Kari-aji’ ajánló: Az 50 lábnyi blocklánc támadása!

Közelednek az ünnepek! Ennek kellemetlen nyomasztó érzése egyre inkább crithit-el minden valami való cryptoanarchistát vagy éppen annak szeretteit. Könyvet ajándékozni az ünnepekre szerintem tök jó dolog, különösen, ha az a könyv elolvasásra is kerül. Minden valamire való cryptoanarchista és crypto-fan könyvespolcának nélkülözhetetlen darabja kellene, hogy legyen David Gerard: “Attack of the 50 foot blockchain” című könyve, ami nemes egyszerűséggel a témában valaha készült legjobb könyv. A mű címét egyébként a 1958-as “Attack of the 50 foot woman” című fekete-fehér film ihlette, amit viszont szerintem soha nem láttam, így nem teszek úgy, mintha bármi fogalmam is lenne arról, hogy milyen összefüggést akart ezzel a szerző sugallni. A könyv alcíme viszont annál lényegretörőbb: “Bitcoin, Blockchain, Ethereum & Smart Contracts”. Így november végén szerintem még simán be is szerezhető. Könyvajánló következik:

Hogy miért is jó/jobb/legjobb ez a könyv? Már a címe is sejteti, hogy a könyv egyáltalán nem egy lagymatag “mi is az a bitkojin” tudományos-fantasztikus bullshit könyv, hanem egy kőkemény Crypto-szatíra. A szerző a könyvet egyetlen célnak szánta: Minden olvasót meggyőzzön arról, hogy olyan szinten tartsa távol magát a cryptovaluták világától amennyire csak tudja. Brutális őszinteséggel, kendőzetlenül söpri le az összes mézes-mázas bullshitet amit csak emberfia valaha is összehordott a témában. Ha valaha is eszembe jutna, hogy keménykötésbe foglalom azt a sok badarságot, amit összehordtam itt a blogon, akkor biztosra veszem, hogy ugyanezt a stílust próbálnám reprodukálni.

Miért jó mégis ez a könyv? Azért, mert a szerző a 2017 év júliusi állapotnak megfelelő piaci körülmények között mutatja be a Bitcoin születésétől kezdődően a teljes történelmet és azt, hogy miért is rossz ez az egész történet, hol lett elcseszve, hogyan és kik által; de mindezt olyan alapos szakmai mélységeket sem nélkülöző kontextusban, amire még a legnagyobb cryptoanarchisták is csak elismerően tudnak bólogatni. Ha valaki a szakmai részletek megismerése mellett szeretné felvértezni magát az összes ismert crypto-bullshit elleni védelemmel, akkor keresve sem tudna ennél jobb olvasnivalót találni.

A magamfajta cryptohívő sokszor kerül abba a csapdába, hogy az “alulról épülő pénzügyi forradalom” mögött valami felsőbbrendű, tökéletességre törekedő komplex ökoszisztémát sejt. Az ilyen pillanatokban jól jönnek pl az ilyen gondolatok:

  • 2011-ben a harmadik legnagyobb forgalmú tőzsde a Bitomat volt, melynek üzemeltetője jó ötletnek gondolta, hogy az exchange wallet fileját egy AWS (Amazon Web Service) EC2-es cloud instanceon tárolja. Ezzel még nem is lett volna gond, de az AWS EC2 alapértelmezett “ephemeral” típusú diskén tárolt a walletet, amiről annyit érdemes tudni, hogy bár nagyon olcsó, de a node restartja esetén alapértelmezetten törlődik annak a teljes tartalma. Na mit tippeltek mi történt 2011 júniusában? 🙂 (Offkorz nem volt mentés se a diskről, se a walletről, és persze a privát kulcsról sem)
  • Az AllCrypt nevű tőzsde a teljes exchange funkcióját MySQL adatbázison futtatta, melynek frontend szolgáltatását WordPressen fejlesztette le. Az üzemeltető jó ötletnek tartotta, hogy az exchange és a frontend táblákat egy közös adatbázisban tárolja, így a soron következő wordpress bugnál a támadó nem csak a frontend adatbázisát tudta túrni, de egyben a teljes exchange db-t is…
  • 2016-ban a Kraken vezetősége nyilvánosan kritizálta a Cloudflare webfrontend szolgáltatót, amiért annak hibája miatt a Kraken szinte használhatatlanná vált a felhasználók számára. Később kiderült, hogy a probléma oka végül is csak annyi volt, hogy a Kraken nem fizette be a számláit a Cloudflare felé, akik 3x felszólítás utána egyszerűen átrakták a szolgáltatást a “free-tier”-be…

Lehet, hogy most is érdemes lenne megnéznie a Kraken menedzsmentnek a lejárt számlákat? 🙂

A könyv meghökkentő részletességgel ír az MtGox hackről, a SilkRoad időszakról és a bányászat centralizációjáról is. De természetesen vaskos fejezetet kapott Satoshi Nakamoto is. Ebből a fejezetből brutális őszinteséggel derül ki Craig S Wrigth összes csalása és mellébeszélése is. CSW előszeretettel aposztrofálja magát Nakamotoként, amihez számtalan koholt bizonyítékokat is előrángatnak a CSW fanok, úgy mint pl egy visszadátumozott 2008-as blogbejegyzést, melyben CSW már elismerően nyilatkozik a bitcoinról. A valóság azonban: 2011-ig Craig Wright nem nyilatkozott egy büdös szót sem a Bitcoinról, akkor is egy komment erejéig szólalt csak meg, ahol a bitcoint “Bit Coin”-nak nevezte a wikileaks donáció kapcsán. Egyébként CSW a könyv tanulsága szerint 2013 áprilisában vett először bitcoint és folytatta ezt a gyakorlatot egészen sokági, többek között volt szerencséje bevásárolni 17.24 BTC-t az MtGoxon az ominózus 1198$-os csúcson is, amit követően összeomlott az árfolyam és közel 2 évig nem is tért magához.

Természetesen a könyv nem csak a Bitcoinnal foglalkozik, kapják rendesen a savat az altcoinok és az azok mögött álló celebek is. Tudtátok pl, hogy Buterinnek a Bitcoin magazinos munkássága és az Ethereum megalkotása között volt egy rövidebb szakasza, amikor úgy döntött, hogy csinál egy működőképes kvantumszámítógépet? Na és mire akarta használni leginkább ezt a masinát? Hát persze, hogy a hashing funkciók kvantummatematikai implementálására. Az ötlete annyi volt, hogyha sikerülne pl az SHA256 algo hashing metódusát szuperpozícióban élvő qubiteken ábrázolni, akkor repetatív hashing helyett egyetlen lépésben ki tudná számolni egy bitcoin block megfelelő hashét, melyet persze csak szépen csendben használna… Csak okosan…

A könyvért külön köszönet Sanyinak, aki kölcsönadta nekem és szerintem a mai napig azzal hitegeti magát, hogy: “egyszer biztos vissza fogja adni”.

commercial break...

Ui: A könyv megvásárolható pl az amazon.com-on 16,95 dollárért printben, vagy 8,88 dollárért Kindle verzióban. Szándékosan nem rakok be linket… Tessék megkeresni.

Bookmark the permalink.

18 Comments

  1. Köszi az ötletet, mindenképp beszerzem 😀

  2. Variance jó teoretikus vagy sok okosságot iírsz.oszt közben a lóvéd is nő?csak hogy tényleg adhassak a véleményedre

    • Ha a magánvagyonom mértéke és annak gyarapodása határozza meg a hitelességemet és a véleményem súlyát, akkor azt kell mondjam, hogy baromi nagy bajban van a teljes publicista közösség 🙂 Úgy egyébként csak saját érdeklődés által vezérelve kérdezed, vagy a NAV-ot képviseled a kérdéseddel? Utóbbi esetben üzenek a kollégáknak, hogy nem kell aggódniuk, erőn felül veszem ki idén is a részem az államháztartás finanszírozásából 😉

      • szerintem ez ilyen “a gazdagok limuzinnal mennek befektetési tanácsért a metróval járó tanacsadokhoz” athallas.

        Respekt amugy annak nyílt felvállalásáért, hogy – ahogy az emberek 90%-ánál – nálad is ott fog véletlenül maradni a kölcsönöadott könyv 🙂

      • csak azt szerettem volna tudni hogy az elméleti brillírt apró pénzre tudod e konvertálni.ennyike és köszike(nem köll válaszolnod)

        • Uriember ilyet nem kerdez. Es nem is valaszol ra, mint lathattuk…

          • vegyél LoMocoin-t béla. Ha okosságok mellett vagyongyarapodást is szeretnél elérni, akkor ez egy tuti befektetés.

          • Ezt a szálat szerintem zárjuk le, ha kérhetem. Kicsit túltoltam a reakciómat, amiért ezúton kérnék elnézést bélától. Lehetett volna ezt kevésbé trollisztikusan is. Szóval bocsi…

  3. Jó ajánló, köszi szépen! A német Amazonról is rendelhető, gondolom pikk-pakk kiszállítják: http://amzn.to/2k2sU6j

  4. Sziasztok! Egyik témánál már beírtam, de akkor nem érkezett rá válasz, lehet már nem láttátok:

    Kíváncsiságból megnéztem a BTG explorerben, van-e ott BTG-m. Ugye a BTC címről azóta már elküldtem máshova a BTC-t, de tuti volt rajta amikor a BTG snapshot volt. A helyzet az, hogy ennek ellenére mégis hibára fut a keresés, mintha nem ismerné a lánc azt a címet. Ez miért lehet? Vagy valami félreértettem?

    Ezt kiegészítem:

    Csaba írása alapján:

    A hardfork határideje a 491407 block keletkezése, ekkor fog elkészülni a snapshot a bitcoin gold hardforkhoz. Ezen snapshot alapján derül ki, hogy ki mennyi btg-vel fog rendelkezni.

    A honlapjuk is ezt írja most. Ez végül megtörtént 2017.10.24-én. Nekem az adott papír tárcán volt a BTC 2017.10.20-án és 2017.11.02-án utaltam el. Érti valaki miért nem látom az explorerükben ha beírom a címet?

    • szia 🙂 nekem a coinomi btg walletbe kellett beimportálnom a bitcoinos privát kulcsot, úgy már látszott a snapshot idején meglévő btc-nek megfelelő btg egyenleg. muszáj volt két lépésben küldenem a tőzsdére, mert még nem tudom, hogy létezik-e olyan spv wallet a btg-hez, aminél nem muszáj sweep-elni…

  5. OFF
    Nem tudja valaki, melyik adat hibás, vagy mi okozza a különbséget:

    Wordwide wallet number 2017 III. negyedév 15 Millió
    https://www.statista.com/statistics/647374/worldwide-blockchain-wallet-users/

    Coinbase wallet number 2017 szept 30: 35.7 Millió
    https://docs.google.com/spreadsheets/d/1NgvD2kFT69mSXuJPzPDu-Qv9SS1ck2iPt6Kw9a55z0k/edit#gid=0

    • Mindkét adat helyes, vagy pontosabban fogalmazva más koordináta rendszeren értelmezendőek, és nem mondanak ellent egymásnak:
      – a worldwide wallet number a blockchainból származik, azt mutatja, hogy az összes létező bitcoin számszerűen mennyi addressen oszlik szét.
      – a coinbase wallet pedig valójában azt mutatja, hogy coinbase kb 10 millió ügyfelének összesen van 35 millió virtuális walletje.

      A coinbase egy nagyon belépő szintű tőzsde, az ott lévő felhasználók nagy része szinte biztos, hogy ki sem rakja a megvásárolt érméit saját walletben, hanem simán a tőzsdén tárolja azokat. Ennek megfelelően ezek a coinok nem kerülnek fizikailag külön addressre, így nem növelik a blocklánc addresseinek a számát.

  6. Sziasztok! Hogy csökkentsem a kiszállítás fajlagos költségét, én több példányban megrendeltem a könyvet Ebayről, 7500 Ft-ra jön ki szállítással együtt, van még 3 felesleges darabom. Keressetek, ha kell még valakinek. Köszi! vargamimi@gmail.com

  7. Sziasztok!
    Értelmes magyar nyelvű könyv jelent meg ebben a témában?
    tudtok ilyet ajánlani?
    Köszi

Szólj hozzá: