a mondás egyre sűrűbben kerül elő a Bitcoin kapcsán. Persze jó kérdés, hogy hol is van az ég és hol is tartunk most ahhoz képest. A legfrissebb, egyébként hitelt érdemlő technikai elemzések alapján a korábban már sokszor emlegetett parabolikus árfolyam pálya csúcsát valamikor 2018 februárja körül érheti el az árfolyam, ahol… leírni is alig merem… az árfolyam kb $100.000 dollár körül lesz. Ott egy félelmetes korrekció várható ami gyakorlatilag a 2018-as év nagy részét ki fogja tenni, de év végére már bőven túlszárnyalásra kerül a februári csúcs is. (Egyébként a félelmetes korrekció valahol 40 ezer USD körül lehet… khm.)

Folytatás…

Kari-aji’ ajánló: Az 50 lábnyi blocklánc támadása!

Közelednek az ünnepek! Ennek kellemetlen nyomasztó érzése egyre inkább crithit-el minden valami való cryptoanarchistát vagy éppen annak szeretteit. Könyvet ajándékozni az ünnepekre szerintem tök jó dolog, különösen, ha az a könyv elolvasásra is kerül. Minden valamire való cryptoanarchista és crypto-fan könyvespolcának nélkülözhetetlen darabja kellene, hogy legyen David Gerard: “Attack of the 50 foot blockchain” című könyve, ami nemes egyszerűséggel a témában valaha készült legjobb könyv. A mű címét egyébként a 1958-as “Attack of the 50 foot woman” című fekete-fehér film ihlette, amit viszont szerintem soha nem láttam, így nem teszek úgy, mintha bármi fogalmam is lenne arról, hogy milyen összefüggést akart ezzel a szerző sugallni. A könyv alcíme viszont annál lényegretörőbb: “Bitcoin, Blockchain, Ethereum & Smart Contracts”. Így november végén szerintem még simán be is szerezhető. Könyvajánló következik:

Hogy miért is jó/jobb/legjobb ez a könyv? Már a címe is sejteti, hogy a könyv egyáltalán nem egy lagymatag “mi is az a bitkojin” tudományos-fantasztikus bullshit könyv, hanem egy kőkemény Crypto-szatíra. A szerző a könyvet egyetlen célnak szánta: Minden olvasót meggyőzzön arról, hogy olyan szinten tartsa távol magát a cryptovaluták világától amennyire csak tudja. Brutális őszinteséggel, kendőzetlenül söpri le az összes mézes-mázas bullshitet amit csak emberfia valaha is összehordott a témában. Ha valaha is eszembe jutna, hogy keménykötésbe foglalom azt a sok badarságot, amit összehordtam itt a blogon, akkor biztosra veszem, hogy ugyanezt a stílust próbálnám reprodukálni.

Miért jó mégis ez a könyv? Azért, mert a szerző a 2017 év júliusi állapotnak megfelelő piaci körülmények között mutatja be a Bitcoin születésétől kezdődően a teljes történelmet és azt, hogy miért is rossz ez az egész történet, hol lett elcseszve, hogyan és kik által; de mindezt olyan alapos szakmai mélységeket sem nélkülöző kontextusban, amire még a legnagyobb cryptoanarchisták is csak elismerően tudnak bólogatni. Ha valaki a szakmai részletek megismerése mellett szeretné felvértezni magát az összes ismert crypto-bullshit elleni védelemmel, akkor keresve sem tudna ennél jobb olvasnivalót találni.

A magamfajta cryptohívő sokszor kerül abba a csapdába, hogy az “alulról épülő pénzügyi forradalom” mögött valami felsőbbrendű, tökéletességre törekedő komplex ökoszisztémát sejt. Az ilyen pillanatokban jól jönnek pl az ilyen gondolatok:

  • 2011-ben a harmadik legnagyobb forgalmú tőzsde a Bitomat volt, melynek üzemeltetője jó ötletnek gondolta, hogy az exchange wallet fileját egy AWS (Amazon Web Service) EC2-es cloud instanceon tárolja. Ezzel még nem is lett volna gond, de az AWS EC2 alapértelmezett “ephemeral” típusú diskén tárolt a walletet, amiről annyit érdemes tudni, hogy bár nagyon olcsó, de a node restartja esetén alapértelmezetten törlődik annak a teljes tartalma. Na mit tippeltek mi történt 2011 júniusában? 🙂 (Offkorz nem volt mentés se a diskről, se a walletről, és persze a privát kulcsról sem)
  • Az AllCrypt nevű tőzsde a teljes exchange funkcióját MySQL adatbázison futtatta, melynek frontend szolgáltatását WordPressen fejlesztette le. Az üzemeltető jó ötletnek tartotta, hogy az exchange és a frontend táblákat egy közös adatbázisban tárolja, így a soron következő wordpress bugnál a támadó nem csak a frontend adatbázisát tudta túrni, de egyben a teljes exchange db-t is…
  • 2016-ban a Kraken vezetősége nyilvánosan kritizálta a Cloudflare webfrontend szolgáltatót, amiért annak hibája miatt a Kraken szinte használhatatlanná vált a felhasználók számára. Később kiderült, hogy a probléma oka végül is csak annyi volt, hogy a Kraken nem fizette be a számláit a Cloudflare felé, akik 3x felszólítás utána egyszerűen átrakták a szolgáltatást a “free-tier”-be…

Lehet, hogy most is érdemes lenne megnéznie a Kraken menedzsmentnek a lejárt számlákat? 🙂

A könyv meghökkentő részletességgel ír az MtGox hackről, a SilkRoad időszakról és a bányászat centralizációjáról is. De természetesen vaskos fejezetet kapott Satoshi Nakamoto is. Ebből a fejezetből brutális őszinteséggel derül ki Craig S Wrigth összes csalása és mellébeszélése is. CSW előszeretettel aposztrofálja magát Nakamotoként, amihez számtalan koholt bizonyítékokat is előrángatnak a CSW fanok, úgy mint pl egy visszadátumozott 2008-as blogbejegyzést, melyben CSW már elismerően nyilatkozik a bitcoinról. A valóság azonban: 2011-ig Craig Wright nem nyilatkozott egy büdös szót sem a Bitcoinról, akkor is egy komment erejéig szólalt csak meg, ahol a bitcoint “Bit Coin”-nak nevezte a wikileaks donáció kapcsán. Egyébként CSW a könyv tanulsága szerint 2013 áprilisában vett először bitcoint és folytatta ezt a gyakorlatot egészen sokági, többek között volt szerencséje bevásárolni 17.24 BTC-t az MtGoxon az ominózus 1198$-os csúcson is, amit követően összeomlott az árfolyam és közel 2 évig nem is tért magához.

Természetesen a könyv nem csak a Bitcoinnal foglalkozik, kapják rendesen a savat az altcoinok és az azok mögött álló celebek is. Tudtátok pl, hogy Buterinnek a Bitcoin magazinos munkássága és az Ethereum megalkotása között volt egy rövidebb szakasza, amikor úgy döntött, hogy csinál egy működőképes kvantumszámítógépet? Na és mire akarta használni leginkább ezt a masinát? Hát persze, hogy a hashing funkciók kvantummatematikai implementálására. Az ötlete annyi volt, hogyha sikerülne pl az SHA256 algo hashing metódusát szuperpozícióban élvő qubiteken ábrázolni, akkor repetatív hashing helyett egyetlen lépésben ki tudná számolni egy bitcoin block megfelelő hashét, melyet persze csak szépen csendben használna… Csak okosan…

A könyvért külön köszönet Sanyinak, aki kölcsönadta nekem és szerintem a mai napig azzal hitegeti magát, hogy: “egyszer biztos vissza fogja adni”.

[commercial_break]

Ui: A könyv megvásárolható pl az amazon.com-on 16,95 dollárért printben, vagy 8,88 dollárért Kindle verzióban. Szándékosan nem rakok be linket… Tessék megkeresni.

Miért NINCS értelme a vegyes crypto-portfólióknak?

Most hogy egy időre elbúcsúzunk a 8k feletti BTC árfolyamoktól és újra élet költözik az altcoinokba, időszerű lehet beszélni a vegyes cryptovaluta portfóliókról. Lelkes követője vagyok a nemzetközi élmezőny mellett egyre erősebb hazai cryptovaluta portfóliómenedzserek gyarapodó táborának. Különösen azoknak, akik a napi kereskedés mellett időt és energiát szánnak arra, hogy a cryptovaluta-evangelizációban is részt vegyenek. Tegnap a Blockchaineum konferencián élőben is lehetőségem nyílt több szakértő (köztük Kallós Péter) portfólióalkotási technológiáját is meghallgatni. Ezen elvek jellemzően arról szólnak, hogy valamilyen elv mentén képezz diverzifikált kosarakat, amiben kellően színesen összeválogatva tárolj altcoinokat és a bitcoint. Ezen post célja az, hogy – minden tiszteltem ellenére is, de – megcáfoljam a neves szakértők portfólióképzési javaslatait, mivel ezen javaslatok lényegében a hozam/kockázat minimalizálás hamis illúziója mellett elmaradt hasznot eredményeznek.

A diverzifikáció alapvető eszköze a pénzügyi kultúrának. Adja persze magát a kérdés, hogy miként is kell értelmezni a diverzifikációt, a szakma ezt eképp képzeli el: “Portfólió diverzifikáció: a befektetett összeg több olyan elemre kerül szétbontásra melyeket jellemzően más és más piaci hatások befolyásolnak, így jelentősebb negatív piaci hangulat esetén is minimalizálódik annak negatív hatása.”

Ugyanazon kategóriába tartozó befektetési terméket jellemzően azonos piaci hatások mozgatják. Éppen ezért érdemes a portfólió megválasztása esetén vizsgálni azok korrelációját. A piaci hatásokra azonos módon reagáló befektetési termékek várhatóan egységesen termelnek mind nyereséget, mind veszteséget. Ez nem szolgálja a magánbefektető „diverzifikálási” célját éppen ezért lehetőség szerint kerülendő. A korreláció értékét -1 és 1 között mérjük. Az érték minél közelebb van az 1-hez annál inkább elmondható, hogy ezen termékeket közös piaci hatások mozgatják, tehát ezen termékek közös portfólióban/kosárban tartása NEM eredményez valós divezifikációt. Hogy mennyire is releváns mindez? Nézzünk egy a cryptovaluta világtól teljes mértékben elrugaszkodott példát:

Folytatás…

Bitcoin: ebből a Tetherből komoly gond lehet…

Megközelítőleg egy hónapja jajveszékelek a Tether ($USDT) miatt, minek kapcsán egyre több turpisság kezd napvilágot látni. A Tether és a Bitfinex tőzsde közötti összefüggés eddig nem került hivatalosan megerősítésre, bár tény, hogy mind a CEO, mind pedig az iFinex CFO pozíciója között látszik némi átfedés, utóbbi egyébként hivatalosan igazgatói széket foglal el a Tether.to-ban. Konkrétumok nélkül sajnos nehéz mit kezdeni a pletykákkal, de tény, hogy az elmúlt évben a Tether pénzügyi auditjai finoman szólva is, de hiányosak. A fedezetként lerakott vagyon kapcsán csak ködös utalások találhatók a pénzügyi jelentésekben. Összességében elmondható, hogy a Tether mögötti valós háttér erősen megkérdőjelezhető.

A pénzügyi jelentések helyett beszéljen az alábbi ábra:

clickre nagyítható, forrás: twitter

Az ábra a teljes ezévi Tether kibocsátást (pontosabban annak ütemezését) tartalmazza.

Folytatás…