Bitcoin: fekete karácsony(!) – 3. (befejező) rész

A Bitcoin a világ hatodik legértékesebb pénzneme, mely előkelő helyezést mindösszesen nyolc év alatt ért. Megközelítőleg 70 millió ember használja a Bitcoint, ami a világ teljes populációjának egy százaléka. A felhasználói bázis az elmúlt 12 hónapban egyébként megduplázódott. A felhasználói adaptáció megegyezik az Internet 1996-os adaptáltsági szintjével. Jelen pillanatban erre a felhasználóbázisra 16,7 millió bitcoin érme jut, de a jövőbeli újabb és újabb belépők számára sem lesz soha elérhető 20 milliónál több érme a mi életünkben. Idén (2017) év elején még áldozatos munka, gondos megtakarítás és komoly lemondások árán az átlagos hazai családok meg tudták tenni azt, hogy szert tegyenek egy egész bitcoinra (valahol 1000 dollár körül), alig egy év alatt – az éppen ma 11.000 dollár körüli árfolyamon – a legtöbbek számára már elérhetetlenné vált az egy egész bitcoin. Szerintem nem kell ahhoz eltelnie egy újabb évnek, hogy a 0.1 bitcoin olyan hatalmas és elérhetetlen értéknek tűnjön, mint ma az egy egész bitcoin. Az eltelt 8 év első 1600 napjának kellett eltelnie ahhoz, hogy a Bitcoin árfolyam első alkalommal elérje az 1000 dollárt, a 10.000 dolláros szinthez újabb 1400 nap kellett. Vajon mennyi fog kelleni a 100.000 dolláros szinthez? Érzésem szerint biztosan nem kell újabb négy év…

Persze jogosan kérdezhetnének, hogy miként tud valami ennyire értékes lenni, amiről közismert, hogy lassú, gyenge és valójában elég drága is. Tehát rossz! Tehát rossz? Vagy egyszerűen még nem elég jó? Egy decentralizált környezetben fejlődő technológia teljesen új kihívásokat generál. Ezek olyan kihívások, amikkel az emberiség talán még sosem találkozott, vagy ha mégis, akkor nemes egyszerűséggel nem oldotta meg azokat. Itt viszont erre nincs lehetőség, a nem megoldás egyet jelent az ideológia halálával, a Bitcoint és az egész cryptopénz-világot egyedül a konszenzus teheti naggyá. Minden döntéshez konszenzus kell, a konszenzusnak pedig ára van. Ezt az árat az elmúlt két évben busásan fizette meg a teljes Bitcoin felhasználói bázis a villámgyorsan növekvő tranzakciós díjak és a lassuló fejlődési ütem formájában. A konszenzus végül megszületett (vagy inkább kierőszakolódott?) és létrejött a “SegWit”. Maga a SegWit egy technológia, ami első ránézésre széles adaptáció esetén jelentősen javíthatja a hálózat áteresztőképességét. Persze ezen túlmenően egyben a layer-2 kapuja is. A layer-2 egy extra réteg a Bitcoin (onchain) hálózata felett, ami lehetővé teszi azt, hogy meglévő érméinket lekötve hozzunk létre egy olyan fizetési csatornát, ami a blockchain felett biztosít micropayment lehetőségeket. Alapesetben a layer-2 peer-to-peer, tehát két fél között kerül megnyitásra multi-signature walletek segítségével, azonban ha egy peer egyben HUB-ként is szolgál (tehát sok entitással kapcsolódik és egyben sok más HUB-hoz is kapcsolódik), akkor létre tud jönni egy olyan hálózat, ami akár teljes értékű layer-2 payment routingot is  képes megvalósítani. Az ehhez szükséges technológiai előfeltétel már adott, jelenleg is aktívan dolgoznak az implementációkon.

Persze az ígéretes technológiai bla-bla alatt a SegWit valójában egy trójai faló, aminek a fő célja az onchain scaling szükségtelenné tétele, ezáltal a konszenzusalapú működés elértéktelenítése. A 16,7 millió darab bitcoin egyre szűkösebb az éppen most 70 milliós felhasználói bázisnak, ennek nyomasztó hatása egyre inkább érződik. Elég csak ránézni az árfolyamra, ami rakétaként lő ki. Ha figyelembe vesszük a vélt coindisztribúciót is, akkor a helyzet még rosszabb. A 70 millió felhasználó alig 1%-a rendelkezik az összes coinok 85%-ával. De a számok mélyére ásva a helyzet még inkább kiábrándító, a Bitcoin esetén a 1500 leggazdagabb számla (address) tulajdonos (ők teszik ki a felhasználói bázis 0.01%-át) birtokolja az összes coin készlet 38%-át. Ennél talán csak a Bitcoin Cash esetében elborzasztóbb a helyzet, ugyanebben a kategóriában (0.01%) ott az összes coin 50%-a aggregálódik. Szóval a Bitcoin ideológiája biztosan nem a javak újraelosztásáról szól, soha nem is szólt igazán arról.

Adja magát a kérdés, hogy hogyan is lesz ebből így világpénz? A hosszúra nyúlt bevezető után bemutatom az általam vizionált jövőképet, mind technológiai, mind ideológiai szempontból.

Az alapvetés (mely szerint a Bitcoin lesz a világpénz), már ott sántít, hogy maga a Bitcoin alapvetően sem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amik ahhoz kellenének, hogy pénzként tekinthessünk rá. Persze ez a kijelentés legalább annyira szűk látókörű, mint ha 1996-ban azt mondtuk volna, hogy az Internet soha nem fogja leváltani a rádiókat, tévéket és nyomtatott sajtókat, hiszen nem rendelkezik az információközvetítés akkor definiált dogmáival. A pénz, mint fogalom újradefiniálása már évek óta porondon van. A New York Times egy frissen készült tanulmánya pont a fizikai fizetőeszközök (cash) megszűnését vizsgálja. A fejlett országokban a cashmentes fizetési csatornák elterjedése közel 100%-os. Az élen Svédország, Kanada, Ausztrália és az USA áll. Ezekben az országokban a debit- (számlafedezetű) és credit- (hitel-) kártya alapú fizetési rendszerek terjedtek el igazán. Ám egyre nagyobb szeletet harapnak ki a piacokból az eWallet alapú mobiltelefonos fizetési rendszerek is. Kenyában például a felnőtt lakosság 55%-a használ mobiltelefon alapú fizetési rendszert. Ezen kategória leginkább azokban az országokban hódít, ahol alapvetően magas a felnőtt lakosság bankszámlanélküliség. Számos országban a helyi jegybank konkrétan már céldátumot is meghatározott, amikortól nem bocsát ki több fizikai fizetőeszközt. Dél-Korea céldátuma például a 2020-as év. Ezen piacon próbálja most megvetni a lábát a Bitcoin és bizonyítani azt, hogy képes felnőni egy határok nélküli, globális pénzügyi rendszerré. Ennek feltételei azonban szükségessé teszik azt, hogy a Bitcoin alapvetően megváltozzon.

A SegWit, mint trójai faló hasonlat több, mint helytálló. Lényegében a SegWit sikeresen rombolta le azokat az értékeket, amik leginkább meghatározták a Bitcoint mint ideológiát. A SegWit által gyakorolt technológia és ideológia végső soron:

  • A decentralizáció ellen hat, hiszen layer-2-n valóban peer-to-peer alapú a pénzforgalom, aminek elkerülhetetlen előfeltétele, hogy a felek valóban teljes időben elérhetők legyenek. Ha ehhez behozzuk a Lightning Networköt, akkor ráadásul egy pókhálóhoz hasonló hálózatot kell fenntartani, aminek minden elemével szemben elvárás a magas rendelkezésre állás. Ez a modell összességében a decentralizációs törekvés ellen hat. A Lightning Network hubok likviditása szintén kritikus eleme a problémának. Ha valaki képes is fenntartani egy hub-ot, attól még rendelkeznie kell elégséges mennyiségű Bitcoinnal arra, hogy a payment channelek likviditása is biztosított legyen. Ma még lehet, hogy az infrastruktúra lenne a drágább, de nem kizárt, hogy néhány éven belül a likviditási “alapként” szolgáló Bitcoin értéke/árfolyama lesz a komoly akadálya egy HUB üzemeltetésének.
  • A függetlenség ellen hat. A blockchain alapvetően permissonless, tehát bárki bármikor kapcsolódhat egy újabb node-dal, amit a hálózat befogad és egyenrangú elemként kezel. Ugyanezen elv azonban jelentősen sérülhet egy layer2-es implementáció esetén, ahol a feleknek szuverén döntése a payment channel felépítése. On-chain (layer 1) scaling esetén minden fél egyenrangú és jobb esetben pszeudonim is. Míg layer2-n ehhez akár komoly KYC, AML vizsgálati előfeltételek is kapcsolódhatnak. Lásd jó példaként a cryptovaluta tőzsdéket.
  • a privacy ellen hat. Ez szinte logikusan következik az előző pontból, ha a felek szuverén döntése a csatorna felépítése, akkor ennek kapcsán a magánélet védelme is ugyanilyen döntés. Layer2-es megoldásoknál eleve nincs nagyon értelme privacyról beszélni, hiszen a felek a multi-signature contract megkötésekor nagy valószínűséggel felfedik magukat egymás előtt. Ráadásul a Lightning Network működésének alaptechnológiája (HTLC – hashelt időzáras kontraktus) miatt, amúgy is szükséges a felek között működtetni egy másodlagos (nem on-chain) csatornát, amin a hash-eket közvetítik a HUB-ok megkerülésével. Ehhez minimum egy email cím váltás kell, de az éles implementációk valószínűleg ennél is komplexebb integrált csatornákat fognak használni, ahol elkerülhetetlen a személyazonosság felfedése.
  • a nyílt és szabad kód ellen hat. Léteznek ma is nyílt forráskódú és decentralizált tőzsdék, mégis mindenki az “ipari” zárt megoldásokat használja, azok nagy felhasználóbázisa és likviditása miatt. Nem lesz ez másként a layer2-es Lightning és Atomic-swap appok kapcsán sem. Ez akkor már senkit nem is nagyon fog zavarni…
  • a közösségi alapon szerveződés ellen hat. A Bitcoin valójában egy ideológia, amit a közösség tartott életben az inkubációja első 5-6 évében. Bár maga a rendszer immáron 8 éves, de a mai napig az early adopterek éltetik. Viszont közel a mainstream adaptáció, amit követően ezek a bizonyos early adopterek már inkább hátráltató tényezők lesznek és a “rendszer” kiveti magából őket. Egy ilyen nagyobb hullám már lezajlott idén augusztusban, amikor az early adopterek egy része kivált a rendszerből és leforkolták a Bitcoin Cash-t.

Akkor a Bitcoin Cash hordozza tovább a Bitcoin eredeti hagyatékát?

Ideológiai szempontból mindenképp el kell ismerni, hogy a BCH valóban tekinthető az eredeti Satoshi féle Bitcoin örökség továbbvivőjeként. Mindig lesz a közösségnek egy olyan része, akik elhiszik, hogy lehet on-chain nyilvános  blockláncon tárolni 7 milliárd ember tranzakcióit és nem baj ha évente 1-2 terabyte a növekménye a blockchainnek. Vagy inkább havonta? Mit számít? Technológiai alapon elveszíti a blocklánc a permissionless jellegét. Ezáltal szépen lassan elveszti ugyanazokat a tulajdonságokat amiket a legacy lánc is elveszít a SegWit miatt. Ráadásul a Bitcoin Cash prominensei is egyetértenek abban, hogy hosszabb távon elkerülhetetlen a layer2 használata. Nem véletlen, hogy ugyanerre jutott a technológiailag sokkal fejlettebb és modernebb Ethereum is a Raiden/Plasma network által. Így végső soron a Bitcoin Cash csak a rövidtávú skálázási problémákat akarja megoldani.

commercial break...

Miért ne lehetne teljesen on-chain megoldani a “digitális világpénz” problémát? Ennek nyilvánvaló technológiai akadályai vannak. Az onchain scalingnél a kérdés mindig is az volt, hogy vajon a digitális világpénz elterjedésének az üteme fedezhető-e a Moore törvény adta technológiai növekedési ütemmel, mert ha nem (gyorsabb lesz), akkor tényleg kiváltság lesz a node futtatás. A “hyperbitcoinisation” elv szerint az adaptáció exponenciális lesz, a moore-law viszont ezt nem tudja tartani, azért kell (kellhet?) alternatíva. (pl. layer-2)

A layer-2 hiánya/elutasítása ráadásul komoly akadálya lehet a blockláncra épülő technológiák fejlődésének. Ez a probléma lassan már két éve nyomasztja a Bitcoinra épülő üzleti vállalkozásokat, de a sokkal modernebb Ethereum is folyamatosan küzd a hálózati áteresztőképesség szűkösségével. Jelenleg éppen egy blockchain alapú digitális-macska dApp gyilkolja szét az Ethereum hálózatot (Cryptokitties):

Valójában a Bitcoin (és a BCH is) rossz irányba tart?

Egy ideológia akkor jó, ha stabil alapokkal rendelkezik, amire szabadon lehet építkezni. Ha viszont a stabil alapokat szentírásnak tekintjük és görcsösen ragaszkodva ahhoz elutasítjuk a fejlődést… Nos abból valami ilyen evolúció tud csak kijönni:

A (Legacy) Bitcoin azért jár rossz úton, mert nem foglalkozik a MA problémáival, csak görcsösen a jövő problémáit akarja megoldani. Ezzel szemben a Bitcoin Cash prompt megoldást ad a MA problémáira (skálázás), ellenben kategorikusan elutasítja a off-chain skálázást, ami hosszútávon az előző pontban már említett skálázási problémákat fogja eredményezni.

Lehet így világpénz a Bitcoinból?

A vicces az, hogy lényegében lehet, bár ez egy nagyon rögös út, ahol ráadásul könnyedén el lehet tévedni. Kétségtelenül igaz azonban, hogy a jelek mégis ebbe az irányba mutatnak: a felhasználók száma rohamosan növekszik, maga a pénzügyi rendszer aktívan fejlődik, egyre több elfogadóhely van, melyek nyitottak az új technológiára, a Bitcoin AS/IS problémáit altcoinok bevezetésével hidalják át. Egyre több korábbi Bitcoin Only elfogadóhely nyit a Litecoin, Ethereum és újabban már a Bitcoin Cash irányába is.

A Bitcoin nem azért lesz világpénz (ha az lesz), mert annyira jó, okos, szuper, gyors és olcsó. Hanem egyetlen egyszerű ok miatt: Azért, mert az alternatívák (fiat money) egyszerűen rosszabbak és az azokra épülő monetáris politikának csúfolt intézményesített csalással szemben a Bitcoin értékteremtő és értékmegőrző képessége bárki számára pillanatok alatt megérthető. A “Satoshi vision” ezen része a mai napig kikezdhetetlen.

Miközben boldog-boldogtalan a Bitcoin árfolyamának hullámzásáról beszél, aközben valójában a legnyilvánvalóbb tényezőt hagyjuk figyelmen kívül: A fiat (papírpénz) alapú világ egyszerűen haldoklik. A jegybankok folyamatosan likviditásbővítéssel egyensúlyoznak a teljes összeomlás szélén. Márpedig addig jár a korsó a kútra…

Szintén sokan jönnek azzal, hogy a Bitcoin egy buborék és majd jól ki fog pukkanni. A hasonlat egyébként annyiból helyes, hogy valójában minden olyan pénz lufi, ami mögött nincs valós érték (pl aranyfedezet), hanem csak az eladók bizalma áll. Tehát a Bitcoin bizalmi “lufiba” csak úgy tud “levegő” áramlani, hogy az más fiat pénzekből áramlik ki. Az áramló levegő jelen esetben valójában egyfajta mértékegysége a bizalomnak. Pont ez a bizalmi kérdés okozta a Bitcoin egyik legnagyobb lufipukkanását 2013-ban, amikor a jelenlegihez hasonló parabolikus pályára lépett az árfolyam, ami azonban igen hamar letört, amikor a befektetők realizálták, hogy mégsincs akkora baj a világgazdasággal. (Az ominózus eset a 2013-as ciprusi bankválság volt, amit akkor sokan a teljes világméretű bankrendszer bedőlésének első jeleként vizionáltak.)

Az, hogy idén év elején még 1000 darab zöldhasúból is lehetett Bitcoint venni, míg ma ehhez már 11.000 db is kevés… az egy egyszerű paradigmaváltással úgy is értelmezhetjük, hogy valójában a dollár veszített egy év alatt ennyit az értékéből a Bitcoinnal szemben.

Min csúszhat el a szép és jó ‘világpénz’ elmélet?

Ha eltekintünk a Bitcoin jelenlegi problémáitól, akkor azt kell mondjam, hogy jelen pillanat szerint a Bitcoinnak van a legnagyobb esélye arra, hogy valaha is világpénzé váljon, az ehhez szükséges út szó szerint ki van kövezve. 2017 december 18. dátummal a Bitcoin belép a nagyok közé azzal, hogy a CBOE-n megjelenik az első amerikai Bitcoin határidő (futures) termék, sőt egyből ezzel párhuzamosan megjelenik a binary option termék is. A következő lépés várhatóan már 2018 első felére datálódik, ami a Bitcoin ETF (Electronic Trade Fund) lesz. Ezzel a Bitcoin hivatalosan is egy széles körben elfogadott értékmérővé és fizetőképes termékké válik, mondhatni onnantól lesz megkerülhetetlen.

Ezek a derivatív termékek egyrészről tovább növelik a Bitcoin elfogadottságát, másrészről viszont valójában ezek újabb trójai falovak. A Bitcoin árfolyam volatilitásának eddig is az egyik fő oka az árfolyamspekulánsok nyerészkedése volt. A derivatív termékekkel megnyílik a lehetőség arra, hogy a Bitcoint immáron az intézményi befektetők mellett a legnagyobb tőzsdespekulánsok is elérjék. A Bitcoin jelenlegi piaci érzéke még igen alacsony a tőzsdéken elérhető legnagyobb termékekhez képest. A cryptotőzsdék volatilitása ráadásul szintén igen alacsony. Alig néhány ezer bitcoinnyi volumennel tetszőleges tőzsdén be lehet indítani egy kisebb pánikot. Személy szerint is vannak kétségeim annak kapcsán, hogy a derivatív termékek valóban a jó irányba viszik-e a Bitcoint.

Másrészről érdemes elővenni a sokat emlegetett igen széles adaptációt. Tény, hogy Japánban és számos egyéb távol-keleti országban már tettenérhető az egyre bővülő elfogadói bázis (világszinten közel 100.000 elfogadóhelyet tartanak nyilván), azonban az is tény, hogy a nagy nyugati szereplők egyelőre nem kifejezetten mozdultak még rá az új ‘világpénzre’. Ma éppen a McDonalds kerül szóba, mint potenciális elfogadóhely 2018-ban, de már jó ideje kering az Amazon és az Alipay is.  Ha a 2018-as év nem fog folyamatosan a nagy implementációkról szólni, akkor kétségtelenül el kell ismerni, hogy a hangzatos ígéretekkel újra csak egy lufit pumpáltunk lelkesen.

Persze a nagy szereplők esetleges belépésével párhuzamosan azért ne feledkezzünk meg a nemzetállamok és azok jegybankjainak szerepvállalásáról sem. Az elmúlt 8 évben ezen intézmények leginkább úgy foglaltak állást, hogy tudomást sem vettek a csak digitálisan létező fizetőeszközök létezéséről. Ez a fajta struccpolitika alapvetően idáig jól működött, hiszen minek is olyasmiről beszélni, ami valójában nem is létezik? Ám a retorika változófélben van, rendre kerül elő a szabályozás egyre több országban. Sokat árthat… vagy éppen sokat használhat a Bitcoinnak az, ha a jegybankok elkezdik annak a helyi regulázását.

Közeledve a 2018-as év küszöbéhez, az biztosan elmondható, hogy az elkövetkező év a végletekről fog szólni:

  • Vagy kiderül, hogy a Bitcoinba vetett hit és bizalom valójában csak egy újabb lufit táplált, ami nem érett még a közel teljeskörű alkalmazásra.
  • Vagy kiderül, hogy a Bitcoinba vetett hit és bizalom teljes mértékben megalapozott és sorra jelentik be a nagy vállalkozások az elfogadást, amivel párhuzamosan a társadalom egyre nagyobb része kezd el hullámokban a Bitcoinba menekülni, ami sokként fogja érni a jelenlegi gazdasági rendszert. Ha ez a forgatókönyv zajlik le, akkor az elkövetkező években minden bizonnyal ‘fekete karácsonyként‘ fogunk emlékezni a 2017-es ünnepekre, amikor utoljára tudtuk megvenni a szeretteinknek az ajándékot a pénztárcánkban lapuló papírdarabokból…

Kétlem, hogy létezne középút. A növekedés üteme és a rendre új szereplőkként belépő gazdasági érdekek nem fogják hagyni, hogy elodázódjon a Bitcoin ‘fekete vagy fehér’ játéka…

A háromfelvonásos cikksorozatot összegezve: Valójában a Bitcoin semmilyen szempontból sem elégíti ki a világpénzzel szemben támasztható elvárásokat. Mindez azonban a legkevésbé sem lehet akadálya annak, hogy mégis azzá váljon. A gyermetegnek tűnő belpolitikai harcok, a volatilitás, a relatív alacsony elfogadottság és a hiányzó/hiányos technológiai előfeltételek ellenére valójában félelmetes szintet kezd ölteni a Bitcoinmánia. Hazánk egyik crypto-bloggereként ezt napi szinten érzem a saját bőrömön.

Bookmark the permalink.

73 Comments

  1. zseniális írás, gondolatébresztő, hidegrázós, köszönet érte!

  2. Engedjétek meg, hogy hajnali 1-kor megosszam veletek a vívódásom, amivel valószínűleg kb mindenki így van:
    FOMO miatt októberben fektettem be BTC-be, az első saját lakásra (önerő) félretett pénzemből. Csakhogy most találtunk egy eléggé szimpatikus ingatlant, holnap megyünk megnézni. Ezek a posztok mindig elültetik a bogarat a fülemben, hogy ami ma egy minimum önerőre elég, az simán lehet egy teljes lakás ára tavasszal (sőt, lehet majd kriptóval fizetem ki az eladónak 😀 ). Nincs mit tenni, az ember kapzsi…

    Amúgy elég érdekes látni, hogy a linkelt Bitcoin distribution táblázatban min. 1 BTC-vel a tulajok 2.25%-a rendelkezik csak.

    • Nagyon nehéz dilemma. Egy lakás a történelem nagy részében biztos, stabil befektetés. Idehaza az ingatlanárak még horror növekedés előtt állnak. Aki teheti, lakást, házat vesz. Ha abból indulunk ki, hogy Magyarország komoly növekedési pályán van, akkor a házak árai is tükrözni fogják ezt.

      Nekem könnyebb a dolgom. Olyan pénzem van benne, ami hosszútávú. De ahogy növekszik az értéke, úgy nyomaszt engem is. Mivel nagyon alaposan beleástam magam a Bitcoin világába, úgy gondolom, hogy van értelme kockáztatni. Ez nem lufi, az tuti. Az, hogy mi lesz belőle, nem tudom, de a történelmünket meg fogja változtatni, az biztos.

      • Ebben nem lenne semmi baj, ha nem minden az “ingyen”hitelből lenne finanszírozva.
        A komoly növekedési pálya is csak látszat. A világgazdaságtól függünk, tehát ez is csak addig fog működni, míg van ingyenpénz. Amint valamelyik nagyhatalom kamatot emel, mert meglódul az infláció, lesznek itt zuhanások. Ahova az ingyenpénz beáramlott (tőzsde, ingatlan), ott lesz a legnagyobb sírás.
        Azért nincs még hiperinfláció, mert ezek az ágazatok szippantották fel az ingyenpénz és csak ott látszik az infláció, szerintem a bitcoinnál az utolsó 2 évben is ez történik.

        • Érdekes meglátás.
          Londonban irreális emelkedés van az ingatlanpiacon.
          Idehaza még nem annyira – persze ez gazdaságfüggő is.

          Bizonytalan világban a pénznek sehol sincs biztos helye. Egyedül talán a megvásárolt, átélt élményekben.

          • Londonban több befektető jut hozzá olcsó(ingyen) hitelhez.Furcsa módon, ami tényleg értékmegőrző, a termőföld nem olyan mértékben drágul. Nem fedezték fel a spekulánsok…..még. Habár tudjuk a történelemből, hogy ha jönne egy igazi gazdasági összeomlás, az semmit nem kímélne.
            Nekem a félelmem az összeomlást követő zűrzavar miatt van, az elégedetlenség, megtorlások, hatalmi harcok, esetleg háború.
            A mostani állapot pedig oda fog vezetni, mivel már túl nagy a szabadság és a jólét, viszont ahogy írtad, mindig voltak, vannak és lesznek uralkosók. Nevezzük őket királynak, császárnak, keresztapának, miniszterelnöknek, államfőnek. A törvényeket ők hozzák és betartattják.Most csak annyi a külömbség, hogy látszólag mi választ(hat)juk őket, hogy aztán a csókosaikkal uralkodhassanak felettünk.

    • “Amúgy elég érdekes látni, hogy a linkelt Bitcoin distribution táblázatban min. 1 BTC-vel a tulajok 2.25%-a rendelkezik csak.”
      és ezek közül is a legtöbben még a kezdetek óta úgy bányászgatta magának.
      becslések szerint a bitcoin akár több mint 10 %-a már használhatatlan-“elveszett” az elfelejtett, kitörölt hozáférési kódok miatt.
      Fizetésre szinte mindeki úgy használja, hogy a kereskedő kiírja dollárban az árat, aztán az aktuális árfolyamon kifizetteti, beleszámolva a kezelési költséget, majd gyorsan visszaváltja dollárra. Csak a nagy nemzetközi átutalásoknál van egy kis előnye. Kiflit nem érdemes vele fizetni.

  3. Ha csak a tranzakció sebességét és díját nézzük, akkor a Ripple-t kellene tolni. Exchangek 1-2 perc alatt megvan az “utalás” és nagyon olcsó.

  4. Semmi baj nincs a fiattal, a baj az emberi kapzsisaggal, az emberi termeszettel van. Ha nem akarna mindenki a semmibol meggazdagodni, 30 eves hitelbol lakast meg autot venni akkor semmi baj nem lenne a mostani rendszerbol.

    A kriptopenzekkel is ez a legnagyobb problema: az emberi mohosag hajtja mindet.

    • Egyetértek!

    • “30 eves hitelbol lakast”

      Sokaknak csak ez az egy lehetőségük volt, hogy saját ingatlanuk legyen. Tudom, mert 2008 nyarán én is vettem körültekintően, az árfolyamot visszamenőlegesen megnézve (az, mint kiderült, semmit nem számított, hogy a legmagasabb árfolyamot 186 Ft-on jegyezték addig az időpontig) CHF alapú hitelre lakást, jól meg is szívtam. Tavaly eladtam, de most is fizetem még a személyi kölcsönt, amit fel kellett vennem a lakás ára és a tőketartozás közötti gap kitöltéséhez. Vesd rám a követ, mert ezek után, hogy ~10 év után is mínuszban vagyok, szeretnék egy kis pénzt csinálni a kriptókból.

      Rögtön nem fekete és fehér minden, igaz?

      • Most tulajdonképpen pont Matteo érveit erősítetted meg…

        • Tök más dolog, ha valaki szükségletet vásárol, mintha elszórja.
          Az a helyzet, hogy manapság sok helyen az albérleti díjak magasabbak, mintha a saját lakásod részletét fizeted, és mivel Magyarországon a bérlakásrendszer nem létezik, így szerencsétlen esetben sűrűn költözködik, aki albérletbe kényszerül. Tudom, mert megéltem. Annyival tudtam okosabb lenni az átlagnál, hogy a forint alapú hitelemet akkor sem váltottam CHF-re, amikor baromi nagy volt a csábítás, márpedig potenciális 20% törlesztőrészlet csökkenés baromi nagy a csábítás volt. Mára már csak emlék a hitel.

          Egyébként a CHF alapú hitelkipörgetés óriási hiba volt, de akkor ez volt a magyar gazdaság lélegeztetőgépe. Most fizetjük meg.

          • Itt arról volt szó, hogy az embereknek irreális elvárásaik vannak, ez a mohóság. Jól tetted, hogy nem engedtél a csábításnak és reálisabban ítélted meg a helyzeted és a lehetséges kockázatokat a chf hitelek tekintetében. Yutaninak is érdemes elgondolkozni, hogy a kriptó piacot érdekli-e egyeltalán az, hogy ő egy 10 éves adósságspirált próbál leküzdeni vagy nem. Tipikus revenge tradingre épült remények és álmodozások…
            Érdemes elgondolkozni, hogy ez a bitcoinra épült ‘új paradigma’ mennyire is áll biztos lábakon, ha egy 1000 bitcoinos market eladás bitfinexen képes pár perc alatt 5 százalékkal bedöntetni az árfolyamot globálisan. Az őrületes növekedés nagy részben köszönhető a bitfinex margin marketeken kecsegtető örületes usd(t) hozamoknak (30% éves szinten).
            Jótanács: ne felejtsetek el profitot is kivenni amíg bírtok és nem kerültök víz alá! 🙂

          • Egyértelműen azzal, hogy túl nagy terhet és kockázatot vállaltál magadra egy chf hitellel. Másodszor pedig, hogy ennek a rossz döntésnek a hatásait úgy tompítanád, hogy nagy hozamokat vársz a kriptókból. Ebből nekem úgy tűnik, hogy többet fektettél bele, mint amennyit el bírsz veszíteni gond nékül

            Nem akarlak megsérteni meg semmi, de az hogy neked csak ez az egy lehetőséged volt ingatlanhoz/pénzhez jutni teljesen másodlagos kérdés. Ez a piaci folyamatokat nem érdekli.

          • Ha lett volna lehetőségem, HUF alapú hitelt igénylek, de nem vállalhattam be a fizetésem 50%-ára egy hitelt. Ehelyett kínálta a bank a CHF alapú hitelt (fizetésem 30%-a), és beszéltünk is az árfolyam kockázatról, amit elfogadhatónak tartottam, hiszen az előző 8 évben maximum 186 Ft-on volt a CHF jegyzése. Nyilván ha tudom, hogy majd a végelszámolásnál 246 Ft-on váltják a 146 Ft-os CHF-emet, akkor nem veszem fel a hitelt. Nyilván ha tudom, hogy mára 11k USD felett lesz a Bitcoin, akkor 2013-ban, amikor létrehoztam egy walletet, teszek rá néhányat belőle.

            De nem látok a jövőbe, és amellett, hogy van egy jó állásom, szeretnék kicsit gyorsabban haladni anyagilag, na meg jövőt biztosítani a gyermekemnek. Ezt több módon is teszem, és _ezek_mellett_ megpróbálom a kriptóból is kihozni, amit szerény tudásom enged. Amiatt ne aggódj, hogy túlvállalom magam a kriptóba fektetett pénzzel, mert csak annyit tettem bele, amennyinek még nem fáj az elvesztése.

            Remélem, kicsit jobban érted már a helyzetet. Biztosan sokan vannak hasonló cipőben, míg mások az eleve meglévő vagyonukat akarják tovább duzzasztani a kriptóva. Nekem csak annyi a lényeg, hogy kis könnyebbséget hozzon, ha van rá lehetőség, nem álmodok milliókról.

          • >és amellett, hogy van egy jó állásom, szeretnék kicsit gyorsabban haladni anyagilag, na meg jövőt biztosítani a gyermekemnek

            Igen, és ezért extra kockázatot vállaltál, ami után sajnos a rossz végére kerültél a botnak. Most paraszt leszek, de ez a te egyéni szocproblémád, semmi alapod nincs sajnáltatni magad.

            Tudod sokaknak azért becsípődésük ennyire a devizahiteles sztori, mert végül nagyrészt a nem devizahitelesek állták a cehhet az állami hozzájárulás és a megemelkedő banki költségek, kamatok révén (durva kamatfelára volt az országnak a rossz hitelállomány miatt). Mi is akkortájt vettünk fel hitelt (2006/7 kb.), szüleim inkább a magasabb forint hitelt választották az alacsonyabb kockázat miatt. Aztán közvetetten mégis nyöghették ők is a devizahitelesek terheit.

            >Amiatt ne aggódj, hogy túlvállalom magam a kriptóba fektetett pénzzel, mert csak annyit tettem bele, amennyinek még nem fáj az elvesztése.

            Nagyon helyesen tetted!

          • @S1M0N: A CHF hitelemnek semmi köze a gyermekemhez, ha már összekötötted a kettőt. A gyermekem már nem is látta azt a lakást, amit hitelre vettem. Anno volt egy élethelyzet, ahol vagy albérletbe megyek, vagy veszek hosszú távra egy lakást. Én ez utóbbit választottam az _akkori_ eszemmel. Most albérletben lakom 4 éve, és kösz, jól vagyok, de vannak terveim a jövőre nézve.

            “Tudod sokaknak azért becsípődésük ennyire a devizahiteles sztori, mert végül nagyrészt a nem devizahitelesek állták a cehhet az állami hozzájárulás és a megemelkedő banki költségek, kamatok révén (durva kamatfelára volt az országnak a rossz hitelállomány miatt). Mi is akkortájt vettünk fel hitelt (2006/7 kb.), szüleim inkább a magasabb forint hitelt választották az alacsonyabb kockázat miatt. Aztán közvetetten mégis nyöghették ők is a devizahitelesek terheit.”

            Nekem _senki_ nem segített, az árfolyam emelkedés miatti tőke növekedést az _utolsó_fillérig_ ki kellett fizetnem, mellette a kamatot is (mínusz árfolyam gát miatti kedvezmény). Viszont ha szüleid fizették az árfolyam gát miatti kamat kedvezményemet, akkor elnézést kérek tőlük, nem volt szándékos, de nehéz helyzetben voltam, muszáj voltam meglépni.

            Egyébként érdekes, hogy a bankmonitor.hu szerint 2013 végére olcsóbb lett a forint alapú hitel, mint a válság előtti deviza alapú…

            Annyit hozzátennék, hogy nem sajnáltatom magam (honnan jött le ez neked?), hanem azért írtam el az esetemet, mert a devizahitelesek a szemellenzős emberek számára csak nyerészkedő szarháziak, és egy ellenpéldát állítottam ennek a “nézetnek”. De úgy látom, feleslegesen.

          • @Yutani
            >A CHF hitelemnek semmi köze a gyermekemhez, ha már összekötötted a kettőt.

            Én nem kötöttem, csak tőled idéztem. Sajnálom, ha úgy tűnt, hogy összekötöm.

            Természetesen semmi baj nincs azzal, ha valaki jobb életet szeretne nyújtani magának vagy a gyerekének, a gond azzal van, ha túlnyújtózkodik a takarón. Sőt, ezzel sincs baj, amíg magának okoz ezzel problémát, de amikor társadalmi méreteket kezd ez ölteni, akkor szív mindenki.

            Nyilván ez nem a te egyéni felelősséged, te ebben a történtetben max egy tégla voltál, annyira nem kell magadra venni. A gyerekednek meg természetesen főleg semmi köze hozzá.

            >Annyit hozzátennék, hogy nem sajnáltatom magam (honnan jött le ez neked?), hanem azért írtam el az esetemet, mert a devizahitelesek a szemellenzős emberek számára csak nyerészkedő szarháziak, és egy ellenpéldát állítottam ennek a “nézetnek”. De úgy látom, feleslegesen.

            Onnan jött le nekem, ahogy magadra vetted a lakáshitel említését és teljesen kikeltél magadból. Te hoztál egyszer egy rossz döntést, csúnyán beszívtad, így jártál. Ha más nem, legalább tanultál belőle. Ezért önmagában nem ítél el szerintem senki.

            A nézeteltérés oka inkább az, hogy te általánosítasz, szemellenzősözöl le mindenkit, aki más szemszögből élte meg ezt a történetet és ezért más véleményen van.

            Mindenesetre nagyon offba mentünk át (részben az én hibámból). Ha válaszolsz azt természetesen elolvasom, de nem óhajtok már reagálni, leginkább érintettként legyen a tied az utolsó szó joga. 🙂

          • @S1MON: Az utolsó szó jogán köszönöm a hozzászólásaidat, nem kívánom tovább duzzasztani a fórumot ezzel az offtopic témával. 🙂

    • Igazad van, mivel most éppen annak a levét iszzuk, hogy folyamatosan eladósítjuk magunkat, elköltjük a holnapunkat is. Ezért kellett az államoknak beavatkozniuk és “kinyomtatni” a már elköltött pénz, hogy fedezni tudják a hiányt, viszont csak azt érték el, hogy még jobban eladósodjunk.
      Ha a gazdaság beszakad, a bitcoin és más virtuális pénzek is követni fogják, hiszen ott is csak a spekuláció hajtja a szárnyalást.

      • Ezt írtad: “Ha a gazdaság beszakad, a bitcoin és más virtuális pénzek is követni fogják, hiszen ott is csak a spekuláció hajtja a szárnyalást.”

        Hmm, ez szerintem továbbra is ez komoly tévedés. A következő nagy világméretű gazdaság beszakadásnál a következő történet szerintem a legvalószínűbb:
        – Az államok újra elkezdenek tetemes mennyiségű pénzt nyomtatni amivel lefedezik a korábbi fedezet nélkül kibocsátott hitelek ellenértékét. Pont úgy, hogy tették 2008-ban is.
        – A kamatokat viszont nem tudják tovább csökkenteni 2008-al ellentétben, hiszen a fejlett országok nagy részében már így is 1% körül/alatt van az irányadó kamatráta, amivel megpróbálták kezelni az eddigi felelőtlen költekezések hozadékát.
        – Mi marad? A világgazdaság deflációba fordul. Tehát a bankokban elhelyezett pénzek NOMINÁLISAN (nem csak fizetőértékük alapján) is vesztenek az értékükből.

        Hihetetlen? Ilyen nem történhet a világon? Japánban 2010-ig tudták az irányadó kamatlában 0% felett tartani, 2011 és 2015 között 0% volt és 2016 év eleje óta hivatalosan is defláció van az országban, a jegybank irányadó kamatlába -0.1%

        És mindezzel párhuzamosan mi történik Japánban a Bitcoinnal? Japán a területi arányához képest azt egyik legnagyobb forgalmú Bitcoin (és altcoin) tőzsdét üzemeltetni, a lakosság közel egyharmada nem csak, hogy rendelkezik kriptopénzzel de napi szinten is használja azt.

        Defláció esetén a lakosságnak szuverén döntése az, hogy akarja-e finanszírozni saját állama korábbi pazarló gazdálkodását azzal, hogy a nemzeti valutáját a saját bankrendszerben, vagy a saját állampapír rendszerben tartja, ahol ezáltal a pénze folyamatosan veszít a nominális értékéből.

        Egy apró és érdekes összefüggés, ami természetesen lehet véletlen is: Japán jelenlegi miniszterelnöke, aki a 2009-es válság idején még miniszterelnök-helyettes volt jelentette be anno a deflációs pályát még a legutóbbi pénzügyi krízis idején. Nos emberünk neve: Kan Naoto… Mennyire vagytok jók az anagramákban? 🙂

  5. Nagyon jó a cikk!
    Felmerült bennem egy kérdés!
    Hogy lehet valami világpénz, hogy ha összesen max 21 millió darab lesz belőle (7 milliár emberre) és az árfolyama is igen csak ingadozik. Ma 11000 $ holnap már akár 20000 $.
    Így nehéz lesz bármit is beárazni és ilyen árváltozások mellett az emberek nem biztos, hogy kiadják a kezükből.
    pl. Mai értéken 10 BTC ért veszek egy lakást Pesten (kb 30 mFt). Februárban már lehet ugyanez 300 mFt miért érné meg BTC-ben fizetni. Lásd anno a pizza ha én fizettem volna 10000 BTC egy pizzáért ma biztos marnám magam miatta.
    Nem tudom ti hogy vagytok ezzel a kérdéssel de szeretném ezt a részt megérteni.
    Érték megőrzésre valóban jó lehet, de mindennapos használatra?

    • Amíg így ingadozik az ára és ennyire alacsony a rendszer áteresztőképessége, bizony sehogy sem lesz ez világpénz. Márpedig egyik sem fog igazán változni a közeljövőben, előbb fog szerintem beütni a következő világválság. A digitális arany hasonlat közelebb áll a valósághoz, de a volatilitás miatt az sem igazán állja meg a helyét.

      A cucc valódi értékét a végessége és a jelenlegi pénzügyi rendszertől való függetlensége jelenti. Ezek elég komoly értéket képviselnek önmagukban, de nem indokolják a parabolikus árfolyam pályát.

      Az utóbbi időben leginkább egy spekulációs eszköz a bitcoin meg a crypto valuták úgy általában. Ezzel nincs feltétlenül baj, mert annak elsőrendűek, kell ilyen is. Csak azért lássuk a fától az erdőt, amit felfelé ment az árfolyam, azt ugyanúgy meheti lefelé is.

    • Az árfolyamingáshoz, nem szólnél hozzá mások megtették már, viszont a 21 millió darab nem igazi korlát, már jelenleg is 100 millió darabra osztható. Egy satoshi értéke jelenleg 0,000116 dollár, azért még van hova növekedni. Ha meg nem jöhet a fork a több tizedesért, de azért azt hiszem ez kicsit még odébb van.

      Ahogy emelkedik az árfolyam úgy kell majd egyre kevésbé teljes bitcoinban gondolkodni. 1 BTC olyan mint egy aranytömb, mindennapi használatra túl sokat ér, szép lassan a kisebb egységeiről beszélünk majd a napi szinten.

      Ideje elkezdeni mBTC-ben gondolkodni, árfolyamot követni, stb, mert az 11.6 dolláros árfolyam mégiscsak ésszerűbb léptékű, nem sugalja azt egy átlagembernek, hogy mekkora lúzer mert nem engedhet meg magának egy teljes bitcoint, ergó ez a fajta szemléletváltás szükséges is lesz a szélesebb körű adaptációhoz.
      Egyesek már 2013 vége óta (amikor először átlépte a BTC az 1000 dolláros határ) forszírozzák, hogy inkább az mBTC kijelzése felé kéne elmenni, gyanítom 2018-ban ez az irány komoly lendületet kap majd.

    • Ezt már többen is megírták, igaz nem itt. Mivel ez egy virtuális dolog, nem kézzel fogható, darabolni lehet. Tehát csak annyi, hogy egy idő után már nem fogod nézni, hogy egy kifliért 0,000000001 bitcoint fizettél, hanem kell a kifli, és megfizeted.
      Akik eddig bevezették az eurót, először kötelező volt kiírni a volt pénznemben is az árat, aztán szépen megszokták, átálltak.
      Majd lesz mili, micro, meg pico bitcoin, csak azért, hogy ne kelljen a tizedesvessző után annyi nullát írni.
      Érték megőrzésre semmiképpen nem jó, mivel ennek a számítógépes jelnek nincs valós értéke. A piac éppen ezért nem tudja beárazni, ráadásul egy egy tulajdonos viszont 100 ezres mennyiséggel rendelkezik (még a kezdeti időkben bevásárolva, bányászgatva), míg a kistulajok többsége még 1-et sem birtokol.
      A papír pénznek sincs értéke, csak a papír súlya, de viszont amögött egy állam gazdasága áll, emberekkel, GDP-vel és törvényekkel, míg a cryptok mögött csak a hit van, vagy még az sem, meg persze egy két gigabányásztársaság, akik fenntartják a rendszert.
      Az árfolyam növekedés éppen azért olyan ugrásszerű, mivel senki sem akar megválni tőle, várva a dollár milliomosok közé való bekerülését, aztán meg a milliárdosok közé.
      Véleményem szerint a blokklánc technológia egy jó technológiai újítás, de a bitcoin éppen azt bizonyítja, hogy a biznisz miatt lehet teljesen elferdülten is alkalmazni.
      Már több blokklánc szakértő elhatárolódik a bitcointól, mivel látják, hogy ez egy teljes tévút, csakis a spekulációra fókuszálódik. A nagyok megtesznek mindent azért, hogy minél többet kifacsarjanak belőle, meg kell lovagolni a divatot és addig ütni a vasat, amíg forró.
      Lehet látni a rá épülő iparágakat, a reklám, tv műsor, konferenciák, bányászok, újságcikkek….ezek mind a spekuláció részei. Terelik a birkákat a bitcoinos legelőre, egyfajta kábítószert széthintve, lila ködbe burkolva őket.
      A jövő fogja eldönteni, mi lesz belőle, a legtöbb csoda csak 2 napig tart. Nekem viszont van olyan érzésem, hogy ha nem dől össze magától, majd az állami törvényhozás fogja összedönteni.

  6. Egyébként a bankok közötti azonnali átutalás már működni fog 2019. nyarától Magyarországon is. Tehát azért próbál zárkózni a bankrendszer is.

  7. Az elmúlt évezredek arról szóltak, hogy kénytelenek voltunk megbízni egy felettünk álló hatalomban, átadni nekik az irányítás szerepét. A mai generációknak ebből elege lett.

    Nem az a baj, hogy átadjuk az irányítást. Mert valakiknek irányítani kell. A baj az, hogy ezzel visszaélnek. Amikor pedig felelős döntést kell hozni, nem élnek vele. Példa: A tavalyi brexit szavazás. A néppel szavaztattak meg egy olyan döntést, ami a politikusok feladata lett volna. Azért vannak ott, hogy bölcsen, szakértő módon hozzanak döntéseket mindannyiunk érdekében.

    Nem képesek rá. Eddig ha volt egy rossz király, évtizedekig szívott a nép. Jó király alatt úgy ahogy elviselhető volt az élet. Most sem más a helyzet. Négy évente jön valami, ami szerencsés esetben csak 90 fokos fordulatot hoz. Rossz esetben180.

    Az Internet összekapcsolt minket. Együtt lélegzik, gondolkodik egyre több ember. A szomszéd dolgait már nem beszéljük ki a pletykapadon a ház előtt, de tudunk arról, hogy mi történik más kontinensen. Egyre jobban összefonódik a sorsunk, foglalkozunk olyannal is, ami eddig közömbös volt számunkra. Még sok a tennivaló, de ennek az útnak talán egy következő lépése a Bitcoin.

    • “Az Internet összekapcsolt minket. Együtt lélegzik, gondolkodik egyre több ember. A szomszéd dolgait már nem beszéljük ki a pletykapadon a ház előtt, de tudunk arról, hogy mi történik más kontinensen. Egyre jobban összefonódik a sorsunk, foglalkozunk olyannal is, ami eddig közömbös volt számunkra. Még sok a tennivaló, de ennek az útnak talán egy következő lépése a Bitcoin.”

      Ez annyira szép volt, hogy elmorzsoltam egy könnycseppet, és gombóc lett a torkomba. 🙂

    • Tehát itt az idő és meg kell dönteni a rendszert. Be kell lépni egy virtuális világba és megalkotni egy E-társadalmat. Egy óriási blokkláncon létrehozni a mindenki által elfogadott alkotmányt, törvényeket.
      Többé nem lenne adó, kizsákmányolás, bíróság, mert csakis a leírtak alapján lehetne létezni. Aki nem tartja be, kirekesztésre kerül. Nem kellenek gazember politikusok, miniszterek, bírák, mindenki tudja majd a dolgát. Persze szigorúan csak az interenete, a négy fal között, mert az ajtón kilépve már a valóvilágban vagyunk.
      Csak mit fogunk kezdeni azokkal a bitcoin milliomosokkal, akik majd felvásárolják a rendszert. Vagy a bányászokkal, akik fenntartják azt és biztosítják nekünk a működést.
      Ha a fiat pénz elbukik, bukik a rendszer is, csakis egy átmenet létezik, méghozzá az, hogy a nagyhatalmak létrehozzák a saját szabályozott cryptojukat. A FED meg EKB bányássza, mi meg fizetünk vele. A többit meg meghagyják az e-társadalomnak, játszogatni vele a négy fal között az interneten.

  8. “Az, hogy idén év elején még 1000 darab zöldhasúból is lehetett Bitcoint venni, míg ma ehhez már 11.000 db is kevés… az egy egyszerű paradigmaváltással úgy is értelmezhetjük, hogy valójában a dollár veszített egy év alatt ennyit az értékéből a Bitcoinnal szemben.”

    Ez hamis értelmezés, mert 1000 darab zölhasúból ma kb ugyanannyi terméket/szolgáltatást bírsz vásárolni ma mint 1 éve és nem 10x kevesebbet, szóval a dollár nem nagyon veszített az értékéből.

    • Nem hamis, mert a BTC/USD párról van szó. 1000-ből mára 11000+ lett. Ami annyival több terméket, és szolgáltatást jelent. Persze nézőpont kérdése: a Bitcoin erősödött, nem a dollárt gyengült… 😀

      • Persze, értem. 🙂 A kontextusról van szó. Tekintve, hogy a dollár vásárlóereje nem gyengűlt igazán, a Bitcoin esetében pedig őrült a FOMO, én inkább hajlok a nem paradigmaváltott értelmezés felé.

        • +1, baromság 1-2 devizapár alapján egy pénznem abszolút értékvesztéséről beszélni. Majd ha a termékek, szolgáltatások fiatban elszámolt árai komolyabban korrelálni kezdenek a BTC árfolyamával, akkor lesz alapja az ilyen feltételezéseknek.

  9. Hello Csaba,

    Az ETF-nél electronic-ra vagy exchange-re gondoltál? Winklevik vagy nem Winklevik? 😛

    Üdvi!

    Charlie

  10. iota-ról is lehetne majd pár szó?, hogy most miért robbant ennyire a hetekben, lassan a ripple-t is beelőzi

  11. Ez annyira precíz és összeszedett volt hogy nemigen lehet mint hozzátenni.

    Ami a fiat-gondolatmenetet illeti, én is ezért vettem jelentősebb összegért Bitcoint 2014-ben és nem bántam meg.

  12. Ábrándos cikk.Ám a lényeg mégis csak az hogy az elit hogy dönt.ha érdekük akkor világpénz lesz ha nem érdekük akkor nem.a többi mese habbal

    • Fontold meg, mit mondott Obama a kriptovalutákról:

      “If in fact you can’t crack [Bitcoin], if the government can’t get in,
      then everybody is walking around with a Swiss Bank account in their pocket.
      There has to be some concession to the need to be able to get
      into that information somehow.”

      • végül is én tudok várni.320 dolláron vettem a Bitcointjaimat. szerintem a 90% aki itt van még nem is hallott akkor róla.persze szerencsém volt.egy arc rá volt mozdulva és meggyőzött hogy van benne okosság.ennyi.akkor őrültségnek tűnt de az idő őt igazolta

        • Én 2012-ben találkoztam vele először, csak nem vettem komolyan. Képzelheted mit érzek most… 🙁

          • értelek.hiába pofáztam a családomnak ismerőseimnek.lepattintottak hogy felejtős.ám hidd el amikor 320 vettem nekem is meg kellett harcolnom a döntést.akkoriban több érv szólt amellett hogy kikukázok egy csomó zsét.pedig nem is voltam eleresztve csak egy átlag jövedelmem volt

          • 2013 augusztusában kreáltam egy walletet, hogy majd bányászok a HD7870 kártyámmal, aztán nem csináltam vele semmit. Ha akkor veszek valahogy Bitcoint 120 dollár körül, még ha csak egyet is… Szóval igen, én átérzem a helyzeted. Sőt, te még olcsóbban megvehetted volna, 2012 végén $13 volt az árfolyam. 🙂

          • 2011-ben szóltam hozzá először, mikor 2 dollárról 11 re emelkedett, hogy ki az a barom, aki egy számítógépes jelért hajlandó ennyit fizetni. Így a 3 millió forintomat lekötöttem 7 %-os kamatra. Aztán meg voltam magammal elégedve, mert visszaesett az év végére. A véleményem nem változott annak ellenére, hogy szép pénzt kereshettem volna azóta, nem érzem magam szegényebbnek.
            Sokkal jobban megviselt, mikor 2008-ban hasonló összeget vesztettem a részvényeken.

        • Grat, jössz neki pár sörrel! 🙂

  13. Annak kell örülni hogy van.kinek több kinek kevesebb.de legalább van.az emberiség 1% közé tartozunk.10 év múlva sokat fog érni.de az is benne van hogy elértéktelenedik.én nem számolok most vele nélküle élem a mindennapokat.aztán ha bejön leteszem a lantot és örülök

  14. a 70 millió user nagyon nem stimmel:
    Jelenleg összesen 17 millió olyan bitcoin address van amint 1 USD-nél nagyobb mennyiség van: https://bitinfocharts.com/top-100-richest-bitcoin-addresses.html

    Mivel egy user-hez több cím is tartozik (most néztem és nekem 22 van csak a trezoron), így ezt nyugodtan oszthatjuk szerintem 10-el, szóval olyan 1-2 millió user lehet.

    • A felhasználók nagyon nagy része nem tárolja saját walletben a bitcoinját, ehhez igazából még csak tudása sincs. Helyette a coinjaikat pl tőzsdéken tárolják, amik nem pakolják felhasználónként külön address-re a bitcoint. Emiatt van az általad is tapasztalt eltérés.

      Csak a coinbasen van jelenleg több mint 10 millió user: https://www.coinbase.com/about

      • Tehát kb 4-40x annyi ember használja a tőzsdéket, mint magát a bitcoin hálózatot?
        Ez számomra furcsa és aggasztó szám főleg annak fényében, hogy az elmúlt években kb minden nagyobb tőzsdén volt biztonsági incidens.

        Minden esetre őket semmiképpen nem nevezném bitcon felhasználóknak, legjobb esetben is csak bitcoin spekulánsoknak.

        Szerintem ma már egy wallet használatára bárki képes lehet. (aki meg nem annak valószínű bitcoinról sincs fogalma)

        • Nem tisztem minősíteni a Bitcoin tulajdonosokat. Attól, hogy valaki mondjuk a coinbase mobil appba, vagy bármelyik újabb divatos appba beplántálva a bankkártya sázmát hozzájut néhány tized vagy század bitcoinhoz, amit nem rak ki saját walletbe, ellenben csak ül rajta akár évekig, attól szerintem őket mindennek lehet nevezni, csak éppen nem spekulánsnak. De egyébként annyiból igazad van, hogy a felhasználók nagy része aktívan nem használja a bitcoinjait, csak ül rajta vagy éppen spekulánsként ki-ba rohangál benne. Ha így néznénk akkor viszont az aktív felhasználói szám vajon mennyi lenne? Néhány százezer? Nem hiszem, hogy sokkal több. Azonban a cikk kiragadott része arról szól, hogy mennyi ember rendelkezik már valamekkora mennyiségű bitcoinnal.

  15. …és mindeközben a Bitcoin áttörte a 12.000 dolláros határt. 🙂

  16. Szerintetek mi várható ETH és BHC kapcsán? Benne vagyok részben és nem vagyok boldog. Tudom két külön story…

  17. Nos, BCH kapcsán szerintem várható egy pumpa, nagyon kis szolid volt az elmúlt napokban BTC-hez képes. Ezt talán átmogatja a technikai kép is, illetve az hogy Roger és bandája talán nem akarja eljátszani a hírnevét. Játszva tolhatnak egy pumpát akármikor ha akarnak..Talán ma este mikor nő a BTC bányászati nehézsége..Bár úgy se akkor csinálják amikor számítanak rá, bár ez most egybe eshetne egy BTC eladási hullámmal, mert már jól feltolták 8000-ről, innen már be kéne induljon hamarosan a jelentős korrekció, bár most meg van őrülve a piac, igaz az összforalom nem magasabb mint anno..Tehát ha nyomulni akarnak a BCH-val akkor hamarosan lépniük kell valamit, különben nevetség tárgyává lesznek. ahoz meg túl gazdagok.

    • Szerintem a nagyjátékosok tisztában vannak vele, hogy nem engedhetnek meg maguknak nagyobb korrekciót, mivel az akár a játékszerük végét is jelenthetné.
      Amint hanyatlani kezd, nekiállnak pumpálni, mivel már óriási pénzt fektettek a reklámba, olyan embereket kezdtek győzögetni, akik egy rossz hírre hátat fordítanának. Most bármi áron emelkedni kell, bebizonyítva, hogy nincs itt rizikó, csak egy irány van felfele.
      Aki megbicsaklik, az megy a kukába, hiszen van számtalan ígéret a cryptok világában.

  18. Véleményem szerint a következő összeomlást,illetve éppen a pénznyomtatással eltolt 2008 as válságot, már nem fogják tudni az államok további pénznyomtatással megoldani. Ezt a kártyát már kijátszották. Most már addig fog esni az egész, mikor ténylegesen padlót fog és a romok közül majd kihajt valami.
    A legnagyobb félelmem az elégedetlenség miatt van, mikor majd az emberek számonkérnek mindent, elkezdődnek a hatalmi harcok. Bűnösöket keresnek és találnak. Csak soha ne következzen be, egy polgárháború vagy akár világháború.
    Az én véleményem, hogy az összes politikus gazember, így azzal egyetértek, hogy nem vagyok hajlandó finanszírozni gaztetteiket (persze, ha megtehetném).
    Csakhogy ez teljesen másról szól. Japánban az állampolgárok hitelezik az államot, tehát nem más kezében van az államadósság. Miből keletkezik az államadósság? hát az állami beruházásokból, államfenntartásból egy kicsit a jólétből. Tehát, ha elkezdik kivonni a pénzt, nem lesz nyugdíj, állami alkalmazottaknak fizetés, egészségügy, iskola és még sorolhatnám. Nem lesz munkahely, fizetés és nem lesz miből bitcoint venni. Ha jól tudom Románia volt az egyetlen európai állam ´89 előtt, amelyiknek nem volt államadóssága. Az életszínvonal meg a legutolsó helyen.

    • Egy háborúnál csak egy polgárháború a rosszabb. Ott nincs ellenség, mert mindenki az.
      Románia: Visszafizették az adósságukat, ragaszkodtak hozzá. Cserébe a gödörben volt a nép. Ki is végezték azt a szemétládát.

      Nem hiszem, hogy elszabadulna a pokol. Nem véletlenül van erőskezű vezető az usában. Ezek az idők ilyet igényelnek.

      • A twitterező bohócra gondoltál? Ennyi ésszel túl nagy a hatalma. Vagy csak a szája jár. Még az is lehet, nem bírja ki a választásokig, ha bebizonyosodik, hogy lepaktált az oroszokkal. Sőt, akkor biztos nem.

        • “A twitterező bohócra gondoltál?”
          Most ilyenek kellenek.
          Meg van az oka, hogy ő van ott. Klintonné kétnaponta elsírná magát.
          Meglátjuk, mit tud összehozni.

        • “2011-ben szóltam hozzá először, mikor 2 dollárról 11 re emelkedett”

          Egy gyors számolás:
          11-en vásárolva (azaz ATH-n) 3 M forintért: Most lenne 3 Mrd forintod. 🙂

          HODL!

          Persze más kérdés, hogy vajon kibírtad volna az évek hullámzásait. Én biztosan nem. Így hiába számolgatunk, nagyon komoly önkontroll kell.
          Pl. most ott ülnél 3 Mrd forintnyi Bitcoinon és jövő héten jön a futures. Megremegne-e a kezded? 🙂
          Mert lehet belőle 30 Mrd vagy a mostaninál sokkal kevesebb.
          Abból már építhetnél autópályát!

          • Nincs bitcoinom, ahogy akkor drágának tartottam, úgy most még inkább. Így izgalom nélkül élem életem .Nem irigykedem azért sem, ha valakinek van, senkit nem szeretnék le-, se rábeszélni a vásárlásra, ez mindenkinek a saját felelőssége.
            Most visszatekinteve számtalan szuper üzletről maradtam le, de nem panaszkodhatok.
            Sokan a befektetéseikkel akarnak “nyugdíjba” vonulni, itt csak az a kérdés, kinek mire van igénye. Van akinek a célösszege 50 millió forint, valakinek 500 millió.
            Van egy ismerősöm, aki egy szobás lakásában (virtuális) 1 millió eurót forgat és most nem jön velünk kirándulni, mert nincs rávalója.

          • Nagyon józanul és bölcsen gondolkozol. 🙂

            Az egymillió eurós ismerős ott követi el a hibát, hogy miközben a jövőnek él, kimarad a jelen.

        • Ha lapaktált, akkok kikukázzák, így vagy úgy…

  19. “Haladó” cikk a várható Futures hatásáról.
    http://kiddynamitesworld.com/lets-talk-arbitrage-bitcoin-futures-edition/

    Keveset értettem belőle, de valami olyasmi a lényege, hogy igazából felfelé tolja majd az árakat.

    • Ahogy nekem eddig lejött-bár lényegesen tapasztalatlanabb vagyok cryptoügyekben mint sokan közületek- a btc futures esetleges hatásaival kapcsolatban elég ködös a helyzet. Majd utólag okosak leszünk. Gondolom a bevezetésig pumpálják majd a Btc-t tovább, aztán hogy utána meddig emelkedik az ár, és mikor, mekkora árfolyamnál veszik elő a kaszát, nos azt jó lenne “megérezni”, már a kaszálás előtt:) Izgalomban mostanában nem lesz hiány.
      Saját tapasztalatom: Eddig akárhányszor valamilyen zehernyés szituáció közeledtével eladtam a Btc-m, mindig drágábban tudtam csak visszavenni. Mindezek miatt a HODL hajlam erősödött bennem.

  20. Egy valamit nem értek teljesen. Azok a tőzsdék amik most bevezetik a btc futures termékeket, crypto tőzsdékről kapják majd az árinformációt, pl Kraken, Gdax ahogy olvastam. Az árupiaci árat a cryptotőzsdék fogják meghatározni, ettől teljesen eltérő áron kereskedhetnek a határidős piacokon nem? Vagyis egyrészt arbitrage esély is lesz, másrészt egyáltalán az árupiaci árakat hogyan tudják leshortolni futures termékkel?

Szólj hozzá: