Te már érted a Bitcoint?

Egy kép ami tényleg többet mond ezer szónál:

Egy (nekem) fontos információ mielőtt kifejteném gondolataimat a kép kapcsán:

  • Ma 18:30-kor kezdődik a Simonyi Szakmai Napok keretein belül megszervezett “Blockchain technológiák kerekasztal”, melyen Czeglédi Tamás, Kocsis Imre és Vegera Tamás társaságában jómagam is részt veszek. Sokan kérdeztétek korábban, hogy ezen rendezvényekről esetleg készül-e videófelvétel. Nos jó hírem van, a szakkollégium élőben fogja youtubeon streamelni az előadást, így bárki tudja követni azt. Elérhetőség: https://www.youtube.com/watch?v=6eK1dySrVyU

Némi bulváros átvezetéssel: Miért is fontos beszélgetni arról, hogy vajon értjük-e a Bitcoint és a Blockchain technológiákat? Valószínűleg erre a kérdésre csípőből válaszolt volna igennel az a holland illető, aki előző hét szerdán hirtelen jött ötlettől vezérelve lenyúlt egy bitcoin ATM-et Oudenbosch városában. A tolvaj egy potom 120 kilós ATM-et emelt el annak reményében, hogy már a csapból is hömpölygő Bitcoin hírek okozta aranylázként hozzá jusson az BTM tartalmához és ezáltal – feltételezése alapján – Bitcoin milliomossá váljon. Sajnos a nagy tervet, a hosszadalmas előkészítést és a nem kevés fizikai munkát is igénylő művelet eredménye lényegében egy nagy büdös semmi lett és persze egy komoly tapasztalat, mely szerint a Bitcoin egy virtuális pénz és nem áll hegyekben az ATM-ekben. Később megtalálták az BTM-et, melyet teljesen szétvertek és kibeleztek. A BTM-et üzemeltetőnek persze így is komoly kárt okoztak ám az üzlet nem állhat meg és már pótolták is az ellopott és tönkretett ATM-et. Az új masinán pedig ott látható a: “Nincs benne bitcoin!” felirat. (‘Hier zitten echt geen bitcoins in!’)

Az elmúlt bő egy hónapban temérdek időt szántam arra, hogy minél több olyan szakemberrel és érdeklődővel találkozzak, aki nem csak befektetési terméket lát a Bitcoinban és a Blocklánc technológiában, de esetleg a kreativitása révén hajlandó is beleképzelni valamiféle jövőt ezen technológiákba. A számtalan beszélgetés, kávézás, közös összejövetelek és megannyi egyéb kapcsolatfelvételek összegzését tökéletesen kifejezi a fenti kis vicces képecske, aminek szívesen megosztanám a forrását, de mivel twitteren találtam forrásmegjelölés nélkül így maradnék a “népi gyűjtésnél”. Szóval – természetesen tisztelet a kivételnek -, azzal szembesültem, hogy a nagy többség két végletbe tömörül:

  • Vagy tényleg csak egy befektetési terméket lát, ami idén már megcsinált 900%+-t és “atya ég mi lesz itt még év végéig…
  • Vagy pedig a Bitcoint valamiféle elkorcsosult vadállatként a dögkútba próbálja berugdosni és hangosan kiabálja, hogy: “a blockchain a jövő!”.

Az első kategóriába leginkább azok tartoznak, akik vagy tudatos portfólióépítés és diverzifikációs célokból vásárolnak Bitcoint, amivel felfrissítik a PMÁK-tól és a negatív kamatokat hozó pénzpiaci termékektől túlsúlyos termékpalettájukat; vagy éppen olyanok, akik a gyöngytyúkként találtak rá a Bitcoinra és elkapta őket az aranyláz. Persze ki vagyok én, hogy ítélkezzek? Ezt még akkor sem lenne ildomos, ha előttem egy nagyon groteszk párhuzam sejlik fel a 80-as, 90-es évek hazai “aranylázával”: gyermekként volt szerencsém végig nézni, ahogy a lakóközösségünk legokosabbjai hasonló lendülettel vetették bele magukat a vasfüggöny lebontását követő első számú nyugati termékekbe, melyek lényege ennyi volt: “Adj nekem 10.000 forintot, majd győzz meg arról 10 barátodat, hogy ők is adjanak 10.000 forintot, amiből már Te is kapsz egy kicsike részt, majd ha ők is egyenként találnak 10-10 befektetőt, akkor bizony már dőlni fog a pénz!“.  Vidéki kis falukban cseperedő gyerekként volt szerencsém végig nézni miként tett tönkre egy teljes mikro életközösséget egy piramisjáték, majd rá egy évre milyen szinten felejtette el az egészet mindenki és kezdett bele egy újabb ponziba. Most akkor ezzel azt akarom mondani, hogy a Bitcoin egy ponzi/lufi/piramisjáték? Térjünk erre vissza egy kicsit később…

Persze a másik véglet is legalább ennyire érdekes: A “blockchain evangelisták és technológia rajongók”, akik fejben számolják ki a blockok hashét és úgy sorolják a hyperledger fabric vagy éppen azure ethereum technológiai paramétereket, mintha a szentírást idéznék. Persze hitvallásuk, hogy a Bitcoin (és a többi cryptovaluta) rossz és ponzi és gonosz, viszont a blockchain az nagyon jó és különben is, mindent abban kell tárolni, mert attól hirtelen szuperjóvá válik ugyanaz a nagybetűs semmi, ami már 10 éve is az volt, de most ettől tényleg újra reneszánszát fogja élni. A blockchain mindenre! Kutassunk rákot blockchainnel, etessünk éhező gyerekeket előre felpuhított blockchainnel, (nehogy a torkukon akadjon) és ha még ma elkezdünk építeni egy space blockchaint, akkor lehet, hogy még a mi életünkben annak a vége el fog érni a Holdig… vagy akár a Marsig.

Én pedig ott ülök magányomban a középső pultnál felettem a “Bitcoin megértése” felirattal. Nézem ahogy az emberek rohannak a két másik pulthoz és nem értem, hogy miért is nem érdekel senkit az, hogy mi a franc is az a Bitcoin és miként is működik? Isten ments, hogy bárkit is megsértsek, most vonatkoztassunk el a blog olvasóitól, hiszen Te kedves olvasó minden bizonnyal azért olvasod ezt a postot, mert érdekel, hogy mi az a Bitcoin, hisz mi másért olvasnál egy olyan blogot, amin lényegében csak erről írok. De mindettől függetlenül nyilván Te is tisztában vagy azzal, hogy a mi fajtánk olyan ritka, hogy lassan a közmondásban a magunkfajtára fogják lecserélni a fehér hollót.

Ahhoz persze tisztázni kéne néhány félreértést/félremagyarázást, hogy a Bitcoin, mint fogalom és technológia a helyére kerülhessen az emberek fejében. Vegyük példának a szokásos “piramisjáték” fogalmat. A Bitcoin eredendően egy pénzügyi termék, egészen pontosan egy elektronikus pénz, amely azonban az évek során lépésről lépésre “elvesztette pénz jellegét“. Hogy a pszeudonim alkotó eleve így tervezte, vagy egyszerűen csak az evolúció hozta így arra ma már lehetetlen válaszolni, de tény, hogy a Bitcoin mára egy termékké fejlődött, melynek bár van vásárlóértéke, de sokkal inkább céljává vált az értékelszámolás (settlement). Egykoron az aranyrögből készült pénzérme is képes volt ellátni a pénz funkcióját, mára azonban az arany már csak értéktároló eszköz. Annak mozgatása olyan költségekkel jár, ami miatt képtelenség azt forgó pénzként használni. Ismerős? Felfedezhető némi analógia a Bitcoin tranzakciós díjak drasztikus növekedése és a fizikai arany mozgatási költségei között? Talán nem véletlen. Egyre inkább kezd kialakulni a “bitcoin standard” fogalom, melyről itt a blog hasábjain jómagam is sokat írtam. Azonban, hogy jön ide a piramisjáték?

A piramisjátékok lényege, hogy veszel valamilyen teljesen értéktelen dolgot, majd kerítesz köré valamilyen misztikumot (csodás befektetés, fiatalító krém, homeopátia, akármi) és felépítesz hozzá egy multi-level marketinget, ahol a piramis csúcsán lévők folyamatosan részesülnek az alattuk épülő hálózat bevételeiből. Ezek azok a termékek, amik ha szóba kerülnek, akkor egy percig beszélnek neked magáról a csodálatos termékről és további 29 percben arról, hogy mennyire beteg jól fogsz járni azzal, ha eladod 10 embernek akik eladják azt további 10-10 embernek. Ismerős? Persze, hiszen ez az MLM vagy más néven a piramisjáték.

A Bitcoin technológiailag nem piramisjáték, azonban szociológiai szempontból nézve könnyen válhat azzá. Hogy a technológia lépést tudjon tartani a beáramló mérhetetlen mennyiségű pénzzel és az ahhoz kapcsolódó hozamelvárásokhoz az kell, hogy minél szélesebb kör tudjon valóban igennel válaszolni arra a kérdésre: “Te már érted a Bitcoint?” Ehhez pedig képzés(1), tudatosságfejlesztés(2) és legfőképp innováció(3) kell.

commercial break...

Nem vétlenül számoztam fel a három szintet:

  1. Kulcsfontosságú a megfelelő képzés. Kezdve az alapoktól egészen a profit szintig. Meg kell értenie az embereknek, hogy mit is jelent cryptopénzt szerezni, birtokolni és használni. Meg kell értenie a sarki kávézó tulajdonosának, hogy miként tud az üzletében bitcoint, litecoint vagy ethereumot elfogadni és miként tudja azt elszámolni és az ellenértékét lekönyvelni. Meg kell tanulnia az embereknek, hogy mit jelent a blockchain, a cryptopénz és mit jelent harmadik fél nélkül üzletet kötni. Meg kell tanulni azt, hogy mi az a smart contract és mire jó a mindennapokban.
  2. Teret kell adni a tudatosság fejlesztésnek. Nyílt fórumok, kerekasztal beszélgetések, konferenciák, meetupok, drinkupok és egyéb szervezett vagy éppen adhoc összeverbuválódott események, ahol lehetőséget kap mindenki arra, hogy beszélgessen, elmondja véleményét és ütközzenek akár az ellenvélemények. Ez a folyamat nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a Bitcoin mint technológiai kilépjen a “geek szektorból”. Mindehhez persze kellene tematikus közösségi helyek. Hazánk tele van már tematikus szórakozó és közösségi helyekkel: van már zoocafenk (több is), de egyre több online gamer kávézónk is akad (pl a BarCraft, thanks for Cziki!). Vajon mennyi idő kell az első bitcoin, blockchain, cryptoanarchista vagy éppen cryptokapitalista közösségi tér hazai megjelenéséig? Évek, hónapok, vagy talán már csak hetek? Ha nem lenne insider infóm, akkor is max a hónapokra tippelnék, de… maradjunk annyiban, hogy “nagyon hamarosan” 🙂
  3. És ha már van sok tudás és véleménye, akkor jöhet az innováció. Az innovációhoz két nagyon fontos dolog kell: az ötlet és az erőforrás. Mindkettő hegyekben áll itthon, ezt volt szerencsém megtapasztalni az elmúlt hónapokban. A baj csak az, hogy az első két pillér hiányában (képzés és awareness) ritkán tud találkozni az ötlet az erőforrásokkal. Ennek összehozatala ma még nagyon sok erőfeszítést igényel.

Kis hazánk itt Európa szívében nem kifejezetten bővelkedik a világgazdaság számára komoly értéket képviselő javakkal, pont ez miatt lehet egy nagyon jó lehetőség a régió fejlesztésére a blocklánc technológia és különösen a Bitcoin és egyéb cryptovaluták technológiája.

Ahhoz persze, hogy ide eljussunk előbb át kell lépni ez első szinten, hiszen nehéz a Bitcoinról úgy beszélgetni, hogy az első kérdés mindjárt az: “Te, az nem egy piramisjáték?” A Bitcoin egy technológia, melynek semmi köze a bitcoin árfolyamához. A bitcoin, mint cryptopénz ponzi jellege tagadhatatlan, azonban ez semmit nem vesz el a technológia értékéből. A Bitcoin mint technológia nem függ az aranyláz keltette árfolyamtól. Pontosan ugyanarra képes a technológia a mostani 7000 dolláros árfolyamán, mint amire képes volt 3 éve a 400 dolláros árfolyamon és a blockchain adta lehetőségeket figyelembe véve lényegében ugyanerre lesz képes akkor is amikor majd – mondjuk- 100.000 dollárt fog érni egy bitcoin érme. Azonban a technológia megértése, fejlesztése és a rá épülő innovációk nélkül a 100.000 dolláros bitcoin érme csak egy túlárazott tulipán lesz, aminek az értékét csak spekuláció és az aranylázban csillogó szemek fogják meghatározni.

Mi kell ahhoz, hogy Magyarország méltón vegye ki a szerepét ebből a kulturális és pénzügyi forradalomból?

  • Széles körben elérhető oktatás és tudatosságfejlesztés, kampányok, vitafórumok és közvetítés az ellenérdekeltnek tűnő felek között.
  • Technológiafejlesztés és konkrét alkalmazások: olyan cégek, szervezetek akik a kisemberek szintjén implementálják a megoldás. Bitcoin ATMek, cryptopénzelfogadó terminálok, crypto pénztárgépek.
  • Payment channelek és providerek, akik segítenek a kisvállalkozások számára a technológia kihasználásában. Akik biztosítják  a gatewayet a fiat alapú pénzügyi rendszer és a cryptopénzek között.
  • Jogi, adózási és közgazdasági érdekképviseletek, akik egyrészt segítik a jogalkotókat a minél inkább alkalmazható keretek megvalósításában, másrészt pedig segítenek a technológiai implementátoroknak és innovátoroknak abban, hogy az elkészülő megoldások minél inkább megfeleljenek a jogi kereteknek.
  • “Jogász-kóderek”! Igen… hülyén hangzik, de a jövő legdurvább hiányszakmájáról beszélünk. Ez lesz az a szakma, aminek a célja a meglévő hagyományos szerződések algoritmizálása és leprogramozása lesz a smart contractokban. Lassan 10 éve, hogy kihaltak a Wall Street vaskalapos traderei, akiknek a helyét programozók vették át. Hasonló átrendeződés vár a jogi szakmára is.
  • Kellenének persze még további szakmai szereplők is, fog kelleni például hazai lightning network hub, kellenek mobilapp fejlesztők és számos egyéb technológiai fejlesztők.
  • Kellenek innovációinkubátorok, akik elérhetővé teszik a tudást és a technológiát
  • Éééés persze kell mindehhez pénz és a befektetők, akik ebben fantáziát látnak.

Hogy miért írtam le mindezt? Egyrészt szeretnék segítséget adni a Bitcoin és Blockchain világával ismerkedőknek, abban hogy el tudják magukat helyezni ebben a fura ökoszisztémában. Másrészt persze érlelődik bennem a gondolat, hogy miként tudnám segíteni ezt a folyamatot a blogon megjelent írásaimon túl. Bár ennek kapcsán egyelőre még semmilyen konkrétumról nem tudok beszámolni, de azt gondolom, hogy lassan időszerűvé válik ezzel a kérdéssel szervezett formában is foglalkozni. Persze tudom, hogy van már itthon néhány olyan alapítvány és szervezet, ami elvi szinten foglalkozik mindezzel ám ezek fizikailag is tapasztalható szerepvállalása perpillanat szervezetlen és esetleges. Ha van már ilyen szervezeted, vagy alapítványod, esetleg szeretnék ilyen munkában részt venni, akkor keress meg kérlek az info@variance.hu email címen és meglátjuk mit tudunk ebből kihozni.

Bookmark the permalink.

29 Comments

  1. Disznosag, hogy mindig megirod amirol tegnap gondolkoztam 🙂 dolgozni kell a tarsadalmi beepulesert, modern pedagogia kell a hype melle. Megnezlek benneteket este, koszi az emlekeztetot! Regota szeretnek mar talalkozni Veled, remelem hamarosan lesz alkalmunk potolni..

  2. Jó amit írsz, igazat is adok neked mind a piramisjáték részben, mind a technológia körüli hypeban (bár ez utóbbinak erősen az elején járunk még, egyelőre a média még az AI/elektromos autók lózungokat nyomja, a blokkcsén még csak most szivárog be a köztudatba).

    Egyetlen egy dologban nem adok neked igazat: hogy az átlagemberekkel még időben meg lehet értetni, ez mi a tosz és hogy ezzel meg lehet akadályozni azt, hogy túl nagyra fújódjon a lufi és a kidurranásával hatalmas károkat okozzon mind a technológia imidzsében, mind a befektető háziasszonyok pénztárcáiban.

    A gyakori hasonlatként hozott internetet sem érti a mai napig az átlagember, megtanulta használni a ráépülő szolgáltatásokat persze, ezáltal a mindennapjai részévé vált, de ha a Google vagy a FB kiesne valamiért, akkor meghalt az egész, megmozdulni se tud kb. Ha a kripto valuták elterjednek a gyakorlatban, azokkal is egész biztosan így fog menni. Átlagnak ehhez se ideje, illetve – ez csúnyán fog hangzani – se IQ-ja nincs elég.

    De – a te szavaiddal élve – ha mindenki fejben számolja ki a blockok hashét, akkor is mindenki látni fogja a felfutó árfolyamokat és úgyis vérszemet fog kapni, tovább pumpálva a digitális tulipán mániát. A szellem rég ki lett eresztve a palackból, ebből a lufipukkanás már az egyedüli kiút.

  3. Az egyik legalapvetőbb feltétel lenne – ahogy te is megemlíted -, hogy a fiatcrypto kapu könnyen járható legyen, ami valljuk be ma még nem a mezei user szintje. Ezen belül is az egyszerűbb folyamatok drágák. Tudom számtalan megoldás van arra már most is, hogy valamilyen bankkártyája legyen az embernek, amivel a kriptopénzt pillanatok alatt válthatja olyan áruvá, amire éppen szüksége van, de ezek sem triviálisak. Jelenleg éppen ezért a kripto aranyrúdként viselkedik sok tekintetben.
    Ráadásul úgy tűnik a hagyományos banki rendszerek ennek a törekvéseknek inkább keresztbe tesznek, mint segítik. Gondolok itt olyanokra, mint a tőzsdék irányába történő vagy onnét érkező utalások blokkolása. Vagy például a mona.co vs. VISA kínlódásra, pedig pont ők azok, akik sokkal közelebb hoznák a digitális világot a valódihoz.
    Igazából itt látom a legnagyobb akadályt. A jelen pénzügyi világ erősen ellenáll egy olyan folyamatnak, ami átlátható és könnyen megérthető.

    • Egy darabig en is ugy gondolkoztam, hogy a jelenlegi penzugyi hatalmak, foleg a bankok, nem fogjak engedni, hogy a crypto vilag elterjedjen. Aztan egyre tobbet olvastam a temarol es talaltam olyan infokat hogy peldaul a UBS es hasonlo tobb bank mennyire sok penzt fektet ebbe az egeszbe. Rajottek mar egy jo ideje hogy ha nem allnak at, elvesztik a versenyelonyuket, ezert sajat blockchain alkalmazasokon dolgoznak. A UBS penzugyi vezetoje azt mondta hogy ra kellett jonniuk hogy a tranzakcios dijakbol szarmazo nyereseget el kell engedjek es uj iranyba kell mozduljanak. Ez nem ujdonsag, nagyon sok ceg at kell alakuljon hogy fennmaradjon. Csak a mi fejunkben van az hogy a gonosz bankok tranzakcio dijak nelkul mennyire rosszul jarnanak. Nekik pont hogy erdekuk lesz leepiteseket vegrehajtsanak es atszervezzenek hogy noveljek a profitjukat.
      Ugyhogy engem most az a kerdes foglalkoztat, hogy fenn tud-e maradni olyan jelenlegi crypto amely csak penzugyi tranzakciokkal foglalkozik. Tehat nem smart contract es nem is valami uj applikacio ami mint ceg megallja a helyet. Csak siman Abol Bbe kuldok penzt. Ha 2 ev mulva minden banknak lesz sajat cryptoja es a tranzakcio gyorsan es nagyon alacsony koltseggel fog vegrehajtodni, akkor is lesz ertelme sok jelenlegi cryptonak? Persze akinek nincs bankja mert olyan helyen el azt megertem, de azert 1 nagy resze a jelenlegi es jovobeli usereknek kiesik.Hol a hiba a gondolatomban? 🙂

  4. Sok idő telt már el, míg az ARPAnet eljutott az Internet mai fázisáig, és folyamatosan fejlődik (töménytelen RFC kiegészítés és best practice jött létre az eredetileg megállmodott protokollokhoz).

    Ennek ellenére senkit (emberek 99,9999%-át) nem érdekel hogy az Ethernet keretben vagy IP csomagban milyen mezők vannak. Az embereket az érdekli, hogy “rákattintok oszt jön a videó”, “rábökök a fizetésre, oszt jön a futár a cuccal”.

    Az embereket az érdekli (majd), hogy a blockchain alapú IT szolgáltatások belesimuljanak a mindennapjaikba. Tudjanak coin-t kezelni (venni, eladni, tárolni) és tudjanak a coin-jaikkal jövőbeli terveket dédelgetni (vagyon felhalmozás).

    Mindezt egyszerűen, gyorsan és a biztonságos működés illúziójával szeretnék megtenni. A saját, szeretett eszközeiken, platformjukkal, megszokott szolgáltatásaikkal.

    Ehhez kell valaki, aki megadja nekik ezt az élményt, egy újabb Steve Jobs. Kell egy tőkeerős piaci szereplő, aki katalizátor szerepet vállal (utána persze eltűnhet a történelem süllyesztőjében). Kell valaki aki berakja a coin alapú dolgokat az Apple Wallet-be, a kedvenc bankomban legyen coin-elszámolású számla, tudjak fizetni vele eBay-en, stb…

    Szerintem jeleneleg katasztrófálisak ezek a szoftverek. Pl.: az Ethereum Wallet 5-10 napig szinkronizálta magát, és ha folyamatosan futtatom 3GB RAM-ot zabál… A kereskedési/utalási/tárolási felületek és szoftverek sokszor nem érik el egy ZH beugró szinvonalát sem (akármelyik infós fősusun).

    Nagyon sok szoftver termék érhető el, teljesen ismeretlen emberek/cégek “tollából”. Nagyon jópofa max néhány ezer euróval játszogatni, élvezni a történéseket, izgulni az árfolyamokon, de komolyabb összeg esetében már eléggé bizalmi kérdés kezd lenni, hogy milyen dzsunka szoftveren keresztül ki is diszponál majd a vagyonom felett.

    PS: szerintem sok ember előtt ez lebeg: “vettem X dollárért bitcoint, ami elérhető időn belül nagyon megszalad, eladom a pi*ába, nyugdíjba megyek és pont nem érdekel semmi…”. De ne legyen igazam…

    • Ez a nyugdijba vonulos story azert vicces, mert most ezrek szeretnek ezt megcsinalni. Tegyuk fel bejon es ezrek tudnak nyugdijba menni. Ez annyit jelent hogy ugyanennyi ember pedig elbukta azt a penzt. A te beveteled mas kiadasa es forditva. Ebbe belegondolt mar valaki? Tozsden/penzugyekben nincs win-win szituacio.

      • >Ez annyit jelent hogy ugyanennyi ember pedig elbukta azt a penzt.
        Egyáltalán nem biztos. Amíg nem zuhan az árfolyam, addig senki nem bukott rajta.

        >Tozsden/penzugyekben nincs win-win szituacio.
        Ez nagyon nem igaz, a rendes tőzsde baromira nem zéró összegű játszma!

        Abban igazad van, hogy a forex tőzsdék zéró összegűek, a bitcoin kereskedés pedig ehhez hasonló, így az is. De pl. a smart contraktok világa (funkcióval rendelkező tokenek) már más, ott hirtelen nem vagyok benne biztos, hogy az zéró összegű-e, ahhoz most késő van már. 🙂

        • Érdekes ez az “elbukta a pénzt”.

          Valaki fiat-ért vett valamilyen coin-t, adott árfolyamon…Az árfolyam bezuhan (de más fundamentumba érdemes gyorsan átnyergelni, mert ott várhatóan nagyobb lesz a hozam), zárja a pozícióját, eladja a coin-ját, fiat-ban mérve veszteséggel. Ez mindennapos történet, nem minden befektető várja ki a pozíciójának pozitívba fordulását… e tranzakcióban a vételi és eladási ár diffijét bebukta a befektető, fiat valutaként eltűnt (más realizálhatja haszonként).

          Kis hazánkból kereskedve meg ugye játszik még a deviza árfolyamok játéka, a különböző résztvevők utalási és kereskedési jutaléka…

          Múltkor utaltam az egyik ETH walletemből a másikba, a gas -> eth -> usd -> huf átszámítás eredménye 3500 Forint lett… nem túl életszerű adott coin-ban nominálni a coin hálózat költségeit, mert úgyis mindenki gyorsan átszámolja fiat-ba…mostmég…

          • Azért ez ETH>ETH utalást ne keverjük össze azzal, amikor fiattá kell alakítani az ETH-t. Az ETH esetében a tranzakciós díj filléres tétel, még az online walletek se húznak le vele nagyon, a saját kliensben meg aztán végképp nem tétel.

            Viszont emiatt az ok miatt írtam azt korábban, hogy nagyon hiányzik egy populáris crypto alapú bankkártya, ahol értelmes váltási árfolyamokkal operálnak.

        • De, a tőzsde – részvény kereskedés – lényegében 0 összegű játék, ha te eladsz egy részvényt 100 Ft-ért, én megveszem, akkor kettőnk pénzügyi egyenlege közel 0, pontosabban a jutalékokkal csökkentett érték.

          A részvény, mint befektetési eszköz más tészta.

      • Vagy elképzelhető az is, hogy nyugdíjba nagyrészt azok a geek, informatikusok mennek akik időben be tudtak szállni.

        Nem lehet hogy ezekenek a “nyugdíazását” esetleg azok a bankárok, milliomosok sok pénzel rendelkező emberek finanszírozzák akik semmit nem értenek az információhoz, szuperpénzhez és pont ez végett nem tudtak időben beszállni, viszont kimaradni se szeretnének.

        Szerintem ezek akiket előbb említettem lehet hogy ezt meg is érdemlik és ez jót is fog nekik tenni és mindannyiunkank. Lehet így nem lesznek arra rászorulva hogy valami cégnek hülye weboldalakat programozzanak (hogy biztosítva legyen a megélhetésük), hanem sokkal nagyobb anyagi szabadsággal rendelkezve megvalósíthatják önmagukat, ötleteiket. Amiből végső soron még a gazdaság is profitálhat.

        Ha rendelekeznék több száz BTC-vel én se érezném szükségét annak hogy egész nap fel se keljek az ágyból vagy hogy 365nap kiránduljak.

        • MAX RISZPEKT:
          “Ha rendelekeznék több száz BTC-vel én se érezném szükségét annak hogy egész nap fel se keljek az ágyból vagy hogy 365nap kiránduljak.”

          Önmagában az ember által teremtett tárgyaknak, szolgáltatásoknak, fogalmaknak és eszméknek NINCS értéke önmagukban, hanem csak egymáshoz viszonyítva.

          Semmilyen értéket NEM jelent önamgában 100 BTC vagy 1000 zimbabwei pittyputty. Annak van értéke, hogy az ember lelke ezen tárgyak birtoklásához vagy más tárgyakban/szolgáltatásokban kifejezett értékéhez viszonyítva pozitív vagy negatív érzeteket társít.

          – Boldoggá tesz, hogy van 100 BTC-m, mert jóleső érzés birtokolni (egó)…jó érzés tudni, h nekem van, másnak nincs (egó)…

          – Boldoggá tesz az érzés, hogy az eddigi HODL stratégiámnak hála, ha most vagy a jövőben monetizálom, akkor a fizikai síkon olyan termékek és szolgáltatások ellenértékének jó lesz, amit szeretném megtapasztalni / birtokolni. (kaja, pia, nő, autó, hobbi, kinekmi).

          – Boldoggá tesz az érzés, mert lehetővé teszi, hogy önmagam útját járjam, mert lehetővé teszi a (hamisan érzett) fizikai/mentális/asztrális kötöttségek csökkentését és mások akarati befolyásának csökkentését.

          – Boldogtalanná tesz az érzés, ha ezen tárgyakat, vagy ezek birtoklásához kapcsolódó érzeteket NEM szerezhetem meg, vagy megszerzésük után elveszthetem…vagy a tudat, hogy más megszerezte / megszerezheti / elvesztette (egó).

          Szóval szerintem a “nyugdíjba megyek” egy gyűjtő-fogalom arra, hogy a lélek kapjon egy (egyébként hamis) ösztönzést arra, hogy tudja a saját útját járni… ez teljesen egyénfüggő, itt már bejátszik a sors/karma/selfness/önmegvalósítás (kinek mi a hitvilága).

          Kicsit elkanyarodtunk a lényegtől…nem baj, kell ilyen is….

  5. Jó poszt, akár oktatni is lehetne vezetőinknek… persze falra hányt borsó lenne.

  6. @Variance Jó volt ez a kerekasztal beszélgetés, sok mindenről kiderült, hogy még bőven lenne mit tanulnom. Viszont nekem a végén a srác kérdése volt elgondolkodtató, aki megkérdezte hogy mit érdemes elkezdeni bányászni… Erre én azt válaszoltam volna neki hogy SEMMIT. Abból a pénzből amiből GPU-kat meg bika tápokat venne, inkább vegyen Bitcoint / Altokat. Ahogy most a dolgok állnak, egy átalagos GPU úgy egy év alatt hozná vissza a vételárát, akkor lenne még csak nullában. Még egy év mire duplázza a pénzét. (Most ne nézzük a difficulty emelkedést) Az a Bitcoin-ja / Ethereum-ja / Ripple-je amit most vesz a hardverek helyett, mennyit fog érni 1-2 év múlva?
    Most néztem 3-4 hónapos videókat Antminer L3+ -ról, ahol azt mondták napi 40 dollárt lehet keresni vele. Meg lehet most nézni a whattomine-t: napi 20 dollár – villanyszámla. Beszélgettem olyanokkal akik már egy ideje benne vannak a bányászatban, azt mondták fél éve még egy rig 2-3 hónap alatt hozta vissza az árát. Most 8-10-12 hónap.
    És itt jön a nagy kérdés: ha ilyen iramban esik a bányászok haszna, nem fognak-e felhagyni a bányászattal, és inkább átállni hosszú távú befeketetésre? (Mert ugye a bányászok mindig a haszon után mennek.) Mi lesz a blokkláncokkal az eloszotott sok kis bányász nélkül? Esetleg a bányászok profitja mindig is ennyit hullámzott, és most éppen csak egy hullámvölgy van?

    • Dexter, egy dolgot kivettél a számításból: az a napi 40 akkor volt 40, ha el is költötted. Számold ki, hogy az akkor 40 USD-t érő bitcoinból ma hány fagyit veszel. Bizony, nem minden bányász költi el azonnal. Az más kérdés, hogy ennyi erővel pláne befektetni érdemes, de ez egy picit játék is, picit tech-ismerkedés, egy picit hw oldalról történő közeledés a kriptovilághoz. Akárhogyis, én is a bányászatnak köszönhetem, hogy perpill 2.5x árfolyamon fut a bitcoinom, amit a miningot követően vettem. És csak azért tehettem ezt meg, mert a bányászat iránti kíváncsiságom miatt óhatatlanul is meg kellett tanulnom olyan dolgokat, amiből felismertem, hogy nekem vennem (is) érdemes valami coint. Hát így lett. Csak azt bánom, hogy az akkor kifejezetten bátornak ható lépésemkor nem voltam még bátrabb. :Đ

  7. Csaba. Sajnos nem elérhető a videó. Miért lett törölve? Szívesen megneztem volna. :((

    • A video elérhető, de valamilyen okból le van tíltva mobil eszközökön. Viszont – nekem – desktopról minden gond nélkül működik.

      • Tegnap még pont el tudtam kezdeni nézni desktopon, de ma már ott is unavailable.
        Van elérhetőség csak nem talalom, vagy valamiért ez már tényleg nem publikus?:(

      • En is desktopon probalkozok, tegnap meg ment, de ma mar nekem sem, mint mas hozzaszoloknak is. “This video is unavailable.”

  8. Azthiszem Csabának már most visszavonhatatlan érdemei vannak a Bitcoin mögötti technológia széleskörű bemutatásában.
    Külön garatulálni szeretnék ehhez a mondathoz, ehhez a hozzálláshoz:
    “Mi kell ahhoz, hogy Magyarország méltón vegye ki a szerepét ebből a kulturális és pénzügyi forradalomból?”

    Jó látni, hogy valaki aki igazán érti ennek az új technológiának a jelentőségét, nem kizárólag az önös érdekeit tartja szem előtt hanem:
    ‘szeretne segítséget adni a Bitcoin és Blockchain világával ismerkedőknek[Magyarországon], abban hogy el tudják magukat helyezni ebben a fura ökoszisztémában.’

    Ehhez ezúton is sok erőt és kiatartást kívánok!

    De hogy a címben feltett kérdésre is válaszoljak: már majdnem azthittem, hogy értem, aztán pl. a minap belefutottam a “Colored Coins” fogalmába.
    Mi? Hogy a Bitcoinokat “színezni” is lehet? Már az Ethereum előtt két évvel is lehetett volna tokeneket kibocsátani a Bitcoin bloklánc segítségével? Akkor miért nem az terjedt el? (Ma az ICO=ERC20.) Aztán ha valaki mégis használja a colored coins lehetőséget, mi történne vele ha a kölönböző forkok után mégis elgyengül vagy elhal a legacy lánc? Fel lehet használni ezt a funkciót a coin-ok nyomkövetésére?

    Szóval nemigazán tudom még miaz a Bitcoin. De mostmár legalább a köd a fejemben nem sima tejfehér hanem színes. 🙂

  9. A cikkben említetteken túl egy konkrét példa is eszembe jutott ami segíthet a ‘fura ökoszisztéma’ honi felfedezésében:

    http://doc.satoshilabs.com/trezor-tech/translating.html

  10. Udv!
    Sajnos a linkelt videonak, csak az elso par percet sikerult megneznem, de nagyon szerettem volna befejezni, mert erdekesnek bizonyult. Viszont ma reggelre “This video is unavailable”-lett. Esetleg elerheto mas forrasbol is ? Koszi.

  11. Sziasztok! A videó linkje jelenleg nem működik, esetleg valahol másutt meg lehet nézni? Köszi! mais

  12. Sziasztok!
    Végre eljutottam odáig, hogy a saját magam által tanultak alapján elkezdtem felfejteni ezt a BTC/egyéb kriptopénz témát. Közgazdász vagyok, tehát ebből a szemszögből kezdtem el vizsgálni. Az alábbi blogban megpróbálom fejtegetni ami addig eszembe jutott ezzel kapcsolatban, bár még csak egy ilyen témájú bejegyzést csináltam, de szeretném megérteni ezt az egészet.
    Szeretném megérteni a Bitcoint, ott szeretnék állni a középső sorban, csak mondjátok meg, hogy hol kell regisztrálni ahhoz, hogy a középső sorba tudjak állni! 🙂

    A blog tehát: http://nexteconomy.blogspot.hu/

  13. Tudnál ajánlani olyan forrásokat (könyv, blog, e-learning, bármi), ahol el lehet kezdeni 0-ról a témával ismerkedni? Előre is köszi!

    • David Gerard: “Attack of the 50 foot Blockchain” – Olyannyira alapmű, hogy bűn nem olvasni. Gyakorlatilag fullra nulláról építi fel a tudást, de folyamatosan bemutatja minden téma kapcsán annak a sötét oldalát is. A saját tapasztalatom és tanulópénzem mellett nagyon sokat tanultam abból a könyvből ahhoz, hogy napi szinten túl tudjam élni épp ésszel azt a shitstormot ami ezen a piacon történik.

Szólj hozzá: